A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PIR törzsszám: 329871, www.pszaf.hu) – a továbbiakban PSZÁF – tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetés-kezelési, árutőzsdei szolgáltatási, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet szervező szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete. A PSZÁF folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, melyek - különösen a pénzmosással, bennfentességgel, tisztességtelen árfolyam manipulációval kapcsolatos előírások - megsértése esetén a külön jogszabályokban meghatározott intézkedési jogkörrel rendelkezik, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez. A PSZÁF 2003. évben 9.509.647 eFt módosított kiadási előirányzattal gazdálkodott, melyet teljes egészében saját bevételei fedeztek, költségvetési támogatást nem vett igénybe. A PSZÁF jogállását tekintve fejezeti jogosítvánnyal rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, országos hatáskörű közigazgatási szerv. Intézményünk gazdálkodási önállósággal 2002. január 1-jétől rendelkezik, mely azt jelenti, hogy költségvetési szempontból felügyeleti szervi (fejezeti), a PSZÁF elnöke pedig felügyeleti szerv vezetői jogosítványokkal bír.
A PSZÁF gazdálkodási stratégiájának legfontosabb eleme, hogy a számára előírt feladatok ellátásához szükséges sokoldalú, az elvárásoknak és a kor színvonalának megfelelő feltételrendszer folyamatosan biztosított legyen. A PSZÁF működésének költségeit 2003. évben teljes egészében a felügyelt piacokról származó befizetések fedezték. Ez a tényező a mindenkori jogszabályi előírásokat betartva a következő elvárásokat támasztja a PSZÁF-fal szemben. A bevételek megtervezésekor a várható piaci hatásokat megfelelő módon kell prognosztizálnia, illetve a befizetések teljesítését következetesen figyelemmel kell kísérnie és azok elmaradása esetén intézkedéseket kell foganatosítania. A kiadási oldalon pedig fontos törekvése az erőforrásokkal való hatékony, ésszerű gazdálkodás és a célszerű takarékosság. I. PÉNZFORGALMI ELŐIRÁNYZATOK ÉS AZOK TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 1. Bevételi előirányzatok és azok teljesítésének alakulása A PSZÁF bevételi előirányzatát – költségvetési támogatás hiányában – a makroszintű folyamatok, a gazdaság jövedelemtermelő képessége és ezeknek a felügyelt piaci szereplőkre gyakorolt hatása alakítja. Ennek figyelembevételével kerültek kidolgozásra a tárgyévi előirányzatok, melyek a Magyar Köztársaság 2003. évi
2
költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvényben kerültek 8.400.000 eFt összegben törvényi megállapításra. A piaci folyamatok év közben az előre láthatónál kedvezőbben alakultak, ezért a 2002. évről áthúzódó előirányzat- maradvánnyal együtt a PSZÁF módosított előirányzata 9.509.647 eFt-ra változott. Az előirányzat módosítás részletezve az alábbiak szerint alakult: - előirányzat-maradvány igénybevétele - pénzeszközátvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (PKN) - működési többletbevétel - tartós kölcsönök visszatérülése összesen:
608.347 eFt 18.000 eFt 457.700 eFt 25.600 eFt 1.109.647 eFt
A PSZÁF vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Valamennyi bevétele alaptevékenység körébe tartozott. Feladatfinanszírozásként 18.000 eFt-ot kapott, ami felhalmozási célú fejezeti kezelésű előirányzattól történt pénzeszközátvételként került elszámolásra. Bevételi előirányzatok és azok teljesítése Teljesítés Teljesítés az Eredeti Módosított Megoszlási Teljesítés eltérése az előirányzathoz előirányzat előirányzat viszonyszám előirány-zattól viszonyítva (eFt) (eFt) (eFt) (%) (eFt) (%)
Megnevezés Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Kölcsönök visszatérülése Pénzeszközátvétel működési célra Pénzeszközátvétel felhalmozási célra Törvény szerinti bevételek
1
8 812 800 8 840 452
93,06
27 652
1 315
0,01
1 315
41 414
0,44
-29 086
2 497
0,03
2 497
18 000
0,19
0
100,00
8 901 300 8 903 678
93,73
2 378
100,03
597 647
6,29
-10 700
98,24
-1 749
-0,02
-1 749
9 509 647 9 499 576
100,00
-10 071
2 3
44 900
70 500
4 5 6=1+…+5
Előirányzat- maradvány igénybevétele
7
Egyéb pénzügyi elszámolások
8 9=6+..+8
Bevételek összesen
8 355 100
18 000 8 400 000
608 347
8 400 000
100,31
58,74
99,89
Intézményi működési bevételek részletezése Teljesítés Megnevezés
Megoszlási viszonyszám (%) (eFt)
Hatósági ellenőrzési díjbevételek (bírság)
1
132 453
1,50
-
Bankok
2
3 789 961
42,87
-
Takarékszövetkezetek
3
266 452
3,01
-
Pénzügyi vállalkozások
4
392 361
4,44
5=2+…+4
4 448 774
50,32
Pénzpiac összesen -
Befektetési szolgáltatók
6
1 364 577
15,44
-
Befektetési alapkezelők
7
507 234
5,74
-
Árutőzsdei szolgáltatók
8
5 746
0,06
9=6+…+8
1 877 557
21,24
10
1 100 168
12,45
Tőkepiac összesen Biztosítók
3 Pénztárak
11
1 178 075
13,33
Eljárási díj
12
75 491
0,85
8 680 065
98,19
14
6 539
0,07
15
9 814
0,11
16
1 863
0,02
17
39
0,00
18
933
0,01
Kötbér, bírság, egyéb kártérítés
19
3 726
0,04
Egyéb bevételek
20
1 005
0,01
21
4 015
0,05
8 840 452
100,00
Egyéb alaptevékenységi bevételek (felügyeleti és eljárási díjak) Alaptevékenység sajátos szolgáltatásainak ellenértéke Bérleti és lízing díjbevétel Szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése Elhasználódott készletek értékesítése Dolgozók kártérítése és egyéb térítése
ÁFA bevételek, visszatérítések Intézményi működési bevételek összesen
13=5+9+…+12
23=1+ 13+…+21
A legjelentősebb bevételi forrás 2003. évben is a pénzpiaci szektor volt, mely az egyéb alaptevékenységi bevételek 51,2 %-át teszi ki. A felügyeleti díjbevétel növekedése a szektor szereplői mérleg főösszege alakulásának következménye. A mérleg főösszeg emelkedése elsősorban a fokozott piaci aktivitás (pl. lakáshitel állományának növekedése) eredménye. A tőkepiaci szektorban, mely 21,6 %-os bevételi forrást jelent az alaptevékenységi bevételek között, a befolyt díjbevétel mértéke 2002. évről 2003-ra mintegy 11 %-os mértékben mérséklődött. Ennek okaként nevezhető meg, hogy a tőkepiaci területen strukturális átrendeződésre került sor. Univerzális bankok alakultak ki melynek során egyes bankok a befektetési szolgáltatási tevékenységüket szervezetükbe integrálták. A biztosítóknak a makroszintű folyamatok eredményeként bővültek az üzleti lehetőségei, így növelték díjbevételeiket, aminek eredménye megjelent a beszedett felügyeleti díjakban is, melyek 12%-kal haladták meg az előző évit. A magánnyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárak a pénztári befizetések (beleértve a munkáltatói hozzájárulásokból és támogatókból befolyt összegeket is) együttes összege után 2003. évben 34%-kal teljesítettek több díjbevételt a PSZÁF javára, mint 2002-ben. Ennek oka a magánnyugdíjpénztárakba befizetésre kerülő tagdíj 8 %-ra történő növekedése és a pályakezdők kötelező belépésének visszaállítása. Az egyéb alaptevékenységi bevételekhez szorosan kapcsolódnak a PSZÁF által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak. Ezek mértékét a 12/2002. (II. 20.) PM rendelet szabályozza. Az ilyen címen befolyt bevételek 9%-kal csökkentek az előző évihez képest. A PSZÁF törvény 11/A. § c) pontja a beszedendő bevételek között nevesíti a felügyeleti bírságokból származó bevételeket. A törvény 11/B. §-a azonban kimondja, hogy a bírságok felhasználásának mértékére vonatkozóan a külön jogszabály rendelkezései a mérvadóak. A szabályozásoknak megfelelő továbbutalási kötelezettségét az adott terület ügyfélvédelmi alapja javára a PSZÁF 2003. évben is teljesítette. A bírságbevételek a PSZÁF folyó működési kiadásainak fedezetére nem
4
fordíthatók, a PSZÁF-nak nem alakulhat ki ezek növelésére irányuló gazdálkodási érdekeltsége. A bírság kizárólag a jogérvényesítés eszköze. A felügyelt intézmények által befizetett bírságösszegek felhasználását az ágazati törvények rendelkezései határozzák meg. A PSZÁF-hoz befolyó, továbbutalással nem terhelt bírság bevételek felhasználását – a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – elnöki utasítás szabályozza. Ennek értelmében ezek az összegek a felügyelt piaci szektorok fejlesztésére, pénzügyi oktatás és kutatás támogatására, ügyfelek tájékoztatására, valamint az érintett piaci szektorok intézményeinek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségeinek megtérítésére használhatók fel. A bírságpénzek odaítélése a legszélesebb nyilvánosság bevonásával, pályázatok útján történik. 2003-ban a 19 beérkezett pályázatból a bíráló bizottság 14 pályázatnak ítélt meg összesen mintegy 81.000 eFt támogatást. A bírságpénzek eredményesebb felhasználása érdekében - az eddigi tapasztalatok figyelembe vételével - a pályázati rendszer átalakításra került. A 2003-ra vonatkozó nyilvános pályázati kiírás már a támogatás hatékonyságát segítő koncepció szerint jelent meg. A realizált bevételek közé tartozik még a PSZÁF által szervezett konferenciák költségtérítéséből, bérbeadásból, illetve az elhasználódott tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel, a dolgozók részére folyósított lakáskölcsönök megtérülése, a Pénztárak Központi Nyilvántartási rendszerének kialakításához kapott pénzeszközátvétel, továbbá a pénzforgalom nélküli bevétel, ami az előző évi kiadási megtakarításból származó előirányzat-maradvány igénybe vételét jelenti. Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a bevételek biztos forrást teremtettek mind a működési kiadások fedezésére, mind pedig a szükséges felhalmozások lebonyolítására. 2. A kiadási előirányzatok és azok teljesítése
Az 1.109.647 eFt összegű előirányzat emelésből 247.860 eFt a felhalmozási, 775.231 eFt a működési, míg 86.556 eFt a kölcsönök előirányzatokra jutott. A PSZÁF kiadási előirányzatainak 2003. évi alakulása
Előirányzatok megnevezése
eredeti előirányzat
módosított előirányzat
teljesítés
ezer forint
ezer forint
ezer forint
Személyi juttatások
3 996 700
4 398 668
4 117 455
Munkaadókat terhelő járulékok
1 330 000
1 450 689
1 254 131
Dologi kiadások
2 366 800
2 583 874
2 314 694
524 400
785 260
428 013
Felújítási kiadások
4 200
4 200
320
Pénzeszköz átadás
13 000
35 500
34 201
164 900
251 456
244 352
Intézményi beruházások
Kölcsönök
5 Függő, átfutó kiadások Kiadások összesen
-3 659 8 400 000
9 509 647
8 389 507
A PSZÁF 2003. évi előirányzat maradványa a módosított előirányzat és a kiadási teljesítés (függő átfutó kiadások nélkül) ill. a 8.322 eFt bevételi elmaradás különbsége, melyhez még hozzáadódik a 2003. év során fel nem használt 2002. év során keletkezett bírságbevételek tovább utalásra nem kerülő pályázati célra kifizetendő 10.700 eFt-os része. A 1.118.859 eFt maradvány teljes egészében a PSZÁF részéről kötelezettség-vállalással terhelt maradványnak tekintendő, mivel a maradvány áthúzódó fizetési kötelezettség miatt keletkezett. A kiadás teljesítési főösszeg 49%-át, azaz csaknem felét személyi juttatások kiemelt előirányzat teljesítése teszi ki. Az előirányzat-módosítás is legjelentősebb mértékben a személyi juttatásokat érintette, összességében mintegy 402.000 eFt-tal. Ez részben az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételével, részben pedig bevételi többlet terhére történő módosításként valósult meg. A személyi juttatások előző évhez viszonyított növekedése szintén hármas hatás eredőjeként alakult ki. Oka egyrészt, hogy 2003. január 1-jétől a PSZÁF állományába kerültek, a korábban a Budaglobál Kft-től kirendelés alapján igénybevett munkatársak, s bérük, illetve bér jellegű kiadásaik fedezete a személyi juttatásokat emelte. Másrészt a 2003. július 1-én hatályba lépett köztisztviselői törvény előírásai szerinti illetményemelés féléves hatása érvényesül, harmadrészt pedig, a PSZÁF – bevételi többletei terhére – élni tudott a személyi juttatás előirányzat növelésének lehetőségével. A magasan képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkaerő megszerzése és megtartása kulcskérdés a felügyeleti munka színvonalának megőrzése, illetve emelése szempontjából. Ezen humánpolitikai stratégiára vezethető vissza a munkáltatói lakáskölcsönök kifizetésére szolgáló előirányzat kiadásainak emelkedése is. A munkaadókat terhelő járulékok előirányzat mértékének változása a személyi juttatási kiadásokkal párhuzamosan alakult. A dologi kiadások felhasználása tekintetében nem volt jelentős változás az egymást követő két év viszonylatában, a 3%-os kiadás növekedést jellemzően az inflációs hatás eredményezte. A pénzeszköz átadás előirányzaton 2002. évhez képest 95%-os a kiadás csökkenés, amely szintén – a korábban már említett – Budaglobal Kf-től kirendelt munkatársak PSZÁF-ra történő beszervezésével függ össze. Míg a finanszírozást 2002. évben a pénzeszköz átadás előirányzat terhére biztosította a PSZÁF, addig 2003. évben immár felügyeleti munkatársak javadalmazására a személyi juttatás előirányzat nyújtott fedezetet. Felhalmozási kiadásaink is csökkentek, amely arra vezethető vissza, hogy a PSZÁF kiemelt informatikai projektje, a Komplex Informatikai Rendszer 2001. évben megkezdett kiépítése és bevezetése 2003. évben az utolsó fázisába ért, alacsonyabb mértékű fizetési kötelezettséget vont maga után, mint a megelőző években. A 428.013 eFt összértékű beruházás a következőképp oszlott meg: szoftverberuházás 225.500 eFt értékben, számítástechnikai eszközök beszerzése 159.013 eFt, bútorberuházás 5.750 eFt, egyéb beruházás pedig 37.750 eFt értékben.
6
II. SZAKTERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE 1. Humánpolitikai tevékenység A 2003. január 1-jei létszám nyitó állapot szerint (22 fő tartós távollevő mellett) 514 fő, a 2003. december 31-i záró létszám (19 fő tartós távollevő figyelembevételével) 524 fő volt. A 2003. évi átlagos statisztikai állományi létszám 505 fő volt, melyből 308 fő alaptevékenységet, 197 fő pedig kiegészítő, azt kiszolgáló feladatokat látott el. Az átlagos tartósan távollévők létszáma 23 fő, a helyettesek száma átlag 11 fő volt. Az összlétszámhoz képest a felsőfokú végzettségűek aránya magasnak tekinthető 387 fő, vagyis a teljes állomány mintegy 74%-a. Nyelvvizsgával 254 fő rendelkezett, ami 393 nyelvvizsgát foglal magában. A PSZÁF 2003. évi létszámkerete úgy került kialakításra, hogy az már tartalmazta a Budaglobal Kft-től - korábban - kirendelés keretében alkalmazott munkatársak létszámhelyeit is, így lehetővé vált a humánerőforrás igénybevétel e formájának megszüntetése. Ennek következtében a 2002.évi engedélyezett létszám 425 főről 2003-ra 541 főre emelkedett. 2. Minőségirányítási, logisztikai és biztonsági tevékenység A PSZÁF 2003. évben is kiemelt figyelmet fordított a minőségirányítási feladatok ellátására. A PSZÁF törekvése kedvezően befolyásolja a szolgáltató közigazgatás megvalósítását, növeli a PSZÁF hazai és nemzetközi elismertségét és hozzájárul Magyarország sikeres EU-integrációjához. A minőségirányítási célok gyakorlati megvalósításának eszköze az MSZ EN ISO 9001:2001 és a BS 7799-2:2002 szabványoknak megfelelő integrált minőség- és információbiztonsági irányítási rendszer kiépítése. A minőségirányítási rendszer ISO 9001:2000 szabvány szerinti éves felülvizsgálatára 2003-ban egy ún. kiválósági díj (QM 9004) elnyerését is magában hordozó tanúsítási eljárás alapján került sor. Az integrált minőségirányítási rendszer szerves részét képezi a CAF szerinti szervezeti önértékelés és a dolgozói elégedettség-felmérés, melyet 2003-ban is elvégeztünk. A minőségirányítási rendszer továbbfejlesztéseként 2003. őszén projekt keretében elkezdődött a BS 7799-2:2002 szabvány szerinti információbiztonsági rendszer kiépítése. A PSZÁF aktív tagja a magyar minőségügyi szervezeteknek (Magyar Minőség Társaság, EOQ-MNB) 3. Informatika szolgáltatási tevékenység A beszámolási időszak kiemelt feladata a Komplex Informatikai Rendszer (KIR) kidolgozásának befejezése és teljeskörű üzembe állítása volt. A legtöbb beszerzés és dologi kiadás ennek érdekében merült fel, jellemzően már korábban megkötött szerződések alapján, illetve központosított közbeszerzés keretében.
7
A KIR bevezetésével megvalósult a PSZÁF és a felügyelt intézmények közötti, Interneten keresztül történő egységes, egyszerű, gyors és megbízható elektronikus adatkommunikáció. Az adatszolgáltatások feldolgozását, elemzését a felhasználók által a rendszerben rugalmasan létrehozható és előre programozott mutatószámok, valamint lekérdezések támogatják. A Pénztárak Központi Nyilvántartása rendszer, amelynek fejlesztése 2000. évben kezdődött el, a több éven át tartó magánnyugdíjpénztári adatkonszolidáció 2003-ban lezárult. 4. Nemzetközi kapcsolatok A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya koordinálásával, irányításával és szervezésével a PSZÁF a pénzügyi szolgáltatási szektorok és szolgáltatást nyújtó szervezetek felett hatósági felügyeletet gyakorló intézmények nemzetközi szakmai szervezeteinek tevékenységében a beszámolási időszakban is aktív részt vállalt. Résztvevője volt a PSZÁF Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IAIS) közgyűlésének, állandó taggal képviseltette magát több bizottság és munkacsoport munkájában. Mindig részt vett az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IOSCO) esetében a nagyobb volumenű munkákban. Bár a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a PSZÁF nem lehet tagja, de tevékenységében a lehetőséghez képest részt vett. Bekapcsolódott az új bázeli tőkeegyezmény mennyiségi hatástanulmányába (QIS 3), feldolgozta az újabb anyagokat. A Pénztárfelügyelet Nemzetközi Szervezetében (INPRS) vezetőségi posztot is betöltve képviseltette magát a PSZÁF. A Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportjának (KKBCS) titkársági teendőit továbbra is a PSZÁF látta el. A PSZÁF munkatársai részt vettek az OECD különböző bizottságainak ülésein, teljesítették a szükséges adatszolgáltatásokat, mellyel hozzájárultak a nemzetközi gyakorlat felméréséhez és az OECD feladatainak ellátásához. Eredményesnek mondható az Európai Unióhoz történő csatlakozás körében végzett munka is. A csatlakozás érdekében elvégzett fontosabb stratégiai feladatok a következők voltak. A munkafolyamatokba történő beilleszkedés és a magyar sajátosságok érvényre juttatása érdekében fontos feladat volt a jelenlét, illetve a beleszólás jogának megszerzése a legfontosabb EU-munkabizottságokban (CESR, BAC, IC). 2003. április 16. után a PSZÁF megfigyelői státuszt kapott valamennyi munkabizottságban. 5. Közbeszerzések A PSZÁF 2003. évi közbeszerzéseit is a tárgyra vonatkozó törvény, illetve elnöki utasításban foglaltak szerint végezte. A törvényben foglalt kötelezettségnek megfelelően eljárásairól az éves összegzést elkészítette és továbbította a Közbeszerzések Tanácsa számára. A jogszabály adta lehetőséggel élve előzetes összesített tájékoztatót is nyilvánosságra hozott az intézmény.
8
A PSZÁF 2003. évben 5 közbeszerzési eljárást indított. A tárgyévben bonyolított eljárásokkal kapcsolatosan jogorvoslati eljárás nem indult. 6. Az „üvegzseb” törvény rendelkezéseinek való megfelelés A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (ún. „üvegzseb” törvény) rendelkezéseinek megfelelően a PSZÁF az 5 millió forintos értékhatárt meghaladó beszerzéseit nyilvánosságra hozta, honlapján a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően közzétette. 7. A PSZÁF alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó közhasznú társaságok, gazdasági társaságok Gazdálkodó szervezet megnevezése Budaglobal Kft. Hitelintézeti felszámoló Kht.
Állami tulajdoni részesedés aránya összege 100 % 100%
Költségvetési Költségvetési támogatás célja támogatás összege (mFt)
3 mFt 50 mFt
A Budaglobal Üzemeltető Kft-t a PSZÁF jogelődje az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alapította 1999. november 30-án 3.000 eFt alaptőkével. 2003. év végén a Budaglobal Kft. végelszámolásának kezdeményezésére került sor amely elsősorban és döntően PSZÁF által követelményként megfogalmazott takarékos, hatékony erőforrás gazdálkodásra vezethető vissza. A PSZÁF arra a megállapításra jutott, hogy a Kft. alapítása során meghatározott feladatok ellátásának részlegessé válása folytán immár nem indokolt a Kft. működése/működtetése, hiszen a még jelenleg is ellátott logisztikai-üzemeltetési tevékenység a PSZÁF szervezeti keretein belül költségkímélőbben oldható meg. A végelszámolás megindításának – jogszabály által támasztott – alapfeltétele a Kormány ez irányú döntése, melyre 2003. évben még nem került sor. A Hitelintézeti Felszámoló Kht.-t szintén a PSZÁF jogelődje az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alapította, alaptőkéje jelenleg 50.000 eFt. A Kht. alaptevékenysége a PSZÁF által felügyelt intézmények felszámolása, végelszámolása. A Kht. 2003. évben 25 felszámolást és 20 végelszámolást végzett egyidejűleg. A társaság eljárása alá vont szervezetek közül 19 a pénztári besorolásban szerepel, 26 hitelintézet és pénzügyi vállalkozás. A Kht. 2003-ban növekvő feladatait a minimális emberi erőforrással sikeresen látta el. Farkas István A Felügyeleti Tanács elnöke
