A VKM. e könyvet 43,'i40/i926-nia. az. rendeletével polgári fiúiskolák számára tankönyvül engedélyezte
FÖLDRAJZ POLGAEI FIÚISKOLÁK SZÁMARA Szerkeszti: Dr. KAEL JÁNOS és Dr. PROCHASKA FERENC
I. KÖTET
A MI H A Z Á N K A POLGÁRI FIÚISKOLÁK I. OSZTÁLYA SZÁMÁRA
FRANKLIN-TARSULAT
BUDAPEST 3333®
233
Ára 3 pengő 70 fillér
53 10. Alföldünk mely részei maradtak meg? Sorold fel az elszakított részeket! Kik szállták meg ezeket? 11. Menj végig a megnagyobbodott haza alföldi határvonalán! Melyek a visszatért alföldi vármegyék és városok? 12. Figyeld meg azt a sorrendet, amelyet az Alföld leírásánál követtünk! írd le a füzetedbe!
III. A
Dunántúl.
1. Fekvés, határ, nagyság. Felszín. 1. Melyik hazánk második vidékei Mi határolja a Dunántúlt É-on, K-en, D-en és Ny-on 1 Nagyobb-e a Dunántúl területe, mint az Alföldé 1 A Dunántúl mely részét szakították el 1 Milyen felszíni fotmákat jelez Dunántúlon a térkép 1 Milyen színnel jelezzük a hegy-, a domb- és a síkvidéket t Hány hegyvidéket látunk a térképen ? Hői vannak a Dunántúlon dombvidékek 1 Hol van a Dunántúl legmagasabb pontja 1
2. A Dunántúl hazánk nyugati részén, a Duna jobbpartja és a Dráva között terül el. Határa északon a KisAlföld és a Duna, keleten a Duna, délen a Dráva, nyugaton az országbatár. A terület az Alföld lakója számára túl a Dunán fekszik, innen származik elnevezése. Nagysága körülbelül 40,000 km 2 (3 Pest megye), tebát az Alföldnél jóval kisebb. 3. A vidék tengerszint feletti magassága 200 m-től 800 m-ig váltakozik, tehát alacsony és közepes hegyvidék. Azonban Alföldünk egy része a Dunántúlra is átnyúlik. Ezért a Dunántúlt négy részre osztjuk fel. 4. Nyugaton a Lajta és a Rába völgye között közepes magasságú begyvidéket látunk. Ez az Alpok begytömegének az előhegysége. Részei a Lajtahegység, a Rozália- és a Kőszegi-hegyvidék. Utóbbiban van az egész Dunántúl legmagasabb csúcsa, a 883 m magas Irottkő. Az Alpok előhegysége több egymással párhuzamosan haladó hegyvonulatból áll. Ezeket egymástól szabályos, a hegység csapásirányában haladó völgyelések választják el. Az ilyen hegység lánchegység. 5. A Dunántúl derekán DNy—ÉK-i irányban a Zala folyótól a Duna váci könyökéig húzódik a Magyar-Középhegy ség. Részei: a Bakony, a Vértes és a Dunazug-hegység. Ennek kisebb csoportjai: a Gerecse-, a Pilisi- és a Budaihegység. A Középhegység már kevésbbé szabályos. Egymásután következő hegytömegek ezek, helyenkint meredek oldalakkal, hasadékokkal. Tetejük néha fennsíkká laposodik
54
el. Sokkal régibb, mint az Alpok előhegysége. Anyaga mészkő és dolomit, továbbá különböző vulkánikus kőzet. 6. Ha befelé hatolunk a szilárd kéregbe, a föld belsejébe, a hőmérséklet állandóan emelkedik. Annyira, hogy bizonyos mélységben a szilárd kérget alkotó kőzetek elolvadnak. Izzón folyó tömeggé alakulnak át. Ez az izzón-folyó anyag a láva. Helyenkint a szilárd kéregben repedések keletkeznek, amelyek leérnek az izzón-folyó láváig. A repedéseken a láva nagymennyiségű vízgőz, egyéb gázok, továbbá a szilárd kéregről leszaggatott darabok, bombák kíséretében kijut a felszínre. A láva itt nagyobb magasságra felgyülemlik és kihűl. Ennek következtében megszilárdul és hegyet vagy hegységet alkot. Ez a vulkán vagy vulkánikus hegység. Földünkön ma
A Szent György bazaltoszlopai. is vannak működő vulkánok. Nyílásukból, a kráterből időnkint kiáramlik a láva, a vulkán kitör.
7. A Középhegység egyes részén vulkánikus kitörések voltak. A Bakonyban szép, szabályos begyeket létesítettek. Ilyenek a Szent György, a Csobánc, a Tátika, a Somlyó. Legszabályosabbak a Hegyestű és a Kabhegy. Fonyód és Boglár vára is ilyen vulkánra épült. A vulkánikus tevékenység már régen megszűnt. A felsorolt begyek kivétel nélkül kialudt vulkánok. A Középhegység egyes részén apró medencék is vannak. Ilyen a tapolcai, az ajkai és a tatabányai medence.
55
8. Hasonló felépítésű a Mecsek. Ez régen az Alföldet borító tengerből, ma a környező síkságból kiemelkedő szigethegység. Legmagasabb csúcsa a 682 m magas Zengő. 9. A Dunántúl egyes területein alacsony dombokat találunk. Ilyenek : a Rába és a Mura között a zalai, a Balatontól DK-re a somogyi és Tolnáb an a tolnai dombvidék. Ezekkel színét az állandóan E felől fúvó szél alakította ki. 10. Végül van a Dunántúlnak alföldi területe is. Ez : a Dráva -partja, továbbá a Duna jobbpartján levő terület, amely helyenkint a Balatonig búzódik. Neve Mezőföld. 11. Rajzold le a Dunántúl körvonalait! Tüntesd fel a Dunántúl felszínének különböző jellegzetes vidékeit! Füzetedben adj feleletet a következő kérdésekre : Melyik a Dunántúl legmagasabb pontja? Melyek az Alpok nevezetesebb előhegységei? Milyen részekre osztható a Magyar Középhegység? Miért nevezik a Mecseket szigethegységnek? í r d le az Alpok és a Középhegység külsejét! Melyek a Dunántúl dombos területei? Melyek a Dunántúl sík vidékei?
2. Éghajlat és vízrajz. 1. Nézzük meg Magyarország csapadéktérképéi ! Melyik terület kap több csapadékot, a Dunántúl vagy az Alföld 1 Mennyi a különbség ? Mely folyók erednek Dunántúlon 1 Mely dunántúli folyók erednek az Alpokban 1 Melyik folyó ömlik a Balatonba 1 Melyek a Dunántúl állóvizei 1- Melyek a Dunántúl mocsaras területei 1
2. A Dunántúlon a nyár forró, a tél zord. Négy évszak váltakozik rajta. Hasonlít tebát az Alföld éghajlatához. Azonban a júliusi és a januáriusi középhőmérséklet nem éri el az Alföld ugyanezen hónapjainak középhőmérsékletét. Így a két szélső hónap hőmérsékletének különbsége, az évi ingadozás kisebb, csak 23°. Kisebb a hőmérséklet napi ingadozása is. Csapadékmennyisége azonban az Alföldénél jelentősen nagyobb. A Dunántúl Ny-i részén eléri az évi 8—900 mm-t, K-ebbre mindinkább csökken, a Balaton közelében már csak 600 mm. Uralkodó szele az északi. A csapadékot azonban a nyugati szél hozza. Ezért a hegységek Ny-i lejtője mindig esősebb, mint a K-i. A csapadék elég egyenletesen oszlik el az év folyamán. Hiányzanak az Alföldet jellemző "szárazságok, aszályok. Legtöbb eső esik októberben és júniusban. A Balaton vidékén és tőle D-re gyakori a jégverés. 3. A Dunántúl éghajlatának az Alföldétől való eltérését két körülmény okozza. 1. A vidék magasabb fekvése. Minél magasabbra emelkedünk a tenger szintje fölé, annál hűvösebb van. 2. Közelebb van a tengerhez. Ezért t ö b b a csapadéka és így kisebb a tél és nyár közti szélsőség.
56
4. A Dunántúl vízrajzának jellemző sajátsága, hogy folyóinak nagyobb része a szomszédos területen ered. A folyóknak csak az alsó szakasza jut a Dunántúlra. Ez alól kivétel a Balatonba ömlő Zala és a Sárvíz. Utóbbinak mellékfolyója a Koppánnyal bővült Kapós. Legnagyobb folyói az Alpokban erednek. Ezek: a Dráva a Murával, a Rába, a Repce és a Lajta. Meglehetősen nagy az esésük és így nagy az erejük. Erejüket helyenkint villamosság fejlesztésére használják fel. A Dunántúl folyóvizei, a Balaton vízkörnyékéhez tartozó kisebb vizeket kivéve, a Duna vízterületéhez tartoznak. 5. A Dunántúl közepén van hazánk legnagyobb állóvize, a Balaton. Félakkora, mint legkisebb vármegyéink egyike. Hosszúsága szélességét többszörösen felülmúlja. Ezért hosszanti kiterjedésben, nagyjában Ny—K-i irányban húzódik. Déli partja mentén a gyorsvonatnak két, a személyvonatnak három órára van szüksége, hogy hosszát befussa. Szélessége 5—10 km. Tihanynál azonban 1 y 2 km-nyire szűkül össze. 6. Mai helyén, jóval az Alföldet borító tenger kiszáradása után, több süllyedés következett be. Az így támadt medencéket az eső és a folyóvíz megtöltötte. A hullámok a medencéket elválasztó földterületet elhordták. Létrejött a Balaton egységes tükre. Tehát a Balaton az Alföldet borító tengerrel semmiféle összefüggésben nincs. Mélysége csekély, átlag csak 3 m. Közel a tihanyi révhez van az ú. n. kút, 11 m-es legnagyobb mélységgel. Fenekét É-on iszap, D-en homok borítja. Partja mentén köröskörül, különösen D-en, jó darabon bele lehet lábolni. Ezért fürdőzésre kiválóan alkalmas. Szeles időben vize hullámzik. A rövid, de meglehetősen magas és egymást gyorsan követő hullámok nagyon kellemetlenek. 7. A Balaton télen befagy. Az összefüggő jégfelület a nagy hideg következtében iparkodik összehúzódni. Mivel azonban a parthoz van fagyva, ezt nem teheti meg. Ezért felületén messzehallható csattanással hatalmas repedések keletkeznek. Ez a durrogás. A levegőre jutó víz rögtön befagy. Azt mondja a balatoni ember : hízik a jég. Tél vége felé a nagyobb meleg kiterjeszti a jégfelületet. Azonban a jég nem tud szabadon kiterjedni. Ezért nagy területen magasan felhalmozódik. Ez a turolás. A turolások aljában a jég nagy területen felázik. Ezen az ingadozó, bizonytalan felületen a ló megriad. Innen nevezik a jelenséget rianásnak.
8. A Balatont a csapadék és a, Zala táplálják. Felesleges vizét a Sió vezeti le. Az uralkodó É-i szelek rengeteg törmeléket hurcolnak bele, fenekét állandóan töltögetik. A Dunántúl másik állóvize a Velencei-tó. Legnagyobb részét nádasok borítják. Nagyobb mocsaras terület a Balaton DNy-i részén a Kis-Balaton, továbbá a Dráva, a Duna és a Sárvíz partjának egyik-másik része. 9. Rajzold le a Dunántúl folyóvizeit és állóvizeit!
V
57
3. Növény- és állatvilág, ásványi termékek. 1. A Dunántúl talaja és éghajlata sokkal változatosabb, mint az Alföldé. A Magyar Középhegység egyik-másik helye terméketlen, dolomitból áll. A hegységek lábát sokhelyütt lösz borítja. Ezt a talajnemet találjuk a Duna jobbpartján is. A sík területen sok az áradmány. A mocsaras területeket nagyrészt már lecsapolták. Az éghajlat is kedvezőbb mint az Alföldön. Hosszabb ideig tartó szárazságok nincsenek. Mondhatjuk, hogy a Dunántúl természeti viszonyai a szorgalmas és ügyes lakosság tevékenységével karöltve, változatos és bő növényvilágot éltetnek.
2. A Középhegység egyes magasan fekvő területeit és a mocsarakat leszámítva, mindenütt gazdag növényvilágot találunk. A hegyesvidékeket tű- és lomboslevelű erdők borítják. Tűlevelű erdőségek főképen az Alpok előhegységében vannak. A Középhegységben és a Mecsekben több helyen tölgy- és bükkerdők díszlenek. A Dunántúl nagyon jól el van látva fával. Az Alpokban, továbbá a lecsapolt mocsarak területén sok a rét és a legelő. Az alacsonyabb hegylejtőkön kitűnő gyümölcs és szőlő terem. Híres a nyugati alma és körte. 3. A gabonafélék főképen a sík területen teremnek. Első helyen áll a búza és a kukorica. Búza leginkább a Mezőföldön terem. Ugyanitt jelentős kukoricatermelés is folyik. A két növény helyenkint átnyúlik az alacsony dombos vidékre is. A rozs és zab a nyugati területen található nagyobb mennyiségben. Az alacsony vidékek jelentős növénye még a burgonya és a takarmányrépa. 4. Egészen természetes, hogy ezen a gazdag növényzetű területen virágzó állattenyésztéssel találkozunk. A Dunántúl hazánk első állattenyésztő vidéke. Legértékesebb állata a szarvasmarha. Híres a bőven tejelő bonyhádi fajta a Mezőföldön, továbbá az Alpok szarvasmarhája. Jelentőségben következik a sertés. Az egész Dunántúlon el van terjedve, leginkább azonban Somogyban. Tenyésztik az értékes, hatalmastestű, erős muraközi lovat is. A juh a Dunántúl egyetlen vidéken található nagyobb számban: BaranyábanSonogyban. A Balaton gazdag jóminőségű halakban. Legértékesebbek a süllő, a ponty és a harcsa. 5. Ásványi termékekben a Dunántúl elég gazdag. Legfontosabb kincse a szén és a különböző építőanyag. Kitűnő minőségű kőszenet bányásznak a Mecsekben. Ez egész hazánk egyik legjelentősebb szénvidéke. Kőszén található
<
58
még Ajkán. Másik szénterület a tatakörnyéki. Legnagyobb mennyiségben bányásszák Tatabányán, jelentős lelőhelyek ezenkívül Dorog, Tokod, Csolnok. Itt azonban csak silányabb barnaszén van. Ugyanez található hazánk legrégibb szénbányájában, Brennbergben (Sopron mellett). Tőzeget fejtenek Várpalotán és a balatonmenti berkekben.
Épület- és utcaburkoló követ bányásznak a Lajtahegységben, a Balatonmellékén és a Budai-hegyekben. A Mura völgyében kőolajat és aszfaltot, a Bakonyban és Vértesben újabban bauxitot (aluminiumérc, ejtsd bókszit) is találtak. 6. Sorold fel a Dunántúl növényeit, állatait és ásványait fontosságuk sorrendjében! Jegyezd őket füzetedbei
4. Lakosság. 1. Milyen nyelvű lakosságot jelez a Dunántúlon Magyarország néprajzi térképe 1 Milyen anyanyelvűek laknak a Dunántúlon többségben 1 Hány nagyobb német telep található a Dunántúlon 1 Hol élnek a szlovákok 1 Hol laknak a vendek 1 Vannak-e a Dunántúlon szerbek 1 A horvátok mely részeket lakják 1
2. Honfoglaló őseink a Dunántúl sík vidékét is benépesítették. Éppúgy, mint alföldi testvéreik, ők is sokat szenvedtek a tatár dúlástól és a török hódoltságtól. Itt azonban a török pusztítás mégsem volt oly nagymértékű, mint az Alföldön. Bár a Dunántúl DK-i részén a magyarságot
f
I 59
nagy veszteségek érték, mégis jól megőrizte összefüggő területét. A lakosság nagy része ma is magyar. A népességnek jóval több mint a felét-teszi. Egységes, összefüggő tömegben lakik. A másnyelvűek szigetként helyezkednek el a magyarság tengerében. 3. A Dunántúl lakosságának következő csoportja a német. Három csomóban lakik: a. a nyugati határszélen, b. a Középhegységben és c. Tolna-Baranyában. A nyugati németek egyesek szerint már itt voltak, mikor őseink a hazát elfoglalták. A másik két csoport elenyésző kis részét Szent István hozta be. Túlnyomó nagy többségét azonban a török hódoltság után telepítették Németország különböző vidékéről. 4. Szép számmal vannak még a horvátok. A Dunántúl Ny-i szélén laknak ; a Muraköz majdnem tisztán horvát. A terület K-i sarkában szerbek élnek. Nagy részük rom. kat. vallású, ú. n. sokac. Vasban és Zalában több mint 100 vend község van. A Dunazúg-hegységben szlovákok is laknak. 5. A lakosság túlnyomó többsége róm. kat. Kívülük még reformátusok és evangélikusok vannak nagyobb számban. Hazánkban a Dunántúlon van a legkevesebb analfabéta. 6. Főfoglalkozás itt is a földmívelés és az állattenyésztés. Szén van bőven, természetes tehát, hogy nemcsak a mezőgazdasági ipar, hanem egyéb iparágak is kifejlődtek. Legfőbbek : az élelmezési ipar, a gép-, az építőipar. A lakosság egy része erdőgazdasággal és bányászattal foglalkozik. A nyugati határszél a szomszédos területtel élénk kereskedésben áll. 7. A települések kicsinyek, számuk nagy. Baranya vármegyében majdnem tízszer annyi a község, mint a nálánál valamivel nagyobb Jász-Nagy-Kún-Szolnokban. A nagyhatárú községek teljességgel hiányzanak, tanya nincs. A túlnyomó többségben levő alföldi utcás községeken kívül ú. n. csoportos községeket is találunk. A község néhány házcsomóból áll. Ezek néha több km-nyi távolságban vannak egymástól. Érdekes települési formák a szőlőközségek. Egymás mellett fekvő zárt szőlőkből állnak. A házak 1. teljesen kőből és téglából vagy 2. vályogból épültek; 3. egyrészük kő- vagy téglaalapon vályogból készült. A három csoportba tartozó házak száma körülbelül egyenlő. A fából épült
60
házak száma csekély. A házfedelek nagyobbik fele cserép, pala vagy zsindely, kisebbik része nád vagy zsúp. 8. Vázold nagyjából a Dunántúl különböző ajkú lakosainak elhelyezkedését! Füzetedben adj feleletet a következő kérdésekre : Mikor telepedtek le a magyarok Dunántúlon? Találtak-e itt már német telepeket? A Középhegység és Tolna-Baranya németjei mikor telepedtek le? Mi a dunántúli lakók foglalkozása? Milyenek a Dunántúl községei? Mi a csoportos község? Mi a szőlőközség? Miből építi a dunántúli lakosság a'házát?
5. Városok és közlekedés. 1. A Dunántúl városai többnyire kisebb települések, de nagy múltra tekintenek vissza. Némelyik már a rómaiak korában keletkezett. Gondolható tehát, hogy a városok kialakításában a földrajzi fekvésnek nagy a szerepe. 2. Itt is találunk városokat a hegység és síkság érintkezésénél. A különböző termelő területek feleslegei itt kerülnek piacra. Ilyen peremvárosok : Sopron, Szombathely, Kőszeg. Kialakulásukban egy másik körülmény is érvényesült. Itt futnak össze az útvonalak a szomszédos területről hazánkba és a tőlünk kifelé irányuló utak. Ezek a városok kapuk, rajtuk érintkezünk a külfölddel, tehát kapuvárosok 3. A Dunántúlt a Magyar-Középhegység keresztül szeli. A DNy-ról É K felé haladó hegyvonulat a közlekedésnek útjában áll. Természetes tehát, hogy a rajta átvezető horpadások, völgyelések különösen fontosak. Mindkét kijáratuk magához szívta a környező területek forgalmát és a horpadások végén egy-egy város keletkezett. Kapuvárosok ezek is. Nem a külső, hanem a szomszédos belső területek forgalmát közvetítik. Megkülönböztetésül az előbbiektől belső kapuvárosok. Ilyenek: Székesfehérvár, Veszprém, Keszthely, Pápa és Tata. 4. A városok harmadik csoportja a Duna mellett levő átkelőhely. Pl. Mohács, Tolna, Paks. A Dráva-Duna szögletéből jövő útvonalakat Pécs gyűjti össze. 5. Végül vannak a Dunántúlon települések, amelyeknél kulturális okok tömörítették az embereket. Ilyenek Pannonhalma és Zirc. 6. Viziútja a Duna, a Dráva és a Balaton. Szárazföldi utai közül az országutak jobbak, mint az alföldiek. Érthető, a rendelkezésre álló kő* olcsóbbá teszi építésüket. Sok a vasútja. Jelentősebbek: 1. A Budapest—gráci vasút-
61
v o n a l . K o m á r o m o t érinti, G y ő r n é l délre f o r d u l Pápának ; Szombathelyen és Szentgotthárdon át halad. 2. A Budapest— nagykanizsai v o n a l . Székesfehérvárt, Siófokot és Balatonszentgyörgyöt érinti. O l a s z o r s z á g b a v e z e t . A D u n a - S z á v a - A d r i a v a s ú t t á r s a s á g t u l a j d o n a v o l t . M a m á r az á l l a m é . 3 . A Budapest—fiumei v o n a l . F ő b b á l l o m á s a i : Sárbogárd, Újdombóvár, Kaposvár, Gyékényes, Zágráb, Károlyváros. V é g ü l 4 . A Budapest—pécsi v o n a l . Ű j d o m b ó v á r i g k ö z ö s p á l y á n h a l a d a fium e i v e l . I n n e n dél, m a j d k e l e t felé k a n y a r o d v a megy Pécsnek. E z e k e n a v a s u t a k o n keresztbe^ h a l a d n a k a Győr—Veszprém ZJjdombóvári, t o v á b b á az Ágfalva—Sopron—Szombathely—nagykanizsai v o n a l . E z is a D u n a — S z á v a — A d r i a vasúttársaságé volt. 7. Rajzold föl a Dunántúl városait! A városokat jellegük szerint másmás jellel tüntesd fel! Rajzold bele a fontosabb vasútvonalakat 1 Füzetedben adj feleletet a következő kérdésekre : Mit nevezünk kapuvárosnak? Mit nevezünk belső kapuvárosnak?
6. Közigazgatás. 1. A Dunántúlon három törvényhatósági joggal felruházott város és nyolc vármegye van. A ) Törvényhatósági joggal felruházott-város : Sopron, Székesfehérvár és Pécs. B ) Vármegyék : 2. Sopron vármegye a Fertő-tó nyugati és déli oldalát veszi körül. Székhelye Sopron. A nyugati határvidék legforgalmasabb helye. Kedvező fekvése miatt ipara és határszéli forgalma Ausztriával, különösen Béccsel jelentős. Lakóinak fele német. Hazánkban az analfabéták száma Sopronban a legkisebb. 1921-ben, a népszavazáskor nyerte büszke nevét : civitas fidelissima (leghűségesebb város). Közelében van Brennberg és Balf. utóbbi kénes fürdővel. A Lajta-hegység keleti lejtőjén fekszik a borairól híres Ruszt. A sík vidéken termelt cukorrépát Nagycenken és a vármegye még négy cukorgyárában dolgozzák fel. A nagycenki sírkamrában alussza örök álmát a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István. Sík vidéken Kapuvár és Csorna, földniívelő városok. 3. Vas vármegye a Rába folyó két partja mentén terül el. Székhelye Szombathely, a Gyöngyös-patak mellett. Régi város. Már a rómaiaknak is" volt itt településük. Az utolsó harminc évben sokat fejlődött, számos ipartelepe van. Tőle északra van az Irottkő alján, szintén a Gyöngyös patak mellett a szépfekvésű Kőszeg. Jurisics Miklós itt tartóztatta fel útjában a Bécs ellen vonuló törököket. Sárváron műselyemgyár van. Tarosának vasas savanyúvízforrása látogatott fürdőhely. 4. Zala vármegye a Balaton északi partjától a Muraközig
62
húzódik. Székhelye Zalaegerszeg. Sokkal forgalmasabb hely Nagykanizsa, a vármegye legnépesebb városa. Ide a környék lakói a nagy vásárokra szoktak bejárni. A Balaton déli végén épült Keszthely. Gazdasági főiskolája első volt hazánkban. Nyáron sok üdülő keresi fel. Közelében fekszik Hévíz. Hőforrásának gyógyító hatása kitűnő. A Balaton partja csupa nyaralótelep. Legrégibb gyógyfürdője Balatonfüred. Szénsavas vize miatt télen-nyáron felkeresik. A benyúló félszigeten van Tihany, a bencések ősi kolostorával. A vármegye délnyugati részét a tájszólással beszélő göcsejiek lakják, a Muraközt pedig horvátok. Itt a legjelentékenyebb hely Csáktornya. 5. Veszprém vármegyében van a Bakony legnagyobb része. Székhelye Veszprém, a Séd patak mentén. Sziklára épült város. Területét számos völgy szeldeli. Részint a tetőn, részint a völgyek lejtőin és fenekén terül el. Már első királyaink alatt is szerepet játszott. Ajkán kőszénbánya van, Herenden pedig porcellángyár. Bakonybél és Zirc kolostorairól nevezetes. Pápa a Tapolca mellett a Kis-Alföld szélén, fejlődő iparosváros. Balatonalmádi és Siófok kedvelt fürdőhelyek. 6. Fejér vármegye jórésze síkság. Nyugati hegyes vidékét a Vértes sziklás, erdős hegyei borítják. Székhelye Székesfehérvár. A móri horpadáson átvezető utak találkozóhelyén épült. Árpádházi királyaink alatt koronázó város volt. Mocsaras vidéken épült földvárának már nyoma is alig van. A vadvizeket lecsapolták. Mór és Bodajk híres bortermő helyek. Moha ásványvizéről ismeretes. 7. Tolna vármegye a Dunántúl egyik legtermékenyebb vidéke. Hepe-hupás. Székhelye Szekszárd, Garay János szobrával. Selyemtenyésztésünk központja. Jelentős a borvidéke is. Bonyhád tehenészetéről híres. 8. Somogy vármegye a Balaton déli partjától a Dráváig terjed, a Dunántúl legnagyobb vármegyéje. A Bakonyon kívül itt van területünk legnagyobb összefüggő tölgyerdeje. Füves térségein nagy juhászata is van. Székhelye Kaposvár, a termékeny somogyi vidék középpontja. Barcs fontos átkelőhely a Drávántúlra. Szigetvár a hős Zrínyi Miklós nevét őrzi. A Balaton partján Boglár, Fonyód és Balatonföldvár keresett üdülőhelyek. 9. Baranya vármegye a Mecsektől délre a Duna-Dráva szögét foglalja el. Székhelye Pécs, a Dunántúl legnépesebb városa. Fejlett kereskedő- és iparosváros a Mecsek aljában. Egyeteme is van. Közelében j ó feketeszenet bányásznak. Híres a Zsolnay-féle majolikagyára és négytornyú székesegyháza. Ez hazánk legszebb műemlékei közé tartozik. A pécsvidéki bányák szenét Mohácson rakják a hajókba. Emlékmű jelzi az 1526-i mohácsi csata helyét. Villány boráról, Harkány pedig kénes fürdőjéről híres. Dunántúlra esik K o m á r o m , Esztergom és Pest-Pilis-SoltKiskún vármegyék egy része is. 10. Rajzold le a vármegyék körvonalát és tüntesd fel a tanult települések helyét! Mely vármegyék csonkultak meg? Sorold el az épen maradt vármegyéket!
63
7. Összefoglalás. A trianoni békeparancs idejében a Dunántúl DK-i és DNy-i sarka, továbbá a határmenti terület idegen megszállás alatt állt. Baranya DK-i sarka, Zala és Vas DNy-i területe a szerbek birtoka volt, Vas és Sopron vármegyék Ny-i sávja osztrák uralom alatt állt,- Veszprém,'Fejér, Somogy és Tolna vármegyék sértetlenek maradtak. 1941 tavaszán csapataink bevonultak a Muraközbe és visszafoglalták az úgynevezett baranyai háromszöget is. Ezzel a megnagyobbodott haza újból a Dráváig terjesztette ki határát. 1. Hazánk melyik területét nevezzük Dunántúlnak? Határold el a szomszédos területektől! Jelöld meg a trianoni határokat! Honnan kapta nevét? Mekkora? A felszín szempontjából hány részre osztjuk fel? Melyek az Alpok előhegységei? Milyen ezeknek a külseje? Jellemezd a Magyar Középhegységet! Melyek a részei? Mi a Mecsek? Miért szigethegység? Van-e a Dunántúlon vulkánikus képződmény? Mi a vulkán? írj le egy vulkánikus kitörést! Mikor működtek utoljára a Dunántúl vulkánjai? Melyek a Dunántúl dombvidékei? Mellek a Dunántúl alföldi területei? 2. Milyen a Dunántúl éghajlata? Mekkora a hőmérséklet évi ingadozása? Mekkora a csapadék mennyisége? Jellemezd a csapadék elterjedését a Dunántúlon! Mi a Dunántúl vízrajzának legjellemzőbb sajátsága? Sorold el a vidék nagyobb folyóvizeit? Melyek a tavai? Hogyan keletkezett a Balaton? Milyen vize van? Mekkora a kiterjedése, mélysége? Milyen hosszú? Mit tudsz a Balaton jegéről? Mi a durrogás, turolás, rianás? Melyek a Dunántúl mocsaras területei? 3. Mi az oka a Dunántúl változatos és bőséges növényvilágának? Vannak-e terméketlen területei? Hol találunk erdőséget? Milyenek ezek? Vannak-e rétek és legelők? Mi terem a hegyek lábánál? Melyek a sík vidékek főterményei? Milyen a dunántúl állattenyésztése? Van-e szarvasmarha, ló, sertés? Melyek a Dunántúl legjelentősebb ásványi termékei? Sorold el a szén lelőhelyeit! Hol bányásznak építőanyagot? i. Kik lakják a Dunántúlt? Hol laknak a magyarok? Jellemezd a németek elhelyezkedését! Mikor telepedtek le a németek? Hol laknak a horvátok, a vendek, a szerbek, a szlovákok? Kik a sokacok ós hol vannak? Milyen a Dunántúl lakosságának vallása? Műveltségi állapota? Mi a lakosság főfoglalkozása? Van-e ipar? Mi táplálja ezt? Melyek a főbb iparnemek? Ezeken kívül mivel foglalkozik a lakosság? Milyenek a települések? Miből épülnek a Dunántúl házai? Mivel vannak fedve? 5. Melyek a Dunántúl külső és belső kapuvárosai? Miben áll a kapuvárosok fontossága? Vannak-e peremvárosai? Átkelőhelyei? Említs kulturális okból keletkezett településeket! Melyek a Dunántúl viziútjai ? Milyenek a Dunántúl országútjai? Mi jellemzi a Dunántúl vasútvonalait? Sorold fel a főbb vasútvonalakat! G. Sorold fel a Dunántúl törvényhatósági joggal felruházott városait! vármegyéit! Jellemezd az egyes vármegyék helyzetét, fekvését! Sorold el a vármegyei székhelyeket! Mit tudsz a székhelyekről? Sorold fel egyenkint a következő vármegyék jelentősebb településeit: Sopron,Vas, Zala Veszprém, Fejér, Tolna, Somogy, Baranya! Mely vármegyék nyúlnak be csak részben a Dunántúlra? Sorold el a megcsonkított vármegyéket! Mely vármegyék maradtak meg egészen? Milyen a lakosság nyelve az elszakított területen? 7. Figyeld meg az új határt ! Sorold fél az 1941 húsvétján visszatért területeket! Van-e ezeken nevezetesebb település?
