i. ^^ ',yf. v"^- Ám- 7»» '' ' 7Í- 'tói'

'^y^jMi

sT^ítV^

-í

M'^^^f/i ^^•',yf

v"^-

Ám7»

»•''•'•

Wf 7Í-

'tói'

7.

TANULMÁNYOK NEMZETI MVELDÉSÜNK TÖRTÉNETÉHEZ.

— ELS

—

FÜZET.

5^ AZ

ACADEMIA ISTROPOLITANA, r

f

MATYAS KIRÁLY POZSONYI EGYETEME. OKLEVÉLTÁRRAL.

AZ ÜJ POZSONYI

M. KIR.

ERZSÉBET-TÜDOMÁNVEGYETEM MEGNYITÁSA EMLÉKÉRE IRTA Éa KIADJA

CSÁSZÁR MIHÁLY

dr.

ÁLLAMI FREÁLISKOLAI TANÁR ÉS KÖNYVTÁROS.

POZSONY.

EDER ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL. 1914.

s '1'^-

B^

ELOSZO. j^z 1912:XXXVÍ. debreceni tásával

törvénycikk a

pozsonyi

egyetemek szervezésének törvénybeikta-

áj

bizonyára jelentós

fordulópontot fog alkotni,'^

hazai fiskoláink történetében.

Pozsony

j

'

egyetemének,

Erzsébet-tudományegyetemnek

magyar

a

szervezése

megtörtént megnyitása önkéntelenül régi

és

egyetemének

pozsonyi

is

s

-.••..'/

királyi

immár

Mátyás király

történetére

irányítja

figyelmünket. S ez a történelem arra oktat bennünket,

hogy Pozsony j egyeteme régi történelmi alapokon épül, jól megmunkált történelmi talajba bocsájtja gyökereit,

tehát

életrevalóságát

annál

fokozottabb

bizalommal remélhetjük. dolgozatunk

Jelen

megírására

szintén

pozsonyi egyetem megnyitása szolgáltatott Részletes feldolofozását annál

nek

tartottuk,

is

az

új

alkalmat.

inkább kötelesséííünk-

mert Mátyás király nagyjelentség

mveldéstörténelmi irodalmunkban még nem részesült kell monografikus

Academia

Istropolitáná a

újabb

méltatásban.

Munkánk közben

f

figyelmünket egyrészt arra

hogy minél több újabb kutassunk fel, másrészt arra, hogy leveles anyag eddigi kiadásait az

irányítottuk,

okleveles anyagot a

már

eredeti

ismert okkéziratos 1*

hagyomány

alapján ellenrizzük

az okiratokat lehet-

s

leg gondos új kiadásban bocsássuk a kutatók rendel-

Ezt az ellenrzést azonban a külföldi

kezésére.

levél-

anyagon a jelen súlyos viszonyok között, legnagyobb sajnálatunkra, végre nem hajthattuk, viszont annál gondosabban elvégeztük a hazai okleveles emlékeken. Ezen munkánk eredményeképen, úgy hisszük, értékes fejezettel járulhattunk hozzá a tervezett Monumenta Hungáriáé rzött

tárakban

kéziratos

Paedagogica anyaggyííjteményéhez, másrészt pedig az eddigi

kútfközlések

munkánk els

hibáinak

állítást sikerült

Kötelességünknek

vánosan

lerójuk

is

akiknek

szemben,

szíves

Hodinka Antal

dr.

e helyütt nyil-

köszönetünket mindazokkal készsége

megírását és kiadását lehetvé illeti

megigazítanunk.

hogy

tartjuk,

hálás

folytán

nemzedékrl nemzedékre

felében több.

átszármazott téves

kiküszöbölése

tette.

jelen

munkánk

Hálás köszönetünk

pozsonyi egyetemi tanár urat,

Közmveldési Egyesület törtészakosztályának elnökét, munkánk

a Pozsonyvármegyei

nelmi és régészeti

megírása és kiadása érdekében

mködéséért, tanár

urat,

könyvének

Kováts

Ferenc

kifejtett

buzgó közre-

pozsonyi

dr.

egyetemi

amiért

Pozsony város középkori

általa

elkészített

kiadásából

telek-

a

régi

pozsonyi egyetemi épület telekkönyvi lapjait elzetes közlésre készségesen átengedte

számadások szolgált

;

átkutatásában

is

s

a pozsonyi kamarai

becses

Kisfaludy Vince és Dohnál

útmutatásokkal

Rezs

dr. urakat,

a

pozson^n káptalani levéltár reit, Batka János pozsonyvárosi. Barifai

Szmatlik Antal

amiért

a

Szabó László

dr.

M. Nemzeti Múzeumi és

esztergomi primási

gondjukra

bízott

levéltáros urakat,

levéltárakban

végzett

kutatásainkat a legszívesebb készséggel segítették el.

Egyebekben

bvebb

adatok hiányában a régi pozsonyi egyetem-

nek fleg bels történetérl kerekebb képet

hogy

a szíves olvasó elnézését kérjük,

nem

rajzolhattunk,

munkánkat

a jelen

és részletesebb

másrészt pedig azért, hogy

háborús viszonyok között eredeti

meg-

tervezetünktl eltérleg lehetleg egyszersítve, rövidítv^e.

trációk

a

néltül

Pozsony,

m.

jegyzetekkel kellett

1914.

takarékoskodva

nyilvánosságra

október

3-án,

kir. Erzsébet- tudományegyetem

és

illusz-

bocsájtanunk.

az

j

pozsonyi

megnyitása napján.

A szerz.

ELS

Az Aeaclemia

FEJEZET.

megalapítása.

Istropolitaiia

Az Academia Istropolitana megalapításának dicssége a háború és béke

királyunknak

Els

13G7-ben

els

felének

után

a

között

zavarai

hasonló

Mátyás

Lajos

sorsra

jutott által

király

a

XV.

kénytelen

volt

már

pár

Rövidesen,

egyetemünk, a Zsigmond király alapított fiskola

Nagy

alapított fiskola

mködését.'

megszüntetni virágzás

egyetemünk,

hazai

nemzeti

nevéhez fzdik.

Hunijadi Mátyásnak

:

által Pécsett

század

mveiben egyaránt nagy

évtizedes

második hazai

1389-ben Óbudán

is."

király,

a

oktatásügy

iránt

csakhamar

felismerte,

közmveldés

hazai

komoly

tanúsított

hogy

Qgj

köz-

és

érdekldésével

újabb,

és

pedig

teljes

fiskola szervezése elodázhatatlanúl szükségessé

vált.

Mihelyt trónját bels ellenfeleivel szemben mega

szilárdította,

járataival

törökkel

had-

fejére

tette,

azonnal

megtette

irányban az els lépéseket. Szemmelláthatólag

vezett

'

A

gyzelmes

rendet teremtett és Szent István koronáját

1464. március 25.-én ez

szemben

arra

egyetem 1467-re, a Denifle

:

Die

Universitáten

törekedett,

pécsi

des

hogy a

ter-

egyetem alapításának Mittelalters.

I.

418.

— 57. m. 418 — 423. Ábel: Egyetemeink a középkorban.

Békefi:

pécsi egyetem. 47 2

Denijie

i

17

— 27.

már megnyitható legven. Ezért udvara legkiválóbb magyar humanistáival: Vitéz János századik évfordulójára

esztergomi

a

érsekkel,

tudóssal

és

Csezmíczei

püspökkel, a tudós költvel együtt

pécsi

munkához

A hármuk

látott.

már

Jdno.s

jó eleve

lelkes buzo^alma és hozzá-

múlva csakugyan minden nehéz-

értése rövid pár év

ségen gyzedelmeskedett.

A

kor

felfogása

valamely

szerint

egyetem

új

megnyitása csak akkor volt érvényes, ha ez valamely felsbb hatalom engedélyezése alapján történt. Mátyás a

maga

volna az

ugyan kiadhatott egyeteme számára, csakhogy

fejedelmi hatalmánál fogva

alapítólevelet uj

ebben

foglalt

jogosítványok

csupán

belül lettek volna érvényesek.

határain

hanem

ország

az

Ha nem

ily

hatáskör egyetemet kivánt alapítani, vagyis ha azt akarta, hogy egyeteme az összes többi külföldi egyetemekre nézve is teljes joggal megadhassa végzett hallgatóinak a jogosítványt jogú,

korlátolt

teljes

valamely nálánál

a tanításra,

másság jóváhagyását

kellett

csak az egyház

a pápa,

feje,

névleges

feje,

azonban

már ekkor

állott

III.

ügyben

maofasabbrancrú

liatal-

megszereznie. Választania s

a keresztény államok

a római császár között lehetett.^ Mátyás

Frigyes

sokkal

is

császárral,

rosszabb

hogysem

viszonyban jelents

ily

szívességet kérhetett és várhatott volna tle.

Egyedüli

hogy

is

megoldásként tehát csak az maradt hátra,

meg teregyeteme számára. Fpapi

az egyház fejének engedélyét szerezze

vezett teljes jogosítású

új

munkatársai

bizonyára szintén ezt a megoldást taná-

csolták neki.

Ezt ajánlotta Mátyásnak az a szándéka

is,

hogy

'

V.

új

().

egyetemén

Denifle:

a

pécsi

egyetemen a pápa

Die Universitalnn des Mittelalters.

I.

763

— 7ÍU,

által

nem

engedélyezett hittudományi kart

hogy

továbbá,

szervezze,

egyetem fentartásának anyagi csökkentse, hogy tanárai számára egy-

azzal

terheit

is

az

új

házi jövedelmeket biztosítson.

A

épen

trónon

pápai

1464. évben

az

beállott

változás azonban az egyházi jóváhagyás megszerzését

némileg

késleltette.

Pius pápa. a tudós humanista

II.

Aenea Sylvio Piccolomini, akitl Mátyás az egyetem engedélyezését biztosan és hamarosan remélhette volna, a török ellen tervezett hadjárata elkészületei közben

1464. augusztus 14.-én váratlanul elhalálozott. Utódját, 11.

pápát

Pál

meg,

szeptember

koronázták

16.-án

Mátyás, mint a török elleni újabb hadi vállalata

s

számára, is

1464.

sietett az

fényes

pápa jóakaratú támogatását

új

Mindjárt

a

következ

követséget

városba.^

A

egyetem engedélyezése ügyében

az

épúgy

indított

kora

1465.

év

útnak

Budáról

:

Csezmiczei

püspököt és Rozgonyi János erdélyi

tavaszán

örök

az

már ünnepelt

követség élére az Itáliában

hírnev Janus Pannoniust

biztosítani.

János pécsi

vajdát

állította.

Budáról február 20.-án keltek útra, az idjárás zordonsága miatt csak lassan jutottak elre. Velencén, Ferrarán és Firenzén át

csak

május elején érkezhettek

meg Rómába.

A vezetk elkelségének a kiséret

nagyszersége.

mindenütt kiséret

a

méltó

nao^y

magukkal

Vespasiano

*

vitt

megfelel volt

Amerre csak megfordultak,

feltnést

száma,

teljesen

a

keltett

délceijí'séofe,

háromszáztagú

díszes felszerelése s

20.000 darab arany pompás vereté.

Bisticci,

a

tudós

könyvkeresked,

Részletes története Frahiói Vilmostól

diplomatái. Századok, 1899. 774

— 779.

:

Mátyás király

aki

magyar

:

10

Firenzében szemtanúja volt átvonulásuknak, alig

talált

szavakat csodálata kifejezésére/

Rómában

pápa eltt Osezmiczei János volt a követség szónoka. A nyilvános és az els magánkihallgatáson az egyetem ügyét még nem hozta szóba. Rövid, de hatásos beszédeiben egyelre csak a legfbb az új

kérdésekre

szorítkozott:

tolmácsolta

11.

egyrészt

Pál pápának

királya

üdvözletét

trónralépése alkalmából,

másrészt segítséget kért tle Mátyásnak a török ellen

nagyszabású hadi vállalatához. De már

tervezett újabb

az

els magánkihallgatáson

jelezte,

hogy a pápa

által

engedélyezend további magánkihallgatások során még sok éá pedig fontos dolgot kivan elterjeszteni." Miután a török ellen kért segítség

ügyében a pápától

a körül-

ményekhez képest kedvez nyilatkozatot kapott, a többi kérdésben annál nagyobb bizalommal terjeszthette

az

el mof^bízatásait. A jelzett „sok és pedig

új

egyetem

fontosabb. 19.

A

engedélyezésének

i)écsi

ügye

volt

a

leg-

püsj)ök tehát a pápa által május

napjai között engedélyezett magánkihallga-

és 28.

sorban Mátyásnak

legels

során

tások

fontos" elterjesztés között

ezen

ügyben

folyamodványát terjesztette el. Mátyás király eldta ezen folyamodványában, hogy országában, bár földje nagykiterjedés és ter-

a

pápához

intézett

mékeny, ezidszerint egyetlen egyetem sem mködik. Ezért azután olyanok

is,

akiket tehetségük alkalmassá

tenne a tudományos pályákra, félbeszakítani tanulmányaikat,

»

Vita

dei

uomini

illustri

del

gyakran kénytelenek mert szegénységük, az

secolo

XV. Ábel: Adalékok

humanismus történetéhez. 225. 2 Janus Pannonius eme beszédeinek idrendjérl Áhd: Adal.kok 85-86.

és kiadásairól

a

:

11

utak hosszúsága és bizonytalansága ségek miatt külföldi egyetemekre pedig ez

nem

el

a nyelvi nehéz-

s

nem juthatnak. Már

csak az országra nézve súlyos veszteség,

hanem magára

egyetemes egyházra nézve

az

is,

mert

egyház a szomszédos országokból beözönl eretnekségek ellenében nem állíthat kell tudományú férfiakat. az

Mindezek

alapján

tehát,

mint

egyháznak engedelmes

katholikus

a fia,

pápának

a

s

kéri a pápát,

országa valamely hogy városában vagy valamely más arra alkalmas helyen egyetemet alapíthasson, azon az összes tudományhozzájárulását ahhoz,

adja

karokat szervezhesse, élére kancellárt állíthasson

egyetem szervezetét

s

egyetem

és rendtartását a bolognai

mintájára állapíthassa meg. Felhatalmazást kér az

egyetem

kancellárja

tételeknek

részére,

hogy

a

az

szokásos

új fel-

megfelel hallgatókat az egyetemi foko-

zatokkal kitüntethesse

s

általában ugyanazt a hatáskört

mint a bolognai egyetem kancellárja.

gyakorolhassa,

hogy

egyetem kancellárját, tanárait és tanulóit részesítse a pápa mindazon jogokban és kiváltságokban, amelyeket a bolognai egyetem kancellárja, tanárai és hallgatói élveznek. Végül kéri a pápát, hárítsa el mindazon akadályokat, Ismételten

kéri,

a

szervezend

melyek a régebbi pápai intézkedések alapján ezen új egyetem alapításának és engedélyezésének esetleg útjában állanának. II.

Pál pápa Mátyás király kéréseihez teljesen, min-

den pontban hozzájárult. Ennek jeléül a szokásos módon

neve kezdbetjének (P) ellenjegyzésével sajátkezleg rávezette a

folyamodványra az engedélyezést

kal: „Történjék

*

Függelék

:

1.

meg

az alapítás, úgy,

számú

oklevél.

e szavak-

ahogyan

kérik.''

^

12

is

Még- ugyanazon napon,

1464. május 19.-én arról

hogy

kancelláriája Vitéz János

intézkedett a pápa.

érseket

nála követségben járó

a

és

ünnepélyes alakban

ben hivatalosan

kiállított és

hogy

Annak

engedélyezte.

szervezését

megpecsételt oklevél-

értesítse arról,

is

püspököt

pécsi

egyetem hogy hozzá-

az új

jeléül,

mindenben Mátyás király kérelmének megfelelen történt, Mátyás folyamodványát a pápa a

járulása

maga ünnepélyes

—

módosítással

Egyetlen

okiratába

némi csekély

terjedelemben

teljes

külön

—

belefoglaltatta.

kikötése csakis az volt,

egyetemnek

bolognai

szabályzatát

megersítés végett terjesszék

Pécs ben,

kérdésben

püspöke

ifjú

teljes

is

tehát,

hogy

készítend

mint a

nagyjelentség

ezen

úgy

mintára

stiláris

az uj

szervezeti fel

politikai

hozzá.'

ügyek-

közmveldésügyi

sikerrel járt el követi megbizatásá-

ban. Mihelyt eredményes útjáról visszatért a

magyar

fvárosba, az intézmény buzgó kezdeményezi a pápai engedély

alapján

immár

bizton hozzáfoghattak az új

egyetem tényleges megszervezéséhez.

A

nagy

szervezés

munkáját

járó

körültekintéssel és sok gonddal

Mátyás

király

A nagytudományú

bízta.'"^

rábízott fííladatot

és

Vitéz

János

érsekre

lángbuzgalmú érsek a

két év lefornása alatt derekasan

alicj'

meo'oldotta.

munkát áldozott reá, hanem súlyosabb anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. Minthogy a pozsonyi Ventur család házának azon fele, mely a Gmaitel-örökösökrl háramlás útján a királyra szállott s melyet Mátyás az j egyetem céljaira ado-

Nemcsak

*

Függelék

2

A

szellemi

:

2.

számú

függelék'ben

domini nostri regis"

:

oklevél.

közíilt b.

számú oklevél

szerint Vitéz „ex parte

a király megbizásából intézkedik.

13

nem

mányozottJ

—

bizonyára

elegendnek,

látszott

—

egyetem számára

az

Vitéz a

érsek

sajátjából

600 aranyforinton megvásárolta a Ventur-féle ház második felét is,^ a hainburgi Jörger Lénárttól, aki 1466. március

óta volt ezen épületrész birtokában/^

l.-e

1

Bizonyos

továbbá,

mködött

közre,

hogy abban hogy Mátyás

is

Vitéz

király

keze

érsek

pozsonyi

a

prépostságnak az egyetemi épülettel szomszédos telké-

egyetemnek adományozta.* Vitéz, mint az egyetem kancellárja, bizonyára magának tartotta fenn azt a súlyos munkát, hogy az sajnos, reánk nem maradt új egyetemnek szervezeti szabályzatát kidolgozza s ahhoz a pápa nek Qgy

részét

az

is

—

—

külön kikötött jóváhagyását megszerezze.

A

gondot

legtöbb

adat okozta,

hogy

mégis az a

és utánjárást

egyetem számára megfelel,

az új

lehetleg elsrangú tanárokat szerezzen. kifejtett

O

hívta

E

meg

a

bécsi

egyetemrl Regiomontanust, hogy az új egv^etem bölcseleti

késbb

karán tanítson,^

is

személyesen

maga

levelezett

egyetemmel más tanárok megszerzése ügyégyjtötte össze érseki székhelyén

ben."

tekintetben

buzgalmáról számos hiteles emlék tanúskodik.

kora els csillagászát,

a bécsi

fel-

s

indította

onnan útnak Pozsonyba az 1467. év nyaráig szerzdBuzg^alma

tanárokat.

tetett

ismert határt

ságának, bizottait,

'

'

'

;

mint maga

Függelék Függelék

jeles

:

29.

:

20.

írja

áldozatkészséfje

is

elküldte

tanárokkal tárgyaljanak

számú számú

oklevél. oklevél.

Telekkönyv: a függelékben 34. szám.

számú

*

Függelék

*

Regiomontonus levele

*

Függelék:

:

35.

13.,

14.,

oklevél. :

függelék

15. és

17.

8.

nem

Pozsony város ható-

és Olaszországba

Francia-

hogy

és

szám.

számú oklevelek.

s

meg-

ket

a

14

pozsonyi

egyetemhez

levélben

—

szerzdtessék.

1467. július

—

18.-án

Ugyanezen okmár örömmel

hogy az eddigelé szerzdtetett tanárok Esztergomból mihamarabb Pozsonyba érkeznek, hogy eladásaikat megkezdjék, s hogy a hallgatók s más újabb tanárok is hamarosan meg fognak érkezni. Felkéri ennélfogva a városi hatóságot, hogy az érkez újságolja,

tanárokat

tanulókat

a

és

és szívességgel

fogadja kell

is

ne engedje, hogy bárki

;

szék

egyetemnek

az

által

szabadalmak

tagjainak

s

az apostoli

engedélyezett

és kiváltságok birtokában.'

—

Pozsony város hatóságával szemben

—

mondva

bármiben

is

meg ket

akadályozza ket, hanem védje

tisztelettel

bizonyult

feleslegesnek

Már

buzdítgatása.

érsek

ezen

érsek levelének kézhezvétele

Vitéz

gondosan

eltt önszántából

az

dicséretére

tanárok foga-

a

készült

—

A város polgármestere ezidszcrint Walch már július 7.-én ünnepélyes fogadtatásban

dására.

—

István'"

Pozsonyba érkezett els tanárokat, s a nevében friss gyümölccsel, baromfival ven-

részesítette a

város

meg ket.

dégelte

levelének

érsek

tanárok

újabb

s

20.-án,

után,

kelte

érkeztek.

két

nappal Vitéz

Esztergomból a

Tiszteletükre

városi

újabb hatósáo:

alkalommal még fényesebb lakomát ren-

ez

melyen

dezett,

Július

2 font,

3 schilling és 22 dénár

érték

baromfit, kalácsot, halat, bort és gyümölcsöt szolgáltatott fel.'

A

hatósága

város

zatoktól

sem

'

'

Függelék

siettesse.

:

5.

hogy

még nagyobb az

Ezáim'i oklevél.

Pozsony város története. III. 395. Városi kamarai számadások függelék 6. szám. Ortvay

áldo-

egyetem tényleges Áldozatkészsége fleg abból

riadt vissza,

megnyitását

*

azonban

:

:

15

tnik

hogy

ki.

az

magánlakásokul át

tatta

és

mely eladdig

egyetemi épületet,

megfelel középületté

szolgált,

rendeztette

Augusztus

be.

elejétl

alakít-

szep-

tember közepéig apróbb napi tételekben elég tetemes összeget zésre:

folyósított

padok,

az

katedrák

tisztítására és kimeszelésére

az anyagot

is,

épület október

bels berende-

átalakításra és

;

épület

az

készítésére,

ki-

mindezen munkálatokhoz

munkaert is a város adta.^ így az elejére már annyira rendbe jött, hogy

a

az eladásokat a

félévben minden akadály nélkül

téli

meo'kezdhették.

Az egyetem hivatalos és ünnepélyes megnyitása azonban már jóval elbb megtörtént, és pedig 1467. július 20-án, azon a napon, amelyen az Esztergomból az érsek ajánlólevelével érkez tanárokat a városi hatóság oly fényesen megvendégelte. Az ezen napról kelt városi kamarai számadások határozottan tanúsítják, hogy a tanárok az új egyetem megnyitása céljából érkeztek e napra Pozsonyba.^ Bár hiteles emlék nem azok

amit Vitéznek

egyetem létesítése körül kifejtett buzgalmáról egyébként tudunk, valószínnek kell tartanunk, hogy az új egyetem megszól róla.

után,

nyitásának

fényét

szomszédos

koronázó

azzal

is

emelte,

az

új

hogy

székesegyházban

az

azzal

maga.

az

ország els fpapja mondotta az els „Veni Sancte"-t.

Még egy hónappal elbb,

június 20.-án,

az új

egyetem alapításával kapcsolatban egy másik érdekes esemény történt Esztergomban az egyetem új :

inaugurációja, az

inauguráció

vagyis

szimbolikus

valóságos

augurium

'

Kamarai számadások

2

„Umb

die hochschuell anzuheben."

'

Ábel

Egyetemeink a középkorban.

:

:

függelék

7.

volt

:

e

szám.

Függelék 66.

Ez napon

megalapítása.^

1.

6.

szám.

16

ügyeltette

meg

Vitéz

érsek a csillagok

állását az új

egyetem jövjét illetleg. A csillagjóslatot az érseknek az esztergomi székesegyház tornyában felállított házi csillagvizsgálójában végezték, az Esztergomba

gyük

pozsonyi

egyetemi tanárok jelenlétében,

nyára Regiomontanus és Ilkaszi Márton tanárok, csillao-ászok közremködésével.

A

fényes

csillagok

jeladásaira

jövt

jósoltak.^

A

bizojeles

csillagok

mindig sokat adó Mátyás király

és Vitéz

érsek tehát teljes bizalommal adhatta át új alkotását

magasztos rendeltetésének. Az ekkor

felvett

horoszkóp (Figura coeli hóra institutionis Uni-

versitatis Histropolitani)

másolatban fenmaradt a bécsi városi könyvtár Innen befejezett Plinius-kódexének végén.

1

egy

1467.

március

másolva kiadta másolat

téves

7.

én

Schier X. keltezését

:

Memória Acad.

(jiín.

5.)

Istrop.

c.

mve

június 20.-ra helyesbítve.

végén, (I.

m.

a

11.)

MÁSODIK FEJEZET.

Az Academia Istropolitana

szervezete.

Mátyás pozsonyi egyetemének bels szervezetét kutatván, ingoványos talajra lépünk. Az egyetem bels anyakönyvei, szervezeti szabályzatai,

hivatalos iratai,

nem maradtak korunkra. Valószín, hogy megsznése után mindezek a királyi levéltárba kerültek s azzal együtt pusztultak el nyomleckerendjei

pecsétjei

és

talanul.

Az

egyetem kérdése

a székhely

illetleg

szervezetét

vár

Régibb Íróinknál

tisztázásra.

ugyanis gyakran azzal az

mindenekeltt

állítással találkozunk,

hogy

Vitéz érsek elször a saját székhelyén, Esztergomban állította

az

egyetemet

Ez

az

fel

s

csak utóbb helyezte át

egyetem els, érdemes monografusának, Schier Xystusnak téves munkájából került feltevésein épült. Bizonyára az bele Mária Terézia királynnek azon ünnepélyes okPozsonyba.

iratába

is.

állítás

a pozsonyi

melyet a nagyszombati egyetemnek Budára

helyezése alkalmával adott

ki.^

hogy mivel

egyetem fentemlített inaugurációja Esztergomban ment végbe, ez csakis az egyetemnek Esztergomban történt megnyitását jelentheti." Mondanunk sem kell, hogy Vitéz Schier abból indult

*

Függelék

'

Memória Academiae

:

40.

ki,

szám. Istropolitanae, 10.

1.

az

18

egyetem jövjére vonatkozólag

pozsonyi

a

érsek

maga

végeztethetett csillagjóslást a

annál

vizsgálótornyában,

is

is

esztergomi csillag-

inkább, mert a pozsonyi

egyetemi csillagvizsgálótorony ekkor még nem állhatott készen. Másrészt a pozsonyi egyetemhez szerzd1467.

tanárok egy része a csillagjóslás idején,

tetett

június 20.-án biztos tudomásunk szerint Esztergomban

Közülük

tartózkodott.

épen

ketten,

a

csillagászok,

Regiomontanus és llkuszi Márton már régebb ideje az esztergomi várban dolgoztak „Tabulae directionum"

cím

mvükön.^ Ok

közös

is,

a

tanárok

többi

is,

mint Vitéz érsek levelébl határozottan értesülünk, az inauguráció után egy hónappal egyenesen Esztergomból

indultak Pozsonyba

Még kevésbbé

egyetem

az

meg

állhat

megnyitására.^

Schier

feltevésének

második bizonyítéka. Szerinte az egyetem „IstropoHtana" elnevezése szintén arra vall, hogy az egyetem elször Esztergomban nyilt meg, mert hiszen nálunk eleinte csak

Esztergomot nevezték Istropolisnak.

hogy Pozsony városa csak

véli továbbá,

áthelyezése

kapta

után

hogy

is

egyetem

az

az Istropolis

(= dunai

egyetem megtarthassa klasszikus hangzású „Istro-

város) nevet, csak azért,

továbbra

meg

Ugy

poHtana^ címét,

s

ezzel

az odahelyezett

továbbra

is

kifejezést

nyerjen

hogy Esztergomban, az esztergomi érsektl nyerte Csakhogy azt, hogy az Istropolis név eredetét.

az,

•

régeV)ben Esztergomot

illette

volna meg, Schier csak

Mátyás egyik kortársának, Ransanus nek

mvébl ^

2 3

vett téoes idézettel kivánta bizonyítani.

A munka

Szádeczhy

:

lucerai püspök-

krakói

kézirata

Századok 1881. 421.

Függelék 5. szám. I. m. 10-12. :

szerint.

Fraknói

:

Vitéz

élete

231.

19

Pedig Ransanus egy szóval sem

gomot valaha kiadása

és

Gronns

csak

némelyek

azt

állítása szerint az

okirataikat

Pozsonyt

nem

hogy

Ister

(Duna) az

Egyébegykorúak, mikor

az

„lstropolis"-ból

említi.

is

ezen

keltezték,"

csakis

értették.

Mindezzel

mely

Esztergom

(Garam) folyókról nyerte a nevét;

kétségtelen,

is

hogy

írja,

Istro-pohs összetételt ellenben

ként

Eszter-

Istropohsnak hívták volna. Legújabb

is

szerint^

(Strigonium)

hogy

állítja,

azután

Mátyás

teljesen

megdl

az a feltevés,

egyetemét voltaképen kétszer volna megszervezni elször Esztergomban, s

szerint

kellett

új

:

másodszor Pozsonyba történt áthelyezése alkalmával. Felmerül már most a második kérdés: miért épen Fozsonijt

székhelyé ül

Ábel

választotta

Mátyás király

egyeteme

?

Jen

volt,

mert Pozsony

szerint egyrészt azért,

az országnak a fváros után talán

városa

új

másrészt mert

itt

legjelentékenyebb

a virágzó bécsi egyetem

buzdítólag kellett hatnia az új fiskola

közelségének

is

tanáraira

és

tanulóira.'^

kizártnak

és

Ortvay Tivadar

meglepnek, hogy

Vitéz

nem érsek

tartja

az

el-

helyezés kérdésében Esztergom mellett kardoskodott,

^oj

^^^^'

mert

itt

voltak,

^^^07 ^íátyás választása azért esett Pozsonyra,

közmveldési

a

viszonyok

fleg pedig, mert Pozsony

feküdvén,

a

könnyebben

külföldi

tanárok

1

M. Fltrianus Mátyás

ország szélén

tanulók

és

:

számára

egyik

Fontes Domestici. IV. 149, 1468.

évi

oklevele

kelt

Annales. IV. 52. vagy ,,H7stropoli". Kovachich ^

az

elnyösebbek

volt elérhet.*

8

3

s

:

,.Histropoli-'.

Pray

Vestigia Comit. 380.

Egyetemeink a középkorban. 29. Pozsony város története II/4. 317—318. 2*

20

Mindezek kétségtelenül

teljesen helytálló elméleti

megokolások. Valószín azonban, hogy Mátyás királyt, mint általában az egyetem alapításában, úgy az elkérdésében

helyezés

gondolások

pápaság

más, és pedig politikai meg-

A középkor

vezették.

is

a

és

is

császárság

hatalmasságnak

az egyetemet a

harmadik nagyegyetemek jelentós

mellett a

Az

tekintette/

tényezkként mködtek közre a politikai kérdésekben, nem meglep tehát, hogy viszont az egyetemek alapításánál

többször politikai érdekeket tartottak szem

is

eltt az alapítók.^

Mátyás

mindenesetre azzal a szándékkal

király

egyeteme alapításához, hogy országát szellemileg önállósítsa s ezzel a magyarországi értelmiséget a készült

egyetemek

külföldi

Azt

nem

bánta,

politikai befolyása alól

st lehetleg

elsegítette,

kivonja.

is

hogy

tanulni

vágyó alattvalóinak jelentékeny része az itáliai egyetemeken nyerje kiképzését. Annál kevésbbé lehetett azonban közönbös reá nézve az, hogy alattvalóinak másik jelentékeny része két vele ellenségesked ural-

kodóház székvárosában, Bécsben szellemi kiképzését

s

és

Krakóban nyerje

ezzel együtt politikai iskolázott-

ságát.

A összes ki,^

egyetemi hallgatók

más

krakói *

A

Ern A

*

Divéky

:

— 1470

között

az

hazánkból került

szerint

a

XV.

század

magyarországi hallgatók száma

egyetemen.*

Fináczy

2

volt a

1461

10'2^'/o-a

számadatok

hiteles

folyamán 167o a

fvárosban

lengyel

Bécsben

pedig

az

egyetem

középkori nevelés története. 257.

egyetemrl lásd Aschbach : Geschichte der Wiener üniversitát I. 8 — 12. ' Morawski (Histoire de Tuniversité de Cracovie) után Kropf: Századok. 1906. 836-840. prágai

:

és

bécsi

Századok. 1909. 302.

21

nagy volt a magyarországi hallgatók száma, hogy az egyetem 1366. évi szabályfogva

alapításától

zata

szerint

szerint a

oly

negyedik,

a

1384.

az

szabályzat

évi

harmadik külön egyetemi nemzetet, a Natio

Huno*aricát alkották.^

Ezen számok világánál egészen más képet nyerünk azokról az okokról, melyeket Mátyás az egyetem engedélyezése ügyében a pápához intézett folyamodványában hangoztatott. A szegénység, az lítak

—

hosszúsága és mellett

—

a

nemzetközi latin eladási nyelv

a

nehézségek a tanulni vágyókat

nyelvi

nem igen tartották vissza a Ha csak azt nem feltételezzük, hogy Mátyás

egyenesen

számára alapította

amit Ábel

Jen

szegényebbsors

gondol,

alattvalói

egyetemét, azon tudatban,

belföldi

hogy a vagyonosabbak

egyetemektl.

külföldi

ezentúl

is

a külföldre járnak,"

okvetlenül arra kell gondolnunk, hogy Mátyás, mint

okok hang-oztatásával csak a valódi szándékát leplezte. Ez pedig nem lehetett más, mint az. hogy hazai fiskolája révén alattvalóit itthon marassza s fleg Bécstl és üo'ves

diplomata,

az említett általános

Krakótól távoltartsa.

Egyetemét

tehát

kellett

ott

elhelyeznie,

legjobban remélhette,

látogatottságát

vagyis

ponton, melyet a Bécsbe törekv nyugati

s

a

járó felvidéki hallgatók egyaránt közel értek.

egyetemet

fleg

a

nyugati

országrész

németajkú

szülöttei

keresték

fel,

egyetemét

srn

Pozsonyban találhatták »

Schrauf Károly

könyve. VII. *

lap.

erdélyi

látogató

:

A

fel

bécsi

ahol

azon

a

Krakóba

A

bécsi

városainak is,

a

Bécs

szászok

is

épen

ezek

hazánkban legkifejlettebb

egyetem magyar nemzetének anya-

,

Egyetemeink a középkorban.

27.

90

alakjában azt a német kultúrát,

mely ket eddigelé

Bécsbe vonzotta.

És bírta,

volt

még egy körülmény, mely Mátyást

bogy egyetemét ne vigye

hanem épen

arra

az ország belsejébe.

a nyugati határszélen álh'tsa

A bécsi még külön

fel.

egyetem 136G.évi szabályzata a cseheket nemzetnek ismerte el, az 1384. évi uj szabályzat azonban a magyar nemzethez csatolta ket. A bécsi 1630. évi egyetem „magyar nemzete*' az 1458

—

anyakönyv tanúsága került ki tényleg

negyedrésze

mányai

:

szerint vsaiéban csak 74"/o erejéig

magyarországi tagokból,

tulnyomólag Csehország

melléktarto-

Morvaország, Szilézia és Lausitz szülötteibl

Mátyás, mint a pápa elé

állott.^

és

negyedik

terjoi^ztett

folyamod-

ványából következtethetjük, azt remélte, hogy a bécsi

egyetemen a magyarországiakkal Qgy szervezetben tömörült csehországiakat is megnyerheti j egyeteme Folyamodványában ugyanis arra utal, hallgatóiul.

hogy egyetemén szemben akar

a szomszédos államok eretnekségeivel

papságot nevelni."

képzett

Mátyás

e

pontnál

mindenesetre els sorban a husszita vallásra

gondolt,

tehát

arra,

maga egyetemén

hogy

cseh

a

katholikusokat

a

nevelje az egyház tudós harcosaivá

a husszitizmus ellen.

Arra számított-e már ekkor, ami késbb valóban bekövetkezett,

hogy

likusokat e révén a

vagy

a

maga

cseh -morva- sziléziai

katho-

politikájának nyerje meg,

pápa szemében akart-e ily szándék hangoztatásával érdemeket szerezni, e helyütt tovább csak

a

nem nyomozhatjuk. De mindenesetre jellemz, hogy míg Nagy Lajos a délre, a Balkánra irányuló imperia»

'

Schraufi. m. VÍI. és XXXIV. Függelék 1. számú oklevél. :

11.

fénykorában

lizmus helyezte

ország

az

Pécsett

részén,

déli

egyetemét. Zsigmond pedig, mikor a nagy-

el

nikápolyi vereség a déli imperializmust megbuktatta,

Óbudán

az ország szívében,

nyugat

király

Mátyás

alapított fiskolát,

meg-

ellen irányított hódító politikája

kezdésekor épen a nyugati

határszélen keresett szék-

helyet egyeteme számára.

hogy Mátyás

Megállapíthatjuk tehát, Istropolitánát

a szándékkal^

azzal erdélyi

szászság

egyetemi

Pozsonyban

rinri'ijárt

Bécsbe

és

fdvidéh

a

marassza,

itthon

hallgatóit

szervezte

epedig

és

nyugati határvidék és az

^

^^91J

az Academia

tartományok bécsi egyetemi hallgatóit

Krakóba járó a

s

lehetleg

is

ide vonzza.

cseh

*

hozván

Tisztába politana

mindjárt

jelentette,

az

.^

azt,

hogy

kezdetben

címzésrl

Academia^^

fiskola elnevezésérl

kell

Academia IstroPozsony egyetemét az

s

általában az új

röviden megemlékeznünk.

Az egyetemeket a középkorban általában „stúdium névvel

generálé" a

jelentette

tanítást

pedig

fejezés

fiskolával

az

való

A

illették.

és

„stúdium"

a tanulást;

egyaránt

a ,,generale" ki-

egyetem egyetemességét, egyenrangúságát kivánta

a

többi

kifejezni,

hogv az ily fiskolák tanárai és végzett hallgatói bármely más egyetemen is jogosítva voltak eladásokat tartani. A pápai, királyi és érseki okvagyis

azt.

iratok a pozsonyi fiskolát

nevezik levelei

'

hivatalosan.^

rendesen

Függelék:

1,,

az

2,

5.,

A

is

„stúdium generale"-nak

bécsi

egyetem egykorú ok-

„universitas Histropolitana,

8.,

12.

számú

oklevél.

uni-

24 Histropolensis",

versitas

kivételesen

az

„universitas

Posoniensis" kifejezést használják jelölésére/ Pozsony

egykorú

város

Hoche

számadáskönyvei címzést

schuell"

a

használják,^

„HochschuU, ami teljesen

megfelel a bécsi egyetem egykorú német elnevezésé-

Ujlaky Ferenc gyri püspök

nek.^

és

pozsonyi prépost

1544. és 1546. évi perirataiban végül feltnik Pozsony

közkelet

fiskolájának

egy talán

mellette

szintén

címzés: „Istropolitanum

E

címe:

„achademia"

az

s

közkelet másik görögös

gymnasium"/

címzéseket tudvalevleof a humanisták hozták

Szem eltt

forgalomba.

ers humanista valószinnek

s

alább

hogy az egykorúak széltében

tartanunk,

academia címzését az

hogy

is,

tudunk

irányáról

kell

valamint azt

amit az egyetem

tartva azt,

kifejtünk,

új

fiskola

használták,

^^

görög elnevezés az egyetem

ez a

görögül tudó bölcsészetkari tanárától, Regiomontanustól

származik,

helyettesítette

munkái címeiben is görög szavakkal a közkelet aki

latin

szívesen latin ki-

fejezéseket.

Míg tehát a pozsonyi egyetem generálé''

a

címzése

ketts

egyenrangúságát, Jstropolitana'''

többi

hivatalos ^^studium

külföldi

görög

egyetemmel

elnevezése:

^^

való

Academia,

ersen humanista szellemi irányát kivánta

,

kifejezésre juttatni.

Az igazsághoz híven nünk, hogy az egykorú

35. és

meg

kell

iratok az

azonban jegyez-

„Academia

Istro-

számú oklevél. számú oklevél. ' Aschbach: Geschichte der Wiener Uni versi lat. I. 13. * Stúdium generálé, quod vulgo achademiam appellitant. Függelék: 36. számú oklevél. '

Függelék:

15.,

'^

P"'üggelék

6.,

*

A

38. szám.

:

16.,

7.,

17.,

19.

és 24.

27. és 28.

városi tanács jegyzökönyvei

is

(1546. 1548.). Függelék: 37. és

25

politana" összetételt együttesen sohasem említik, ezt csak Schier monográfiája

tette

s

hogy

közkeletvé ujabb

irodalmunkban. *

*

Tanulmdmji

*

tekintetében

szervezet

pozsonyi

a

egyetem teljes egyetem volt. és pedig hazánknak idrendben második teljes egyeteme. Ismeretes, hogv V. Orbán pápa a pécsi egyetem számára kiadott engedélyokiratában határozottan

kar

is

hittudományi

a

Az óbudai egyetem

hiányzott/

egyetemnek

tanárképviselinek

felállítását

ugyanott valószinleg az orvosi

eltiltotta;

XXII T. János pápa nem óbudai

kar

a

tett

ily

konstanzi

névsora

azt

alapításakor

korlátozást,^

zsinatra

s

kiküldött

hogy

bizonyítja,

az

ott

tényleg mind a négy tudománykar fennállott/

Mátyás II.

király

a

Pál pápához intézett

mind

egyetem számára folyamodványában kifejezetten pozsonyi

négy tudománykar szervezésének engedélyezését kérte s a pápa tényleg teljes egyetemet engedélyezett, az összes szokásos tudománykarokkal/ A a

pozsonyi egyetem ismert tanárainak névsora és tárgy-

hogy mindjárt alapításakor négy tudoraánykarral kezdte meg mködését. köre^ kétségtelenné

teszi,

Megvolt tehát az elkészít artium).

melyen a középfokú (káptalani

iskolákban

is

A pécsi

Békeji:

a

latin

grammatikát,

3

Ábel:

*

„Stúdium generálé cuiuslibet

Alább

:

a trivium

m. 23. és 61-62.

oklevél. ^

:

ecryetem. 10. Ahel: Esryeteineink a középkorban. 22.

Közzétette Fraknói: Tört. Tár. 1892. 398—401.

számú

és kolostori)

a retorikát és

2

i.

kar (íácultas

eladott tárgyakat adták el

tanfolyamaiban 1

bölcsészeti

lY. fejezet.

facultatis."

Függelék

:

1.

és

2.

26

quadrivium

a

dialektikát,

tanfolyamaiban asztronómiát

geometriát,

arithraetikát,

tudományt. Igaz ugyan, hogy a Ivegiomontanus

pedig az a

és

bölcseleti

zene-

kar ismert

tanárai

közül

csakis a

quadrivium tárgyainak eladására szerzdött

s

másik

a

tanár,

Márton

Ilkuszi

quadriviumhoz tartozó tárgyakkal tárgyainak

mégis a trivium

szerint

elssorban

is

tette

^

a

nevét híressé, oly

fontos

tekintették,

hogy

elsajátítását

elkészületnek

elméleti

általános

bevallása

saját

azoknak tanítása a pozsonyi egyetemen semmi esetre sem hiányozhatott/^ Nem hiányozhatott e tárgyak

ma""asabbfok tüzetes átismétlése mé<>- akkor sem, ha ugyanezen tárgyak tanítása a város egy másik iskoaz egyetemmel szomszédos káptalani iskolálájában :

ban

továbbra

is

folyamatban maradt.

is

Megvolt teljesen a három felshh tudománykar: a egyházjog

Jogi az s

végül

és a

római jog számára, az orvosi

legmagasabbfoku

a

h üt ado mányi

Az

kar.

egyetem bels iratainak pusztulása folytán a neveléstörténelmi

módszerére,

oktatás

leg-érdekesebb kérdésekre

tekintetben

a

id

tanulmányi

a

az

beosztására,

az egyes tanárok által hirdetett nyilvános és

eladásokra,

:

magán-

módszerére nézve hiába

vizsj^álatok

De abból, hogy a pozsonyi egyetem tanárai nagyrészt már elbb más egyetemek tanáraiként mködtek, s hogy a bécsi egyetem a pozsonyi várunk

feleletet.

egyetemen

tartott

temen

tartott

t(ítte,^'

bátran

eladásokat jogilag a bécsi egye-

egyenrangúaknak tekinkövetkeztethetjük, hogy a pozsonyi

eladásokkal

egyetem tanulmányi rendje lényegéhen ugyanolyan *

Ajánlólevele Vitéz érsekhez

2

V.

8

Függelék:

ö.

Fináczy 17.

:

A

:

Függelék

8,

szám.

középkori nevelés története.

számú

oklevél.

2G0— 26G.

volt,

'11

aminnek

mint

a francia,

angol és német egyetemeken

általánosan és egységesen kifejldött.

Még inkább megersíti

feltevésünk jogos-

nagyszámú értesülés, mely pozsonyi egyelem bölcseleti kara hallgatói-

ságát az a határozott szerint a

ezen

és

nak els fokozatul épen úgy a baccalaureatust mint

ahog-y

ez

egyetemeken

hogy a

a

dívott

francia-,

ancrol-

és

adta,

németorszáo-i

különösen pedig az a körülmény,

;

egyetem a pozsonyi egyetem borostyánkoszorúsait minden nehézség nélkül beigtatta a maga borostyánkoszorúsai közé, vagyis a pozsonyi egyetem által adott tanulmányi fokozatokat a mao^áéival egyenrangúaknak tekintette/ Mint alább látni fogjak, az Academia Istropolitana névszerint ismert tanárai közül kett a bölcseleti karon, egy-egy a jogi és orvosi, három-négy a hittudományi karon mködött. Az ismert tanárok ezen számaránya azonban csak a véletlen mve, s nem következtethetjük belle azt, hogy a pozsonyi egyetem fleg a hittudományt mvelte volna. Ujlaky Ferenc bécsi

gyri püspök, pozsonyi évi

periratban

ugyan

prépost és káptalana az 1544.

azt állítja,

a hittudományok oktatása temét.^

Csakhogy ezen

és irány zatos,

az

érdekében szervezte egye-

perirat kétségtelenül elfogult

azzal a célzattal,

egyetemi telek

egy

hogy Mátyás fleg

hogy

részéhez

a prépostságnak

való

tulajdonjogát

Már Ortvay helyesen felismerte, hogy a hittudományok mvelésének ily ers kiemelése sem vitassa.

Mátyás király szándékával, sem a pápai engedélylevéllel nem egyeztethet össze." Mátyás a pápához *

A

^

Füg-gelek

3

Pozsony város története.

részletekrl alább, az y. fejezetben szólunk. :

35.

szám. II/4. 317.

2^

folyamodványában ersen hangsúlyozza ugyan, liogy mennyire szükséges volna az egyház érdekében a hittudomány hazai mvelése, de egyrészt ezt a intézett

megnyerésére

engedély

pápai

benevolentiae-nek

sem

szavakból

tudomány kart

tekinthetjük,

következtethet

inkább,

captatio

még

másrészt

hogy

az,

ezen

a

többi

hittudományi kar mellett csak másod-

a

kivánta

rano'iinak

irányuló

volna

tekinteni

Mátyás

ismerve

és szervezni.

igazságügyi

St

reformtörek-

hogy humanista lelkesültségében egyenesen arra készült, hogy a magyar jogrendszert véseit,

a

tudva

s

római

azt,

jog

valószínnek

alakítsa,^

alapján

recipiálása

gyökeresen

kell tartanunk,

újjá-

hogy els

sor-

ban a jogtudomány mvelését kivánta elmozdítani s tervei számára gyakorlatilag értékesíteni. Ez magya-

meg

rázza

azt

miért akarta egyetemét a bolognai

is,

egyetem mintájára

szervezni, pedig ez épen a római-

egyházjog mvelésében volt az els a világon.

és az

*

Az

egyetem

bels

kormányzatáról

szervezetérl^

Mátyásnak a pápához intézett folyamodványa is, a pápa engedélyokirata is egyaránt kifejezetten említi, hogy az j egyetem szervezése a bolognai egyetem, ynintnjára történjék. De a pápa megersít levelében mégis külön kikötötte, hogy az új egyetemnek szervezeti szabályzatát, mihelyt megalkotják, jóváhagyás és megersítés állíthatunk

alig

végett

hozzája

valami

fel

kell

határozottat.

terjeszteni.^

Ennek

a

külön

kikötésnek természetesen csak akkor volt értelme, ha *

Errl

'

Függelék

bvebben

lásd :

1.

és 2.

a VII. fejezetet.

számú

oklevél.

29 a

nem

megalkotója

szervezet

volt

kénytelen

szeren átvenni a bolognai egyetem hanem szabadságot nyert arra. hogy eltérhessen

szerint

—

maga

elveszése

De tésével

hogy

Vitéz érsek

folytán

e szabadsággal,

a szabályzat

meg nem

részletesen

állapíthatjuk.

szabályzat

évi

káptalani

fenn.^

tartotta

A

szabályzatának

új

elkészí-

körülmény,

egyetemnek ismert legrégibb pozsonyi

a

hártyakézirata

1317.

—

kapcsolatban az az érdekes

épen

tetszés

egyetem szabályzatát ön-

mindenesetre a pozsonyi

van

attól

a pozsonyi szabályzat megalkotója

élt

a bolognai

tumait

az új

szabályzatát,

meg.

állóan alkothassa

Mennyiben

s

egy-

statú-

könyvtár egyik

bolognai

egyetem

kidolgozásában

két

magyar

ember is közremködött: Jakab nógrádi esperes, az egyetem szabályzatalkotó bizottságának tanácsosa és Miklós nógrádi esperes, az egyetem azben

közepén pozsonyi

nem

magában

is

káptalan

foglalja,

könyvtárába,

a

:

könyvtárában tették Leírta

A

történt

tehát a

e

kérdést

eddigelé

pozsonyi egyetem szabályzatának

megalkotásánál szükség volt

*

évig

kellen megfejteni.^ Pedig eléggé világos

összefüggés

2

1347.

XIV. század Miként került hazánkba és épen a

készült."

sikerült

pozsonyi kézirat az 1317. év-

statútumoknak

keletkezett

módosításait

az

A

egyik rektora.

idei

Knauz

:

le."

Magyar

rája,

azután az egyetem

Az egyetem könyvtára azon-

Sión. IV. 213.

csonka pozsonyi kéziratot az 1432.-Í statútumokból kiegészitve

Archív für Litteratur- und Kirchengeschichte des Mittelalters. IIL 254 317. (Lásd Kaufmann bírálatát: Die Geschicbte der deutschen Universitaten. I. 410 418.) Denifle kiadása alapján bven

kiadta Deuijie

:

—

—

ismertette Békefi

cím

:

A

bolognai jogi egyetem XIV. és

XV.

századi statútumai

akadémiai értekezésében. Budapest 1901. és Akad. Értesít 1901. évf. 3 Békefi: i. m. 5-6. 1. * V. ö. Lányi-Knauz: Magyar egyház történelme. I. 547—548.

30

ban voltaképen közös volt a káptalanéval/ aminthogy

egyébként

egyetem

az

kapcsolatban

hogy amint

tehát,

a

állott

az

is

több

tekintetben

káptalannal.

egyetem

ma

szoros

Nem meglep

ismert okiratainak

legnagyobb részét a pozsonyi káptalan levéltára rizte meg.

egyetemen használt bolognai szabálya pozsonyi káptalan könyvtára mentette meg

úgy

zatot

is

az

az enyészettl.

pozsonyi egyetem szabályzatának

a

Ismételjük,

pusztulása megfoszt bennünket annak a lehetségétl,

hogy

egyetem bels szervezetét a bolognaié-

a pozsonyi

val részletesen egybevethessük.

hanem

a fontosak,

De nem

is

a részletek

az alapelvek. Ezeket illetleg pedig

lényeges és határozott eltéréseket találunk a bolognai szervezettl.

Azt a széleskör autonómiát, mellyel a bolognai

nem

egyetemet

a tanárok,

is

gatók kormányozták,

temünk

hanem maguk

a hall-

hiába keressük pozsonyi egye-

Bolognában a tanulók választották meg tanáraikat, st szigorúan ellenrizték elszervezetében.

A

adásaikat.

maguk

tanulók

közül, az

egyetem

bíráskodás jogát az alkották

zatokat

nem

révén

egyetem tagjaira kötelez szabály-

is.

találjuk.

A

vívta

1

Alább

ki

:

teszi,

Pozsonyban

bolognai tanulók testülete a várossal

a tanárok testületével szemben,

árán

pedig

rektorait, ezek s a melléjük

a tanulók ezen önkormányzati jogait

hogy s

az

és

történelmi fejldés ellentétessége érthetvé

A fel

meg

választották,

önmaguk gyakorolták a egyetem tagjai felett s önmaguk

tanácsosok

választott

maguk

magának

VI. fejezet.

az

hosszas küzdelmek

említett

önkormányzati

Ezen fejldés,

jogokat.

annak hatása

A

a felsitáliai

önkormányzatával párhuzamosan

város-köztársaságok s

mint ismeretes,

alatt

ment

véofbe.

pozsonyi egyetemet ellenben a fejedelmi akarat

alapította

egyház

az

s

Maguknak

engedélyezte.

a

hallgatóknak sem az intézmény megalkotásában, sem

nem

szervezésében

volt részük.

hogy mindazon kormányzati

Nem meglep

és birói jogokat,

tehát,

melyeket

Bolognában maguk a tanulók gyakoroltak, a pozsonyi

engedélyez egyház a kancellár, illetleg ennek állandó meg-

egyetemen az képviselje

az alkancellár gyakorolta.

bizottja:

A

:

alapító király s az

pozsonyi egyetem

szervezete

tehát

merben

egyetemek azon csoportjának szervezetétl, mely Bologna mintájára az éjszak-itáliai és délfranciaországi városi egyetemeken dívott. Ellenben eltér a

középkori

lényegileg megegyezik a kancellári-egyetemek csoport-

jának

amely Paris mintájára Németország egyetemein fejldött

szervezetével,

Angol- és

Francia-, ki s

mely

a hazánkkal szomszédos prágai, bécsi és krakói egye-

temeken

A

is

életbe lépett.

egyetem szervezete tehát nem a tanulók önkormányzatán, hanem az alapítókat képpozsonyi

visel kancellár ellenrzése alatt

nek autonómiáján azon csoportjához

mköd

tanártestület-

alapult, vagyis a középkori egyetemek

tartozott^

melyeket kancellári-egyetemek-

nek neveznek.

Ha ennek

ellenére mégis azt látjuk,

hogy Mátyás

folyamodványa is, a pápai megersítlevél is a pozsonyi egyetemnek bolognai mintára történend szervezésrl beszél, ez a valóságban nem a kormányzati szervezetre,

hanem

csakis a tanulmányi rendszerre

Nevezetesen

azt

akarták

vonatkozhatik.

ezzel kifejezésre juttatni az

32

Pozsonyban épen úgy a jogtudományok: a kánonjog és római jog mvelése kerül els helyre, mint Bolognában. Jelenthette továbbá azt is, hogy a pozsonyi egyetem jogi karának tanulmányi szervezetében a bolognai jogi egyetemnek, mint a kor legkiválóbb jogtudományi fiskolájának tanuhnányi rendalapítók, liogy

szerét kivánják mintául venni.

De már rendszer

hanem

a

terén

többi

sem érvényesült Bologna

tekintetben

e

is

a

párisi

egyetemek hatását

kancellári

nában

a doktorátus

mányi

fokozat,

jogosította

temeken

tudománykaron a tanulmányi

;

a

volt

mely

befolyása,

mintára szervezett

állapíthatjuk meg. Bolog-

els

az

és egyetlen tanul-

a végzett hallgatókat tanításra

a francia, angol és

baccalaureatus,

német kancellári egye-

licenciatus

végül

és

a

doktorátus (magisterium) hármas fokozata fejldött ki

eladók számára/ Mint a következ fejezetekben részletezni fogjuk, a pozsonyi egyetem hallgatói és tanárai sorában szintén ezen hármas fokozat viselivel az

találkozunk.

S ez természetes is. Egyrészt azért, mert Bologna csakis a jogi stúdiumok terén szolgált utánzásra méltó példaképül, többi tudománykara pedig egészen jelentéktelen maradt.

A

bölcseleti és theológiai

tudományok

terén Európaszerte Fáris egyeteme gyakorolta a vezetszerepet

s

adta a

Másrészt,

mintát.

ha Mátyás

azt

hogy Bécs és Krakó hazai származású hallgatóit maga egyetemének megnyerje, átlépésüket nem

akarta,

a

nehezíthette

meg

Át

tehát

kellett

az ott megszokottól elüt szervezettel.

vennie

a

párisi

kancellári- egyetemek szervezetét, >

362—365.

mintára

ami a bécsi

Kaufmann: Die Geschichte der deutsehen

alakult

és krakói

Universitáten

I.

3íí

kormányzati

egyetem is

rendszerének

alapjául szolgált.

De már most jelenségre,

hogy

rá kell mutatnunk arra az érdekes

egyetem egykorú

is

mint

szellemi iránya,

késbb

hasonló

szervezet

és

:

—

részletezni fogjuk

münkön hamarabb egyetemeken,

a

német egyetemeké. Az szellemi mozgalom a hurtianizmus

angol

francia,

Itáliából kiáradó új

mint

egyetemek küls szerveegészen más volt a pozsonyi

a kancellári

zetének átvétele mellett

—

tanulmányi

és

hazai egyete-

utat tört mao^ának, mint az említett

melyek

ez

idtájt

még

továbbra

is

ragaszkodtak a scholasticizmus hagyományos szellemi irányához és tanulmányi rendszeréhez. kereteket nálunk

a gyakorlatba

is

már ekkor

új

A hagyományos

szellem töltötte meg,

átültetve azokat a reformkisérleteket,

melyekkel a humanizmus hívei az egész oktatásügyet is

újabb alapokra kivánták fektetni.

HARMADIK FEJEZET.

Az Academia A

Istropolitaiia kancellárjai.

kancellárok az egyetemen kivül és az egyetem

elkelségek voltak, akik az alapító fejedelem engedélyez egyház képviseli gyanánt ellen-

felett álló s

az

rizték

önkormányzati

tanártestület

a

Reprezentáló

és

ellenrz mködésük

ténykedéseit. mellett hatás-

körük fleg két tekintetben volt jelents. Az egyik a tanulmányi rendre vonatkozott azon hallgatóknak, akiket vizsgálatuk alapján a tanári kar arra méltóknak :

kancellárok

a

tartott,

adták

meg külön ünnepélyes

megfelel jogosítványt arra, hogy egyetemi eladásokat tarthassanak. A másik a kormányzati szervezetet illette: a kancellárok gyakorolták az egyetem tagjai felett a f fegyelmi hatóságot s ellenrizték az egyetem egyházi

szertartással a vizsgálatuk fokozatának

autonóm biráskodását. Minthogy a kancellárok az alapító uralkodókon kívül az egyház legfbb tanítói hatalmát is képviselték, természetes, hogy e tisztet mindig magasrangii egyházi

férfiak

viselték.

Vagy maguk

az

egyetemi

püspökök tartották fenn a maguk számára, vagy valamely más elkel városokban

székel

érsekek

egyházi férfiúra ruházták át a *

Az

és

maguk

képviseletében.^

1400-ig alapított egyetemekre nézve lásd Denifle táblázatát:

Die UniverBitUten des Mittelalters

I.

807

- 810.

35

A

pozsonyi egyetem kancellári méltóságát

János érsek szintén magának tartotta fenn

Vitéz

a vele járó

s

munkakört, az els évek nehézségei között, lehetleg maga személyesen látta el. Vitéz

nemcsak mint

érsek

egyetem

az áj

szék-

fpapja nyerte el a kancellári méltóságot, hanem azt egyenesen Mátyás király bízta reá. Mködésében egyáltalán ersen kifejezésre jut az, hogy helyének

nem csupán

kancellári állásában

egyetemet alapító fejedelmet Vitéz

—

érseket

hanem

az egyházat,

az

Eegiomontanus

is képviseli.

hozzája intézett ajánlólevelében

—

egyenesen az egyetem legfbb királyi kancellárjának

maga

címezi,^ s

Vitéz

határozottan arra hivatkozik

is

Pozsony város hatóságához a király nevében teszi

hogy egyetem

intézett átiratában,

meg

intézkedéseit az

ügyében."

Mátyás királynak a pápához

ványa

és

Pál pápa engedélyez okirata a szerve-

II.

zend magyarországi egyetem csupán egyet említ

közül

azon

hoíTY

azt.

fel

kancellárjának

névszerint,

hallor-atóknak.

és

meg

a

pápai

egyébként csak

hogy

határozzák

meg,

ugyanazon

hatáskört

kancellár.'^

Egyéb

az

új

a kancellár

A

hiteles

királyi

általánosságban

egyetem mint

gyakorolja,

hogy Vitéz

találjuk,

^oT

nevezetesen

megfelel egyetemi fokozatokat.

oklevelek

jogai

akik sikeres vizso'álat

alapján arra érdemeseknek mutatkoznak, adja

folyamod-

intézett

kancellárja

bolognai

a

emlékek világánál azonban érsek

kancellári

jogköre

amannál mégis sokkal tágabbkörtí volt. E tekintetben is azt látjuk, hogy a gyakorlatban nem a bolognai, *

„Officio fretus regii cancellari suprerni/'

'

,,Ex parte

3

Függelék

domini nostri regis." Függelék 1.

és 2.

Függelék 5.

8.

szám.

szám.

szám,

3*

36

hanem a

mintára kialakult hancellári- egyetemek

'párisi

szervezete érvényesült a pozsonyi egyetemen.

A

hivatása jóformán

abban merült ki, hogy az egyetemi fokok adományozásának, a promoveálásnak szertartását végezte.^ Mátyás és bolognai

kancellár

IL Pál említett oklevelei ezért nem is tudtak ezen az egyen kívül más érdemleges jogkört részletezni a bolognai mintájú kancellárság számára.

Könnyen megérthet, hogy

Vitéz kancellári hatás-

önkormányzata s a városi hatóság ellenrz hatalma által ersen korlátozott bolognai kancellár jogait messze túlhaladta. Minthogy a pozsonyi köre a tanulók

egyetem

szabályzatának

szervezeti

Mátyás Vitéz érsekre

bízta,

természetes,

alkalmat felhasználta arra, hogy a

ségben

és

megszerkesztését

maga

hogy

ezt az

és az érsek-

kancellárságban utódai számára az egyetem

bels ügyeire a lehet legnagyobb befolyást Ezért oly jogokat

is

biztosítsa.

a kancellár számára tartott fenn,

amelyeknek gyakorlására más kancellári egyetemeken a tanártestület s ennek képviseletében a rektor is volt illetékes.^

A

pozsonyi statútumok elkallódása folytán nincs

módunkban, hogy meghatározzuk, mily jogokat tartott fenn magának, melyeket engedett át a tanártestületnek s az egyetem tisztviselinek. Nem állapíthatjuk meg, mit végzett hivatalos állásából kifolyólag, mit a király esetrl-esetre adott

De

buzgalmából. levelezésébl sének jogát

azt

megbizásából

mit

tett

a

saját

a bécsi egyetemmel folytatott látjuk,

maga

is

s

hogy

a tanári székek

gyakorolta, és pedig

sr

betölté-

nem

csak

akkor, araikor az egyetem szervezésekor a tanári kart *

Kaufmann

'

Ábel: Egyetemeink a középkorban 34.

i.

m.

II.

125.

87

els ízben

kellett

Bizonyos továbbá,

nem

megalakítani,

hogy

az

hanem késbben

egyetem

tagjai felett,

is.^

és

hanem a tanárok felett való bíráskodás jogát is magának tartotta fenn, mert hiszen ezen nagyjelentség feladatot késbb a saját hatáskörében ruházhatta át a maga által kijelölt alpedig

csak a tanulók,

ersen kidomborodott Vitéz személyes befolyása az egyetem összes ügyeinek intézésében, mutatja az a körülmény, hogy a bécsi egyetem hittudományi kara 1471. január 23.-án tartott ülésének hivatalos jegyzkönyve Mátyás pozsonyi egyetemét egyenesen Vitéz érsek egyetemének nevezi.^ Ez vitte régebbi Íróinkat arra a tévedésre, hogy az egyetem alapítását nem is Mátj^ás királynak, hanem magának Vitéz érseknek tulajdonították.^ II. Pál pápa is, bár az egyetem engedélyezésérl kiállított ünnepélyes okkancellárra.^ Mily

érseken

Vitéz

levelét

püspökhöz

is

kívül

Csezmiczei

címezte, levele további

János pécsi

folyamán egyedül

Vitéz érsekhez intézte szavait.

De épen

mert a kancellár az

azért,

egyetem

bels ügyeire oly állandó befolyást és sokféle jogosítványt nyert. Vitéznek csakhamar be kellett látnia, hogy Pozsonytól távol székelvén, e sokféle teendt maga kellen el nem láthatja. Állandó helyettesrl kellett tehát gondoskodnia, aki az egyetem székhelyén lakván, az egyetem ügyeiben bármikor intézkedhetik.

A

kancellár személyét állandóan képvisel alkancellári

Schönberg György pozsonyi prépostban találta me^ az alkalmas férfiút, nemcsak azért, mert ez a

állásra

számú oklevelek.

2

Függelék: Függelék

3

„In dicta sua universitate." Függelék

*

V.

*

:

ö.

Ábel

13.,

10.

i.

14.,

15.,

17.

szám.

m.

29. 83.

:

17.

szám.

38

pozsonyi papság között a legmagasabb rangot

hanem egyéni miatt

kiválóságai és

viselte,

tudományos képzettsége

is.

György

Schönherg

nev

Schönberg

kanonokságot

prépost

községében

és apostoli

Ausztria

valamely

Korán pozsonyi

született.

címet nyert,

protonotáriusi

1450-ben pedig a wetzlari prépostságra emelkedett.

Idközben is

a

mködött

magyar s

királyi kancellária

mint

ilyen

pozsonyi prépostságot.

jegyzjeként

meg 145o-ben

kapta

a

Gyors emelkedését V. László

kegyének köszönhette, akinek milanói követ-

király

diplomáciai

ségével

szolgálatokat

tett.

i.s

V. László

váratlan halála és Mátyás trónrajutása megroppanással

szépen

fenyegette

nem

emelked

Mátyás király

pályáját.

szemmel nézte a fontos pozsonyi préposti állásban a Habsburgok hívét és kegyeltjét. Trónralépése után csakhamar el is határozta, hogy t, mint német származású külföldit az 1458. évi országgylés jó

VII. törvényczikke alapján elmozdítja állásából

Büky

gyri kanonokot nevezi tényleg meg is történt, s

István

nevezése

támogatására október 1.-én már ki rendelete

a

pozsonyi tanácshoz.

mégis megtarthatta

állását.

is

ki.

s

arra

Büky

ki-

beigtatásának

ment a

király

Schönberg azonban

Az 1458

:

VII.

t.-c.

csak

jövre tiltotta idegen származású fpapoknak magyar egyházi javadalmakra való kinevezését, a régebben kinevezettek elmozdításáról ellenben nem

a

intézkedett.

Schönberg bizonyára erre hivatkozott,

Dénes érsek pártfogása megmentésében.

talán Széchy

Kiváló

tehetségével,

jogi

is

s

segítette állása

képzettségével

és iro-

mködésével csakhamar Mátyás bizalmát is megnyerte, úgyannyira, hogy Mátyás fontos poHtikai

dalmi

39

küldetésekkel

is

megbízta. Követül küldötte

Frigyes

III.

császárhoz (1462), majd Albert szász herceghez (1463)/

a következ évben, mint utóbb, 1477-ben és

III.

Frigyes közt folyó békealkudozásokban

jelentékeny közvetít szerepe szerzése körül

is

érdemeket

a Mátyással megbékélt járt

11.

Pál

a szent korona vissza-

Méo-

pedig

fordult

tanácsosává

is

volt

késbb mint Frigyes követe Rómában

utóbb

pápánál,

Frigyes

s

szerzett.

III.

Velencében

követeként III.

a Mátyás

is,

Mátyás Mátyás is,

(1479)

meg.

nevezte

ki,

hogy

s

a

pápák kiváló jóindulatát is ki tudta érdemelni, mutatja V. Sixtus pápának 1474. évi engedélye, mely szerint Schönberg prépostot egész életére feljogosítja, hogy a kánonjogi tilalmak ellenére egyszerre több egyházi

javadalmat

pápa

is

bírhasson,

—

amit

bizonyára

alkalmával --

különben

1466.

évi

meo-enor-edett neki.'

már

római

Pál

II.

követsége

Mac^asabb eo'vházi

nem emelkedett ugyan, 486. szeptember 30.-án bekövetkezett haláláig megmaradt pozsonyi préposti székén. De nagyfokú ambicióját teljesen kiméltóságra

1

elégíthette a kitüntetések azon sorozata,

a pozsonyi

jogokkal

által

prépostság régi fényét helyreállította,

g\"arapította

s

ily

els fpapjai közé küzdötte Préposti

egyetem

melyek

méltóságának

módon magát

új

az ország

fel.^

emelkedése

épen

az

új

alkancellári állásánah elnyerésével volt szoros

kapcsolatban.

Mikor ruházta reá Vitéz érsek az alkancellárságot,

levelei. 1. Külügyi osztály. I. 22. és 2oG. római Dataria levéltár regestáiból. Történelmi Tár. 1899.

*

Mátyás király

*

A

3

7.

Életrajzi adatait összeállította iímeíy; Capitulum eccl. Posoiiiensis.

228-233. Ortvay: Pozsony város története. III. 219-221. Kher : Magyarország memlékei. III. 106 — 107.

II.

4.

369,

40

meg nem

De valószínnek

határozhatjuk.

kell tarta-

nunk, hogy mindjárt az egyetem szervezésekor. Már

egyetem hivatalos megnyitása eltt, 1467. június 30.-án Schönberg prépost vezette az új egyetem tanárait Bécsbe, hogy a szomszédos bécsi egyetem az

tanártestületének bemutatkozzanak/

Ugy nem

hogy Vitéz ekkor még

azonban,

tetszik

ruházta át teljesen a prépostra a

A

hatáskörét.

26.-án

április

kancellári

legfontosabb jogkört, az egyetem tagjai

bíráskodást

való

felett

maga

tette

le

csak

év

két

multán,

1469.

Ezen a

az alkancellár kezébe.

napon Vitéz érsek az egyetem ügyeinek rendezésere Pozsonyba utazván, Schönberg prépost számára ünnepélyes okiratot

már eddig

egyetemnek utódait

állított

külön

okiratban prépostot

kiemelte

is

fleg

utódait

s

A

fel

hogy nem

hogy az ügyeikben

felmerült

érsek,

egyetemi

az

érdekében ruházza akarja,

Vitéz

az

valamint

alkancellárját,

is

érseki helytartójává nevezte ki.

is,

tanulói

melyben t, mint

ki,

kinevez hogy a

bíráskodás

az érseki helytartósággal, mintúj

egyetem tanárai

kénytelenek

és

legyenek

eladásaik és tanulmányaik félbeszakításával az érseki székhelyre utazgatni.

Az alkancellár megbízatása

bírói hatásköre és érseki helytartói

azonban

székhely területére. tesének is

egyházi

lehetleg

tartói

hatásköre

területet,

'

szorítkozott

4.

egyetemi

Vitéz érsek mindenesetre helyet-

kívánta.

Ezért

nagykiterjedés

nyugati részét teljesen érseki helyalá

utalta,

nevezetesen

mely a Morva, a Duna

Füíigelék

az

méltóságát és társadalmi tekintélyét

emelni

fegy ház megy éje

nem

szám.

és

a

azt a

Vág

nagy

folyók

41

közé

a Csallóközbl

esik,

elbb

a pozsonyi fesperességhez tartozott.

Ezen

jelentékeny

prépostnak

meg

általában

hatalmazta rizze,

egyházi bíróság és

hogy

papság

a

a

kivált-

és

Utódaival együtt

fel-

az istentisztelet rendjét ellen-

felügyeljen,

életére

az

egyházi és polgári perekmegindítsa,

az eljárást

azt

s

Vitéz

helytartókat

érseki

illetni.

elé tartozó

mondjon

nz

erkölcsi

bnügyekben

Ítéletet

mindama jogokat

amelyek

szokták

arra,

kihatólag

területre

utódainak

s

megadta,

ságokat

ben

mely már

a részt,

azt

is

—

hacsak

a felek

vezesse.

szabály-

—

szeren magjához az érsekhez nem fellebbeznek végre is hajtsa. Végül az érsek ünnepélyes okiratában hivatalosan

felhívta a pozsonyi

káptalant és a lelké-

szeket, a fentkörülírt terület fespereseit, plébánosait,

nemeseit és s

közrend

híveit,

minden utódát ismerjék

ügyeikben

az érsek helytartójának,

el

forduljanak

hozzá

eng-edelmesséo-a-el

tisztelettel és

Schönberg

hogy Schönberg prépostot

utódai

tényleg

ítéleteinek

s

vessék

a

kell

alá ma^rukat.^

századokon

át,

1710-ig viselték az érseki helytartóságot,

egészen

amikor

azt

Nagyszombatba helyezték át." De maga Mátyás király is azon volt, hogy a székhelyére.

jelenlegi

•

prépost- alkancellár

Közbenjárt érdekében jelents eredménnyel. 13.-án

n) agánál 11.

bullájában

kelt

tekintélyét

állásának

a pápánál

Pál pápa

is.

fokozza. és

pedig

már 1469. augusztus

megadta

a

felhatalmazást

érdemébl utóSchönberg prépostnak, valamint az dainak is arra. hogy a fpapi jelvényeket: az infulát. pásztorbotot és

'

Függelék.

2

Rimely

i.

:

gyrt 10.

számú

m. 34.

használhassák, egyházkerületük

oklevél.

42

templomaiban a misék s ogyéb szertartások végén ünnepélyes áldást mondhassanak, kivéve azt az esetet, ha az istentiszteleten valamely magasabbrangu fpap, püspök vagy pápai követ volna jelen/ A saját hatáskörében pedig Mátyás király 1479-ben megújította Schönberg számára a pozsonyi prépostoknak 1390 érvényben

eltt

talanában

módon gyakorolta

mi

Sajnos,

tölthesse be.^

arra nézve semmi-

hogy Schönberg

közvetlen értesülésünk sincsen,

féle

az

kifejezetten hatáskörébe

egyetem

illetleg

tagjait

De

utalt bíráskodást.

mégsem

bizonyítékok

vetett

hogy a káp-

kiváltságát,

megüresedett kanonoki állásokat kinevezés

maga

útján

ama

volt

hiányoznak

a köz-

teljesen.

Tudjuk, hogy a középkori egyetemek tanárai nagyegyháziak

részt

kusoknak

tekintették.

Schönberg épúgy

hallgatókat

a

voltak,

Ebbl

kleri-

önként következett, hogy

járt el az

egyházkerülete többi

szintén

egyetem

papjával

tagjaival,

szemben.

A

mint

százados

hagyomány erszakos, kemény, st szívtelen embernek tartja, aki hatalmát papsága elkelbb tagjaival is

t

súlyosan éreztette. Mátyás király 1477-ben viszont a pozsonyi

tette felelssé

lásáért

papság erkölcsi hanyat-

kemény szavakkal

és

utasította

hogy

arra,

érseki helytartói hatalmát szigorúbban használja fel a

bajok orvoslására. Tény, hogy a káptalan és a prépost

anyagi

közt többféle volt

delettel arra utasította,

meg,

nem

tanúsító

kérdésben

hogy

állandó

újabb

az állásuknak

ren-

megfelel

kanonokokat súlyosan fenyítse

vagy küldje Budára a király Schönberg végre kénytelen volt szigorúan be

börtönözze

bírósága

erkölcsi

Miután Mátyás király

a feszültség.

életmódot

és

elé,

'

Függelék:

2

Ili mely

i.

12.

m.

szám.

34.

43 fellépni

viszont

több

s

kanonokot

hogy

a

megfosztani;

is

eltrni a király

kénytelen volt

meztetését,

állásától

kanonokok jogainak

azon és

figyel-

érdekeinek

sértegetésével ne adjon okot újabb viszályokra.^

Joggal feltehet, hogy Schönberg, aki a káptalan

szemben is egyetemmel szemben

tagjaival

ily erélyesen

az

tudott fellépni,

komoly méltósággal és tekintéllyel gyakorolta reprezentáló, ellenrz és biráskodó feladatait. Különben is a ma^a értékét és személvét nagyra

tartó

öntudat, telenség,

is

renaissance-fpap

volt,

s

az

a büszke

könnyen vezetett a szíverszakosság hagyományos vádjára. Mihelyt amellyel

fellépett,

az érsek jóakaratából a helytartóságot és az egyetemi alkancellárságot,

kegyébl pedig

pápa

a

jelvények

használatának

személyes

kitüntetéseit

jogát

utókor

fpapi

mindezen

elnyerte, az

sietett

a

számára

is

maradandóan meoförökíteni. Meg-bízásából már a következ 1470. évre készen állott máig fennmaradt remekmv saját szobra, mely arra volt hivatva, hogy az utókor eltt örökre hirdesse, hogy a pozsonyi számára Schönberg személyes érdemei prépostok szerezték meo; els ízben az említett kitüntetéseket. Schönberg György ezen síremléknek nevezett szobormve messze felülemelkedik kési középkori síremlékeink történeti méltatta."

átlao*os

irodalmunk Beható

mvészi ezért

elemzését

színvonala

fölé.

M-

mindig kiváló figyelmére és

értékelését

azonban

—

Rimely i. m. 231 232. Ortvay: Pozsony város története. II/4. 427. * Henszlmann Imre: Magyarország csúcsíves memlékei. BudaMtörténelmi tanulmányai. I. Budapest 1880. 77 192. fyolyi Arnold Szobrászati emlékek Magyarországon. pest 1889. 195. Gerecze Péter *

—

:

:

Budapest 1898. 71. Divald Kornél A mvészetek története. Szerkeszti Beöthy Zsolt. II. kötet. Budapest 1907. 581. :

44

legdjabban

csak

kaptuk Éber László

elméleti

történeti

fejtegetéseit

e

tollából.'

nem

helyütt

M-

követ-

hetjük nyomon, csak történelmi vonatkozású ténybeli megállapításait

ismertetjük.

Éber felfogása

szerint

szoborm nem síremléknek készült, mert lev felírás njnlván mutatja, hogy 1470-ben a

is

a rajta

készen

megelzte Schönberg elhalálozását. Feladata inkább az volt, hogy Schönberg pályájának kiemelked mozzanatait megörökítse. Felállt

és

így

tevése

tizenhat

szerint

egyetemi

évvel

szobor

a

alkancellári

jobbkezében

kinevez okirata

a

;

szoborm

fülkéjének jobb széléhez támasztott pásztorbot

finommv

húzott

latának Schönberg megörökíteni.^

memlék

által

Éber azon

s

a reá

fpapi jelvények haszná-

történt megszerzését kívánja feltevését azonban,

hogy

Frigyes híres bécsi síremlékének

Nicolaus

terétl,

nem

III.

infula a

okirat

tartott

von Leyentl származik,

a

a

mes-

kritika

tartja eléggé megokoltnak.'^

Mpártoló

törekvéseinél

fontosabb volt az egye-

is

temre nézve Schönberg nagy tudományos készültsége. Kiválóan az egyházjoggal foglalkozott,

s

ha a pozsonyi

egyetemnek épen a jogtudomány mvelése volt a f feladata, Schönberg épen ezen a téren a tanulmányokat is kell hozzáértéssel ellenrizhette. Már évekkel az1461-ben maga feljegyezte a pozsonyi káptalan

eltt,

gazdag könyvtárának egyik egyházjogi mvébe, hogy '

Schomberg György síremléke. Magyarország memlékei. Szer Gyula br. III. kötet. Budapest 1913. 105 -IIG,

keszti Forsler 2

Ovlvay :

A memlék rajzát közli többek m III. 219. Dehio-Bezold

egyház

Szt.

felállított

:

1.

i.

hauerkunst.

közt líen^zlmana

m. 145. ábra.

Denkmiiler der deutschen Bild-

XV. Jahrhundert. 42. tábla. Legjobban a pozsonyi székesAnna kápolnájában rejtz eredeti és a M. N. Múzeumban

gipszöntvény

után

készült

ketts kivitelben Éber

és 107. lap. 3

i.

Archaeologiai Értesít. 1914. 242.

i.

m. 106.

45

mikor tanulmányozta

azt

Ugyanazon évrl a káp-

át.^

könyvtár egy másik egyházjogi mvébe is feljegyezte egy egykorú kéz, hogy azt Schönberg az egyetemen is, az egyetemen kívül is használta.^ Maga talani

is

könyvtárat gyjtött, melyben az egyik pápai követ

1472-ben sok értékes munkát Alkancellári méltóságát

talált.^

1486. szeptember 30.-án

Hogy nemcsak

hatalmát

hanem abból következtethetjük, hogy

érdekeit

bekövetkezett haláláig viselte/

gyakorolta az egyetemmel szemben, is

felkarolta,

egyetemnek

halála eltt a bécsi

Közbenjárt

tett.

hogy

Bécs

a

bécsi

uránál,

jelents szolgálatot

Mátyás

királynál,

melyet eddig az osztrák hercegtl

azt a díjazást,

nyertek

új

is

kevéssel

egyetem

tanárai,

folyósítsa budai kincstárából.

ezentúl

Mátyás

Sikeres közbenjárásáért

egyetem hittudományi kara forró köszönetet szavazott neki.^ Valószínnek kell tartanunk azt is, hogy azon csapások közt, melyek a pozsonyi egyetemet Vitéz érsek váratlan bukásával és els jeles tanárainak távozásával érték, épen Schönberg ers egyénisége volt az a konzerváló er, mely az egyetem a

bécsi

további

az

mködését

biztosította.

Utódai Vitéz érsek intézkedése értelmében szintén egyetem alkancellárjai voltak, épen úgy^ mint

„Concordantia discordantium canonum" XIV. századi hártyaKnauz: Magyar Sión IV. 139. Ábel: Egyetemeink a középkorban. 74. Ortvay : Pozsony város története II/4. 343. 2 Decretales Gregorii IX., szintén XIV. századbeli hártyakézirat. ^

kódex.

Knauz

u. o.

137. Ábel u.

3

HeUebrand

*

Ketts

:

o.

Ortvay

u. o.

Magyar Könyvszemle V.

sírfelirata

—

326. Ábel u.

o.

életrajzának legmegbízhatóbb adattára

—

szám alatt. Fraknói : Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen. 20. Ortvay (i. m. III. 221) ezt a közbenjárást már Schönberg utódának

a függelékben 24. 6

tulajdonítja.

46

ahogyan az érseknek utódai az egyetem kancellárjai. De sem a késbbi kancellárok, sem az alkancellárok

ilynem mködését nem

ismerjük.

De mégis

hogy feladatukról tudomással bírtak Schönberg

utóda,

újra kiadta

s

prépostok

Sánkfalvi

temmel

is

érseki

Antal

prépost

helytartói

felhatalmazásai

Az ebben

részére

ügyében

foglalt s az egye-

(1486

— 1498)

következtében

pár

az

egyetem évnél

Függelék 25. szám. Himely i. m. 233. Ábel :

i.

m.

35.

Ortvay

i.

váratlan

tovább

gyakorolhatta.^

»

is

kapcsolatban álló jogosítványokat azonban

prépost

pusztulása

•

azt el

megersítette Vitéz érseknek a pozsonyi

kelt ünnepélyes okiratát.^

áj

hogy

s

Hippolit esztergomi érsek 1488. október 18.-án

látták.

az

bizonyos,

m. 221.

nem

NEGYEDIK FEJEZET.

Az Academia ístropolitana

tanárai.

Az újonnan megalapított pozsonyi egyetem tudományos értéke és vonzó ereje els sorban tanárainak minségétl függött. Ennek felismerése folytán fejtett ki Vitéz érsek oly nagy gondot arra, hogy a szomszédos Bécsbl és Krakóból. st Olasz- és Franciaország-ból

dozása

is

kiváló

Fára-

tanárokat szerzdtethessen.

Mindjárt az els évre oly jeles

sikerrel járt.

tudósokból állíthatta össze a tanári kart,

aminket

az

egyetem késbb sem tudott megnyerni.^

Az Academia és

ístropolitana

tanárainak

magánviszonyairól alig maradtak

ismerjük közt

névsorukat,

való

számukat,

meg-oszlásukat,

számának arányát

;

hivatalos

adataink.

Nem

tudománykarok

a

a rendes és maoj-ántanárok

mindeme kérdéseket

illetleg leg-

feljebb bizonytalan feltevéseket kockáztathatnánk.

s

Mátyásnak a pápa elé terjesztett folyamodványa a pápa engedélyezlevele csak a tanárok díjazásáról

tett

említést.

ketten

úgy

Erre nézve egész általánosságban mindintézkedtek, hogy a pozsonyi tanárok

díjazása a bolognai

egyetem módjára

egyetem érdekében tehát a király törekedett,

hogy Ábel

*

V.

'

Függelék

ö.

:

1,

is,

történjék."^

a pápa

is

Az arra

a pozsonyi tanárok se legyenek arra

Egyetemeink a középkorban. és 2.

szám.

33.

48

hogy

utalva,

leckepénzbl

szedett

hogy

egyes

az

eladásonként

tanulóktól

fenn

tartsák

hanem

magukat,

állandó, meghatározott évi jövedelmet nyerjenek.

Mátyás ugyan sohasem fukarkodott, kulturális

kiadásokra

De egyszerre

költenie.

kellett

ha újabb

hogy nem csodálhatjuk, ha arra törekedett, hogy az új egyetem tanárainak díjazását ne a saját kincstárából fedezze, hanem hogy annyi

mindenfélére

költött,

erre egyházi jövedelmeket használhasson

van összefüggésben azon már

ezzel

utódait,

s

hogy

a

káptalanban megüresedett javadalmakra

k

egyetem

pozsonyi

érintett 1479. évi

mellyel Schönberg prépostot

rendelkezése, az

Bizonyára

fel.

felhatalmazta,

alkancellárait

nevezhessenek ki új kanonokokat. Schönberg prépost felismerte

Mátyás szándékát,

sultságát,

annál

is

a konstanzi zsinat

fokozattal

biró

elismerte

inkább, mert tudnia

annak jogokellett,

hogy

1418. évi határozata értelmében a

kanonoki

társaskáptalanok

s

papokkal szabad betölteni

nagyobb jövedelemmel járó

egyetemi

csakis

székeit

ezeket a

s

lelkészi állások betöltésé-

elsbbségben kell részesíteni. Amint a kanonokoknak a pozsonyi egyetem fenállása idejébl fenmaradt névsora mutatja,^ Schönberg tényleg számos oly egyetemet végzett és graduált kanonokot nevezett nél

ki,

is

akik az egyetemnek

is

tanárai voltak

Feltnésük sorrendjében Hüttendorfi licenciátusa (Ispari)

Schncker és

a

Han János

Erasmus

de

ide

(Pap)

káptalan

Ratisbona,

a

Rimely

i.

m. 257—2.58,

lehettek.

számíthatók:

1459 óta

a

theológia

Miklós,

dékánja,

1470-ben Vépi

1473-ban

mester, városi plébános,

1474-ben Angelus mester,

»

vagy

hittudományok szintén

doktora,

theológiai

és teljesebben Ortvay

i.

m.

III.

doktor,

264—272.

I

49

ugyancsak

1474-ben Stgismundus de Lengenfeld, a hittudományok baccalaureusa, 1479-ben Hasleiteni Prechtl Farkas, volt királyi káplán, kiérdemesült tanár,

kanonokságban Schricker Miklós utóda, 1481-ben Selmeci Márton (Martinus de Sembniczya) mester es végül 1485-ben Rauch János, a bölcselettudományok

a

hittudományok

mestere,

a

laureusa.

Ezen nyolc kanonok közül

részletezzük

—

és

az

egyházjog

—

bacca-

mint alább

Hüttendoríi Schricker Miklós biztosan,

Angelus doktor valószínleg az egyetem tanára Lehetséges,

hogy a káptalan épen

ellenségeskedésnek

s

volt.

a prépost közt folyó

az egyetemi fokozatú kano-

nokok elnyben részesítése volt az oka. Azon nyolc kanonok közt legalább, kiket Mátyás rendeletére a préposttal való viszály kodásuk miatt 1485-ben állásuktól

megfosztottak, hatnak

Másrészt

tudjuk,

hogy

papság Németországban

nem az is

volt

egyetemi fokozata.^

egyetemet

nem

végzett

ellenezte és meghiúsította

a konstanzi zsinat ezen végzésének végrehajtását.^

Mint Ilkuszi Márton tanár példája mutatja,

más

pozsonyi tanárok másutt élvezett egyházi javadalmaik

jövedelmét tartották

meg pozsonyi

tanárságuk idejére

is.

* *

*

Az alábbiakban az Academia Istropolitana névszerint ismert néhány tanárának mködését fogjuk vázolni, a tudománykarok szerint csoportosítva. »

2

OrtvaynkX Ábel

i.

i.

m.

m. 24.

III.

269.

:

50

A) A bölcseleti kar tanárai

Azon

alapvet

fogva,

mellyel

a

tanulmányai a tanulók egész jövend

kar

bölcseleti

fontosságnál

egyetemi pályájára nézve bírtak, Vitéz érsek legfbb gondját épen a bölcseleti kar tására

Grondos

fordította.

képzettség

és

hírnev

Regiomontanust

tanárainak

megválasz-

elsrangú megnyernie

utánjárással két

tanárt

sikerült

llkuszi Mártont.

és

Regiomontanus (Joannes Molitor [-= Müller János]

De Monté ben

Regio) a frank hercegségben, Königsberg-

született

ban

1436. június 6-án. ^ Tizenkét éves korá-

egyetemen tanult latin nyelvet és mennyiségtant, két év múlva pedig a bécsi egyetem nagyhír csillagászának, Peuerbach Györgynek lett tanítványa s csakhamar munkatársa. Alighogy a a

lipcsei

bölcseleti is

tudományok mesterévé

tartott

csillagászat

a

és

pedig nemcsak

körébl, hanem a humanizmus

nak megfelelen Vitéz érsek, tásával

egyetemen,

bécsi

avatták, eladásokat

latin

költk mveirl

akkor

Peuerbach

és

még

új

a

irányá-

is.

váradi püspök támoga-

Regiomontanus

azt

tervezték,

hogy a görög írók, els sorban Ptolemaeus mveit, melyek addig csak hibás arab fordításokból készült rossz latin fordításokban voltak ismeretesek, az eredeti

görög szöveg alapján

új

latin

fordításban

vagy

ki-

Regiomontanus Bessarion bíborostól még Bécsben elsajátította a görög nyelvet és Ptolemaeus Syntaxis (Almagest) cím mvének részletes kivonatolását és magyarázatát Peuerbach vonatban

teszik

közzé.

Aschhach: Geschichte der Wiener Universitat. Életrajza és mvei 537—557. Schier : Memória Academiae Istropolitanae. 30 47. Békési: Kath. Szemle. 1902. 440—443. A régebbi írókról Aschbach u. o. 537. 1. '

:

—

I.

—

51

halála

után

mvét

is

be

fejezte

is

sajtó alá

s

elhalt

mesterének több

rendezte.

Mesterének halála után Bessarion bíboros hívására 1462-ben Itáliába utazott. Több évi itáliai tartózkodása

fleg görög nyelvi készültségét egészítette ki, több eofyetemen eladásokat tartott, másutt csillao-áalatt

megfigyeléseket végzett és ujabb

szati

latin

és

görög

mennyiségtani és csillagászati kéziratok után kutatott. Gazdao' szellemi kincsekkel meo^rakodva. vilá^-ra szóló hírnévtl kisérve

tért vissza Bécsbe.

Itt

érte régi párt-

fogójának, Vitéz érseknek meghívása, aki a pozsonyi

egyetem egyik bölcseletkari tanári székét ajánlotta fel neki, és pedig azzal a megbízással, hogy a quadrivium tárgyait adja el.^

Pozsonyi

egyetemi annyira,

adatok,

részletes

tanárságáról

mködésérl nem

a

hoo^v réo^ebb életírói ezen

tudtak.

is

hiányoznak

De

bizonyos,

hogy

a

meghivatása és tanári állásának tényleges elfoglalása közt eltelt hónapokat Esztergomban. Vitéz udvarában töltötte

tésével.^

hogy

Bizonyos továbbá,

egyetem megnyitásakor alig

négy évig

maradása.

volt

szerkesz-

állását mindjárt az

elfoglalta. Sajnos,

sztt összeesküvésben

ellen

cím mve

„Tabulae directionum"

rövid ideig,

Vitéz érsek a Mátyás részvétele miatt

való

el-

Regiomontanus sem látta többé biztosítottnak jövjét Magyarországon. Mátyás ugyan biztosította kegyeirl, könyvtára rendezésével akarta megbízni, 200 aranyforintnyi fényes bukott,

bukásával

évjáradjékot •

pártfogoltja,

mégsem

neki,^

igért

Ajánlólevele Vitéz érsekhez

élete 229.) és

utána Ábel

(i.

m.

79.)

:

bírta

maradásra.

Függelék 8. szám. Fraknói (Vitéz szerint meghívása egyenesen Itáliá-

ból történt. 2

Fraknói: Yiléz

'

Aschbuch

i.

élete.

231.

Szádeczky

:

Századok. 1881. 421.

m. 547. 4*

52 Visszatért szülföldjére, a frank

március

1471.

elbúcsúzott,

vizsgáló

tornyában

Miután

Esztergomban a kegyvesztett Nürnbergbe vonult.^ Csillag-

15.-én

érsektl

hercegségbe.

végzett megfigyelései és roppant

arányú irodalmi munkássága kora els mennyiségtani

meg

és csillagászati lángeszének hírnevét szerezték

neki,

úgy, hogy IV. Sixtus pápa a naptár megjavításának nehéz munkájára épen hívta meg Rómába. Ezen

t

nagyszabású munka elkészületei közben érte az örök városban,

1476. július

alig 41

éves korában,

fontosabb

irodalmi tevé-

6.-án,

váratlanul a halál.

Tanári mködésénél kenysége.

Nürnbergben

tudományi

könyvtár

egy

kiadását

kenyebb természettudományi Kiadott

s

hatalmas

természet-

melyben a kívül az ókortól kezdve minden jelenté-

mvein

saját

is

tervezett

mvet

mveit nem

közzé akart tenni."

részletezhetjük,

csak

vagy legalább magyarországi

a pozsonyi tanárságával

tartózkodásával

tervezte,

vonatkozásban

álló

mveit

említjük

röviden. Vitéz

érsek

támogatásával

készült

s

Peuerbach

Györggyel közösen végzett Ptolemaeus-ktaddsa, melyrl fentebb említést tettünk, Bessarion biborosnak ajánlva

Velencében jelent

meg elször

(1496),

majd Casselban

Nürnbergben (1550). Tabulae directionum, másként Ludus Pannoniensis cím nagyszabású mvét, mely az égitestek pályájának számítására nézve két századon át nélkülözhetetlen kézikönyv maradt s mely az újkor nagy földrajzi felfedezéseit lehetvé tette, már mint a pozsonyi egyetem kijelölt tanára írta

(1543)

és

m. 232, Ahel

»

Fraknói

2

Tervrajzát kiadta Schier

i.

adásokra utalva Aschbach

i.

m.

m.

i.

I.

i.

82.

m. 33—47., rövidítve, a régibb

552.

ki-

53 Vitéz esztergomi várában. Jelentségéhez képest kéz-

nagyon udvari könyvtár egy, a müncheni

iratban

két,

nyomtatásban

is,

a bécsi

elterjedt,

is

királyi

könyvtár

a krakói egyetemi könyvtár pedig hat kéziratát

rzi;

els

nürnbergi

kiadását

még

1606-ig

(1475)

nyolc kiadás követte. Csillagászati naptára (Kalendá-

nóvum)

rium

még

XV. században

a

Kézirata a

készült.

könytárban maradt fenn

torinói kir.

kiadását

hazánkban

szintén

Els

nürnbergi

más három

latin,

három német kiadás követte, st 1590-ben Kolozsvártt magyarul is megjelent.^

majd egy

olasz és

^J

mvének

másik

csillagászati

primi

mobilis et directionum profectionumque)

ac prohlemata

(Tabulae

aján-

Ezen mvét régebb életírói szerint Gyrött,' de valószínbben Pozsonyban írta. Kéziratai a müncheni királyi és a Mátyás király fogadta

lását

könyvtárban

egyetemi

krakói

1490-bl

és

el

találhatók,

krakói

a

pozsonyi született;

kiadásai

1606-ból ismeretesek.

és

Ilkuszi Márton, a bölcseleti kar

tanára,

jutalmazta.

egyetem

másik ismert

hagyományait

Lengyelországban,

egyetemre.^

nev

hozta

a

Ilkuszban

tanulmányait hazája egyetemén végezte, ahol

1459-ben a bölcselettudományok mesterévé (doktorává) avatták, majd az orvosi s végül a hittudományi karon hallgatott.

Innen hívta

meg

Vitéz a pozsonyi egyetem

eltt Esztergomban

Állomása elfoglalása

tanárának.

Reo-iomontanusnak seofédkezett a Tabulae directionum szerkesztésében, az egyetem megnyitásakor azonban

és

^

Békési

2

Aschhach

i.

Abel-Hegedüs '

:

Életrajza

bvebben

m. 443. i.

m.

,542.

Ajánló

levele

Mátyáshoz

Analecta nova 433—439, a récríbb kutatásokra

—

Békésinél

i.

m. 624

— G26.

való

:

Schi&r

utalásokkal

i.

m. 44.

—

leg-

54

Három év múlva mint

mindjárt Pozsonyba érkezett/

zágrábi kanonokkal és goricai fesperessel találkozunk

Mint

vele.

ilyennek

járására 1470. július

pápa

Pál

11.

Mátyás

megengedte,

17.-én

közben-

míg

hogy

a római vagy valamely más egyetemen tanulmányait

fesperesi jövedelmeit továbbra

folytatja,

is

megtart-

Ugyanazon év szeptember I.-én pedig arra is felhatalmazta, hogy öt éven át még két-három más hassa.

egyházi javadalmat

Ezen

hogy

élvezhessen."

nem

engedély le vélek

pápai

Ilkuszi

is

tanszékérl

pozsonyi

Valószínleg az

a

ritka eset állott

bc^,

középkori

bogy

jelentik

azt,

volna.

eltávozott

nem

egyetemi életben

mialatt a bölcseleti

Ilkuszi,

ugyanazon (egyetem felsbb tudománykarain mint hallgató folytatta tanulmányait. A pápa

karon

tanított,

1470-ben

már orvosdoktornak

tudományi doktorátust is megszerezte. Budán tervezett új egyeteme egyik tanári

székére

helyezte

át,

utóbb a

címezi,

1483

ahol

hit-

Ezért Mátyás

hittudományi

— 1490

között

mködött, egyúttal mint a Mátyás-templom plébánosa Mátyás halála után Krakóba tért vissza, ahová is. már maga Mátyás is egyengette az útját, mikor a pápától valamely lengyel kanonokság adományozását kérte számára.'^

Az egyetemen a quadrivium

tárgyait,

fleg a

csillagászatot adta el, legalább ismert irodalmi

mvei

—

a Regiomontanusmind ezen szakba vágnak. Mvei sal együtt Esztergomban szerkeszett Tabulae directitudtunkkal nem kerültek kiadásra; onum-on kívül

—

*

Wu'tz

levele

:

Függelék

5.

szám,

(Magister

Martinus,

doctor

artium.) 2

A

8

Mátyás király

római Dataria-levéltár levelei.

regestáiból

:

Külügyi osztály

Történdmi Tár 1899. II.

3G9.

Kelet

3.

nélkül.

55

kéziratban valamennyit a krakói egyetem könyvtára

rizte meg. Pozsonyi tanárkodása idején Mátyás király

számára véleményes jelentést (Judicium) és 1472.

évben

észlelt

A

üstökösökrl.

az 1468.

írt

krakói egyetem

egyik kéziratos kötete négy szerz horoszkópjai között llkuszinak

Mátyás

János herceg

Beatrix

király,

Thurzó János

és

királyné,

Korvin

Gryörgy

részére

és

fenn/

készített csillagjóslásait tartotta

Szaktárgyát Regiomontanus exakt irányával szem-

inkább a hagyományos asztrológiai szellemben

ben

mvelte

s

babonás jóslatokra alkalmazta. Vitéz érsek,

még inkább Mátyás

nagyon megbízott jóslataiban s ilyenek végzésével gyakran meg is bízta. Valóságos udvari csillagjósként alkalmazta, s Budára is valószínleg épen azért helyezte hogy mindig át, közelében legyen. Már mint pozsonyi tanárt is gyakran de

maga 1468

király

mellé rendelte ily jóslatok végzésére. Ezért írta

Pozsony város hatóságának, hogy mester csillagászt s a véletlenül Pozsonyban

július 25.-én

Márton

idz

ers lovakkal azonnal lév hadiszállására, vagy

Galeotto Marziót jó kocsin,

küldje utána Hradistye alatt

elnyomul.' Hogy miért volt oly sürgsen szüksége Ilkuszira. értheten megvilágítja az egykorú Boníininak Mátyásról adott azon jellem„mieltt seregét megindítja, megkérdezi zése, hogy ahova idközben

oda,

a

csillagokat

látszott,

nélkül."^

politikai szerepet

Szádeczky Füíío-elék

^

Bonfinius IV.

:

hadjáratához

tett

9.

számú 5.

XV. században Antonio

V.

csillagok

a

Csillao-jóslásai is

révén

úgy

;

megllkuszi

nyert a király körül. Mátyás

Századok 1881. 416. Békési

*

2

:

szerez

sem

semmit

hogy

vizsfáltatása

némi

jóslatot

és

i.

m, 626.

oklevél. ö.

Császár Mihály:

A magyar mveldés

Bonfini alapján. Budapest 1902

145

— 146.

n

56

megbízásából például

Bécsbl 1485. június magyar fpapokat, hogy Mátyás bevonult

a

3.-án

értesítette

Bécs városába.' Miként

kéziratait,

csillagászati

mszereit

is

a

kraki egyetem rizte meg; ércbl készített földgömbje napjainkig fenmaradt. Mindezek kési feljegyzések

—

szerint

—

Mátyás

király

ajándékából

kerültek a krakói egyetem birtokába." Mily viszony-

ban és

közelebbrl a krakói egyetemmel,

állott

körülmények között

mily

A jogtudományi kar

B)

Bár

halt

minden

valószínség

el,

nem

mikor

ismeretes.

tanárai.

amellett

szól,

hogy

Mátyás király a jogtudományok, els sorban a római jog mvelését kívánta új egyeteme tanulmányainak gerincévé tenni, a jogtudományi kar tanárainak mégis igen kevés emléke maradt. Minthogy az a feltevés,

hogy maga Schönberg György

prépost-alkancellár az

egyházjog tanáraként mködött volna, ^ alaposnak,^

a jogi

nem

bizonyult

kar tanárai közül mindössze csak

Gattus János egyházjogi tanár

mködésérl van némi

tudomásunk. Bizonyára

az a „tisztelend János

egyházjog doktora

és a

Vitéz

az

érsek

induló azt

is

említ

tanárok elárulja,

hittudomány mestere",

az akit

1467. július 18.-án Pozsonyba

sorában.^

hogy

testvér,

Címeinek ezen

az egyházjog

felsorolása

eladására kapott

megbízást.

«

Teleki:

Hunyadiak kora XII.

282.

Századok. 1881. 421. Archaeologiai Értesitö. 1876. 274.

2

Szádeczky

8

Rimely : Capitulum eccl. Posoniensis. 126. j. Ahel : Egyetemeink a középkorban. 33. 73. Függelék 5. szám.

^ *

:

:

57

volt,

dominikánus-rend

származású,

Olasz

theológus,

jeles

A

filozófus es jogtudós.

egyetemen

mathematikus,

asztronómus,

ferrarai es bolognai

firenzei,

mieltt hozzánk

tanított,

szerzetes

Pozsonyi

költözött.

mködését egyébként nem ismerjük, ez különben sem sokáig tartott. Már 469-ben vagy valószíntanári

1

ebben 1471-ben Sziciliába

püspökké

lett s

tért vissza,

ott apáttá,

mint ilyen végezte pályáját 1484-ben.'

Magyarországi tartózkodásának egy ders Galeotto Marzio jegyezte

letét

majd

ugyanaz,

fel,

Magyarországba kalauzolta. Elbeszélése

szerint

rész-

aki

t

Mátyás

király Esztergomban, Vitéz érsek asztalánál, Csezmiczei

János

János

Tliáz

és

Galeottónak

ersen

jelenlétében

hittudományi

tökéletes

püspököknek

János

tette

vitatásába

emberi

vitatkozó

és

h

nem az ártatlan és mindig meg Krisztus az egyház fejévé,

belezavarodva,

mvekben

a hittudományi értelmet

soha

tárgyául.

a felvetett

nem

saját okoskodásai alapján

tárgyat

minsítette.

elbeszélése

és

a

mégis a jelenlev theológusok

megelégedésére oldotta

hosszadalmas

a

tárgyalt és az

titoknak

mog^haladó

Gattus

Mátyás király Szent Jeromos egyik munkája teljes

a

Miért a mesterét meg-

a vitatkozás

vetette fel a király

kérdés

ejtette

miért

s

apostolt

zavarba

képzettségével

képességével dicsekv tudóst.

tagadó Pétert,

magának

és

meg

a kérdést.^ Galeotto

természetesen

nem

vet ár-

nyékot Gattus készültségére, inkább csak azt a gúnyos lenézést tükrözteti vissza, amellyel a humanisták a scholasztikusok

1

2

Ábel

i.

tudományos

tekintettek.

m. 31. 82.

Galeotto

Marzio könyve Mátyás király

mondásairól és cselekedeteirl. 30. pest 1901.)

módszerére

65—72.

fejezet.

találó,

bölcs

Császár M. fordítása.

és tréfás

(Buda-

58

C) Az orvostudományi kar tanárai.

Az

tudományok

orvosi

középkorban csak

a

legnagyobb egyetemek

vált is

a

utóbb

a

Egyebütt

a

Salernóban

szicíliai

Montpellierben

francia

mvelése

egyetemi jelentssé.

s

beérték azzal, hogy egy-két

orvosdoktori tanszéket állítsanak az ókori orvosi

m-

vek pusztán elméleti fejtegetésére.

Nem

meglep,

tehát

lehet

hogy

a

pozsonyi

egyetem orvosi karának tanárai közül csupán egynek a homályos emlékezete maradt korunkra. Mint Vitéz érsek

többször

idézett

levelébl tudjuk,

az

egyetem

megnyitásával egyidejleg megkezdte mködését Péter

bölcselettudományok és az orvostudomány

a

mester,

Származásáról,

doktora.^

mködésérl egyébként

tanulmányairól nincs

semmi

és

tanári

értesülésünk.^

Bizonyos azonban, hogy az a Thüringer János, akit többen a pozsonyi egyetem orvostanárának tartanak,^ csak tévedésbl és teljesen eltorzított néven került át

egyetem tanulói közül a tanárok névsorába.^ Ilkuszi Márton ugyan szintén megszerezte a doktorátust az

az

orvostudományból, de mint fentebb rámutattunk, az orvosi karnak nem tanára, hanem csak hallgatója lehetett.

D) A hittudományi kar tanárai. Vitéz érsek

legtöbbnyire a bécsi

egyetem

híres

hittudományi karától szerzdtette a pozsonyi egyetem hittudományi karának tanárait. Róluk szóló bvebb *

Y\\^^e\ék

2

Nevét a régi egyetemi épületen 1904 ben elhelyezett emléktábla

tévesen örökítette

:

5.

szám.

meg

Piler alakban.

Ujabban Vámossy István Pozsonyban. Pozsony 1901. 12. '

*

Abtl

i.

m.

70.

is

:

Adatok a gyógyászat történetéhez

59 értesüléseinket

egyetem egykorú

épen a bécsi

így

iratai szolgáltatják.

Tudományos jelentségre nézve Krompachi Koch Lrinc

áll

közöttük

Szepesmegyében,

az

els helyen.

Krompachon

1449. áprilisában.

Jóval

volt,

szegénysorsú

született

szülktl. Tanulmányait a bécsi

meg

Hazánkfia

egyetemen kezdette

késbb

(1461) mint a

egyetem magyar nemzetének prokurátora tnik elénk, a következ évben, mint kitn tanuló, az egyetemi templomban szónokolt. Rá egy évre már a bölcseleti kar tanáraként mködött,^ emellett azonban bécsi

a

hittudományi

meg

hívta

karon

Vitéz

érsek

magát.

Innen

egyetem

egyik

továbbképezte a

pozsonyi

hittudományi tanszékére.

Koch méo* nem

Mivel azonban

tett

eleo-et

azok-

nak a formaiságoknak, melyeket a bécsi egyetem a hittudományi fokozatokra készülk számára szigorúan elírt,

érseknek többször közben kellett járnia

Vitéz

érdekében.

A

kérelmére

1469.

bécsi

egyetem hittudományi kara Vitéz

augusztus

17.-én

meg

is

engedte,

hogy Koch, ámbár a hittudományi karon nem hallo'atott rendszeresen hat éven át. Kreuznach Miklós vezet tanár felügyelete alatt a téli félévben mégis meokezdhesse

szentírástani

azonban rövid

érsek

mac^áneladásait."

id múlva

arra

kérte

Vitéz a bécsi

egyetemet, hogy ne ragaszkodjék ahhoz, hogy Koch

magán a bécsi egyetemen tartsa meg ezen eladásait, hanem engedje meg, hogy azokat a pozsonyi egyetemen

tarthassa.

A

bécsi

egyetem hittudományi kara

1469. október 20.-án tartott ülésén az érsek kérelmét teljesítette

Koch csakugyan Pozsonyban

s

'

Aischöach

i.

2

Függelék

:

m. 614. 14.

szám.

folytatta

60

Az érsek csakhamar harmadszor

eladásoit.'

is

a bécsi

egyetemhez fordult pozsonyi tanára érdekében.

hogy Koch ne legyen

kérte,

azt

úttal

köteles

Lombardiai

térhessen

már

eltérleg

szokástól

két

hanem

éven át tartani a szentírástani eladásokat, rendes

Ez-

a

a második évben át-

Péter Sententiáinak

maofvará-

zatára.

anélkül, hoo-y ezzel elveszítené a ioofát ahhoz,

hogy

majdan

a

bécsi

A

laureusává avassák.

egyetem

valóságos

egyetem az érsek

bécsi

baccatekin-

Koch érdemeire

való tekintettel kivételesen

helyt adott a kérelemnek,

de azt mégis kikötötte és

télyére és

Koch

meg

hogy magántanári eladásainak harmadik folyamát már a bécsi egyetemen fogja megtartani." Csakugyan azt látjuk, hogy Koch, eleve

igérte,

is

miután 1469 októberétl 1471. január haváig Pozsonyban mködött, 1471. február o.-án már a bécsi egye-

temen kezdte meg eladásait, esküt

is

s

ugyanekkor a hivatalos

letette.'^

Mindezen

tárgyalásokból

a

pozsonyi

egyetem

hittudományi karának tanulmányi szervezetére nézve az az érdekes tanulság

tnik

elénk,

hogy

az teljesen

azonos volt a bécsivel, mert csak így volt lehetséges, hogy a bécsi egyetem a pozsonyi hittudományi karon tartott

eladásokat a

saját tanárjelöltjének teljes érték-

ben beszámította.

Koch Lrinc többé már alig tért vissza pozsonyi tanszékére. Alig hogy teljesen befejezte hittudományi tanulmányait s rendes tanárként mködhetett volna, 1473-ban meghalt.* Halálával nemcsak egy nagyra '

*

^

Függelék

15.

Függelék: Függelék

17.

szám.

18.

szám.

Ábel

31-32.

:

*

szám,

:

i.

rn.

36.

71-75. Békési

i.

m. 443-444.

61

hanem egy

hivatott tanári pálya,

tevékenység

megszakadt.

is

sokat igér irodalmi

Mvei

közül

csak

maradt fenn kéziratban, Szent Márton püspök a bécsi skót bencések könyvtárában/

egy

életrajza,

Hüttendoríi Schricker (Pap) Miklós, a hittudományi

kar második ismert tanára, már 1459 óta a pozsonyi

Tanulmányait a bécsi ahol már 1442 óta a hittudo-

káptalan tagja és dékánja

egyetemen

végezte,

volt.^

mányok borostyánkoszorúsa, utóbb tanára is A pozsonyi egyetem szervezésekor Vitéz

volt.^

érsek

mint tapasztalt tanárt bizonyára szívesen alkalmazta.

Eladásaihoz 1470. november 23-án a bécsi egyetem

egy

kara

bölcseleti

példányul/

könyvet

Mint alább

kölcsön

adott

rámutatunk,

kézi-

valószínleg

egyetem és a káptalan közös könyvtárának is az re. Halála 1479-ben következett be.'' Mdhngi Gruher Mátyás hittudományi tanulmányainak haladását s tanári pályájának elkészítését

volt

az

szintén Vitéz érsek

melynek

1456.

szorgalmazta a bécsi egyetemnél,

április

1

4-e

óta

hallgatója.

volt

egyetem hittudományi kara 1469. augusztus 13-án csakugyan megadta neki az engedélyt a szentírástani eladások megkezdésére.®

Közbenjárására

a

bécsi

Négy nap múlva.

Vitéz újabb kérelme folytán,

Pál apostolnak Timo-

a bécsi hittudományi kar

Szt.

theushoz

leveleit

»

Titushoz

és

Békési

i.

irt

ki

eladásai

m. 444.

Rimely i. m. 257. 3 Aschhach i. m. I. 618. De Ábel szerint (i. m. 33) 1442-ben bölcseletdoktor, 1456 és 1460-ban a bölcseleti kar dékánja s csak '

csak

tzte

1467. óta a theológia licenciátusa.

*

„Pro exemplari". Függelék Ortvay i. m. III. 267.

*

Függelék

*

:

13.

szám.

:

16.

szám.

62

anyagául

Leonardus de

és

Valle

vezet tanárául, aki Vitéz

tanárt jelölte ki

karral

közvetítette.^

kisérte

ily

Vitéz

érdekldéssel

érsek

a

fiatal

rendes

Brixinensi

leveleit a

bizonyára osztrák

azért

theologus

egyetemi pályáját, hogy utóbb a pozsonyi egyetemen alkalmazhassa, bár pozsonyi tanári mködésérl nincsenek közvetlen adataink.

Angelus mester,

a

tbeológia doktora,

1474 óta

pozsonyi kanonok, szintén joggal sorolható a pozsonyi

egyetem tanárai közé. A város középkori telekkönyvében Angelus Rangon von Pern néven fordul el.^ Tehát a svájci Bernbl vagy a délfranciországi Pernbl így benne láthatnék a Vitéz érsek által Franciaországból szerzdtetett tanárok képviseljét. származott,^

s

Jen ugyan nem

Ábel

tartotta

bizonyítékokat,

melyekkel

pozsonyi tanári

mködését

az

a

hogy

tény,

Angelust épen

a

Rimely

régi

tulajdonosának tünteti

Angelus

azon

mester

igazolni kívánta,* azonban

középkori

telekkönyve

egyetemi épület

telekkönyvi

város

a

kielégítnek

e tekintetben

fel,

minden

két-

séget megszüntethet.

Viszont sokban hozzá kell járulnunk Ábel gondos kritikájához

végleg

és

törölnünk

kell

a

pozsonyi

egyetem tanárainak névsorából azokat, akiknek tanári

mködését

egyáltalán

Törölnünk

kell

és Prechtl

2

Galeotto

Marziót,

Függelék Függelék

szám.

:

14.

:

34. szám.

»

Ortvay

i.

m.

Rimely

i.

m. 258.

Ábel

m.

i.

újabban

mindezeket

4 '

hiteles adat

nem

igazolja.

Brandolini Aurélt

Farkas kanonokot,'^ bár Ortvay, régibb írók

tekintélyére,

*

semmi

11/2. 274.

33—34

j.

és

Ahel

i.

m. 74—75.

73-76.

is

a

pozsonyi

63

egyetem

tanárai közé sorolta.^

hogy Thringer Péter

továbbá,

a

Ismét hangsúlyozzuk

Schönberg György

orvosi aladásairól szóló

szintén teljesen alaptalanok.

1

I.

m.

II/4.

egyházjogi

320-321. 365.

és III.

266-267.

és

vélemények

ÖTÖDIK FEJEZET.

Az Academia A

Istropolitana tanulói.

egyetem hallgatóinak bizonyára népes táborából alig néhány név maradt az utókor emlékezetében. A közel egykorúak még tudták, hogy az eladásokat számosan látogatták s hogy többen régi pozsonyi

a borostyánkoszordt és káptalan ezt

is

pozsonyi prépost

1544. és 1546. évi periratai határozottan

De mikor

állítják.^

ismernek-e

megkérdezte,

tanúit

1546 szén arról

ilyen

Pozsonyban

Körbler

baccalaureust,

csak

polgár

megnevezni

tudott

tanács az egyetemi

a városi

ügyében folyó per

telek

A

elnyerték.

János

egyet,

tanú,

is

avatott

pozsonyi

bizonyos Allerlay

nevt, de ezt is csak mások értesítése alapján.^ Az egyetem anyakönyvei e szerint már a XVI. század derekán sem voltak Pozsonyban feltalálhatók.

A

pozsonyi egyetemet látogatta a szabolcsi nemes-

ség országgylési követének, fia

Kállay Lkó's Jánosnak

János, aki magánneveljének kiséretében és segít-

ségével folytatta tanulmányait. Az

elkel

neines iíjú

tanulmányokra készült. A megelz tanulmányok azonban súlyos nehézségeket

bizonyára jogi bölcseleti

okoztak neki, de

*

*

Függelék Függelék

még inkább

:

35. és 3G, szám.

:

37. szám.

a neveljének, aki tanít-

65

ványa

atyjához

érdekes

intézett

ersen

levelében

panaszkodott munkája terhes voltáról.^

Más hallgatók nevét a

egyetem iratai rizték meg, ahova pozsonyi tanulmányaik után átléptek. Az átlépés körülményeire nézve jellemz, hogy a bécsi egyetem a pozsonyi teljes érvényueknek

bécsi

adott egyetemi fokozatokat

által

ismerte

a

pozsonyi

egyetem baccalaureusait hasonló fokozattal

igtatta a

el

így

s

közé.

saját hallgatói

Penckler Mihály 1468-ban a bécsi egyetemen volt

azután Pozsonyban

hallgató,

borostvánkoszorut nv^ert

s

bölcseleti

karon

a bécsi eo-yetem 1470-ben

mint borostyánkoszorúst vette

A

a

itt

;

fel

újra hallgatói sorába.^

pozsonyi egyetem ezen növendékének egy pünkösdi

kezdbetkkel

szent beszédeket tartalmazó, ékes

diszí-

ívrét kéziratos könyvét a körmöcbányai plébánia könyvtára tartotta fenn.^

tett

Hirspergi Fíeddner Jánost

els felében

tanév

1473.-Í

egyetem baccalaureusát Kirchdorfi

egyetem

bécsi

szintén

vette át

Vörchinger

a

az

mint a pozsonyi

ugyanolyan fokozattal/

Péter

pozsonyi

a

szintén

egyetemen nyert baccalaureátusa alapján kérte a bécsi egyetemet, hogy vegye fel bölcseleti karának baccalaureusai közé.

után

két

A

bécsi -egyetem bölcseleti kara,

mester

által

megvizsgáltatta

alapján érdemesnek találta,

147

1.

s

mi-

a vizsgálat

június 8.-án csak-

Függelék: 11. szám. Békefi : A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest 1906. 192—195. 2 Schrauf Károly A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. 111. 114. Fifiknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen. G7. (Nevét Prucklernek olvassa.) ^

:

m.

3

Orivay

4

„Baccalarius universitatis Hístropolensis." Schrauf

Fraknói

i.

m.

:

i.

II/4. 341. i.

m.

75. 120.

73.

5

66

ugyan

a

felvette

baccalaureusi

Rendes

borostyánkoszonisai közé.^

nem

azonban,

beigtatása

tudni

miért,

csak 1472. október 13.-án történt meg, amikor Vörchinger a tanulókra kötelez papi ruha viselése és a beigtatásért járó dijak fizetése alól

felmentést kért

is

és nyert.'

A

felsorolt

hallgató kétségtelenül a pozsonyi

öt

egyetemen folytatta tanulmányait. Újabb irodalmunk azonban a XV. század vég-én

mködött több

század elején

történet-

a

s

XVÍ.

kitnségünkrl

közéleti

hogy a pozsonyi egyetemen nyerték magasabb tudományos képzettségüket. Bunyitay Vince azt véli. hogy Sánkfalvi Antal pozsonyi prépost, is

azt

tartja,

rokona

egyetemi alkancellár

Lászai

pártfogoltja,

és

János erdélyi fesperes, a jeles humanista, aki a gyula-

székesegyház

fehérvári

Academia Istropolitanán végezte

az

építtette,

mányait.^

Ugyan

Szatmári György

a késbbi primás iskolázásáról Szatmári

van,*

elcsarnokát

renaissance-stíl

újabb

is

tanul-

püspök,

váradi

hasonló véleményen

azonban

szerint

életrajzírója

valószínbb, hogy Krakóban végzett.^

Werbczy

Istvánról

azonban

szinte teljes bizonyos-

hogy a pozsonyi egyetemen szerezte ismereteit. Hármaskönyve kétségtelenné

sággal állíthatjuk,

római jogi

hogy alapos római minthogy nevével a

teszi,

jogi iskolázásban részesült,

s

külföldi

könyveiben nem találkozunk,

egyetemen *

2 3

szerezte.

Függelék Függelék: :

A

19.

egyetemek

anya-

azt kétségtelenül hazai

Azonban a

pécsi

az

s

óbudai

szám.

21. szám. V. ö.

Ábel

i.

m, 81.

gyulafehérvári székesegyház késbbi

részei

és

Qgj

magyar

humanista. Budapest 1893. 22. * ^

A

váradi püspökség története. Budapest 1883.

Tóth-Szahö Pál:

Szatmári György primás.

I.

345.

líudapest 1906.

18.

.

67

egyetem már rég megszüntette miíködését, így tehát

Werbczynek

a jogi

ezt

képzettséget

nem

adhatta

más, mint az Academia ístropob'tana.^

Miként oszlottak

meg

Academia Istropolitana

hallof-atói.

Ha

magállapítani.

bírjuk

Werbczyt

közül

tanulóinak tekintjük,

tudományi ismeretes.

kar

De

a

ismertnevfí

nem

a

hallgatók

jogtudományai

kar

a bölcseleti kar

hogy

az orvosi és hit-

közül

ma már egy sem

csodálkozhatunk, ha tekintetbe

egyetemeken

is

ép

e

hallgatói voltak a legkisebb számban. Ismeretes,

például

sem

meofközelitleof

többieket

kiderül,

más

hogy

vesszük,

s

hallgatói

ezen

az

Kállayt

és

vesszük

hallgatóinak

a tudománykaroh szerint az

karok

hogy

Köln egyetemén a XV. század közepén

összes hallgatók közül 67^o a bölcseleti,

IG^'o

az

a jogi

karra iratkozott be, a hittudományira ellenben 4*5 7o, az orvosi karra

meg épen

csak 0'67o jutott."

Ez az

egyetem véletlenül ismertnev tanulói számarányának. De valószínleg megfelel annak az aránynak is, amely szerint a pozsonyi egyetem tanulói a tudománykarok arány

szerint

valóban

orvosi

kar

megoszlottak.

hallgatói

kevesebb

jóval

megfelel

körülbelül

a

pozsonyi

A

hittudományi és az bizonyára

kétségtelenül

számban

mint

voltak,

a

itt

jog-

is

és

bölcselethallo^atók

Elérte-e

Mátyás

király

azt

a

hogy új Krakóba nagy-

célját,

egyeteme hallgatóiként a Bécsbe és számú hallgatókat küld nyugati és éjszaki határszélek és az erdélyi szászság tanulóit megnyeije? A jelek *

Illés

2

I.

Fraknói:

József:

Bmd.

Werbczy

Bevezetés

Paulsen:

a

István

életrajza.

magyar jog

Geschichte

des

Budapest 1899. 10-12. Budapest 1910. 91.

történetébe.

gelehrtcn

Unterrichts.

2.

Auflage.

Leipzig 1896. 29.

5*

68 vallanak,

arra

1461

temen

— 1470

csak

ellenben

A

találunk.^

hogy részben

A

elérte.

krakói egye-

1470—1480

között 208,

között

185 magyaroszági származású tanulót bécsi egyetemen is épen a pozsonyi

egyetem megnyitásakor, az 1467. év második felében

feltnen kevés

volt a hazai származású beiratkozó,'

csakhamar ismét lényegesen emelkedett. Werbczy és Kállay beiratkozása az tanúsítja, hogy az új egyetem az ugocsai és szabolcsi köznemesség

bár számuk

soraiból

is

vonzott

Vörchtinger

hallgatókat.

Péter

viszont kirchdorfi származású osztrák, Flechtner János

csehországi

tehát

hirschbergi,

pedig

vagy

sziléziai

eredet volt. Ezek szerint Pozsony egyeteme nem csupán a közeli vidékrl,

st

hanem

ország távolabbi részeirl,

az

a szomszédos tartományokból

Mveldési

hatóköre

tehát

hanem az ország határain Mégis

nemcsak túlra

természetesnek

hallgatóinak jelentékeny

is

nyert hallgatókat.

is

az

egész

országra,

kiterjedt.

része a

hogy

tartanunk,

kell

közvetlen közelbl,

Pozsony városából került ki. Az ismertnev hallgatók sorából Penckler Mihály pozsonyi eofv része magjából

A

származását a források kétségtelenné teszik.

egyetem egyetem

irataiból

is

megállapitható, idején

fennállása

pozsonyi

származású

Tévesnek

kell tehát

szerint az

ifjú

hogy

évenkint

ment

a pozsonyi

néhány

alig

Bécsbe

bécsi

tanulni.^

tartanunk azt a véleményt, mely

Academia Istropolitana orvosi karán pozsonyi

származásúak nem tanultak volna medicinát.* »

2

8

*

Ortcay

Kropf: Századok 1906. 836-840. Schraaf i. rn. XLÍX. lap, Névsorukat összeállitotta Ortvay i. m. II/4. 329 331. Vámosay : Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban.

—

i.

m.

II/4. 288.

12.

69

A a

pozsonyi hallgatók életviszonyaira vonatkozóan káptalan

prépost és

1544. és

1546. évi periratai

A

nyújtanak értékes útmutatásokat.'

periratok egybe-

Mátyás király magában az egyetemi épületben rendeztette be a tanárok lakásai hangzó

eladása

mellett

a

szerint

tanulók

lakóhelyiségeit

hogy

következtethetjük,

Pozsonyban

joggal

a hallgatók legnagyobb része

époly szigorú tanári felügyelet mellett,

is

szinte kolostori

fegyelem

alatt élt a

szolgáló kollégiumokban, mint

egyetemeken

általában

klérus

tagjainak

kellett

hordaniok

;

de

tartozott

a

vám-

ket, az

élvezték. és

ez a középkori

Bizonyára

viszont is

közös lakóhelyül

ahogy

dívott.^

tekintették

megillet kiváltságokat közé

Ebbl

is.

itt

egyházi

egyházi

is

a

ruhát rendet

Ezen kiváltságok

tizedmentesség

is,

amit

Mátyás király mindjárt trónralépése után az 1458. évi X. törvénycikkben a papságon és nemességen kívül az

egyetemi hallgatókra

is

kifejezetten

*

FüíTfreU'k 35. és 30. szám.

2

Paúlsen

3

Márkus: Curpus Juris Hungarici

i.

m.

I.

26—27. I.

332.

kiterjesztett.^

HATODIK FEJEZET.

Az Academia

Istropolitaiia épülete és felszerelései.

Abból az általános pusztulásból, mely a pozsonyi egyetem történelmi emlékeinek java részét meg-

egyetem régi épülete aránylag épen került ki. A századok folyamán történt átépítések^ hozzátoldások miatt azonban ennek mai helyzete sem

semmisítette,

szolgál

az

útmutatással

biztos

középkori

alakja

be-

és

rendezése fell.

Az egyetem székházának

sok téves

felkutatása

találgatásra adott alkalmat történetíróinknak.^

végleges

megoldása Rimely

pozsonyi

prépost

kérdés

Károly érdeme,

káptalan

és

A

1544.

hogy

és

aki

Í546.

a évi

Academia Istropolitana a koronázó székesegyháztól keletre es, homlokzatával a Venturutcára néz, régi pénzverház periratai alapján^ kimutatta,

az

(Münzhaus) néven ismert jelentékeny épületben nyert elhelyezést.^

Minthogy

azonban

meghatározását félreértette

mégis

a

székesegyházzal

jogakadémiai,

jelenleg

mog,* ez

jelölte

*

Felsorolja Ahel

'

^

Függelék Capitulum

*

I.

:

m. 29.

s

m.

35. és 3G.

Jen

Rimely

egyetem székházául

az

északról

ideiglenes

a nézet újabb i.

Ábel

szomszédos

egyetemi

volt

épületet

irodalmunkban még

GG.

szám.

eccl. Posoniensis.

124.

Rajza Ortvaynái

i.

ni.

II/l. 37.

71

mindig'

áldozatkészsége,

1904-ben

házát

Pozsonv város közönségének mellyel a régi egyetem valódi szék-

magát."

tartja

tévedéseknek

további

meg, a

emléktáblával jelölte

díszes

bizonyára

végleg

elejét

fogja

venni."

A

Pozsony

középkori

hihetleg stílszerleg

kétemeletes,

árokkal

híddal,

egyik

futcájára

kiépített s felvonó-

megersített

várszeriíleg

nyíló,

erkélyes

épület mindenesetre a régi Pozsony legjelentékenyebb

üdvartelke

épületei közé tartozott, is

a

ma

nem

hozzája

épületekre

is

is,

beépített része

tartozó szomszédos telkekre és

Már

kiterjedt.

az

1434. évi városi szám-

adások pénzverháznak (.Münzhof) nevezik, minthogy a

város

'

Zsigmond király

Békeji

pest 1902. 171 *

Az

:

Mátyás

házban

évi

felhatalmazása

Mátyás király emlékkönyv. Buda-

— 178.

emléktábla szövege

—

módosításokra szorulna

E

és az iskola.

1430.

a

—

inely jelen kutatásaink szerint bizonyos

következ

:

udvartelkén áUott a

s

Pál pápa engedélyével

II.

Mátyás király az igazságos által 146-ban alapított bolognai egyetem statútumai alapján szervezett

s

a

ACADEMIA ISTROPOLITANA, melynek cancellárja Vitéz János esztergomi érsek, alcancellárja Schönberg György pozsonyi prépost, tanárai pedig Müller János, a

Gruber

Mátyás, Hüttendoríi Krurapachi Koch Lrincz,

Piler

A

orvostudor

és

nagy

liíres

Regiomontanus,

Schrickcher Miklós, Brandolini

Aurél,

csillagász

voltak.

Ilkusch

rombadlt. Epülete utóbb királyi fegyvertárrá, majd pénzver' híres alkotás

alapítója halálával

helyiséggé alakult

A dics múlt

át.

emlékének fentartására állította e márványtáblát Pozsony sz. kir. város közönsége 19('4-ik évben.

7-2

pénzt

alapján

város

középkori

melyben

az

benne.

veretett

További

^

telekkönyve

a

nyújt hiteles adatokat,

együvé

eredetileg

sorsáról

tartozó

terjedelmes

épületcsoportról ketts telekkönyvi lapot vezettek.

Az 1489. évben az épület mindkét része az olasz eredet dúsgazdag Ventur család egyik tagjának, Gási)árnak birtokában István

Margit

neje

és

volt.

Rá három

évre Gmaitel

négv

újabb

birtokolta,

év

múlva pedig, 44G. július 25-én Kocherdorfer Bertalan váltotta mngához tlük vétel útján. Ezer aranyforintot 1

fizetett érte,

de szerzdésileg megengedte, hogy Gmaitel

80 aranyforint

bér ellenében

évi

bentmarad hasson

négy éven

ezen

s

még négy éven

belül az eredeti

Ha

vételáron bármikor visszaváltiiassa.

át

Gmaitel ezen

jogát neui érvényesíti, a ház teljes tulajdonjoga átszáll

amint

Kocherdorferra,

szerzdésbe foglalták. 26. óta

Ivochendorfer

tulajdonos.

egyik

fele a

Az nevezett fele

egyetem vel.

épület

az

hainburgi JörgerLénárt birtokába ment

egyetem

szervezésekor

a

át."

Gmaitel-háznak

épületnek Jörger Lénárt tulajdonába került

pénzébl

érsek a saját

bizonyára

megvásárolta,'^

600 aranyazért, hogy az

céljára ismét egyesítse az épület

le

azon

»

Orlrau

'

FüfTí^elf'ík

m.

i.

:

34

címen,

II/l.

29.

felé-

hoov^

Gmaitel István

t

illeti

férfi-

meg.*

38. 310.

szAin.

Fii^rgelék 20. szátn.

Függelék

másik

a másik felét Mátyás király

Rimely

(i.

in.

a vétek tévesen csak az épülethez tartozó *

újra

a telekkönyvi

pedig

31.-én

örököseinek kihaltával a háramlás jogán

2

19.-én

1453. március

Anna

özvegye,

Idközben ugyanis

fofj^lalta

1447. július

Hét év múlva,

március

1466.

részét Vitéz

forintért

ezt

szám.

133) és utána Ahel

küls

(i.

m. 68) ezt

majorójij^ra vonatkoztatja.

73

Mátyás tehát a Gmaitel és Kocherdorfer közt létrejött szerzdés jogosságát nem ismerte el. Ezért a Gmaitelörökösök között családi hagyományként

szállott

tovább

amit egyikük, Vorster Jánosné 1546-ban a városi

az,

tanács eltt nyilvánosan

is

vallott,

hogy Mátyás ezen

épületrészt erszakkal vette el Gmaitel István özvegyétok^ fia, is

Tény, hogy az egyetem megsznte után Mátyás Korvin János herceg is, utóda II. Ulászló király

örökl jogát

elismerte Gmaitel unokájának

s ezért az

épületet mindketten neki és férjének, Pósa Balázs só-

kamarai tisztnek adományozták

Az egyetem joga nem

január 5.-én 13.-án

fennállása idejébl az épület tulajdon-

elttünk.

tisztán

áll

vissza."

,,her

vom

Jörg

A

telekkönyvben 1473

„her Angelus Rangon von Pern"

nem magyarázhatjuk, mint

bejegyzéseket másképen

úgy,

hogy

érsek

és

egyetemi

az

kancellár

pedig

az

egyetem

nevére írták

A

(Jörg)

telekkönyvezték.

utóbb

tanárának

Angelus

sem

ügy.

az

ezzel

egyházat '

2

3

talán valami-

theológiai

király

tartotta

még

doktornak

ezt a terjedelmes épület-

elegendnek

az

prépostságnak vele szomszédos

csatolt

s

át.

De Mátyás csoportot

György

Schönberg

egyik

tisztviseljének,

féle

hamarosan az egye-

után

nevére

prépost-alkancellár

tulajdonjogát Vitéz

épület

halála

képvisel

kifelé

tnik elénk

Ezen telekkönyvi

mindkét épületrész tulajdonosául.

temet

1478. március

Stain",

részt,

díszes

egyetemi

épület

Fü,írgeU';k 37.

szám.

29., 30. :

és 31. szám.

35. és 3G. szám.

telkébl

fallal

telkét

temetig

körülvev

Függelék Függelék

mv

egyetem számára. is

hozzá-

keríttette

egészen

terjesztette.^

a

A

be

s

székesdíszes

74

mvií

fal

ezen oldalról

árok húzódott végig,

erdítésül

is

szolgált; alatta

ezen keresztül egy kisebb híd

s

temetbe

vezetett át a

is

és a székesegyházhoz.

A

városi

hatóság 1477-ben, mikor Beatrix királyné Neunburgból

a

városba

Ugy

kijavíttatta/

ezt a hidat

érkezett, látszik,

egyetemi épületben

saját

költségén

hogy

a királyné ekkor az

meg

s

szállt

innen

vonult át a

Ugyanis már 1466-ban, az egyetem megnyitása eltt néhány termet királyi szállásul ren-

székesegyházba.

deztek

város

be az épületben

;

berendezés

a

költségeit

a

íizette.^

Az egyetem alapításának elbeszélésekor már részleteztük, hogy az eddig magánlakásokul szolgáló épület megfelel egyetemi középületté való átalakításának és berendezésének költségeit szintén Pozsony város hatósága vállalta magára és végeztette az 1467. év nyári hónapjaiban."'

Milyen volt az egyetemi épület berendezése, csak

nagy általánosságban határozhatjuk meg. A pozsonyi prépost és káptalan késbbi periratai azt tanúsítják, hogy Mátyás király nem csak az eladótermeket helyeztette el az épületben,

hanem

a tanárok lakásait

és a tanulók közös lakásaiul szolgáló

A

is.*

tanárok és tanulók bentlakása egyébként a többi

egyetemen az

kollégiumokat

épület

is

telkét

csatolásával, vissza

az

rendes dolog volt. Ezért bvítette Mátyás

s

a

szomszédos

Vitéz érsek

épületnek

Mátyás

király,

idegen közel

"

Karníirai számadások Kamarai számadások Kamarai számadások

*

Függelék

'

35. és 36.

is

:

:

:

bizonyára ezért vásárolta kézre jutott

fele részét.

egykorú feljegyzés

Függelék Függelék Függelék

szám.

préposti telek hozzá-

23.

szám.

3.

szám.

7.

szám.

szerint.

75

késbbfíii

roppant

nagy

budai

tervezett

arányokban

fiskolájának

akarta

épületeit

mert igen

megalkotni,

Úgy

látogatottságra számított.'

is

látszik,

ugyanily

Az épület nagy mennyiség udvarán utóbb épitanyagot találtak felhal mozv^a,^ ami arra mutat, hogy Mátyás a egyeteménél

pozsonyi

túlzás

vezette

hozzá

csatolt préposti telekre

tervezett. lo-v kell

1492.

márczius

hogy

kelt

A

végrehajt a ni.''"

mindenesetre az újabb

azon

tervét,

nem

kollégiumokat épitsen,

jelentkez

száma

tanulók

s

igy

szükségteleneknek bizonyultak.

építkezések a

király

maradt Mátyás várakozásán

alul

Ugyanez arra, hogy

oklevelének azt a meo--

Mátyás

szerint

a tanulók lakásaiul

tudta

lijabb épületrészeket

értelmeznünk Korvin János herceo-

30. -án

mely

jegyzését,

is

is.

tapasztalat

vezethette Vitéz

érseket

egyetem céljára megszerzett épületrészt csakhamar néhány hi vének adományozta oda/ Csakhogy minden jel arra mutat, hogy Mátyás is

Vitéznek

az

bukása után történt intézkedését nem

ezen

igy ez az épületrész, mint különben a

hagyta jóvá

s

telekkönyvi

bejegyzések

továbbra

is

az

Minthogy

egyetem az

is

tanúsítják,

céljait szolgálta.

újabb

Mátyás a

telket

fásítatta,

szlvel

„királyi"

kertek gondozását

hatóság látta

határozottan

nagyrészben ültettette

építkezések

elmaradtak,

keiité alakíttatta át,

be. is

Halála

után

Qgj ideig

a

be-

ezen városi

el.^

*

*

Hellai Gás})nr krónikája. Ujabb nemzeti könyvtár III. Pest 1854, 533-534. ' Kamarai számadások. Függelék 32. szám. 3 Függelék 29. szám. * Függelék 20. szám. ' Kamarai számadások az 14Ü0. és 1491. évbl. Függelék 27. szám. '

76

Az egyetem tudományos munkáját és

a

a könyvtár

csillagvizsgálótorony felszerelése és berendezése

segítette

Az

el.

gondos buzgalom, mellyel a pozsonyi káptalan a saját könyvtárát századokon át gazdagította. a

Mátyás királyt felmentette az

alól

nagy anyagi

a

egy külön egyetemi könyvtár szervezése követelt volna. Az Academia Tstropolitanának

áldozat alól. melyet

tudtunkkal

Tanárai

anyagi

nem

jórészt

káptalan

helybeli

a

tagjai

egyházi javadalmakból

ellátásukat

Ugyancsak fként

ményébl

különkezelt könyvtára.

volt önálló,

is

a

káptalan

voltak,

nyerték.

gazdag könyvgyjte-

merítették szellemi kincseiket

is.

A pozsonyi káptalan könyvtára, amennyire 1425. évi

máig fenmaradt középkori anyagából a középkorban hazánk legels gyjteményei

jegyzékébl

kitetszik,

s

közé tartozott.^

Mégis,

a fiskolai oktatás,

mivel gyarapítása

hanem

az egyházi gyakorlati szük-

séglet szempontjából történt, az

nem

természetesen az

szükségleteit

Hütten-

hittudományi tanárának,

Schricker Miklósnak

tárából

egyetem

elégíthette ki teljesen. Ezért kellett

egyetem egyik

dorti

elbb nem

a

kikölcsönöznie egy

egyetem

bécsi

mvet

könyv-

kézipéldány úl el-

adásaihoz.^

A hián}ok pótlására maga Mátyás király is nagy gondot fordított. Erre vall Virunius Ponticus humanistának 1490. évben kelt érdekes levele, .melyben Mátyás király

halálát

Levele határozottan tanúsítja,

gyászolja.

ségét

Mátyás,

mikor a

könyvtárosát, '

V.

2

Függelék

ö.

saját híres

Ugoletti

OrüHiij :

mint a múzsák súlyos veszte-

i.

IG.

in.

II/4.

szám.

hogy

könyvtára gazdagítására

Tádét újabb 350-35.5.

latin

és

görög

77

kéziratokért

küldte,

Italiába

egyúttal

azzal

is

meg-

egyetem számára is gyjtsön könyveket/ A pozsonyi káptalan könyvtára az egyházi kézikönyveken kívül természetesen fleg hittudományi s egyházjogi mveket tartalmazott. Mátyás hog-y a pozsonyi

bízta,

—

király tehát

—

felelen sokkal

egyeteme humanista irányának meg-

mindenesetre a hiányzó ókori klassziku-

még

és

a római jogi

az Ugoletti

egészíteni

útján

mvekkel

Itáliából

akarta

beszerzett

ki-

kéz-

iratokkal.

De maga

gyjt

a pozsonyi káptalan

Schönberg

is,

élén a

gondosan

prépost- alkancellárral,

hogy könyvgyjteményét

hozzálátott ahhoz,

könyv-

egyetem a könyv-

az

céljainak megfelelen kiegészítse. Erre vall

snyomtatványokban való gazdagsága, már pedig az snyomtatványok kora nagyrészt egybeesik az Academia Istropolitana fennállásának idejével. Nem tarthatjuk valószínnek, hogy a Mátyás

tárnak

király

által

nyozott

mveket

beszereztetett

s

egyetemnek adomá-

az

külön egyetemi könyvtárként kezelték

Minden jel arra mutat, hogy ezeket is a kápkönyvtár törzsgyjteményéhez csatolták s a

volna. talani

káptalan

s

egyetem könyvkészletét közös kezelés

az

alatt tartották.

A

közös könyvtár

rének

Miklóst tekinthetjük. Legalább

Hüttendorfi Schricker volt az, aki

1473-ban

könyvtárnak egyik, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban rzött misekönyvét két forintért miután a magát megnevezni nem visszavásárolta,

a

káptalani

akaró kötetet

'

megtudta,

eladó

hogy

a

tulajdonába

került

valaki húsz évvel azeltt a káptalani könyv-

Függelék

:

26.

szám.

78 tárból tulajdonította

jogtalanul/ Schricker az egye-

el

temnek tanára, a káptalannak hiisz éven át tagja és dékánja volt, a káptalan és egyetem közös könyvtárát tehát ezen ketts hivatalos állásából kifolvólaof kezelhette.

Végül tak

az

a tanárok

egyetem

magánkönyvtárai

szellemi

kincseinek

is

hozzájárul-

gyarapításához.

Ez a gazdagodás azonban csak ideiglenes volt, mert természetes, hogy a tanárok távozásuk után a saját könyvkészletüket ismét magukkal vitték. Ilkuszi Márton könyvtára, benne a saját és Regiomontanus mveinek több kézirata, így jutott a krakói egyetem könyvtárába.^

Az

egyetem

torw/dról

nincsenek

De Reí^iomontanus

mesterével,

csillag vizsgáló

határozott értesüléseink.

Peuerbachhal együtt a bécsi egyetem egyik épületé-

nek tornyában, késbb nürnbergi külön csillagvizsgálótornyában

számtalan megfigyelést végzett;'

tanulmányaihoz pozsonyi

szati

nélkülözhette

az

állandó

mködése

megfigyeléseket,

csillagá-

idején

sem

llkusziról

hogy pozsonyi tanári korában több üstököst figyelt meg s írt le Mátyás király számára. Mindezek kétségtelenné teszik, hogy az egyetemnek valamiféle megfigyel állomás rendelkezésre állott. Epületérl és berendezésérl azonban sem egykorú irat, sem az egyetemi épület mai építészeti szerkezete nem szolgál tájékoztatással. Bizonyos azonban, hogy fentebb

láttuk,

Mátyást

is,

úgy

Vitéz érseket

is

sokkal jobban érdekelték

*

Füfrgelék 22. szkm.

2

Szádeczky: Századok 1881. 416.

véli,

Ortvay hogy az egyetemi könyvtár egy része a prépostság könyv-

tárába került. 3

Aschhach

i.

in.

540. 548.

Ortocy

i.

in.

11/4. 350.

79 a

csillagászati

megfigyelések,

hogysem

a

csillag-

vizsgáló berendezésétl sajnálták volna a költségeket,

annál

ban

is

kevésbbé,

mert Vitéz Váradon

berendeztetett

használatára. említettük,

ily

és

csillagvizsgálót* a saját házi

Az egyetem

csillagászati

mszerei, mint

Mátyás király adományából

a krakói eo^yetem

Esztergom-

Ilkuszi révén

könyvtárába kerültek.

Lehetség-es

hogy külön tornyot ezen célra nem is építettek, hanem az egyetemmel szomszédos székesegyház tornya szolgált csillagvizsgálóul, amelynek azonban,

tágas termeiben a könyvtár

is

elhelyezést nyert.

Külön egyetemi templom építésérl szintén nincs tudomásunk. A nagyszámú egyetemi hivatalos istentiszteletek s az ünnepélyes promoveálások minden bizonnyal

a szomszédos

ahova az egyetem

székesegyházban folytak

le,

udvarának hátulsó lészébl egy

hidacska vezetett keresztül.

HETEDIK FEJEZET.

Az Academia Istropolitaua humanista szellemi iránya. Mátyás

király

idején

pítása

egyetemének

pozsonyi

megala-

hatalmas szellemi áramlat küzdött

két

fleg a fiskolákon

egymással az iskolákban, érvényesülésért és

uralomért:

való

scholaszticizmus

a

és

a humanizmus.^

A

keresztény

a

scholaszticizmus

tudományos módszer

házias világnézetét kifejez

Virágzása

pápaság

a

Gergely

VII.

korától

a

középkor egyvolt.

fénykorával

esett

egybe,

reformáció

idejéig

tartott.

Fleg

a XIII. században a párisi egyetem tanszékeire

jutott

dominikánus

tették

épen

ki,

és franciskánus szerzetesek fejlesz-

ezért

a

tudományos képzést nyjtd

fiskolákon volt

igazi otthona.

hogy

hitét

az

egyház

Bár az volt a fcélja,

észszernek bizonyítsa, a tudo-

mány

eredményeivel

támogassa

hozza,

módszere nem

szorítkozott

mányra

s

cseletre,

hanem

»

Barth:

V.

t).

az

ezzel

összhangzásba

csupán a hittudo-

szorosabb kapcsolatban álló böl-

az összes

Pauhen:

és

tudománykarok valamennyi

Gescbiclite des gelehrten Unterrichts.

I.

27

— 170.

Die Geschichte der Erziehung in sociologischer und geistesBelcuchtun^r Loipziij: 1911. 198 — 247. Kaufmann: Ge-

geschichtlicher

schichte der deutschen Universitaten

I.

1

— 97.

Geschichte der Padago;;ik. München 1895. kori nevelés története 234

— 256.

41

és II.

— 61.

469—562. Zíegler Fináczy

:

A

:

közép-

81

Tanulmányi módszere az egyetemek gyakorlatában abban nyilvánult, hogy az egyetemi tanárok elírt tankönyvekbl, elírt anyagot, szigorúan megszabott formában tanítottak. Az összes

tantárgyát áthatotta.

tantárgyaknak ketts hagyomány s

néhány ókori szerz

mve

fleg

egyház tanítása ;

e

ketts

hogy az egyház mszavai alapján

össze,

Aristoteles rendszere és

foglalták egységes

az

szolgált alapúi

hagyományt akként kapcsolták tanait

:

tudományos rendszerbe.

A

humanizmus viszont a renaissance új, világias világnézetének volt a kifejezje. Az új világnézet természetesen

anyagát

egyetemek hagyományos tudományegészen másképen értékelte s általában a az

is

nevelésügy terén sokféle

újítást követelt.

írók csakhamar támadólag léptek

egész

fel

A humanista

a scholaszticizmus

tudományos rendszere és iskolai módszere A vérmesebb humanisták az egyetemeket

sággal

a

tudatlanság írtak

meofvetéssel

bölcselk,

tanuló

szellemi irányáról. latot

és

sötét

beszéltek

jogászok,

A

fészkeinek az

ellen.

való-

tekintették

azokon tanító

s

és

orvosok és theológusok

mérsékeltebbek

is

szigorú birá-

mondottak a scholaszticizmus tanulmányi módKifogásolták

szerérl

a

tanárok szellemi megkötött-

karok tanításmódját, hogy a latin nyelvtant rendkívül bven tárgyalják, s mégis a klasszikusok nyelvétl messze es barbár latinságot

ségét,

elitélték a bölcseleti

tanítanak.

Elitélték,

hogy a hallgatókat a koruknak

érdekldésüknek meg nem felel mértékben foglalkoztatják a gondolkodástannal, anélkül, hogy a logikai fogalmakhoz megfelel tárgyi ismereteket nyújtanának nekik. Eh'télték a többi tudománykar iskolai módés

tudományszakuk anyagának világos, érthet eladása helyett a régibb szerzk véleményei-

szerét,

hogy

a

6

82

nek

tankönyveik

ezért s

új

nydló sorozatával foglalkoznak,

végtelenségbe

a

bvek

rendkivül

is

es túlterheltek

bennük a forma elnyomja a lényeget. A humanista pedagógusok mindezekkel szemben nyelvet,

tárgyakat és

új

módszert sürgettek.

új

barbárnak bélyegzett

Uj nyelvet: a scholasztikusok

latinsága helyett a klasszikus latint,

s

mellette a görög

nyelv beható oktatását. Uj tárgyakként a scholasztikus

grammatika

poesist és az eloquentiát,

írók

bséges

együtt az

olvastatását,

Az

a tanulók kolostori

A

tárgyak

szabadabb szellemi

oldalú

bvebb

s

ezzel

bvebb

eladását

sür-

mozgását,

az

és

iskolák

tárgyi

ismeretek nyújtását

magában.

hagyományainak alapján álló azonban a humanizmus szellemi

scholaszticizmus tagjai

törekvéseinek tartalmát és egy-

nevelésügyi

irodalmi-esztétikai

értéknek ismerték tak volna nekik. Itálián

utánzását,

fegyelmének enyhítését, a tankönyvek alapos

egyetemek tkéjét,

görög

és

módszer követelése fleg a tanárok

új

megrövidítését foglalta

irodalmi

latin

scholaszticizmus által elhanyagolt

a

természettudományi gették.

mellzött

a

ókori irodalmak és régiségek ismertetését,

pedig

ezenkivül

alapos megrövidítésével a

dialektika

és

kívül

A

el,

irányát

sokkal

csekélyebb

hogysem könnyedén behódol-

„poéták" és a „szofisták" harca

minden

egyetemen

sokáig

A

tartott.

humanisták a scholaszticizmus hatalmas tudományos

arányú tudományos irodalmával szemben egy tudomány karon sem tudtak egyhamar megfelel alkotásokat szembeállítani. Csak az

rendszerével

új

alapítású

és

roppant

egyetemeken tudtak

uralomra jutni

;

a

egyetemeken ellenben meg kellett elégedniök néhány latin és görög nyelvi és irodalmi tanszék

régibb

83

Maga

felállításával.

a

nem

gyökeres reformjára

még

egy

humanizmus

általánosabb

reformációval

való

egyetemek

az

volt alkalmas

is

ezt

;

csak

mozgalommal,

szellemi

után

szövetkezese

tudta

a

veo^re-

egyetem megsznése után. Az Academia Istropolitana tudtunkkal Itálián Mvul az els egyetem volt, amely ersen humanista irányban mködött. A humanizmus térfog-lalását itt is fleo* az segítette el, hogy az egyetem új alapítás volt, az hajtani,

j

jóval

iránynak

a pozsonyi

tehát

nem

a

kellett

scholaszticizmus

hagyományaival megmérkznie. De még igy sem lehetett teljes a gyzelme, mert a szomszédos bécsi egyehelyi

ers befolyását. részletezésre, hogy azon

tem a scholaszticizmus javára

Nem férfiak,

szorul

bvebb

éreztette

akik a pozsonyi egyetemet életre keltették

szellemileg

irányították,

az

j

s

mozgalomnak

szellemi

voltak a hívei. Az egyetemet alapító Mátyás király, a

pápai jóváhagyást kieszközl Janus Pannonius püspök

egyetem szervezetét meofalkotó Vitéz érsek a magyarországi renaissance és humanizmus legelsrangú

s

az

támogatója és

munkása

A

volt.

fpap épen

két

humanizmus jelentsebb nevelésügyi

íróival,

Sylvióval és az ifjabb Battista Gruarinóval érintkezésben

a

Aenea

is

közelebbi

az

eg-yetem

állott.

Mellettük

a

neo-yedik

férfiú,

aki

szellemi irányításában állandóan és közvetlenül közre-

mködött,

Scliönherg

György

prépost- alkancellár,

mozgalom híve gyanánt tnik elénk. Nem csupán a saját dicsségét keres mpártolása tünteti fel ilyen gyanánt, hanem az egyik olvasható kis költemény is, amelynek sírfeliratán szintén az új szellemi

minden valószínség *

szerint

Éber: Magyarország memlékei

maga III.

107.

volt a szerzje.^

84

Ebben

a

sajnos

csonkán fenmaradt

borongós hangulatban elmélkedik

elég jó verseléssel, az

élet

öt disztichonban

múlandóságáról,

meg nem

feledkezve arról,

hogy földi pályájának elkelségét maradandóan értésére adja/

A

utókornak

az

tanárok megválasztásában Vitéz érseket szem-

mel láthatóan szintén az a szempont irányította, hogy az új egyetem számára lehetleg az új szellemi irány képviselit

meg.

nyerje

Schricker

Gruber egyetem

Miklós,

Mátyás, fleg pedig Regiomontanus a bécsi

azon

kevésszámú tagjai közé tartoztak,

még

nyilvánosan

el nem

adott

görög

akik az ott nyelvet

is

ismerték." Vitéz érseknek bizonyára ez volt az egyik

oka

egyetemtl elhódítsa ket, inkább, mert például Regiomontanus tulaj don-

arra,

annál

is

hogy a

bécsi

képeni természettudományi szaktárgyain kívül a klasz-

mveirl

szikus írók

is

tartott

Bécsben eladásokat,

így 1461-ben Vergilius Bucolicájáról.^ Regiomontanus

humanista hajlandóságait egyébként az

t

hogy

is

tanúsítja,

egészen humanista divat szerint való „koszorús

költnek" (poéta laureatus) címezték.* Az egyetem szellemi irányítóinak és tanárainak humanista törekvései már most kétségtelenné teszik, hogy az Academia Istropolitana nem csupán humanista divatú görögös elnevezéseiben,

mában

is

lehetleg

eltért

hanem

szellemi tartal-

a scholaszticizmus

hagyo-

mányaihoz ragaszkodó fiskolák, köztük a szomszédos bécsi egyetem tanulmányi rendszerétl. Az egyetem iratainak, fleg leckerendjeinek sajnálatos pusztulása

8

Szövege: Függelék 24. szám. ÁMchbach i. m. i. m. 32. 33. Ahchbach i. m. I. 538.

*

Schie?'

*

2

Ábel

i.

m, 46.

I.

539.

85

módunkban, hogy az új szellemi irány érvényesülését az figyes tudemánykarokon végigfolytán nincs

haladva

sünkre

részletesen

A

megállapíthassuk.

rendelkezé-

álló csekély közvetett adatkészlet alapján azon-

némi határozottsággal mégis megkísérelhetjük. Aenea Sylvio, a késbbi 11. Pius pápa, a gyermek V. László királyunk számára írt neveléselméleti m-

ban

ezt

vében

a

egyetem

bécsi

ersen

tanárát

azért,

elitélte

karának némely

bölcseleti

hogy a retorikában

és

dialektikában túlságosan sokat foglalkoznak aprólékos

hogy

róluk,

nem

ki

hanem

egyébként

amíg* csak bele

érintkezésben

is

addig foglalkoznak,

méltónak.

utánzásra

Vitéz

lev

útmutatásait

és

bizonyára

értékesítette

nem

a

halnak.

is

érsek

a vele

nagytekintély

humanistának ezen hazai vonatkozású tanácsait

meg

jegyezte

hogy tanításmódjukat épen

jelentette,

is

tartja

nem

a logikával

meddio^ szükséo^es,

Nyíltan

Gúnyosan

érvelésekkel.

szofisztikus

nemcsak a pozsonyi

mvében

foglalt

ismerte,

hanem

egyetem

tanul-

mányi rendszerének megalkotásakor. Az Academia Istropolitana bölcseleti karán eszerint semmi esetre sem maradt meof a scholaszticizmus

hagyománya tengése.

írók új

A

:

a

grammatikai

és logikai oktatás túl-

megrövidítésükkel nyert idt a klasszikus

bséges

tárgyalására,

a görög nyelv

természettudományok eladására

A

klasszikus

latin

és

görög

fleg az

s

fordították.

irodalom

ers

tér-

nyerünk a pozsonyi könyvtárak közel egykorú jegyzékeibl. Míg ugyanis a XV. század közepén Pozsony leggazdagabb foglalására határozott közvetett bizonyítékot

magánkönyvtárából,

Egkenvelter

Liebhard

városi

Írnok könyvei közül a klasszikusok teljesen hiányoztak, a

Krisztus-társulat

1501.

évi

könyvtárjegyzékében

86

már

Cicero, Plinius, Plutarchos, Seneca, Terentius és

Vergilius több

kéziratos

és

nyomtatásban megjelent

E

jelents változás kétség-

példányával találkozunk/

egyetem hatására vezethet vissza. Egkenvelternek, a magánembernek mveltsége még

telenül a helybeli

scholasztikus

tisztára

pár évtizeddel

viszont

volt,

már

egyetem megnyitása után

pozsonyi

a

a Pozsony

akkori egész értelmiségét tagjai közé számító, egyéb-

ként hitbuzgalmi irányú Krisztus-társulat könyvtárába is

pogány

A

terraészettudomány oknak

pozsonyi

közvetett

bizonyítékul.

iskolákon

a

terjesztett

nyújtó

ismereteket

Regiomontanus

quadriviumnak

tárgyai

tudományi tárgyainak

kiképzést

tényleges

köztük llkuszi Márton,

részletes

Ismeretes,

ffeladatuknak.

f-

ersen összezsugorodtak.

quadrivium

a

szolgál

irányú

formális

tisztán

és tanártársai,

ellenkezleg

mködése

scholasztikus

a

mellett

humanizmus kövemérték mvelésére

tanári

A

triviumnak

tárgyai

a

nagyobb

megfelel

Regiomontanus

épen

által

klasszikusok.

teléseinek

adó

humanisták

a

hatolni

be tudtak

összes

természet-

eladását tekintették

hogy

Németországban

Regiomontanus volt az algebra els tudományos mvelje, a mai trigonometria megalapítója, az üstökösök els tudományos megfigyelje s több mechanikai, optikai és csillagászati mszer feltalálója.^ Uj felfedezésekben

bizonyára lehetetlen,

hallgatói

gazdag

pozsonyi

hogy voltak az

tanulmányainak

tanszékén

is

eredményeit

értékesítette.

Nem

Academia Istropolitana elsk Európában, akik a Koper-

épen

az

Jegyzéküket közli Ortvay i. m. II/4. 342-346. ós 301-303. Áschhach i. m. I. 545 — 555. Daivai Móricz: Üstökösük meteorok. Budapest 1888. 9. »

»

ós

87 nikus-féle foror-ásáról

szóló

tanítást

mveinek

Reofiomontanus

hogy

Regiomontanus

Márton

Ilkuszi

kéziratai

útján

egyetemi könyvtárba kerültek, azokat

buzgón tanulmányozta télyének,

rendszert

tanain

Aristotelesnek

megdönt

Kopernikus

ott

alapuló

krakói

a

a scholaszticizmus

s

a föld

:

hallották

ugyanis,

Ismeretes

ajkairól.^

rendszer alaptételét

csillagászati

iij

f

tekin-

ptolemaeusi

heliocentrikus világrendszerét épen

a Regiomontanus által gyjtött

más görög

csillagászati

írók alapján alkotta meg."

Meg

azonban jegyeznünk,

kell

f

nizmus a quadrivium

babonás

régi

változtatni.^

tárgyának, a csillagászatnak

nem tudta hamarosan megmködésének méltatásakor már ebben még mennyire a múlt

Ilkuszi

hogy hagyományainak rabja híres Ephemeris címií

nem

szintén

hagyományos

A

volt.

Regiomontanus,

mvének magát

tudta

függeléke

elárulja,

kivonni

teljesen

a

asztrológia hatása alól.

jutása

a

jelzi

humanizmus

befolyását.

római jog mvelését a scholaszticizmus a párisi egyetemen eltiltotta,

ersen.

III.

f

A

fészkében,

Honorius pápa már 1219-ben

viszont másutt a világi fejedelmek pártolták

Pártfoofásuk

derekán

mellett

német

a

teret nyert.* Elméleti lati

mint

jogtudományi karon a római jog mvelésének

eltérbe

század

huma-

a

irányát

rámutattunk,

még

hogy

és

érdekükben

egyetemeken

is

a

XV.

nagyobb

mvelése természetesen gyakor-

érvényesülésével járt együtt. Itáliában épen Mátyás

1

2

Aschbach

i.

Oppenheim

m. S.:

I.

549. Ábel

Leipzig 1906. 96—97. 3 *

Kaiifmann Kaufmaini

i.

m. 30.

Das astronomische Weltbild im Wandel der

i.

m,

I.

i.

in.

II.

90.

470.

Zeit.

88

korában

uralomra jutott

teljesen

Németországban

s

is

ugyanekkor érvényesült ersebben a gyakorlatban. Mátyás királyt szintén nem csupán a humanizmus

hanem

iránya,

elméleti

egyúttal

a gyakorlati

érté-

midn j

egyetemén a romai jog klasszikus fiskolájának, Bologna jogi egyegondolata

kesítés

temének

mintájára

Nem

oktatását.

hazai jognak

vezette,

is

kivánta

szervezni

a

római jog

kevesebbet akart vele elérni, mint a

római jog

a

recipiálása

való

alapján

gyökeres átalakítását.

Mátyás király ezen nagyfontosságú kisérletérl a

egykorú

közel

fenn

tartott

Mátyás

itáliai

spanyol

érdekes

humanista,

Lajos

hogy országába, hogy Elbeszéli,

részleteket.^

jogtudósokat

Vives

hívott

segítségükkel a hazai jogrendszert átalakítsa, ezek azon-

ban

római jog

a

szigorú

annyira

formalizmusával

megzavarták a magyar jogviszonyokat, annyi

új

per-

hogy kénytelenek voltak haza menekülni. Vives eladásának részletei természetesen okoztak,

lekedést

mert mint humanista,

meííbízhatatlanok.

rendszer jogtanítást

tikus

tenni,

csúffá

épúgy,

mint

és

a scholasz-

jogalkalmazást akarta

ahogy

Gattus

Galeotto

pozsonyi tanár scholasztikus hittudományi képzettségét akarta nevetségessé tenni. Eladásának lényegét azonban,

jog

azt,

hogy Mátyás komoly

ismerik

hitelnek

teljes

kisérlete

több

okból

nem

sikerült

1486. évi híres kodiíikációját kénytelen volt

*

2

De

nem

causiö corruptarum arlium. Brup^is 1.581.

Wenzel Gusztáv

:

A

rnafryar jogtörténet vázlata. Bl.

EgyetemQs európai jogtörténet. Budapest a

római

el."

Bár Mátyás és

íróink

jogtörténeti

recipiálására,

kisérletet tett a

magyar jog

Hojnik Imre

1901. 294. ILlés .József:

történetébe, l^udapest 1910,

232-

235.

:

Bevezetés

89

hanem

a római,

a

hazai jogrendszer alapján végre-

római jog meghonosítására irányuló törekvése mégsem maradt medd. A hazai szokásjog vég-

hajtani, a

leges kodifikálását

Werbczy

István utóbb mégis csak

a római jog rendszere alapján végezte el. Werbczy Hármaskönyvének elméleti bevezetésében a római jog küls és bels hatása érvényesül, mve késbbi részeiben is van néhány intézményi kör, ahol a római jog bels hatása észlelhet.^ Kodifikációjához az anyagot a hazai szokásjog, a tudományos rendszert azonban a római jog szolgáltatta. Azt pedig már fentebb kifejtettük, hogy Werbczy a maga kiváló római jogi

nem

képzettségét

szerezhette máshol, mint a pozsonyi

egyetem jogtudományi karán. Joggal feltehetjük tehát, hogy a Mátyás által Itáliából behívott római jogászok közül némelyek az Academia Istropolitana tanszékein értékesítették tudományukat. A római jog mvelése egyébként nemcsak Mátyás személyes érdek gos jogrendszerez

politikáját

s

orszá-

volt hivatva szolgálni.

Eladásának humanista reformja magának az egyházi jognak iskolai mvelésére is kihatással volt. Jellemz eset erre nézve az. hoo-y Jánosfi Domokos eo^ri kanonok és

1489-ben a pápa felhatalmazását kérte

plébános

hogy

arra,

az egyházi jog alaposabb

megértése

cél-

jából polgári vagyis római jogot hallgathasson."

Az

orvosi kar

nizmussal

való

tanulmányi irányáról

érintkezésérl nincs

s

a

huma-

semmi közelebbi

értesülésünk.

A

hittudományi karon

érvényesülhetett

a

természetesen

humanizmus

hatása.

legkevésbbé

St

a bécsi

egyetem hittudományi karának a pozsonyival való i

2

Illés

i.

m.

23.5.

144.

Történelmi Tár 1900.

12.

i

90

síír

érintkezése

alapján

állapítanunk,

hogy

hittudományi

kar

egyenesen

azt

megmég nagykell

Pozsonyban is részt a scholaszticizmus rendszere maradt érvényben. Némi haladást azonban itt is észlelhetünk. A pozsonyi e téren

tanárai közül Schricker Miklós és

Gruber Mátyás görögül is tudtak tanulmányaikban és eladásaikban sítették

is.

s

ezt szentírástan

feltétlenül értéke-

NYOLCADIK FEJEZET.

Az Academia Istropolitaua megsznése. A

hagyomány

csalódott Ilkuszi

érdekl

Mártonnak

nappal rá mégis

meg

neki

t

egyik

Meg

csillagjóslatában.

uralkodást jósolt

séges

Mátyás

szerint

tiz

király

ersen

legközelebbrl

évre terjed dics-

1490

elején,

kellett halnia.^

Ep

s

pár hó-

ily kevéssé

be az az Academia Istropolitana fényes jövjét

vált

hirdet

csillagjóslás

melyet

is,

Esztergomban mködésével.

végeztek

A

,

1467

ugyancsak

június

20.-án

Ilkuszi

közre-

egyetem megsznését illetleg több

pozsonyi

téves állítás merült fel irodalmunkban. Réofibb íróink

nagy

része

úgy

tartotta,

hogy megsznése mindjárt

alapítása után pár évvel bekövetkezett, és pedig Vitéz

érsek

hirtelen

bukása

és elhalálozása következtében."

már meo^cáfolt áHítással van szoros kapcsolatban, mely szerint az egyetem nem Mátyás királynak, hanem Vitéz érseknek köszöni létesülését. Az tény, hogy Vitéz érsek halála után az Ez a

feltevés

egyetem els

azzal

jeles

a

tanári karából többen,

maga

s

épen a

egyetem azért kétségtelenül tovább is folytatta mködését. Másrészt Vitéz halálával megsznt a bécsi egyetemmel, fleg

legjelesebbek

eltávoztak,

m. 625.

1

Békési

2

Felsorolásuk Abelnkl

i.

de

i.

m. 79

80.

az

92

annak hittudományi karával való gyakori érintkezése Ez az oka annak, hogy az egyetem bels törtéis. netének legfontosabb kdtfi, a bécsi egyetem iratainak pozsonyi

vonatkozásai

elapadnak

teljesen

szinte

Egy másik fvárosba, így

téves állítás szerint Mátyás király a

Budára helyezte

budai

mködését

pozsonyi

át

egyenesen

fiskolája

új

Istropolitana

s

mködése

egyetem további tudományos teljesen homályba vész.

az

ezzel

s

ezentúl

folytatta.

egyetemét,

Academia

az

Ezt

a

pozsonyi

egyetem els monografusánál felmerült állítást Mária Terézia királyn is felhasználta precedensül azon el-

hogy

járása jogosságának igazolására,

egyetemet Budára helyezte

Mindezen adatok

körülményeit

át.'

szemben

tévedésekkel

alapján

az

teljes

szövege

Academia

okleveles idejét és

határozottsággal megállapíthatjuk.

határozottan

az

sírfeliratának

1486-ban

alkancellárjának

Istropolitana

esztergomi

Hippolit

az

egyetem megsznésének

Schönberg Gryörgy prépostot két

a nagyszombati

még

mind-

fennálló

tünteti

fel."

érsek 1488. október 18.-án

Sánkfalyi Antal prépost számára átírta és megersítette Vitéz érseknek az

1469. évben a pozsonyi prépostok

érseki helytartói kiváltságairól kiadott oklevelét. Hippolit

sem említi az egyetem megsznését, pedig Vitéz János fleg az egyetemi tanárok érsek átirata egy szóval

és

tanulók

tartói

ügyeiben való bíráskodást említi a hely-

kiváltságok adományozásának okául. ^

tem meofszünése esetén *

'

Függelék: Függelék:

40. 24.

szám. Schier szám.

cancellarius." '

Függelék

:

25.

az érsek

szám.

i.

,.//niui

in.

Az egye-

1488. évi átiratából

20—21.

universitatis Istropolítanae

vice-

93 az

vonatkozó

erre

kijelentéseket

ahogy

mint

volna hagyni,

február 13.-án kelt

VIII.

bullájából,

úgy

ép

Ince

melyben

el

kellett

pápa

1494.

a prépostok

számára a fpapi jelvények használatának jogát újra engedélyezi, csakugyan kimaradt a prépostok egyetemi alkancellárságára

pápa

1469-ben

való

hivatkozás,^

prépostokat

a

ségükre való tekintettel ruházta

Az 1494. évben

nem mködött

De már

Megsznése

1488

tehát

és

II. is

már

Ulászló király-

úgy beszélnek intézményrl.'^

1492 között következett be.

még úgy

tudták,

egyetemnek a II. Ulászló és Miksa osztrák a késbbi császár között kitört ellenséíreskedés

^2;

hercege,

A pozsonyi

véget.

vetett és

tiszt-

ezen kiváltsággal.'

megsznt

Fél század multán Pozsonyban ^^^©y

egyetemi

1.-én kelt oklevelei

már régebben

mint

róla,

fel

Pál

II.

a pápai bulla szerint tehát

az egyetem.

nak 1492. május

épen

bár

1546.

évi

periratai

prépost és káptalan 1544.

egyhangúlag

ezt

hozzák

fel

okúi arra, hogy az egyetem tanárai és tanulói lassan-

ként elszéledtek.* Lehetetlenség

is

feltételeznünk,

hogy

Mátyás

egyetem virágzását annyira szivén viselte, cserben hagyta volna ezen dédelgetett alkotását. Bár idközben Budán egy nagyszabású új fiskolát tervezett s bár utolsó éveiben a bécsi egyetem fentartásának gondját is részben magára vállalta s tudományos munkáját is figyelemmel kisérte,^ els egyetemétl.

király, ki az

1

A. fase.

Eredetije hártyán a pozsonyi káptalan házi levéltárában. Capsa 1.

No.

2.

szám.

2

Füirgelék

:

3

Függelék

:

*

Füg^orelék

6

Fraknói: Magyarországi tanárok

20-21.

:

12.

30. és 31. szám. 35. és 36.

szám. és tanulók a béesi egjetcincn

94

a

bizonyára

pozsonyiról,

érdekldését

hahiláig

Utóda

támoö-atását.

és

nem vonta meg azonban

alatt

egyéb nagy alkotásaival együtt az Academia politana is csakhamar megsemmisült. Miksa

Mialatt

Dunántúl

a

Istro-

Székesfehérvárion

nyomult el, IL Ulászló 1490 decemberében cseh zsoldosaival Pozsonyban táborozott s a magyar sereget is

ott szervezte.^

sikertelenül

II.

Ulászló, aki utóbb Boroszlóban

meg egy egyetem

kísérelte

a pozsonyi egyetemet

nek.

Erdszer

Ép

azon

is

szervezését.'

feláldozta a hadviselés érdekei-

épületét királyi fegyvertárul foglalta

idbl,

is

le.

mikor a király cseh zsoldosaival

Pozsonyban táborozott, a városi kamarai számadások határozottan

hogy a város

tanúsítják,

által

fizetett

napszámosok az egyetem épületébl kész fegyvereket, puskákat és lándzsákat szállítottak cl s viszont ugyanoda a város erdeibl

fegyvermvesei

számára.'^

által

kertet

létesített

szállítottak

fát

anyagul a király

Az épülethez

az

1490

— 91

tartozó,

Mátyás

évek folyamán

mveltette a király számára;

szintén a városi hatóság

hogy a kertet kigyomlálják, a szltkéket megmessék és felkötözzék/ Mihelyt azonban köztudomásúvá vált, hogy a a város gondoskodott munkásokról,

király

az

egyetemi

épületet

eredeti

rendeltetésétl

elvonta, a Gmaitel-örökösök siettek az épülethez való

jogukat királyi

ismét

érvényesíteni.

sókamarás Mátyás

Pósa

fiától,

Balázs

pozsonyi

Korvin János herceg-

tl már 1492. március 30.-án adománylevelet eszközölt ki, melyben a herceg, mint a Mátyásra háramlás által '

Ortvay

2

Kaufmann

^

Függelék Függelék

*

i.

m. i.

III.

m.

65. II.

:

28.

szám.

:

27.

szám.

130.

565-568.

95

mányozta az

egyetemi

szolgálataiért,

de

Pósa

épületet,

még inkább

unokája,

István

II.

Ulászlóval

II.

Ulászló

mert neje Gmaitel

örökösödési

megtette

az

s

melyet a katonaság ersen megrongált, eo^yetem

az

1.-én

h

nagyobb biztonság kedvéért

csakugyan

ezt

ado-

Pósa

egyrészt

azért,

elismertették

is

nejének

és

az épület jogos örököse volt.^

tehát

neje Julianna,

és

Pósának

örököse,

épület

szállott

épületet,

1492. május

hivatkozva

meííszünésére

réo^ebbi

iofjukat.

Örökség címén visszaadományozta nekik. Ugyanakkor

Pozsony

város

hatóságát

is

összes örököseiket a szokásos

utasította,

módon

hogy ket

igtassa be

s

annak

birtokába.^

A

városi hatóság a király rendeletére a beigtatást

tényleg végre

hajtotta.

is

Mieltt azonban az épületet

az új magántulajdonosok kezébe átadta volna, az épület

építanyagot,

udvarán felhalmozott 1491 június város

erdítésére,

használja állítása,

letet is

folyamán

és július

közeli új

Teljesen

fel.^

hogy

a

ez

téves

téglát,

elszállíttatta,

cserepet

hogy a

Vargatorony építésére újabb íróinknak

azon

alkalommal magát az egyetemi épü-

megbontották vagy legalább a tetzete csere-

Ez a tévedés a

peit leszedték volna.*

forrásúi szolgáló

városi számadások hiányos közlésébl és értelmezésébl

származott. Pedig a kamarai számadások 1492. július 4.-Í

bejegyzése világosan megmondja, hogy az épít-

anyagokat „aus der Schütt" szedték, tehát csak az udvaron elraktározott anyagot hordták el, nem pedig

2

Függelék Függelék

3

Kamarai számadáfoh. Függelék:

*

Rahovszky

*

i.

m.

37.

Ortvaij

emlékkönyv

szám.

:

29.

:

30. és 31. ssám.

István i.

178. stb.

m.

:

Pressburger

II/l.

32. szám.

Zeitung

143. és 11/4. 33G.

No.

1877.

Békeji

:

137.

Ahel

Mátyás király

96

vagy fedcserepeit. Világosan kitnik ez a szárnadáskönyveknek ugyanazon napon kelt azon feljegyzésébl is, hogy a város ugyanakkor a Mihály torony tol és magáról a városházáról is

magának

az épületnek téglaanyagát

hordatott téglát és cserepet a Vargatoronyhoz, pedig

máig

ezen

már,

Említettük

lehetett.

megbontásáról

középületek

ép

hogy

egyetemi építkezéseket tervezett

;

Mátyás

egyetem udvarán. Pozsony város hatósága a

király

új

az 1492-ben elhordott

építanyagot bizonyára még erre a fel

sem

szó

célra

halmozták

az

volt

egyetemi épület

1493. január

18.-án

mindkét

felének

írta át II.

Ulászló adománylevele alapján Pósa Balázsra

és

Ez

nejére.^

Dobay

tulajdonjogát

ellen

azonban csakhamar óvást emelt

azon adományosok egyetlen leszárma-

János,

zottja,

akiknek Vitéz érsek az épület egyik

április

30.-án odaadományozta."

annál

követte,

is

maga számára. arra

Dobay a

Az óvást hosszas per mert Dobay, ügy látszik,

mindkét felének tulajdonjogát

szintén az épület

a

inkább,

is

II.

1472.

felét

Ulászló

még

vitatta

1505. július 31.-én

Pozsony város hatóságát, hogy a Pósa özvegye közt még mindig folyó perben

utasította és

rendes

úton

szolgáltasson

igazságot.^

A

per

ki-

menetelérl nincs tudomásunk. De mivel Mátyás a Vitéz-féle adományozás érvényét el nem ismerte s az ezen

épület

tényleg

az

egyetem egész fennállása

az

része

épülethez

egyetemi

tartozott,

alatt

valószín,

hogy Dobay nem tudta érvényesíteni követelését. Az épület tehát a maga egészében Pósa özvegyének, majd Gmaitel István unokájának kezén maradt, »

Tdelckönyv. Fiipííelék

2

V.

"

Függelék:

ö.

Fü/ífi-elék

:

20.

33. szám.

:

34. szám.

szám.

97

leányaira

ezek férjeire

s

Szalay János

h

sokára

szerzéseért,

mint

ellen lépett fel

pozsonyi

nem csupán

pozsonyi káptalan,

egyetem

tulajdonjogát

és a

azon telekrész vissza-

hanem

épületéhez,

Ujlaky

prépost

melyet Mátyás a prépostság telkébl

összes tartozékaiért.

való

nem-

s

szolgálatok fejében hívének, saluczei Kajró

Ferenc gyri püspök,

az

Kerekesi

meg tlük

pozsonyi gróf vette

Simonnak adományozta oda. Ez ellen az új tulajdonos

át

Késbb

szállott.^

az

egész

csatolt

épület

Ujlaky prépost az egész épülethez arra

hogy

alapította,

eldei

az

egyetemnek alkancellárjai (szerinte kancellárjai) voltak. Pozsony város hatósága elé terjesztett 1544. és 1546. valamint

évi keresetei,^

ügyében

a

hatóságnak a

városi

per

kihallgatott tanuk vallomásairól felvett jegyzö-

nem csupán a per folyamáról nyújtanak felvilágosítást, hanem a pozsonyi egyetem történetére könyvei^ nézve

is

számos érdekes és becses adatot tartottak

A

fenn számunkra. a

prépostságtól

A

átcsatolt

ismerte

tulajdonjogát

1548 juhus

útján

város bírósága a prépost ellenében telekrészre

el,*

15.-én

ezért

az

nézve

is

Kajró

fellebbezés

ügy

a tárnoki szék elé került. a

boroszlai

származású Jeccelius Bálint bécsi ügyvéd

1549-ben

prépost

és

a

káptalan

képviselje,

a tárnoki szék ele terjesztett elleniratában

még mindig

az egész épület tulajdonjogát vitatta. Igen

ers hangon

téséhez

'

2

3

*

és

egyetem vezebirtokaihoz való joga az egyetem

hogy a prépostnak

bizonyítgatta,

összes

Telekkönyv. Függelék

Függelék Függelék

A

városi

:

34. szám.

szám.

:

35. és 36.

:

37. és 38. szám.

jegyz

az

1548. június 13.-i igazolványa a pozsonyi káp-

talan házi levéltárában. Capsa A. fasc.

4.

No.

13. B.

7

98

megsznésével sem Ulászló

és II.

az

A

épületet

s

prépostnak

veszett

csak

hogy Korvin herceg

el,

megtévesztés

Pósa

telkeit

utóbb

mégis

alapján

Balázsnak csak

a

adták oda

és

nejének.^

Mátyás

a

által

prépostság telkébl elvett rész visszaszerzésére kellett

mérsékelnie követelését. Mivel azonban a régi elválasztó fal

ledlt,

telekrészt

e

sem

lehetett többé pontosan

megállapítani. Pozsony város tehát a vitás telket

az

s

újabb válaszfalat a prépost és Kajró közös használatára

Ezen

bocsátotta.

itélet

alapján

Ferdinánd király a

I.

ingatlanokat háramlás jogán kincstári tulajdon-

vitás

nak nyilvánította tulajdonul

és

1551-ben

pozsonyi

a

adomány címén örök

új

prépostságnak

adományozta.^

Utóbb, 1623-ban, a pozsonyi kamara a volt egyetemi épületben

újabb

elhelyezett

ezt a telket

is

pénzvermhely

céljára

berbevette, a pénzverés megszüntetése

után pedig a prépostok jogos tiltakozása ellenére polgári szövetkezetnek adta el

is

a

idegen kézre juttatta,

s

ami a prépostság s a polgárság között a XIX. század elejéig meg-megújuló perekre adott okot."^ * *

Az sikeres

Academia

mködés

pusztulásba

multán

ismét

'

A.

évi

merült.

De

alig

század

másfél

hogy új életre Ferdinánd király 1625. november 20.-án közel

állott

ahhoz,

Eredetije papíron a pozsonyi káptalan házi levéltárában. Capsa

fasc. 4. 2

II.

huszonhárom

Istropolitana

után nagy alapítójának elhunytával

hirtelen

támadjon.

*

No.

14.

Eredetije ugyanott No. 20.

8 Rimely 336-338.

i.

m.

126—129. Ábel

i.

m. 77—78.

Orlvay

i.

m.

II/4.

99

Sopronból arról

értesítette a

pozsonyi káptalant, hogy

a királyi Magyarország számára tervezett

új

egyetemét

Pozsonyban kívánja felállítani. Szervezésevei tanácsoPálöy István pozsonyi fispánt és Pálffy Pál sait. kamarai elnököt bízta meg és

a

A

ebben

az

magyarországi

meg.

A

tíz

alakban

is

kikérte.^

meg nem

A

terv

valósulhatott.

ellenreformáció szellemi vezetésére

hívatott egyetemet

járulásával

ehhez a pozsonyi prépost

közremködését

káptalan

azonban

s

év

háborúk

Pázmány

érsek

II.

Ferdinánd hozzá-

múlva Nagyszombatban zivatarában

elpusztult

alapította

Academia

Istropolitana szellemi örököse, az új pozsonyi Erzsébet-

tudományegyetem csak napjaink háborús zajában kezdhette meg a rég megszakadt tudományos munkásság folytatását.

Függelék

:

39.

szám.

Függelék az

Oldevéltár

:

Academia Istropolitana történetéhez. l. 1465. május 19.

Mátyás király

Pál pápától engedélyt

II.

ban a bolognai egyetem mintájára

A pápa

Róma.

teljes

hogy országá-

kér,

egyetemet

állíthasson.

az egyetem alapításához hozzájárul.

amplo et fertili, non viget aliquod stúdium generálé, propter quod nonnuUi [ingenio],^ qui ingenio pollent et literarum studio apti existunt, propter eorum paupertatem et itineris longitudinem, viarum discrimina et ydeomatum difficultate persepe ad lóca, in quibus studia vigent, se transferre obmittunt, et ^ in non modicum universalis ecclesie et christiane reBeatissime

ligionis,

viris

páter,

que presertim

in

licet

in partibus illis infidelibus finittimis

noscitur

litteratis

regao Ungarie,

indigere,

preiudicium et iacturam.

Supplicat igitur s(anctitati) v(estre) devotus

E-omane ecclesie stúdium civitate

vei

alio

cum deputacione

Mathyas rex Ungarie,

filius

generálé

illius et

cuiuslibet loco

dicti

salarii

facultatis

sancte

quatenus

licité

in

sibi

aliqua

regni insigni et ad id comodo

legencium,

cancellario,

statutis

et

consuetudinibus et ordinacionibus opportunis ad instar studii Bononiensis erigendum, ac dicto cancellario, quod ipse ydoneos ad gradum

cum

et alia officium

vere,

studii

cellarii

solitis ^

exhibicionibus insignitos promo-

cancellarii spectancia ad instar can-

Bononiensis facere

libere

et

licité

valeant,

necnon studio et illius cancellario ac doctoribus, necnon scolaribus pro tempore in illó legentibus et studentibus ac promotis, ut* omnibus et singulis privi-

facultatem concedere,

1

2

A

kéziratban áthúzva.

Békefinél hiányzik.

»

Békefinél

:

officii.

*

Békefinél

:

et.

102 legiis,

ense

graciis et favoribus,

quibus dictum stúdium Bononi-

illius cancellarius,

doctores et scolares ac promoti

et

pro tempore gaudent et utuntur,

gaudere possint et valeant, indulgere dignernini ex speciali grácia, non obstantiuti et

bus constitutionibus et ordinacionibus apostolicis ceterisque contrariis quibuscunque. * *

-Sí-

Fiat, ut petitur de creacione P(aulus).

'^

"

^'

Romé apud sactum Petrum,

[Dátum

quartodecimo

Kalendas Junii anno primo.] Egykorú másolata a vatikáni levéltárban: Regesta Supplicationum Pauli II. Vol. 810. fol. 55. tergo. Újahb másolata a M. Nemzeti Múzeum kézirattárában, Fraknói

u. 0.

gyjtemény

Kiadta Békeji Rémig: I. számú mmelléklet.

A

:

II.

Pál supplicatiói.

pécsi egyetem. 131.

1.

— Fényképmásolata

2. 1465. május 19. //.

Pál pápa

értesíti

Vitéz

Róma.

János

érseket

Csezmiczei

és

hogy Mátyás király kérésére az egyetem

János pécsi püspököt, szervezését engedélyezte.

Paulus episcopus servus servorum Dei, venerabilibus fratribus archiepiscopo Strigoniensi [et] episcopo Quinqueecclesiensi

pontifex

salutem et apostolicam benedictionem.

celestis

Romanus

regni claviger et Christi vicarius provide

considerans, quod per litterarum studia profugatis ignorancie tenebris

commoda tam proveniunt

temporalia

catholica augetur,

animarum

equum ab

quam

universo,

deciduntur,

controversie servatur,

privata,

pax

divinus

saluti et

publica, spiritualia et

cultus

consulitur,

tranquillitas

et

fides

insurgentes terris

con-

iniquo cernitur, non immerito illustrium

personarum supplicacionibus pulsatus illorum votis annuit, per que tanta bona cunctis provinciis fidelibus succedunt, et

litterarum

studio

vacare desiderancium statui et neces-

sitati providetur.

Sane •

in Christo

exhibita íilii

nobis

nuper pro

nostri Mathie regis

parte

Hungarie

charissimi

in

illustris peticio

103

quod

continebat,

in

non viget aliquod

^

existunt,

amplo et fertili, stúdium generálé, propter quod nonnulli licet

qui ingenio pollent et litterarum studio

ipsius regni incole,

apti

regno Hungarie.

eorum

paupertate

ac

longitudine,

itineris

viarum discriminibus ac idiomatum ditficultatibus causantibus sepe ad lóca, in quibus studia generállá vigent, se transferre omittunt, in non modicam universalis ecclesie, eiusdem regni et christiane religionis, que presertim partibus illis infidelibus contiguis viris litteratis noscitur indigere, preiudicium

Quare dictus rex nobis duxit humiliter supplicandum, ut in eodem regno generálé stúdium eringendi et et iacturam.

facultatem

providendi

premissis

in

alias

concedere

digna-

remur.

Nos

qui

igitur,

nostris

temporibus ubique litterarum

studia florere ad ipsius fidei robur intentis desideriis affec-

huiusmodi

tamus, vestre

dem

supplicacionibus

aliqua ex civitatibus sive aliquo ex oppidis eius-

in

regni,

quam

seu quod ipse rex ad id aptam seu

eligendam

duxerit

fraternitati

inclinati

eligendum,

seu

stúdium generálé

cum

eciam cum cancellaria ac salarii

quibuscunque facultatibus, deputacione inibi pro

aptum

terapore

legencium erigendi et con-

stituendi,

necnon statuta, consuetudines ac erudiciones oppor-

tuna

instar

ad

studii

dummodo eadem

Bononiensis

statuta,

faciendi

postquam edita

ordinandi,

et

fuerint, prius nobis

presententur et illorum coníirmacio a nobis et a sede apostolica impetretur. ac cancellario

eiusdem studii pro tempore

personas idoneas et bene meritas ad singulos gradus, ad quos

provehi

promovendi gradusque

meruerint,

illos

illorumque

insignia exhibendi ac alia ad officium cancellarii spectancia

ad instar cancellarii studii Bononiensis aliaque

omnia

et

singula

circa

hec

huiusmodi

agendi

necessaria faciendi et

exequendi apostolica auctoritate tenoré presencium litterarum licenciám concedimus pariter et facultatem, non obstantibus constitucionibus

et

ordinacionibus

apostolicis

ceterisque

contrariis quibuscumque.

^

Az

összes eddigi kiadásokban tévesen

olvasást megállapította Békeji:

A

pécsi

:

aliquo modo,

egyetem 47—48.

11.

—

a helyes

:

104

Dátum Rorae apud sanctum Petrum anno

1465. máj. 19.

Dominice

quadringentesimo

millesimo

incarnacionis

sexagesimo

quinto,

quarto decimo Calendas Junii, pontificatus nostri anno primo.

A

vatikáni

hibás

keltezését

Pray Georgius másolatából,

:

71

I.

— 72.

b

(1404!)

helyreigazitó

Annales

Regum Hung.

tévesen 1464-hez.)

Istropolitanae 7

: Kaprinay Stephanus (Hevenessy Gábor másolatából, ennek

másolatából kiadták

levéltár

Hungária Diplomatica

—

9.

—

jegyzetekkel 74—78.

—

11.)

(Esterházy János

IIL 315.

Schier Xistus

:

gr.

Memória Academiae

11.

Ezen kiadások számos lenyomata Wallaszky Paulus Tentamen 54—55. 11. Katona Stephanus História Critica XV. :

64.

:

(a keltezés helyes megállapitásával).

1,

Quinqueeccl. IV. 146—148. 9

:

—

Históriáé Litter.

— 10.

11.

—

Fejér G.

:

—

Koller J.: História Episc.

Acad Documenta 74—75. 11. Kivonatosan:

História

—

.

.

.

Török J.: Magyarország prímása. II. Egyetemeink a középkorban 64 65. 11. Orlvay T.: Pozsony város története. II. 4. kötet. 316—317. 11., végül Kiss J.: A katholikus Magyarország I. 133. 1.

Ahel

II.

J.

—

:

3. 1466. október 22.

Pozsony város hatósága a késbbi egyetemi épület egy

részét

királyi szállásul rendezteti be. 1466. okt. 22.

Item [am raitichen nach undecim milia virginum] so hab ich gebén dem tischler von 4 rera zu machen in des kunigs kameren zu Gmatlin 70 8. Item und hab kauft darzu 8 ellen leinbat, damit

man

die

rem

uberzogen

hát,

albeg

ain

— Eredetije Pozsony város leoéltáráhan, 164.

ellen

per

facit 3 p

14

8,

22

Kamarai számadások 33

8.

köt.

1.

4. 1467. június 30.

Pozsony város

egyetem alkancellárjának

és

tanárainak a bécsi egyetem meglátogatása céljából fogatokat

és

hatósága

az

kiséretet állit. 1467. jun. 30.

Item am eritag nach sand Petter und sand Pawll tag hab ich gebén 2 fuerleitten mit czwain wágen, die den probst und die toktores habén gein Wienn gefurt, SYg ^

105

und 30

h,

doselbs 3 solldnero, die mit in sein czogen, 60

^

facit 3

eodem

5,

7 pg.

hab ich gebén 3 chnechten, die dy toktores gen Wienn habn pelaitt, [ain] 3 ^ 15 d. Item

Eredetije

134—135. 1. Kiadta

Pozsony város levéltárában, Kamarai számadások

:

Rakovszky István,

:

több hibával,

die

város története

II/4. 323.

Pressburger

Zeitung

Utána közzétette

téves keltezéssel.

:

35. köt.

1877. No. 137,

Ortva.y T.

:

Pozsony

1.

5. 1467. július 18. Esztergom.

Vitéz

a

városba

János érsek felkéri Pozsony város

érkez

tanárokat

egyetemi

szívesen s részesítse

s

hatóságát,

hogy

hallgatókat fogadja

kell jogvédelemben.

Johannes miseracione divina archiepiscopus Strigoniensis, locique eiusdem comes perpetuus, primas Hungarie, et apostolice sedis legátus natus, prudentibus viris magistro

civium, judici ac juratis civibus civitatis Posoniensis salutem.

quod ex concessione sedis apostolice et voluntate serenissimi domini nostri regis, institutum sit stúdium generálé in illa civitate, et ob eam causam

Credimus vos non ignorare,

de voluntate domini nostri regis transmisimus hinc doctores,

omnia venerabilem fratrem lohannem doctorem decretorum et magistrum sacre theologie, et item magistrum Martinum, doctorem arcium, preterea magistrum Petrám, doctorem arcium et medicine, ut iam dominó annuente, in ante

illa

universitate

id,

mandetur incipiantque túri

sünt

et

quod institutam

de-

Brevi etiam temporis venpro quibus conducendis partim

lectiones.

doctores,

alii

execucioni

est,

ad Italiam, partim ad Franciam misimus, quapropter rogamus vos et ex parte ^ domini nostri regis requirimus, quatenus,

dum

in

médium

reverenter

et pertractetis

permittatis

vestri pervenerint, excipiatis eos

illis

a

Fejérnél

:

et

potestate.

—

illi

^

honore,

cum magna humanitate. nec

quopiam impedimentum

libertás a sede apostolica

1

^

cum

dari,

sed prout

universitati data et concessa

Fejérnél

:

reverentes.

106

et

omnes

et

ipsos

exigit,

numerum

alios

doctores et scolares in cetum

illius universitatis venturos,

defendatis et tue-

amini contra quoslibet impetitores. 1467. jul.

Dátum

18.

Strigonii,

apostolorum,

onis

sabbato

proximo post festum

divisi-

anno Domini millesimo quadringentesimo

sexagesimo septimo. Pozsony város M. Nemzeti Múzeum

Eredetije papíron, rányomott kispecséttel, régebben

(Lad.

levéltárában

XXIII.

No.

27.),

jelenleg

a

Jankó vich-gyjtemény). Kiadta : Wiiidisch K. Gr. Neues Ungarisches Magazin II. Pressburg 17í)2. — Belnay Georgius História Litterarum bonarumque Artium in Gyurikovits Georgius: Hesperus. XXVIII. Bd. 1821. Hungária p. 37. Fejér Georgius: História Academiae scientiaJahrg. Beylage p. 167. — Török János Magyarország literaria. Documenta, p. 7. rum — Ábel 3.: Egyetemeink a középkorban 68— 69. 11. prímása II. 77 78. 1. Ortvay T. Pozsony város története II/4. 320. levéltárában

(

:

—

—

.

.

:

.

—

—

:

6. 1467. július

7.

és 20.

Pozsony.

Pozsony város hatósága az egyetem tanárait ünnepélyesen

fogadja Július

7.

megvendégeli.

és

am

Item

eritag

post

mer

Ulricy

purgermaister, das er hat gebén

umb

raitt

mir

der

cherssen auf ain erang

innemen geschribeu untter ander gélt, als er mir hat gebén, da wir facit 4 p§. die tokfores habén gertt Item mer hab ich gebén den hunern umb chleiben, die man 6 S den toktoresen hat geschenkt, die hab ich 4 tag gehabt

umb (ubm) 4

pS per

ich in mein

Hanns Ambser; hab

—

Július 20.

So habén meine herrn gert die toktores, die her sein chomen, am mantag vor Marié Madalene im 67 Jar, umb die hochschuell anzuheben, mit huener und mit semeln und

und mit vischen 6 p 13 8, und mit pieren und marillen und czittber und mit plutzern umb facit totum 2 ^ 3 p 22 8. 77 S

mit wein, macht 10

^

8

ö,

Eredetije Pozsony város levéltárában, 75. és 141.

Kamarai számadások

35. köt.

1.

Kiadta:

Rakovszky István,

Pressburger

Zeitung 1877.

Nr.

137,

Egyetemeink a középtöbb kisebb hibával. Utána korban. 69. 1. Ortvay T.: Pozsony város története. II/4. 322—323. 11. közölték:

Ábel J.:

107

7. 1467. augusztus 4.— szeptember 16. Pozsony.

Pozsony város hatósága az egyetemnek szánt királyi épületet rendbe hozatja.

Item eodem die (am erittag vor Oswaldy) hab ich gebén Aug. deu chnechten umb wein, die holcz habén gefartt zu der hachen schuell hinter der Gemaitlin T^/g S. Itera

am

mitichen an sand Oswald tag hab ich gebén

2 czimerleitten,

28

die an

den prucken habén gearbait, facit

h

Eodem

Aug.

4.

5.

yeden 56

l.

hab ich gebén 4 czimerleitten, die hincz der Gremaitlin habén czimert an den gestuell den toktoresen. 72 ^ minas 4 B. Eodem die (am freitag Tor Larentty) hab ich gebén Aug. die

4 czimerleitten hincz der Gemaitlin habén czimertt an dern gestuell 3 p 28 Eodem die hab ich gebén den wagenchnechten, die das holcz hincz der Gemaitlin habén gefuert, 4 6 umb wein. Item am samstag vor Larentty hab ich 3 czimerleitten Aug. gebén hincz der Gemaitlin, die an dem gestuel habén ge-

7.

1-.

3 p minus 2

macht,

am

8.

h.

Aug.

11.

Item am mitichen post Larentty hab ich gebén 5 czimer- Aug. leiten hincz der Gemaitlin, die an dem gestuell habén gemacht, 5 p minus 6 8. Eodem die hab ich von etlichen laden her hin zu fueren

12.

Item

eritag post Larentty hab ich gebén 4 czimer-

3 p 26

leiten hincz der Gemaitlin

gebén

7

Item

am

8.

h.

pfincztag post Larentty hab ich gebén 5 czimer- Aug.

minus 6 8. Item am freitag post Larentty hab ich gebén 5 czimer- Aug. leitten, die auch hincz der Gemaitlin habén gearbaitt an 5 p minus 6 8. dem gestuell zw der hachen schuell leitten hincz der Gemaitlin

Eodem

die

hab ich gebén

13.

p

umb

leim 12

8

14.

zu dem gestuel

hincz der Gemaitlin.

Item am (samstag) am mantag post asumpcionis Marié Aug. hab ich gebén 4 czimerleitten, die hincz der Gemaitlin habén

17.

lOS gezimertt an den gestuell 3 p 28 S, dem maister hab ich albeg 4 5 mehr gebén, den ain anderen czimerman. Aug.

Itera an mitichen vor

19.

sand Steffan tag hab ich gebén

4 czimerleitten hincz der Geraaitlin Aug.

20.

ich

3 p 2S

h.

Item eodem die (am pfincztag an sand Steffan tag) hab gebén dem Janusch Grafen 21 h, die die chnecht hincz

im hetten vertrunken, die hincz der Gemaitlin die gemach cheratten und den mist auszramentt. hab ich gebén umb 6 lange reichladen zu der hochen schuel zu penken und ander notturfen per 20 h,

Eodem

die

^

Aug.

Item (am mittichen nach

26.

das

man

facit V2 h. sand Pertlini) so hab ich gebén,

chalich hatt zu der hochen schuell tragen zu weissen

10 Szept. 15.

S.

Item am eritag nach des heiligen chreicz tag der Erhohung ain maurer, der hat gebeisst in der hochen schull 37

8.

Eodem die ain tagbericher im hatt hautt geraucht 16 8. Item am mitichen auch ain maurer in der hochen schuell

Szept. 16.

und ain tagbericher

48 8. Hat der Wolfgang forster nagl gebén zu der hochen schuell umb 28 8. Eredetije: Pozsony város levéltárában, 77.,

78. és 80.

Kamarai számadások 35.

köt.

1.

Kiadta: Rakovszky István: Pressburger Zeitung 1877. Nr. 137, sok hibával, kihagyásokkal, téves keltezésekkel. Utána közölte Ábel 3.: Egyetemeink a középkorban 67. 1. és Ortvay T. Pozsony város tör:

:

ténete ir/4.

322—323.

11.

8. 1467

.

.

.

Esztergom.

Regiomontanus János pozsonyi egyetemi tanár „ Tabulae Directio7ium" cimü müvét Vitéz János érseknek ajánlja.

Reverendissimo

in

Christo

archiepiscopo Strigoniensi, legato

Regiomonte

se humiliter

patri etc.

commendat.

et

dominó

Joanni

Joannes Germanus de

109

Quantam praeterea condendi arbitror,

studii

iam

esse

pridem

litteratorum consortiis omniura

universis

doctissimos

professionura

conclamatum

generális,

cum ex

quam perennem curam habeas

et

quosque

viros

accersere

soleas.

supremi, cui coepto felicissimo

officio fretus regii cancellarii

Wiennensis collegii alumnum quantumcunque docturum videlicet quadruviales facultates. voluisti,

me quoque adesse

Venienti

igitur

tuae

voluntatique

morém

mihi

gesturo

imprimis id mandati dedisti, ut tabulas quasdam directionum

componerem, quae

usa faciles et iudicibus utiles essent.

et

Recte enim animadvertisti

difficultatem huiusce

quam

rei,

omnes astrologi tanquam horrendum scopulum declinant Eas itaque primitias operum meorum suscipere digneris, quas ubi pro acumine ingenii tui probaveris, in publicum prodire iubeto. Vale, praesulum decus.

profecto

.

.

.

Kiadta

Schier

:

directionum 1504.

évi

Memória Acad.

:

Istrop.

velencei kiadásából)

nismus történetéhez Magyarországon. 168

p.

43.

és

(a

Tabulae

Ábel J: Adalékok a huma-

— 170

11.

9. 1468. julias 25.

A

Hradistye melletti hadiszállásból.

Mátyás király felhivja Pozsony város hatóságát, hogy Márton csillagászt és Galeottót azonnal küldje utána a táborba. Commissio propria domini regis. Mathias Dei gratia rex Hungarie Dalmatie Croatie etc. Prudentes et circumspecti fideles nobis dilecti. Committimus fidelitati vestre harum serié firmiter, quatenus statim et in continenti

visis

valentibus

disponatis

Galeoto,

eosdem

et

maiestatem, debeatis, et

presentibus

pro

unum currum

simul

cum

astronomo et huc ad nostram

magistris Martino

absque

omni mora

Deo duce constitueraur, conduci secus nullo modo facere audeatis.

Dátum

equis

vei ubi

in obsidione civitatis

Radijsthye

facere

in vigilia festi

anno Domini millessimo quadringentesimo sexagesimo octavo, regni nostri anno undecimo, coro-

beati

Jacobi

nationis

ver

apostoli,

quinto.

1486jul. 25.

110 Kivül

Prudentibus

:

et

circumspectis

juratis

judici,

ceterisque

civibus civitatis nostre Posoniensis, fidelibus nobis dilectis.

Pozsony város levéltárából (Lad.

Eredetije

I.

23)

nyomtalanul

eltnt.

Kiadta (az eredetirl) Teleki József

350-351.

gr.

Hunyadiak kora XI.

köt.

11.

10. 1469. április 26. Pozsony.

Vitéz

János esztergomi érsek György pozsonyi prépostot,

mint az egyetem nevezi

alkancellárját,

utódait

s

is

érseki helytartóvá

ki.

Joannes Dei et apostolice sedis gratia archi episcopus Strigoniensis

locique

comes

eiusdera

perpetuus,

primas

Hungarie et eiusdem sedis apostolice legátus natus, notum facimus omnibus subditis nostris sub iurisdictione nostra cuiuscunque conditionis et dignitatis

dioecesana constitutis,

quod nos multis respectibus ac rationalibus et canonicis ex causis moti, precipue autem cupientes providere utilitati, indempnitati ^ ac saluti nonnuUorum subditorum existant,

^

nostrorum.

a

qui

sede

videntur parcereque

longo

nostra

spatio

térre

distare

volentes illorum laboribus et expensis,

quos iniuriam páti vei iura sua vindicare velle contingeret, preterea pro

commodo

et meliori ac salubri statu

venerabilum

magistrorum et studentium in hac universitate studii generális Hystropolitani de novo instituti pro tempore commorantium. ne iidem relictis studiis eorum in casibus vei causis emergentibus ad nos seu sédem nostram doctorum,

recurrere cogantur,

seraper et

necnon

integritate

venerabilis

confisi

fratris

de prudentia, Georgii

nostri

legalitate prepositi

huius ecclesie Posoniensis sive Hystropolitane, vicecancellarii

eiusdem studii generális, eundem matúra deliberatione prohabita

ofíicialem

conscientie,

*

'

A A

seu vicarium in spiritualibus tam in foro

quam

contencioso

quo

^

ad

*

ipsam

primási levéltár átiratában

:

rationabilibus.

primási levéltár átiratában

:

indemnati

'

Fejérnél

:

in contencione.

*

Fejérnél

:

quod.

(!)

ecclesiam

111

Posoniensem

et

^

sub metis et

terminis infra denotatis ele-

^

gimus, fecimus et constituimus, imo facimus et instituimus

dantes et concedentes eidem plenam auctori-

per presentes,

que

tatem,

consuevit.

similibus

civilibus,

quam

iaridicos

faciendi,

sententias cultus

viciosorum reformandi interlocutorias,*

sententiis

fulminandi,

defectus

opus

et, si

dari

et

concedi

de criminibus

negligentias

et

et

in-

vitás

fuerit, castigandi, sententias

penales

definitivas.

executioni

huiusmodi

iure

criminalibus, cognoscendi, iudicandi. processus

divini

latasque

de

officialibus

omnibus casibus et causis spiritualibus tam

in

quirendi.

^

prívationis

et

ferendi

modo non fuerit ab aliqua earum iuridice ad sédem quidem appellationi, cum de iure

demandandi, vei

nostram appellatum; cui facta fuerit, in omni casu

si

causa

et

teneatur,

deferre

—

omnia et singula faciendi, agendi et consequendi, ad huiusmodi officium quomodolibet de consuetudine

aliaque

que

bona

vei de iure spectare debent et possunt.

autem

Termini

mete

seu

iurisdictionis

quam

superiori dioecesi nostra,

fluvius

Wagh

sue

sint

in

ab alia parte

quod incipiat ipsa iurisdictio a Wágh secundum fluxum eius usque ad Danubium et tendat usque ad metas Moravie, ac deinde secundum cursum fluvii Morva sub castro Teben in Danubium cadit. inferiori

disterminat,

ita

flumine

In se

autem Challokeoz ^ ipsa iurisdictio in tantum extendat, quantum protenditur iurisdictio archidiaconatus insula

Posoniensis.

Quocirca vobis honorabilibus fratribus nostris capitulo dicte

Posoniensis

ecclesie

vicearchidiaconis

populo

et

plebanis

nostris,

quarumcunque

alium tóti

"

cunctis

^

Fejérnél

Primási levéltár átirata

^

Imo facimus

hiányzik.

et

:

ac.

instituimus

a

:

primási

Fejérnél hiányzik. ^

Fejérnél

^

A

8

Fejérnél

:

interlocutorum.

primási levéltár átiratában :

nobilibus ac

plebi dioecesis nostre sub prefatis

2

:

ac ecclesiarum parochi-

item

rectoribus,

universe

omnibusque

Hystropolitane

seu

:

Charlokez.

omnibus Vice-Archi-Diaconis.

levéltár

átiratából és

112

harum mandamus, quatenus a modo

terminis et

Georgio

metis

ac

serié firmiter precipimus

inclusis

vicario

preposito,

et

et

^

ofíiciali

imposterum prefato vestro, in omnibus

formám supradicte institutionis tanquam iudici vestro ordinario

negotiis et causis, secundura et

dispositionis

obtemperare

obedire

et

singulis

casibus

tam

causis,

et

foro conscientie,

in

ac

in

quam

^

et recurrere debeatis, nos enim,

vei

ligaverit

rationabiliter

eiusdem astare

iudicioque

eum accedere

contencioso ad

quos

nostre,

solverit,

ordine servato iudicaverit, omnes eius

^

vei

quos

iuris

sententias, quas rite

habebimus et faciemus auctore Dominó inviolabiliter observari Quam quidem iurisdictionem et dispositionem nostram pro futuris temporibus etiam ad succeset iuste tulerit, ratas

sores dicti domini Georgii prepositi, videlicet ipsius ecclesie

Posoniensis,

pleno

extendi

iure

volumus,

dummodo

iuris-

dictione sibi in hac parte collata non abutatur.

Dátum die

in

vigesima

dicta civitate Posoniensi sive Histropolitana

anno Domini millesimo

mensis Április,

sexta

quadriugentesimo sexagesimo nono. érsek

Átirata Hippolit

ersít

kiváltságlevelében,

október

1488.

hártyán,

házi levéltárában Capsa A. fasc.

3.

függ

18-án

Bécsben kelt meg-

pecséttel a pozsonyi káptalan

Nr. 12.

—

Gregoriáncz Pál zágrábi

püspök 1556. január 9-én Pozsonyban kelt közjegyzi átirata, hártyán, a primási országos levéltárban, Arch. Eccles. Nr. 61. Kiadta (a primási levéltár átiratából, azt eredetinek jelezve) Fejér G.: História Acad. Docum. 7—9. 11. és utána Török J.: MagyarRövidítve: Ábel J.: Egyetemeink a ország prímása. II. 78—79. 11.

—

középkorban. 76—77.

11.

11. 1469. június 29.

Kdllay L'ókös János nevelje, levelében,

tervezett

elbocsájtatása

ellen

is,

pozsonyi egyetem tanulójának

tett.

*

Fejérnél hiányzik.

Fejérnél

8

A

:

quam

érdemeire

intézett

hivatkozik,

melyeket növendékének mint a

egyebekben azon szolgálatokra

2

növendéke atyjához

in.

primási levéltár átiratában

:

omnesque. Fejérnél csak omnes.

113

Nolo etiam, illis

ut

qui

credité,

universitate

in

operám meam, qualis fit erga

XV.

filium vestrum

az

terjedelemben

teljes

1890.

15-17.

credatis,

Histropolitana

aláírás

Kállay család levéltára 1067,

:

Kiadta szemle

melyen

papíron,

Ei-edetije

Múzeumban

dumtaxat

meis

scriptis

leszakadt,

.

.

sed

viderunt

.

M. Nemzeti

a

sz.

Schönherr

Gyula

:

Magyar Könyv-

11.

12. Róma.

1469. augusztus 13.

Pál pápa

//.

a pozsonyi prépostnak,

alkancellárjának kiváltságot ad arra, hogy a

mint az egyetem

fpapi

jelvényeket

használhassa.

Paulus preposito

episcopus

Dei

dilectis

íiliis

ecclesie sancti Martini Histropolitani

capitulo

et

servorum

servus

Strigoniensis dioecesis salutem et apostolicam benedectionem.

Exposcit

vestre

^

devotionis

speciali grácia prosequimur,

honoribus

generálé

vos,

nos

quos

consideratione

Mathie regis Ungarie

illustris

Histropolitano propter stúdium

(sic)

nobis super hoc

humiliter supplicantis,

hac parte supplicationibus

successores

prepositi

tui

insigniis lihere ecclesiis

et

inclinati,

dicte

fuerint, mitra, baculo pastorali

aliis

tam

ecclesiam vestram dignis

quod

est,

nostri

ut

ibidem nuper erectum et vestre ecclesie plurimum

^

afficitur,

in

filii

quod opido

asserentis,

quam

Hinc

attollamus.

carissimi in Christo

sinceritas,

^,

ecclesie,

annulo et

licité^ possitis uti,

sive

capellis

eidem

ac vestris

ut tu preposite et qui

pro

terapore

aliis pontificalibus

necnon quod subiectis

in dicta et

benedictionem

solennem post missarum, vesperarum et matutinarum solennia, dummodo in benedictione huiusmodi aliquis catholicus antistes vei apostolice sedis legátus presens non fuerit, elargiri possitis, felicis recordationis

que incipit Abbates, 1

Az

*

E

3

Az

*

E

Allexandri papé IV. predecessoris nostri, et

aliis

quibuscunque constitutionibus

eddigi kiadásokban exposuit.

két szó v^akarás helyére

más

tintával irva.

eddigi kiadásokból hiányzik.

szavak vakarás helyére más tintával irva.

114 apostolicis in contrarium editis et

eisdem

successoribus

auctoritate

grácia tenoré presencium

hominum

liceat

nequaquam

obstantibus, vobis

de

apostolica

indulgemus.

Nulli

speciali

omnino

ergo

^

hanc paginam nostre concessionis infringere

autem hoc attemptare presumpserit, indignationem omnipotentis Dei et beatorum vei ei ausu temerario contraire. Si quis

Petri et Pauli apostolorum eius se noverit incursurum.

Dátum Romé apud sanctum Petrum, anno

1469. aug. 13.

Dominice

quadringentesimo

millesimo

incarnationis

sexagesimo

nono,

Idibus Augusti, pontificatus nostri anno quinto. C(ardinalis) Policarpus. Eredetije

hártyán,

függ

ólompecséttel a pozsonyi káptalan házi

Capsa A. Fasc. 1. no. 1. Kiadta: Péterffy Carolus Sacra Concilia

levéltárában.

:

Memória Academiae Istropol. pp. 17

Documenta

—

18.

—

II.

p.

16.

—

Schier:

Fejér: História Academiae,

p. 10.

13. 1469. augusztus 13.

Vitéz

hogy

János érsek kéri a

pozsonyi

a

egyetem

bécsi egyetem

tanárává

hittudományi karát,

kijelölt

Gruber

Mátyás

mesternek adja meg az engedélyt eladások tartására.

1469 die

13

Augusti

Prixnensi proposuit, goniensis

etc.

magister Leonardus

quod reverendus

desideraret

etc.

de

Valle

archipresul Stri-

magistrura Mathiam Grueber de

Medling ad instanciam suarum precum iam promoveri, et ad legendum cursus bibliáé admitti, si postea tempore consueto veniret promovendus. Piacúit íacultati, quod exaudiretur suis in precibus.

A

egyetem hittudományi karának jegyzkönyvében. Kiadta: Schier: Memória Acad. Istrop. p. 25. j. és Schrauf Károly pontosabb másolatából Ábel: Egyetemeink a középkorban 71 72 1. bécsi

—

*

Az

eddigi kiadásokból hiányzik.

:

115

14. 1469. augusztus 17.

A

bécsi

egyetem

hittudományi

kara

Vitéz

János érsek

kérelmére a pozsonyi egyetem tanáraiul kijelölt Krompachi Koch

Lrinc

Gruber Mátyás mestereknek megadja az engedélyt szentirástani eladások tartására. és

ver decima

a) Die

septima mensis eiusdem praefatus

magister Leonardus iterum

in

1469. aug. 17.

congregatione facultatis pro-

Dominus archiepiscopus Strigoniensis peteret adiungi magistrum Laurencium de Krompach magistro prefato Matheo (sic !). Quid actum sit, vide de promotis. posuit,

qaod

rev. etc.

Die decima septima mensis Augusti ad preces reverendissimi archipresulis domini Strigoniensis admissi sünt b)

dominó vicecancellario ad legendám cursus biblie m. Laurentius de Krumpach, cui assignatus est liber sapientie, et m. Mathias Grueber de Medling, cui assignate sünt epistola prima et secunda ad Timotheum et Titum. et

presentati

Et primus

recepit

pro

patre m. Nicolaum Kreuznach,

se-

cundus m. Leonardum de Valle Brixinensi, quorum quilibet dedit unum florenum ungaricum decano.

A

egyetem hittudományi karának jegyzkönyvében. : Memória Acad. Istrop. p. 25. j. és Schrauf Károly pontosabb másolatából Ábel : Egyetemeink a középkorban 72. 1. bécsi

Kiadta: Schier

15. 1469. október 20.

A

bécsi

egyetem

kérelmére megengedi,

hittudományi kara

hogy Krompachi Koch

Vitéz

János

Lrinc a

érsek

pozsonyi

egyetemen tarthassa meg eladásait. 1469.

20.

Octobris

reverendissimus

in

páter

Christo

dominus archiepiscopus obtulit quandam supplicationem in scriptis per médium magistri Laurencii de Krumpach, eidem petendo ad legendum cursus noviter admisso dispensationem super loco in hac forma

„Rogamus vos, ut cum eo, dispensare velitis memorato

—

—

videlicet magistro pre-

et

lectiones

per eum légi 8*

1469. aug. 17.

116 quos ex statuto vestro per-

debendas simul et alios actus, habét,

íicere

in

Istropolitana

universitate

continuari

per-

mit tat is."

Et secundum huius tatem exauditus

A

supplicationis tenorem per facul-

est.

egyetem hittudományi karának jegyzkönyvében. Kiadta: Schier : Memória Acad. Istrop. p. 25. és Schrauf K. másolatából Ábel: Egyetemeink a középkorban 72. 1. bécsi

16. november

1470.

A pozsonyi

bécsi egyetem bölcseleti

egyetemi

fit

absolute

kara Hüttendorfi Schricker Miklós

tanárnak egy könyvet kölcsönöz használatra.

VI. feria ante festum

1470. nov. 23.

23. Bécs.

magister

S.

Catharinae V. M. Exauditus

Murer

Stephanus

de

Brunu,

qui

petivit concedi magistro Nicolao de Hittendorf in theologia licentiato, tunc in

Posoniensi lectori,

nova universitate Histropolensi, videlicet quendam librum pro exemplari de libraria

facultatis.

A

karának jegyzkönyvében. Kiadta: Schier: Memória Acad. Istrop. p. 23 (o) és utána Ábel: Egyetemeink a középkorban 73. 1. bécsi

egyetem

bölcseleti

17. 1471. január 23.

A

bécsi

egyetem

kara

hittudományi

Vitéz

János

közbenjárására Krompachi Koch Lrinc

mesternek

egyetemen tartott eladásait olybá

mintha azokat a

veszi,

érsek

a pozsonyi bécsi

egyetemen tartotta volna.

Anno Domini

1471. jan. 23.

conversionis scripta

s.

etc.

LXXI-mo

feria quarta ante

Pauli fit congregata facultas ad audiendum

reverendissirai

patris domini archiepiscopi Strigoni-

ensis facultati missa ab eo pro m. Laurencio de

cum quo nuper dispensatum in

festum

universitate Histropolitana,

erat,

Krumpach,

ut cursus legére possit

quamquam baccalariatum

in

:

117 theologia

universitate

in

eundem m. Laurencium

recepisset

;

et

quia

episcopus autoritate apos-

dorainus

ut et nunc sentencias in dicta sua uni-

ordinaverat,

tolica

Wiennensi

versitate legeret, qui et duos libros sentenciarum in Histropoli

rogavit

légit;

ut facultas

se

esset,

et

nensis,

quod et

magistro

per

sua scripta,

m. Laurencium ad formaturam reci-

Histropoli

lectos

eidem

computaret;

Wienne dum velle tercium princípium in sentencias Wienne baccalarius in theologia formatus censeri Wien-

facere

A

in

presul

dictus

tamen m. Laurencius

promisit

visis

theologica

librosque

peret,

interea

facultate,

in

et fecit. Idcirco attentis tanti presulis precibus,

denique illó

meritis

Laurencii,

m.

ad optatum episcopi

et

dispensavit

cum

eciam m. Laurencii

egyetem hittudományi karának jegyzkönyvében. Kiadta: Schier : Memória Acad. Istrop. p. 26. s utána Ábel Egyetemeink a középkorban 72. 1. (Tévesen január 24-hez.) bécsi

18. 1471. február

A

bécsi

Lrinctl,

a

egyetem pozsonyi

eladásai megkezdésekor

3.

kara

hittudományi egyetem

volt

Krompachi

tanárától,

bécsi

Koch

egyetemi

kiveszi az esküt.

Anno quo immediate supra [LXXI-mo], dominica

pro- 1471.

xima post festum purificationis Marié iterum congregata fit facultas ad recipiendum iuramentum ab eo m. Laurencio, ibidem admisso ad tertium principium, quod et fecit.

A

egyetem hittudományi karának jegyzkönyvében. Kiadta: Schier: Memória Acad. Istrop. p. 26. j. s utána Ábel: Egyetemeink a középkorban 72—73. 1. (Tévesen febr. 4-hez.) bécsi

19. 1471. június

A pozsonyi

bécsi

egyetem

egyetem

bölcseleti

baccalaureusát,

baccalaureusai közé igtatja.

8.

kara

Vörchinger

vizsgálat

alapján

Pétert,

a

a saját

febr. 3.

:

118

1471. jún.

8.

Sabbato ante festum ss. trinitatis baccalaureus Petrus Förhinher de Kirichdorf universitatis Posoniensis seu Histropolensis ad respondendum pro incorporatione nostrorum baccalaureorum

petivit,

qui

fit exauditus iuxta

statuta.

Probavit gradum suum per duos magistros nostre facultatis presentialiter constitutos in sua determinatione.

A Schier

:

bécsi egyetem bölcseleti karának jegyzkönyvében. Kiadta Memória Acad. Istrop. p. 19 (d)

20. 1472. április 30. Esztergom.

Az

esztergomi káptalan tanúsítja, hogy

a Pozsonyban

hirt,

Vitéz

János érsek

hatszáz aranyforinton vett Gmaitel-féle házát

több nemes szolgájának adományozta.

commendamus, quod reverendissimus in Christo páter dominus Johannes archiepiscopus Strigoniensis, dominus et prelátus

Nos capitulum

ecclesie Strigoniensis raemorie

noster coram nobis personaliter constitutus sponte et libere

hunc modum,

quod ipse consideratis fidelitatibus et fidelium obsequiorum laude dignis meritis nobilium Gregorii Mathie de Dobornok, Georgii Nicolai de Dobay, Pauli Stephani de Omán, Nicolai Botha de Bakonya et Fabiani Haller de Newremberga, farailiarium suorum confessus

extitit

in

temporum varietate quandam exhibitis et impensis, Posoniensi habitam Gmaythlein

dilectorum, per ipsos sibi sub locorum et et

íideliter

laudabiliter

domum suam

in

civitate

coramuniter appellatam et vocitatam ác per ipsum sexingentis florenis auri de suis propriis emptam et comparatam, que

utputa alias Leonhardi Körger de Hainburg prefuisset,

omne

et

omnibus

totum jus suum, quod Georgio,

heredibus

et

Nicolao

Paulo,

posteritatibus

animo bene deliberato

ymo

eadem

habuisset, simulcum

suis utilitatibus et pertinenciis quibuslibet, prefatis

Gregorio,

et

in

ac

dedit,

et

universis dedisset,

Fabiano ipsorumque ex certa sua sciencia

donasset et contulisset,

donavit et contulit coram nobis jure perpetuo

et irrevocabiliter tenendam,

harum nostrarum vigore

possidendam pariter

et

habendam,

et testimonio literarum m.ediante.

119

Dátum Philippi

Jacobi

et

proxima

qninta

feria

apostolorura,

ante

anno

festum

beatorum

Domini

millesimo

1472. ápr. 30.

quadringentesimo septuagesimo secundo. hátára nyomott

papíron,

rongált

Eredetije

Capsa A.,

pozsonyi káptalan házi levéltárában.

pecsét nyomaival,

fasc. 13.

a

Nr. 13. B.

21. 1472. október 13. Bécs.

A egyetem

bécsi egyetem bölcseleti

baccalaureusát

a

kara Vörchinger

Pétert, a pozsonyi

maga baccalaureusai

közé igtatja.

Sed quidam baccalaureus Histropolensis, nomine Petrus Vörchlinger de Kirchdorf fit assumptus ad consortium nostrorum baccalaureorum et iuravit iuranda. Qui et petivit dispensationem

super

Cuius

utroque.

petitio

cum

supra

petentibus commissa est decano et receptor! et voluit facultas

eundem missos

omnes tunc adpromotos, qui infra suum tempus eis a facultate

sequi et

baccalaureatos

ordinatione

descriptum determinarent.

A

bécsi egyetem bölcseleti karának jegyzökönyvében. Kiadta (Riedl Frigyes másolatából) Ábel: Egyetemeink a közép-

korban 80—81.

1.

56.

j.

22. 1473. február

2.

Pozsony.

Hüttendorfi Schricker Miklós, a pozsonyi egyetem tanára, a

pozsonyi káptalan egy eltulajdonított misekönyvét visszavásárolja.

est

Anno domini 73 in die puriíicacionis Marié iste liber ^^^^ redemptus a quodam bono viro, qui istum librum com-

parauit pro 2 florenis post,

quod liber

Saluatoris,

sit ecclesie

restituit

XX

ante

annos,

sed

informatas ex

Posoniensis sancti Martini alias

ecclesie,

accepto prius duos ílorenos a

decano pro tunc licentiato sacre theologie magistro Nicolao de Hittendorf, ita quod nescitur quis, homo iste sit ad saluandara suam famam. egy tizenötödik századi misekönyvének elsó' lapján, jelenleg a M. Nemzeti Múzeumban. Magyar Sión VI. 889. 1. Ortvay T. Kiadta : Knauz Nándor köt. VI. 1. II/4. Pozsony város története Eredeti

bejegyzés

a

pozsonyi

:

káptalan

:

£^^j.

2.

120

23. 1477.

Pozsony

november

hatósága

város

14.

az

Pozsony.

egyetemi

épület

hídját

kis

kijavíttatja.

am

Itera

freitag nach Martini 2

zymermann,

das

die

prügkl von der hohenschul hinaus auf den freithof gemacht habén, als die künigin von Neunburg kam, ainen per 24 8 facit 48 8.

—

Eredetije Pozsony város levéltárában^ 222.

Kamarai számadások

40. köt.

1.

Pressburger Zeitung 1877. No. 137.,

Kiadta: Rakovszky István, több kisebb másoláshibával.

24. 1486. szeptember 30.

Schönberg György pozsonyi prépost,

egyetemi

alkancellár

sírfeliratai. 1.

Anno

1486. szept. 30.

.

M CCCC

D(omi)ni

.

.

octuagesimo

.

Sexto

.

In die

[Christo] Hyeronimi Obiit Revere(n)d(u)s in Xt Georgius de Schönberg Australi Sedis Dominus Páter Et Primus Vetzllariensis Protonotarius Ap(osto)lice

Sancti

.

.

.

.

non

.

Salve

Haius .

et

.

.

.

.

.

Posoniensi(um)

.

.

.

.

.

Ecclesiarum

Universitatis

.

.

Infulatus

.

Istropolitane

.

.

,

Prepositus

.

Nec

Vicecancellarius

succurre.

Innumeris subjecta malis mortalia tandem Lapsa ruunt mundi, deíluit omnis amor.

Omnia

transibunt, nos ivimus,

ibitis,

ibunt,

Labitur hec etas more fluentis aque.

Ecce ego fueram presul clarissimus olim, Et magni condam quem coluere duces, Squalidus hic laceror nunc vermiura esca sepulchro. Dicere non pigeat

Tu quicumque

legis

gi.

nostrum miserabile carmen,

Quod mihi semper

legére dulce fit.

.

.

121 II.

a

.

d

.

mcccclxxxvi .in

d

1486. .

s

georg de Schonberg prim p prep et universitatis istropolit .

.

.

.

.

.

.

(Kiegészítve

:

Anno domini

obiit in Christo páter

hyeronimi

.

poson

.

vic

.

.

.

.

ob

.

t

.

in

ecclesiarum

.

^^®P^'

xto inf

cancellarius.

1486. in die sancti Hieronyrai

Georgius Schonberg primus Posonien-

sium ecclesiarum infulatus praepositus et universitatis Istropolitanae vicecancellaríus.)

Az L keleti falába

sírfelirat a

pozsonyi koronázó székesegyház sekrestyéjének

beépített,

jelenleg súlyos vasszekrényekkel eltakart terje-

delmes, de dísztelen márványlapba vésve, gót betkkel,

számú

a pozsonyi székesegyház Szent Anna-kápolnájában Schonberg síremléke alatt külön vörös márványlapon. Az I. számút közölte Kroboth J. Dissertatio de Academiis p. 19. Rimely C. Capitulum ecclesiae Posonieusis p. 181 182., Ábel J Egyetemeink a középkorban 68. 1. A II. számút közzétette Éber L. Magyarország memlékei a II.

:

—

:

:

m.

109.

:

:

1.

25. 1488. október 18. Bécs.

Hippolit esztergomi érsek Sánkfalvi Antal pozsonyi prépost kérelmére átírja

26án a

és

megersíti Vitéz János érseknek 1469. április

pozsonyi prépostok számára kiadott kiváltságlevelét. (Lásd 10. szám

alatt.)

Eredetije hártyán, függó' pecséttel, a 2>ozsonyi káptalan házi levél-

tárában. Capsa A., fasc. 1556. január 9-én

3.

Nr. 12.

Pozsonyban

kelt

—

Gregoriáncz Pál zágrábi püspök közjegyzi átirata hártyán a pj'imási

országos levéltárban. Arch. Eccles. No. 61.

26. 1490. május körül. Reggio.

Virunius

Ponticus

Corvina-könyvtár

réhez,

pozsonyi egyetem számára

humanista aki is

levele

Mátyás

Tádéhoz,

a

megbizásából

a

Ugoletti

király

gyjtött könyveket a külföldön.

Ponticus Virunius Thaddeo Ugoletto salutem infinitam. Insignia maiorum et aíFabilitas, animique tui móres nobilissimi et dolor pariter

ille

tuus sempithernus ob mortem

Matthiae regis Hungarorum, cui eras et Latinis et Graecis

122 codicibus

erigenda academia amplissima in Posidonia id

in

centesimum lapidem ad Blaedam id est Budám vulgo urbem, in marginibus Danubii id est Duna eorum lingua, versus Vindelicos, qui nunc Austrii dicuntur, et in conducendis undique omnium scientiarum doctis viris omnibus est Possoni, ad

et auctor et legátus carissimus per Italiam et ubique gentiurn.

Quis

enim non

doleat

cura

ut perierit

lugentibus,

inusis

Turchorum Justappha ille quasi unus deus doctorum hominum, cui natura similem numquam produxit. Tandem ultra haee amicitia nostra ex communibus musis aconito

a rege

Graecis

Latinis

et

faciunt,

ut

in

profundo

raiseriarura

attonitum et desparationis meae supplicare vovereque, ut his quasi

versiculis

epitaphio

in

feriarum ex dolore praecipiti

calamo eíFusis, una cum Anselmo nostro omni laudis genere accumulatissimo et beatitudine musarum poene divino ad templum Trinitatis porta Brixellanae in Parma rbe tua

Nicandrum meum unicum, dum ad

cum

persuadeo, ibi

aliis

te venero,

qui,

ut mihi

pueris in coemeterio puerorum puerilia

saepe ludit et floribus, ubi habitant animae, quod non te

sepulturam transiens ne credat eo tumulato ex memória mihi cecidisse, digneris saepe salutare lachrymas pueri pro patre absente consolando. Vale raelioribus fatis.

fugit, ante eius

Rhegii Subricis. Közzétéve

c.

mvében Ábel

:

Ponticus

Viruniusiiak

„Lóca ignorata hactenus

oíFiciis Ciceronis, in Virgilio, in

Ibin Ovidii, in

in

Tibullo, et lóca aliorum-'

(Isauri, 1513.) fol. 14. b.

Jen

:

Egyetemeink a középkorban

hagyatékából teljesen renascentium

in

:

Hegeds

István

:

79.

1.

(csonkán).

Analecta nova

ad

Ábel

históriám

Hungária litterarum spectantia. Budapest, 1903.

pp.

500-501.

27. 1490—1491. Pozsony.

Pozsony város hatósága az egyetemi épülethez tartozó királyi kertet mvelteti.

1490. ápr. 14.

Item dem Mastrieler und VincentzVoyt auf der Wedricz, das sy in des kunigs gartn der hohenschul die hekn gesnytn habn, hab ich in beden gebén 2 p 11 8. 49 — 469. Actum 4'* post pasce.

K

123

Actum 3^ post Trinitatis. Item dem Andre Müllner und Hanns Vaszzieher, das sy des kunigs garten bei dem wein-

H91. máj.

31.

hekn gehaut und die hekken aufpunden und geschabt, Vj^ tag(lohn) hab ich gebén l p 10 S. K. 50-329. Item zwei tagl(öhnern), die auch in der hohen schul des kunigs garttn die weinhekn aufgepunden habn und yetn. facit 1 B 18 §. ainem per 24 o — 2oK. 50—331. Actum 2^a post Viti pro

Eodem

die

der hohen schul,

per 24

5

—

1491. jun. 31.

mer 2 tagl(öhnern) in des kunigs gartn die weinhekn aufpunden und yetn. ainem facit

1

K Eredetije Pozfiony város levéltárában,

p

18.

6.

50-331.

Kamarai számadások

49. és

50. köt. a jelzett lapokon.

Rakovszhy István, Pressburger Zeitung 1877.

Kiadta:

számos hibával, az 1490. évieket

is

Nr. 137,

következ évhez.

a

28. 1490—1491.

A

volt egyetemi épület királyi

fegyvertárul szolgál.

Item feria quinta post concepcionis Marié den vaszziehern. die ledigen streytpüchsen in der hohen schul und

wágen getragen, hab

spieszstanngen auf die

gebén 24

§

—

ich facit

in

28

1490. dec.

allén h.

K. 49-452. 2 tag bezalt, die holz geschlagen habén in der Burgenaw.

braucht zu des kunigs püxen, standen

sein,

einen

16

die

zu der hochen schul ge-

5.

Eredetije Pozsony város levéltárában,

Kamarai számadások

49. és

50. kötet, a jelzett lapokon.

Kiadta: Rakovszky István: Pressburger Zeitung 1877, Nr. 137.

1491.

9.

124

29. 1492. március 30.

Korvin János herceg visszaadja Pósa Balázsnak

az

egyetem

épületét

örökség

cimén

és nejének.

Nos Joannes Corvinus, Sclavonie, Lipthovie et Oppavie dux etc. memorie commendamus tenoré presentium significantes quibus expedit universís, quod circumspectus Blasius

Posa

cívis civitatis

Posoniensis

nostram veniens

in

presen-

modum, qualiter genitor noster charissimus, serenissimus princeps quondam Mathias Hungarie, Boemie etc. rex felicis memorie, quandam domum circumspecti quondam Stephani Gmatl in dicta civitate Posoniensi sitam et habitam, que per mortem eiusdem Stephani ad suam Maiestatem, genitorem scilicet nostrum charissimum tiam, nobis declarare curavit in hunc

fuerit condescensa,

ex speciali

intentione

sua pro

collegio

studentíum perpetuo dedicare decrevisset et ordinare, turbata

tandem sue Maiestatis intentione domam illám ad íinem conceptum nequivisset deducere, pretereaque idem genitor noster charissimus debitura persolovisset nature, domus ipsa ad nos optimo iure devoluta est et condescensa. Supplicavit nobis idem Blasius Posa solita cum instantia, ut dictam

domum eidem dare Verum cum sciamus

perpetuum et conferre dignaremur. dictum Blasium Posa primum genitori nostro charissimo ipso vivente, tandem nobis plurima exin

hibuisse obsequia, potissimum ex declaratione eiusdem Blasii

coUegimus,

1492.

márc. 30.

cognovimus dictam domum iure avitico ad con-

iugem suam condescendi debuisse, ob hoc nos domum prefatam videlicet eo iure, quo nos concernit, memorato Blasio Posa et domine coniugi sue suisque heredibus et posteritatibus universis in perpetuum duximus dandam, conferendam et remittendám, damusque, conferimus et remittimus harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Dátum Bude feria sexta proxima ante dominicam Letare anno Domini millesimo quadringentesimo nonagesimo secundo. Joannes Corvinus Dux manu propria. Másolata Pozsony város tanácsának 1548. július 15 én a tárnoki szék elé terjesztett fellebbezésében, a pozsonyi káptatan házi levéltárában.

Capsa A.

fasc. 4. Nr.

12. (26. drb.)

125

30. 1492. május

etc.

Buda.

megsznt pozsonyi egyetem épületét örökcímén Pósa Balázs kir. sókamarásnak és nejének adományozza. Ulászló király a

II.

ség

1.

Nos Vladislaus Dei gratia rex Hungarie et Boemie memorie commendaraus tenoré presentium significantes

quibus

expedit

servitiis

fidelibns

et

íidelitate

quod nos attentis

universis,

fidelis

et consideratis

nostri egregii Blasii

Pose, camerarii salium nostrorum camere nostre Posoniensis,

per

eum

in primis sacre dicte regni nostri

deindeque

Maiestati nostre

impensis,

quandam

Posoniensi habitam,

cum omni

Hungarie corone

fidelitate exhibitis et

domum nostram in quam alias serenissimus

dominus Mathias rex Hungarie et Boemie

civitate

princeps

nostra

quondam

predecessor

etc.

noster felicis memorie. pro universitate seu collegio stadentium instituerat

et

deputaverat,

et

que

et

alioquin

honestam

dominam Julianam, consortem eiusdem Blasii iure hereditario seu avitico a quondam circumspecto Stephano Gmatl avo eiusdem

domine

concernere dinoscerent

legittime

quara, cessante seu extincto

iamdudum

(sic!),

et

studio seu collegio ipso,

ad non minimam desolationis iacturam devenisse accepimus, simul cum cunctis pertinentiis et utilitatibus eiusdem domus, nec non editiciis terminisque, ac videlicet eo iure, quo prefatus quondam Stephanus Gmatl, avus annotate domine Juliáné,

dum

viveret,

tenuisset

ac

possedisset,

memorato

Blasio Pose et dicte domine Juliáné, consorti sue ip^orumque

heredibus et posteritatibus universis dedimus, donavimus et contulimus, imo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam,

salvo

iure

alieno,

possidendam pariter

harum nostrarum vigore

et

et

habendam, testimonio

litterarum mediante, quas in formán nostri privilegii redigi

dum nobis Dátum Bude,

faciemus,

in specie fuerint reportate.

fest beatorum Philippi et Jacobi apostolorum, anno Domini millesimo quadringentesimo nonagesimo secundo, regnorum nostrorum Hungarie anno tertio, in

Boemie ver vigesimo secundo.

Ad

relationem domini Petri comitis de Bozin et S. Georgio.

1492. máj.

1,

126 Másolata a pozsonyi káptalan 1493. évi átiratából Pozsony város tanácsának 1548. július 15-én a tárnoki szék elé terjesztett fellebbezésében. Pozsonyi káptalani házi levéltár, Capsa A. fasc. 4. No. 12. (22. drb)

31. 1492. május

1.

Ulászló király felhívja Pozsony város hatóságát,

//.

Pósa Balázst

najét

és

igtassa

hogy

be az örökség címén nekik ado-

mányozott egyetemi épület birtokába.

Commissio domini regis. Wladislaus Dei grácia rex Ungarie et Bohemie etc. nostris

fidelibus

prudentibus et circumspectis, judici et ju-

salutem et gráciám.

ratis civibus civitatis nostre Posoniensis,

Curn

nos

viciis

attentis et consideratis íidelitate et fidelibus ser-

fidelis

nostri

egregii

Blasii

Posa,

caraararii

(sic!)

nostrorum camere ostre Posoniensis, per eum im-

salium

primis sacre dicti regni nostri Hungarie Maiestati

nostre

cum omni

deindeque

corone,

fidelitate exhibitis et impensis,

quandam doraum nostram in dicta civitate nostra Posoniensi habitam, quam alias serenissimus princeps condam dominus Mathias Rex Hungarie et Bohemie etc. predecessor noster felicis

memorie

pro

universitate

seu

collegio

studentium

instituerat seu deputaverat, et que etiam alioquin honestam

dominam Julianam consortem eiusdem Blasii jure hereditario seu avitico a condam circumspecto Stephano Mathel avo eiusdem domine legittime concernere dinosceretur, cessante seu extincto

non

minimara

iamdudum

desolationis

et

quam

studio seu collegio ipso

iacturam

devenisse

ad

accepimus,

simulcum cunctis eiusdem domus utilitatibus et pertinentiis, necnon edificiis terminisque ac omni eo jure, quo prefatus condam Stephanus Mathel, avus annotate domine Juliáné, dum viveret, tenuisset ac possedisset, memorato Blasio Posa et dicte domine Juliáné consorti sue ipsorumque heredibus et posteritatibus

universis vigore aliarum literarum nostra-

rum donacionalium superinde confectarum tulerimus,

per

vos

perpetuum condomínium eiusdem domus in

volumusque eosdem in iuxta morém et consuetudinem

civitatis

vestre

-

127

harum serié íirmiter precipientes committimus et mandamus, quatenus acceptis presentibus annotatos Blasium Posa et dominam Julianam consortem eiusdem in dominiura dicte domus ac pertinentiarum suarum, servata lege seu consuetudine illius civitatis Fidelitati

introduci.

vestre

igitur

introducere et statuere, literasque vestras super ipsa statu-

more

tione eisdem necessarias et

sub vestro sigillo dare

solito,

concedere debeatis et teneamini,

aliud non facturi,

pre-

sentibus perlectis exhibenti restitutis.

Dátum Bude

fest beatorum Philippi et Jacobi Apostolórum, anno Domini millesimo quadringentesimo nonagesimo secundo, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. secundo, Bohemie ver vigesimo secundo. in

1492. máj.

1.

Relatio domini Petri comitis. Ei'edetije

tárnoki

szék

levéltárában.

rányomott pecséttel a M. N. Múzeum törzs tanácsának 1548. július 15-én a

papíron,

Másolata Pozsony város

levéltárában.

elé

felebbezésében,

terjesztett

Capsa A.

fasc. 4.

No.

a pozsonyi káptalan

házi

12. (23. drb.)

32. 1492. junius-julius. Pozsony.

Pozsony

anyagokat

város

hatósága a

volt

egyetemi

épületbl

épít-

szállíttat el.

Actum am phincztag nach Ladislai. Eodem die 3 tagion, 1 man und 2

1492. jun. 28.

frauen,

dem man

—

und der frauen per 16 5, facit 1 p 6 S, die dachziegel auf der hohn schul gewungen herau getragen und gewaschn habn.

per 24

tt

K. 51

— 170.

Jul. Actum am eritag nach nach visitacionis Marié. Und den selben tag 6 tagl(öhner) ziegl raihn, mörtter

waschen facit 4 p . K. 51—170. Item an mittichen Udalricj Hanns furman aus dem Jul. rathaus und aus der hohen schul und S. Michels tor ím

und ziegl abhaken und in der hohn schul und wasser tragen etc, ainem per 20 h,

3.

ziegl

—

4.

128

zwinger ziegl zufuhren zu den Schusterturm 4 per 12

—

h,

fért,

fart

1

facit 1 p

18

a.

K. 51—171.

Item

man

aus der hohn schul aus und braucht zum Schusterturm, 2 tagl(öhnerii), ainem per 24 h, facit 2 p 12 8, Actum 4* Udalrici. K. 51—272. Eodem die (am freitag nach Udalrici) mer 3 tagl(öhnern) ziegl aus der hohn schul auf den wagen zu tragn und im rathaus abtragn und einzulegen, ainem per 24 h, als

der schütt

hat

dekcziegl

die

austragen

—

Jul. 6.

—

facit

1

K. 51 Eredetije:

Pozsony város levéltárában,

p

18

5.

— 173.

Kamarai számadások,

51.

kötet, a jelzett lapokon.

Rakovszky István: Pressburger Zeitung 1877. No. 137,

Kiadta:

több kihagyással, sok hibával.

33. 1505. július 31. Buda.

Ulászló király felhívja Pozsony város hatóságát, hogy

//.

Dobay Jánosnak, aki

Vitéz

János érsek adománya

és

örökség

címén a Gmaitel-féle épületet a magáénak vitatja, Fosa Balázs özvegyével szemben szolgáltasson igazságot,

Wladislaus Dei grácia rex Hungaríe et Bohemie etc. fidelibus nostris prudentibus et circumspectis magistro civium ac

iudici

et

venerabilis

secretarii

páter

nostri,

Nicolai qualiter

nostre

civitatis

Expositum nobis

salutem et gráciám. nostri

civibus

iuratis

prepositi alias

Posoniensis

est in persona fidelis

ecclesie

Posoniensis,

reverendissimus in Christo

dominus Johannes archiepiscopus Strigoniensis quan-

dam domum suam

in

illa civitate

nostra Posoniensi habitam,

Gmaythlen communiter appellatara, que olini cuiusdam Lonhardi Korger prefuisse dicitur, sexingentis florenis, propriis scilicet suis pecuniis emptam, consideratione fidelium obsequiorum suorum fidelium condam nobílium Gregorii Mathie

de

Dobornok,

Georgii

Nicolai

de

Dobay,

Pauli

Stephani Omán, Nicolai Botha de Bakonya et Fabiani Haller

129 de

Newremberge.

mediante certis

dilectorum

suorum

familiarium

scilicet

capituli ecclesie Strigoniensis fassio-

literis

nalibus superinde confectis eisdem

condam familiaribus

suis

ipsorumque heredibus et posteritatibus uníversis in perpetuum contulisset,

condam

quam quidem domum, Fosa,

Blasii

Joannes

nobilis

qua ad presens

quo

nescitur

Dobay

predicta

de

in

iure

residere

familiaribus

episcopi

iure

hereditario

fre

descensa

dicti

dicitur,

scilicet et heres

íilius,

annotati condam Georgii de predicta Dobay, in prefatis

relicta

quem mortuis

condam domini Johannis successionis

et

mediante

dinoscitur,

devoluta

aliis

archi-

et

nostris

literis

superinde confectis, ex causis et rationibus in eisdem specificatis et clarius

nostris

con-

literis

eidem exponenti in huiusmodi fassionis Johannes

denotatis,

perpetuum contulisset et iure (?) Dobay in domínium illius domus, quam eciam nos simulcum totali et omni iure nostro regio, quod in eadem domo qualegitimé introire literumque haberemus et ex parte eiusdem domine relicte scilicet dicti condam Blasii Posa coram vobis iudicium et iusticiam accipere vellet. Cum autem iudicium et iusticia non debeat cuipiam abnegari, ideo volumus et mandamus fidelitati vestre harum serié firmiter, ut acceptis presentibus vocatis partibus predictis. aut

earuradem legitimis procuratoribus pro uno certo et brevi termino

vestri

in

etiam

admissis

presenciam

testibus

et

et

auditis

ceteris

eisdem

legitimis

partibus,

documentis

earumdem, causam huiusmodi domus partes inter easdem absque omni superflua dilacione et quesita occasione secundum

Deum

et

eius

bono modo revidere et adiudicare, partes inter ipsas facere eciam et

iustitiam

quod iustum fuerit, exequi módis omnibus debeatis

et id,

modo

facere

presumatis,

et teneamini et aliud nullo

presentibus

perlectis

exhibenti

restitutis.

Dátum Bude fessoris

in

fest beati Germani episcopi

et

con- 1505,

anno Domini millesimo quingentesímo quínto.

Reláció

magistri

Philippi

prepositi,

secretarii

regié

maiestatis. Eredetije papíron, rányomott pecséttel a pozsonyi káptalan házi levél-

tárában. Capsa A. fasc. 13. No. 47.

Középen szakadozott, olvashatatlan. 9

jul. 31.

130

34. 1439-1513. Pozsony.

A

pozsonyi egyetem épületének középkori telekkönyi lapjai. 543.

(In der stat ersten tails Grrund

em domus

1439.

[Caspar VenturJ

CXXI a.)

frei

[und bleibt schuldig hern Lorentzen Auf dem Steige zu seiner pfrundt 50 fl auri auf jerliche dienst nocli laut ains briefs.l

1442.

[Stephan Gmaitel Margaréta uxor]

1446. jul. 25.

[Bartolme Kocher-

1453.márc.26.

Actum an montag vor dem ostertag

[Anna, des BartolKocherdorfer

me

anno LIIJo 1473. jan.

5.

Actum lia

witib]

3-a in vigí-

[her Jörg vomStain]

3"™ regum anno

LXXIII 1478.márc.l3.

Actum feria sexta post dominicam judica LXXVIII

1493. jan. 18.

Actum post

1500. jul. 10.

feria

VJta

Anthony 1493

Actum feria etaante anno

Margarethe etc.

Angelus Rangon von Pern]

[her

[Walasch Poscha

[nach gescheíFt kliunigl(iclier)

Juliana uxor]

majestat,

darumb zwen brieíf vorhanden sein, das will herr Poscha voranttwortten.]

[Heléna Paul Wer-

[und pleibt schuldig Chuntzen

kuschin]

Horn von Nürnberg XLIII fl und drei ort hungerisch 8, und mer pleibt er (!) schuld g dem Kuntz Krantzen von Wienn Actum feria 6** ante 81 S

Ve

f^-

Margarethe anno domini XVc Der saz stet irm aiden dem Hans Seuberlích, den hat sie im an dem tag auf ditzs ir haus vergönt zu thun,] 1508. jul. 24.

Actum

2. -a

feria

Jacobi anno etc. Ve octauo

ante

1513. jan. 31.

[Johannes Tilay

Barbara uxorl

Actum

[Stefanus Atzely de

ante

Kéreg ky Elizabeth

feria 2.-a purificationis

Marié anno

etc.

13

uxorl

131 544. (In der stat ersten tails

Item

[Caspar Ventur]

Grund CXXI

b.)

1439.

frei

[Stephan Gmaitel Margaréta uxorj

1442.

[Bartolme Kochen-

1446. jul. 25.

dorfer]

[Item ich Bertelme Kocherdorburger der stat zu Prespurg

fer

bekenn, dasichdasgegenburtig mein haus, gelegen in der stat zu Presburg zenachst des Farkas Lasla und dez Rauscher heusern ^ hab chauft von dem erbern weisennStephauGmaitel burger des rats der stat daselbs zu Prespurg umb tausent guldein in gold. Alsó mit ausgenommen worten, das der benant Stephan Gmaitel in dem haus sol siczen und wonen vier gancze jar nacheinander chomund und sol mir allé jar davon hofczins raiben achczig hungrische guldein zu vier zeiten im jar, das ist zu jeder quottemer zwainczig guldein hofczins, anzuheben mit dem ersten zins auf S. Michelstag nachstkomund nach dátum des verschreibens. Es ist auch beredt und ausgenomen worden, wann der benant Stephan Gmaitel das haus widerumb von mir will chauffen umb dy tausent guldein, zu welicher zeit und an welichem tag das geschikht oder geschehen mag im jar, der vier jarn nacheinander, das mag er tuen und mir darub berait tausent guldein gebén und antburten miteinander. So das geschikht in den bedachten vier jaren, so ist das haus wiederumb frei und ledig sein. Kauft er aber das haus in den vier jarn

von mir, so mog ich dann furbas das gegenburtig mein haus andern leuten daz

nit

verkauffen,

verseczen,

chumern und gebén,

verich

wem 9*

132

—

oder mieh selbs darein ziehen an menichleichs irrung, inred und widersprechen angever. Acta sünt hec feria secunda ipsa die festi S. Jacobi

wil,

anno

153.márc.26.

XL-mo

sexto]

[und darumb umb dy sach ist auch ain kaufbrief ausgangen. An mitichen vor Marié Magdalene anno XLVII^

1447.jul.l9.

1

etc

[Anna desBartolme Kochendorfer witib]

Actum aii montag vor dem ostertag anno LIIIo

1466.márc.31.

1473. jan.

5.

Actum 2.-a post palmarum anno LXVIto Actum

in

3. -a 3^1"^

gília

[Leonart Jörger]

[her

vi-

Jorg vom Stain]

regum

anno LXXIII 1478.márc. 13.

Angelus Rangon von Pern]

Actum

[her

feria sexta post dominicam judica anno etc.

LXXVIII 1493. jan. 18.

Actum post

feria

[Walasch Poscha

VI**

Juliana uxorl

Anthony 1493

nach

khuniglicher

gescheíFt

dorumbme zwenbrieíf vorhanden sein. Das will herr Majestat

Poscha veranttwortten. dint mitsamt dem weingarten im Graser 5 fl jerlich in das capitel auf Urbani nach laut ains briefs auf ablosung. Actum sabato ante Vrbani

und

1501. máj. 22.

anno 1508. jul. 24.

Actum

etc.

V^ und

ains.

Barbara filia Johannes Tilay

feria 2.-a

Jacobi anno domini etc. Ve octavo

ante

marituB ^

Pozsony város levéltárában, Grundbuch, Fol. 543—544. Kováts Ferenc dr. egyetemi tanár úr szives közlése. Eredetije

^Farkas Lazla tokos

CXXI

c;

=

Lazla Tirnaber birtokos

tehát 543 és 544 eredetileg

e^?/,

CXX

d;

Rauscher

bir-

de két telekkönyvi lapon

vezetett ház.

telekkönyv szerint a „Graser" dlben lév XXXIII, Id számú ." mitsamt dem hause die hohenschul genannt telek: und dint 2

A

.

.

.

.

.

133

35, 1544. Pozsony.

A

pozso7iyi

hatósága

prépost

Kajro

eltt

káptalan

és

Simon

a

ellen,

Pozsony

keresete volt

egyetemi

város épület

bitorlása miatt.

Copia

Libelli

Simonem Literatum

contra

alias

Cairo,

ratione universitatis.

Coram

vobis pradentibus et circumspectis viris dominis

magistro

judice,

Posoniensis

civium

juratis

civibus

dominoratn

Francisci

episcopi ecclesie Jauriensis ac prepositi,

ate

sancti Martini

ecclevsie

civitatis

de

Wylak

et capituli collegi-

sancti Salvatoris

alias

huius

ac eo nomine reveren-

syndicus

procurator et

honorabiliumque

dissimi

et

civitate Posoniensi constructe et fundate, contra et

in

hac

adversum

circumspectum Syraonem Cayro de Salucze. assertum concivem vestrum et aliam quemlibet personam pro eo in judicio legittime interveaientem, non tamen per modum solennis libelli, sed summarie petitionis simplicisque facti narrationem ágit et gravi

dicit,

Quod

cum querela

felicissime

recordationis

victissimus princeps et virtutum

Hungarie,

Bohemie,

proponit:

Dalmatie

serenissimus

amatr

etc.

atque

in-

Matthias Dei gratia

dum adhuc

rex,

super-

viveret, inter plarimas sue regiminis curas divine maiestatis

beneficiorura

et

sui

cultus velati veras christicola non im-

animo revolvens, quod ecclesia universalis indigeret ad sui régimen permaxime scientia. presertim studio sacre theologie sive scripturarum divinarum, que tendunt ad divinum cultum augmentandam, mundum illuminandum,

memor, sepe

fidem

in

augendam

et

defendendam,

seminationem reprehendet Dei spiritu

ductus,

suique

regni

ecclesia.

et

Hinc bono et devoto

laudem et honorem divine maiestatis decorem atque illuminationem in hac ipsa ad

civitate Posoniensi pro studentibus

addiscere

quarum predicationem

volentibus

bonas et sacras litteras

universale stúdium,

quod vulgo acha-

demiam appellitant, erexit et pro residentia tam doctorura, quam suppositorum habitationibus quandam amplam domum

134 et curiam, plures habitationes in se habentes, in hac civitate

domum

Posoniensi iuxta

prefate prepositure ecclesie Posoni-

ensis in orienti plaga situatam,

quam

et

muro opere egregio

constructo usque ad cimeterium eiusdem ecclesie Posoniensis

versus meridiem ampliari fienda [quandara quoque

predíctam

iuxta

abstraxit

et

fecit.

aream

Et

domus

huiusmodi ampliatione

dicte prepositure Posoniensis

domum eiusdem

predicte

in

adiacentem

prepositure

et curie pro universitate ipsa

qua seu cuius superíicie predictum raurum construere mandavit atque commisit, cui quidem studio universali reverendum dominum Georgium deputata et collata annexit],^

super

Sambergh, illius temporis in dicta ecclesia Posoniensi prepositum in cancellariura prefecit eiusque successores prepositos pro tempore existentes successive cancellarios íieri voluit. Atque in eodem studio seu achademia vita ipsius domini Matthie regis durante plures baccalaurii creati extiterunt. Ipso autem dominó Matthia rege vita functo post de

obitum hostilitate ingruente propter disturbia ingrassata doctorum et suppositorum seu studentium frequentia

illius

pedetentim salis

et

defecit.

studii

[Et predicta

cum omnibus

domus

sive curia univer-

fundo

suis edificiis totoque illius

adiacentia earundemque proprietate in dominio prenotati

ecclesie

collegiate

permansit]

^

et

sancti

Martini

alias

sancti

Salvatoris

ad ipsam pertinuit et pertinet.

autem

Novissimis

istis

Cayro de Salucze, assertus

temporibus concivis

prefatus

vester,

Symon

nescitur

motivo ductus, nullo legittimo saltem iusto titulo

sibi

quo com-

domus et curie habitationuraque et cunctarum pertinentiarum suarum ac dicte aree se intrusit et possidere cepit, eamque et eas atque ea sibi

petente,

ipsi

in

possessionem

predicte

usurpare et ab antelata ecclesia Posoniensi et per con-

sequens

antefatis

cancellariis

•

"

Az Az Az

[cancellariis]

^

ipsius

gymnasii

capitulo quoque ecclesie Posoniensis abstrahere

avellereque et

2

prepositis

alienare intendit ac satagit,

eredetiben áthúzva. eredetiben áthúzva. eredetiben törölve.

censuras eccle-

.

135 siasticas

canonibus

a

ecclesie

alienatores

in

et

latas

rerum

usurpatores [et

et

bonorum

promulgatas]/ sed et penas

juris civilis propterea promulgatas incuerrere non verens, in

dispendium salutis anime

dampnum

ac

divine

Posoniensis

ecclesie

con-

et

dictorum prepositorum cancellariorum et capituli

sequenter

magnum

valde

prefate

quoque maiestatis

offensam

sue,

atque iniuriam manifestam

(A prépost

és a

.

.

.

káptalan ezek alapján kéri a felsorolt

ingatlanok visszaadását.) Eredeti fogalmazványa papiron,

kelet nélkül, a jelzett törlésekkel

a pozsonyi káptalan házi levéltárában. Capsa A. Másolata a bpesti egyetemi könyvtárban p.

fasc. 4. :

No. 13. B.

7.

Praí/-gyjtemény XVI.

16.

36. 1546. augusztus 13. Pozsony.

A

pozsonyi prépost

tulajdonjogának

épület

és

káptalan ügyvédjének az egyetemi

megítéléséért Pozsony város tanácsa elé

perirata

terjesztett

(Libellus Primus.)

Coram

vobis

in

presenti

causa infrascripta

dominis

judicibus competentibus, procurator et syndicus ac eo nomine

reverendorum

Wylak

honorabiliumque

episcopi

collegiate

dorainorum

Francisci

ab

ecclesie Jauriensis ac prepositi et capituli

sancti Martini alias sancti Salvatoris in

ecclesie

hac civitate Posoniensi constructe et edificate, contra et adversum circumspectum Symonem Cayro de Salacze, pro eo

iudicio

in

summarie

legittiine

felicissime

recordationis

divine

1

proponit:

Dalmatie

etc. rex,

superviveret. inter plurimas sui regiminis curas

maiestatis

christicola

libelli

quondam

serenissimus

Matbias Dei gratia Hungarie, Boemie,

dum adbuc

modum

cum querela

petitionis dicit, ágit et gravi

Quod

per

intervenientem,

beneficiorura

non immemor,

Szintén törölve.

in

suique

cultus

veluti

hac ipsa civitate

bonus

Posoniensi

136 bonas

studentibus

sacras

et

volentibus

addiscere

lifcteras

universale stúdium erexit, quod Istropolitanum Gyranasium nominavit, et pro residentia tara doctorum, quara studentum (sic!)

habitationibus habitationes

plures

in orientali

quandam domum araplam collegialera in se habentem cum curia non indigna

plaga iuxta

domum

prefate prepositure ecclesie

quidem unireverendum dominum Georgium de Schambergh,

Posoniensis eidem universitati pie donavit, versitati

cui

temporis in dicta ecclesia Posoniensi prepositum, cancellarium prefecit, eiusque successores pro tempore existentes

illius

successive cancellarios

fieri

qua aca-

voluit et ordinavit. In

demia exercitiura studii et bonarum litterarum diu feliciter floruit pluresque in ea baccalaurei creati et promoti fuerunt; post obitum tamen dicti domini regis Mathie hostilitate inter serenissimos principes Maximilianum imingruente peratorem ac Vladislaum Hungarie ac Bohemie etc. regem, ^

unde tandem consequenter accidit, ut quidam domum collegialem prememoratam potentia mediante sibi usurpaverit et occupaverit. doctorum

ac

Novissime tamen quinque

aut,

frequentia

studentium

ut

defecit,

proximis teraporibus transactis, circa

istis

sex

presumitur,

prefatus

annos,

Cayro de Salucze. nescitur quo motivo ductus, onem dicte domus coUegialis habitationumque cunctarum pertinentiarum suarum sese intrusit cepit, in

damnum

et preiuditium

július

város

in possessi-

et curie

ac

et possidere

dictorum prepositorum cancel-

lariorum et capituli ecclesie Posoniensis valde Másolata Pozsony

Symon

tanácsának

a

tárnoki

magnum szék

elé

.... 1548.

15 én felterjesztett fellebbezésében a 'pozHonyi káiytalan házi levél-

tárában. Capsa A. fasc.

No.

4.

12.

fol.

8.

Ugyanígy, némileg rövidítve Martinus Bimdenarius ferrarai származású bécsi egyetemi tanárnak a per ügyében adott szakvéleményében. Kelet nélküli másolata ugyanott, Capsa A. fasc. 4. No. 12. B. 11. Újabb másolata a bpesti egyetemi könyvtárban Kapriuay-gynjte:

mény LXX.

p.

10.

Kiadta: Péterö'y C.

:

Sacra Concilia

Academiis p. 17. teljesebben: Posoniensis p. 125—126. talio de

>

de az a

Az

eddigi kiadásokban

bet

áthúzva.

:

II.

Rimely

ingravescente

;

p. 16.

C.

:

KtobothJ.: UisserCapitulum ecclesiae

a másolatban

:

ingrauente,

:

137

37. 1546. szén, Pozsony.

Jegyzkönyv a Pozsony város tanácsa király szept. 2.-án kelt rendeletére

az

által

egyetemi

I.

Ferdinánd

épület

telek

és

tulajdonjoga ügyében felvett tanúvallomásokról. Articuli

probationis

(Formula interrogationum)

reveren-

dissimi domini episcopi Jaurienms

Primo

testis interrogetur,

versitatem fuisse,

fundata fuisset Secundo:

certo

vei

si

recordatur hic Posonii uni-

sciret,

et per

quem principem

?

scit in ipso

si

gymnasio aliquos studentes

gradum baccalaureatus promotos

fuisse,

et si

quem ex

in

illis

novisset?

domus illa, quam nunc Syraon Cairo inhabitat, fuisset coUegium vei doraus universitatis ? Quarto: si scit, domus illa per Mathiam regem a quo et qualiter empta et universitati data fuisset? Quinto: si scit tandem universitate deficiente illa domus Tertio:

si

quod

scit.

primo cui successisset (successerit) et quo iure ? Sexto: si scit quendam Blasium Posa illám domum

collegii

in-

habitasse et quo iure?

Postremo:

si

sciret,

tassent et quo iure

expost eandem domura qui inhabi-

?

Sequuntur fassiones testium ad interrogatoria precedentia : Testis primus (est) Jacobus Körbler civis tunc Poso niensis iuratus.

Ad secundum

dicit

baccalaureum creatum aliis audivisse tantum.

quendam nomine Allerlay

fuisse, se

ver

hic in

non recordari, sed ab

Tertius testis Joannes Timler (concivis Posoniensis)

Ad tum

tertium: recordatur

domum iam

Simonis Cairo

.

.

.

dic-

fuisse collegium.

Ad

sextum:

recordatur

quendam Blasium Poscha

in-

habitasse, sed nescit, quo iure.

Ad septimum Joannem literatum Quintus

testis

dicit

generum

inhabitasse.

Casparus Jecher.

Blasii

Posche,

noviter

138

Ad

primura respondit partém illám desolatam in domo universitatem et a rege Mathia

Simonis Cairo dictam esse

fandatam audivisse Sextus testis Barbara relicta quondam Joannis Eauhen.

.

.

stainer concivis Posoniensis.

Ad primum interrogatorium respondit testis sepedictam domum dictam esse universitatem, tamen non

Ad

sed

novisse,

tertium

fundatorem

a rege Mathia fundatam audivisse.

domum,

:

se recordare

in

qua iam Simon Cairo inhabitat,

dictum esse collegium audivisse.

Septimus

testis

Ad primum

Sophia relicta quondam Joannis Vorster.

interrogatorium confessa est domina Sophia,

quod recordatur domum totalem, quam Simon Cairo nunc inhabitat, dictam esse universitatem, et a parentibus suis multoties per Mathiam regem fundatam audivisse. Ad tertium: recordatur dictum esse collegium.

Ad quartum

respondit se audivisse

a

parentibus suis

regem Mathiam vi accepisse ab N. Gmathin, avia testis. Ad quintum dicit, quod deficiente universitate illa domus occupata fuerit per aulicos, Posa, qui probare sibi

et

debuit,

sue

uxori

iure

Gmathin, avia ipsius

mox deinde occupavit Blasius quod domus talis domina quondam n.

sicut probavit,

hereditario

a

testis, pertineret, et sic

eandem rursus

per preces et supplicationes a rege Ladislao impetravit.

Ad sextum respondit: verum. Ad septimum: Joannem literatum decimatorem tasse,

generum Octavus

inhabi-

Blasii Pose.

testis

Ad primum

Anna

relicta Georgii Dienstlein.

respondit se audivisse istam structuram ad

universitatem esse inceptam.

Nonus testis Ursula relicta n. Kreen. Ad primum: recordatur domum illám Simonis Cairo dictam esse universitatem. Eredeti fogalmazványa rongált és csonka füzetben, papíron Pozsony

város levéltárában. Lad. 45. Fasc.

2.

Nr. 111 h.

Az

5— 9.

tanú vallomása

hiányzik belle.

Másolata Pozsony város tanácsának 1548. július 15.-én a tárnoki szék elé terjesztett fellebbezésében. Pozsonyi káptalan házi levéltára, Capsa

A. Fasc.

4.

Nr. 12. 16. drb.

139 (A hagytuk. tettük

teljesen tartalmatlan vallomásokat

A

zárójelben a káptalani

és

gyakori ismétléseket

el-

levéltár másolatának eltéréseit tün-

fel.)

38. 1548. március 16. Pozsony.

Jegyzkönyv az egyetemi folyó perben

Pozsony

város

épület

tanácsa

és

telek

tulajdonjogáért

eltt felvett

újabb tanú-

vallomásokról.

Fassiones

duorum

testium per reverendissimum

episcopum Jauriensem productorum

.

.

.

dominum

16. Mártii anno 48.

publice in senatu factae.

Dominus Gasparus

Ge'yr

beneíiciatus

ad

s.

Martinun

testis.

Dominus Gasparus Geyr beneíiciatus per reverendissimum dominum episcopum Jauriensem tamquam testis contra Simonem Cairo ratione cuiusdam areae litigosae productus in hunc modum confessus est, quomodo ante multos annos fueritj sibi

audierit

non constare, sed ut ipse recordatur, quod semper

murum illum interiorem

a rege Mathia esse aediíicatum

academiam dictam. sed ubi iam parva est janua, ibi fuisse viam quandara publicam. Testi impositum est silentium. Testis dominus Michael Clee senator Posoninsis. Dominus Michael Clee senator Posoniensis similiter ut testis a reverendissimo dominó episcopo Jauriensi productus, in eadem sic confessus est causa, cum olim ut puer scolam et

—

frequentaverit

et

sibi

suisque

comilitonibus

a

preceptore

murura atque novam illám structuram irrepsos, nam ubi iam est parva janua, tum ibi nihil fuisse, et recordatur, quod semper sit data

remissio

dicta

se aliosque scolares sepius

sit,

academia, et quod murus tunc temporis fuerit inanis,

vacuus et apertus. £redeíi 45. fasc. 2.

—

fogalmazványa papiron Pozsony város levéltárában Lad.

No. 111

h.

Másolata Pozsony szék

elé

Capsa A.

Testi est impositum silentium.

terjesztett fasc. 4.

város tanácsának 1548, július 15-én a tárnoki

fellebbezésében.

No. 12.

16. drb.

Pozsonyi

káptalan

házi

levéltára

1548.márc.l6.

140

39. november

1G25.

Ferdinánd király

//.

20. Sopron.

a pozsonyi prépostot

értesíti

és

a

káptalant, hogy Pozsonyban új egyetemet szándékozik felállítani.

Ferdinandus secundus,

Dei gratia electus

Romanorum

semper augustus, ac Gerraaniae, Bohemiae etc. Reverende et honorabiles fideles nobis dilecti. Siquidem

imperátor rex.

piorum regum Hungáriáé, nostrorum praedecessorum, non postremum fuisse conatum

memória

clementer

in

literarum

studiis

recolimus

conservandis et fovendis,

cuius rei et

tam capitulorum, quam aliorum coenobiorum et publicorum gymnasiorum, olim quidem florentium monimenta exstabant, nanc autem ob tyrannidem Turcarum, partim ob alias iniurias et incommoditates temporum celebria publicorum locorum,

florens

eiusmodi

status

non

sine

detrimento

regni

totius

Hinc est, quod nos defectis huiusmodi, quantum quidem moderni temporis ratio ferret, diu

satis

interversus

remedium

adhibere

Posoniensi

pro

extitit.

voluimus,

atque

erudienda iuventute,

isthic

generálé

in

et

civitate

publicum

literarium stúdium erigere constituimus. Circa quod nostrum

institutum qualiter procedi debeat, péculiaria mandata et

in-

structionem íidelibus nostris nobis dilectis magnificis-Stephano Palffy (sic

de ac

!)

Erded, comitatus Posoniensis supremi Paulo PalíFy de dicta Erded, camerae

Hungaricae praefecto

et consiliariis dedimus.

iisdem

^

nostrae

Quocirca vos

resquisitos esse voluimus, quibus etiam clementer

ut

comitis

mandamus,

hoc negotio instituti et resolutionis nostrae

de

mandato et intentioni nostrae debite accommodare debeatis. Quare vestra promptitudo et obsequendi stúdium et publicae utilitati dicturi vobisque proposituri sünt, íidem facere, vosque

regnique istius ornamento deserviet, et clementi intentioni et voluntati

nostrae

satisfaciet.

Vobis

ver

in reliquo

nostra caesarea et regia benigne propensi manemus.

^

Kimaradt

:

quae.

gratia

141

Datam

nostra

civitate

libera

in

vigesima mensis Noverabris, anno Domini

Ferdinandus m.

die 1625.nov.20.

Soproniensi,

M,DC,XXV.

Stephanus Sennyey

p.

episcopus Vaciensis m.

el.

p.

Laurentius Ferenczffy m. Kívül: Reverendo

et

p.

honorabilibus praeposito et capitulo ecclcsiae

Posoniensis, nostris fidelibus nobis dilectis. papiron,

Eredetije levéltárában.

Capsa A.

rányomott pecséttel a pozsonyi káptalan házi No. 132. B.

fasc. 5.

40. 1780. március 25. Bécs.

Mária át,

Terézia a nagyszombati egyetemet

egyebek

eljárását

azzal

között

Budára

igazolja,

is

helyezvén

hogy

Mátyás

király ugyanúgy cselekedett a pozsonyi egyetemmel. .

.

.

At ver multo

meliore fortuna sünt usae bonae

eodem Matthia primo, Corvino dicto, qui circa annum millesimum quadringentesimum sexagesimum quintum. communicato etiam cum sede apostolica consilio, literae

regnante

Istropolitanann

primum

Strigonii,

collocatam

Posonii

dein

scientiarum academiara introduxit, cancellarium et procancel-

larium constituit, quam etiam confluentibus undique eruditione claris viris aliquanto terapore floruisse constat.

Yerum cum

idem gloriosae memóriáé rex curas omnes ad ornandam Hungáriáé metropolim Budám convertisset vidissetque illám eo situ esse, ut ex quavis vastissimi regni parte multo facilior illuc, quam Posonium, in finibus situm, esset commeatus, commutato priori cum meliore consilio, sive illám, quae Posonii

ante

collocatam,

fuerat,

sive

literatorum

novam

universitatem

Budae

virorum ex variis provinciis magna

advocatorum societate constabilivit, celebri praeterea bibliotheca ac subinde typographia ornavit. At ver haec quoque post eius mortem multis gravibusque causis, quarum praecipua clades Mahácsiana fuerat, postquam cum Buda, cura

tum omnis

vicina

regio

per

occupata

barbaros

universa re literaria misere interiit

.

.

est,

cum

.

budapesti tudomány-egyetem levéltárában. Kiadta: Fejér G.: História Acad. Documenta 40. 1. Törökéi.: Magyarország primása II. 19'J. 1. Ei-edetije a

:

TARTALOM. Lap

Elszó

Els

3

fejezet.

Áz Ácademia Istropolitana megalapítása

Mátyás király

új teljes

7

hazai fiskolát tervez. Követsége és folya-

modványa II. Pál pápához az egyetem engedélyezése ügyében. Janus Pannonius kieszközli a pápa hozzájárulását. Vitéz érsek az egyetemet szervezi és tanárokat szerzdtet. Pozsony város hatósága a tanárokat ünnepélyesen fogadja 20.-án.

Második

Az

s

az egyetemi épületet

Az egyetem ünnepélyes megnyitása

átalakíttatja.

1467.

esztergomi csillagjóslás.

fejezet.

július

....

Áz Ácademia Istropolitana szervezete

17

Az új egyetem szervezése mindjárt Pozsonyban, nem eló'bb Esztergomban történt. Miért épen Pozsonyt választotta Mátyás egyeteme székhelyéül ? Alattvalóit Bécs és Krakó egyetemétl el akarja vonni, s a cseh tartományokból is hallgatókat remél. Az új fiskola címzései s azok jelentsége. Tanulmányi szervezet teljes négy karú egyetem felállítása a francia, angol és német egyetemek tanulmányi szervezete szerint; a jogtudományi kar szervezése a bolognai jogi egyetem mintájára. Az egyetem kormányzati szervezete nem a bolognai, hanem a francia-angol-német kancellári-egyetemek mintáját követi.

Harmadik

A

fejezet.

Áz Ácademia Istropolitana kancellárjai

kancellárok feladata és hatásköre.

az

egyház

és

király

a

bolognai kancellároké.

A

képviselje.

...

34

érsek mint kancellár, Hatásköre tágabb, mint a

Vitéz

tanárok kinevezésének jogát

s az

egye-

Alkancellárrá Schönberg G-yörgy Schönberg pályája. Vitéz a prépostot érseki helytartóvá nevezi ki. Mátyás és a pápa is több kitüntetéssel fokozza a prépost-alkancellár tekintélyét. Schönberg alkancellári mködése. Renaissance-mveltsége. Síremléke. Sánkfalvi Antal

temi bíráskodást

is

gyakorolja.

pozsonyi prépostot nevezi

ki.

prépost-alkancellár.

Negyedik

fejezet.

Áz Ácademia Istropolitana tanárai

47

Vitéz érsek-kancellár gondoskodása kiváló tanárok megnyerésérl.

Ellátásukat

nagyobbrészt

egyházi javadalmakból

nyerik.

A)

A

kar tanárai. Regiomontanus. Ilkuszi Márton. B) A jogtudományi kar tanárai. G-attus János. C) Az orvostudományi

bölcseleti

tanárai. Péter mester. D) A hittudományi kar tanárai. Krompachi Koch Lrinc. Hüttendorfi Schricker (Pap) Miklós. Mödlingi Gruber Mátyás. Angelus mester. Az állítólagos pozsonyi

kar

egyetemi tanárok.

ötödik fejezet. Az Academia Istropolitana tanulói AUerlay. Kállay Lkös János, Penckler Mihály. Flechtner János. Vörchinger Péter. Werbczy István. Egyéb tanulók. Átlépésük a bécsi egyetemre azonos fokozattal. A tanulók megoszlása a tudománykarok szerint. A hazai és külföldi származású tanulók A tanulók életviszonyai, egyházi fegyelme és a pozsonyiak.

64

;

kiváltságai.

Hatodik fejezet. Az Academia Istropolitana épülete és felszerelései. Az egyetem épülete máig fennmaradt. Emléktáblája. Mátyás a Graaitel ház háramlás útján reá szállott felét az egyetemnek adja, másik felét Vitéz érsek váltja vissza. Mátyás újabb telkeket csatol hozzá

A

tanárok

tanulók

és

Mátyás

káptalanéval.

lakásai.

az

Miklós

Itáliában.

Schricker

vizsgálója.

Az egyetemi

Telekkönyvi tulajdonosai. s

építkezéseket tervez.

új

Az egyetem könyvtára közös

egyetem

70

könyvtáros.

a

gyjtet

könyveket Az egyetem

számára

csillag-

hivatalos istentiszteletek és felavatások

a székesegyházban.

Hetedik

fejezet.

Az Academia Istropolitana humanista szellemi 80

iránya

A

scholaszticizmus tanulmányi rendszere.

a scholaszticizmus ellen

;

A

humanizmus küzdelme

nevelésügyi reformtörekvései.

Az Aca-

A

humademia nizmus érvényesültse az egyes tudománykarokon. A bölcseleti karon: a klasszikus irodalmak és a természettudományok mvelése. A jogi karon a római jog mvelése. Mátyás kisérlete a római jog recepciójára. Hatása Werbczy kodifikációjára. A hittudományi Istropolitana az új szellemi irány szolgálatában.

:

kar scholasztikus iránya.

...

Nyolcadik fejez,et. Az Academia Istropolitana megsznése Az egyetem megsznése nem következett be Vitéz érsek halálával. Mátyás nem helyezte át Budára. Pusztulását II. Ulászló és Miksa háborúja okozta. II. Ulászló az egyetem épületét fegyvártárúl foglalja le. Korvin herceg és II. Ulászló örökség cimén visszaadják

a

bontják. az

Gmaitel-örökösöknek.

Dobay

egyetemi

Epületét

és

tetzetét

91

meg nem

János, Ujlaky Ferenc prépost és a káptalan perei

épületért.

Az

épület

további sorsa.

Pozsonyban új egyetemet tervez, de ez meg nem Oklevéltár az Academia Istropolitana Függelék. 1465—1780. 1—40. szám

11.

Ferdinánd

valósul.

történetéliez. 101

ct.

V

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY OF

AS 1A2 B65C8

FROM

THIS POCKET

TORONTO

LIBRARY

Császár, ^-^haly Az Academia Istropolitana

MB %*'