. imfiepls.»! cli/t .je n la p a flínepape do B&nn,
m elllyel nz ausztriai vámhivatalok által az Ausztria és Modena között ÍS 5 7 oktober I5-kén k ötöttu j vámegyesülési szerzödvény Folytán a Mo denává li forgalom tekintetében kö vetendő eljárás tétetik közzé.
w o m i t ö v iő , ü o u b e n » ftc v v c ic í)ífc l) e u ^ o í í á 'm t c r i t , t u $ tu tfd m t iiu i? S ^ ítJÖ e im í^ f ii) ío f f í* í n c n n e u e n ^ o ííc in i< íu u < í^ : v o m 1 5 . i ö c t o b c r 1 * ? 5 ,ö , in* £ $ e rs f c í j r c m i t S ö ío fc e ita j u t> eo fearf)feití> e 2 S e t f ( t I ) m i f r c f ö i t i t t íjc u iiK Í jt tu trfc . A birodalmi lörvénylap XLV1Í. dar. 223. sz ki 3 m ffleidjë*®efe$*Q)Iatte XLY1I. é t í i r f , *Jto. 2 ^3 . abgegeben am 3. 'December 1857. adatott december 3-kán 1857. Minthogy az 1857 oktober 15-kén keit nusztriai-modenni vámegyesülési szerzödvény (birod. törY. lap XLVÍ. dar. 222. sz.) XII. czilike végén idézett F. melléklet leginkább olly határozatokat tartalmaz, mellyek a már közhírré tett vámszabályokból vétettek, ennél fogva azon melléklet u szerzödvény kihirde tésekor nem nyomatott le, ellenben az említett melléklctbőli kivonatban az átalános ausztriai vámszabályoktól eltérő azon határozatok, me lyek a vámhivatalok s a vámköteles felek által a Ilodenávali forgalomban megtartandók lesz n ek ,1 az ausztriai vámhivatalok számára szol gáló utmutatás alakjában összeállittattak.
Ezen utmutatás ezennel közhírré tétetik. Báró
I. 1857.
B ru ck s.
k.
U ltin n a p é ev iií»i;.iíkt, n y o n e c ö p a n e .^ ii iiO !n m ep«i!ö.i5 kö M o d e n a , e d e o u c e im a f ó ’. d e KJ>tpT> o«íi<í i i» iiea e a » c t p ia 'ie d e n a iia i» . n e te m e íö ,i5 t p a n tatö.iA l ’íí'.i«'»! n o á d e natiir» d in 1 5 . O iito m u p e 1 8 5 7 , .^.nK ciatá .fkiitpe A ö c f p ia m i M o d e n a . v y]\n iis.ietiiis.ia imnepia.ie miii8nKl8.iS XLV1I, Np. 223, ectpadalS .\vn 3. De'iemcpe 1857.
Islruzione p e r g l i V f í í c i a n s t r i a c i s n l l a m a n ip n la z i o n e d o g a n a l e n e l c o m m é r c i o c o l l o S t a t o e s t e n s e d i p e n d e i it e r o e n t c d a l « n o v o T r a tta to d i Ijc g a . Onde porgere alle Autorilâ di finanza cd agli Uffici daziarii austriaci l’ idea chiara delle poche disposizioni, che in forza dcl nuOYO Trallafo di Lega doganale auslro-estense dei 15 ottobre 1857 debbonsi applicare dai raedesimi in aggiunla alle generali discipline doganali vigenü neH’ Jmpero, si è alleslito e viene diramato il seguente Estrallo dell’ Allegato F dei Trattato ste sso , aggiuntovi l’ Elenco degli Uffici doganali modenesi.
I. Disposizioni generali pel commércio di Lega §. 1. M a s s im a fu n d a m e n ta le . II
c o m m o r c i o di L e g a , cioè quello che tocca entrambi gli Slali collegati e non soltanto uno di c s s i, è regolnlo con
formi disposizioni. Per gli assegnamenti ancho di transito si continua neil’ essenziale dagli Uffici estensi a procedere secondo le discipline nustriachc. Gli Uffici austriaci per le spedizioni al e dal Ducato di Modena osserveranno il sistema generale finora in corso pel territorio doganale dell’ Iinpero, applicando perö irioltre le seguenti prescrizioni.
§• 2. E > o c u iiie n ti c l i n g u a . Su tulli i documenti relativi al commércio di Lega deve trovarsi in tesla espressa a stampa od a mano 1’ indicazione: C o m m e r c i o di Le g a .
Essa dovrâ apporsi d’ ufficio, all’ atto della presenlazione, sulle dichiarazioni scritte, che ne fossero inancanli.
Si adolta pel commércio di Lega come lingua d’ ufficio l’ ilnliana, e per conseguenza in tutte le dichiarazioni scritte, in tulli i ricapiti daziarii cd altri documenti d’ ufficio, come pure nelle relnlive corrisdondenze degli Uffici fra loro devesi far uso della delta lingua, ed agli atli da •spedirsi all’ Estense, che fossero in idioma ledoseo, si dovrâ sempre unire la traduzione italiana, come ebbe luogo finora. '
§.3. T a r iü a d a z ia r ia . La Tariffa daziaria pel delto commércio è quella g e n e r a l e d e l l a L e g a (art. II. dei Trallato), secondo la quale saranno Ic
merci indicale in tulli i ricapili da usarsi in questo commércio ed anche nelle relative dichiarazioni, mono quelle che nelP Estense non venissero unite al ricapito giusla il susseguente § . 6 . Per la tariffa generale della Lega inlendesi quella dei 5 dicembre 1 8 5 3 ora vigente in Austria cölle yariazioni e declaratorie relative beninteso compresevi anche le Avvèrlenze prcliminari e verso l’ uso dell’ Indice alfabelico che attualmenle serve por l’ esalta classificazione delle merci.
.
§• 4.
U f i ic i a lla l i n e a i n t e r m e d ia . GH Uffici alla linea inlermedia pel commércio di lega. avranno le seguenli incombenze: . a ) Ogni merce, che verrâ dichiarata alla linea daziaria verso 1’ estero o nell’ interno dél territorio collegato, in quanlo nell’ ultimo ca?«i non ne fosse permesso il passaggio della linea inlcrtnedia per sirade lalerali ( § 7 N: 4 dei Carlello daziario), dovrâ presentarii , all’ Ufficio d’ uscita alla linea intermedia onde sia conslalala la sorlita dallo Stato collegalo di parlenza. ‘
E le m erci, cho possono
enlrare od uscire dalia linea eslerna soltanto per determinali Uffici di maggiori facollá, soggiaceraDno a tale vincolo anche pel passaggio della linea intermedia.
Laonde nella dichiarazione od nlmeno .nel ricapito di scorta verrâ sempre indicato l’ Ufficio alia
linea inlermedia, pel quale la spedizioue avrâ da uscire dallo Slato collegato di parlenza e che, traltimdosi di transito, dovrâ per 1’ Austria essere una Ricevitöria principale e per lo Slato estense uno di queili segnati T nel qui annesso Elenco degli Uffici d o ganali modenesi. „ Tale indicazione dorvâ apporsi d1 ufficio, all’ atto della presentazione, sulle dichiarazioni scrille che ne fossero mancati. b) Dal § 17 dei Carlello daziario è prescrillo per quali merei siavi obb igo della consegna dall’ Ufficio d’ uscita dello Stato collegato di parlenza ad un Ufficio dell’ altro Slato alla linea intermedia. Ollre i delti casi, tale consegna si farâ anche per altre spedizioni di merci nazionali che abbiano a passare la linea inlermedia pel consumo nell’ altro Stalo o per 1’ esportazione all’ estero atiraven?« 1’ altro Slato collegalo, ogniqualvolla fossero esse slale anlicipatamenle posle sotto assegnamenlo, come sarâ facoltalivo alle parii-
839 « ) Per quesle epedizioni gli Uffici d’ ambo le Parii nlla linea intermedie terranno appositi Registri secondo Ia Modula concertala c o l1’ allegalo H del Tratlato. Si faranno Eslralli da lali regislrazioni per quelle partite, nellc quali risultassero importi da rimborsarsi
per la quäle sia esso abililato a tale uscila, trasmeltendo all’ Ufficio assegnante il cerlificato contemplato sotto la lett. il simplo del ricapilo di scorla coll’ evasione, che fosse da dnrsi per rinnovazione dell’ assegnamento. Uffici alla linea inlermedia poi, che cssendo austriaci abbiano la categoria di Riceviloria principale, e quelli modenesi la calegoria di Dogana, oppure nel succilale Klenco sotio segnali colla lellera T, avranno la facollá di permeltere il
cambiamenlo di direzione o di deslinazione delle merci giâ assegnate, e la divisione del carico, secondo quanto è concesso dalle vigenli prescrizioni austriache per le Dogane nell’ interno. , f ) Presso gli Uffici alla linea inlermedia non ha luogo di regola le scarico delle merci assegnate ad un Ufficio dell’ altro Stato colle gato per l’ esaurimenlo, ed in proposilo si procederâ a tcrmirie del § 19 dei Cartello daziario.
§ .3 .
Corrispoiidenza fra gli Uffici del due Stati. Tulte le corrispondenze, anche per lo scambio dei ricapili di scorla e per le carle d’ avviso e d’ investigazione, fra gli Uffici ánslriaci ed eslensi si dovranno di regola spedire non giâ diretlamcnte all’ Ufficio assegnante od assegnatario, secondo i casi, ma al primo Ufficio dell’ allro Stato collegato alla linea inlermedia sulla slrada che la spedizione percorse od avrebbe doyuto percorrere. Queslo Ufficio si incaricherâ all’ Ufficio miltente, in quanto è prescrito e secondo i casi, la risultanza della propria regt■strazione, o gli ottenuti risconlri, da tradursi questi previamente in italiano, se fossero in lingua tedesca, riducendo inoltre a peso metrico i dati che vi fossero esposti in peso di Vienna e che dovessero trasmeltersi ad un Ufficio eslense. Ciononoslante gli Uffici mittenti e destinatarii potranno eccezionalmente ineltersi anche in rapporto immediato, qualora la corri«pondenza col trainile degli Uffici alla linea inlermedia non conducesse allo scopo o se to si trovasse opportuno per altre circostance. § 6.
.
...
•
Metodo esteiise per la inanipulazione dei ricapiti di scorta. In soslitiizione delle norme austriache per l’ emissione e regislrazione dei ricapiti di.scorla, nello Stalo di Modena sarâ invece yidollalo il sislema dei bollellarii a matrice e figlia, provvedendo come segue: Le spedizioni d’ assegnamento anche per transito verranno dagli Uffici estensi accompagnate con una bolletla, che contenga gli éiscnziali eslremi essislenti nel ricapilo di scorla auslriaco (compresi i dati esposti nella dichiaraziono unita a quest’ ultimo) e che dórrá -anche essere firmata dalia speditőre ed in quanto occorre dal conducente. Vi sarâ espressa in allo a sinistra la precisa indicazione di j s l r a p l o di r i c a p i t o di s c o r t c . Su tálé bölletta gli Uffici austriaci p o rra n n o le annotazioni dei cambiamenti avvenuti durante il v i.aggio, non che le evasioni, in conformilâ di quanto praticasi sopra i ricapili auslriaci (simpli), e cosi certificata la respingeranno all’ Uf ficio eslense assegnante. Queslo, eseguite le regislrazioni e i riferimenli secondo le discipline del proprio Slato, invierâ all’ Ufficio austriaco >d’ esaurimenlo un’ allra bollella staccala da un diverso bollettario, la qualo terrâ luogo del duplicalo ed anzi porlerâ in testa l’ espres9a Jindicazione di D n p l o d e l r i c a p i t o di s c o r t a . Nella stessa sarâ contenuto per esteso tutto ciö che trovavasi nel simplo, onde l’ Uf— &ci» auslriaco suddelto all’ appoggio di essa possa esaurire la corrispondenle parlita del registro dei pervenuli ricapili di scorla. Quesla ■secotida bollella pertanto, che serve di duplicalo, non sarâ, coine la prima (simplo), munita della firma dello speditőre o conducente. Occorre poi d’ avverlire che nello Stalo di Modena la dichiaraziono sarâ presenlala in un solo esemplare da conlrapporsi alla snalricc e da traüenersi presso l’ Ufficio assegnante, il quäle quindi non unirâ la dichiaraziono nè al simplo, nè al duplo del ricapito di scorla, 4»a li scritturerâ complelamenle secondo quanlo ha luogo in Austria nei casi della dicliiarnzione verbale.
^ ^ ' ■ § 8. . C a r te g g io r e c i p r o e o d e lle A u t o r i t a e d e g li U flic f. ; : : ;Per; quelle: conimunicazioni od interpellanze, cho dipendenleinenle dai proprii incomhenli nelle spedizioni d’ assegnanienlo occorj«ssero, oltre iloi scambio dei ricapili di. scorla e oltre la trasmissione di una 'caita d’ avviso, gli Uflici di finanza corrispondcranno diretlamente e con note con quelli dell’ altro Stalo collegato, limitatamenle perö ai casi in cui trattasi di nolizie e schiarimenli. Per rilievi ed appunfi a caricp degli Uffici dell’ altro Stalo ed ogniqualvolta occorre di rivolgersi ad un’ Autorilâ, che non sia Ufficio eseculivo di finanza, dovrâ chiedersi l’ iiilerposizione della preposta Inlendeiiza. Se al seguilo dei risullali della carla d’ investigazione si facesse luogo presso l’ Ufficio assegnante a procedere secondo Ia leggepenale di finanza, la Intendenza, che gli è preposta, dovrâ darne eognizione all’ Inlendeiiza, da cui nell’ altro Slato dipende P Uflicio asscgnatario, per quelle indagini che dalia medesima si rilenessero opportune. ;
;
:
. § 9. . . Ë s c a i i o n i 'd a l l a '. v i s i t a i n t e r n a . c d i c h i a r a z io n i g e n e r ic h e . All’, atto dell’ assegnamer.lo gli Uffici auslriaci prescinderannu da ogni visila interna anche parzialc dei colli (acccnlando parimenti Je;fdichiarazioni generiche quando ciö sia -aminissibile) nei casi rccordati o collo norme slabilile dalle prescrizioni dei proprio StnloT eziandio traltandosi: di spedizióne diretta ad un luogo o ad üna persona nel Ducato di Modena, compresi: a) gli oggetti deslinali alla Societiv italiana delle Scienze in Modena ed a quella r. Accademia Atestina di Belle Arii, i quali sono d* ; iassegnarsi. sempre alla Dogana in della ciltâ; b) ;gli effelti; portali seco da un Ambascialore, Invialo plenipolenziario, Ministro residente o Incaricato d’ nfiari accredilato presso Ia r. d. Corte estense, l’ arrivo dei quale siasi nölilicato in prevenzione all’ Ufficio daziario, salvo a farne parimcnli 1’ assegnamento alla Dogana di Modena; c) gli oggelti .che da documenti, da cilnrsi nel ricapito di scorta, visultano destinati all’ uso personale dell’ eccelso Sovranno estense e nella Sua famiglia.
•
§ .io .
Transit*» inolírati d a lia -Hogana di Vienna con ricapito d’ avviso per i’ uscita presso un Ufficio estense. Traltandosi di merce di-lransilo in condölta postaié, giunta con ricapito d’ avviso alla Dogana di Vienna e da quesla inollrata all’ Ufficio d’ uscila ancora toi solo ricapito d’ avviso, cóme le è eccezionalmenle concesso; qualora Ia spedizione sia destiuata a riespor— larsi per un Ufficio estense di conline verso 1’ eslero, la Dogana di Mantova sarâ obbligata in massima ad eseguire l’ assegnamento come Ufficio d’ ingresso e ad erneuere quindi il relativo ricapito di scorta, in esso compenelrando tulli i ricapiti d’ avviso, che fossero direlli ad u n o stesso Ufficio d’ uscita. j Allo scopo perö che non resti meuomainente ritardalo il viaggio ai corrieri, tale ricapito di scorla emesso dalia Dogana di Man tova verrâ evaso d’ uscita anche a Modena, lunzionando poi le Riceviloria di confine estense come Poslo d’ avviso-per Ia certificaziosc ieH 'uscita.
S il
II. Disposizioni spcciali per la cauzioni. § ti.
Restituzione da un Ufficio deli’ altro Stato di depositi in danaro per transito dél Po interno. II dovuto rimborso (Art. XIV, N. 3 dél Tratlato) dali’ allro Stato, cho incassó un deposito cauzionale in denaro, non la fattasene restituzione alla parte aver luogo nel modo contemplato dal N. 5 dél succitato Art. XIV, ogniqualvolta traltasi d’ un transito dél Po interno secondo il § 8 dél Cartello daziario, giacché manca il fatto dél passaggio della merce attraverso la linea intormedia per costituire il debito e rispettivo credito. Epperö in taie caso il deposito fatto ad un Ufficio estense sara bensi restituibile dali’ Ufficio d’ esaurimento austriaco o viceversa ma incombera a quest’ ultimo e rispettivamenle all’ Ufficio austriaco assegnante, in quanto essi non siano collocati alla linea intermedia o quindi non tengano il Registro comtemplato dal punto c) dél precedente § 4, di trasmettere mensilmento alla preposta Auloritá 1’ indicazione degli importi relativi mediante un Estratlo secondo la Modula dél detto Registro, onde lo si inoltri all’ i. r. Prefetlura lombarda dello finanze all’ uopo deli’ opportuno carico nel rispettivo primo conto semestrale. § 12.
Restituzione da parte deli’ Ufficio assegnante d’ un deposito restituibile dali’ Ufficio d’ esaurimento. Trattandosi d’ un assegnamento passato nelF allro Stato collegato verso cauzione prestata mediante deposito in denaro, la cui restituzione non fosse stata giä originariamente riservata all’ Uificio assegnante, questo in seguito a tale restituzione ehe facesse nel caso ed in forza dél § 149 deli’ Istruzione per gli Uffici eseculivi dél 1853, ne dará losto partecipazione all’ Ufficio dell’ altro Stato alla iinea intermedia, al quale poi incombera di passarne 1’ avviso all’ Ufficio di fronte. Da entrambi essi Uffici alla linea intermedia si dovrá allora, rispettivamenle a debito o credito pel proprio Stato, comprendere la relativa partita nell’ Estratto da redigere secondo precedente § 4, lett. c, e ció a pareggio deli’ annotazione ehe nel R e g i s r o s ül v i n c o l a t o p a s s a g g i o d e l l e m e r c i p e r la l i n e a i n t e r m e d i a sarebbesi prima fatta da loro pel corrispondente credito e rispettivamenle debito dél propfio Stato. Cosi 1’ effelto di tale annotazione antecedente (ebe figurerá nel conteggio solamente per la regolaritá ed a cui il fatto successivo avra tolta la consistenza) sara eliminato dali’ altra registrazione pell’ identico importo in s e n s o r o v e s c i o . Di fronte a quest’ ultima tanto nel Registro, quanto nell’ Estratto sará da farsi analogo cenne nella colonna O s s e r v a z i o n i , contrapponendo al Registro la ricevuta participazione, od avviso. ' Ma qualora se ne verificasse l’ arrivo dopochè si fosse giá inoltrato all’ Jnlendenza il R e g i s t r o s ü l v i n c o l a t o p a s s a g g i o dél mese relativo, 1’ Ufficio alla linea intermedia dovrá invece farne subito rapporto alla preposta, Intendenza, la quale avrá da informarne 1’ i. r. Prefettura lombarda delle fmanze per 1’ opportuno carico nel primo conto semestrale successivo. ■ /’ :
■ § 13.
Erogazione dél deposito cauzionale per oggetti assegnati senza suggellazione. A deroga deli’ ultima allinea dél § 118 deli’ Istruzione per gli Uffici esecutivi sara applicabile per 1’ avvenire anche agli assegnamenti da un Ufficio dél Regno lombardo-veneto o dello Stato di Modena ad uu Ufficio degli altri Dominii austriaci, e viceversa, la determinazione ivi comtemplata. Nel caso peró ehe pel ritardato arrivo dél simplo evaso dél ricapito di scorta relativo ad oggetti stati assegnati senza apporvi il suggello d’ uificio, 1’ Ufficio assegnante avrâ da registrare in uscita come cauzione restituita 1’ importo stato assicurato in contante, dovrá contemporaneamente informarne la preposta Intendenza, onde previe le occorrenti veriíicazioni, disponga per il conieggio dél dazio d’ entrata devoluto a quello dei due Stati collegati, nel quale sará da ritenersi tratlenuta la spedizione. Ogniqualvolta poi per gli effetti dél Cartello daziario se ne faccia 1’ esazioue a favore dello Stato, dove il dazio stesso è maggiore, sebbene la merce fosse giá passata nello Stato dél dazio minőre, e ció in mancanza della prova ehe essa sia elFettivamente rimasta in quest’ ultimo; essistondo un deposito cauzionale restituibile nell’ altro Stato, dovrá pure contemporaneamente darsene avviso all’ Ufficio dell’ altro Stato alla linea intermedia e si procederâ nel modo preseritto dal precedente § 12. L’ Ufficio assegnante avrá cura sotto sua stretta responsabilitá ehe le premesse pratiche siano eseguite al piü tardi entro otto giorni decorribili dalia scadenza dél termine preseritto. K § 14.
Cauzione per le merci assegnate per attraversare il Po. Sebbene per gli assegnamenti fatti da un Ufficio alla linea intermedia basti di regola la cauzione in ragione dél dazio portato dalia Tariffa speciale dello Stato destinatario, e sebbene per gli assegnamenti emessi dali’ Ufficio d’ uscita alla linea intermedia, da esaurirsi dal primo Ufficio d’ ingresso deli’ altro Stato parimenti alla linea intermedia, non occorra di regola la prestazione d’ una cauzione; tuttavia per eccezione resta stabilito ehe riguardo a tutte le merci, le quali per arrivare all’ altro Stato devono attraversare il Po, sarâ da richiedersi anche per i detti assegnamenti la cauzione sulla base dél dazio d’ entrata, che è il maggiore vigente nei due Stati.
I. 1857.
119
§42
III. Norme relativi ad »alcuni assegnamentiüi merci nazionali. § 15.
- D istruzione della merce dnrante ii viaggio intermedio per acqna. , - Se- per un avvenimëntö foriuito la merce venne a perire in tutto od in parte ?dűránte il trasporto sül ' P o '■séhzáTarrivare alla •nspönda sdell’ allro Stato della 'Lega ,* é se fu fadempito all: prescrizione' generale della notifica deli’ infortunio alla competente1Aútoritá, e se niinoltre entro -45 giorni decorribili -dali’ epöca^’in ' cui Iá ’spedizione doveva* preseníársi all’ Ufficio d’ ëèaüfimënto,!. si! producé' all’ Ufficio asrsegnante la ípiena prova del éöfferto infortunio e ’ déli’ ésterisioné5del!;danno derivatone, ésserá 1’ obligo1nella parte del pagámento dei dazii d’ uscita e d’ entrata rispettivamente dovuti, né si fara luogo a conseguenza penale, od almeno se !né'sóspéndérátínó gli éffetti,' se; giustir ’ficasi la circostanza che sono anchora pendenti presso l’ Autoritâ competente le indá^ini soprá un tale infortunio. ; , lügni verténza di questa 1natura dovrâ dali’ Ufficio dögánale söttoporsi-alla preposta !rfttëndënza. 'iInoltre:si puö'in simili'casi chiedere ed öttènëre'anèhe lá! restituziöne del dazio di1 uscita che álFatto* déli’ assegnamento o poi ‘..commercioi intemedio o pel comniercio^ cöll’ èstero1fosse‘fstato pagato, giacché risulta il non !séguito trasporto al iűbgo di 'destinazione' ed invece la distruzione della merce in luogo neutro ed il piű delle' volté coinpresó nel ■térriforio doganale della1Le^a. Qualora per merci assegnate in commercio intermedio non fosse legalmente provato avvenuta forluita distruzione, si fara luogo all’ esazione del piű gravoso dazio d’ uscita g e n e r a l e , anzicchè di quello di favore. ' Ágiiihforiunii s ü l P o sono'equipárali' qűélli sül trattodel Pánaro tra il Po e Finale, sui canali *fra Vénézia é 'Óavaneíla, e sül ' maré nei casi di spéídiziéni di merdi d’ esp^rtazione per cbiWercio intermedio attraverso Ja linea dáziaria esterna e di esportazione alÍ! 1’ estero* di aldune deterniinate mërci per la via del Po, e qúélli sül tratto di Crostolo fra il Po e ilBaccaiiello e sül tratto di Mincio fra /rirP o e Mantova nel caso d’ espÖHazioné pel consumo riell’ altro’Stato della Lega entrandnvi direttamente per la linea daziaria intermedio, : come pure nel caso d’ esporlazione all’ estero attraverso T altro Stato della Lega. '
§ 16-
Consegna a d 1un lTffiéio ;estero anche dëlle mërci iiäidiWlali. Oltre i transitivdUmerci estere, la convenziöriale'consegna■agli Uffici daziarii limitrbfi sardi, pöíitificii o’ déli’ Unibne dogáriale ögermanica si farâ anche delié spedizioni1di merci hazionali o näzionalizzäte, che yengono 1espbrtate all’éstero ’dallo Státo estehse attra verso 1’ Austria (art. III, N. 5 del Trattato). \
§ i7 .
Abbreviata procednra d’ assegnamento attraverso la linea intermedia. Essenso il caso deli’ abbreviata procedura di reciproco assegnamento per gli effetti del § 33 del Cartello daziario, lo speditőre presenterä all’ Ufficio di cóhfine dello Stato di parienza il ricapito d’ üscita o la dichiarazione, ed in base di ciö 1’ Ufficio stesso fara la prescritta seritturazione nel Registro s u l äv i n c o l a t o p a s s a g g i o d e l l e m e r c i p e r l a l i n e a i n t e r m e d i a (§ 5, lett. c), indi a t..terghera tale dichiarazione o ricapito con riferimento alla partita delF effettuata registrazibne, indicandovi 1’ Ufficio d’ ingresso nell’ altro iiStato, a cui il carico è da presentarsi, e verso suggellazione e le altre pratiche di manipolazione delle merci da ássegnarsi, lo !dirigërâ ;al medesimo. Esso Ufficio d’ ingresso, tíopo5eseguita la corrispondénte allibrazione nel suo Registro sü l v i n c o l a t o ’p a s s ' a g g i o ' d e l l e - m e r c i p e r l a l i n e a i n t e r m e d i a , tratteuendo Ja dichiarazione o ricapito, spedirä all’ Úfficio mittente un certificáto di árrivo o di coní'segna, nel quale sia citata la fatla allibrazione, indi procèderâ secondo le leggi speciáli del proprio Státo al tráttaménlo occorrebto della merce arrivata.
1
^ § 13Spedizione senza assegnamento
a) all’ estero attraverso 1’ altro Stato. Per merci che da uno degli Stati collegati si esportano all’ ëstero attraverso 1’ altro Stato (art. III, N. 5, del Trattato), non verificandosene il passaggio della linea intermedia sotlo assegnamento obligatorio ( § 1 7 , N. B del Cartello daziario), e se neppure esse vi vengono assoggettate spontaneamenle § 4, lett. b), praticata la procedura d’ uscita verso pagamento del dazio eventualmente dovuto, basterâ 1’ instradazione dali’ Ufficio di confine dello Stato di parteriza a quello d’ ingresso nell’ altro mediante il ricapito d’ uscita, ed esso Ufficio d’ ingresso tratterä le merci suddette per transito colle norme della léggé vígente iiël pröprio Stato, colla sola avvertenza ehe .dovrâ notarsi nel ricapito, ehe sii rilascia, la circb’stáhza ehe esséndo ler merci prövèniëhti dali’ altro Stato collegato e dèstinâle all’ uscita, ínon deve esigersi per lepíhedesime né il dazio di itránsito, hé i diritti accéssorii. i Gionullameno si fa luogo a pretendëre all’ uopo di tale trasporto attraverso il prbprio Stato la regoláro cáuzibné pél 'dazio -d’ entrata, quando la: merce vi sia<soggétta. § 19. b) pel consumo neü’ altro Stato. Quando una spedizione di merci nazionali o nazionalizzate per consumo nell’ altro Stato collegato (art. ü l, N. 6, del Trattato)
843 non yenga assoggettata alla producera dél ricapito di scorta né obbligatoria (§ .17, N. 2, dél Cartello daziario), né facoltativa (§ 4, lett. b), dopo che da un Ufficio dello Stato di partenza si saranno eseguite le pratiche d’ uscita esente da dazio (tranne che per le merci eccezionalmente indicate dali’ art. VI dél Tratíato), avra luogo parimenti 1’ islradazione nel modo esposto dal precedente § 18, in quanto non siane permesso anche il passaggio della linea intermedia per strade Iaterali in forza dél § 7, N. 4 .4 lett. a. dél Cartello daziario. § 20.
’
'
Commercio inténnedio attraverso 1’ estero. Gli assegnamenti di merci nazionali per favorito commercio intermedio attraverso 1’ esiero (art, III, N. 7 dél Trattato), i quali anche per gli effeti dél bonifico di dazio riguardo a merci estere giá daziate, . non ehe della convenuta reciproca esenzione dai dazii / d’ uscita, devono limitarsi alle spedizioni per;i tratti di confini rispettivi e per gli stradali contemplati nella príma delle Massime generáli apposte a ciaseuno degli Allegati B e C dél Trattato, dovranno presentarsi: a) all’ Ufficio d’ uscita dello Stato mittenle, qualora 1’ assegnamento, non fosse stato fatto presso il medesimo; b) all’ Ufficio d’ ingresso dello Stato deslinatario; c) all’ Ufficio interno, cui la spedizione fosse stala assegnata, cosicché il posto di reingresso nel territorio della Lega non sia anche 1’ Ufficio d’ esaurimento. Dietro la presentazione preseritta ad a., e se verificarsi il caso c., anche dietro quella ad b., si fara soltanfo la visita esterne dello stato dél carico senza levarne i suggelli, é non trovandosi alcun rilievo, 1’ Ufficio certific sül, ricapito 1’ eseguita operazione, annotandovi rispettivamenle il giorno e T óra sino alla vuale puó aver luogo 1’ uscita dalia linea daziaria, o I’ arrivo all’ Ufficio di esaurimento. Inoltre da parte deli’ Ufficio assegnante e di quello di esaurimento, riguardo agli importi di dazio bonilicabile all’ altro Stato a lermine degli art. IV e XIV, N. 2 dél Trattato, e riguardo all’ eventuale rimaorso di un deposito in denaro per la cauzione a sensi' dél N. 3 dello stesso art. XIV, si procederâ nel modo stabilito nell’ ultimo punto dél precedente § 11. § 21,.
■
,
Esportazione all’ estero pel Po di merci particolarmente pericolose.
Gli assegnamenti fatti a base dél § 21 dél Cartello daziario •di alcune i merci, rispettivamente piü periculose esportate all’ estero ■' pel Po, dovranno dirigersi. per 1’ esaurimento. 1. in discesa e in provenienza dallo Stato estense: ’ a) all’ Ufficio inisto di Ficarolo (§ 8 dél Cartello daziario), trattandosi di spedizione al Pontilicio; b) alla Dogana di Cavanella di Po, od alla Ricevitoria principale di S. Maria in Punta, secondo lo stradale da percorrersi, od anche ad un competente Ufficio daziario austriaco posteriore, quando non trattisi della destinazione al Ponlificio; 2. in discesa ed in provenienza dali’ Austria — al suddetto Ufficio mislo di Ficerolo o ad un competente Ufficio daziario autriaco. posteriore; 3. in lutti i casi di viaggio ascendente — all’ Uflicio misto di Brescello (§ 8 dél Cartello daziario), o ad un competente Ufficio doganale austriaco posteriore. . Tale Ufficio d’ esaurimento procederá nello stesso modo e colle stesse cautele di sorveglianza come per la cerlilicazione dél— 1’ uscita d’ una spedizione di transito. Del resto se entro 45 giorni dali’ epoca, in cui la merce, doveva arriyare all’ Ufficio d’ esaurimento, non pervenisse di ritorno all’ Ufficio, assegnante collá debita, evasione.JI simplo dél ricapito di scorta,-e in mancanza di corrispondente giustificazione della parte, esso Ufficio assegnante, potrâ senz’ altrqi investigazione né disposizione chiudere la relativa partita, annotando la suaccennata circostanza suIí.ú registro, dove sara stata allibrata 1’ emissione dél ricapito di scorta, ed incassando per conto dell’ altro Stato collegato il dazio assicuratos ed ,al termine. dél succitato., § 21 dél Cartello daziario, non senza tosto informare, la preposta Intendenza . deli? introito onde provveda per farlo comprendere ,nel. successivo, primo'conto , semestrale (art. XIV,-..N. ;6 e 7 dél Trattato), facendo, a ,tál uopo pervenire la detta infor-i-i mazione all’ i. r. Prefetlura lombarda delle finanze. Del resto quando si veriíicherá per una delle spedizioni contemplate dal presente paragrafo ehe un deposito in denaro per cauzione sia restituibile da un Ufficio deli’ altro Stato, allora il rimborso relativo non potendo curarel colle pratiche preseritte per le merci ehe passano la l i n e a i n t e r m e d i a , si dovrá invece provveddere nel modo stabilito dal precedente § 11. •
'■
, - ;
§ 22.
Smarrimento di ricapito idi scorta per merci nazionali.
Qualora il con4ufient,e rdeponesse;iChe strada;;facendo .andó ,smarrito il ricapito di scorta é la dichiarazione, ehe vi fosse stala l, ; unita,:, o soltantoijquestnultima :; allora. -se sara arrivata; a) una delle spedizioni contemplate dal precedente § 2 0 — all’ Ufficio d’ uscita dallo Stato di partenza, la si lasciera progredire egualmente all’ altro Stato con un contraricapito di scorta; b) una delle stesse spedizioni — all’ Ufficio d’ ingregso.verso 1’ estero..dello Stato deslinatario; si richiemerá dali’ Ufficio assegnante la copia autentica dél documento smarrito, te trattandosi, di merce per la quale. esso Ufficio d’ ingresso, ó autorizzato al daziato d’ entráta. verrá questo eseguito con applicazione dél trattamento di fayore pel commercio intermedio, ma verso cauzione della 119*
84# differenza in piü in confronto dei dazio d’ entrata g e n e r a l e vigente nel proprio Stato, ed in caso diverso si assegnerâ Ia merce ‘ ad una Dogana interna verso cauzione per l’ intero imporlo dei dazio d’ entrata g e n e r a l e suddetto; c) una delle spedizioni, di cui tratta il precedente § 21 '— all’ Ufficio situato nel luogo di imbarco sul P op si lascierâ progredire la merce con un contraricapilo di scorta; 4 ) altra delle spedizioni, di cui è detto sotto c. — ad uno degli Uffici misti sul Po (§ 8 dei Cartello daziario), o ad una delle esistenlivi imbarcazioni d’ ufficio, oppure ad nn posteriore Ufficio d’ esaurimento; non si permetterâ l’ inoltro finchè non sia giunta dal Ufficio assegnante la copia legalizzata dei ricapito smarrito, da richiamarsi dal medesimo. Veriffcatasi poi d’ ufficio l’ asserzione dei seguito assegnamento, ed ove si trovi confermata e non siavi luogo a dubitare che la merce, di cui trattasi, sia identica coli’ assegnata, l’ Intendenza preposta all’ Ufficio, cui fu presentata 1’ eccezionale cauzione ritirata pel caso b., ne dispone la reslituzione o lo svincolo, previo pagamento delle competenze eventualmente dovute.
II. \ornic speciali alla spedizione di merce estere daziata verso bonifico di dazio. § 23.
Assegnam ento di merce spedita all’ altro Stato verso bonifico di dazio. L’ Ufficio, anche interno, a cui la merce viene presentata per 1’ assegnamento prescritto dal § 17, N. 2 lett. e. dei Cartello daziario, previo riconoscimento che concorrano i requisiti voluti pel bonifico, farä risultare nel ricapito di scorla od a tergo della dichia— razione, (che dovrâ sempre farsi presentare anche per 1’ abbreviata procedura d’ assegnamento [§ 17] in provenienza dall’ Austria) anche l’ âmmontare dei dazio pagato nello Stato di parlenza per la quantitä di merce spedita, e tale importo dovrâ sempre corrispondere esattamente a quello, che secondo la Tariffa speciale dello Stato di partenza e verso applicazione della sua tara è calcolabile in ragione dei peso netto l e g a l e , cioè all’ imdorto dei dazio stesso per la quantitä risultante col diffalco di detta tara dal peso sporco della parlita di merce spedita effettivamente. Del resto si avverte che quando 1’ assegnamento sarä fatto da un Ufficio estense,’ esso dovra indicare chiaramente e precisamente nel medesimo ricapito di scorta o sul documento per 1’ assegnamento con procedura abbreviata, la corrispondenza della denominazione della merce col competente Articolo della Tariffa generale della Lega, e la quantitä - della merce- stessa secondo il dito mlsuratora della suddetta Tariffa pel daziato d’ entrata e secondo il significato che da essa si attribuisce all’ espressione p e s o n e t t o , ed inoltre dovrâ aggningere Ja qualitâ dei recipiente colla rispeltiva denomiaazione della Tariffa suddetta. § 24.
Ritiro dei ricapito di daziato. Prima dell’ assegnamento dovrâ 1’ Ufficio ritirare il ricapito di dazio pagato, citarlo nel documento di assegnamento e contrapporlo al registro dove verrâ allibrata 1’ emissione dei ricapito di scorta, oppure al registro s u l v i n c o l a t o p a s s a g g i o d o l l e m e r c i p e r l a l i n e a i n t e r m e d i a (§ 4, lelt. c) se ha luogo la procedura abbreviata. In ogni caso in quest’ ultimo registro debilnmcnle si caricheranno tutti gli estrèmi portati dal ricapito di dazio pagato, salvo all’ Ufficio estense di inoltre dèscrivervi le ulteriori aggiunte che esso, come sopra si è detto, deve fare sul ricapito di scorta. § 25. s
t
Spedizione parziale della merce.
Se il contribuente destinasse per la spedizione suddetta una sola parte della merce contenuta nel presentato ricapito di dazio pagato in allora l’ Ufficio essegnante deve rilasciare pel comprimenlo della restante merce colle norme delle Leggi dei proprio Stato un altro ricapito. In questo caso il ricapito di dazio pagato sara unicamente citato nel documento di assegnamento e nei registri indicati dal § 24* dovendo il medesimo essere contrapposto invece in corrispondenza dei ricapito rilasciato a coprimento della restante merce. § 26.
Professione nell’ interno dello Stato partenza. Nel caso che F operazione voglia farsi anticipalamente presso un Ufficio interno, questo non potrâ essere che una Dogana, la quale dovrâ procedere come sopra si è indicalo nel § 23, nella prima parte dei § 24 e nel § 25, vincolando la spedizione a presentarsi all’ Ufficio d’ uscita alla linea intermedia. Pervenuta al detto Ufficio la merce, praticherâ esso una esterna ispezione senza scarico di alcun collo, e sul risultato dei ricapito di scorta emesso dalia Dogana procederä alle regolari registrazioni apposite dei passaggio della linea intermedia, facendo opportuno annotamento nel ricapito onde possa proseguire il viaggio al primo corrispondente Ufficio d’ ingresso delr altro Stato. § 27.
Daziato al primo ingresso nell’ altro Stato. u'
Pervenendo Ia merce al primo Ufficio dell’ altro Stato, se presso al medesimo debba eseguirsi il daziato (quando ciö sia nelle
§45 sue facoltâ), procederassi alle relative operazioni daziarie d’ entrata, tenendo calcolo dei dazio giâ pagato. Nel praticare nel R egistro comteraplate dal precedente § 4, lett. c, le relative annotazioni, dovrä starsi in pola e perfelta consonanza dei pervenuto documento d’ a i ségnamento.
§29. Bollatnra delle merci. Ambi gli Stati collegati potranno all’ atto dei daziato con bonifico apporre alle merci, che sono suscettibili, quegli ulteriori contrassegni che piü riterranno opportuni a tutelare il proprio interesse, benchè le merci stesse pervengano giä munite dei bollo, a cui furono sottoposte nello Stato di partenza e che dovrä pure conservarsi. Del resto per le merci provenienti direttamente dal liberó commércio delP Unione doganale germanica, le quali giusta la Tariffa generale della Lega godono dazio di favore, in ciascuno dei due Stati, dovrâ applicarsi, quando ne siano suscettibili, la bollatura di daziato con inpronta marcatamente differente, onde ne possa risultare, per la diversa cifra dell’ imporlo di dazio bonificabile, I’ identitä in confronto delle merci similari delle altre estere provenienze.
Ú tm u ta tá s
Unterließt
^Vnctpöiífóne
az ausztriai vámhivatalok számára, f ű t &ic v>ficvveicl)ifcíjcn ßoUätntcv űfeer n Itlodcnávali forgalomban az 1857 baë tut SJerfeíjre m it SSJÍpfcena tit neuen ^oííctntflunj^SSer: oktober 15-kén kelt uj vámegyesü lési szerződvény folytán követendő ii*ítge$ Dom 1 5 . öctofoe* t& 5'7 ju bcoí)acf*tcní>e SSerfaljren. eljárás tárgyában.
nentps o*fl4ii«iie.ie asetpiane de na« in t, deenpe npoiecopa i e e de obcepsafó ,$ji Rommepii&^ kö Modena, ne temeioaS tpintatöJöí de Bam i din .1 5 . Ontomcpe 1857.
Um ben öflem i^ifdjeit ^inan^e^B rben unb 3oílam tetn eine flare 9ínf$auung jener toeni* gén 33eflimmungen ju loerft^ciffen, toel$e üon benfelfcen, in golge t>e§ neuen jflerreic^ifd^eflen* ftf$en 3oHfintgnngg*í]3eríirage8 öom 15. D tto éer 1857, aufjer ben allgemeinen.ßfierret^iftiKtt 3o£foorf$riften ju beohafym fe^tt íoerben, nrírb foígenber 2lu3$ug, w elker ber Beilage F be§ eríoá^nten JBertrageâ entnommen nw rbe, unter Beifügung eiiteâ ffierjeidjniffeS ber mobeneftfejjen 3ofíam ter befaitnt g e m a lt.
Cnpe a da astopit'&üuopS asctpiaie íin a n -
Olly czélbó), hogy az ausztriai pénzügyi hatóságoknak s vámhivataloknak tiszta fölfogás nyuj tassék azon kevés határozatokról, mellyek általuk az 1857 oktober 15-kén kelt ausztriaiestei uj vámegyesUlési szerződvény folytán az ausztriai átalános vámszabályokon kivül megtartandók lesznek, az említett szerződvény F. mellékletiből vett alábbi kivonat a modenai vámhivatalok jegyzékének hozzácsatlásával ezennel közzé tétetik.
íiiapí mi oíinieaop i de B am i , »na Koncuentí Kiaps, deenpe nsjjineje d icnsceiísní, ne Kap! e.16 Bops a sé a j e OEcepsa ne temeís-is tp in tpatsjsl de nam i asctpo-ectincS din 15. OktomBpe 1857 ne j« n r s npecKpinte^e pinepapf asctpiaie de na m i , ce n»BJÍKi spm itopísjS e c tparitö, Kape c’a ckocS din a u e r a tsjs F) a.i8 nsmitsisi tpxntatS indiKats: a jilsp sn d sc e Jan i i ej» (ja n r a eetpants) o K oncenum ísne a oííiw iejopá modenece de Bami.1
I. Á talános határozatok az egyleti 1. SICÍgemetite $$efitmmungen fu t fcen I. forgalomra nézve. 1. §• E!v.
Az egyleti, azaz azon forgalom, melly mindkét egyesült államot, nem csupán azok egyikél érinti, egyforma határozatok szerint szabályoztatik. Az áruk utalásánál, még az átvitel tekin tetében is, a modenai vámhivatalok lényegesen ezentúl is az ausztriai szabályok szerint fog nak eljárni.
§. 1. üpimanls Kommep’ilsjs de pesnisne, adeui aieiS Kommepniá, Kape attinge amamdóse ctatej® pesnite ks Bama, ns nsmaí shsjS din eje, ce Ba pers.ia dsni sneje mi aiejoauií dicnsce»il8nl, Aa accemnípue de mepqi, Kiapä mi jia ’ieje nentps tpancits, ofíiiieje Modenei, qeje ecinuia.il Bop8 nponede dsm npecKpinteje Asctpieí.
§46 <- Az ausztriai vámhivatalok a modenai herczegségbe; vagy í onnan érkező áruküldeményekkeli bánásmód tekintetében az ausztriai átalános vámterületben hatályos vámrendszer szerint kötelesek eljárni, azonban következő különös szabályok megtartása mellett. 2. §. Okmányok és nyelv.
Sie öfiemtdjifdjett BolWnitét fjaben ftcfj in Olbficbtauf bie SBe^ahblúng 'öori SBaarettfenburi* gén t t a # unb au§ bem ^erjogtfjume SMetta, «adj bem tm aUgemeittett öftemiáif^enBoIlge&iete in 3Birffamíeit flefjenbetr 3 oííft)fleine ju bettef;» mén,; jebocfj ,t»er, sfoí0ení>en fóitijereit £L?orf(í;viftcn. . .
;
npißinjia tpantipeí cneditspejop» do mepMl KTitpi op din d8Kat»jg Jlodena, o í í i 4 ie.ie asetpiate de Bami ce BopS jjiné de cictema de Bams i e e .]\n antißitate ^\n tepilopl8JÍ{ jjinepape asctpiaKB de n a m i; ^vnee OBcepBxndS Bpmitópeje npecKpinte cnejjia.ií.
, Az ezen forgalomra nézve rendelt vámjegyzék az á t a l á n o s e g y l e t i v á m j e g y z ék (a szerzödvény II. czikke), s e szerint kell az árukat az ezen forgalomra nézve al kalmazásba veendő minden hivatalos kiadvá nyoknál és árubevallásoknál megnevezni, azon bevallásokat kivéve, mellyek az alábbi 6. §baiv következő határozat szerint a modenai hivataloknál !á hivatalos kiadványozáshoz nem mellékelteitek. ■ -' r -v ■ .• - •, • Az átalános egyleti vátnjegyzék alatt jelenleg Ausztriában érvényes 1853 december 5— ki' vámjegyzék értendő, minden utólagos változtatásokkal s értelmezésekkel, s ahhoz tartöísó elöémlékeztetésekkeí együtt. Egyszers mind ezen vámjegyíékre nézve azon betűren des árjegyzék érvényes, melly jelenleg a vámjegyzékszerü árubevallások könnyítésére szolgál.
' 2)ei- für biefett SBerfeíjt úefHuunte £avif ifi bér . a l l g e m e i n e SBe r e i nSt a vi f (Qírtifel II bed SSertrageő)ttad) mellem bie Söaavett in affen für btefett iBevfefn' itt 2íttiüettbuitg font* mettben 9íu§fevtipttgctt uttb SBaareuetfláuutgen benannt werben muffen, mit £iuânai)tite jener (Stflânmgen, íüelá}e nad) bev weiter untcv §, 6 folghtben ■SSefiimmiing bei ben mobeitcftfcktt Síémtern bet amtlichen 5íu3fevtigung mcf)t beigelegt trurbett.: " a . 'llitiet; beirt allgemeinen aSeveinötarife ift bev ge^eMvaífíg1itt öeflemidj út SBirífamfeit ftef;enbe Savtf tiom 5. December 1853 ju tierfíefjert, fammt aííett mut;tvfigltcf?en Síettbentngett ttnb (Srlaúteruttgen, tntb mit (Sirtfdjlu^ bet* aSoí'evitt= nentttgen' 'jtt!'bemfelbett. 9íud) gilt für biefen ^avtf jetteâ aí^í;abetifc()e SBaavenöevjei(|n% tceld;c3 gegemuavtig ba^u bient, bie tarifmäßigen ffiaarenerffänttigett p evíeícfitent.
4. §.
§. 4.
.
A közbenső vonalon létező hivatalok.
2ícmtef att bor 3 'ßif$enlittie.
§. 3. Tapi'fa de Bamx. T ap iía dectinali. tienlp» a>iccttí i;ommep»ii8 Ba í i tapi-Pa i,iinepnpo do pcsnlsne (apliic.tö.iä II. din tpintatg), dbirB i;apc BopS tasla ct, co nsmácK'E mep'iüo tőle dcKixpx'iíHiti.to do mepuí úti jjtn tóte cKpiiile.ic >tc cc ann.tiiai n en tps atects Kommep'iis, iidí)ce eeiicniilsno .ijvn npiiiinjia dcKh.p^'tlsni.top^, Knpí ,]\n K0117 íopm itate ks dicnsccilsnoa »pmitópe mai .jm 5KOC8 C8B §. 6 ., ja O'fHPi'tiejo Jlodenet n» c’aS íu ítsp ats .i.Yinrt cKpinte.ie o'Píi'tiajI. Cöb tapiía tjinepape a pcHnTsncí e do npilen sts tapiía din 5. Dewemepe 1853, 'te 0 aK8m ^vn antißitate ^vn Asctpia, do’tnnpesn’B KB tóté modiíiKviísni.ie mi ccn.iiKMlsni.io mi K8 n oteje ei npejiminnpí. Do aBSt« Ba aBÓ Bajópe ^nKi nentp» a»ioacti topi'Pi a'ioa KoncemniHiBne a.iíaBetiK’B de mep’tí, Kape cepBCcqe aKBm cnpe a «míspa deKiípi'iíKnije la p iía jí.
§ •4 .
■
O ííin ieje deja jinia ■pnlpemezt.
A közbenső vonalon az egyleti forgalomra 3)ett füv bett 5Beveiu3üevfef;v beftimmten 3lem> i Oíi>iie.ie deja jin ia ^vnlpem ez^, dectinate nézve rendelt hivataloknak következő teendőik terít att bér 3®if(fenlinte liegen foígettbe 9Ser<» nentps Kommep>ií8J8 .jvntpemezif, Boptí f m n j in i vatihak'; ' "...." vie^tungeit ob: " ' -r sp m itóp eje,, jBKpipi: á) Mi'tíden árut, melly a külföld felöli váma) 2Baare, tvcíéc att bér 3 0Wíimc ge* a ) $Í5Kape; m e p ie , Kape c e deniapí j a j i •’ Vonalon vagy az’ egyleti terület belsejé gén ba3 9lit§Iattb ober int Innern beâ nia de Bamx de K itp i Jíeapf* ctp ein s ben vallatik b e , a mennyiben ez utóbbi .: 93eretttőgebieteá erfíiivt mtrb, tnuf,’ fofertte op .|vn jisntpBJB tepitopíBJBl de pesnÍBne, esetben á’közbenső vonalöni átmenet mélnid;t im festeren gaííe bee Ucbergattg iiber deKsmBa ^in Kacs-iS din Bpmt nB ’l Ba í i - .lékutakori nincs megengedve (vámegyezbie Btuif^ettíinie auf 'S?é&éntocgfh gefiqftet nepmicB c i tpeaKfc n ecte jinia ^vntpevény 7. '§. 4. sz.) a vámvonalom kilé ift (§. 7, 5írl 4 beS SoficavtelSJ, ju bent m e z i n e k m I ak^tecopí (§ . 7 . Np. 4 . pési hivatal elé kell állítani olly czéíból, 3fu3trittáamte att bér Bwifdjeitíinte gefleíít din KapteJBJB de B a m t), Bopg Kista c%
§4? hogy az átküldési állambóli kilépés megállapittathassék. Azon áruk, mellyeknek a külső vám, vonalom be- vagy kilépés, csak bizonyos, felsőbb jogosítványokkal ellátott hivata lokon keresztül van megengedve , ezen megszorítás. alá vetvék a közbenső vo nalon keresztüli forgalomban is. Ennél fogva a bevallásban vagy legalább az árut kisérő hivatalos kiadványban előadandó a közbenső vonalon fekvő azon hivatal, a mellyen keresztül kell az elküldés álla mából a kilépésnek történnie. Ha átviteli küldemény forog főn, úgy ezen hivatal nak Ausztriában legalább is első osztályú mellékvámhivatalnak, a modenai herczegségben pedig azon hivatalok egyikének kell lennie, mellyek a modenai vámhiva talok idemellékelt jegyzékében T. betűvel vannak megjelelve. Olly Írásbeli bevallásokra, mellyek ezen előadást nem tartalmazzák, az a benyúj táskor hivatalból fölirandó. b) A vámegyezvény 17. §. meghatározza, hogy melly áruk utalandók az elküldés államának kilépési hivatala által a másik államnak valamelly a közbenső vámvo nalon fekvő hivatalához. Ezen eseteken kivül ezen utalásnak más olly áruküldeményeknél is, mellyek nek rendeltetése az, hogy a közbenső vonalon keresztül a másik államba el használás végett hevítessenek, vagy a másik egyleti államon keresztül a kül földre kivitessenek, meg kell történnie akkor, ha valamelly illyes küldemény a fél kivánata íolytán megelőző utalási el járás alá vétetett. c) Az illyes küldeményekre nézve a köz benső vonalon mind a két részrőli hi vatalok külön lajstromokat vezetendnek a szerződvény H. mellékletében megállapí tott minta szerint. Az ezen lajstromokból készült kivonatokban azon áruk mutattatnak ki, mellyekért egyik állam a másik nak megtérítéssel vagy kárpótlással tar tozik. Ezen lajstromok mindenik hónap vé gével befejezendők; högy azonban a hi vatal azokat korább; elintézett küldemé nyek iránt netalán szükséges fölvilágosi— tások nyújtására használhassa, azok az elöljáró pénzügyelőséghez csak a befejëzésre következő hónap eltelte után, az azon hónapot, mellyre a Jajstróm vonat kozik, illető kivonattal együtt küldendők be. A périzügyelőségnék kötelességében áll, a lajstromba történt beiktatásokat a ki-
;; werben, barnit ber 2luátritt, att8 bem S ta a te ber Q3erfenburíg feftgejieflt werben fömte.
.ce npecentp. j a QÍÍ4í84S„.de eniipe de^a 4 n ia jjin lp em ep ,..n en tp s c* ce n ó ti Konctita euiipea din ctatsj^ t p im i, titopi». liLl ;;v ; , M e p iü e , Ktpppa . nepmi c8, , . a, jjvntpa Bep euii necte lf»ini?( ecl^pnx dp Bam’t nsm aí ne Jta ansm ite o í í i i i e .^nzQctpate K8.,,Jjvmnstepipl. mal m ap i, ,B,opg . í i c s p s e e jia a v e a e tt m ippinipe Kiapg mi ^ n KpinmepHlsiS de n ecte jin ia ^vntpemezB., Ilpin sp m ap e,; ^vn.' d ^ K h p i-
Sette SÍBaarett, ujelc^eit, bee (gitt- ober 3lu3tritt ait ber aufjeren 3oftíim e nur über befümmte m it l e e r e n 33efugniffen toerfeí;ene 2lemter geftattet ifi,..unterliegen biefer 93e• fájranfung auc^ im 93erfe^re über bie 3w i* fc^enlinie., ß ä ntufj baljer. in. ber. drflíi» vitttg ober wenigftenS in ber bte SBaare lís n e op ie jS nsuíns ^vn cKpintöjg, oí$iH iajie begleitenben. amtlichen SíuSfertigung jenes ne m epye ks . m opuea, Ba K istél c i,; í i x a p i an ber âwifc^enlmie íiegenbe Qlnit angege tatS o l f i i i s j S d e ja jin ia jjintpemez’E ne j a Ka ben fe^n, über welches .ber 2lu8tritt ait§ po cl c e jjintam nje emipea din ctatsj# t p i bem (Staate ber SQerfenbuug ju ..erfolgen mitetopís., «Siin.dK. popija de e c n e d itsp t.d e tpaníja t.: ^an b elt c3 fic^. um eine 3)ur(§fufjr* c it s , a ie c ts o í í i u i s Ba ,i5xta; vb íÍB.,^in A s fenbung, fo mu§ biefeá 9Ímt in D e fte rre ^ ctpia l e j » nsjiiiiö, sn s o í í h i S aKiecopIs de wcttigjlenS ein ;9lebenjoílam t erfler tëlaffe, Bamt de Kjacq jjinteia, eap’ jjvn, dsKatsjs Mo . im §crjogtl)utne SDlobetta aber citteS jener dena s n s j s diRtpe o f í i í i § 4 e , . papi, ^ ii^ a j it s Slemter fctytt, weldje in. bent, beigefügten pata. K o n cem n silsn e. de o í í i t i e j e d e Bams a aSerjet^itiffe ber ntobeneftf^ett 3otlSm ter m it o d en eí, Cant ^incemnate ks jite p a T . bem 33u$jíaben T tejei elitet ftnb. 9luf fi§riftli$cn (Erflarungen, welche biefe Ile d e K itp iiisn ije ,^ n . cKpicS, Kapí ns 2lngabe n i$ t enthalten, ;\ift.biefelbe bei be* Ksnpinds aieaptx ap^tape, co pa $ n ren Ueberreictyung tton 9lmt3wegen beiju* cem na din „oííi*iiS a ts n ií, Kand c e Bopit fedett. . . ...... . ; \ da d e m p v ß ? n U e , , .,:tÂ... f b) SDer §-. 17 be§ 3olícartelá befttmmt, weldje b) jjln §. 17. aj» Kaptejsjsí de Bami o d e SBaaten öott bem QtuStrittSamte be§ jött* tepm inats, Kapl;. mep'it, .cb, ce accem neze vereinten (Staates ber SSerfenbung att eitt deja o $ íhÍs j s ,de emipe a j s ctatsjs} de p e s an bet 3 w if$ e n lin te ; gelegenes 2ím t be£ an= nisnea B sm ap e,..din Kapp ct. cnedecKä, ja sns o ííi'/iö ajS le js ü a jtö amezats ja bern S ta a te s angewiefen (überwiefen) mer* jinia ^ in tp em ezi... ’ J;; jr ^ ben foll. A í a p t üe a iecte, .Kacspí,, aiejacta a c , . 9lufjer btefen gállett ^at biefe Ueberwei* cem nape c e Ba ^vntamnja m i j a a jte c n e futtg audj bei anberen Senbttngen inlanbt* , ditspe de mepul indiijene., ,KapI Bops í i ,f<$er SB aaren, welche bejlintmt ftnb über íiin d s dectinate a ce jjim n op ta, n ecte .tibie 3w if$enlinie in beit ..anbern SSereinS* nia jjintpemezi’B ,Jj«i ne j a ja jtó ctatS ,4e p e s flaat jum SSerbraudje eingefüíjrt, ßöer über ben anbern SSereinSflaat inS 9íu8lattb au8=> n isn e cnpe, Koncsms, op BopS í i dpetinate a c e ecnopta iiecte Meaaaaatö clatS geführt ju werben, bann ju gefebe^en, w enn jje a p i ctpein’B, atsnit KandS o act-te.úá eine földje. S enbuttg . auf Verlangen, ber de c n e d itsp i le p x n d s naptea, aps í i io c t ë Sßartei einem ttorauSgegangenen 9ínweífung8* c s n s c í j a o npoíecspB npejim inape de toerfa^rett unterzogen worben War. c) ^ földje S e n k u n g e n . werben bte betberfettigen 3lemter an ber 3w if$enltnie: beton t e r e Oiegifler nad? bem vereinbarten SOíufler, Setlage H beS SSertrageâ, führen, ,3'tt 9tu3* jügen au s btefen {Regtfiern werben jene , SBaaren^ärtien auSgewiefen, w ofür ein S ta a t -b e m anbern eine V ergütung ober (Sntfc§â= bigüng ju leifien íjat. ..... SDiefe Oiegijier ftttb mit énbe jebeS 3Wo= . nateS abjufá)liefjen; b am it. jebo^ baS 3tm t .: ft<$.. berfelben ju r (E rteilung , etwa erfor* berliner 9tufflärungen über früher abgefertigte Senbungen bebietten fönne, Ijat beren (Sittfeitbitng , a n , bie öorgefe^te ginattjinten* bettj, ,erft n a ^ . 3(blaitf beâ auf ben' ?lBfdjlufj ’ . jü ttii^fl fofgettben weiteren aJZonateS, ju* , ‘ flleie^ mit..betQlbfenbim g.beSbeitfelben3Jio* . ;:n at/ r aufw elc^en ftd; baâ Oiegifler bejtefjt, betreffenben Qluäjugcâ ju gef^e^en.., P l ® er ^niéhbériä lie g t,ol>:. bte Oiegifiettoetbuc^ungen mit beit 3lttéjügen ju »er*
a ccern n siísn e. c) Ilentps .á c t í e j i ä ,. de cn e d itsp e, o í í i i i e j e d e a m s n d ó s e ,. n ip jjije. am ezate. j a jin ia jim tpem ezi, Bops ßiné.; p eyectp e c e n ip a te dsni. KonBennisnats.!»: ío p m s ja p is din a j je r a tsjS H ) a.is tpintatejsl.JJV ja- e e tp a n t e je d in .,a ie c te péí|tectpe,li ,ce Bops a p ita a’i e j e naptie d e , m opnl, nentp» Kap! snlf ctats ape d e i a . npecta l e j s ü a j t s p eßoniíiK iíis n e op decdüm nape. : .... Aueeteiípeíiectpe._ ce BopS. .pniceia j a KanetsJö í i i K i p e l Jisne. ; jjln c e ,, jien tp s Ka o í í h í s j 8 . CB. _je n ó t i,,íp j o c it;cnpe a da Jjin Kacs d e j i n c i , .pecK iipiiísní dee npe cn ed itsp e aBCOJßite mal ^inainte, p e p e e tp e je c e Bops tpítnitp^ Ja intejidanjja íin á n jjia p e rismajf já K a n elsj^ ,J sn eí na '» p m e a z i/Á n f e t i d sn if ^e rc’a, í í k s K J|inK eiep ea,! ' t o f t d ^ t e ^ J t p ^ i t è ^ é â e e tp a n tsjsl K a p e ' \efepémé j a is iia ^nentps ' Kapé e ’íEKStá 'p e ^ é c ^ w l JjVntendanua Ba í i d etóp e: a á c c é m n a jjv n p eijictp itsp eje ks eetp an teje m i a jjuícem na n e
848 vonatokkal összehasonlitni, s ezeken a lajstromokkali megegyezésüket bizonyolni. A szóban forgó lajstromok, az illető igaz gatóság által előszabott mds lajstromoktól elkülönítve, de az ezekre nézve fönálló szabályok szerint vezetendők, ennélfogva azon esetre, ha a hivatal saját elöljáró sága különös rendelete folytán a vámegyleti lajstromokba beiktatott árukülde ményeket még egy más lajstromba is tartoznék beiktatni, a kölcsönös vonatko zások mindkét lajstromban megteendőki
d ) Ha valamelly utalt áru, melly a közbenső , vonalon kilépendő, az elküldési államnak ezen vonalon fekvő hivatalához érkezik, ezen hivatal, a mennyiben az elintéző hivatali működések teendői közé tartoz nak, köteles az utaló hivatalnak az áru megérkezésérőli elismervényt átküldeni, melly elismervény azon esetekben, midőn az árukat a másik államnak a közbenső vonalon átalellenében fekvő hivatalához kell utalni, egyelőre ez utóbbival meg erősítés végett közlendő. e ) Ha az előleges utalási eljárás alá veti áru a közbenső vonalon más hivatalhoz érkezik, mint a melly az utalási okmány ban az elküldés államábóli kilépés végett kijeleltetelt ( a. bet.), s ha. azon hivatal, melly elé az áru állíttatott, jogosítványánál fogva a kilépési kezelésre föl van ha talmazva, úgy ez köteles a kilépést meg engedni, s az utaló hivatalnak a d) pont alatt emlitett elismervényt, vagy a kisé— rőjegy első példányát, az ujolagos utalás esetében szükséges elintézéssel ellátva, átküldeni.
A közbenső vonalon fekvő hivatalok, még pedig az ausztriaiak, a mennyiben az I. osztályú mellékhivatalok sorába tar toznak, s a modenaiak, a mennyiben a hivatalok jegyzékében ezen szóval: „Dogane“ vagy T. betűvel vannak megje lelve, fölhntalmazandók, miszerint a belső vámterületbei ausztriai fővámhivatalokra nézve hatályos szabályok megtartása mel lett megengedhessék, miszerint az utalt áruk megváltoztatott irányban szállíttas sanak s a rakományok elosztassanak.
f ) A közbenső vonalon fekvő (kilépési) hi vatalok a másik egyleti állam valamelly hivatalához kisérőjegy mellett utalt áruk nak a kisérőjegyi elintézést rendszerint ne adják m eg, s e tekintetben a Yámegyezvény 19. §-nak határozatai szerint járjanak el.
asecte din spms kbhiks Koncsns kb pegectpeje. Peflectpeje, de Kapi ce BopEecne ce Bops Hiné cenipate de ajte pe(rectpe npecKpice de pecnentißeje adminictpit8pe, ^vnce ce Bop« jiiné dsnii nopm eje ie KBcti nentps aiecte din epmi. Hpin ?5pmape, ^vn Kacajg, KsndS ne temeiBjS »nei dicnBceiisnl cnejnajl deia ' flponpia astopitate csnepopdinat* o f i i viuS ap8 Kiöla n*piji.ie do meptl -jvntaBBJiate ^vn peueclpBJ» de peenlsnoa b i m ape, a ce ^vntaBB.ia .^nn^ mi !pn ajlg peyectps, ce Ba iaq e np0B0Ki»il8ne pe«linpoKi ja amsmdóse peqectpeje. d) KsndS o mep>io accem nati, Kapo Ba i i c£ ece necte jinia ^ntpem ezi, cocecve ja OÍÍÍ4Í8J8 amezatS ja ateactt • jin ii, atsn ii, deKsmna Ba i i aßxndS de a .jvmnjini jöKp^spije ofíitíBJBl dciizitopls, a»tej8 oiii'iiö Ba tpxmitc oii'ilBJsT acccm nitopiB adeBepinjia do cocipe, uape, .jin Kac8J8 K*nd8 mcpnije BopS i i de nccemnats ja oüsíbj S le jsija jlg ctatí>, amezatS kb «faija Kilpt jinia ^vntpemezi, co Ba'KommBniKa mal ^nteiB ja aiectä o i $i>ti8 cnpe adeßcpipe.
| j
1
e) DeKBmßa mepnea cBnsci npotecBpel npejiminapi de accemnape Ba coci ja ajtö ofiqis deja jinia ^ntpeinezt, oap’ ns ja ie j8 *ie c’a nsmitS (lit. a) ^\n doK8in,Tint8J8 de accemnape na oiii'iiü ne .ia Kapo c s ece meptoa din ctatsjS tpimitxtoplB, mi deKBmßa oiii'ilB jä ja Kapo c’n np ocsntatB meptea dsni ciepa cea na f i j|imnBtepil8 cnpe neptpsntapoa o'fii'iin jo; at8n
f) O iiitie je (de emipe) amezate ja jinia ^intpemezs de p ersjs ns Bops da deniciBnea Bijet8j8i de ecKopts nentps m ep>iije accemnate kb BÜetö de ecKopts Ja ans oiiiiÍB din leja ja jtS ctats pesnits ks Bam a, ii Jjvn aieacts npiBinjjs BopS npo«lede dsns dicnBcetísnüe din §. 1 9 , ajä KapteJBJBi de Bams.
!
i
|
j |
849 -
5. §.
§. 5. . ./
•
§ . 5.
■ A' kél állam hivatalai közötti iratváltás.
€5<§riftetiwecf>fel jwifdjen ben 2lemtern bet bet« • ! Den 'Staaten.
A z ausztriai és modenai belvámhivatalok között a kisérőjegyek kicserélése, , a vizsgálati és értesítő rovatok m egküldése, valamint a többi le v e le z é s , rendszerint nem az utaló és elintéző hivatal között közvetlenül, hanem a másik államnak azon irányban, mellyben az áru szállíttatott vagy szállítandó. v o lt, a közbenső vonalon fekvő első hivatala utján történjék.
körülményekhez képest saját beiktatása ered ményét vagy a kapott feleletet közölni, mellynél. a felelet, ha német nyelven érkezett volna be, egyelőre olaszra fordítandó, s a netalán bécsi súlyban számított mennyiségek, ha azo kat a modenai hivatallal közölni kell , metresulyra vezetendők vissza.
PecKimcsiS de Bijete de ecicopte, tp in iitepea de JKxpijt de qepMetape mi do bbíci, npcKöin mi tejeja.ite Koppecnsndiniie .^vntpo o-fíb iieje de Bann, din jjvntpisjiB Asctpiel úti aj» M odeneí, do p crsji ns ce-Bopg e-P-fentsi de a dpentö.iS ^vntpe o ííiiis ig de accemnape mi fn tp e te j» i e ape c i denidt, hí ce BopS e ííe n lö i ne Kajea tej»! dinteis oíí'miij (npin o í í í i Ibjis) jp.n te ja ja jts ctatS de pesnísne a inezats ja jinia ^ntpemez’B , ^\n dipennlsnea ^in Kape Ba *Pi ex m e a p n op ^\n Kapea a mi mepc8 cneditspa. . A iectö o í í i ' i i S Ba ‘f i d etopl»: a .p n rp isi Ezen hivatalnak kötelességében áll, az ily35iefcm 9lmte Hegt ob: bie íüeiterfenbung lyes levelezések tovaszállitását eszközölni, s földjét Gomfpoitjfttnfe $u beforgett, unb bent de ecn ed ip eo ma! d e napte a actop» í e j í s de azon hivatallal, a mellytől azok érkeztek, a 2ínite,. »ott Welkem fte eütlangten, náci; Uttiftätt* ebkxjjT de K op pecn siid in ye tűi d s n t ^m npe-
Ila azonban a közbenső vonaloni hivatalok utján eszközlött levelezés czélra nem vezetne, vagy más okokbul a szabály aluli kivétel iga zoltnak látszanék, úgy az utolsó és elintéző hivatalok egymással közvetlenül is értekez hetnek.
JJ\n J0K8J8 npecKpintejopB ue kbcIt. ,]\n ABctpia deenpe emitepea mi ^npeqictpapea d e BÚete de «cK op ti, ^in d«Katsj8 Modena ce Ba cBBctitsi 8C8J8 de peyectpe de E o je te (b o lle tari a madre e figlia) dsns spnixtópoa n po'iecspi. , 1 Deenpe c n e d its p e je m epnijopB a c c e n tn a te , d e’m n p e ín i kb m ep q ije de tp a n c it» , c e Ba da din naptea o ííin ie j o p B Modeneí síig EÍJétB, Kape Ba KBnpinde a p i l t p i j e e c in iíia j í a j e eíjetBJBí asclpiaKB d e ! ecKoptü ( d e ’m n p e s n i ks a p i t i p i j e din dempi>M58nea d e m ep n l, a j i t s pats Ja BÜetBjB d e ec K o p ti). A iectS BÜetS ce Ba csECKpie de tpsm ití-
toplB mi d em ^jpmnpeqíBpxpí mi de KOíidsKBtopísjB mep'iei. E js Ba KiBta mi ansme ja Kopn»J8 d eacsnpa din riaplee ctinra a xxpliei, c l Kanpinds ecnpecS ce m n itsp a : b í J e t S c i i n n - j s d e e c Ko p t Ti (S im p lo . di -ricapito di scorta). He a tectB EÍjetB o í í i i i e j e asctpia'ie BopS adnota cKimBxqísnije !te BopS OKKBpe .|in deKspcBJá K ijei mi deiicísnüe deenpe EÜelBJ« de e c KoptB tóté -^in modsjB Kant c’a íiK stS aneacta mi n o : Búetejo asctpia'ie cim nje de ccKopl'B
Ka^BuetB de ec K o p li, hí KsnnpincBjS jb I ^ \ntper» cè Ba tpewc ^vn aweete CKpinte, npeKsm ce ^int*m nj,B aueacta mi din naptoa o í í i w i e JopB a sc tp ia ie , ^\n Kacsjg snel dcKiipiwIsnl kb r8pa.
Modenában az árunak a közbenső vonaioni átmenete előtt netalán beszedett átviteli vám , s az ott készpénzben nyújtott biztosíték a ki. sérőjegy .helyét pótló utalójegyen olasz érték ben tétetik ki.
Bama de tpancits >je c’apg 4;i .jvnKicatí KsmBa j a tpctepoa m epqel necte jin ia ^ n tp e m e z i , npcKsm mi ncccKspapoa hbct. okojo .^vn n sm ep ati ce na nsne ne bíjcIbjS do n cctn n x HiBue 'te c8n.iinec4c jokb.iH r.ü et8J 8l de ecKopt t , ^vn bü jb Ii i t i j i a n i . 0 J ip i din a to a c li b u j b I i (lira italiana cé8 «fpxnK«) i a t c atff.ta k.y,Ií5 lir. aust. 1, 14oz/ B7, adeni, o J ip i asctpiaKi mi 14"% . '«entiml. ^]\n KacBJB din K ontpi, daKT> ,j\n pBBpiua nepwente jo p s o í í i t i e j e asetpiawe BopS *Pi .jvnpeyoctpatB B im ü e de tpancits Bcp acccK spipije ks n sm ep ata, d sn t Bajsta asclp iaK i, nentps p e í>8é J i , o j i p i asclpiaK i ce na KOinnsta Ka 87 •tentimí din jipa it^jian x . E cíim n jap eje cim n jc a je EijelejopS a s ctpiaiie de ccKopti ce BopS .pnliBgja din nap— tea o í i h i e j o p s M odeneí jpn peuectpsjS c n e jjiaje npecKpics de n o p m eje ctatajsl Jop8, mi anoí de’m np esn i ks a p i t i p ij e n p ecK p ice nen tps deiicísnea decnpe E ije te je de ecKopls, co Ba tp im ite ^vndepents .ia o íiq ie je a c c e m n i tó p e , Kapi din Kontpi j e Bop8 da dBnjinate de ne E ijeteje de ecK opti cnpe a ce a j j e r a j a penéctps. A bemondójegyekre a modenai vámhiva-i gür 2lnfagef#etne werben bie mobeneftf#en IlenlpB E ijeteje de cn sn ep e, o ííiw ie je Moitalok egy külön mintát használandnak, melly Qtemter ft# eineő befonberen gortnulareá,íebie denei ce BopS cepßi de sn s ío p m s ja p is c n e az ausztriai bemondójegyek minden lényeges tten, w el#e8 alle Wefentli#en 2)aten ber öfler jjia je , Kape Ba Ksnnpinde tó té d a te je ecin ijiají adatait tartalmazza. a je E ijetejo p s a s c tp ia ie de cnsce. rei#if#ett 9lnfagef#eine cntbält.
§51 nyokra nézve Ausztriában előszabott adatokat SWobena bie fut földje Utfunben in Deftetreicfy Ba Ksnpinde ne den-iin» dateje npecKpice jpn teljesen tartalmazandja. Jöórgef^tieBenen ÍDaíen fcoílflanbig enthalten. Asctpia nentps a c t ie j ls de doKsminte. I ■ V. §. 7 . 7- §• : ' A közbenső vonalon fekvő kilépési hivatalnál} 9ía4>forfdjung beim 2íu8tritt8ainte an bet3wi= ie p 'ie t ip u e ja ' nyomozás. ^ fdjeitlinie.
Ha az utaló hivatal, a gyakorló hivatalok számára kiadott hivatalutasitás 118. §. szerint, B kisérőjegy első példánya visszaküldésének elhalasztása miatt a kisérőjegyet elintéző hi vatallal értekezik, nyomozását a közbenső vo nalon létező kilépési hivatalhoz is köteles: in tézni , ha ettől a 4. §. d) bet. alatt emlitett elismervény be nem érkezett. Ha ezen hivatal feleleté húsz napnál hosszabb ideig kimarad, úgy a hivatalutasitás 145. §. szerint kell eljárni.
Ha a jövedéki hivataloknak, utalt áruk te kintetében, a tisztükben álló hivatalos műkö dések, végeit közlések és tudakozások , a kisérőjegyek kicserélésén â az értesítő rovatok megküldésén kivül szükségeseknek látszanak, e végett a másik vámegyesült állam jövedéki hivatalaival közvetlenül értekezzenek, de csak annyiban, a mennyiben csupán értesítések és íölvilágositások forognak kérdésben. Ha ellenben olly aggályok forognak főn, mellyekre nézve a másik állam valamellyik hatóságát bűnösség terheli, vagy ha olly ha tóság befolyása veendő igénybe, melly a gya korló jövedéki hivatalok sorába nem tartozik, ennek az elöljáró pénzügyelőség (járási pénz ügyi halóság) utján kell lörlénnie. Ha a nyomozási rovatra kapott értesítés folytán a jövedéki büntető törvény által ki szabott eljárás lenne megindítandó, az ulalóhivatal köteles erről az elöljáró járási pénz ügyi halósághoz (iigyelőséghez) jelentést tenni, azon hatóság további értesítése végett, melly alalt a másik egyleti államban létező kisérőjegy-elintéző hivatal áll.
Jpanbelt e8 ftdj bagegen utn 2tnflanbe, bejüglid); weldjet einem Qlmte be8 anbern S ta a te s ein Sktfcfjníben ju t Saft fällt, vot ct folt bie (Sin^ w irfung einet SSeJjßtbe in ^Infiptud) genommen werben, welche itid&t ju t Kategorie bet auSübenben (SefâllSamter gehört, fo f)at biefeS im SBege bet torgefe^ten ginanjinienbenj ($tnaiíjbejirf3bebörbe) ju gefebeben. á ö ö te in Solge bet über eine UntetfudjungSf a r te . eingelangten 9 íu 3 fu n ft. báS u o n bent. @efaOSllvafgcfcgc öorgcfdjriebene SSerfahren einjuleiten, fo liegt bem anwcifenben 9 ím te.ob, Ijieoon bet tiorgefegten '3?inanjbcjirf3befyötb.e ( 3 ns tenbenj) ju t" weiteren SBerfMnbtgung jener 93e= f>örbe) n x ié e r ba3 in bem anbetn SSereinSfíaate beftnbü&e Begleitfäetn-(SrIebigung8amt ifnterfle^t, bie 9lnjeige ju-erftatten. ' - .'
§- 7. oííh Isjü
de euiipe deaa jin ia .^ntpemezi.
DeKsmBa ne lemeigjg §. H 8 . din in c lp siyisnea nentps o4;>fiMie.ie eceKsliiópe oiecla ns Ba i i cocits adeßepinua indiKati csb § . 4. jit. d). P em * n * n d s p ecn sn csjs a
§. 8. ■ Koppecnsndinija
,
..
j[\ntpe iiKtopil'Bjji uii o i i i i i e .
. DeKsmßa, a ia p i de pecidmBSJS de BÜete de ecKoptb mi a ia p t de tpxmitepoa de Kapte de aBico, o í í i i i e j e iinanjiiapl ap« a í j a de jincT> a’ni! $ a ie KommsniKiHl»nI uii ^vntpeBiMísní nentps Ka c i nóti e ^ e n ts i tpantipüe o$ 4>iqiaj! i e csntá delópe aje .]vntpenpinde ^in ’ npißinjja mepqüops accemnate; atsnii ^vn auoac f i npißiny® ce Bops ^nijejeye deâdpentsjs ks 0 <& i4ieje iinanjäiapT aj e le j s ü a j ls ctats, jjince nsmaí auiea, Ka Ksm aps i i Bopsa de n o tigie mi de pecK iipiiísní. $iinds BopBa jjince de nedeqe, Jjvn n piBinu,a Kipopa uade Ksjna acsnpa ßp’snsi din le ja jajts ctats, op iinds de npetincs ks onepapea snei astopilLiji, Kape ns Kade j]in Kateropia o*$i>iiejops 4>inanuiapi eceKsliße, anea-, 'cti peKBÍciMÍsne ce Ba «i-a^e ne Kajea csn ep opdinatei intendanae 4>inanijiapi (astopitatea $ i - : nanßiape de upetspt). DaKt, ne te m e isjs p e c sjta tsjsí cocits d e c - , npe o Kapte de ^inK ßiciiisne, aps i de s p zils npoweespa npecKpict de Kodfaeje n e n a je 4>inanuiape; a tsn il Oi><mi8J8 accem niitopís Ba <í>i detopís a ^ncHiiniia deenpe aiieacta n e c s nepopdinata astopitate 4>inanijiape de n p etsp i (in te n d a n iji) , nentps Ka ea ce jjvncMiinijeze mai denapte ne astopitatea, K tpei e esBopdinats o$4>rasj8 d eq izitop is «leenpe BÜetsj» de ec K o p li, ne e ^vn «lejajajtS ctats de pesnisne.
9- 8' ' ' S. 9. . ; ' §.9. A vámhivatali belső megvizsgálás aluli kivétel Befreiungen tiott ber in n e tn . joM m tlii^en Üriter- CKstipi de vepietapea intepne npin Oixfiiieje s átalános bevallások; de Bami iui deKispí'Jísní yinepapi. ftidjung unb allgemeine (Srflcíruitgcn. . Azon eseteken kivül, mellyekben az már a sajál államukban hatályos szabályok szerint meg van engedve, az ausztriai vámhivatalok az áruk utalásánál, az árucsomókijak még rész letes belső megvizsgálását is mellőzzék, s a mennyiben az meg van engedve, az átalános
9íujücr jenen f a lle n , wo biefj fd)on ttad; beit im eigenen S ta a te in ffiirffam feit flefieuben aSotfcbriften gefkttet ifit, I;aben bie öflerreidjifdjett 3oilÄtntct bei ber Sinweifung «on SÖaaten öon ber, fclbfl nitr t^eilweifen inneren joíl* amtliájen U nterfu^ung bet 2ßaaten-(5oIlien, U m -
Ao-api de Kacspüe, »nde aieacta e Kon’iecS KiapS mi dsn® npecicpinteje ve Ksctt ^vn ctat 8J8 nponpiä; oiyieje asctpiaie de B am i, K,Y,nds Bops accemna m epii.ie, ns BopS jjvn— tpenpinde ni ne itiapif ^n napte 'iepietapea 04>4>i>iiajé B sm ape intepni a Ko-uctejops de m epui,
120*
§52 bevallásokkal elégedjenek meg, ha a modenai herczegségben létező helyek vagy személye számára rendéit küldemény forog kérdésben mellyben következő tárgyak foglalvák:
Oegenfianbe entfaiten ftnb; a) a Modenában Iélezö olasz tudományos ' társulat, s az oltani szépművészeti aka démia (úgynevezett Accademia Atestina számára rendelt tárgyak, —- melly kül demények mindég a modenai fővámhiva talhoz lesznek ulalandók; b) olly ingóságok, mellyeket valamelly a modenai herczegi udvarnál meghitelezett követ, meghatalmazott, székelő minister. ügyvivő, kinek beérkezése a vámhiva tallal el őlegesen közöltetetf, visz magával, még pedig hasonlókép a modenai fővámhivatalliozi utalás mellett; c) olly tárgyak , mellyek a kisérőjegyben , idézendő bizonyítvány szerint 0 királyi fenségének a modenai Herczegnek vagy
fenséges családjának személyes haszná latára rendelvék.
hí j|vn yenepe, ^vnKffitS öa 4>i jpndectsji ks d eK iip sn ísn u e, Ba de cneditspe, dectinate. nentps nepeóne, ne ce n w i dena, .pn Kapí cneditspe ce spm stópeje OBiente.
nepnticS, ce BopX dara bb *i Bopnentps JOKspI op .pn dsKals.t« Mo Bop8 *i a^j^ndS
a) Osiente declinate nenlps cojjietatea ita— jia n i de ciiinue din Modena mi nentps ' anademia aptejops «psrnóce de nKOJO nsm iti: AKademia Atectina. Ateclo cne ditspe ce BopS accemna totödeasna ja o«4>iqísjS npinwinaje de nnnrb din Modena; b) e íe n le .io we j e dsie ks ciné sn s amsac a d o p e , .pnuistepilS,
m inietps peuiedinte
op nsptttopls de atjenjjie, nKpeditalS j a Ksptea d s te js í de Modena, n K tpsí c o cipe
c’a KommsniKats mai ^ n an te o«m>íde B am x, mi ansm e accem enoa no j £ n r i accem napea j a o^ tols-iS iipin>iin a je de Bann din Modena; c ) o s ie n le j e , Kapí, dsm> adeBepinya vo na i i de indiitals j[\n B ijetsjS de ccK op li, BopS i i iiindK dectinate nentps sc sj S n p o npis aj8 7|VniJuiei ca .ie p e u e cil a ds*íej s i de Moden:\ mi nentps ia m ü in ^ V n ijIjieí caje. i Is j s Í
Deh’smna, ne temeisjS sncl Konwecisnl eclenijionnpí ne kscIt. , o mepwe de IpnncitS cociti ne nocti) ja o iiiiísjfí npinwinnjo de nam i din Biena nsinaí ks bíjo 18 do cnsnepe, ce Ba accemna din naptoa n'iectsí oíii
Hogy azonban a posták menete a határ szélen ne késleltessék, a modenai fövámhivatal köteles egyszersmind magát a kiséröjegy el intézését is teljesíteni, s ennélfogva a modenai határszéli vámhivatal a kilépés elismerése te kintetében csak mind bemondó őrs működik.
Ks tóté a 'iecte, nentps un KspcsjS n o c lo jo p s e s ns ce ^vmnedete ja K oniiniS, o<m>íiís j S npinninaje de u am i a j s M odeneí na Jjvmnjini totsd eod ali mi ^vncsml d eticísnea decnpe BijetsjS de ecKopti, npin spm ape jjvn npißinija adeBepipeí de em ipe o ^ íiiís j g Koniiniape de Bami a jg M odeneí Ba ^vmnjini nsmal * sn q lsn ije sn sí nocts de cnsnepe.
11. Különös intézkedések « biztosi II. SBefottöm 3$e¥fttgttngett fu t í>tc tékok tekintetében. 0tcf>crfteífungcm
15. Dlcnöceqiönl cneijiaai nentpfi accenftpxpí.
11. §• §. 11. §• 1 1 . / , A Pónak az egyleti vámterület állal bezárt Oíütföcrgűtuttg ber für bie 2>itr#n#t auf ber PeEoni-MKapea npin sns oíííhís ajs «leasijajts
§• 12A készpénzben letett biztosítéknak az elintéző 3urüí >ími8jb .
Ha valamelly a másik egyleti államban teljesített kisérőjegyi utalás forog főn, kész pénzben! biztosíték mellett, mellynek vissza szolgáltatása már eredetileg a kiadványozó hi vatalnak főn nem tartatott, s ha ezen utóbbi hivatal mind a mellett is a gyakorló hivatalok számára 1853 évben kibocsátott hivatalutasitás 149. §-nak határozatai folytán az illyes biz tosítékot visszafizeti, erről azonnal a másik államnak a közbenső vonalon fekvő hivatalát értesittse, melly is köteles azt az átalellenben fekvő hivatalnak tudomására juttatni. A köz benső vonalon fekvő mindkét hivatal köteles az illyes küldeményt s illetőleg az összeget a 4. §. c) bet. szerént szerkesztendő kivonatban saját államának tartozásul vagy követelésül írni, még pedig a kötött forgalomra nézve szolgáló lajstromban, ugyanazon küldeményt
854 ille tő le g , a saját állama tekintetében ellen k e ző följegyzés kielégítése végett.
történt g le ic ^ ü ttg b e r tn bent 0f e g ifie r f ü r b en gebuube* d s n i jit. c ) din § . 4 . ^vn naeÍBejCBep ^in
Illy módon a korábbi előjegyzés hatálya (melly a számadásban csak szabályszerűség végett szerepel, s mellynek létezése egy ké sőbbi esemény által megszüntetett) egy másik előjegyzés által, mellynek folytán egy hasonló összeg ellenkező értelemben lesz beiktatva, elenyészik. Ezen utóbbi előjegyzéssel átalellenben úgy a lajstromban, mint a kivonatban is az „ Os s e Vvá z i o ni “ rovat alatt a kellő észrevétel megteendő, s a lajstromhoz az illető közlés vagy tudósítás (tudósító rovat) hozzá csatolandó. v
2( u f biefe 2í r t w irb bte 20ir f ía t g ber frü lje* re tt 23o r f $ r e ib u itg - (w e íd ie itt b e r O íedjm tttg n u r ber 9ie g e Im ä fH g fe it w eg en f i g u r ir t u n b bereit Q3e» fla n b b u rd ) e in f^ ä te re â (S re ig n ifi a u fg eh o b e n w ü r b e ) b u rd ) eine jW eite 5B o r f $ r e ib u itg , w o b urd? e in g leich er B e tr a g .int ;e iitg e g e n g e fe § te n S i n n e g e b u b t w irb , b e fe itig e t.. S i e f c r fe s te re n SBorfdjrei* b u n g g e g e n ü b e r ifi fo w o ljl im 9le g ifle r a l$ im 2i u ë ju g e u n te r ber O fu b rtf „ O s s e r y a z i o n i “ fte e tttfíjre ^ c n b c 2ín n te rfm tg j u m ach en uttb bem O tegifier bie betreffettbe ü K ittlje iíu n g o b e r B e n a d )* r t é t i g u n g ( 2ltiifo fa rte ) b e iju fd slte fk n .
; Ha azonban ezen tudósítás csak a köz benső vonaloní kötött forgalmat tárgyazó illető havi lajstromnak a pénzügyelöséghez lett be küldése után érkezett a hivatalhoz, a közbenső vonalon létező hivatal a fönebbi beiktatás he lyett, erről töstént áz elöljáró ügyelöséghez köteles jelentést tenni, melly is erről a lom bardi pénzügyi praefecturát a legközelebbi fél évi számvetés megigazitása végett tudositandja.
^ e n n jeb öcb. biefe B ,e n a $ ri< $ tig u ttg erft ttacb g e fd je h en e r (E tn fen b u n g be§ b e tre ffen b e tt üW onatâ* re g ifle r f ü r . ben geb u n b etten " S S erfe b t ü b e r bie 3 W if$ e ttiim e a tt bte $ tn a ti$ ín te ttb e n $ 'b eim 2Im te e in g e la n g t w ä r e , fo ^ a t b a ö 2tn tt a n ber 3 w t= f ^ e n littie , f i a t t b e r o b ig en 2k r b u d ) u iig , h ie rü b e r ío g le iá) Jber toorgefe^ten ^ m e n t e t t j B e r i e t ju er« f t a t t e n , w e l k e r o b lieg t , t) te ttd i bie lo in b arb ifcb e g i n a t i ^ r ä f e c t u r ju v 9ii^ tt g f i e f l u n g b er itâd)fiett h a lb jä h rig e n 2Ib re d )m m g in JT etm tnifi jit fedett.
13. §.
sk-
n e n ffierfetyr h t 33e ju g a u f btefelb e S e n b u n g tißeje ctat»J8Í nponpiS mi ansm e nentps Ka' g e fd je lje n en entgegengefefcten 33o rfc b re ib u n g ( j u @ u* e t c e Komnjaneze npecKpintspa din Kontpa (jjin nacißeje op aK tißeje) a cta tsisl nponpig, tett o b e r j t t r S a fl) be8 e ig e n e n S t a a t e S .
\ .§ .,1 3 . ' ; ;
; \
‘
íiK 8 t i ^in peqectpB nentps Kommepwlsjg BinK sjats, jjvn npißinya tot8 a ie je e a in l cneditspe. ^\n a ie cts m ód?, antinitatea (n step ea ) n p e cKpintspei a d n o tiilsn e í de mai ^ nainte (Kape jjin Komnsts firsp ea z* nsmat nentps p e r sja p itate iü i, a Kipeí e cic tin u t c’a neminitg npin o j|vntsm njápe mai l i p z i i ) ce Ba d e jits p a npin a j t i adnotape, npin Kape ce Ba ^vnpeuectpa sna accem enea c s m i .jvnce -fvn c e n c sjg din Kontp*. <j>aua aMecteí din sp in t n p een p in ts p e , a tats ^vn p e g e e tp s, Kjr.tS mi ^vn ectpantä csb psspÍKa: „O b servazion i“ ce bb í a t e a d noti'iísn ea Koppecnsnzetópe mi .ia peyectps ce Ba a^xtspa pecnentißa KommsniKXMlsnc Bep .jvnciiin y a p e (Kaptea de aßico). ^ \n c e denamBa a q e a cti ^vncsiinunpe ap8 coci ja o ííiq i3 d s m ne c ’a tpimicS intendin— IXeí íinaniiiapl p eyectp sjg de j s m nentps Komm e p tlsjs BÍnKSJatS de n ecte jinia .fvnlpem ezv, átsüti o í í i t í s j g de.ia jin ia .^ n tp e m ez i, ^vn JOKS de a «Pate ^vnpeyeclpnpoe indinati., nn panopta nsmaí deKKts csnepopdinalel in ten d an U_e, Kape Ba í i delópe a ^nctiintja deenpe ateacta ne n p eíen tsp a íin an u iap e din .lo m sa p d ia , nentps Ka c& .^ndpeute öpnn.toplK.ig Komnsts de o wsm etate de ang.
§• 13.
A hivatalos zár nélkül elintézett utalt árukért 23e ra u ë g a b u n g beő itt B a r e m ftchergefleíftett B e= E p o n tís n e a csínéi ncccKspatc ,j\n nsm ep ati tra g e g f ü r bte o íjn e ä m tlid jp it 33crfd?lut? âbgefer* nentps m e p tü e de accem natg, 'le c’ag a t;eo jkészpénzben biztosított összeg kiadása. -• ; -tig te it 2ttiw e if? g u te r. Bits í i p i ^iiK sietópe o ííi'iia j e .
A gyakorló hivatalok ■„számára kiadott hi vatalutasitás 118. §-nak végpontjában foglalt határozat megszűnik, s az azon pontban emlilett határozat olly küldeményekre alkalma zandó, mellyek a lombád-Velenczei Irirályságnak vagy a modenai herczegséghek valame lyik hivatala állal a lobbi ausztriai koronaországok valamelíyík hivatalához vagy megfor dítva utaltattak.. Ha azonban a kisérőjegyet kiadó hivatal (az utaló hivatal), a hivatalos zár nélkül utalt küldeményt tárgyazö kisérőjegy elintézett első példánya beérkezésének elmaradása miatt, a készpénzben biztosított összeget mint vissza szolgáltatott biztosítékot kiadáskép iktatná be, erről egyszersmind az elöljáró járási hatóság hoz köteles jelentést tenni, hogy ez a tény állás előleges kinyomozása után elrendelhesse, miszerint a járandó beviteli vám a két állam közül annak irassék követelésül, mellynek te rületén az iíru szabad forgalomba jutott.
Ha a vámegyezvény határozatai folytán olly árutól, melly az alsóbb vámtétel államába áiment ugyan, annak ott maradása be nem bizonyittalván, a vám azon állam számára sze detik. be, mellynek vámtétele magasabb, úgy b:i készpénzben-! biztosíték tétetett le, mellyel
S3ou ber BefHnttitung be§ Sdjlufi)a|e§ §. 11 8 be§ 2imt3utitern
n p ecn p in tsjs (d ic n sc e ilsn o a ) aj.iin iel din sp m i a jjvnctpsi'iísneí oííÍHÍn.iI nentps o ííiw ie j o eceKSliße ce Ba d e jitsp n mi dicnscciTsnoa n s m ilt .pn ate.ig aptiitjs, ce Ba aruina jn a ie .ie cn e d itsp e , Kapí d eja sng oí'Pi'iig din peinnsjg JIomBapdo-Bineuians op din dsnatsjg M odena, c’ag accemnatg jn Bp'sns O'Hi'iig din mimcja.tte nepí a je A sctp iel op din Kontpa.
DeKsinna ^vnce, din tta sc i k í ns aps í i cocits e csm n ja p ísjg cim rus ajg u ije tsjsí do ecK optx, dats deenpe o inepMC accemnntT. í i p7> de ^vniíicópea o í í i ' t i a j e , o ííiw ls jg 'te d l u ü e ls js de ecKopli ( o í í i ' t l s j g a c e e m n ito p ls) aps Béni ^ti n sceiísn oa de a ^inpcyeclpa ^vntpe eporate csma a cc en sp a ti ^vn n sm e p a ti; atsnni Ba í a s e to lsd e o d a li penopls ja c s n e p opdinata astopilale de n p e tsp i cnpe a o nsno .pn ctapea Ka, d s n i qe na í i KoncUtals í'a n ts.is e i í a n i dicnsceMísní cnpe a ce cKpie Ba rna de imnopts ^vntpe áKtÍBÖje a'iejsl ctatg d« pesnisne , ^in a Kspsí leppitopis m epiea a ^vntpats .]in Komnieptisjg jis e p s .
íB c tttt itt ^ o lg e ber B e f ittn n tu n g e n beő 3 ° fi5 cavteíö f ü r eine f f ia a r e , w elche j w a r f<$ott in ba§ S t a a t s g e b i e t beS n ieb e ren 3 o tff a ^ c^ ä b e tg titg , fü r toe!d)e ie b o ^ , w e il ber B e w e t§ m a n g e lt, bafj fte bafelbfi » c r b lie b , ber 3 » ű f ü r je n e n S t a a t ein* gehoben w ir b , beffen 3 o fífa § ber íjöí?ere fo
DeKsniBa, ne te m e ísjs dienseew isnijops Kaptejs.tsí de Banii nentps o inepwe. — Kape de IpeKsts a mi tpeKsts jj\n tepitopísjg ctats.isí ks BaniB mai m int, deenpe Kape jpnce ns c’a KomnpoBats Ksm kb a p em acs aKOJO, — ce Ba j|inKicca Bama nentps c ta t s j g , a Kipsí t a p i í i
III. Szabályok a belföldi árnk ne III. SJotfdfjriftcii ftí* einifte mei Iy utalásaira nézve. futtáén tnlím&ifdjet SSoateti. 15. §. Az
áruk
elrom lása v a g y e lv e sz é se a vizeni szállítás közben.
Ha valamelly véletlen esemény által az áru a Pón szállittatása közben egészen vagy részleg tönkre jutott, a nélkül, hogy a másik egyleti állam partján kikötött volna, ha.továbbá azon átalános szabály, melly szerint az illyes baleset az illető hatóságnak följelentendő, meg tartatott, s ezenfölül azon időponttól, a mellyig az áru az elintéző hivatal elé volt állítandó, 45 nap alatt a baleset s az az által okozott kár nagysága teljesén bebizonyittatik, az által a fél az illető ki- és beviteli vám fizetésérei köteleztetés alul fölmentelik, ,s a büntető el járás indítása vagy annak folytatása elmarad, mihelyest azon körülmény bebizonyul, hogy az illyes baleset iránti nyomozások a hatóságok nál még folyamatban vannak.
ü p e c K p in tc n e n tp ö n e c K a p l a e ce n isiT .M Íftiii d e m e p H i I n d i ^ é n e . .
§• 15. CtpiKapea op nepdepea mepqi.iop» ks OKicísiiea , tpaiicnoptsjsí ne a n i. • DensmBa m ep iea npin 0 jp.nt«mnjape itacsape aps népi de tots op J[\n napte jjvn tim n sjs Kandi? ce tpancnópti ne n o , f ^ p i de a í i í jpncinsati Ja ‘ astopitatea K om n etin te, mi deKsmßa ne j s n r i aveacta, ^vn tepmins de 45 z ij e d e ja tim n sjg , nsm t KsndB a f o c is c i c e np ecsin te m ep iea ja o íí 'iísjs d e lid it o p ls , ce* Ba i komnpoBats ne denjinS kam k i j]\ntff,mnjapea nefaBopitópe e ^in p e a jitate mi c e Ba
pecnenÜBa
» am i de ecnoptS mi
de
im -
noptB uii n s ce bh j\intpenpinde Bpzipea Bep K o n tinsapea npotecspel n e n a jí, ^vndati ne c e Ba f i doKsmantats
^imnpeijiispapea Ksm Kx
Mepnene-
tapea decnpe 0 a c t f e j ís de J|vnt,Yannjape faBopitópe e ^in JSKpape j a aBtopit’Lßt.
iiiK a p e neplpintape de awcctó i e j l s , oe Ba tp^mite de o íííh ís j S de ßanti j a csnepopi. dinata astopitate de npelßpi. ^ \n a c líe j ís de Kacspl, ce bü ma! nsté jjinni qepe ini Konnede pectitsipea Bxme) de ernipe, picn sn cL nentps KommepMlsjS .]vntpemez8, op nentps K oinm epilsj» ks ueapa ctpeini. (d e p e s n isn e) kb OKicisnea accem n tp el kb Buela de ecK op ti; Kilt döni. npecsiiKCiMlanoa do mal ,|\n CBCB, mepqea ns a aacBncS jo jokb.i 8 ej de dectinvilBne, o p m ila te ks lapi*i>a yinepape.
Accemenea inioptsnic.iopg ^nl,v,nin.ir.te ne p.Ti8JS Ho, ce BopB KOt.cidepa ini a'io.ie. KapI ce .^nt,Timn.iL ne dictanua p.T>8.t8l Tanapo dintpe «finaje mi dintpe IIo, ne Kana.iejo dinlp'e Bineijia uti Kaßaneja op ne rnnpe .ta cueditspeje ne tpenS necte .tinin de ßntnfc a iiepel ctpeinc nentps Kointnep>iTs.t8 .^ntpeinez», op KsndS Ktiejc e.*l«pl ansinile do tHcp'if co e c nópli ne j8Bis.i& IIo .)\n ueapi ctpeini (do pesnlsne), mai ^viiko.io ne dictanua pisjBl Kpicto.io dintpe IIo ini dintpe HnKane.io uti ne dictanua jsí Min'iio din'pe Ho mi Mantsa, jjvn Kacßjt» K,T.ndi? ecnoptBJs ce
§• 16-
Mennyiben kell az egyletből származó belföldi 3 n íu te fe rn e auch i n la n b i f f e ( a u 8 bem ffiereiue Pecnsncsjg ja ^ntpei:apoa, .jvntp» k
A külföldi átviteli árukon ldvtil, Szárdinia, az egyházi állam s a német vámegylét határ széli vámhivatalaihoz utalándók azon belföldi vagy meghonosult (a belföldöm elhasználás végeit megvámozott külföldi) áruk is, mellyek Modenának szabad forgalmábűl Ausztrián által (az említett országók egyikének határán ke resztül) a külföldre kivitetnek (a szerzödvény 111. czikk 5. sz.).
mepqijo indít,leno (npoßinitöpo din pcünísnc). J a 04>'i'i>tie.ie Kon^ininpl de natni. a.ie Capdinieí, a.ie ctatöJHÍ niccpi'iccxl mi n.io pe»nísneí nemuecil de iinnn>. ce nopá inai c s nsno accemnT.pcI Kontpnutsnpí, ampT. de inepli.ie ctpeine de tponcítíí, .jvukt. mi ntep'ii.io in (linene uep ni'ilBnn.iicate (ectepne utm site nentps Kommep>il8.iS intepng), napi din Kom nep•iib.Ík .iicep 8 a.ifí Modeneí ce ccuóptT. neclo Asctpia (necte Kon>t>inie.te iiBniitejopí? jjepe) .|vn yteapT, clpeinx (apl. I II . Np. ő. din tpi.ntat8).
17. § . /
. §• 17. §. 17. Megrövidített eljárás a közbenső vonalon ke 2Ibgefürjte§ aSerfa^ren für bie Stniueifung über jlIpoHecspa cKöptali nentps • ccemniHísnoa ne resztüli utalásra nézve. ' bte 3^itd)cniinic cte jinia ^ntpemezü.
A kölcsönös utalás melletti megrövidített eljárásnak a vámegyezvény 23. §. alatt em lített esetében köteles az elküldő az elküldési állam határszéli hivatalánál a kiviteli vámje gyei (hivatalos kiadványt) vagy az árubevallúst benyújtani, a hivatal pedig ezen okmány alapján a küldeményt a közbenső vonalon keloszi&U kötőit forgalomról vezetett lajstromba
V]\m Kac8.i8 npeBMslS .jvn §. .23. a.is napte.i8.i8i de Bami adeKL .]\ti Kacs.!» sneí nponecspe cKBptate ks oK^cisnea accemn^peí pe'iinpoqe, tpimititopisja Ba da ja otíi'risjs de KoninÍH aj« ctatsjsí tpimilitopís Bijetsj^ de eenopts (cnpints.is oiqiaje) op deKÍLpi'nsnea de mopql; oap’ 04>4>i4i8J8, ne temeís.ís aiectsí doKsmsnts Ba ^npeyictpa cneditspa .^n pe- .
857 (4 . §. c. bet.) beiktatni, s a bevallás vagy a kiviteli jegy hátlapján azon tételt, melly alatt a lajstromba iktatás történt, és a másik állam azon belépti hivatalát, melly elé a rakomány állítandó, kitenni, s a rakományt, a hivatalos zár rátétele s az utalt áruk elintézésére nézve kiszabott egyéb hivatalos cselekvények telje sítése után, az utóbbi hivatalhoz (formaszerü kisérőjegy kiadása nélkül) utalni. A belépti hivatal a küldeményt a vámvonalon keresztüli kötött forgalomról vezetett lajstromba beiktatja, a bevallást vagy kiviteli vámjegyet visszatartja, a beérkezésrőli bizonyítványt vagy az átadás megtörténtérőli elismervényt, az említett laj stromba iktatás megtörténtére való hivatkozás melleit, az utaló (kilépési) hivatalhoz küldi, s annakutánna a saját állambeli törvények által az áru rendeltetéséhez képest kiszabott vám eljárás teljesítéséhez fog.
Ha az egyleti államok egyikéből a mási kon keresztül a külföldre való kivitelnél (a szerződvény III. czikk 5. sz.) olly áruk fo rognak kérdésben, mellyekre nézve a vám vonal átlépése végetti utalási eljárás nincs elő szabva (a vninegyezvény 17. §. 2. sz.), s ha ezen áruk önkényt sem vettetnek ezen eljárás alá (4. §. b. bet.) úgy elegendő, ha a kül demény a kiviteli eljárás teljesítése után, a netalán járandó kiviteli vám beszedése mellett, az elküldési állam határszéli hivatala által a kiviteli vámjegyen (a kivitel végetti bevallási jegyen) a másik állam belépti hivatalához utasittatik. A belépti hivatal az illyes árukat saját országa törvényei szerint átviteli árukkép tar tozik ugyan kezelni, az általa kibocsátandó hivatalos kiadványon (kisérőjegyen) azonban köteles azon körülményt kitenni, miszerint az áru a másik állam szabad forgalmából szőrmazik, s hogy az az egyleti külföldre kiviendő, s hogy sem átviteli vám sem pedig mellékil letékek nem szedendők be.
uectps nentps KommepwísjS ßinnsjatS de n ecte jinia ^nlpemerr. (§ . 4. jit. c ) uii ne d o c sjS deKiipi'rtsnei Bop a B ijetsjsl de eciioptö na .jvncemna Ka ci. ce Bazx nocls.is p eq e ctp sjsi, oxr. Kape c’a ^vnt^mnjats ^vnpetjectpapea, n p e l.sm mi ne 04>4>Í4ísj 8 de .jvutpape a j i 'ie j s ijajtg ctatS, ja Kape e de npecsntatS ^vntapKitbpa mi anol ne a'ieacta, dsnx i e c’a nscX csn .jvnKicspi o^^íMiaje uii d sn i t e ce s o p í ^mn.iini n e je ja jte jsn p ip i o<M>'miajI upecitpice nentps aßcoJBipea de meptí de accem nape, o na accem na ja 'tects din sp m i o v i i i g , ipt einitepea snsi Bijets de ecKopti «iK ste , d su i »opm sjapis. 04''S>i,it»J8 +ÍHÍSJKÍ (d e eiuipc) adcBepiiijja deenpe cocipe op atectapea deenpe 4>iKSta n p ed ap e, np0B0Kíiiidsce ja ^npotiectp^tspa f i i a í ! ^\n p e y e ctp sjs indihats mi d sn i ateea Ba n p o ie d e j a •pmujinipea npo'iecspeí de Banri, npecKpice ^vn Koníopmitate kb cnejjiajije j e y í a je cta tsjsl nponpis, mi jf»n Koníopmitate ks dectiniM ísnea mepMeí.
.§• 18-
Cneditspa í i p i a c c e m n it í s n e .
;
a) necfe «lejajajts ctats de pesnisne, jpr* UeapiE ctpiino..
Diih'í, ja ecuoptsjs din snS ctats pesnitS Bama, necte wejajajts, ,|\n ueapi ctp tin i : (a p t iK j s js 111., Nsmepsjs 5 din tpmtats) Ba , í i Bopua de m ep iije , nentps K ap í, j a tp e- ,■ sepea necte jinia jjvntpemezi ns e npecKpici ; npotecspa de accemniMisne (§ . 17. Np. 2. din KaptejsjK de Bánit) uii dauv e je ns ce BopS csnsne anectel npotecspe, de Bsnt Bőit (§ . 4 , jit. b); atsnní Ba «fi dectsjS K a, dsm ve ce Ba í i .{uideiuinits npoiecspa de b o h ii nentps eenopts ne j.^nra pecnsndepea B itnél de e c nopts se bíi
ks
O ífitisjtf de .fviitpape de tp^ulats
Ba
tp in -
ta mep'iije Ka m epii de tpancitá d s m je q ije : yepel j s í , ^ince ks tóté a«iecte Ba ^vncemna , ne cKpintsjS o í í i i i a j e qe c e Ba da (ne ni-
je ts js de ecKoplt) ^vmnpeqíspapea KsmKS, din ; m eptea ’mí ape opiqinea din K o m -, mepwIsjS jiBepg a js «tejsijajtS .ctatö de p e snísne mi e d ectin ati nentps eenopts (jpn jjeapa ; clp eim de p e s n is n e ), ns Ba í i de ^nKicató, nite Bama de tpancits niie tanceje aKiecopL Kasct k i
DeKsmBa jjince o a ctfe jís de m e p ie jpn c ta tsjs n ecte Kape ce cnedecie Ba f i c s n s e t, j a Bama de ^m noptS, atsnwí ce Ba npetiná& pecnsndepea avcctel Bimí.
Egyébiránt úgy a kisérőjegyet kiadó, mint az azt elintéző hivatalnak, a másik egyleti állam számára megtérítendő vámösszegek (a ezerzödvény IV. és XIV. czikke 2. sz.) s a készpénzben lefizetett biztosíték esetleges v is szaszolgáltatása tekintetében (a szérződvény
De ajl8 mintpoa, ^in npißinya csmejopS de Bami ie csntS de pecfitsitS qejsijajtS ctaK de pesnísne (pn K o nfo p m itate k s apt. IV.’ nii XIV. Np. 2. din tpintats), atstS offiqísjS Kapó emite BijetsjS de ecK opti KxtS mi offiqísjS de’iidütopíö decnpe a^ects BÜetS, Bops n p o -
859 XIV. czikk 3. sz.), az ezen utmutatás 11. § - ferjftííung (5írtifet XIV, 3 .3 t>eő 93ertrage§) Hede jjvn ntodöiS npecKpic8 ^\n § . I l . a ^8 a 4 e bán kijelelt módon kell eljárnia. auf bie im § . 1 1 biefeâ Itnterriftcá borgeffrie* ctel ^vnctp8Í4l 8hí. i bene 2írt borjugéhett. §. 21. §. 21. 21. §• :Bizonyos, a csempészeinek különösen kitelt 5Iuőfuí)r getüiffer, bem <Sd)lei<$í;aubel befonberS Ecnoptsjg jjin ueapt ctpiinii ne IIo, a »nopS áruknak >a Pó-hajózás állal külföldre szállítása. au§gefe$ten SBaatett tn§ 2lu§íatib m itteljl ber raepti cönsce de totS tape ja KontpaBandS'
-ißof^ iffa^rt. A csempészel iránt nagyobb veszély miatt a vámegyezvény 21. §-sa értelmében a Pó folyamom kivitel alkalmával a kisérőjegyi el járás alá vonandó áruk a kisérőjegyi elintézés teljesítése végett’a következő hivatalokhoz utalandók. még pedipr 1. lefelé, ha a modenai herczegségből szár maznak ,a) a íicarolai közös vámhivatalhoz (váme gyezvény 8. §-sa) ha a küldemény az egyházi államba van rendelve; b) a Cavanella di Po-han lévő fővámhivatallioz vagy a S. Maria in Puta-i első osztályú mellékvámhivatalhoz, azon úthoz képest, mellyel a küldemény követ, vagy valamelly hátrább fekvő elégséges jogo sítványokkal ellátott ausztriai vámhiva talhoz; ha az áru nem az egyházi állam számára van rendelve;
' Baneja di i l o , op ja o í t f iií s j s aKtecopi» de Hjacn jjvriteia deja Ct. Mapia in Ü8nta ansm e derít Kajoa, ne Kape m epye c n e ditsp a, op uii Ja 8ti8 o ííÍ 4 Í s asctpiaKÍ de Bamt cttMÍsnalö 'teßa mai deuapte ^vndepents uii ^nzectpatS 1« íau 8Jttjíi.ie jp.n— d e c tsjitó p e , deKBmßa mep»iea n» e d e ctin alt nentpB ctatsj» ü a n e i;
2. itt ber $ljalfaljrt, wenn bie áBaarett att§ 2. lefelé, ha az áruk Ausztriából érkeznek n fentnevezett közös hivatalhoz (Ficarolaban) Oefierreif foinnten, att baS' oben genannte ge* vagy valamelly beljebb fekvő elégséges jogo- meinfdjaftíid)e 9lmt (itt $íearoío) ober att eitt ßilyânyokkal ellátóit ausztriai vámhivatalhoz; Weiter rütfwärlö gelegenes mit auSreicfj ettben Q3e* fugniffett betfeíjetteS ojlemtdjifdje§ 3ofíatnt;
2. KsndS KtJttopeccs j|vn atocS, deKsmBa mep>u.ie b íh s din A sctpia, ce Bops npecsnta ja o í í í 'hbjb Kommsn^ (.fin <&ÍKapojo) op j a sns oííiw i» aBctpiaK» de Bamt auiezats ieBa mai ^indepents mi ^vnzectpatS K8 ^vmnstepipí ^indect8.iitonpe;
3) jJVn K t j t t o p i a jjvii C8C8 , í t p t de d ctinijepe de opininea cn ed itsp ei, ce Bopg n p e cií.nta j a o-t-tinisjg Kommen» din E p em ejo ( § . 8 . din Kapte.i8.is de Bam t) op ja sn» 0 <s>i*iiS K o m netinte de Bamt a j» A s c tp ie i auiezat» m ai .jviidepeiit«. A'iect» o^ íhí» de*tidttopÍ8 Ba npon^de 41a aiie.iami mód» uii kk a'iejeauií npeKtBiísní Ka ja adeßepipea emipeí mep'iijop» de tpancitS.
Erén kilépti hivatal ugyanazon módon s hásonló elővigyázalokkal, mint a minők átvi teli árult tanúsítása alkalmával előszabvák, tar tozik eljárni. Hn 45 nap alatt, azon időponttól kezdve, mint B mellyen az árunak az elintézési hiva talnál megérkeznie kellene, a kisérőjegy ki adóhivatalhoz,^ kisérőjegynek első, a megkifánlaló elintézésekkel ellátott példánya vissza 'em érkezik, s ha a fél ez iránt elégséges gazolást elő'nem állit, úgy az utaló hivatal ik meg van engedve, nyomozás megindítása tikul, a vámeljárást, az illető küldeményre nzve az által berekeszteni, hogy az említett kVülményt a lajstromban az illető bekönyvezéi tétel melleit előjegyzi s a vámegyezvény 21 §-sa értélmében a másik álfám számára, a atositott vámot- beszedi, iniröl azonban a fölées felügyelőség azonnal értesítendő, melly iető összegnek a legközelebbi félévi szám ib a (a szerzödvény XIV. §. 6 és 7. sz.) felv^le yégett ezen följelentést a lombardiai .. pénzVyi praefecturához intézni köteles. Mint hogy'edig, ha illy eselben az ezen szaliasz-
tatS) Ba tptm ite a q e acti a p ita p e j a n p e * e n tspa iinanjjiape din .lomBapdia. 3>iinds k i de a jtm in tp e a , KsndS ^ n tp ’snif act 4>e.iT» de KacS Ba *i de pectitsitö de rotp* 0*4>iii848 qejB ijajtS ctats acceKspapea n s e t ^vn nsm ep ati nentps c n e d itsp e je de 4>ejl8j 8 indi— Kats jjin -aqectë n a p a rp a * s , Komnjnnapea ns ce nóte «täte Jjin m odtüs npecKpic» nentps m ep q ije, uapí tpeKB necte jin ia p n tp e m e z i, de a ie e a Jjvn aqeact’B npißinjit ce Ba nponede d s n t §. 11. aj? a te c te l ^nctpsiwlani.
' D a n i Ba zite Kond8Kttopl8j 8 m epqel KamKt BuetsJB de ecK optt de’m n p esn i ks d e K iip ttis n e a timEpatt op aqeacta din s p m t c in r s p i ’i c’aps 4>i nepdats ne dpsnrâ, a ts n il a ) deKsmBa an a din cn e d itsp e je indinnte ^ n n p eted in teje § . 2 0 , Ba «i cocit» j a snS o*Í4Í8 de euiipe a ctatsJBl tp im iltto p ls , aqeactx ciieditspx ce Ba aEcojni ^vn 'i f .la ja jtS ctat8 ks sn^ Ei.ietS DK'iecopIs de ec K o p ti, op b ) deKBinßa o acte.iiö de c n ed itsp i Ba *i cocind« ja ans o ^ i t i S de fn tp a p o d e j« Kon*iqi8jS accem nitopH o Koniz astopizatt d sn t doK sm xntsjS iie p dsts dant Ba «i Bopca do o mep'io cnpe a Ktpel Btm sipe do jjinmopUt e nstopizntö 04>iiiÍ8.i8 de ^vntpape, Ba jjintpenpindo Btmöipoa anj'iKAndS narna «nnopitöpo 'w ecictx d sn i Kontpantfl. .jvnce nsrnnl csk Konditlsnea Ka, c i co d o n sm acceK Spape nentps difccpinijn dintpe Bnma a i o a c l t 4>üBopitópe mi ^intpe narna yinepapo qe e ^vn anlioitate ^vn ctnts.iS nponpiK, eapv ^vn uacsjS din Kontpa (d e jjim usto-
h
pipi ne^vndectBJÍtópe) mcpqoa co Bn a c cemna .ia snS 04>4>iqiS npinqinajo do n n m t din J i s n tp s , ne j * n n acccKspnpo« jvntpenel Biml qinepape do ^ m n o p li. c) DaKi o cn ed itsp t de « o j Ts j S indinatS § 21 . Ba Beni j a snS 04- c ) Ba coci j a BpsnsjS din oiqieje koip m sne de Bam i cttq isn ate ja IIo (§. <• din K aptejsjs de B am t) op j a Bp’o tjo BÍ^ittópe 04>4>iqiaje n o c ta tt a n o jo , op»® coci j a snS 04>4>iqi§ d eq id tto p ls cti'®nats qeßa mal ^ n d e p e n tä , atsnql cn^i~ tspa ce Ba pejjinea n s m atBnqJ, p n i Kxnds ns Ba coci Konia Bidimat7 d® ne doKsmantBJö nepdst«. Aqeacti ^ n ii ce Ba qepe nsm aí deKstS d e ja accemnitoplB.
Ha a hivatalos nyomozásokból kiderül, hogy SSBirb burd) bie ämtlidje (Stljebung bie 23e= D aKt npin K onctitapea o * $ iq iaje ce a az áru utaltatott s hogy a kérdésben forgó fiátigung erlangt, baf bte SGBaate angewiefen tea Kxcqira adeßepipea KsmKB m epqea a ac~
§61 áru ugyanaz légyen, melly utalva volt, úgy azon hivatalnak fölöttes járási hatósága, mellynél a kivételesen követelt biztosíték teljesíte tett, az iránt intézkedni tartozik, hogy ez a netalán keletkezett illetékek lefizetése iránt kiszolgáltassék, vagy fölszabadittassék.
worben, unb bafí bie wirfli# öorljanbene SBaare biefelbe ifi, bie angewiefen wttrbe, fo fjat bie bem Slmte, bei weitem bte na# lit. b) auSuatymÜ* weife geforberte <3t#erfielíung geíeifíet worben ifi, öorgefefcte Sejitfâbeljiörbc ju öerfügen, bafj biefe na# öorlâuftger 93eri#tigung ber etwa nuf= gelaufenen @ebüí;ren jurütf erfiattet ober aufge* Iaffen werben.
cemnatö uii Ksmra m a p ia , ecte .pntps a d e Bep8 Kiaps an eea, Kape c’a acceinnatö; ata n ií astopitatea de npetsps csnepopdinati o t í i ' i í s js í Ja Kape d sn i jit. b) c’a npectatS ceKspitatea p e ie p sti .^in mods ecueimísnnpe, Ba d ic nsne Ka, d sn i npejiminapea pecnsndepe a tancejops i e KsmBa c’apB
IV. Különös szabályok megvámozott IV. SSefon&ete SÖotfcímftcn fut Scn* IV. Ilpecupinte cueniaií uentp5 ciiekülföldi áruküldemények Iránt, me ftuttgett auölaii&tfcbc* Dcrjoíítcr S8aa: ditöpe.ie de mep'il eetepne Bimöite, lyekért vámmegtérités adandó. ven. jupfűt ctnc ^olíucrflütitnft 5« nentp5 ísapí e de npcctatS peuoni«ßiitapea de nam i. íciftcn ifi. § .2 3 . S. 23. Vámmegtérités iránt a másik egyleti államba Stnweifung eitter SEBaare, wel#e gegen 3<>ötter* Accemnapea sneí m epte ie ce cnedecne j^n küldendő áru utalása. gütung tn ben anbern SSereinSfiaat öerfenbet wirb. ■ieja.ia.it8 ctats de pesnísne ne J*nr& p eeo 23. §.
tpatjte tapa din nondsjä Kpsds ajS mep>ieí. De ajtm intpea ce a d sie aminte r a , Kacsjg KsndS accern n tiísn ea ce * a ie de s n í o ^ íiiis a n p in iin a je d e Bam i a p es nísne! , Kffitimea mepneí d s n i m ic s p a de b s msipe ctito p itu de a ie a c tt ta p in t nentps b i msipea de ^vmnopts uii d s n t jjincemnapea ’i ce d i de tapi«a yinepape c e m n its p e í; nondí KspatS, eap’ .pn s p m t Kapetatea jjinransnifint s j s í , ^vn Kape e ^vmnaKetati m ep iea, acce— menea d ö n t nsm ipéa din tapi$s.
§.24.
§. 24.
A vámjegynek (a bevallási jegynek vagy a dinjieíjung bet 3oUboEete (beő 2)ecIaration8f#ei* J s a p e a jjvndepents a Bijetsjsí de Bams (a ade— vámnyugtatványnak) bevonása. Bepinyeí de deK ispíiísne coaS a KBitanuiel ne8 ober ber 3ßO=S;Guittung). do Bami.)
Mielőtt a hivatal a kiséröjegy (utalási ok ^Vnainte de a ^vntpenpinde cKpiepea B ije 33eöot baö 5(mt jur SluSfertigung be§ SBe* mány) kiadmányozásához fogna, a vámfizetés gIeitf#eineS (ber Slnweiőurfunbe) f#reitet, Íjat tsjsí de ecKopti (doKsmsntsjsí de a ccem n a p e) teljesítéséről szóló hivatalos tanúsítványt be c8 bie ânttli#e 93efiatigung über bie gef#el)ene o w 'iís jS Ba j s a ^indepentä adeBepinjia
MÍa.ie deenpe pecnsndepea B im e í, nuol ce bq npoBOKa ea ^vn doK8in.T.nt8.i5 de accem nape mi o Ba a jitsp a pecnentÍBS.i8í noctS din p e ijectp»J8 CKpiepi.iopS de BÍ.iete de e c n o p ti op, j|\n Kac8 de n p o ie e s p i cKsptati de a c c e m n iHisne, ja pe^ectps.ig nentps Koinmep'ilsjS Bin« KSjiatS de necte jin ia .p n lp em czi ( § . 1. jit. c). J a tót'i. ^ntm m njíipea, ,jvn pei/ectpKjS din sp in* c e BopS ^\ncemna date.ie Ksnnpince j ^ n doKöniisntsJS 04>$ÍMiaje deenpe Bama p ec n sn c i. n e Jifinri aHeaeta, o^ím íkjS Modenei Ba mái indiKa ^ nK i uii a d a se e je , >ie ape c i j e adasr i d s n i Ksm c’a OBcepnatS mai ^\n cscS.
Illy esetben az idézett bizonyítvány (vám jegy, vámnyugta s a t.) az utalási okmányban -e ;a 24. §-ban nevezett lajstromokban csak lidéztetik (de nem >mellékelteük) mert az azon lajstromhoz, mellyböl az .áruk maradványa ré szére szóló födözet adatik, , melléklendő.
3 n einem folgen gaífe wirb bte erwähnte s$ efiftíigung (3oüboűete, 3otíquittung it. f. w .) tn bet .AnweiSuvfunbe unb in ben unter §. 2 4 genannten 9íegifiera nur Berufen (nicbt beigefd)íof= fen), weil biefelbe jen em Oiegifier, au8 w elkem bie neue ^ecfutig für beit Oiefl ber-íffiaare anő gefertiget wtrb, beigeíegt werben műfű.
DeKsmBn napion Ba boí a tp im ite iiBmal sna napte din m e p q ije , deenpe napi e s n i a pitata adeßepiniji deenpe naina p e c n s n c i; a tanuí 04>4>i*iÍ8.!8 accemm»topIs na da nentps unptea m ep'iijops «je pem,T,ne ^ n d ep en tS , o a .iti cKstipo (Koneperti<Tint8) d s n i npeoKpinteje c ta 18.1 sí nponpis. ^ n t p ’eng a c lte jín de nacS, iiemitn n d cß epiiiílii (EÍJCt8JB de B a in i, Knietnnijia de Bami ui. >i. j . ) de aMeoa ce a d s ie nsmaí nminte .jvn doKsmff,nt8J8 de accem n iu lsn o tűi ,|vn p e y e ctp eje indinate Jjvn §. 24. (a d e ia iib c e n j i tspx. ja a ie c te ) nentpB kt» ea mist* ci. ce aa%tspe j a pew ectpsjs din Kape ce nom nsne k o iiepem *ntsj8 nentps pects.iS inepiel.
§. 26. ,/ «j. 2(5. \ - ' 2(1 *■ " A* elklíidő állam .belsejében fekvő vámhiva- A nm elbuug ;bei bem im 3 n itern be§ 33erfenbuitgő* ;]\nciii«n[)oa j a o-i-i-i'jlií.iíí de nam i ctiMlsnotS talnáli jelentkezés. ^\n jx sn tp sjs ctalB.ial Ipim ilitopíK. fiaatcë gelegenen 3 o íía m te. Ha az utalási eljárás már az ország bel sejében fekvő hivatalnál teljesiténdő, úgy az csak valamelly fővámhivatálnál történhetik, mellynek kötelessége a '23. §., a 24,- §. első Részében s a 25. §-ban előszabolt módon el járni s a küldeményt a közbenső vonalon lévő hiiépti; hivatalhoz utalni. Az áru beérkezése után az utóbbi hivatal, a íjélktil, hogy egyetlen csomót is lerakatna, a külső megtekintést esz közölni, a kiséiőjégynek tartalma szerint, a ikellő bekönyvezést a közbenső vonal átlépte tekintetéből terjeszteni s a küldeményt a kiÉérőjegyen a másik egyleti államnak legköze lebbi belépti hivatalhoz utjelelni tartozik.
27. §. A másik állam határszéli vámhivatalánál tel jesítendő megvámozás. . Ha ,a belépti hivatalhoz érkezett áru ezen .Jbivatalnál (ha arra fel van jogosítva) inegvámozandó, úgy n hivatal a beviteli vámeljárás hoz fog, mellynél a már lefizetett vámösszegre lekinteltel leend.
Í>iind8 npo'iecBpa de nccciiiiiape de .j\mnjinits ^nui. ja snS O'H'i'iiS iutepnS. atsWiI a>ioacta ce Ba naté *l:a*ic nsmai upin nntí o i— 4>i'iiS npitviinaje de n a m i, i.ape un -t-i dotopla á npo'iede -|\n inodsj^ indinate .j\n §. 23. mi ^ n naptoa ’ioa dinteís a §. 21. mi jjvn 25. mi a accenma cneditspa cnpe a ce npec.Tinta j a O'txti’iísJö de cm ipe c tiiísn a tS ja jin ia .jintp em ez i. D sn i cocipon niep'iel owisfBJÜ din B p m i, 4>7.pi de n decK7»pita np’o KO.tjeti Ba ^ntpenpinde BÍcitapea c8nep>t>i'iiapc, anoí Ba ^vmnjini ^npeyectpapoa K sceniti nentp« tpeqepe necte jinia ^ntpem ezT ., am icspatS K«nn p in csjsi E ijetsjsí de écK opti mi no bíje tíJ Í de ecK opti Ba ^vnctpida cneditspn ja q e j í mai de anpoane 04»mtö de .jvntpape a He.isi.iaJtí ctats de pesnisne.
B im sip ea ja o+^ íhIsjs Kon4>iniape de Bam* a w ejsija jts ctats. íiin d g inepqea c o c it i ja o* * í i I8j 8 de ^intpape, de BimsitS j a a'iectS oM-iqis (d e e astopizats cnpe a q ea c la ); atsnnl o^ í i Is j S sa npoMede ja jjvmnjinípea nponecspel de Bama de rimnoptë. Ks lau eacti oKacísne bo .isa ^ui KoncidepiHÍsne csm a B im eí p ecn sn ce mai An náin te.
^
m
s
A jelen szabályzat 4. §. c) betűjében em $)te in bem unter §. 4, lit. c) gegenwärtiger AdnolbqísnLie *te BopS $i de ^inpepectpaŰÍ lített lajstromba iktatandó megjegyzéseknek a SSorffrift erwähnten Oícgiflcv einjutragenben 5ín* ^vn peijectpeje indiKate cöc j í L c) din §. 4, beérkezett utalási okmánnyal teljesen egybe tnerfungen möffen mit ber eingelangten 9lnwei§ur» a.i8 aMectsí nopmilißS Bop Ktsta c i Koncsnd kell hangzaniok. funbe in boíffommener UebereinfHmmung flehen ne deiuinä kb cocitsjií doKBmxntö de accenw niMÍsne. 28. §. Utalás a másik egyleti állambeli valamelly hi vatalhoz. Ha ellenben a küldemény, a kisérőjegyi elintézés végett az országban bent lévő valámelly hivatalhoz utasittatolt, úgy a közbenső vámvonalon fekvő belépti hivatal a rnegvisgálás és előjegyzés tekintetében a 26. §. ren deletéhez képest tartozik eljárni. Ha azonban valamelly modenai vámhiva talról van szó, s nem lehet föltenni, hogy az ausztriai kisérőjegy tartalma elégséges lenne, a végre, hogy a modenai vám összege he lyesen meghatároztathassék, mert netalán az árunak az átalános egyleli vámjegyzék szerinti nevezete, az estei külön vámjegyzék neveze tével meg nem egyezik, úgy a hivatal, azon nal nz (áruk minősége szerint) a modenai külön vámjegyzéknek megfelelő vá ntételél ki tudni, s az illy eselben a másik államnak átellenben fekvő hivatalát a lajstrombai följegy zés végeit, erről értesíteni köteles.’ Egyébiránt a 20. §. által gondoskodtalott, hogy a lajstromnak vitelétől függetlenül a köz benső vonalon át eszközlött forgalomra nézve azon esetekben is, mellyben az áru, mellyért vámmegtérités jár, az (egyleti) külföldön ke resztül küldetik el, a megtérítendő vám, mind két állam által leszámilassékl
UebrigenS ijt b u r f beit §. 20 Sorforge ge* troffeit, ba§, unabhängig tion ber be§ Otegifierâ für ben Serfeljr über bie 3 w if f enlinie, a u f in jenen Ratten, Wo bte ffiaare, w ofür eine 3oIiöergiitnng gebührt, über bd8 pBeretnS*) 2lu§* Iattb «erfenbet w irb , tton beiben f e i l e n ber ju öergütenbe 3oH in bie Q tbref nung aufgenommen werbe. 8. 29. ,
Mindkét egyleti államnak fenhagyatik a vámmegtérités melletti megvámozás alkalmával, azon árukra, mellyek arra alkalmasak, azon további megjegyzéseket illeszteni, mellycket saját érdekükből alkalmasaknak tartanak; még pedig akkor is, ha az illy áruk olly vámbé lyeggel ellátva érkeznek be, melly az elkül dési államban azokra illesztetett, s melly ennek daczára nz árukon meghagyandó. Egyébiránt a német vámegylel szabad forgalmából érkező azon árukra, mellyek az (auszlriai-modenai) egylet átalános díjszabása szerint vámkedvez ményben részesülnek, a mennyiben megvámozási bélyeg réájuk leendő illesztésére al kalmasak az egyleti államok mindegyikében egy külön, az átalános megvámozási bélyegtől könnyen megkülönböztethető bélyeg alkalma zandó , hogy azok az éreltük megtérítendő vámnak különbfélesége szerint, a német vám egyletből származó árukat megismertethessenek s m ás származási hasonló áruktól megkülön böztethessenek.
De aitmintpea'c’a npéBBástií ^ n §. 2 Öi Ka, ainnndóse nBpßtjé ' c i': csctéani ^in Kdninstí Barna de peBoniíÍKats, «fipil dé1a nsctpa- j e ntspa K8 nsptapea pe?ectpsJ5l *nentps Kommep'rís.!« deja jin ia - ^ntpemézè mi KiapS uií ^vn Kacspüe K«ndS mepnea,’ nentps Kape komnete peBoniÍKape de Bämt, Bá tpene (ce Ba cn ed i) npin jj& apä-clpëint1(de pesnísne). §•
29 .
Timßpapea m ëpiijopS.
Amfindsopg ctatejops de pesnisne j e Ba pem*nea ^in boíb K«nd»; Bops Bimsi k» p o BoniiiKape de Bami meptLie aKomodate cnpe aneacta, a adsqe aueje cem m tspe ne KapI jo jjinä el de Koppecnsnzetópe intepecsj»! jopJi ini ansine Kiaps oii a la n ii, Ksnd^ actí-ejís do meptí cocecKä npoBizste ks sns timeps de Bäm i , Kape c’a jic a tS ne m e p ie , kb tóté ks c’a nscS ^vn ctatsj» tpim ititopis. D e ajtm intpeèi ja m e p tU e, i e cocecKs doadpenls.i8 difl Kommepuisjs jisep s aj» pesnlsnel nemßeinti de Bam t, Kap! dsnt tapi$a tjinepape a pesnísneí (asctp iaie-m od en en e) ce BBKBpi de ^aBojpipea de Batni daKt B op s. « i . aKKOmodate cnpe a n njÍKapea tim nsjsl de Bamt, ce Ba mai anajiKa ^inKt ajts timsps . di$epitopÍ8 de timepajS i,rinepape nentps B im sipe, -nentps i
S64
