Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. : 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 109 Tel: +36 (92) 549562 Fax: +36 (92) 549565 e-mail:
[email protected]
Szám: 130-8/2014/IBFF
Tárgy
: Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ügyintéző : Telefonszám: HATÁROZAT
A TOBI 2000 Kereskedelmi Szolgáltató és Szállító Betéti Társaságot (Székhely: 8200 Veszprém, Papvásár utca 32., Adószám: 20557786-2-19, Cégjegyzékszám: 19-06-505179, a továbbiakban: Ügyfél 1) a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 950.000 Ft,- azaz kilencszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú számlájára banki átutalás útján fizesse meg, vagy a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával teljesítse. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) Felhívom figyelmét, hogy ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezési illeték mértéke 38.000 Ft.-, amelyet a fellebbezési eljárás megindításakor illetékbélyegben kell leróni, vagy (10.000 Ft feletti összeg esetén) készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető. Ebben az esetben illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.
2
Indokolás A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Keszthelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. május 20. napján a 7328 sz. út 22+300 kmsz. -nél (Zalabér település). Ellenőrzés alá került a magyar felségjellel ellátott MNZ-224 frsz –ú jármű. A Kirendeltség a 20.1/263-1/2013/KH számon iktatott, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, valamint a helyszínen 1/20140520/1 sorszámmal ellátott ellenőrzési jegyzéket a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (a továbbiakban: Hatóság), mint az eljárás lefolytatására jogosult első fokú hatóságnak megküldte. A fent nevezett dokumentumok hatóságomhoz való beérkezésének napja: 2014. május 21. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a helyszínen készített fényképfelvételekkel igazolhatóan többek között az alábbiak kerültek megállapításra: A fuvarozás az ADR 1.1.3.6 pontja szerint mentességgel történik. A szállító több címzett részére végez áruszállítást melyeket egységcsomagokba, illetve különálló küldemény darabokban helyezték el a jármű rakterében. A szállított áruk között található UN 1263 Festék, 3, III környezetre veszélyes anyag, melyeket 5 db fémvödörben szállítanak. A szállítmányt szállítólevél, „veszélyes áru részletes szállítási papír” nevű nyomtatvány, valamint menetlevél kíséri. A fuvarokmányok alapján a veszélyes árut a Vörös Festék Kft. 8900 Zalaegerszeg, Budai Nagy Antal utca 15. szám alatti telephelyére szállítják. A veszélyes áru összes mennyisége 79,2 kg. A járművön elektronikus adatfeldolgozási (EDP), vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikák nem állnak rendelkezésre. A járművezető Szabó Ferenc tájékoztatása alapján a szállítást végző TOBI 2000 Bt. Rendelkezik ADR biztonsági tanácsadóval (Kerekes Gyula). A biztonsági tanácsadó az ADR 1.3 szerinti képzésben részesítette ez év márciusában, viszont az erről szóló igazolást az ellenőrzés során nem tudta bemutatni. A jármű rakterében elhelyezett rakomány rögzítése nem megfelelő. A raktér menetirány szerinti hátsó egy harmadában került elhelyezésre az 1263 UN számú veszélyes anyag 5 db 20 l űrtartalmú küldeménydarab. A küldeménydarabok egymás mellett egy vonalban, rögzítés nélkül voltak elhelyezve. A küldemény darabok mellett autó gumiabroncsok voltak lerakva, azok futófelületére állított, illetve a küldeménydaraboknak támasztott állapotban. Sem a gumiabroncsok sem a küldeménydarabok nem kerültek rögzítésre, a jármű illetve a rakomány többi részéhez. A küldemény darabokon 3 számú bárca, valamint környezetre veszélyes anyag jelölés látható. A fuvarokmányokban a környezetre veszélyes anyagra utaló bejegyzés nem található.
3 Veszélyes áru feladója: Dejmark Korlátolt Felelősségű Társaság (1097 Budapest, Gyáli út 27-29., a továbbiakban: Ügyfél 2) Veszélyes áru szállítója: Ügyfél 1 A jármű vezetője: ……………………………………….. Az ellenőrzéssel kapcsolatban a járművezető nem kívánt nyilatkozatot tenni. Az ellenőrzés során tapasztaltak alapján hivatalból indult hatósági eljárásról az Ügyfél 1 -et a 130-2/2014/IBFF számú 2014. május 27-én kelt végzésemben tájékoztattam. Az ügy összetettségére és bonyolultságára tekintettel az eljárás ügyintézési határidejét egy alkalommal 21 nappal meghosszabbítottam (130-7/2014/IBFF számú, 2014.július 3. keltezésű végzés). Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében adatközlésre köteleztem az Ügyfél 1 -et a 130-3/2013/IBFF számú, 2014. május 27. keltezésű végzésemben az alábbiak szerint: 1. Az Ügyfél 1 által foglalkoztatott ……………………………………………………………… a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklet (a továbbiakban: ADR) 1.3.2 szerinti képzésére vonatkozó dokumentumot, valamint az oktatásban résztvevő részére kiállított igazolást. 2. Amennyiben az 1. pontban meghatározott - a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, érvényes/hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó által tartott - oktatás nem valósult meg, akkor az oktatások elmaradásának tényéről szóló nyilatkozatot. 3. 2014. május 20. napján a 7328 sz. út 22+300 kmsz. -nél (Zalabér település) ellenőrzés alá vont magyar felségjellel ellátott MNZ-224 frsz –ú járművel szállított UN 1263 Festék, 3, III (D/E) Környezetre veszélyes anyag 1907/2006/EK rendelet szerinti biztonsági adatlapja. 4. A 3. pontban meghatározott szállítás esetén a feladó milyen információval és adatokkal, illetve szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal látta el visszakövethető formában a szállítást végző vállalkozást? Az Ügyfél 1 a kötelezésnek eleget téve megküldte hatóságom részére a gépjárművezető oktatásáról szóló dokumentumokat, a szállított veszélyes áru biztonsági adatlapját, valamint a feladó által biztosított okmányokat. A fentiek alapján a rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozását követően az alábbiak kerültek megállapításra: Az Ügyfél 1 az ADR hatálya alá tartozó UN 1263 Festék, 3, III környezetre veszélyes anyag (TEMAPRIME EUR) megnevezésű veszélyes árut szállított 5 db 20 l űrtartalmú küldeménydarabban (hordó), 79,2 kg összmennyiségben belföldi viszonylatban. A veszélyes
4 áru feladója az Ügyfél 2 volt. Az Ügyfél 1 által végzett szállítás az ADR 1.1.3.6 bekezdésben foglalt mentességi határon belül történt, mivel a szállított veszélyes áru mennyisége – az ADR 1.1.3.6.4 pont szerinti számítás alapján – nem haladta meg az 1000 egységet. A gépjárművezető tevékenységét egyedül folytatta kísérő személy nem vett részt a szállításban.
I. A veszélyes áru kezelésével és halmazolással kapcsolatos követelményeket az ADR 7.5.7 szakasz előírásai tartalmazzák. Az ADR 1.1.3.6.2 pontja az ADR egyes előírásainak betartása alól mentességet ad. Az ADR 1.1.3.6 szakasza szerinti mennyiség szerinti szállítás esetén is be kell tartani a rakomány rögzítésére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat. Ha a rakomány nem tölti ki az oldal- és végfalak közötti teret, és nincs egyéb módon rögzítve, akkor a rakomány rögzítése nem tekinthető megfelelőnek. Ha a rakomány rögzítésére nem alkalmaznak olyan eszközt, amely alkalmas arra, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, amely a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná, akkor nem tekinthető teljesítettnek az ADR 7.5.7.1-ben foglalt előírás. ADR 7.5.7.1: „A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. E bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12196-1:2010 szabvány szerint rögzítik.” Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv és fényképfelvételei alapján megállapítottam, hogy a jármű rakterében elhelyezett rakomány rögzítése hiányos, nem megfelelő. A jármű rakterében elhelyezett veszélyes áruk és az ADR hatálya alá nem tartozó áruk nem voltak rögzítve, az elmozdulás ellen semmilyen módon nem voltak biztosítva. Ezáltal sérültek az ADR vonatkozó rendelkezései. A rakfelületen szabaddá vált, nem rögzített rakomány nagyobb erőhatás esetén (pl. egy nem várt forgalmi helyzet révén) a veszélyes áruk sérülését idézheti elő. Ez okból kifolyólag a veszélyes áru a szabadba kerülhet veszélyeztetve ez által a közlekedésben résztvevő és azon kívüli személyeket egyaránt. Mivel a szállítás során a veszélyes,- és nem veszélyes áruk nem voltak rögzítve ezért nem teljesültek az ADR 7.5.7.1-ben foglalt előírások. A R1 a 2. számú mellékletében rögzíti az I., II., illetve III. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanságok általános leírást, valamint a felsorolt szabálytalanságokat kategóriákba sorolja. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a
5 továbbiakban: R2) 6. § alapján az 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. Az R1 2. számú mellékletében felsorolt szabálytalanságok közül I. kockázati kategóriába sorolja a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartását. Az R2 5. melléklet 1. táblázat 10. pontja („A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása”) szerint a 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírság fizetési kötelezettséggel a berakó, illetve a szállító (fuvarozó) terhelhető. Az R1 esetében az egyes szabálytalanságok kockázati kategóriába sorolását – mint például a rakományrögzítésével kapcsolatos szabálytalanságokat – a jogalkotó egyes szabálytalanságok nevesítésével maga végezte el. Az R1 és R2 rendelkezései alapján nevesített szabálytalanság esetén hatóságomnak nincsen lehetősége, arra hogy a nevesített és megvalósult szabálytalanságot az R1 és R2 –ben meghatározottól eltérő kockázati kategóriába sorolja. Jelen esetben ugyanis a jogalkotó végezte el a kockázati kategóriába sorolást. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait – többek között – az ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. („A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában meghatározottak szerint a szállítónak kötelezettsége meggyőződnie arról, hogy a rakománynak nincs-e nyilvánvaló hiányossága, ezen belül vizsgálnia szükséges a rakomány rögzítésének esetleges hiányosságát. („A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; … Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.”) ADR 1.2.1: Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül; Hatályos jogszabály a szállításban egyéb résztvevő részére a feltárt szabálytalanság vonatkozásában biztonsággal kapcsolatos kötelezettséget nem határoz meg. Mivel a fentiekben meghatározott mulasztás kapcsán a hatályos jogszabályok a szállításban résztvevők közül csak a szállító részére határoz meg kötelezettséget, ezért a szállítót tettem felelőssé egyedüliként a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért. Az Ügyfél 1 -et 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terhelheti.
II. Az ADR 1.3.1 szerint a Fuvarozó/Szállító által alkalmazott személyeket ki kell oktatni a veszélyes árukra vonatkozó előírásokra.
6 ADR 1.3.1 szerint: „Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.” A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 1. melléklete tartalmazza a kiegészítéseket az ADR belföldi alkalmazásához. Az NFM rendelet 1. melléklet 5. pontja rögzíti, hogy az ADR 1.3 szerinti oktatásban részesült személy részére a munkáltató igazolást állít ki. Ezt az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatnia. NFM rendelet 1. melléklet 5.: „… A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.” A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait – többek között – az ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. („A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”). Az ADR 1.4.2.2.1 b), c) pontjában meghatározottak szerint a szállítónak kötelezettsége meggyőződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak, azok nem hiányosak, ezen belül vizsgálnia szükséges a járművezető oktatásáról kiállított igazolás meglétét. ADR 1.4.2.2.1: „b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció helyett, az adatok szállítás alatt oly módon hozzáférhetőek, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval; c) A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; … Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.”
7 Az eljárás során megállapítottam, hogy az Ügyfél 1, mint munkáltató a gépjárművezetőt az előírásoknak megfelelően oktatásban részesítette, azonban arról nem gondoskodott, hogy a kiállított igazolás a szállítás ideje alatt az oktatott személynél legyen. Hatályos jogszabály a szállításban egyéb résztvevő részére a feltárt szabálytalanság vonatkozásában biztonsággal kapcsolatos kötelezettséget nem határoz meg. A fenti rendelkezések betartása alól nem ad felmentést hatályos jogszabály a mentességgel történő szállítások esetére sem. A feltárt szabálytalanság tételesen felsorolva, pontosan meghatározva nem került rögzítésre az R1 2. számú mellékletében. Megállapítható azonban, hogy az elkövetett szabálytalanság személyi sérülés kismértékű kockázatával járhat. A fent meghatározottak szerint, figyelembe véve a R1 2. számú mellékletének III. kockázati kategóriához tartozó meghatározását („A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.”) az oktatással kapcsolatos szabálytalanságot az R2 5. mellékletének 3. táblázat 6. pontja alá soroltam, a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásként soroltam be. A mérlegelés során figyelembevettem a szállított veszélyes áru veszélyességét, a szállítás jellegét, módját, a veszélyes áru helyét az ADR által meghatározott veszélyességi jellemzők rendszerében, valamint a jogszabályi előírások sérülésének mértékét. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők közül (feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett) az Ügyfél 1 -et (mint Fuvarozó/Szállító) tettem felelőssé, mivel a mulasztás az általa alkalmazott személyt érinti. A bírságolással érintett mulasztás elkövetése miatt az Ügyfél 1 -et 100.000,-Ft azaz egyszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. III. Az ADR 8.1.2 határozza meg a szállítóegységen tartandó okmányok körét. Többek között az ADR 8.1.2.1 a) rögzíti, hogy mely fuvarokmányoknak kell a szállítóegységen lenniük és azoknak milyen előírásoknak kell megfelelniük („Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmányoknak , és ha szükséges az 5.4.2 szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak;”). Az ADR 5.4.1.1 tartalmazza azokat az általános információkat, amelyeket a fuvarokmányoknak tartalmaznia kell. Az ADR 5.4.1.1.1 a) – d) szerint a vizsgált fuvarokmányoknak tartalmazniuk kell a veszélyes áru UN számát, amely elé az UN betűket kell írni; helyes szállítási megnevezését; bárca számát és a csomagolási csoportját. ADR 5.4.1.1.1: „A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk):
8 a) b)
c)
d)
az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni; a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); – az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 3b oszlopában található osztályozási kódot. Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában az 1, 1.4, 1.5, ill. 1.6 számú bárcán kívül más bárca száma is fel van tüntetve, akkor az osztályozási kód után zárójelben azt a bárcaszámot is fel kell tüntetni; – a 7 osztály radioaktív anyagai esetén az osztály számát: „7”; Megjegyzés: A járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagokra lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírást. – a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a „PG” betűk (pl. „PG II”) vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a „csomagolási csoport” kezdőbetűi írhatók; Megjegyzés: A 7 osztály járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagaira lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírás b) bekezdését.”
Az ADR 5.4.1.1.18 kimondja továbbá, hogy egyes anyagok esetén a fuvarokmányban kiegészítésképpen fel kell tüntetni a „KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” vagy TENGERVÍZ SZENNYEZŐ/KÖRNYEZETREVESZÉLYES” bejegyzést. ADR 5.4.1.1.18: „Ha valamely, 1 – 9 osztályba tartozó anyag a 2.2.9.1.10 pont osztályozási kritériumainak is megfelel, a fuvarokmányban kiegészítésképpen fel kell tüntetni a „KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” vagy a „TENGERSZENNYEZŐ / KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” bejegyzést. …” Az ADR 5.4.1.4 tartalmazza az okmányok nyelvezetére és formájára vonatkozó követelményeket. Az ADR 5.4.1.4.1 második bekezdése rögzíti, hogy az ellenőrzött fuvarokmányokba bevezetendő bejegyzéseket magyar és ezen kívül angol, német, vagy francia nyelven kell szövegezni. ADR 5.4.1.4.1: „… A fuvarokmányba bevezetendő bejegyzéseket a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven kell szövegezni, kivéve, ha a közúti szállításra vonatkozó nemzetközi díjszabások, ha vannak ilyenek, vagy a szállítás által érintett országok közötti megállapodások másként rendelkeznek. …” Magyarország Alaptörvényének H) cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. Az NFM rendelet 1. melléklet 1. pontja rögzíti, hogy belföldi szállítás esetén a jelöléseknél és
9 az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata, kivéve a radioaktív anyagok szállítása során azok bárcázása, nagybárcázása esetén. NFM rendelet 1. melléklet 1.: „A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák felirataira.” Az eljárás során a megállapítottam, hogy a szállítást kísérő okmányok közül a MULTIMODÁLIS VESZÉLYES ÁRU NYOMTATVÁNY az „ENVIRONMENTALLY HAZARDOUS” bejegyzést tartalmazza, mely bejegyzés a „KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” bejegyzés angol nyelvű megfelelője. Megállapítottam, hogy a fuvarokmányok nem tartalmazzák magyar nyelven (a feladási ország hivatalos nyelvén) az ADR 5.4.1.1.18 -ban meghatározott bejegyzést sértve ezzel az ADR 5.4.1.4.1, valamint az NFM rendelet 1. melléklet 1. pont vonatkozó rendelkezését. A fuvarokmányokkal kapcsolatos szabálytalanságokat tételesen két besorolás tartalmaz:
A fuvarokmány szabálytalan kitöltése nem sorolható az R1 2. számú mellékletének I. kockázati kategória 16. pontja („A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UNszám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fenn áll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.”) alá, mivel a rendelkezésre álló okmányokból megállapítható volt a veszélyes áru UN száma, a helyes szállítási megnevezése, valamint csomagolási csoportja.
A feltárt szabálytalanság az R1 2. számú mellékletének III. kockázati kategória 2. pontja („Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ).”) alá sem sorolható, mivel a fuvarokmányokban részben rendelkezésre állt „KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” bejegyzés, „csak” annak angol nyelvű megfelelője.
A fentieken túlmenően a fuvarokmányok szabálytalansága (helytelen nyelvezet használata) kizárólag az R1. 2. számú mellékletében meghatározott I-es, II-es és III-as kockázati kategóriák általános leírásai alapján sorolhatók be a megfelelő kockázati kategóriába, illetve bírságtétel alá, a személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozás kockázatának mérlegelését követően. A mérlegelés során figyelembevettem a szállított veszélyes áru veszélyességét, a szállítás jellegét, módját, a veszélyes áru helyét az ADR által meghatározott veszélyességi jellemzők rendszerében, valamint a jogszabályi előírások sérülésének mértékét. Megállapítottam, hogy az elkövetett mulasztás a szállított áru veszélyeztető hatására jelentős kihatással nem bír figyelembe véve a R1 2. számú mellékletének III. kockázati kategóriához tartozó meghatározását („A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.”) e mulasztást az R2. 5. melléklet 3. táblázat 6. pontja alá soroltam (III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás). A meghatározott szabálytalanság, mulasztás miatt a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetőket összesen 100.000,-Ft, azaz egyszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli.
10 A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait – többek között – az ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. („1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”).
Az ADR 1.4.2.1.1 b) pontjában meghatározottak szerint a feladónak kötelezettsége ellátni a szállítót információval, adatokkal, szükség szerint okmányokkal. („1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: b) el kell látnia a szállítót visszakövethető formában információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;”) ADR 1.2.1: Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;
Az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja rögzíti, hogy a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítás előtt minden előírt információt átadott. („A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció helyett, az adatok szállítás alatt oly módon hozzáférhetőek, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval; … Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.”) A veszélyes áru szállításához használt hordókon elhelyezésre kerültek a szemmel jól látható környezetre veszélyes anyag jelölések (ADR 5.2.1.8.3). A fentiek alapján a szállító által alkalmazott gépjárművezetőnek tapasztalnia kellett volna a fuvarokmány hiányosságait.
Az ADR a szállításban egyéb résztvevő részére a bírságolással érintett cselekmény vonatkozásában biztonsággal kapcsolatos kötelezettséget nem határoz meg. Megállapítottam, hogy a fentiekben feltárt szabálytalanságért a feladót és a szállítót egyenlő arányban terheli a felelősség. Az Ügyfél 1-et, mint szállítót 50.000 Ft,- azaz ötvenezer forint (100.000 / 2) összegben bírságfizetési kötelezettség terheli.
IV. Az eljárás során vizsgáltam továbbá ADR –ben meghatározott mentességek alkalmazásának lehetőségét a szállításra vonatkozóan, azonban azok feltételei a fentiekben meghatározott szabálytalanságokkal kapcsolatban nem voltak adottak.
11 Az I., II. III. pontban nevezett bírságolással érintett cselekmények, mulasztások elkövetéséért a fentiek alapján az Ügyfél 1 felelős. Az I. pontban nevezett szabálytalanság esetén 800.000,Ft azaz nyolcszázezer forint bírság fizetési kötelezettség, a II. pontban nevezett szabálytalanság vonatkozásában 100.000,-Ft azaz egyszázezer forint bírság fizetési kötelezettség, a III. pontban nevezett szabálytalanság vonatkozásában 50.000,-Ft azaz ötvenezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli az Ügyfél 1 -et. A bírságolási tételeket összegezve a bírság összege 950.000,-Ft azaz kilencszázötvenezer forint.
V. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R3) 2. § (5) bekezdés b) pontja alapján a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében az R2 5. mellékletében meghatározott cselekmények, szabálytalanságok esetén az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanságok a I., III. kockázati kategóriába sorolandóak, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az Ügyfél 1 kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A Ket. 74. § (1), (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az Ügyfél 1 a teljesítési határidő lejárta előtt hatóságomtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás, vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését kérje. A kérelemnek tartalmaznia szükséges a bírság megfizetését akadályozó körülmények leírását, valamint azok hitelt érdemlő igazolását. Mivel az R3 alapján határozatomat nem mérlegelési, méltányossági jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében nem szerepeltettem a Ket. 72. § (1) ec) pontjában, valamint a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat. A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” Az Ügyfél 1 -et összesen 950.000,-Ft azaz kilencszázötvenezer forint összegű bírsággal sújtottam a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A bírság megfizetésének módját a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.
12 A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak biztosítják. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. § (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megfizetéséről nem rendelkeztem. Határozatom a Kkt. 20.§. (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) és a Ket.-ben foglalt rendelkezésein alapul. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá Rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdésében, valamint 1. melléklet a) 20. pontjában rögzítetteken alapul.
Zalaegerszeg, 2014. július 22.
Kiadmányozó
Készült Egy példány Kapja
: 2 példányban : 6 lap / 12 oldal : 1. sz. TOBI 2000 Bt. (8200 Veszprém, Papvásár utca 32.) 2. sz. Irattár
