Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. : 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 109 Tel: +36 (92) 549562 Fax: +36 (92) 549565 e-mail:
[email protected]
Szám: 17-2/2014/IBFF
Tárgy
: Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ügyintéző : Telefonszám: HATÁROZAT
Az MTD DRZYZGA BOGDAN –t (34-650 TYMBARK 454) a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000 Ft,- azaz háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezem. A fentiekkel egyidejűleg a kiszabott bírság megfizetéséig és a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a lengyel felségjellel ellátott KN62564 forgalmi rendszámú SCANIA R420 típusú vontatóból és a lengyel felségjellel ellátott KLIMN91 forgalmi rendszámú KRONE SD27C típusú félpótkocsiból álló járműszerelvényt a Rédicsi Határátkelő kamion parkoló területén visszatartom és a KN62564 forgalmi rendszámú SCANIA R420 típusú jármű 3052976 számú forgalmi engedélyét, illetve a KLIMN91 forgalmi rendszámú KRONE SD27C típusú félpótkocsi 1151584 számú forgalmi engedélyét a visszatartás időtartamára elveszem. A bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú számlájára banki átutalás útján fizesse meg, vagy a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával teljesítse. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) Felhívom figyelmét, hogy ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek.
2
A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezési illeték mértéke 12.000 Ft.-, amelyet a fellebbezési eljárás megindításakor illetékbélyegben kell leróni, vagy készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető. Ebben az esetben illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Az ellenőrzés és az eljárás során tolmács segítségét vettük igénybe. A tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatóság, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság viseli. Indokolás A Zalaegerszeg Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. január 16. -án a Rédicsi határátkelő belépő oldalán. 12:10 órakor került kiterelésre a lengyel felségjellel ellátott KN62564 forgalmi rendszámú SCANIA R420 típusú vontatóból és a lengyel felségjellel ellátott KLIMN91 forgalmi rendszámú KRONE SD27C típusú félpótkocsiból álló járműszerelvény. Az ellenőrzés során felvett 1/20140116/1 iktatószámú ellenőrzési jegyzékben, 1/20140116/2 számú jegyzőkönyvben, a helyszínen készített fényképfelvételekkel igazolhatóan többek között az alábbiak kerültek megállapításra: A bemutatott fuvarokmányok alapján a szerelvény 16 palettán UN 1789, valamint UN 1993 veszélyes árut szállított összesen 13735 kg mennyiségben. A rakomány átvizsgálását követően megállapítottuk, hogy a veszélyes áruk egy részét korlátozott mennyiségben csomagolt (LQ) mentességgel szállították, ezen küldeménydarabok jelölése megfelel az ADR vonatkozó előírásainak. Egyes raklapokon papírlemez ládákon 8. számú bárcák kerültek elhelyezésre, valamint az UN 1830 feliratok. A veszélyes áru beazonosítása érdekében egy küldeménydarabot felbontottunk. Benne 4 db 2 literes kiszerelésű MELT PROFESSIONAL megnevezésű maró tulajdonságú veszélyes áru volt. Az ellenőrzés során a küldeménydarab lezárását elvégeztük. Az ellenőrzés során bemutatott fuvarokmányok nem tartalmaznak az UN 1830 KÉNSAV, 8, II veszélyes árura (MELT PROFESSIONAL) vonatkozóan ADR szerinti információkat. Az ellenőrzés során a veszélyes áru feladója Magyarországi üzleti partnerén (Eurosrvice 2000 Kft.) keresztül e-mailen megküldte a 01 14 100130 számú fuvarokmány (CMR) másolatát. A fuvarokmány tartalmazza UN 1830 KÉNSAV, 8, II veszélyes árura vonatkozó adatokat. A fuvarokmány 23. rovata tartalmazza továbbá a veszélyes áru
3 szállítójának aláírását bélyegzőlenyomatát, melyből megállapítható, hogy a feladó a szállításhoz szükséges információkat, okmányokat átadta. Az ellenőrzés során bemutatott fuvarokmányokból egyértelműen továbbra sem állapítható meg a UN 1830 KÉNSAV, 8, II veszélyes áru mennyisége. A veszélyes áru szállítását végző: MTD DRZYZGA BOGDAN (34-650 TYMBARK 454) A veszélyes áru feladója: FAREN S.A C/O ITALBALTIC SRL (20863 CONCOREZZO, VIA TINTORI 15/10) A járművön Elektronikus adatfeldolgozási (EDP), vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikák nem állnak rendelkezésre. A bírság befizetéséig, valamint a szabálytalanság megszüntetéséig a járműszerelvény visszatartásra kerül. A feladó által megküldött fuvarokmány a jegyzőkönyv mellékleteként átadásra kerül. A gépjármű vezetője a jegyzőkönyvben foglaltak szerint az ellenőrzéshez kapcsolódóan nem tett nyilatkozatot. A Kirendeltség a helyszínen készített ellenőrzési jegyzéket, valamint jegyzőkönyvet az azonnali intézkedések megtétele érdekében a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, mint az eljárás lefolytatására jogosult első fokú hatóságnak a helyszínen átadta. A fentiek alapján az alábbiak kerültek megállapításra: 1. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR) 8.1.2 határozza meg a szállítóegységen tartandó okmányok körét. Többek között az ADR 8.1.2.1 a) rögzíti, hogy mely fuvarokmányoknak kell a szállítóegységen lenniük és azoknak milyen előírásoknak kell megfelelniük („Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmányoknak , és ha szükséges az 5.4.2 szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak;”). Az ADR 5.4.1.1 tartalmazza azokat az általános információkat, amelyeket a fuvarokmányoknak tartalmaznia kell (UN szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport…). A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) a 2. számú mellékletében felsorolt szabálytalanságokat I., II., illetve III. kockázati kategóriába sorolja. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre.
4 A megfelelő fuvarokmány hiánya nem sorolható az R1 2. számú mellékletének I. kockázati kategória 16. pontja („A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UNszám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fenn áll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.”) alá, mivel a rakományon szerepelt a veszélyes áru UN száma, amely alapján meg lehetett állapítani a többi hiányzó információt. A szabálytalanság nem sorolható továbbá az R1 2. számú mellékletének III. kockázati kategória 2. pontja („Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ).”) alá, ugyanis az UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport hiánya esetén nem alkalmazható. Az eljárás során megállapított szabálytalanság tételesen felsorolva, pontosan meghatározva nem került rögzítésre az R1 2. számú mellékletében. Megállapítható azonban, hogy az elkövetett szabálytalanság személyi sérülés kockázatával járhat. A fentiekben meghatározottak alapján figyelembe véve a R1 2. számú mellékletének II. kockázati kategóriához tartozó meghatározását („Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.”) a fentiekben megállapított szabálytalanságot az R2 5. mellékletének 2. táblázatához tartozó 12. pontja alá soroltam, a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásként soroltam be. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért az R2 5. mellékletének 2. táblázatához tartozó 12. pontjában felsoroltak (feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett) közül a feladót és a szállítót tettem felelőssé az alábbiak szerint:
A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait – többek között – az ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. („A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”).
Az ADR 1.4.2.1.1 b) egyértelműen meghatározza, hogy a szállítónak az előírásoknak megfelelő okmányokkal kell ellátnia a szállítót. („1.4.2.2.1 A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozóan az ADR-ben előírt minden információt átadott, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak, vagy hogy ha az írásos dokumentáció helyett elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak, akkor az adatok a szállítás alatt legalább annyira hozzáférhetőek, mint írásos dokumentáció esetén;”)
Az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja rögzíti, hogy a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a feladó a feladó a szállítás előtt minden előírt információt átadott. („A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
5 b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció helyett, az adatok szállítás alatt oly módon hozzáférhetőek, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval;”)
Az ADR 1.4 fejezete a szállításban egyéb résztvevők részére a bírságolással érintett cselekmény vonatkozásában biztonsággal kapcsolatos kötelezettséget nem határoz meg. Megállapítottam, hogy a feladó a szállításhoz szükséges okmányokat átadta a szállító részére, ezt igazolja a feladó által másolatban megküldött 01 14 100130 számú fuvarokmány (CMR) 23. rovatának tartalma. A rovat tartalmazza a veszélyes áru szállítójának aláírását bélyegzőlenyomatát, mely igazolja, hogy a feladó a szállításhoz szükséges információkat, okmányokat átadta. A feladót az elkövetett szabálytalansággal kapcsolatban felelősség nem terheli. Az R2 5. mellékletének 2. táblázatához tartozó 12. pontjában foglaltak szerint a fentiekben meghatározottak alapján a 300.000,-Ft bírság, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség a MTD DRZYZGA BOGDAN -t (34-650 TYMBARK 454), mint szállítót terheli.
Az eljárás során vizsgáltam továbbá ADR –ben meghatározott egyéb mentességek alkalmazását a szállítás során, azonban azok alkalmazása az elkövetett szabálytalansággal kapcsolatban nem voltak adottak. A helyszínen készített ellenőrzési jegyzék, jegyzőkönyv egyéb megállapításaival kapcsolatban bírságolással érintett cselekmény a szállító vonatkozásában nem határozható meg. A fent nevezett szabálytalanság esetén 300.000,-Ft azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli a MTD DRZYZGA BOGDAN -t. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R3) 2. § (5) bekezdés b) pontja alapján a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében az R2 5. mellékletében meghatározott cselekmények, szabálytalanságok esetén az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Mivel a szabálytalan szállítási művelet haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár, a szabálytalanság, hiányosság megszüntetésének igazolásáig a járműszerelvény visszatartásra került az R1 5. § (2) rendelkezése alapján. R1 5. § (2): „Ha az ellenőrző hatóság a 2. számú mellékletben felsorolt szabálytalanságokat állapítja meg, a járművet a szabálytalanság megszüntetéséig a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztathatja.” Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Mivel az R3 alapján határozatomat nem mérlegelési, méltányossági jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében nem szerepeltettem a Ket. 72. § (1) ec) pontjában, valamint a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat.
6 A szállítót a vele szemben hivatalból indított hatósági eljárásról nem értesítettem, mivel az eljárás megindításának napját (2014. január 16.) követően 8 napon belül érdemben döntöttem. Annak mellőzésére a Ket. 29. § (3) b) pont és (4) bekezdés rendelkezései lehetőséget biztosítottak. „Ket. 29. § (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, … számított nyolc napon belül értesíteni kell. (4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha … b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, …” A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A MTD DRZYZGA BOGDAN -t 300.000,-Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírsággal sújtottam az ADR-ben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A bírság megfizetésének módját a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A Kkt.20.§ (7) bekezdése értelmében közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja. A Ket. 50/C. § (7) bekezdése értelmében az ügyfélnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani. A Kkt. 20.§ (8) bekezdésére hivatkozással a KN62564 forgalmi rendszámú SCANIA R420 típusú jármű 3052976 számú forgalmi engedélyét, illetve a KLIMN91 forgalmi rendszámú KRONE SD27C típusú félpótkocsi 1151584 számú forgalmi engedélyét a visszatartás időtartamára elvettem.
7
Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM) 3. melléklete szerinti írásbeli tájékoztató a jármű vezetője részére átadásra került. Eljárási költségként a tolmácsolási költség merült fel. A tolmács a Ket. 60.§ (1) bekezdése alapján került alkalmazásra. Az eljárási költséget a Ket. 10. § (1) bekezdésének, valamint a 11.§ (2) bekezdésének megfelelően az eljáró közigazgatási hatóság, azaz a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság viseli. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak biztosítják. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. § (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Határozatom a Kkt. 20.§. (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint az NFM rendeletben és a Ket. -ben foglalt rendelkezésein alapul. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdésében, valamint 1. melléklet a) 20. pontjában rögzítetteken alapul. Rédics, 2014. január 16.
Kiadmányozó
Készült : 3 pld.-ban Terjedelme: 7 oldal Kapják: 1.) …………………………………………… 2.) MTD DRZYZGA BOGDAN (34-650 TYMBARK 454) 3.) Irattár
