IBAS Integrált üzemi kiképző rendszer

Dr.Hrivnák István – Molnár Géza 

IBAS ­ Integrált üzemi kiképző rendszer  Egy  új  technológia  vagy  berendezés  üzembe  állításakor  elengedhetetlen  a  kezelők  és  az  üzemeltetők  magasszintű  kiképzése.  Napjaink  bonyolult  vasútüzemi  rendszereinek  oktatásához  már  nem  elegendők  az  ”egyszerű”  klasszikus  értelemben  vett  szimulátorok,  olyan  integrált  rendszerekre  van  szükség,  amelyek  a  vasúti  folyamatokat  a  maguk  összetettségében  és  bonyolultságában  teljes  értékűen  képesek  modellezni  valamennyi  irányítási  szinten.  Az  IBAS  ­  Integrált  Üzemi  Kiképző  Rendszer  ezt  a  célt  hivatott  teljesíteni. 

1. Bevezetés  A hamburgi  HOCHBAHN AG (HA) az általa üzemeltetett kb. 600 autóbusszal  és  kb.  830  metro  szerelvényével  Németoszág  második  legnagyobb  tömegközlekedési  vállalata.  Metro  hálózata, amely  kb.  100  km  hosszú  és  89  állomásból illetve megállóból áll, évente megközelítőleg 180 millió utast szállít  (1.ábra). 

1.ábra  A HOCHBAHN AG gyorsvasúti hálózata 

A  HOCHBAHN  AG  irányelve,  hogy  a  tudomány  és  a  technológiai  fejlődés  eredményeit a gyakorlatban is minél hamarabb alkalmazza a gazdaságos és

hatékony  üzemeltetés  biztosítása  érdekében.  Ennek  egyik  lényeges  előfeltétele  a  korszerű  technológia  és  berendezések  használatára  megfelelően  kiképzett  személyzet.  A  HOCHBAHN  AG  kb.  500  fő  vonatvezetőt,  kb.  400  fő  állomási  és  vonatforgalmi  diszpécsert  valamint  biztosítóberendezés  kezelőt  alkalmaz  metro  hálózatán.  A  magas  szintű  képzést  évek  óta  a  MESSINA  fantázia  nevű,  1998­ban  üzembe  helyezett  oktatási  és  tervezésű  célú  multifunkcionális  szimulációs  rendszer  biztosítja  [1].  1999­ben helyezte üzembe a Vossloh IT Kiel az általa kifejlesztett és szállított  SBS  rendszer  (Steuerungs­  und  BetriebsführungsSystems:  Vonatforgalmi  és  Üzemi  felügyeleti  Rendszer)  első  szakaszát  az  U1  metro  vonalon.  Azóta  a  teljes U1 vonal az SBS felügyelete alatt üzemel, és elkezdődött az U2 és U3  vonalakra  is  a  rendszer  telepítése.  Mindez  megköveteli  a  teljes  kezelő  személyzet átképzését. Ennek érdekében egy olyan oktatási célú szimulációs  rendszer  készült  a  Vossloh  IT  Kiel  és  a  magyarországi  Tran­SYS  kft.  együttműködése  keretében  az  U1  metro  vonal  teljes  hosszára,  amely  a  MESSINA  szimulációs  rendszer  és  az  SBS  valós  üzemirányító  rendszer  összekapcsolásával  –  IBAS  (Integriertes  Betriebliches  Ausbildungs­System:  Integrált  Üzemi  Kiképző  Rendszer)  ­  alkalmas  az  állomási  és  vonatforgalmi  diszpécserek kiképzésére is.  2. Rendszerstruktúra  Az IBAS rendszer alapvetően az alábbi fő modulokból áll (2.ábra):  Ø MESSINA  ­  biztosítóberendezési  és  vonatfutás  szimulátor,  szimuláció  felügyelet  Ø SBS ­ vonatforgalmi és üzemi felügyelet  Ø Menetrend ­ menetrend előállítása a szimulált időszakra  Ø Gördülőállomány adminisztráció  Ø CBT ­ önálló tanulás támogatása  Ø Konfiguráció, kiképzés felügyelet és adminisztráció  IBAS integrált kiképző rendszer 

Szimuláció 

SBS  Menetrend

< Vonatforgalom felügyelet >  < Állomás felügyelet > 

Gördülöállomány adminisztráció 

< Biztosítóberendezés Szimuláció >  < Vonatfutás Szimuláció >  < Szimuláció Felügyelete > 

Kiképzés felügyelet, adminisztráció

MESSINA 

2.ábra  Az IBAS főbb moduljai

CBT

2.1.  MESSINA  ­  biztosítóberendezési  és  vonatfutás  szimulátor,  szimuláció felügyelet  A  MESSINA  szimulációs  rendszer  a  biztosítóberendezések  valamennyi  funkcióját  modellezi,  beleértve  a  külsőtéri  objektumokat  is.  Előállítja  a  szükséges  vonat  meneteket  (menetrend  szerint  vagy  az  oktató  által  vezérelten),  felhasználva  a  járművek  valós  paramétereit  a  menetdinamikai  számítások elvégzéséhez. A MESSINA lehetőséget biztosít széleskörű üzemi  és  technikai  jellegű  zavar  és  hiba  beállítására  és  szimulációjára  azonnali  illetve előre programozott módon [2].  A  fentiek  lehetővé  teszik  különböző  folyamatok  és  üzemi  szituációk  tanulmányozását, oktatását  a gyorsvasúti hálózat valós menetrendje alapján,  figyelembevéve  a  biztosítóberendezések  kiépítettségét  és  azok  kezelőinek  felkészültségét.  A MESSINA a következő funkciók integrációját valósítja meg:  Ø Ø Ø Ø

biztosítóberendezés hálózati szimulációja  hiba és zavar szimuláció  vonat menetek menetrend szerinti generálása és közlekedtetése  adatgyűjtés a biztosítóberendezésről és a vonat futásról a későbbi  kiértékelés számára  Ø az üzemi folyamatok és berendezések befolyásolása a kezelő által  Ø információ továbbítása az SBS felé annak szabványosított távirat  formátumában  Az U1 vonalon jelenleg két különböző típusú elektronikus biztosítóberendezés  (Alcatel ESTW és Siemens SICAS ESTW) és jelfogós biztosítóberendezések  (SpDrS)  található.  Az  SpDrS  berendezések  SICAS  távvezérlő  felületen  távvezéreltek.  A  MESSINA  valamennyi  típus  működését  és  kezelőfelületét  funkcionálisan szimulálja, beleértve a nyomógombos kezelőfelületet is.  A  hiba  és  zavar  szimuláció  az  oktató  által  az  adott  berendezés  típusának  megfelelően  vezérelhető  (pl.  hamis  foglaltság,  váltóállítási  hiba,  kezelőfelület  zavarok, stb).  A  biztosítóberendezési  funkciók  mellett  a  másik  központi  komponens  a  vonatfutás  szimulátor.  Ez  leképezi  a  vonatok  menetdinamikáját  (gyorsítás,  kifuttatás,  fékezés),  valamint  a  vonatok  menetrendnek  megfelelő  üzemszerű  viselkedését  (állomáson  megáll,  csatlakozásra  vár,  stb).  A  HOCHBAHN  AG  valamennyi vonatmenet típusa szimulálható. A vonatok futása befolyásolható  különféle hibák beadásával (pl. jelzőmeghaladás, váltófelvágás, vészfékezés,  stb). Ezek a hibák szintén az oktató által vezérelhetők. A valóságos viszonyok  minél  jobb  reprodukálása  érdekében  a  MESSINA  lehetőséget  biztosít  biztosítóberendezéstől  független  üzemi  folyamatok  modellezésére  is  (pl.  vizuális ellenőrzés, különféle intézkedések, stb).  A  vonatok  közlekedtetése  menetrend  szerint  történik.  Egy  menetrend  szerkesztő  modul  segítségével  lehetőség  van  a  menetrendi  adatok  on  line

módosítására  is,  ezáltal  a  vonatok  jövőbeli  menetrend  szerinti  futása  befolyásolható.  Ezzel  a  módszerrel  különböző  üzemi  szituációk  oktathatók  tesztelhetők illetve értékelhetők.  A  MESSINA  a  későbbi  statisztikai  elemezésekhez  illetve  különféle  mutatók  számításához  adatokat  gyűjt.  Ez  többek  között  vonatkozik  az  egyes  vágányelemek  kihasználtsági  adataira,  a  vonatok  számára,  a  vágányutak  számára,  stb.  Az  így  kigyűjtött  adatok  bármelyik  piacon  kapható  eszközzel  feldolgozhatók (Excel) [5].  A  kezelők  számára  a  MESSINA  a  valóságnak  megfelelő  kezelőfelületet  biztosít.  Ez  az  SpDrS  nyomógombos  kezelőfelületét  és  távvezérlőfelületét,  valamint  az  elektronikus  biztosítóberendezések  kezelőfelületét  jelenti.  A  kezelés egérrel, billentyűzettel illetve tableten keresztül történik.  A  MESSINA  az  SBS­el  szabványosított  távirati  struktúrán  keresztül  kommunikál [3].  Az SBS kezelőfelülete számára ezáltal gyakorlatilag teljesen  egyenértékű, hogy a szükséges információt a valóságos berendezéstől kapja,  vagy a szimulációs rendszertől. Hasonló a helyzet az SBS által a berendezés  felé  küldött  parancsokkal  ­  azokat  mind  a  MESSINA,  mind  a  valós  biztosítóberendezés  végrehajtja.  A  kommunikációt  TCP/IP  alapokon  a  RockWave  Libraries  eszközkészlete  valósítja  meg.  A  távirat  struktúrát  a  3.ábra szemlélteti.  MESSINA  START 

SBS 

MESSINA indítja az SBS­t  SBS létrehozza az aktuális görgülőállomány  adatbázist és a napi menetrendet 

START 

Gördülő állomány adatbázis 

Napi menetrend adatbázis 

Szimuláció indítása 

Objektum állapotok 

Szimuláció 

Leállítás  t 

t 

3.ábra  A MESSINA és az SBS kommunikációs diagramja

2.2. SBS ­ vonatforgalmi és üzemi felügyelet  Az  SBS  egy  150  Mbit/sec  kapacitású  hálózatra  telepített  integrált  felügyeleti  rendszer  (4.ábra).  Minden  állomáson  külön  állomási  szerverpár  látja  el  a  következő feladatokat:  Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

vonatforgalom felügyelete  biztosítóberendezés felügyelete  utastájékoztatás és hangosbemondás vezérlése  állomási vészjelzők felügyelete  mozgólépcsők felügyelete  energiaellátás felügyelete  videokamerák felügyelete. 

4.ábra  Az SBS rendszer struktúrája (U1)  A központi szerverpár felel többek között az adatgyűjtésért és tárolásért illetve  kiszolgálja  a  diszpécsermunkahelyeket.  Ezekről  a  munkahelyekről  a  következő feladatok végezhetők el:  Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

vonatszám követés  vonat felügyelet  gördülőállomány azonosítás és menedzsment  vonatszám vezérelt automatikus vágányút állítás  biztosítóberendezési kezelések  statisztika készítés  állomás felügyelet és távvezérlés

Az SBS az U1 vonal teljes hosszában kiépült, összesen 46 állomás központi  felügyeletét  valósítja  meg.  A  fentiekben  felsorolt  feladatok  ellátásához  a  biztosítóberendezésekhez  csatlakoztatott  adatgyűjtők  és  vezérlők  valamint  a  pályán  elhelyezett  vonatérzékelők  és  kocsi  transzponder  olvasók  szolgáltatnak információt.  Az  IBAS  rendszerben  az  SBS  által  felügyelt  folyamatokhoz,  eszközökhöz  a  MESSINA  biztosítja  a  biztosítóberendezési  és  vonatforgalmi  hátteret  oly  módon,  hogy  szimulálja  az  adatgyűjtők  és  a  vonatérzékelők  transzponderolvasók által szolgáltatott adatokat. 

2.3. Menetrend előállítása a szimulált időszakra  A MESSINA számára a menetrendet az SBS állítja elő az eredeti menetrend  alapján. Ezzel biztosítható, hogy az szimuláció során végzett változtatások ne  befolyásolják  az  eredeti  menetrendi  adatbázist.  A  menetrend  kezelés  két  részből áll (5.ábra). Először az SBS létrehozza a saját menetrendjét az OPUS  elnevezésű  menetrendi  adatbázisból.  Ezt  követően  leszűri  az  aktuális  napi  menetrendet,  amely  a  MESSINA  számára  a  vonatszimuláció  alapját  képezi.  Mind  a  két  fázisban  az  SBS  felületén  keresztül  lehetőség  van  a  kézi  módosítások elvégzésére.  Vonal adatok

SBS Vonal adatok

Teljes SBS menetrend ké zi mó dosííttá ása sa kézi módos

Konverzió Konverzió Konzisztencia vizsg álat álat

OPUS Menetrend

Napi SBS menetrend ké zi mó dosííttá ása sa kézi módos

SBS­ SBS­OPUS OPUS Menetrend

Napi Menetrend Generá ás s Generállá

Vonat adminisztr adminisztrá áci ció ó aktuá lis és aktuális és tervadatok

SBS Oktató Oktató Rendszer

MESSINA Sz imulá áci ció ó ó  Szimul MESSINA Menetrend

Ké sé ések, sek, zavarok Kés beadá sa beadása

5.ábra  Menetrend konfiguráció  A  menetrend  kezelés  másik  része  a  MESSINA  alatt  valósul  meg.  Az  IBAS  rendszer  indulásakor  az  MESSINA  az  SBS­től  megkapja  az  aktuális  napi  menetrendet. A szimuláció során ez képezi a a vonatforgalom generálásának  alapját.  A  MESSINA  felületén  és  annak  menetrendi  editorán  keresztül  késések, zavarok beadásával befolyásolható a vonatforgalom.

A  menetrendben  a  szokványos  paramétereken  kívül  (vonat  azonosító,  indulási idő,  kocsiszám,  szét­  illetve  összekapcsolás,  stb.)  a  következő  futás  közben módosítható paraméterek találhatók:  Ø Ø Ø Ø Ø

indulási késés  állomási késés  közlekedési irány  vonat telítettségi állapota  vonat  most  lép  be  a  szimulált  területre,  vagy  a  tároló  vágányon  álló  kocsikból kell generálni. 

A  menetrendre  vonatkozó  módosításokat  az  oktató  végezheti  el,  hatásuk  természetesen csak a vonat jövőbeni futására van.  2.4. Gördülőállomány adminisztráció  A HOCHBANH AG szerelvényeinek valamennyi kocsija transponderekkel van  felszerelve. Minden kocsi két transzponderrel rendelkezik. A pálya különböző  pontjain  elhelyezett  vonatérzékelők  (mágneses  hurkok)  és  transponderolvasók  segítségével  egyértelműen  követhető  az  egyes  vonatok  illetve kocsik mozgása. Ezt feladatot a MESSINA úgy tudja teljesíteni az SBS  felé, hogy az indulási fázisban (3.ábra) a gördülőállomány adatait is megkapja  az  SBS­től  (kocsiszám  és  típus,  transzponder  azonosítók,  stb.)  Vonat  generálás  illetve  kocsicsoport  generálás  alkalmával  ebből  a  gördülőállomány  adatbázisból veszi a megfelelő kocsikat (6.ábra). Minden alkalommal, amikor  egy  vonat  elhalad  egy  vonatérzékelő  vagy  egy  transzponder  olvasó  felett,  a  MESSINA  az  SBS  számára  a  valóságnak  megfelelő  táviratot  küld  amely  tartalmazza az érzékelő, olvasó azonosítóját, a vonat azonosítóját valamint a  kocsikon elhelyezett transzponderek kódjait. 

MESSINA Szimulá ció ó ó  Szimuláci

Gö rdü üllő ő állom ány ny Görd állomá menedzsment

Vonat generá ás s generállá

Gö rdü üllő ő Görd állom ány ny állomá adatbá zis adatbázis

Tá roló óv vá ág gá ányok nyok Tárol Kezdeti állapota állapota

Vonat menedzsment

6.ábra  Gördülőállomány adminisztrálása

2.5. CBT ­ önálló tanulás támogatása  A  CBT  az  oktatórendszer  szerves,  de  különálló  része.  Teljesen  önálló  modulként a MESSINA­tól és az SBS­től függetlenül működik. Segítségével a  kezelő minimális oktatói felügyelet mellett önállóan az “önképzés” módszerét  alkamazva tudja a szükséges elméleti tudást elsajátítani. Az egyes tananyag  részek  az  egyéni  tanulás  sebességének  megfelelően  többször  ismételhetők.  Minden  tananyagrész  elsajátítását  a  CBT  tesztek  segítségével  ellenőrzi.  Továbblépni csak a teszt sikeres teljesítése után lehet.  A  CBT  modul  tananyagát  és  módszertanát  a  HOCHBANH  AG  közreműködése és útmutatása alapján az IABG német cég készítette. 

2.6. Konfiguráció, kiképzés felügyelet és adminisztráció  Az  IBAS  integrált  oktató  és  kiképző  rendszer  hardver  felépítését  a  7.ábra  mutatja  be.  Az  ábrán  látható  négy  kezelői  munkaállomás  (Workstation  1­4)  mindegyike  a  valóságnak  megfelelő  kiépítettséggel  rendelkezik.  Az  ötödik  munkahely  (Supervisor)  az  oktatási  folyamat  vezérlésére  és  felügyeletére  szolgál. Ehhez egy önálló konfigurációs applikáció áll rendelkezésre (8.ábra). 

7.ábra  Az IBAS oktató­kiképző rendszer hardver felépítése

8.ábra  Az IBAS konfigurációs felülete  A  négy  kezelői  munkahely  az  ATM  hálózati  kapcsolat  révén  a  valós  SBS  tartalék  munkaállomásaiként  is  funkcionálnak.  Az  SBS  szerver  a  valós  SBS  központi szerver funkcióit látja el.  Az IBAS rendszer az alábbi üzemmódokat támogatja [4]:  Ø önálló  mukahely  szimuláció:  a  kezelő  a  vonal  többi  részétől  elszigetelten  egy  kiválasztott  biztosítóberendezési  körzet  kezelőjeként  helyi  üzemben  bonyolítja  le  a  körzet  vonatforgalmát  illetve  végzi  el  a  szükséges biztosítóberendezési kezeléseket.  Ø több kezelős szimuláció: hasonló az előzőhöz azzal a különbséggel,  hogy az adott biztosítóberendezési körzetet helyi üzemben több kezelő  felügyeli  ­  elsősorban  elektronikus  biztosítóberendezés  illetve  távvezérlés esetén.  Ø vonali  szimuláció:  a  teljes  U1  vonalat  és  annak  menetrend  szerinti  forgalmát  szimulálja  több  kezelős  módban,  ahol  a  kezelők  a  hozzájuk  rendelt körzetet helyi üzemben felügyelik  Ø SBS  mód:  egy  vagy  több  kezelős,  önálló  biztosítóberendezés  kezelői  körzet  vagy  vonali  szimulációs  működés  lehetséges.  Ebben  az  üzemmódban  történik  az  állomási  illetve  vonatforgalmi  diszpécserek  kiképzése.  Ø CBT mód: elméleti képzést támogató önképzés.  Az  oktatási  folyamat  során  az  oktató/kiképző  a  szimuláció  különböző  paramétereit  tudja  módosítani  a  saját  felületén  keresztül.  Többek  között  beadhatók:

Ø különböző  biztosítóberendezéssel  vagy  a  külsőtéri  objektumokkal  kapcsolatos hibák és zavarok  Ø mentrendi üzemmel kapcsolatos késések, zavarok  Ø kommunikációs zavarok az SBS és a MESSINA között  Ø kezelői felület hibák mind az SBS­re mind a MESSINA­ra vonatkozóan  Ø szimulációs idő gyorsítása, lassítása  Ø szimuláció megállítása (pillanat állj) és újra indítása  Ø statisztikai  és  protokol  funkciók  paraméterezése,  aktiválása,  deaktiválása.  Az  IBAS  integrált  oktató/kiképző  rendszer  a  HOCHBAHN  AG  oktatóközpontjának  kiemelten  fontos  része.  Erre  alapozva  egy  négy  pilléren  álló oktatási rendszert hoztak létre, amely a következő elemekből áll:  Ø elméleti oktatás  Ø CBT ­ önvezérlésű tanulás  Ø biztosítóberendezés  kezelésének  elsajátítása  a  MESSINA  szimulátoron  Ø SBS  üzemirányító  rendszer  kezelésének  oktatása  SBS­MESSINA  felületen.  Az  oktatóközpont  egy  részének  fényképét  a  8.ábra  mutatja  be.  A  HOCHBAHN AG az  oktatás/kiképzés idejét a különböző szolgálatok számára  a következőkben határozta meg  Ø Ø Ø Ø

Állomás felügyeleti személyzet:  21 nap  Vonat­ illetve utazó személyzet:  40 nap  Biztosítóberendezési személyzet:  30 nap  Általános irányító és egyéb személyzet:  o  Depo felügyeleti személyzet:  10 nap  o  Csoportvezetők:  6 hónap  o  Forgalmi szolgálattevők:  2 hónap 

A fentiekben megadott kiképzési idő szolgálatonként meghatározott részét az  IBAS szimulációs rendszeren kell eltölteni. 

3. Összefoglalás  A  HOCHBAHN  AG  1996  óta  előrelátó  fejlesztési  koncepcióval  és  határozott  elképzelésekkel  hozta  létre  oktató/kiképző  központját.  A  fokozatosan  kifejlesztett  és  üzembe  helyezett  modulokat  azonnal  használatba  vette  és  elkezdte  több  száz  fős  személyzetének  képzését.  A  képzési  igények  növekedésével annyira megnőtt a rendszer kihasználtsága, hogy 2004 elején  duplikálta  az  oktató/kiképző  szimulációs  rendszert  így  egyszerre  két  helyen  folyhat  az  oktatás.  Jelen  kiépítésében  az  IBAS  a  komplett  U1  metro  vonal  teljes vonatforgalmát és biztosítóberendezési környezetét képes szimulálni.

Az  idei évben  kiírt biztosító  berendezési tender  szerint  2011­re  az  U2  és  U3  vonalak  biztosító  berendezéseinek  kb.  ¾­e  megújul.  Az  SBS  telepítése  az  említett vonalakra már folyamatban van. Ezzel párhuzamosan folyik az IBAS  rendszer továbbfejlesztésének előkészítése is. A HOCHBAHN AG szándékai  szerint  a  végcél  egy  olyan  komplex  oktató/kiképző  rendszer  létrehozása,  amely  mindhárom  metro  vonalának  (U1,  U2,  U3,  1.ábra)  teljes  szimulációját  képes  elvégezni,  és  biztosítani  tudja  a  különböző  szintű  és  igényű  kiképzéseket. 

Irodalom  [1] 

Hrivnák, I.­Dobrosi, A.: Integrated Training System for Traffic Control  and Station Supervision. The 11th International Conference, Exhibition  and Network for Training, Education and Simulation (ITEC), Hague,  April 2000 

[2] 

Dobrosi A., Hrivnák I., Schwendke R.: Multifunction Simulator  Developed For Hamburg / Simulation based training and planing  systems for railway technologie. IRJ. International Railway Journal. UK.  4/99. pp. 25­27. 

[3] 

Bolln, N.­Hofmann, J.­Dr. Hrivnák, I.­Schwentke, R.: Kopplung von  Betriebssimulation und U­Bahn­Leitsystem. Signal+Draht 11/99, S. 20­  23. 

[4] 

Hofmann J., Hrivnák I., Schwentke R.,: Integrated Training System for  Traffic Control. The 12 th  European Simulation Symposium (ESS’2000):  Simulation in Industry. Hamburg, Németország, 2000. szeptember.  Conference book p.451­456. 

[5] 

Hofmann, J.­Parádi, F.­Schwentke, R.: MESSINA – Optimierung im  schienengebundenen ÖPNV durch Betriebssimulation. Signal+Draht  5/1998, S. 31­34.

Zusammenfassung  IBAS ­ Integriertes Betriebliches Ausbildungs­System  Bei der Inbetriebsetzung einer neuen Technologie oder einer neuen Anlage  ist die hochqualifizierte Ausbildung der Bedienungs­ und Betriebspersonal  unerlässlich . Zur Schulung der komplizierten Bahnbetriebssysteme von heute  sind die "einfache" klassiche Simulatoren nicht mehr genügend, es sind  solche integrierte Systeme erforderlich, die fähig sind, die komplizierten und  komplexen Bahnprozesse auf allen Leitbenen im seiner Vollständigkeit zu  modellieren. IBAS ­ Integrierte Betriebsschulungssystem ­ dient dieses Ziel. 

Summary  IBAS – Integrated Operational and Training System  This  is  indispensable  to  have  high  level  qualified  staff  when  puting  into  operation  a  new  technologie  or  a  new  equipment.  The  “simple”  classic  simulators are not sufficient to train today’s complicated railway systems, it is  necessary to have such integrated systems which are able to simulate railway  processes in their whole complexity at any operational level. The target of the  IBAS  system  ­  Integrated  Operational  and  Training  System  ­  is  to  achieve  these aims.

Szerzők:  dr. Hrivnák István 

1960­ben  született  Tótkomlóson.  1984­ben  szerzett  közlekedésmérnöki  oklevelet  a  BME  Közlekedésmérnöki  karán.  1984  óta  a  Közlekedésautomatikai  Tanszék  oktatója,  jelenleg  egyetemi  adjunktusi  beosztásban.  Doktori  oklevelet  szerzett  1989­ben  a  Budapesti  Műszaki  Egyetemen.  1994­óta  a  Tran­SYS  Rendszertechnikai  Kft.  tulajdonosa  és  ügyvezetője.  Cím: Tran­SYS Rendszertechnikai Kft., 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja  26­28.  E­Mail: [email protected] 

Molnár Géza 

1974­ben  született  Törökszentmiklóson.  1998­ban  szerzett  közlekedésmérnöki  oklevelet  a  BME  Közlekedésmérnöki  karán. 1998­óta  a  Tran­SYS  Rendszertechnikai  Kft­nél  dolgozik  mint  rendszerfejlesztő  és  programozó.  Cím: Tran­SYS Rendszertechnikai Kft., 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja  26­28.  E­Mail: [email protected]