I.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZE
SZEREMLE
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
Kecskemét 2014
TARTALOM Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya……………………………………………..3 Jogszabályi környezet…………………………………………………………………...3 Örökségvédelemmel, régészeti lelıhelyek védelmével kapcsolatos alapvetı jogszabályok jegyzéke A kulturális örökség védelemével kapcsolatos további jogszabályok jegyzéke A régészeti lelıhellyel érintett területek típusai, ezen területeken követendı eljárások A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges elıírások A vizsgált terület értékfelmérésének eredményei……………………………………...13 Általános földrajzi, geomorfológiai leírás Általános történeti leírás Régészeti védettségek Az örökségi értékek elemzése Változtatási szándékok………………………………………………………………..19 Hatáselemzés a különbözı hatásterületek kijelölésével………………………………21 Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetıségei A folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetısége, költsége, illetve ellentételezésének lehetıségei
Összegzés……………………………………………………………………………...26
Nyilatkozat…………………………………………………………………………….27
Mellékletek………………………………………………………………………………………….28
2
1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya A 2001. évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény 66. §-a örökségvédelmi hatástanulmány készítését írja elı a települések fejlesztési koncepciójának kidolgozásakor, abban az esetben, ha nem készült hatástanulmány a fejlesztési koncepció kidolgozásakor, vagy a rendezés alá vont területre vonatkoztatva, vagy, ha tíz évnél régebben készült el a hatástanulmány. Jelen munka, mely az Építészmőhely Kft. (6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1.) megbízásából Szeremle településszerkezeti tervéhez és helyi építési szabályzatához készült, az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét tartalmazza. A hatástanulmány a megírásának idıpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült.
2. Jogszabályi környezet 2.1.
Örökségvédelemmel,
régészeti
lelıhelyek
védelmével
kapcsolatos
alapvetı
jogszabályok jegyzéke a) 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl b) 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl; c) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; d) 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl, különösen a kunhalmok és földvárak törvényi védelmérıl (23. § 2-3 bek. f, g.) e) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl. f.) 310/ 2012 (XI.6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról g.) 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenırzésekrıl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról h.) 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a mőemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról i.) 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról j.) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrıl k.) 19/2010 (IV.3.) OKM rendelet a kulturális szakértıi tevékenység folytatásának
3
feltételeirıl és a kulturális szakértıi nyilvántartás vezetésérıl. l.) 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelıhely és a mőemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól m.) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekrıl , a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl,. 177. § (3.) szerint n.) 2012. évi C. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl; különös tekintettel a 357 és 358. §-ra o.) 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
2.2. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos további jogszabályok jegyzéke a) ,,1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerejő rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzıkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területrıl való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetésérıl]; c) 2001. évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról; d) 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról; e) 47/2001 (III. 27) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról; f) 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelmérıl szóló Európai Egyezmény kihirdetésérıl; i) 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról;
2.3. A régészeti lelıhellyel érintett területek típusai, ezen területeken követendı eljárások 2.3.1. Régészeti lelıhely A 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelmérıl szóló törvény meghatározza a régészeti lelıhely fogalmát: Régészeti lelıhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. (7§ 20) A régészeti lelıhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak (11§)
4
A földmunkával járó fejlesztéseknél ugyancsak meghatározza a törvény a követendı magatartást: 19. § (1)A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelıhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson elıkerülı régészeti leletek a helyszínen nem ırizhetık meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. A hivatkozott szabályozást a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. 2.3.2. Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhely Az örökségvédelmi törvény a nyilvántartott régészeti lelıhelyeknél figyelembe vesz védett régészeti lelıhelyeket. Ezen belül két kategóriát különböztet meg: a fokozottan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhelyet (13. § a.). Kiemelten védettnek tekinti azt a lelıhelyet, amely kivételes tudományos jelentıséggel bír és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedı fontosságú. Fokozottan védett az a régészeti lelıhely, melynek tudományos jelentısége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedı fontossággal bír. (13. § 4.) 2.3.3. Régészeti érdekő terület, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelıhely Az örökségvédelmi törvény meghatározza a régészeti érdekő terület fogalmát is: Régészeti érdekő terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı. (7. § 17. pont) A törvény 19. § (2) szerint: A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson elıkerülı régészeti leletek a helyszínen nem ırizhetık meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. Az ilyen területeken elıkerülı régészeti leletek esetében a leletek elıkerülése után követendı magatartást ugyancsak szabályozza az örökségvédelmi törvény (24-26. §). Az addig folytatott tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a feltárásra jogosult szervnek - a területileg illetékes múzeumnak - haladéktalanul be kell jelenteni. A helyszín és a lelet ırzésérıl - a felelıs ırzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni kell. 5
2.4. A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges elıírások Az örökségvédelmi törvény elıírja, hogy meghatározott körülmények között milyen típusú feltárásra van lehetıség. A feltárás típusai a következık: mentı feltárás a váratlanul, régészeti feltárás nélkül elıkerülı lelete esetére; a próbafeltárás a régészeti lelıhelyek jellegének, kiterjedésének tisztázására; beruházásokhoz kapcsolódó megelızı feltárás; a törvény külön szabályozza a nagyberuházáshoz kapcsolódó megelızı és próbafeltárást, valamint a nagyberuházáshoz kapcsolódó elızetes régészeti dokumentációt. 2.4.1. Mentı feltárás 24. § (1) A régészeti emlékek és leletek elıkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. (2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elı, a felfedezı (a munka felelıs vezetıje), az ingatlan tulajdonosa, az építtetı vagy a kivitelezı köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, d) a helyszín és a lelet ırzésérıl - a felelıs ırzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. (3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követıen haladéktalanul értesíti a hatóságot. (8) A feltárásra jogosult szerv köteles a mentı feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az elıkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentı feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentı feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. 25.§ A mentı feltárást végzı múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz kell benyújtani. 26.§ A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplı régészeti lelıhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezıje vagy bejelentıje anyagi elismerésben részesíthetı.
6
2.4.2. Próbafeltárás 21.§ A próbafeltárás célja a régészeti lelıhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztetı források és a megelızı feltárás mértékének meghatározása, a lelıhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása.
2.4.3. Megelızı feltárás 22.§ (1) A régészeti lelıhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által elıírt módszerekkel megelızı régészeti feltárást kell végezni. (2) A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az elızetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megelızı feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a) régészeti megfigyelést kell elıírni, ha a régészeti örökségi elemek elıfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelıhely korábbi bolygatása esetén; b) próbafeltárást kell elıírni, ha elızetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást; c) teljes felülető feltárást kell elıírni, ha a beruházással érintett lelıhely vagy lelıhelyrész hazánk múltjának nagyjelentıségő, egyedi vagy pótolhatatlan forrása. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelıhely különbözı részei vonatkozásában eltérıen is meghatározhatja. (4) A próbafeltárásra és a teljes felülető feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerzıdést köt. A szerzıdés tartalmazza a feltárás idıtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendı régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendı kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (5)A (4) bekezdés szerinti szerzıdést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történı rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni. Ha a szerzıdés e határidın belül - a
7
feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégzı szervet. (6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejőleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is. (7) Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit, b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére. (8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza. 23.§ 23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelıhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (4)-(5) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerzıdés köthetı.
2.4.4. Nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelızı feltárás 23/B.§ Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelızı feltárásra a próbafeltárásra és a megelızı feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 23/C. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén az elızetes régészeti dokumentációt - kormányrendeletben meghatározott esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végzı szerv a beruházóval - az errıl szóló, általuk kötött szerzıdés megküldésével bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerzıdés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenırzésre irányadó szabályok szerint ellenırzi. A próbafeltárás idıtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítı jegyzıkönyvvel történı átvételétıl számított legfeljebb 30 miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzı szerv ennél hosszabb idıtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idıtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás idıtartamába nem számít bele. (2) Az elızetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerő megelızı feltárás elvégzésére 8
van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végzı szerv és a beruházó az elızetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felülető feltárás engedélyezése iránt, b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 23/D.§ (1) A hatóság döntése alapján megkezdett teljes felülető feltárás vagy elfedés idıtartama a hatóság döntésének közlésétıl számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzı intézmény ennél hosszabb idıtartamban állapodnak meg. A megelızı feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idıtartama legfeljebb 10 nap, amely a teljes felülető feltárás idıtartamába nem számít bele. (2) A régészeti lelıhely elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében elıírt módon kerülhet sor. A régészeti lelıhely elfedése a lelıhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. 23/E.§ (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a teljes felülető feltárás és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei - ide értve a hatóság által elıírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült teljes felülető feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelelı összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot. (2)A feltárást végzı intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a miniszter elıterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az elızetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelızı feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelıhely hazánk múltjának kiemelkedı jelentıségő, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt mőszakilag lehetetlen, vagy az a lelıhely fizikai állapotromlását eredményezné. 9
(3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg.
2.4.5. Elızetes régészeti dokumentáció 20/A.§(1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén elızetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben elızetes régészeti dokumentáció készíthetı különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelızıen. Kormányrendelet elızetes régészeti dokumentáció készítését kötelezıvé teheti. (2)Az elızetes régészeti dokumentáció - ha kormányrendelet eltérıen nem rendelkezik - nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az elızetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésbıl fedezhetıek. 2.4.6. Az örökségvédelmi bírság Az örökségvédelmi törvény rendelkezik az örökségvédelmi bírságról is: 82. § (1) Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetet, aki (amely) a) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérı módon végzi, b) a 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képezı közterülettel határos ingatlanon a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elızetes hozzájárulása nélkül vagy az elızetes hozzájárulásban meghatározottaktól eltérı módon végzi, c) a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint d) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti. (2) Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által elıírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A bírságot a hatóság szabja ki. (4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell: a) a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentıségét és egyediségét,
10
b) az okozott kár nagyságát. 83.§A bírság kiszabásának nincs helye, a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy b) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétıl tíz év eltelt. 85. § A bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat és a bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet határozza meg a régészeti lelıhelyek kategóriákba sorolását és a kategóriánkénti büntetés összegét is: 2.§ (1) A kategóriába sorolást - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - régészeti lelıhelyek és mőemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza. (2)A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelıhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak. (3) Az 1998. január 1-je elıtt mőemlékké nyilvánított ingatlanok I. és II. kategóriába sorolását e rendelet melléklete tartalmazza, az e körbe tartozó, de a mellékletben nem szereplı mőemlékek a III. kategóriába tartoznak. (4)A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése elıtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelıhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik. 4.§ A bírság összege a) az I. kategória esetén 10 ezertıl 250 millió forintig, b) a II. kategória esetén 10 ezertıl 125 millió forintig, c) a III. kategória esetén 10 ezertıl 25 millió forintig, d) a IV. kategória esetén 10 ezertıl 250 millió forintig terjedhet. A kulturális javak védelme a tulajdonos rendelkezési jogát is korlátozza. A Btk-ban ezt az alábbi módon szabályozzák: Mőemlék vagy védett kulturális javak megrongálása 11
357.§ Aki a tulajdonában álló mőemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévı régészeti lelıhelyet megrongálja, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a tulajdonában álló a) mőemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti, b) mőemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, amelynek következtében az elveszti mőemléki jellegét, vagy c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelıhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Védett kulturális javakkal visszaélés 358.§ Aki a) a védett győjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban elıírt elızetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, győjtemény vagy tárgyegyüttes tulajdonjogában bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban elıírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, győjteményt vagy tárgyegyüttest engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi, bőntettet miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi.
12
3. A vizsgált terület értékfelmérésének eredményei
3.1. Általános földrajzi, geomorfológiai leírás Szeremle a Mohácsi-sziget kistáj része, annak északi részén helyezkedik el. A kistájra jellemzı a 85 és 143 tengerszint feletti magasság. A terület nagyobbik része ártéri szintő síkság, amelyet mozaikszerően kisebb ármentes felületek tagolnak. Jellemzı talaja az öntéstalaj. Az öntéstalajok nagyobbik részén mezıgazdasági mővelés folyik, míg kisebb részükön mocsaras ártéri ligeterdı és láperdı található. Éghajlata meleg, mérsékelten száraz. Uralkodó széliránya ÉNy-i. A kistáj állóvizei közül a legnagyobb területő - 70 hektár – a Szeremlei Holt-Duna, vagy Sugovica, érinti a települést. A kistáj növényzete a Dél-alföldi flórajárásba tartozik. Jellegzetes erdıtársulásai a partmenti bokorfüzesek, a főz-nyár ligetek és a tölgy-kıris-szíl ligeterdık. Gyakoriak a magas sásos rétek, a nádasok és gyékényesek. Az erdısített területeken keménylombos erdık találhatóak. Jelentıs mezıgazdasági növények a búza, kukorica, lucerna, kender, vöröshagyma és az alma. Felhasznált irodalom: - Magyarország kistájainak katasztere I. (Szerk. Marosi Sándor–Somogyi Sándor) MTA FKI, Bp., 1990.
3.2. Általános történeti leírás A természetföldrajzi tényezık mindig nagy hatással voltak az emberi megtelepedésre, a települések kialakulására és életére az elmúlt korokban. Szeremle közigazgatási területérıl eddig is több jelentıs régészeti lelıhely ismeretes, azonban az eddig ismert lelıhelyek száma a település határának szisztematikus felszíni bejárása (régészeti szempontú terepbejárás) során jelentısen megnıne. Szeremlérıl az emberi megtelepedésre utaló elsı nyomok az újkıkorból származnak. Az újkıkori kultúrák számára a tartósabb megtelepedés vonzó lehetıségét jelentette a halbanvadban gazdag vízparti környezet. Már a neolitikum korai idıszakából származó, a Körös kultúrához tartozó leletek kerültek elı a Temetıhegyrıl és Göröndrıl. 13
A rézkor állattartó pásztornépei is megtelepedtek itt a Duna menti sávban, fıleg a késırézkor idején. Errıl árulkodik településük a Temetıhegyen és Váripusztán. A rézkort követı bronzkorban egyre nagyobb arányban terjedt el a földmővelı gazdálkodás, és ezzel az állandóbb, hosszabb ideig lakott településekhez kötıdı életmód. Ebbıl az idıszakból Szeremlén is megsokasodnak a lelıhelyek. A lelıhelyek jelentıségét jelzi, hogy az itt feltárt és a Duna-Tisza közének D-i részén elterjedt középsı bronzkor végi leletanyag a Szeremle-kultúra elnevezést kapta. A kultúra jelentıs, nagy kiterjedéső településeit ismerjünk többek között Göröndrıl, Temetıhegyrıl, Váripusztáról. Valószínő, hogy a kultúra temetıje a mai belterület alatt lehetett, ezt jelzik a Belterület, Sánta Kálmán kertje, Kozma János földje, Kırösi Béni földje, és a Dózsa György út néven nyilvántartott lelıhelyek. A nagyon dekoratív, mészbetétes díszítéső edényeket készítı kultúra temetıjére már a XIX. század elején felfigyeltek. Adatunk van arról, hogy régiségkereskedık szisztematikusan végigrabolták az elıbb említett lelıhelyek egy részét.
A terület a
késıbronzkor idıszakában is változatlanul lakott volt. A késıbronzkori urnamezıs kultúra települését és temetıjét is ismerjük Szeremlérıl. Kozma János földje és Kırösi Béni földje nevő lelıhelyeken temetı, míg a Sánta Kálmán kertje lelıhelyen település nyomát figyelték meg. A kutatás jelenlegi állása szerint a vaskor idıszakában ez a terület lakatlan lehetett, legalábbis eddig nem ismerünk erre az idıszakra keltezhetı régészeti emlékeket, viszont bıven van lelıhely az idıszámításunk kezdete utáni évszázadokból. Az I. század közepén költöztek be a Duna-Tisza közére az iráni eredető szarmaták elsı törzsei, a jazigok, akiket a III. században a roxolánok, majd az alánok követtek. A kezdetben fıleg állattartással foglalkozó szarmaták laza szerkezető szállásait az évszázadok során, a földmővelés térhódításával a nagy kiterjedéső, folyamatosan lakott falvaik váltották fel, melyek sőrő településhálózatot alkottak a Duna-Tisza közén. Szeremle környékén is több szarmata település és temetı lehetett, többek között Kozma János földje, Váripuszta, és a Bikaól lelıhelyeken nagy kiterjedéső szarmata település, ifj. Fazekas Pál kertje, Dózsa György út építése lelıhelyen szarmata temetı került elı. Az V-VI. század viharos gyorsasággal egymást váltó hun-germán népmozgásainak nem maradt régészeti nyoma Szeremle határában, mint ahogy kevés emlékanyaga ismert az 568 táján betelepült új népnek, az avarok népének is. A Mezı utcában került elı egy erre az idıszakra keltezhetı sír. A IX. század végén a Kárpát-medencét birtokba vevı magyarság elsı nemzedékének emlékeit sem ismerjük Szeremle határából. Bizonyos azonban, hogy az Árpád-korban lakott 14
volt ez a terület, melyet Szent László a bátai apátságnak adományozott. A XIV. században a király nevére hamisított oklevélben le is írták határait. Elsı hiteles írásos említésére 1323-ban került sor Zeremlyan néven. Ekkor változatlanul a bátai apátság birtoka volt. 1407-tıl szabad vásáros hely, majd 1466-tól mezıváros. A török hódoltság idején sem vált lakatlanná. A XVI. században a település lakói átköltöztek a Duna jobb partjára, majd, 1773-ban, többszöri helyváltoztatás után, újra visszatértek a bal partra. 1727-tıl a kalocsai érseki uradalom része volt. Lakói híres malomépítık voltak. 1919 és 1921 között a Szerb – Horvát - Szlovén Királyság megszállása alatt állt. 1950-ig Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegyéhez tartozott.
Források: -
Kecskeméti Katona József Múzeum Régészeti Adattára
-
Lechner Lajos Tudásközpont Szeremlére vonatkozó adatszolgáltatása
Irodalom: -
H. Tóth Elvira Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989) Cumania 12 (1990) 81-234
-
Magyar Nagylexikon Szeremlére vonatkozó adatai
3.3. Régészeti védettségek A kulturális örökségvédelmi törvényben meghatározott fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhely nincs a település közigazgatási határán belül.
3.4. Az örökségi értékek elemzése 3.4.1.Azonosított és nyilvántartásba vett régészeti lelıhelyek a település közigazgatási területén A régészeti lelıhelyek felsorolása elıtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem volt olyan, a község teljes közigazgatási területére kiterjedı terepbejárás, amely a régészeti lelıhelyek feltérképezését vette volna célba. Véletlenül ismertté vált régészeti lelıhelyek, az elıkerüléskor szükségessé vált leletmentések, valamint egy régészet iránt érdeklıdı helybéli információi alapján szervezett terepbejárás eredménye adja a jelenleg ismert és nyilvántartott régészeti lelıhelyek listáját. 15
A régészeti lelıhelyek egy része a már beépített belterületre lokalizálható. A beépítettség miatt itt a lelıhelyek pontos lehatárolása már nem lehetséges. A terepbejárások során elıkerült lelıhelyek pontos kiterjedését sem lehet pusztán felszíni vizsgálatokkal – terepbejárással – megállapítani. Ez csupán csak hozzávetıleges kiterjedést jelenthet. Ugyanakkor gondot jelenthet a régészeti érintettség megállapítása is, ha a terepbejárás nem ideális körülmények között történt.
Azonosító szám 27584
Lelıhely neve
Száma
Típusa
Végzett tevékenység
Helyrajzi szám
Ifj. Fazekas Pál kertje
1
İskori telep, római kori temetı
116, 460, 459, 456
27585
Belterület
2
İskori temetı
27586
Kozma János földje
3
İskori telep, temetı, római kori telep
27587
Sánta Kálmán kertje
4
İskori telep, temetı, római kori telep
27588
Kırösi Béni földje
5
İskori temetı
27589
Görönd
6
İskori és középkori telep
27590
Temetıhegy
7
İskori telep, középkori telep, templom, temetı
1950-ben Török Gyula helyszíni szemléje során jelentette, hogy szarmata sírt bolygattak meg. Bronzkori telepre utaló jelenségeket is megfigyelt. Zalotay Elemér 1955-ben bronzkori temetı elıkerülését jelentette Török Gyula 1950-ben helyszíni szemléje során jelentette, hogy középsı és késı bronzkori temetıre, valamint szarmata telepre utaló jelenségeket figyeltek meg. Török Gyula 1950-ben helyszíni szemléje során jelentette, hogy középsı bronzkori temetıre, késı bronzkori, valamint szarmata telepre utaló jelenségeket figyeltek meg. Török Gyula 1950-ben helyszíni szemléje során jelentette, hogy késı bronzkori temetıre utaló jelenségeket figyeltek meg. 1950-ben Török Gyula, 1960-ban és 1969-ben Kıhegyi Mihály újkıkori és bronzkori, valamint középkori település nyomait rögzítette Kıhegyi Mihály 1960-ban neolit, késı rézkori és bronzkori települést és temetıt, valamint középkori települést, templomot és templom
116, 451, 454 116, 327/1, 325, 322, 321, 326, 320/1
282, 283, 284, 287, 286/1, 285, 281, 286/2
150, 448, 445, 446, 452
0162/2, 0172/23, 0172/16, 1003
0296/3, 0296/2, 859, 861, 862, 863, 860, 854, 855, 856, 857, 858, 882, 0296/4, 0296/6, 088/16, 090/2, 090/8, 0295,
16
körüli temetıt tárt fel.
27593
Ártér
10
Bizonytalan jellegő lelet
27594
Dózsa György út építése
11
İskori és római kori temetı
27595
Általános iskola
12
Kora újkor
27592
Felsı Illés kertje
307
Kora újkori temetı
34328
Váripuszta
308
İskori, római kori település
70913
Mezı utca
309
70915
Téglaégetı
310
70917
Wesselényi utca
311
70919
Fı utca 32.
312
Népvándo rlás kori temetı İskori szórványl elet İskori, római kori és középkori telep İskori telep
70921
Borbácska dőlı
313
Középkori telep
27596
Bikaól
314
İskori sír, római kori és középkori telep
85363
Bikaól DNy
315
Római
Zalotay Elemérnek 1955ben a helyszíni szemléje során agyag hálónehezékeket adtak át. 1963-ban Kıhegyi Mihály az út építése során bronzkori település gödreit és szarmata sírokat mentett meg. A múzeum leltárkönyvi bejegyzésébıl ismert kora újkori szórványlelet. Zalotay Elemét 1955-ben helyszíni szemle során kora újkori sír bolygatását tapasztalta. 2001-ben terepbejárás során rézkori, bronzkori és szarmata településre utaló anyagot győjtöttek. 2009-ben avar sír elıkerülését jelentették. Bronzkori telepre utaló leletek elıkerülését jelentették be. 2009-ben rézkori és bronzkori, valamint szarmata és középkori település elıkerülését jelentették be. 2009-ben gödörásás során bronzkori települést bolygattak meg. 2009-ben késı középkori település elıkerülését jelentették. A lelıhelyet 2013-ban azonosították. Török Gyula az 1950-es években egy ıskori sír elıkerülését jelezte. A 2013-as terepbejárás során szarmata és középkori település nyomai kerültek elı. A lelıhelyet említik még Bikaakol néven is. Terepbejárás során 2013-
088/8, 088/7, 088/6, 088/9, 088/47, 088/35, 088/5, 088/46, 088/45, 088/44, 088/10, 088/12, 088/11, 089/6, 088/13, 088/14, 090/6, 090/7, 0296/5, 0294, 088/15, 089/5, 801, 883, 775, 780, 777, 878, 877, 876, 879, 1002 065/6, 065/3
116, 365/1, 449, 450, 447, 368, 366, 443
150, 290, 294, 289, 291 220, 222, 223, 232, 210, 207, 233, 205/2, 206, 205/1, 230, 209, 231, 208 0163/27, 0163/26
879, 1002 088/1, 054, 057, 053/24, 039, 049/48 812, 813, 398/2, 814, 815, 810, 816, 399, 398/1, 819 446, 150, 448, 452, 453, 445 0160/6 054, 053/6, 053/7, 053/17, 053/16, 0279/16, 053/1, 048/2, 053/3, 0279/12, 048/1, 053/2, 0279/10
054, 053/6, 053/7,
17
kori és középkori telep
ban szarmata és középkori település nyomait találták meg.
85365
Békesor. u.
316
Római kori, középkori és kora újkor telep
Terepbejárás során az utcától D-re szarmata, középkori és kora újkori telep nyomait találták meg.
85367
Dózsa György u.
317
İskori település
Az utca déli házsora mögött bronzkori település található
053/17, 053/16, 0279/16, 053/1, 048/2, 053/3, 0279/12, 048/1, 053/2, 0279/10 93, 046, 047/2, 047/1, 045/8, 045/7, 0279/66, 0279/28, 0279/53, 0279/67, 0279/54, 0279/65, 0279/25, 0279/26, 0279/24, 365/3, 367, 365/4, 368, 369, 370, 371, 373, 374, 874, 875, 0279/75, 0279/77, 0279/76, 0282, 0279/51, 0276/3, 0278, 0279/58, 0280, 0279/57, 0279/36, 0279/37, 0279/38, 0279/43, 0279/42, 0279/41, 0279/40, 0279/39, 0279/44, 0281, 0279/45, 0279/47, 0279/46, 0279/74, 0279/73, 0279/48, 0279/49, 0279/72 333, 320/1, 330, 331, 332, 316, 306, 312, 305, 310, 303, 311, 315, 314, 317, 327/1, 327/2, 328, 329, 325, 322, 318, 319, 320/2, 321
3.4.2. Nyilvántartásba vett, de nem azonosított régészeti lelıhelyek Azonosító szám
Lelıhely neve
Száma
Típusa
Végzett tevékenység
27597
Dunapart
2
Szórvány lelet
1956-ban ismeretlen korú temetı temetı elıkerülésérıl adtak hírt.
27598
Sugovica part
3
Bizonytalan jellegő lelet
Zalotay Elemér 1957-ben helyszíni szemle során bronzkori, bizonytalan jellegő leletrıl
18
adott hírt 27599
Oncsa 14. sz.
4
İskori lelet
27591
Nagypandúr sziget
5
Újkori telep
A bajai múzeum leltárkönyvi bejegyzésébıl ismert lelet. Kıhegyi Mihály 1960ban helyszíni szemle során újkori település maradványait találta. Feltételezése szerint itt volt az egykori Szeremle.
4. Változtatási szándékok Szeremle településszerkezeti tervének és helyi építési szabályzatának elkészítése során azok a célok és feladatok kerültek meghatározásra, amelyek elısegíthetik a település fejlıdését. Ennek a feladatnak a legfontosabb eleme a népesség megtartása. Az elsıdleges fontosságú népességmegtartást a munkahelyteremtés szolgálja, amelyet a termékfeldolgozást végzı gazdasági tevékenységek lehetıvé tétele biztosítja. Településhálózati és tájhasználati változás A településhálózat hosszútávon nem változik. A külterület történetileg kialakult tájszerkezetét a terv távlatban is megırzendınek tartja. Az országos közúthálózat fejlesztésének részeként csak a távolabbi jövıben tervezik a Szeremle – Dunafalva és a Szeremle – Bátmonostor összekötı út megvalósítását, amelyre meglévı nyomvonalakon kerülne sor. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A lakóterületi fejlesztések a kialakult szerkezeten belül maradnak, mivel a már kialakult lakótömbökben van még beépítésre váró építési telek. Új beépítésre szánt terület kijelölésére a település K-i oldalán kerül sor, gazdasági területi hasznosítással.
19
Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek mérete a gazdasági és a különleges terület kivételével nem változik. Mezıgazdasági terület rovására kerül gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató) kijelölésre a belterület ÉK-i végében és az ahhoz kapcsolódó egykori zárkert helyén. A Hunyadi u. déli vége és a Dózsa Gy. u. találkozásában lévı belterületi parlag és állattartó terület helyén kereskedelmi szolgáltató terület kijelölésére tesznek javaslatot. Lakóterületek .A község belterületén a hagyományokra való tekintettel a lakóterület falusias lakóterületi besorolású, ahol földszintes, legfeljebb tetıtér beépítéső lakóházak építhetık. A csökkenı népességszám miatt új lakóterület nem kerül kijelölésre. A Széchenyi, Wesselényi és Névtelen utcában lévı foghíjtelkeken lehetséges új beépítés. Gazdasági területek A beépítésre szánt területen belül a legnagyobb kiterjedéső területfejlesztés ebben a kategóriában valósul meg. Két helyen, a temetıtıl Ny-ra és a Dózsa György u. és a Hunyadi u. találkozásában lévı területen kereskedelmi szolgáltató területet alakítanak ki, ebbıl a temetıtıl Ny-ra lévı terület mintegy 3 hektáros. Különleges területek A különleges területbe tartozó mezıgazdasági üzemnél az újonnan kijelölt beépítésre szánt területen kereskedelmi szolgáltató terület kialakítását tervezik. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmőterületek Dunafalva és Bátmonostor irányába meglévı földutak szélesítéssel és burkolatépítéssel a késıbbiek során az országos közúthálózat elemeivé is fejleszthetıek. Mezıgazdasági terület Általános mezıgazdasági terület a község külterületének meghatározó része. Kertterület a belterületen és annak térségében található. A gazdasági és a sportterületi fejlesztés is kertterület helyén javasolt.
20
Különleges, beépítésre nem szánt területek A temetı bıvítését tervezik, valamint az ártéri sportpálya áthelyezését. Ökoturisztikai területet jelölnek ki a védgát és a Köztársaság u. között. Szennyvíz A szennyvíz-csatornázás jelenleg nem megoldott, kiépítése egyelıre nem tervezett.
5. Hatáselemzés a különbözı hatásterületek kijelölésével A településfejlesztési koncepció azokat a célokat és feladatokat fogalmazza meg, amelyek a település fejlıdését és az elsıdleges célként meghatározott munkahelyteremtést és ehhez kapcsolódva a népességmegtartást szolgálják. A kitőzött cél eléréséhez szükséges feladatok közül öt esetben fogalmazódik meg konkrét feladat, amikor is új beépítésre szánt területekre, valamint két beépítésre nem szánt terület áthelyezésére tesz javaslatot a terv Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részében ezért az általános irányelvek meghatározásán túl, az öt érintett terület esetében tudunk javaslatot tenni a követendı eljárásra. Amennyiben a változtatási szándékok közül a fentebb felsoroltakon túl újabbak konkretizálódnak, az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012 (XII.20) Korm. rendelettel összhangban az örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálatára lesz szükség.
5.1. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetıségei A 2001.évi LXIV. törvény értelmében a régészeti lelıhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembevételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevıen ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentısen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti lelıhelyükön, eredeti állapotukban,
eredeti
összefüggéseikben
kell
megırizni.
A
védelmükre
irányuló
intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezek azok a törvényben megfogalmazott elvek, amelyek szem elıtt tartása lehetıvé teszi régészeti
örökségünk megırzését és védelmét. Különösen fontos ezen elvek követése 21
Szeremle esetében, hiszen nagy számban ismerünk lelıhelyeket Szeremle kül-, de fıleg belterületérıl. Jelenlegi ismereteink szerint a mai település egy része bronzkori és szarmata településre és temetıre, valamint középkori településre épült. Ezeknek a lelıhelyeknek a kiterjedését a beépítettség miatt nem lehet pontosan meghatározni. Ezért a belterületen, bármilyen kisebb földmunka (árok-, gödörásás, stb.) végzése során bárhol számíthatunk régészeti leletek elıkerülésére. Ha régészeti feltárás nélkül, régészeti emlék vagy lelet kerül elı, a felfedezı (a munka felelıs vezetıje), az ingatlan tulajdonosa, az építtetı vagy a kivitelezı köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a feltárásra jogosult szervnek a leletek elıkerülését haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet ırzésérıl - a felelıs ırzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni, illetve a továbbiakban is a 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelmérıl szóló törvény mentı feltárásokra vonatkozó 24-26.§-a szerint eljárni. A feltárásra jogosult intézmény ebben az esetben a Kecskeméti Katona József Múzeum (6000, Kecskemét, Bethlen krt. 1.) A belterületi régészeti érintettség miatt nem zárható ki a Széchenyi, Wesselényi és Névtelen utcában lévı foghíjtelkek beépítése során régészeti leletek elıkerülése. Ezeknek az utcáknak a közelében található a Templomhegy lelıhely, valamint a Wesselényi utcában is ismerünk régészeti lelıhelyet, így a foghíjtelkek területét régészeti érdekő területeknek kell tekintenünk. A kulturális örökség védelmérıl szóló törvény szerint régészeti leletek eredeti összefüggésükbıl csak régészeti feltárás útján mozdíthatók el. Mivel a feltárás költségeit annak kell viselnie, akinek a régészeti leletek elmozdítása az érdekében áll, ezért ennek tényével, költségeivel és idıbeli vonzatával már a beépítések tervezési szakaszában érdemes számolni. A beépítések konkréttá válásánál szükséges az örökségvédelmi hatóságot, a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát (6000, Kecskemét, Széchenyi krt. 12) megkeresni. A Hivatal, mint szakhatóság írja elı azokat a feladatokat, amelyek elvégzése szükséges az építkezések megkezdése elıtt – régészeti megfigyelés, próbafeltárás, stb. – a kulturális örökség védelme érdekében. Csupán a távlati tervekben szerepel két összekötı út kialakítása. Amennyiben sor kerül a két út, a Szeremle – Dunafalva és a Szeremle – Bátmonostor közötti összekötı út kiépítésére, a konkrét tervek ismeretében ugyancsak szükséges az örökségvédelmi hatóságot megkeresni. A Hivatal, mint szakhatóság fogja ebben az esetben is elıírni azokat a feladatokat, amelyek elvégzése
szükséges
a
beruházások
megkezdése
elıtt
–
terepbejárás,
régészeti
hatástanulmány, próbafeltárás, stb. – a kulturális örökség védelme érdekében.
22
Három területen terveznek nagyobb arányú területfejlesztést. Az egyik a temetıtıl nyugatra található, mintegy 3 hektáros terület, ahol beépítéssel kereskedelmi szolgáltató területet hoznak létre. Ez a fejlesztés régészeti lelıhelyeket érint, a 70913 és a 27590 nyilvántartási számút. A 70913 - Mezı u. lelıhelyen avar temetkezés ismert, a 27590 Temetıhegy lelıhelyen több korszak emlékanyag fordul elı. 1960-ban kis területre kiterjedı feltárás volt csupán, melyet Kıhegyi Mihály végzett el. Ezen a területen bármiféle beépítés megkezdése elıtt szükséges a megelızı régészeti feltárás elvégzése. A Dózsa György u. és a Hunyadi u. találkozásában lévı területet ugyancsak beépítésre szánt, kereskedelmi szolgáltató területbe sorolja a terv. A változtatással érintett terület közelében található a terepbejárással felderített 27596 – Bikaól és 87363 – Bikaól DNy lelıhely, ahol ugyancsak több korszak emlékanyaga került elı, valamint ugyancsak a közelben található a 70917 – Wesselényi u. lelıhely. Ezen a területen a beruházás megkezdése elıtt szükséges lenne próbafeltárással tisztázni a régészeti érintettséget. A jelenleg különleges területbe tartozó mezıgazdasági üzemnél új beépítésre szánt terület kijelölésével kereskedelmi szolgáltató területet alakítanának ki. Ezen a részen eddigi ismereteink szerint nincs ismert és nyilvántartott régészeti lelıhely. A beépítésre nem szánt területek közül tervezik a temetı bıvítését. A temetı körül található a 27590 nyilvántartási számú, Temetıhegy régészeti lelıhely. Az ártéri sportpálya áthelyezését tervezik a település nyugati szélére, ahol a 27589 nyilvántartási számú, Görönd régészeti lelıhely található.
5.2. A folyamatok iránya, visszafordíthatósága A régészeti lelıhelyeket érintı beruházások esetében nagyon fontos a helyi önkormányzat és az örökségvédelmi szakemberek, valamint a beruházók szoros együttmőködése. Ez a szoros és konstruktív együttmőködés teheti lehetıvé a lelıhelyek védelmét, illetve a feltárások szakszerő
elvégzését.
Ellenkezı
esetben
a
régészeti
lelıhelyek
megsemmisülése
visszafordíthatatlanná válik.
23
5.3. Kárenyhítés lehetısége, költsége, illetve ellentételezésének lehetıségei A régészeti lelıhelyek állagromlásának lassítása vagy megállítása csak a helyi önkormányzat, a területileg illetékes múzeum, az örökségvédelmi hatóság és az érintett magánszemélyek és vállalkozások együttmőködésével lehetséges. A régészeti lelıhelyet érintı beruházás – a temetıtıl nyugatra lévı terület - esetében a keletkezı károk enyhítésének a lehetısége a következı: a régészeti lelıhely elkerülése, a beruházás másutt történı megvalósításával. Amennyiben ez nem lehetséges, számolni kell a megelızı feltárás költségeivel. A beruházás megkezdése elıtt szükséges a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát (6000, Kecskemét, Széchenyi krt. 12) megkeresni. A Hivatal, mint szakhatóság írja elı azokat a feladatokat, amelyek elvégzése szükséges a beruházás megkezdése elıtt, valamint a Hivatal írja elı a megelızı feltárás elvégzését is. Megelızı feltárás esetén a 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelmérıl szóló törvény 22. és 23/A §-t kell alkalmazni. A megelızı feltárás elvégzésére a megyei hatókörrel rendelkezı Kecskeméti Katona József Múzeum (6000, Kecskemét, Bethlen krt. 1.) jogosult. A másik beépítésre szánt területnél, a Dózsa György u. és a Hunyadi u. találkozásában, ahol a változtatás következtében ugyancsak kereskedelmi szolgáltató terület jön létre, a régészeti lelıhelyek közelsége miatt próbafeltárással lehet tisztázni a terület régészeti érintettségét. Ebben az esetben is a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala írja elı a szükségesnek ítélt és elvégzendı feladatokat. Ha a próbafeltárás eredménye igazolja a régészeti érintettséget, szükségessé válik a megelızı feltárás elvégzése. A megelızı feltárás elvégzésére a Kecskeméti Katona József Múzeum jogosult. A harmadik beépítésre szánt területnél, a jelenlegi mezıgazdasági üzemnél, ahol ugyancsak kereskedelmi szolgáltató terület jönne létre, eddigi ismereteink szerint nincs ismert és nyilvántartott régészeti lelıhely. Tekintve, hogy Szeremle területén jelentıs számú régészeti lelıhelyet ismerünk, valamint azt, hogy ez idáig nem történt meg szisztematikus terepbejárással a közigazgatási határon belül elıforduló régészeti lelıhelyek feltérképezése, fontosnak tartom, hogy a beruházás megvalósításakor régészeti felügyeletre kerüljön sor.
24
Amennyiben a fent említett beruházások valamelyike nagyberuházásként valósul meg, abban az esetben a 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelmérıl szóló törvény 23/B – 23/E §-t kell alkalmazni. A törvény meghatározza a nagyberuházás fogalmát is. Eszerint: Nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekőségérıl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek. A kulturális örökség védelmérıl szóló törvény a nagyberuházások esetén elızetes régészeti dokumentáció elkészítését írja elı. A beruházás megkezdése elıtt szükséges ennek a dokumentációnak az elkészítése. Az elızetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult. A Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Örökségvédelmi Központja honlapján van lehetıség arról is tájékozódni, hogy a régészeti feltárások tervezésénél aktuálisan milyen nagyságú területre milyen idıbeli és finanszírozási javaslatokat tett a Belügyminisztérium. (http://www.mnm-nok.gov.hu/wp-content/uploads/2013/01/R%C3%A9g%C3%A9szetiszempontrendszer1.pdf) A beépítésre nem szánt területeknél a temetı bıvítését megelızıen, még az új terület használatba vétele elıtt, ugyancsak szükséges a megelızı feltárás elvégzése. Erre vonatkozóan ugyanazok az elıírások érvényesek, mint a temetıtıl nyugatra lévı, beépítésre szánt területnél ismertettünk. A sportpályát az ártérrıl a település nyugati részébe kívánják áthelyezni. Amennyiben bárminemő
földmunka
válik
szükségessé
az
áthelyezés
során
(vezetékfektetés,
villanyoszlopok elhelyezése, kerítés kialakítása, stb.) a földmunkával érintett területeken ugyancsak a már fentebb jelzett elıírások betartásával el kell végezni a megelızı feltárást.
25
Mellékletek
Szeremle a II. katonai felmérés térképén
28
Nyilvántartott régészeti lelıhelyek Szeremlén A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatás
29
Nyilvántartott régészeti lelıhelyek 1:10.000 topográfiai térképen
30
Beépítésre szánt területek Kereskedelmi szolgáltató terület
Sportpálya
Beépítésre nem szánt területek Ökoturisztikai terület
Erdı
31
