I3etehi~tés a fel~őtt~évelési stúc~iól< tö Nté~etébe

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

235

I3etehi~tés a fel~ őtt~évelési stÚC~iól< tö Nté~etébe

Művelődési háttér Közm űvelődésünk 1975 után lázasan kereste már a kiutat az akkorra hagyományossá váló politikai, ideológiai indíttatású művelődési tartalmak, az ezt reprezentáló formák szorításából . Hasznos tartalomnak egyre inkább a magánemberi információszükséglet, -igény ítéltetett. Elfogadható művelődési keretnek, formának pedig - önmagának is ellentmondóan - az : - egyénileg vagy magánszerveződésű kiskollektívák által is megszervezhető , végrehajtható "szabadművelődési" folyamat vagy alkalom, - illetve a tömegkommunikációs központi vagy regionális, szakági, megyei, nagyvárosi un. helyi orgánumok által felkínált, menedzselt, leírt, sugárzott művelődési rendszer keretű folyamat és ismét lődő alkalma bizonyult . Ezek általában felülről kezdeményezett, pénzelt, szákirányított kísérleti programként indultak. Majd kikerültek a helyi szervek vagy civil kollektívák fenntartásába, ahol addig maradhattak fenn, amíg a rájuk irányuló helyi céltámogatások végképp el nem apadtak . Országos és szakmai szervezetek, intézmények, orgánumok, pl. : TV, Rádió, Országos Közművelődési Tanács, Népművelődési Intézet ; TIT Országos Elnöksége, választmányai, illetve Természettudományi Stúdiója, a Művelődéskutató Intézet, Országos Oktatástechnikai Központ, Országos Pedagógiai Intézet, több szakfolyóirat stb . a Művelődésügyi Minisztérium irányításában álltak, pl. : - a Mindenki Iskolája (1976), - a Rádió Iskola (1975) , - a TV Egyetem (1976) tömegoktatási programjai mögé, készülve a hazai távoktatási rendszer kialakítására, vagy pl. : - a felnőttoktatási stúdiók szervezete (1977),

236

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - a természettudományi bázisrendszer (1980) kísérleti programok mögé, készítve ezek kisrégiós vagy megyei feladatorientált alközpontjait; mai szóval menedzserként. Megkeresték ehhez a "helyi" társintézményeket, amelyek kisebbnagyobb céltámogatás, intézményi jutalom, pályázati díj ellenében, szakmai megtiszteltetésként elkönyvelve álltak e programok, akciók élére, mozgósítva közigazgatási területük érdekeltjeit . Itt ezek egyikét figyelhetjük részletesebben Hajdú-Bihar megyei megvalósulásában . Új intézményrészleg születik 1977 első felében kapott pár művelődési központ, megyei módszertani tanácsadó egy rendkívül izgalmas feladatot. HOZZANAK LÉTRE, FEJLESSZENEK KI az Országos Közművelődési Tanács anyagi támogatásával, a Kulturális Minisztérium és illetékes tanácsi szerveinek szakigazgatási, a Népművelési Intézet Felnőttnevelési Osztályának módszertani irányításával egy új közművelődési intézményrészleget : FELNŐ TTOKTATÁSI STÚDIÓT! A stúdió legyen a létrehozó, működtető intézmény szerves része! Vállalja magára a korszerű oktatástechnikai eszközök, anyagok bevonását a feln őttoktatás, nevelés, képzés iskolán kívüli folyamataiba . Fejlessze és népszerűsítse a felnőttoktatás iskolán kívüli formáit, módszereit . Képezze e formák, módszerek szakmai apparátusát. Rajtuk keresztül hasson elsősorban a munkásságra . Járuljon hozzá ezzel a feln őtt lakosság neveléséhez! Örömmel fogadtuk az első hallásra is izgalmasnak ígérkező feladatot s a megalapozására szánt félmillió forintot . A Kulturális Minisztérium által kiadott IRÁNYELVÉK I elvárja, mint jeleztem, hogy a működtető - lehetőleg művelődési otthon jellegű a. (Tóth János) : Ajánlás, irányelv, álláspont /dokumentumok/ - Feln őttnevelési füzetek 1 . sz . ; Népművelési Intézet, Budapest, 1987 . b. Francz Vilmos : Speciális övezet az ismeretterjesztéshez . .. - Debreceni Kölcsey F. M-V . Mkp. Dokumentum tárában kézirat, FNS iratok ; 23 l. c. F.V . : Feln őttoktatási stúdiók - Népm űvelés, 1978 .~_ sz . d. Csízi Endre - F .V .: A közművelődés új lehetőségei .. . - Audió-Vizuális Közlemények, 1980 . 1 . sz . -

237 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - intézmény szerves részeként működjön a kialakítandó felnőttoktatási stúdió . Közismert, hogy ezek az anyaintézmények minden lakosságréteg általános és szakmai műveltsége továbbfejlesztésének, szabadidős kultúrája fejlesztésének, művelődési szokásai gazdagításának, maga tartási kultúrája fejleszt ő művelésének egyaránt felel ősei. E sokoldalú feladatát a közművelődésben ismert formák lehető legteljesebb skáláját működtetve, módszereit e formákhoz, a bennük hasznosítható eszközökhöz, oktatási, nevelési, szórakoztatási céljaikhoz, az általuk aktiWizált közönségréteg műveltségéhez igazítva valósítja meg, olyan színvonalon, amilyen felkészült e szerepére . Az új intézményrész az anyaintézmények eredeti feladatán mitsem változtatott. Az új intézményegység éppen ezért köteles bekapcsolódni eszközeivel, információhordozó anyagaival a működtető intézmény teljes oktatónevelő-szórakoztató programjába . Kényszerül is erre, mivel az új egység szinte minden munkakörét az anyaintézmény más feladatú munkatársai látják el fő feladatkörük ezirányú - bérezés nélküli - kibővítésével. Oda kell állni tehát az eszközökkel, a funkcionáltató szakapparátussal, az információhordozó anyagokkal a meglevő állandó népművelési kisközösségek, az alkalmilag más indíttatással szerveződő közösségek kommunikátorai mellé, és segíteni kell elsősorban az ő ismeretterjesztő, nevelő munkájukat az ő közösségük (az öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök, tanfolyamok, klubok, alkalmi ismeretterjesztő keretek, formák, pl. szellemi vetélkedők tagjai) körében . Felelősségteljesebb munkaként pedig, legalább részben vállalni kellett (az országos népművelőképző, továbbképző intézményi munkamegosztástól függően) e kommunikátoroknak (művészeti csoport, szakkör; tanfolyam, baráti kör, klub szakmai vezetőinek, ismeretterjesztő előadóknak, játékvezetőknek, vezető és ügyintéző népművelőknek, a népművelés üzemi aktíváinak) szakmai továbbképzését. Ugyanis az 1970-es évek közepére a centralizált (egy-egy országos fő intézmény kezén összpontosított ismeretterjesztő előadó- és szakvezető(kommunikátor-) képzés rendszere szétesett. Egyre több ponton került az újszerűséget inkább biztosító megyei és más lokális intézmény kezébe a helyi ismeretterjesztés, szakmai ráképzés, szakirányú képzés, mint az éledező, erősödő, tudatosuló helyi művelődéspolitika egy-egy célzott eleme . Megszülettek közben azok az alaprendeletek is, ame-

23 8 Betekintés a feln őttnevelési stúdiók történetébe lyek lehetővé tették, hogy az általános ismeretterjesztést necsak a TIT, hanem más művelődési intézmény is, a szakmai vezetőképzést (céltanfolyamok keretében) a központi szakmai intézmények (NI, OPI, OOK stb.) megbízásából a megyei, nagyobb városi intézmények is irányíthassák, tervezhessék, elvégezhessék. Mindez nagyon pontos szereposztást és kiterjedt, folyamatos munkakapcsolatot igényelt a stúdiót működtető intézmény részlegei, szakapparátusának rétegei között, a stúdió és társintézményei (TIT, MTESZ, PTI, film és szemléltetőeszköz tár, a dolgozók általános és középiskolái stb.) között, a stúdiók és az információhordozókat készítő, módszertani tanácsadást nyújtó intézmények (OPI, OOK, NI, a többi stúdió) között, az információszükségleteket kutató, hatásvizsgálatokat végző intézmények (Tömegkommunikációs Kutatási Központ, fels őfokú oktatási intézmények stb.), a felnőttoktatásban érdekelt munkahelyi szervek (oktatási osztályok, csoportok, előadóik, szakszervezeti szerveik) között. Alapvetően pedig azt igényelte a vázolt szerep, hogy a működtető intézményen belül vagy a földrajzi környezetében működő - legalább - andragógiai kézikönyvtár, film- és szemléltető eszköz-tár, ifjúsági klubellátó és felnőttoktatási stúdió egységbe szervez ődjön : helyiségadottsága, állománya (médiatára, audiovizuális és számítógépes gépparkja, anyagkészlete, szakmai apparátusa, működési fedezete egyesüljön, így fejlődjön tovább, így fungáljon. Ugyanis így kerülhetőek el a fedések, keresztez ődések a fejlesztésben, a programozásban . Így szervezhető egy közös cél érdekében pontos szereposztással anyagi és szellemi erő, növelhető a pozitív hatás. Mint már megemlítettem : az induláshoz viszonylag elégséges öszszeg állt a stúdiók rendelkezésére a kapott központi támogatásból . A helyiségfenntartás, az eszközfejlesztés, anyagellátás stb . dologi kiadás már 1978-tól, a személyi kiadások : munkabérek, tiszteletdíjak, pályadíjak stb. pedig 1979-től a mecénás szereppel együtt a működtető intézményekre s az őket fenntartó szervekre hárult. Szögezzük le: A MEGSZOKOTTNÁL KÖLTSÉGESEBB INTÉZMÉNYRÉSZLEG KEZDETT KIALAKULNI, hiszen a hangzó, a képi, az írott programok felvételére, rögzítésére, sokszorosítására al kalmas anyagok, eszközök drágák . Már a beszerzésük is okozott gondot. Kihasználtságuk a médiák (hangzó, képi, írott és komplex információhordozók) számának növelésével, szakszerű raktározásával,

239 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII feltárásával, népszerűsítésével, többszörösítésével, tárak közötti cseréjével, esetleg eladásával volt biztosítható . Ezek alapanyaga, az előállításukhoz szükséges szakemberek tiszteletdíja, szükség esetén más jellegű költsége is nagy összegeket igényelt. A meglevő eszközök, anyagok nyilvántartása, raktározása, karbantartása, funkcionáltatása a kiadásaink harmadik nagy, a munka mértékével együtt növekvő csoportja, s e vonatkozásban már státusz- és munkabér problémákkal is meg kellett küzdenie az anyaintézménynek . Nem képzelhető el ugyanis ilyen jellegű (tervező, szervező, médiagyártó, médiaforgalmazó, ismeretterjesztési szakmódszertani) munka magas színvonalon : hang-, kép- és fénytechnikus, fotós és filmes, nyomdász, feldolgozó médiatáros, kölcsönző-, tájékoztató médiatáros, a médiák hasznosításának, az általános és szakismeret-terjesztés szakmódszertanosa (szakmódszertanosai) nélkül. A rájuk váró munkálatokat az indulásnál rövid ideig elvégezhette az anyaintézmény általában képzett népművelő és technikus szakapparátusa, s az általuk foglalkoztatott külső tiszteletdíjasok alkalmi munkaközössége, de hosszú távra ez nem lehetett megoldás . Nem, mert az elvárt korszerűsítést csakis magasszinten képzett specialistákkal, művelődés-technikusokkal, művelődés-technológusokkal egy szűken körülhatárolt szakterületen foglalkoztatva lehet csak megvalósítani . Ahol a figyelem képes összpontosulni a minőségre, a magas színvonalú szakmaiságra, mert minden szükséges kiegészítő ismeret, képesség birtokában van, pedagógus és népművelő; művel ődés-technikát alkalmazni művelődés-technológusi szinten képes készségekkel bíró a felnőttoktatási stúdióban foglalkoztatott munkatárs . A tiszteletdíjas besegítők körének fejlesztéséhez is az ő szakért ő és szervező munkájukra volt szükség. Minden problémánk között ezek voltak a legsürget őbbek 1977-1978-ban . Emellett a következő évtől a működtetés minden terhe már az anyaintézményeké volt. Új eszközök formák : új tartalmak szolgálatában A jelszó: TÁRSADALMI HASZONNAL MŰKÖDNI, s fokozatosan bővülővel a művelődési szokások, képességek fejlesztésében, az ismeretek bővítésében, állandó korszerűsödésében, az ízlés, magata rás, a világnézet fejlődésében nyomon követhető , mérhet ő társadalmi haszonnal . Valójában nem volt itt új szerep, elvárás, hiszen ezidőben

240 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe minden közművelődési intézményre ez hárult. Csupán a stúdiókkal szembeni figyelem, s az intézmények között eddig megoszló régi elvárások erősödnek fel, most a stúdiók szerepkörében összpontosulva is, mivel a technika általuk kerülhet legösszetettebben, legtágabb körben a felnőttképzésbe, s itt - a tervek szerint - lehetővé válhat a felkészültségünk magasabb fokán majd a tanuló felnőtt egyéni, de legalább kiscsoportos foglalkoztatása. Hiszen az információ-hordozókat a szervezett kollektív formák mellett az egyéni, szervezetlen tanulási folyamatokhoz is igazítanunk és biztosítanunk kellett. Ösztönözve ezzel a művelődés legmagasabb fokát: az önképzést. Tehát sokmindent másképpen kellett itt csinálnunk, mint a hagyományos intézményövezeteinkben (ismeretterjesztőben, öntevékeny művészetiben, kis- és nagyelőadóiban, tánctermében, színházaiban, klubjában, olvasótermeiben) szoktunk csinálni. Láttuk az induláskor: nem valószínű, hogy a megszokott szakkör, öntevékeny művészeti csoport, baráti kör, tanfolyam stb. tevékenységformák iránt csökken majd az érdeklődés ; sőt az új informálási módok által a hagyományoshoz kötődő igény is növekedhet. Mindezért többfunkciójú övezeteket kellett kifejlesztenünk, amelyekben a hagyományos munka is és az új vagy újszer ű egyaránt elvégezhető . Az induláskor néhéz volt megfogalmazni azt is, hogy mit kell, mit tudunk majd másképpen csinálni, s ez a másképpen mit is jelent majd valójában. Azt viszont reméltük, hogy sok korabeli formánk didaktikáján változtat a gazdagabb technikai lehetőség, ha sikerül az állandó vagy alkalmi vezetéses formák szakmai vezetőit képessé tenni az új lehetőségek hasznosítására ,vagy sikerül a technikai adottságokat fokozottabban igénylő új szakmai vezetőket beállítani . Mindkét utat járni kellett egyidőben, s ki kellett fejleszteni azt a magasan képzett szakmai irányító apparátust, amely az információhordozók hasznosításához képes a szakmetodikák kimunkálására, azok népszerűsítésére, elterjesztésére a megyei (más helyi) stúdióapparátusok bevonásával . Úgy véltük: nem lenne rebellió, ha ezek megyék közötti munkamegosztás révén az egyes stúdiók belső szakosodása mellett nevelődnének ki. Hiányuk viszont megbéníthatná az eszközöket . Minimálisra csökkenthetné az információhordozó anyagok hatását, mivel az időszak gyakorlatában teljesen ösztönösen alkalmazott módszeres eljárásokat a népművelés . Tudtuk: csak a káosz n ő munkánkban, ha nem tisztázzuk, hogy az egyes médiatípusok, formák, tartalmak mire

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 24 1 vállalkozhatnak az egyes ismeretterjeszt ő formák, alkalmak folyamatában. Az alkalmazott módszereken belül milyen szerepet vállalhat egy-egy eszköz, s a vele lejátszható információhordozó anyagrész (dia, film, hangfelvétel stb .) totális ismeretterjesztésre (?), részletek szemléltetésére (?), lényegkiemelésre (?), lényeg-összefoglalásra(?), vagy mi egyébre ? Világos, hogy ezek tudatos kezelése nélkül nincs korszerű ismeretterjesztés . A régi (kiegészít ő) szerep egyetemlegességének és egyedüliségének ideje pedig lejárt . A korszerű informálás szerepe pedig egyre szélesebb körű, és nagyobb tempóval nő . Közismertek az okok. Az iskolai fokon csak megkezdődik a műveltség tartalmi köreinek kialakítása, gyors az információelavulás, ugyanakkor nagy a technikai, technológiai fejlődés stb . : Korunk követelménye szintjén pedig csak akkor informálhatunk (végezhetünk ismeretterjesztést) hatásosan, éleszthetünk ismeretszerzési magángyakorlatot, ha tudjuk is, hogy milyen ismerethiányokra kell a választ megadnunk, kerestetnünk, milyen társadalmi munkamegosztásban, rendszerben, minőségi színvonalon. A helyileg konkrét információszükségletek tudományosan is megbízható feltárása nélkül nem tudjuk meghatározni konkrét teendőinket. Ezek hiányában az átadható információ tartalmakat mindig a közönségszükséglet ismerete nélkül, tetsző legesen választjuk meg, tudva, hogy terjesztenünk kell azon ismereteket, amelyekkel - főleg szakmai kapcsolataink révén - rendelkezünk . Vaktában irányozzuk egy fiktív, vagy jobb esetben csak országos méretben reális típusrétegre, "nemtudommilyen" befogadási készségképzetre, nyilván rizikós hatásfokkal, mivel így ismeretlen a közönség motivációs háttere is. Talán mondani sem kellene, hogy ez így nem több, nem jobb színvonalú munka, mint amit szerényebb eszközadottságokkal is tudtunk végezni az FNS-ek születéséig. Az IRÁNYELVEK mást várt el az induló felnőttoktatási stúdióktól. Egzakt - főleg helyi - adatfelvételekben (kutatásokban) feltárt ismeretszükségletekre célzott művelődési (oktatási, nevelési, képzé si) folyamat megtervezését végrehajtását, amelyben pontosítható a kiindulási műveltségállapot, vázolható a bejárandó út (művelődési folyamat) : tartalma eszköz és formarendszere, amelyben megválaszolható, és korszerű eszközökkel kivitelezhet ő a legcélravezet őbb módszer, amely a formának megfelel ő korszerű környezetben valósulhat meg, amely végére meghatározható a m ű veltségi célállapot, amelyet a

242 Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe mindenkori társadalmi, optimálisan pedig az egyéni szükséglet diktál, amelynek megvalósulási színvonalát ugyancsak egzakt hatásvizsgálatok mutatják ki, nemcsak a globális statisztikai mutatók . MAGAS FOKÚ TÁRSADALMI MÉRETŰ LECKE VOLT EZ! Biztosra vettük : megoldani csak akkor tudjuk, ha a társadalom érdekelt elemei összefognak a realizálás objektív és szubjektív feltételei nek biztosítására, folyamatos fejlesztésére, ha a szétszórtan szaktárcáknál, intézményeknél - létező információhordozókat egységesen feltárjuk, népszerűsítjük, minőségi vizsgálat alá vetjük, bővítjük, korszerűsítjük, és kialakítjuk ezek egységes kölcsönzési rendjét, ha kimunkáljuk a médiák hasznosításának szakmódszertanát, és az alkalmazásra folyamatosan felkészítjük a kommunikátorokat ; attól függő szakosodási rend szerint, hogy az információhordozók hasznosítása milyen felnőttoktatási, ismeretterjesztési keretben, formában történik. A debreceni Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ Felnőttnevelési (eredetileg az Irányelvek szerint felnőttoktatási) Stúdiója az új (1978-ban átadott) központi épületben nyert elhelyezést, az un. ismeretterjesztő (3 oktató teremmel, zártláncú televízióval, 1 klubbal, benne hírlapolvasóval, vegyes médiatárral, fotólaborral bíró) övezetben, a Hunyadi u. 1-3-ban, Az övezet társaságában, de más szakterülethez tartozóan működött az indulástól 1 képzőművészeti és népművészeti alkotó terem, s egy büfé is.2 Később az övezet arca egyre inkább általános ismeretterjesztő szerepűvé formálódott különböz ő egységeinek áthelyezésével, termeinek belső átalakításával. Jeles fejlesztése volt az 1980-as évek közepén kialakított számítástechnikai részleg összevónva a videoközponttal, még annak ellenére is, hogy ez többször más strukturális egységhez tartozott irányítása szempontjából. E struktúra évtizeden át - a társadalmi rendszerváltásig - működött Debrecenben . Többi társa az országban általában vagy szerepet vesztett ekkorra, néhány esetben az anyaintézményeikkel együtt, vagy más intézményi rendszerbe kapcsolódott még némi az eredetire jellemző utóéletre . Viszont az általuk végrehajtott felnőttoktatási, felnőttnevelési, ismeretterjesztési munkaformák legalább elemeiben z F.V. - Csízi Endre : Ötszemközt dr. Kátai Ferenccel . .. - Videofilm a K.F. M-V . Mkp. Dokumentum Tárában. -

243 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tovább élnek az oktatás, nevelés, szakmai és általános ismeretterjesztés mai gyakorlatában . Tehát a nagy idea nem valósult meg hiánytalanul . Ami belőle megvalósult is, rövid ideig élt a stúdiók intézményi keretében, pozitív hatása viszont - bár az elnevezése is feledve (?) az újabb szakapparátusokban - tovább él. Az 1970-es évek végén tehát nagy elánnal indult a munka. Szemléletesen bizonyítja ezt a Hajdú-Bihar megyei (debreceni) FNS jellemzőbb munkáinak puszta megemlítése is . Patetikus talán azt állítani, hogy az FNS-TEVÉKENYSÉG KERETÉBEN A NÉPMŰVELŐI MUNKA MAGASABB SZÍNVONALÁNAK IDŐSZAKA KÖSZÖNTÖTT RÁNK. Viszont tény. Ön- és szakmai képző formáinkból tematikájával emelkedett ki: - a népművelők és pedagógusok általános AV-tanfolyamainak so3 ra, - a népművelők, pedagógusok, politikai oktatók (szemináriumvezetők) aktivizáló módszereinek népszerűsítő tanfolyamai, bemutató fórumai; szintén tematikus sorozatokban, 4

F.V .: Audiovizuális ismereteink ; alkalmazási készségünk gondozása - Módszertani Műhely, 1980 . 2. sz. ; TIT Országos Elnöksége, Budapest . a a. Programtematikák, tervezési lapjaik, propaganda anyagaik a K.F . M-V. Mkp. Dokumentum Tárában, b. (F .V .) : Közművelődési formák az oktató nevelő munkában - Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és a Kölcsey F . M-V . Mkp. FNS-nak közös tanulmánykötete ; 142 l., Debrecen, 1983-1984 . c. F.V . : Utunk a pedagógusok és közművelők alkotó köréhez - Országos Pedagógiai Tanácskozás díjnyertes pályamunkái; Kazincbarcika 1983 . d. F.V .: Politikai Kabinet propagandisták számára - Propagandista, 1983 . 4. sz . e . F.V . : Természettudományos és műszaki-technikai kisközösségvezet ők, körvezet ők képzése, továbbképzése - Alapterv, készült Debrecenben, 1981-ben a TIT (budapesti) Természettudományi Stúdiójának felkérésére . Lásd a TIT TT Stúdió és a debreceni K.F . M-V . Mkp. Dok. Tárában! f. (F .V .) : A természettudományi, természetvédelmi, műszaki ismeretterjesztés és kiemelt formái ; A köri formák munkája neveléstani megközelítésben - Vezetői Ismeretek Természettudományi, Természetvédelmi és Műszaki Körvezetőknek című sorozat I-II . kötete ; TIT Természettudományi Stúdió, Budapest, 1986 .

244

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - a város felsőfokú oktatási intézményeiben tanulók kommunikátorképző EGYETEMEK KÖZTI speciálkollégiumai ISMERETTERJESZTŐ MŰHELY címen, s - a számítástechnika a népművelésben, az oktató- nevelő munkában tárgyú tanfolyamok sora,b - a körvezetőink levelező tanfolyamai és fórumrendszere . Az oktató-nevelő munkát, a helyismeret fejlesztését a felnőttek és az ifjúság körében egyaránt segítette az FNS . Kiemelkedő akciói, fórmái voltak: - a Mindenki Iskolája keretű oktatás menedzselő munkálatai a Dolgozók Debreceni Általános Iskolájában és a Korunk Valósága művelődési mozgalom keretében, $ - a Korunk Valósága művelődési mozgalom keretében kiteljesedő finn mintájú tanulóköri (önművel őkön) kísérletben való szerves részvétel tanulmányi központ szerep ellátásával, e tárgyú kiadványok közreadásával, médiák kölcsönzésével, 9 s F .V . : Az ismeretterjesztés műhelye I-II . rész - Módszertani Műhely, 1982 1 ., 2 . sz . , TIT Országos Elnöksége, Budapest b F .V . : Számítógép a közművelődésben - AGÓRA 9. sz . 1989 ., Debrecen, Kölcsey F. M-V . Mkp. FNS Médiatára ' Körvezet ők levelező és fórumszerű képzése 1986 . okt.-1987 . május, majd 1987 . szept.-1988 . május között $ a.(Császárné Simon Alice) : Közművelődési program a dolgozók általános iskolájában - Népm űvelési Propaganda iroda, Budapest, 1980 . 1 . Kakucsi Géza: A közművelődési program és a művelődési központok tevékenységének kölcsönhatása, 2. F.V .: A közművelődési program hatásának vizsgálata (a Dolgozók Debreceni Általános Iskolájában) . 9 a. F.V .- Keresztemé Várhelyi Ilona: Tanulóköri változatok a Hajdúságban. .. - Népm űvelési Intézet Budapest, Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS-ja Debrecen, 1981 . b . F.V . - Koczokné Boruzs Judit: Munkatársak, barátok, családok, lakótársak ÖNMŰVELŐ KÖREI -Kölcsey F. M-V . Mkp . FNS-ja, Debrecen, 1981 ., 160 l. c. (Dr. Keresztemé dr. Várhelyi Ilona- F.V .) : SEGÉDLETEK TANULÓKÖRÖKNEK sorozatcímen megjelent sokszorosítványok: - Dr . Szűcs Ernő: Ipar-, szakma-, üzemtörténet (1981) - Pásti Judit : Modelle egy gazdaságtörténeti téma feldolgozásához: A hajdúböszörményi Kossuth Termel őszövetkezet történetének vázlata (1981) - Franez Mónika- F.V . : Tájékozódás a családszociológiában (Vázlat a téma tanulmányozását elkezdőknek) (1984)

245 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - a Korunk Valósága és a Mezőgazdaság Szocialista Kultúrája művelődési mozgalmakat több felkészülést, és számonkérést befolyásoló szakanyag előállításával, közreadásával segítettük, szakmai felké szítőket sorozatban tartottunk versenyzőknek, játékvezetőknek egyaránt,l o - szakmódszertani kiadványok egész sora foglalta össze, népszerűsítette saját és a megye művelődési otthon jellegű intézményeinek egy-egy egyéb, pl. : idegen nyelv oktató, idegen nyelvi vizsga előkészítő, érettségire, felsőfokú felvételi vizsgára, kiegészít ő szakmára felkészítő stb. kiemelked ő munkaformáját, azok népművelésdidaktikai alapismereteinek, mutatóinak összegzésével," (Lásd a Kölcsey F. M-V. Mkp. Médiatárában, Dokumentum Tárában!) '° A művelődési mozgalmakon belüli tanulást segítették a "Tartalmi Tájoló Kulturális Mozgalmakhoz " sorozatcímű füzeteink. (Lásd a K.F . M-V. Mkp. Médiatárában!) - Dr . Gazdag István : A Korunk Valósága munkásmozgalmi témái (1978) - Dr . Sebestyén Árpád: A Korunk Valósága nyelvművelő témái (1978) - Bíró Lajos : Környezetünk esztétikája : a lakás (1978) - Dr . Varga Gyula: Hajdú-Bihar megye Magyarország néprajzi térképén (1979) . E művek egyben a számonkérő programok (vetélkedők) feladványait is behatárolták téma szempontból. " a. Szakmódszertani kiadványa, az AGÓRA 10 számban tudott megjelenni . - Kölcsey F. M-V . Mkp. FNS Médiatára, 1986-1989.; ISSN :0237-5958 . b. F .V . : Szerkesszünk forgatókönyvet közösen! - Kölcsey F . M-V . Mkp. FNS, Debrecen, 1979 . ; megjelent 2 kiadásban. c. Munkácsy Istvánné : Szabjunk együtt! (Szerkesztési útmutató szabó-varró tanfolyamokhoz) -Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS; Debrecen, 1982 . d. Csetreki Ernővé - Halász Imre : A környezetvédelmi oktatás és nevelés elősegítése az iskolai és iskolán kívüli foglalkozások során - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS Médiatára, Debrecen 1981 .; 21 1 . e. Dr . Somlyai Andor: A környezet- és természetvédelem a középiskolai biológia tanításában - Kölcsey F. M-V. Mkp. FNS Médiatára, Debrecen, 1981 .,121 . f. Mint a 4/b. g. Szakköri formák kiadványait szakmai kiadóként gondozta az FNS . - Madárbarát Tájékoztató 1981-1983 között . Szerk. : Siroki Zoltán-F .V . Tenyésztési, módszertani tanácsadás a sorozat célja. - Kaktuszvilág (SERIES NOVA sorozat) az 1980-as évek elején, szerk . dr . Nemes Lajos, célja a dísznövénykedvelők segítése . - Magnitúdó az amatőr csillagászat segítését végző szaklap. Szerk. a Magnitúdó Csillagászati Szakkör vezetősége és a Csillagászat Baráti Kör vezetője : Zajácz György, Szoboszlai Endre, Megjelent között .

246

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - művelődési (oktatási, kulturális turisztikai, általános ismeretterjesztő) média: diasorozat, videófilm, képsorozat, auditív hordozók előállítása, e műveinek kölcsönzése, eladása, lz E műveit a Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ sokféle rendezvényéhez, pl. : ismeretterjeszt ő nagyrendezvényekhez, köri bemutatókhoz, zártkörű köri foglalkozásokhoz, kiállításához, ké sőbb könyv- és költészet-napi, politikai, szakmai rendezvényekhez propaganda céllal társította az FNS kezdeményezése alapján . Bemutatásukat egy-egy célközönség részére szervezett alkalmon is, sajtóban és övezeti s egyéb hirdető táblákon, szakkatalógusokban is rendszerszerűen végezte, hogy létükről, elérhetési módjaikról, a művek célzott vállalkozásáról tájékoztassa a szakmai rétegeket : pedagógusokat, népművelőket, idegenforgalmi dolgozókat, környezet- és természetvédőket, műemléki és városszépítészeti, honismereti stb. szakirányú érdeklődőket, potenciális kölcsönz őit, vevőit. A működési idejére eső közművelődési kurrens szaktémákban alapkutatásokat is végzett az FNS. E munkáit adaptálva nemcsak a megye közművelődéssel foglalkozó intézményei, szervei hasznosítot ták, hanem az ország más területén működők is, sőt közigazgatási illetve ipari, szolgáltató ipari stb. munkahelyek vezetői is. 13 Igényelte -

Spirál a Kronosz Sci-fi Klub kiadványa, 5 száma jelent meg az 1980-as évek első felében. Szerkesztette Varga György a klub szakmai vezetője . ISSN : 0230-8959 . - Szakáll Sándor : KIS ÁSVÁNYHATÁROZÓ (makroszkópos ásványhatározás kezdőknek), 46 1 ., megjelent 2 kiadásban (1981) . (Kiadó a Kölcsey F. M-V. Mkp., illetve a FNS.) h. (F .V .) : Ismeretterjeszt ő nagyrendezvények a Kölcsey Művelődési Központban - Tájoló, 1992 . 2-3-4 . összevont száma; TIT Természettudományi Stúdió, Budapest. 'z Tételesen felsorolja, vázlatosan bemutatja e tanulmány Médiagyártás . .. című fejezete, s kiegészíti a Függelék-e . 's a.F .V . -Oborzil Dezs őné : A munkahelyi művelődés statikus struktúrája (kutatásösszegző) - Kölcsey F. M-V.Mkp . FNS, Debrecen 1984 ., 80 1 . b. (F .V .) . Cigányok - művelődésük Hajdú-Bihar megyében (Tanulmányok HajdúBihar megyéb ől) - Kiadta a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB Koordinációs Bizottsága, a Kölcsey F. M-V. Mkp., a TIT H-B. Megyei Szervezete, a Magyar Népm űvelők Egyesületének H-B. Megyei Szervezete és a H-B. Megyei Könyvtár ; 133 1 ., Debrecen, 1986 . , ISBN : 96301 6897 0 . c . F.V . : A munkahelyi művelődés dinamikus struktúrája (Kutatásösszegző kézirat, sokszorosítvány) :

247 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII ezen anyagainkat több megyei művelődési központ, pl. a veszprémi, győri, fehérvári ; kecskeméti, szegedi, békéscsabai, több nagyüzem művelődési bizottsága, pl . a Péti Nitrogénműveké, a miskolci Lenin Kohászati Műveké, Kazincbarcikára a Vegyi Műveké, a téglási HIMé, a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemé, az MGM Debreceni Gyáráé, a BIOGAL Debreceni Gyógyszergyáré stb. Megvette a SZOT Kulturális Osztálya és Továbbképző Intézete, a NI Művelődési Otthon Osztálya belső népszerűsítésre. Több szakanyagát kérték külföldre, népszerűsítő fordítás után külföldi szakfolyóirat. Külön - belső terein és szakintézményekben meghívásra végrehajtott- módszere volt az FNS Médiatárának a tematikus : auditív dia- illetve film- vagy videóbemutatók egész sora. Ezek célja a Médiatárában felgyűlt hordozók megismertetése, népszerű sítése, illetve konkrét hasznosításuk pl. az időszakban divatossá vált rendhagyó tanóra keretekben . Pl. ilyen volt: - Töltsön egy órát az FNS-ben! akció, - a Tallózó akció, - Diafilmek, Filmek Kisiskolásoknak, Iskolásoknak, Diákoknak vetítési sorozatok, - az Iskolamozi éveken át rendszeresen zajló tematikus vetítések sora, - az FNS rendhagyó irodalmi, zenei stb. szaktárgyi órái, - az FNS keretében az 1980-as évek első kétharmadában működtetett Politikai Kabinet médiabemutatói, bemutató foglalkozásai . ta 1 . Munkakapcsolatok és működésük jellemzői a munkahelyi nevelésben (A ., 63 1 .) 2. Az általános műveltséget fejlesztő munkahelyi nevelési formák és munkakapcsolataik (B., 73 1 .) 3 . A munkahelyi politikai nevelés formái, munkakapcsolatainak jellemzői (C., 72 1 .) 4. A szakmai, munkavédelmi képzés-továbbképzés formái, munkakapcsolatai (D., 81 1.) - Kölcsey F. M-V . Mkp. FNS, Debrecen, 1987 . ~a a. Mint a 4/b., benne - Nememé Szekrényes Zsuzsanna - Vikárné Kéry Judit: Keskenyfilm, hangosított dia és megyei tára az oktató-nevelő munka szolgálatában, - Papp Mária Edit: Rendhagyó orosz órák komplex audio vizuális eszközei a Kölcseyben, - Koczokné Boruzs Judit: A Kölcsey ismeretterjesztő nagyrendezvényei, mint az oktatás komplex segít ői,

248

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe A vázolt munkaformák azért is működhettek kiváló eredménnyel, mert az FNS létezésének idején egyrészt fogadókész volt a társadalmi környezet, másrészt itt Debrecenben a részleg belső munkatársai örömmel, nagy szaktudással végezték az effajta munkát, harmadrészt pedig még jól működött az állami mecenatúra. Nagyvonalakban hasonló tevékenységet fejtettek ki az ország többi felnőttnevelési (felnőttoktatási) stúdiói is. Ezt a korabeli szakmai cikkek, kiadványok egyaránt jól dokumentálják . Médiagyártás a Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ Felnőttnevelési Stúdiójában Megyénk felnőttnevelési stúdiója működésének egyetlen elemét részletezve is bemutatom, hogy rajta keresztül a többi vázolt tevékenységének alaposságát is elképzelhessük, s mivel tágabb körnek maradandóbbat ebben alkotott. Először a saját apparátusát képezte szakapparátussá központi (budapesti, veszprémi, balatonalmádi) és helyi tanfolyamváltozatokon . Így eszközrendszerét új szakismeretek birtokában fejleszthette, hasz nosíthatta, s bekapcsolódhatott a közművel ő dés tárgyú hazai információhordozó gyártásba. E vonatkozásban kooperált, s bizonyos munkamegosztásban dolgozott a szolnoki és a salgótarjáni feln őttoktatási stúdiókkal, a Népművelési Intézet Audiovizuális Stúdiójával (Budapest), az Országos Oktatástechnikai Központtal (Veszprém, Budapest), a SZÁMALK-kal (Budapest) és a TIT Természettudományi Stúdiójával (Budapest), valamint Debrecen szinte valamennyi felsőfokú oktatási intézményének, pártiskolájának oktatástechnikai tanszékével, a TIT megyei szerveivel, meg a megyei közgyűjteményi intézményekkel. Felnőttnevelési Stúdiónk e kapcsolatrendszerben az írásbeli (metodikai kézikönyv és szakfolyóirat) SZAKISMERETTERJESZTÉST AZ ISMERETTERJESZTÉS DIDAKTI KÁJA, kiemelten MÓDSZERTANA tárgykörökre, a hon- és helyis- Horváth Györgyné - Új Imréné - F .V .: Debreceni Kaleidoszkóp - a nyitott iskola egyik pedagógiai eszköze. b. Mint a 4/ d.

249 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII meret, a természeti és épített környezet ismereteinek tárgyköreiben pedig a diafilm és videofilm formájú médiagyártást vállalta, végezte . Erre predesztinálta a korabeli ismeretterjesztő formáinkban elért apparátusi szakmai sikereink sora (a Korunk Valósága, a Mező gazdaság Szocialista Kultúrája, a Közszolgálatban, a Hortobágytól a Sárrétig, a Debreceni Kaleidoszkóp, az Apáról Fiúra, a Megtartó Falú elnevezésű művelődési mozgalmaink kapcsán), a szakapparátusunk ilyen irányú érdeklődése, nyitottsága, kapcsolatrendszere, a rendelkezésünkre álló technikai apparátus (eszközrendszer) . Késztette is erre a működő ismeretterjesztő nagyrendezvényeink (a Biológiai Hét, Csillagászati Hét, Honvédelmi Napok, Díszmadár-kiállítás, Dísznövény-kiállítás és vásár, majd ezek utódja, mint a Környezetünk élő díszei) ; meg előadássorozataink, mint volt a Világjárók Sorozata, az alkalmi irodalmi, képz őművészeti, díszítőművészeti stb. tárgyú előadások, s az igencsak széleskörű vezetéses kiscsoport (szakkör, baráti kör, szakklub, rétegklub, öntevékeny művészeti csoport) forma információhordozószükséglete, na, meg az a tény, hogy információhordozószükségletüknek csak egy részét tudtuk beszerezni központi vagy más műhelyek alkotásaiból . A kint elkészített művek (filmek, diasorozatok, videófelvételek stb .-k) pedig mellőzték a mi helyi (megyei) értékeinket. Ez a felsorolás nagyvonalakban az indítékok sorrendjét is fedi, bár tudjuk : a mai -1989 utáni- piaci szemlélet az anyagi haszonnal járó médiagyártást várná el. A mi tegnapi szakapparátusunkat még elsősor ban a közművelődési (oktatási, általános művelődési) és a potenciális alkotók kultúraideáljából táplálkozó elképzelések belső (szubjektív) ösztönzései vezették, amikor műtémát választott. Piaci szükségletként a szakma szükségleteit értelmeztük . Haszonként a szakmai szükségletek kielégíthetőségét kezeltük.

A konkrét mű megalkotásához mindig operatív munkaközösségek alakultak ; közvetlenül vagy néha csak közvetve, mindig a felnőttnevelési stúdió kezdeményezésére . A munkaközösségek tagjai a kezdeményez ő stúdióbeli népművelő n, művelődéstechnikusainkon túl: a tárgykör legjobb helyi szakembereib ől, ismert helyi vagy felismert

Betekintés a feln őttnevelési stúdiók történetébe 250 más hobbysaiból kerültek ki. Így aztán alkotóként: fotós-, operatőrszövegíró- vagy szövegösszeállító-, szaktanácsadó vagy szaklektor-, anyanyelvi- vagy idegen nyelvi lektor-, grafikus-, képvágó-, hangszerkesztő-, szövegmondó- illetve szerkesztőként megyénk sok szakemberét, idegen szakmájú személyiségének ezirányú ambícióját vette igénybe, és hasznosította ez a kulturális értéket előállító médiagyártó program . A leginkább profi színvonalú amatőr alkotáshoz szakerejét, idejét, dologi javait áldozta : népművelő, pedagógus, fotós, operatőr, kutató, oktató tudós, muzeológus, levéltáros, könyvtáros, természetvédő, gyógyszerész, orvos, több szakmájú üzemi, vállalati alkalmazott, előadó művész és színész . E szervezetten szélesre nyitott, néha mozgalmi színeket, máskor kemény szakmai összetartást jelz ő társadalmi összefogás eredménye csak a Kölcsey M űvelő dési Központ Médiatárába bekerülve 70 köl csönzésre szánt hangosított diafilm (h.d.), 2 témában 8 mm-es film, 32 féle témacsoportban csak tematikus rendben, azon belül abc-rendben címlistázott diasor (t.d.s); amiből 8 tematikus képsorozat négy nyelvű ismertetőszöveggel, 15 ismeretterjeszt ő videofilm (v.£) belőlük 3 idegen nyelveken is, és még a Debreceni Virágkarneválok videofilmje 1985-től évente egy változatban . E művek a gyártási indítékok témacsoport-bontásában figyelemre méltó adatai lehetnek egy későbbi művelődéstörténeti kutatóelemző munkának.l s

Műveink els ő csoportját az 1960-as években elkezdődött, s az 1970-es évek közepére már széles szakmai körre s az ifjúság tömegeire, több vonatkozásban pedig az id ő$ebb generációra is ható HONIS MERETI MOZGALOMBÓL származtatjuk, amely a táj-, a helyismeret, kiemelten ebből a néprajz, népművészet helyi értékeire fordította a figyelmet. Ide kapcsolódó művek: - Séta a Hortobágyon (h.d., 1978-1979-b ől) -Népi építészet Hajdú-Biharban (h.d., 1979.) is A m űveket katalogizálva lásd a Kölcsey F. M-V. Mkp. Médiatárában és a Dokumentum Tárában! Alkotóik adatait e tanulmány Függelék-e tartalmazza .

251 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - Népművészet, kismesterségek Hajdú-Bihar megyében (h.d., 1980 .) Ez a tárgykör napJainkig vonzotta az alkotókat . A mozgalom által is élesztett nosztalgiától kiegészült a népi ipar, népi iparművészet témaköreivel : - VÁSÁRFIA - a debreceni mézeskalács (h.d., 1981 .) - A szíjgyártó mesterség Debrecenben (h.d., 1982.) - A kádármesterség (h.d., 1982.) - Szöv ő műhely a KÖLCSEYBEN (8 mm-es film, 1982 .) - A köteles - kötélfonás - kötélfonó- (h.d., 1984.) - Amíg a vesszőből kosár lesz (h.d., 1985-1986 .) - FAZEKAS-képzés a Kölcsey Művelődési Központ Alkotó Házában (v.£, 1987 .) - Omló ház - át Hajdú-Biharon (v .f. a népi építészetről, 19921994 .) A honismereti mozgalom tárgyköreinek népszerűsítő formái voltak a már említett vetélkedő rendszereink, meg az 1970-es években felerősödő munkásm űvelődés, munkahelyi nevelés formakultúrájának sok változata ; pl. a Korunk Valósága harmadik tagozataként 1980-tól indított tanulóköri, un . önművelő tagozat . Keretében született több alkotás már az előbbiek közül is, meg újabbak is, pl . a: - Hortobágy állatvilága (h.d., 1982 .) - "420 év" -a debreceni nyomdatörténet és az Alföldi Nyomda (8 mm-es film, 1982 .) - AMIRŐL A DEBRECENI MŰEMLÉKEK BESZÉLNEK sorozatban: l . A Városi Tanácsháza és környékének műemlékegyüttese (h.d., 19 83 .) 2. A Református Kollégium (h .d., 1986.) E művek a honismereti mozgalom hatása alatt nevelkedett fiatal felnőttek munkái. Ők ezidőtájt már a gyárak, intézmények tágabb szellemiség ű szakemberei voltak; akik nem akartak csak a munkahelyi feladataikba zárkózni. Kint is alkottak. (Lásd erről a MOZAIKOK, Hajdú-Bihar megye munkásművelődési formái című, angol nyelvű videófilmünket !) A honismereti mozgalom helyi információhordozóinak körét belső alkotásokkal is gazdagította műhelyünk egészen máig:

252

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - Lakótelep (v.f., 1980-ból, középpontjában az Ujkért lakótelepe, mint deszocializáló élettér) . - Városunk, Debrecen (h.d., 1981 .) - Történelmi emlékeink, emlékhelyeink (h .d., 1981 .) - Síremlékek Debrecenben (v.f. fekete-fehérben, 1983 .) - Képek a magyar népművészet alkotásaiból (h.d., 1981 .) - Magyar népviseletek (h.d.,1983 .) - Debrecen tegnap (h .d., 1988 .; az 1900-1944 közötti városról.) - Gyógyszergyártás Debrecenben -BIOGAL Gyógyszergyár (v.f., 1988 .) - Válogatás H-B . megye történelmi dokumentumaiból (t.d.s . képjegyzékkel, levéltári dokumentumok dián, 1991-1993 .) - Éltette tollát Hajdú s Bihar (v.f. a megye szépirodalmi emlékhelyeiről, 1992-1994 .) - Mérföldkövek Hajdú-Bihar megyében (v.f. a megye történelmi emlékhelyeiről, 1992-1994 .) -Kőre rajzolt jel (v.f. a megye műemlékeiről, 1992-1994 .) TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS REGIONÁLIS BÁZISAKÉNT kapott, vállalt újabb feladatkört, hozzá működési részfedezetet a Kölcsey F . M-V. Művelődési Központ Felnőttnevelési Stúdiója 1979-1980-tól . E feladata keretében természetvédelmi, botanikai, zoológiai, ornitológiai stb. TERMÉSZETTUDOMÁNYI, S ÉLETÜNK REÁLOLDALÁT ÁBRÁZOLÓ, SEGÍTŐ MŰVEKET hozott létre . Az így elkészült alkotások egyben az ismeretterjeszt ő nagyrendezvényeket és a szakköri munkát, valamint az iskolai oktató-nevel ő munkát is jól szolgálhatják - vélekedett az FNS és minden alkotó közössége . A munkák pedig: - Védett területeink, -természeti értékeink (h.d. a megye természeti értékeir ől, 1981 .) - Növényrezervátum Bátorligeten (h.d., í981 .) - Tájékozódás a kaktuszok világában (h.d., 1981 .) - A debreceni erdős pusztán (h.d., 1981 .) - Látogatás kaktuszgy űjtőknél (h.d., 1981 .) - A lakberendezés legfontosabb tudnivalói (h.d., 1981 .) - Hortobágy állatvilága (h.d.,1982.) - Villanások a divattörténetb ől (t.d.s, 1982.) - Ásványgyűjtés, felfedezés (h.d., 1982.)

253 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - DÍSZMADARAK sorozat 5 részben (h.d., 1982.): 1 . Díszpintyek 2. Pintyfélék 3 . Szöv őmadarak 4. Papagájok 5 . Lágyevők témabontásban főleg tenyésztési tanácsadás . - "Embert madaráról" (h.d., 1982.) - Ohat, a kékvércsék erdeje (h.d., 1983 .). A természettudományi ismeretterjesztés-nevelés bázisaként az 1980-as évtized közepét ől még több egyetemes (nemcsak Hajdúbihari) érték megismertetésére vállalkozott e műhely. Egyben a régión kívülre is figyeltet. - ÉSZAK-MAGYARORSZÁG sorozatcímmel 5 részes h.d. . sorozatot készített: 1 . Zemplén (1984 .) 2. Bükk és az Északborsodi karszt (1985.) 3 . Mátra és a Nógrádi medence (1985 .) 4. Börzsöny és Cserhát (1986.) 5. Cserehát (1986-1989.) belső tárgycsoportosításban . Elkezdtük diázni még a Gödöllői-dombság természeti és építészeti értékeit, de ez hangosított diasorozattá már nem állhatott össze pénz hiányában . Más munkák viszont még új művekben fejeződtek be. - Vízivilág (kazettás kísérőszövegbe ágyazott t.d.s, 1986.) - Az Északi-középhegység ásványai (h.d., 1987 .) - DÍSZNÖVÉNY A LAKÁSBAN (sorozatcímmel 2 részes h.d., 1988-1989) : 1 . Szobanövények 2. Orchideák témabontásban . - KERAMIKA-KERÁMIA (sorozatcímmel 2 részes h.d.,1989 .) : 1 . Az agyagművesség (keramika) pályái 2. A porcelánművészet magyar műhelyei témacímeken . Az V. Nevelésügyi Kongresszus (1971 .) után egyre többet került szóba a NYITOTT ISKOLA elképzelés . A Kölcsey Művelődési Központ is beállt a kísérletezők sorába - évtizeden át csak rendezvényfor máival és a Film és Szemléltetőeszköz Tárában meglevő hagyományos ismeretterjesztő eszközeinek kölcsönzésével . Az oktató-nevel ő munkát is szolgáló (néha e célból létrehozott) népművelési formák

254 Betekintés a feln őttnevelési stúdiók történetébe (szakkörök, rendhagyó tanóraváltozatok, ismeretterjesztő filmvetítések, szellemi vetélkedő és amatőr versenyrendszerek, ismeretterjesztő nagyrendezvények stb. alkalmak ESZKÖZRENDSZERÉT ÚJ, SAJÁT GYÁRTÁSÚ INFORMÁCIÓ-HORDOZÓKKAL az 1980-as évektől GAZDAGÍTOTTUK . Műveink, miket e célból készítettünk el, megint . csak egyetemes értékűek, abban az értelemben is, hogy társadalmi rendszert ől függetlenül hasznosíthatók, mivel általános kulturális értékek ideológia mentes közvetítésére vállalkoznak . - VÁLOGATÁS AZ ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETÉB ŐL sorozatcímmel 3 részes h.d. készült . 1 . Ókor, középkor (1981 .) 2 . Reneszánsz, barokk (1982.) 3 . Klasszicizmus, romantika, szecesszió, modern (1986 .) témabontásban. - Az orosz nyelv tanításának segédleteként is h.d. sorozatok készültek 1983-1984-ben . A gimnáziumok I . osztályainak : 1 . Aranykörút .. . 2 . Moszkva címmel. A gimnáziumok II. osztályainak : 3 . Leningrád címmel. A gimnáziumok IILosztályainak : 4. Orosz, szovjet képzőművészek témacímmel . Tanulmányi évfolyamtól függetlenül az orosz nyelvet tanítók, tanulók részére készült : l . Magyarország 2. Budapest 3 . Debrecen orosznyelvű bemutatására egy-egy hangosított diasor. - VÁRAINK sorozatcímen hazánk várait, vármaradványait mutattuk be h.d.-n, 3 témacsoportban : 1 . Észak-Magyarország várai, vármaradványai (1984.) 2. Dunántúl-Alföld várai, vármaradványai (1985 .) 3 . A budai vár (1987 .) bontásban szerkesztve . A történelemtanítást is jól szolgálta : - A magyar hadizászló története (h.d., 1984.) - Az 1848-1849-es szabadságharc egyenruhái (t.d.s)

255 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - Rákóczi-emlékek ILRákóczi Ferenc fejedelem halálának 250. évfordulójára (t.d.s) - Koronázási jelképeink (t.d.s). A rajz, művészettörténet, az irodalom, idegen nyelv, az ének, a matematika, a fizika, a biológia, a földrajz stb. tantárgyak oktatásának médiatári segédleteit általában más műhelyek anyagaiból gyűjtötte az FNS. A matematika, fizika, a történelem általános iskolai, a történelem középiskolai anyagának szemléltetéséhez irásvetítőtranszparens sorozatokat vásárolt és készíttetett a műhelyünk . (Feltárásukat itt azért mellőzzük, mert zömmel adaptált anyagok, csak kis részük saját alkotás, bár a tárunkhoz igazításukat az általunk irányított munkaközösségek, külső szakemberek végezték el.) Diasorozatokhoz, tematikus diagyűjteményekhez célfotózást főleg a népművészet, képzőművészet, a történelem tárgykörében végeztettünk, végeztünk . Az így képződött óriási méretű anyagot csak lapka talógusokon feltárt, folyamatosan készített, ma is készülő tematikus címlistákon regisztráljuk, egyidőben a diasorozatainkból kimaradt un. hulladék és duplum diákkal. A hozzáférhetőségük így már egyszerűbb a tárban . Ilyen t.d.s gyűjtemények : - Debrecen műemlékei, középületei, köztéri szobrai, emlékművei, emléktáblái (1978-197 .) - Kaktuszok fajtacsoportos abc rendben (1985.) - Furtai népi díszítő művészet (1985 .) - Szabadban és fogságban élő madaraink (1986.) - A magyarság és Magyarország történelme képekben a honfoglalás előttől az 1910-es évekig (1987 .) - Hollandia városai, "Delta-bázisa" (1987 .) - Litván városok (1989.) - 1945-1948 magyar politikai (koalíciós) plakátjai (ds, 1990.) - Honi településeink; 19 táj- illetve megyebeosztásban (19891992 .) - Képzőművészeti diák alkotókként A-tót W-ig (1992-1993 .) - Antik művészet (1992-1993 .) - Ókori Egyiptom (1992-1993 .) - Építészettörténet (1992-1993 .) - Filmek diaképei (Válogatás az 1970-1980 között a megye mozihálózatában vetített játékfilmek reklámfotóiból, 1993 .)

256

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - A herendi porcelángyár és porcelán (1993 .) - Válogatás a Zsolnay Porcelángyár termékeiből (1993) . Iskoláink és művelődési otthonaink szolgálatára készült az ÜNNEPEINK diasorozat az 1980-as évek közepén: l . "Március 15" 1848-ban (h.d., 1983.) 2. Képek Debrecen újjászületésér ől (h.d.,1984.) 3 . "Április 4" 1945-ben (h:d., 1984.) Ezek formailag valójában diakép és hangszalagokon aktuális szöveg és zenegyűjtemények, amelyek ideológiai indíttatásuk miatt aktualitásukat vesztették . Az iskolai oktatás és az ismeretterjesztés szemléltetőanyagainak gazdagítására e műhely 1980-1988 között rendszeresen felvette azokat a tv- és rádióműsorokat, amelyeket a megszervezett figyelő szolgálat e célra alkalmasnak ítélt. Az így nyert anyagokat addig tartottuk meg, míg a központi stúdiókból meg nem érkezett az eredeti hangszalag illetve videofilmkazetta . Ezen anyagok azon részét, melyet központi stúdió nem terjesztett, de a tár gyűjteménye számára tartalmánál, megjelentetési módjánál, tartós értékénél fogva szükséges volt, a későbbiekben hangkazettán vagy videókazettán végleges formában adaptáltuk . Így került a Médiatárunkba : - KÓPIATÁR sorozatcímen a Diákkönyvtár Hangszalagon, a Magyar Századok teljes anyaga, - az Iskolarádió Magnótára, a Tanuljunk nyelveket, a Mindenki Iskolája, - a TV-Egyetem műsora a Változó világegyetem, Változó Föld, Változó élet témacímeken, - A történelmi arcképcsarnok, Közösség, társadalom, történelem, a Tudósportrék, Élő történelem, Irodalmi arcképcsarnok, A magyar költészet századai rádiósorozatok teljes anyaga . Az 1980-as években már programszer űen állt e médiagyártó műhely a növekvő KULTURÁLIS ÉS SZAKMAI IDEGENFORGALOM SZOLGÁLATÁBA . E szolgálatához már az eddig elkészített - más tárgycsoportokban bemutatott - műveinek jelentős részét is felkínálhatta, de céltudatosan újakat is elkészíttetett, amelyek egy része magát az anyaintézményt is hivatott volt népszerűsíteni. - Ötszemközt dr. Kátai Ferenccel, a Népm űvelési Intézet AV Stúdiójának vezetőjével (v.f. a korszerű új intézményről, intézményrészlegeiről, 1979.)

257 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - Hívogató - a Kölcsey Művelődési Központba I-II-III .változatban (v.£, 1979, 1982, 1985 .) - Róma (h.d., 1980.) - Vendéglátója a Kölcsey Művelődési Központ (ötnyelvű ismertető hangszalagon,1982 .) - Bemutatkozik a Kölcsey (h.d., 1982.) - Megyénk Hajdú-Bihar (v.£, 1985.) - Turisták Szigetvára (h.d., 1985 .) - Debreceni Virágkarnevál (v.£, 1985-től évente készül egy-egy videofilm e szórakoztató tömegrendezvényr ől) - Kölcsey Művelődési Központ (v.£, 1986., szerepe toborzás, mint a Hívogatóké) - VÁROSAINK sorozatcímmel 1987-ben újabb három magyar város értékeit vázoltuk az idegenből érkez ő turista figyelmével, de magas ismeretterjeszt ő szinten : l . Kecskemét 2. Győr 3 . Hajdúszoboszló műcímen. - Mozaikok H-B megye munkahelyi közművelődéséről (v.£, angol nyelven a magyar-holland, Leiden-Poelgeestben zajló, közművelődési kerekasztal beszélgetések alkalmára, 1987 .) - KÉPEK DEBRECENR ŐL (tematikus fotó illetve dia változatú képsorozat négy nyelvű ismertetővel, egy-egy témában 6-6 kép és ismertetője, 1987-1988 .) : I . Városképi részletek II. Történeti, m ű velő déstörténeti emlékhelyek III. Vendégváró létesítmények emlékek IV. Gazdasági mozaikok V. Karneválok, fesztiválok VI. Felsőfokú oktatási intézmények Debrecenben VII. Kölcsey-emlékek (Debrecenben, Álmosdon, Szatmárcsekén) VIII. Tanúságtevő köztéri szobrok. - Keréken Hajdú-Bihar megyében (h.d., 1989.) - Hajdú-Bihar (v.£, 1992.) - Hajdú-bihari etűdök (v.£, 1992-1993 .) - Debrecen, a fesztiválok városa (v.£, 1994 .)

25 8

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe

A videofilmek általában 20 perc körüli időtartamúak, a diafilmek átlaga 25-30 perces, és többsége 80 kép terjedelmű. Jól illeszthetők tehát kiegészít őként is a szabadművelődés többféle formájához, de az oktatás idő kereteibe is . Elkészülésük idején valamennyi kapott kisebb-nagyobb bemutató, felajánló hírverést . Sajnos szakmai kritikájukat soha semmilyen írásbeli fórum nem adta. Kritika őket legfeljebb az első szakmai bemuta tójukon illette, leginkább elismerő, a forgalmazásukat (kölcsönzésük, átmásolásuk lehetőségét) elváró . A művek mindig csak belső körökben: a kölcsön adó és kölcsönz ő, a másoló és másoltató intézmények között - az ő oktató, ismeretterjeszt ő programjaik keretében - fejthettek ki informáló, művelő, egyben esetleg szórakoztató hatást. A szélesebb körben ható - tömegkommunikációs - csatornákon eleddig soha meg nem jelentek. Azzal, hogy közülük többet megvettek, - főleg a m űvekben érintett megyék, városok szakintézményei, hasonlóan belső vetítésre, földrajzilag - néhány mű esetében - akár országos méretben is kisugározhatott e nagy vállalkozású, kis technikai adottságokkal bíró alkotó műhely. Ezzel együtt is mégsem vált figyelmet élvező ügyévé még saját anyaintézményének sem. Érthetetlen, mert ugyanakkor az alkotások az állam, vagy az általa fenntartott intézmények, más szervezetek mecenatúrája (céltámogatása) alapján születhettek meg. Az anyaintézmény az esetek többségében "csak" szakapparátusának munkaidejével és objektív eszközrendszerével, a készítési, majd propagálási folyamatban szükségessé váló adminisztráció és postaköltség vállalásával - mintegy apporttal - járult a költségekhez. E vállalása fejében kapta meg Médiatárának a m ű vek egy-két példányát, s hasznosíthatta azokat, mint tulajdonos kölcsönzésre és eladásra. Sajnos szakszerű megőrző kötelességének ma már egyre hiányosabban tesz eleget, a forgalmazáshoz szükséges propagandára meg szinte semmi gondot nem fordított az utóbbi években . Ezzel a negatív hozzáállással nemcsak kulturális értékeket veszélyeztet a Kölcsey F. Megyei-Városi Művelődési Központ, hanem annak is jelét adja, hogy nem becsüli meg, azokat a szakembereket és hobbys személyiségeket, kik e műveket létrehozták. Én úgy látom, hogy önmaga alkotó tegnapját is meg-

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 259 kérdőjelezi ezáltal . Gazdasági vagy más ránehezedő külső kényszer hatására? Az ügy szempontjából ez szinte mellékes, és fel nem ment . Műveink a Médiatár teljes állományában sajátos helyet foglaltak el mindig, mivel ezek másolását is elvégezte az FNS, végzi a video és számítógép stúdió, s mivel ezek hosszú ideig közvetlenül is szervesen illeszkedtek az anyaintézmény ismeretterjesztő formáiba . Tényleges forgalmukra utaló eseti adatfelvételek születtek . Főleg olyan időszakokban, amikor az anyaintézmény vezetősége megkérd őjelezte e művelődési alkotó munkaforma szükségességét, intézményünkhöz tartozásának vallott indokait. A statisztika mindig azt mutatta : van megnyugtató kereslet e művekre, főként, ha a más műhelyekb ől származó médiák forgalmával vetjük össze az ő keresettségüket. A diasorok használata mára, bizonyíthatóan objektív okokból, mégis háttérbe szorult. Részben a video, mint közvetítő eszköz elterjedése, népszer űsége miatt. A hangosított diavetítések speciális eszközrendszere (képváltós diavetítő, szinkronizátor, váltójelet hang nélkül érzékel ő magnetofon) nem található már a kereskedelemben. E sorozatok pedig videóra átjátszva a kétféle közvetítő rendszer eszközidegensége miatt válnak élvezhetetlenné . Mechanikus (kézi léptetésű) vetítésük esetén pedig éppen a (teljes mű) hatásuk sérül. Nem élvezhetetlenek, de a néző a videohatásokhoz szokottan már nehezen vállalja e technikaitechnológiai zavarokat. Hasznosulásuk így ma már objektíve korlátozott. A hangosított diasorok egy mozgalmas korszak kulturális relikviáívá váltak mára, ha a nagycsoportos hasznosítás oldaláról szemléljük őket. Az önképzésnek, meg a kiscsoportos képzésnek vi szont továbbra is kiváló eszközei lehetnek még eredeti formájukban is, laponként pedig mindenképpen, mivel a képekhez hiteles szöveges ismertetők is társulnak .

Alkotó műhelyünk médiagyártást már évek óta csak video és auditív formában vállal. Fejlesztésről pedig csak a video és számítógép kombinációjában érdemes gondolkodnia, ha - mint korábban - az alkotás új operatív közösségei is megszervezhetőek.

260

FÜGGELÉK

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe

Az alkotók és ellátott szerepkörük esetszámának jegyzéke : a./ DIASOROZATBAN, b./VIDEOFILMBEN, 8 mm-es KÉPSOROZATBAN FILMBEN 1 ./ Szövegíró, szöveg-összeállító, társszerz ő: - Böttkös Sándor tan. 1 - Berényi Rozália népm. 1 - Deményi György népm. 1 - Bozó Mária népm. 1 - Ember Mária népm. 1 - Csízi Endre népm.,elektrotechn. 3 - Francz Vilmos népm. 15 - Deményi György népm. 1 - Gebei Sándorné tan. 1 - Francz Vilmos népm. 8 - Hallgató Éva népm. 1 - Hubert Erzsébet népm. 1 - dr. Juhász Imre tan. Hszob . 1 - Suhaji Józsefné népm. 1 - Juhász Katalin kertészeti t.2 - Tilles Béla képzőművész 1 - Koczokné Boruzs Judit népm. 1 - Tomor András mérnök 1 - Leskó Anikó népm. 1 -dr .Lovas Márton muzeológus 2 - Nagy Antalné botan. 1 - dr. Nemes Lajos botan. 2 -dr Nemes Lajosné botan. 1 - Nememé Szekrényes Zsuzsa . 3 - Nyitrai Sándor ny. vasúti alk .9 - dr. Ötvös János ny.tan. 4 -Papp Mária Edit népm. 5 -Petroska Edvardas tan.,lektor 2 - Sápi Lajos nyg . épít. 1 - Siroki Zoltán ny.egyet.okt. 6 - dr. Szabó József egyet .okt. 1 - dr. Szamosújvári Sándor tan. 1 - Szász Katalin tan. 1 - Szendrei Julianna tan. 6 - Szécsi Pál tan. 1 - Székelyhídi Ágostonné tan. 1 - dr. Szűcs Ern ő egyet . okt. 1 - id. dr. Tóth Béla tan. 1 - ifj .dr. Tóth Béla népm. 3 - V .Szatmári Ibolya muzeológ.l - dr. Varga Gyula muzeológ . 3 - dr. Veres Józsefné tan . 1 DIA, KÉP - Balogh Zoltán dokum. fotós 1

VIDEO, FILM 2./ Fotós, operatőr vaav társ ebben: - Csízi Endre elektrotechn., népm.l l

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - Benkő László ? 1 - Rácz Zoltán építész 1 -

Francz Vilmos népm. 4 Hapák József fotóművész 3 Ignát Márton fotós, alkalmazott 1 Juhász Katalin kert. techn . 1 dr. Kónya László orvos 1 Kövesi Péter grafikus, népm . 1 dr. Lovas Márton muzeológ . 3 Máthé András fotóműv. 8 Nagy András mérnök-tan. 1 Nagy Antalné botan. 1 dr. Nemes Lajos botan. 1 Nyitrai Sándor ny.vasúti a1k.34 Oláh Tibor fotóm űvész 3 dr. Ötvös János tan . 3 Rejtő Károly tisztviselő, Miskolc, 3 dr. Varga Gyula muzeológ . 2

- Vlajk Tibor elktrotechn., népm. 6

DIA, KÉP

VIDEÓ, FILM 3 ./ Szerkesztő va~y társ ebben : - Deményi György népm. 1 - Berényi Rozália népm. 1 - Francz Vilmos népm. 45 - Bozó Mária népm, 1 - Gebei Sándorné tan. 2 - Csízi Endre elektrot.népm. 4 - Hallgató Éva népm. 1 - Deményi György népm. 2 - Koczokné Boruzs Judit népm. 1 - Francz Vilmos népm. 8 - Kövesi Péter népm., grafikus .l - Hubert Erzsébet népm. 1 - Leskó Anikó népm . 1 - Suhaji Józsefné népm. 1 - Nagy Antalné botan. 1 - Tilles Béla képz őműv. 1 -Nememé Szekrényes Zsuzsa népm. 3 - Tomor András mérn. 1 - Papp Mária Edit népm. 10 - Petroska Edvardas lektor ., tan. 2 - dr. Szabó József egyet.okt. 1 - Szász Katalin tan. 1 - Szécsi Pál tan. 1 - Székelyhídi Ágostonné tan. Hajdubösz ., 1 - dr. Veress Józsefné tan. 1 - dr. Vikárné Kéry Judit népm. 1 DIA, KÉP

261

VIDEÓ, FILM

4./ Szaktanácsadó , szaklektor vagy ebben társ - dr. Aradi Csaba ornitológus 1 - dr. Angyal László ny.épít .2 - dr. Béres András muzeológ . 1 - Bodó Károly képzőműv. 1

262

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe - Böttkös Sándor tan. 1 - Deményi György népm . 1 -

dr. Éles Csaba egyet. okt. 3 Ésik Nóra múze.(Budapest) 1 Fehér Ágnes múzeológ. 1 dr. Gazda László múz .ig. 8 dr. Gazdag István lev.tár ig. 1 Hubert Erzsébet népm. 2 dr. Keve András muzeológ. 5 Kiáczné dr Sulyok Mária állatkerti botan. /Budapest/ 1 - dr. Kozák Miklós egyet .okt. 1 - dr. Letényi Árpád épít. 1 - dr . Mészáros Zoltán egyet. okt. (Budapest) 1 - dr. Módy György muzeológ . 8 - dr. Nemes Lajos botan. 2 - dr. Ötvös János ny.tan. 2 - Péteri Lajosné tan. 4 - Sápi Lajos ny . épít. 2 - Siroki Zoltán ny. egyet.okt. 1 - dr.Szamosújvári Sándor tan. 1 - dr. Tibori János tan. 3 - Tóth Ferenc tan. 9 - dr. Újváry Zoltán egyet. okt. 1 - V . Szatmári Ibolya muzeológ . 2 - dr. Varga Gyula múzeológ . 1 - Viga Gyula múzeológ . (Miskolc)

DIA,KÉP

- Gara Zsigmond épít. 2 - dr. Keresztemé dr. Várhelyi Ilona muzeológ . 1 - Lakner Lajos múeológ . 1 - dr. Módy György múzeológ. 1 - Suhaji Józsefné dr. népm. 1 - dr. Varga Gyula múzeológ . 1

VIDEÓ,FILM

5 ./ Szövegmondó vagy ebben társ -Bozó Mária népm. 1 - Berényi Rozália népm. l -Ember Mária népm . 1 - Bozó Mária népm. 2 -Francz Vilmos népm. 1 - Csíkos Sándor színin . 1 -Gebei Sándorné tan. 3 - Kőszáli Ibolya szinm . l -Kelemen Csaba színin . 1 - Kun János előadóműv. 3 -Kiss László szinm . 2 - Nagy Imre rádióriporter 1 -Kun János előadóműv. 14 - Szilágyi Ildikó el őadóműv.5 -Leskó Anikó népm. 1 - Tilles (Harsányi)Ágnes - Mohos Péter népm.,előadóműv. l előadóműv. 1 - Nagy Károly vegyésztechn . 3 -Tóth Károly tv-riporter 1 - N. Molnár Éva előadóműv. 3 - Nememé Szekrényes Zsuzsa népm. - Nyina Petrova Ritova lekt. tan. 1 - Papp Mária Edit népm. 3

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII - Petroska Edvardas lekt.,tan . 1 -

Szécsi Pál tan . 1 Szíki Károly színműv. 2 Szilágyi Ildikó előadóműv. 16 Régi Erzsébet népm.,előadóműv. dr Vikárné Kéry Judit népm . 3

DIA, KÉP

VIDEÓ, FILM

6./ Nyelvi: fordító, lektor ; kéni, zenei ötletadó - Szilágyi Ildikó főisk .okt. Bagi Éva főisk .okt.orosz ford. 8 dr. Harangi Lászlóné főisk . okt. angol ford. 3 Franczné Hégely Mária tan. 8 angol ford. 8 tanár német fordító . 8 Lund Ove angol lekt. 3 - Papp Ágnes - Franczné Hégely Mária tan. - Kőszeghy Attila épít. 1 anyanyelvi lektor 45 - Lukács Gábor képzőműv. 1 - Lukács Tihamér ? 1 - dr. Molnár Imréné fő isk .okt. - Nagy László János tan . 1 orosz lekt. 1 - Balázsi József dekoratőr, l0 - Orosz Attiláné népm. 1 - Pálfy Dénes képzőműv. 1 - Kövesi Péter népm.,dekor . 12 - Fehér Csaba dekoratőr 16 - dr. Vikárné Kéry Judit népm. 8 - Gonda Zoltán képzőműv.,dek. - Katona Bálint képző és fotom. 1 DIA, KÉP

VIDEÓ, FILM

7./ Bemutatóként, asszisztensként, énekeskéntbes - id. Asztalos Endre kádár 1 - dr . Papp Lászlóné népm. tan.l - Pécsi Erika tanuló 1 - ifj . Asztalos Endre kádár 1 - Tilles Lea tanuló 1 - a KLTE Botanikus Kertjének munkaközössége (vezette dr. - Tóth Pálné népm. tanár i - Béres Ferenc előadóműv. 1 Nemes Lajos és Juhász Katalin) 3 - Benei Istvánné mikepércsi köteles - Köri foglalkozások, - Gábor Pétemé egyeld kosárfonó 1 egyéb alkalmak, tömegrendezvények közönsége - Kathy László debreceni szíjgyártó számtalan alkalommal. - Kathy Lászlóné a felesége 1 - Kádár Gyula debr. szijgy . 1 - dr. Kiss József kaktuszgyűjtő állatorvos 1 - Kozma Ferenc kaktuszgy . 1 - Segyevi Imre katuszgy. 1 DIA, KÉP

VIDEÓ, FILM

263

264

-

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe

8./A Médiatárban levő változatokat hansosította. Adorján Csongor elektrotechn . 7 _- Csízi Endre népm .,elktrotechn . 11 Galgóczi Imre techn.tan . 1; - Vlajk Tibor népm .,elektrotechn . a MPI Studióban - A virágkarneváli művek az Groska András elektrotechn . 5 esetek többségében kollektív Verebélyi Gyula elekt.techn .5 munkája Csízi E.-nek és Vlajk Vlajk Tibor népm .,elktrotechn. 51 . Tibornak .

c./ CSOPORT (szocialista brigád, szakkör) KERETBEN alkotott MŰ: ALKOTÓ KÖZÖSSÉG : TAGJAI : -Válogatás a divat-Hajdúböszörményi Szol-Bácsi Eszter történetből h.d . gáltató és Ruhaipari Szö-Károlyi Mária vetkezet Május 1 brig . -Kovács Judit -"420 év .. ." 8 mm-es -Alföldi Nyomda -Szabóné Lévai film Szajuz-Apolló brig . Ágnes - Juhász Valéria -Kerekes Imréné -Kuglerné Sztanes Piroska -Sasi Szabó Józsefné -Tör ő Tibor -Varga György -Hortobágy ÁllatviláÁHV Köves János -Kálmánchey Jánosné ga h.d . brig . -Péntek Zsuzsanna -Rácz Atilla -Szolga Benjaminné -Várkonyi Györgyné -Vásárfia /a debreceDEKO Hámán Kató brig. -ifj .Antalfy László ni mézeskalács/ h.d . -Erdélyi Lászlóné -Kovács Ferenc -A kádármesterség h.d . DEKÓ Hámán K.brig. -Juhász Kálmánné -Németh Károlyné -A köteles h.d . DEKO Hámán K.brig. -Antalfy László -Erdélyi Lászlóné -Kovács Ferenc -TukacsJánosné -Amíg a vesszőből koDEKO Hámán K.brig. -Antalfy László sár lesz h.d . -Erdélyi Lászlóné -Kovács Ferenc -A Városi Tanácsháza DEKO Medgyessy -Bartok Istvánné és környékének műFerenc brig. -Bata Lászlóné emlékegyüttese h.d . -Pulya Sándorné -A Református Kol-Deák Istvánné

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII légium h.d.

-Az Északi-Középhegység ásványai h.d.

Posta Távközlési Üzem Gagarin brig.

-A világ megismerése h.d. magnitudó

TIT és Kölcsey Műv.Kp . Magnitudó csillagászati szakköre

-Horváth Attiláné -Tóth Lászlóné (Mindkét műben ugyanazok./ -Bana Gyuláné -Bagdi László -Bagdiné Horti Éva -Dajka Károlyné -Zajácz György -Szoboszlay Endre -Kovács Gábor

265

d./ A tematikus DIAGYÜJTEMÉNYEK STÁBJÁBÓL ismert Fotós: -Balázsi József dekor. -Balogh László fotóműv. -Iklódy János sajtófotós -Fekete Gáborné múzeumi fotós -Francz Vilmos népm. -Katona Bálint fotóműv. -Kövesi Péter népm.,dekor. Képazonosító: -dr. Aradi Csaba ornit. -dr . Bényei Miklós könyvtáros -dr Hajdú István ny. tan. -Francz Vilmos népm. -Lantos György filmváll.alk. -Mervó Zoltánné levéltáros -Nagy Lászlóné filmváll .alk. -dr . Nemes Lajos botanik . -Nyakas Mikásné népm űv.

-Máthé András fotóműv. -Nyitrai Sándor ny.vasúti alk. -Oláh Tibor fotóműv. -dr . Ötvös János ny.tanár -Vadász György fotóműv. -Vencsellei István fotóműv. -Orsz. Széchenyi Kt. dok. oszt . -Őri András erdőmérnök -dr . Papp Lászlóné népművész -dr . Pappné Szalay Emőke múzeológ . -Siroki Zoltán egyet . okt. -dr . Szathmáryné Bíró Katalin múzeológ. -Szendrei Júlianna tan. -Sz.Kürti Katalin dr.,múzeológ. -id .dr . Tóth Béla ny . tanár -dr . Vikárné Kéry Judit népm.

Listázói (jegyzék, szerkeszt ői): -Francz Vilmos népm. -Papp Mária Edit népm. -Molnárné Váczi Mária népm. -dr Vikárné Kéry Judit népm. Rádió és tv-műsorok meg~gyelöi, válogatói,rögzít ői: -Csízi Endre elktrotechn. -Rózsa Dezső telefonközpontos -Franczné Hégely Mária tan. -Orosz Attiláné népm. -Molnárné Váczi Mária népm. -Vlajk Tibor elektrotech, népm.

Ők tehát azok, akik érzékelve az idők aktualitását, hasznosítva azon ismereteiket, képességüket, személyes ambíciójukat, amelyekről fel lehetett tételezni, hogy mások ismeretszükségleteinek kielégítésére képesek, alkotóként olyan formába ön-

266

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe

töttek, ami személyes jelenlétük nélkül is, későbbi időpontokban is, szűk magán köreiken kívül is hatni tud . Akkor is joggal írhatjuk le e gondolatsort, ha az amat őr alkotás folyamatában esetleg egyikükben sem fogalmazódott meg ez így, mert külön - szakmán kívüli munkájuk végeredménye EZ. A művek kapcsán vázolt óriási méretű társadalmi "kísérletezésben" volt egy, bár igen keskeny vonulat : A MI MŰHELYLJNK alkotó tevékenysége is.

GohtNibutiohs to the history of stuáios for eciucatioh adults

The contributions promised in the title come from the history of the Hungarian general education and from the essential, formal, methodological characteristics of the educational branch of the general education and refer to the cultural-sociological reasons of the above: to the educational practice of the 1970s and 1980s, to the search for way out, to the versions of such ways and superficially to the social background of them. They direct the generally curious reader but also give help in recognition and reckoning to the expert engaged in research of education of our recent past moreover generally also to the secondary school students college students and university students studying to work on the field of education . By means of it we can get acquainted with our theme since it doesn't manifests itself by the reconditeness of the historical science but by summarizing the work of a concrete studio for education adults . The working-group of the Debrecen studio for education adults was led by the author. It is understandable that from the wide collection of examples of their work he detailed that special field which went to full proportion to the degree detailed within his personal range of duties . This is the field of written and slidefilms, video films, overhead projector transparents and auditive informative materials (media) . Many excellent experts of Debrecen, of the county and sometimes of Hungary participated in making and production of such materials . Their names and proportion and directions of their contributions can be found in the Appendix. Their role can't be suppressed since their ac-

267 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tivities were not led by money but the love of their matters of profession and by the intention of showing the values of Hajdú-Bihar county and sometimes of wider human environment which values were created by nature and human. They did it often just for a 'thank you' what they gave usually only from the organizer of the work in times when mostly only money could stimulate people ready for work for making great creations . Nevertheless the most important undertaking of this chapter is showing the incentives of cultural history which stimulated for creation works of art: professional articles and independent publications of professional methodology and appeared as media versions describing and documenting also the continuous modernization of the process of communication . Thus the study simultaneously is a collection of examples and additional materials of history of communication, of history of pedagogy and of knowledge of the country . Although it isn't included in its program but the study performs factually a kind of registration and popularization of the work completed. Last but not least the object of the paper is a significant chapter of the history of the "Ferenc Kölcsey" County-Town Educational Centre (the parent establishment) because the study documents one of the permanent and effective activities of the Centre which activity is not spectacular but which is very important from the point of view of cultural history . The works listed in the column Note make possible for the researchers the detailed study of their subjects . Thus the readers can get acquainted with the full sphere of practical values created by SEA (Studios for Education Adults). They are accessible in every library of full collection interest, in Media Collection of "Ferenc Kölcsey" Educational Centre but in several other public collection institutes as well.