Remeteszılıs Község Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2011. (I.31.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Remeteszılıs Község Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§ (1) bekezdés c) pontjában, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B.§-ában, 45.§-ában, 46.§-ában, 50.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében és a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja. I. Fejezet Eljárási szabályok 1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Szt. 5–9. §-a határozza meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. (3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni. (4) Az eljárást a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban elıterjesztett kérelemre vagy b) hivatalból lehet megindítani. (5) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani. (6) A hiányosan elıterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétıl számított 8 napon belül meg kell megtenni. (7) Nem a jogosult által elıterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani. 2. § A kérelmezınek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia. 3. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése fıszabályként utalással történik. (2) Amennyiben kérelmezı nem rendelkezik bankszámlával, készpénzben történik a pénzbeli ellátások kifizetése. (3) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minısülı helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történı kifizetésére a házipénztárból. 4. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet elıírásai szerint történik.
1
5.§ (1) A Képviselı-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át a) lakásfenntartási támogatás aa) normatív lakásfenntartási támogatás ab) helyi lakásfenntartási támogatás b) átmeneti segély c) temetési segély d) az Szt. 43/B.§-a szerinti ápolási díj. (2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezéseket a Képviselı-testület bírálja el.
II. Fejezet Pénzbeli ellátások 6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következı pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg a) lakásfenntartási támogatás, b) ápolási díj, c) átmeneti segély, d) temetési segély. (2) Az önkormányzat képviselı-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.
1. Lakásfenntartási támogatás 7. § (1) Az önkormányzat önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást biztosít annak a személynek, akinek a) a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240 %-át, és b) a háztartásában a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint elismert havi költségek a) lakbér vagy albérleti díj, b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, c) távhı-szolgáltatás díja, d) közös költség, e) csatornahasználati díj, f) szemétszállítás költsége, g) villanyáram költsége, h) víz-és gázfogyasztás díja, i) tüzelıanyag költsége. (3) A (2) bekezdésben meghatározott költségek számításánál irányadó idıszak a kérelem benyújtását megelızı 1 év. A költségek számításánál a kérelem benyújtásának hónapját figyelmen kívül kell hagyni. 2
(4) A (2) bekezdés szerinti elismert havi költséget a) a (2) bekezdés a) pontja esetén a lakásbérleti vagy albérleti szerzıdéssel, b) a (2) bekezdés b) pontja esetén a pénzintézet igazolásával, c) a (2) bekezdés c), e), f), g) és h) pontja esetén a közüzemi szolgáltatást végzı szervek által kiállított közüzemi számlákkal, d) a (2) bekezdés d) pontja esetén a költséget megállapító által kiállított és a befizetés megtörténtét bizonyító dokumentummal, e) a (2) bekezdés i) pontja esetén a háztartási tüzelıanyagot forgalmazó által kiállított számlával kell igazolni. (5) A kérelmezı csak akkor jogosult a támogatásra, ha a (2) bekezdés szerinti havi költségeit a (4) bekezdés szerint igazolja, vagy a nem igazolt költségek tekintetében nyilatkozik arról, hogy azok tekintetében tartozása, díjhátraléka van. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott helyi lakásfenntartási támogatást egy határozattal maximum 12 hónapra lehet megállapítani. (7) Az (1) bekezdés szerinti támogatás minimális összege havi 2500 Ft, maximális összege havi 5.000 Ft (8) A támogatást a kérelem benyújtásának hónapjára kell elsı alkalommal, teljes összegben megállapítani. 8. § (1) Az önkormányzat képviselı-testülete kiegészítı ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást biztosít az ellátást kérelmezı normatív lakástámogatásban részesülı személynek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege havi 5.000 Ft. (3) A támogatást havonta kell utalni a jogosult részére a normatív lakástámogatással egy idıben. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást a normatív lakástámogatást megállapító határozatban szereplı idıtartamig kell megállapítani. 9. § A 7-8. §-ban meghatározott helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet egész évben be lehet nyújtani. 10. § A helyi lakásfenntartási támogatás folyamatossága érdekében a jogosultnak a kérelmét évente meg kell újítania. 2. Ápolási díj 11. § Az önkormányzat az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít. 12. § Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a háztartásában az egy fıre számított havi családi jövedelem a) nem egyedülálló kérelmezı esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át, b) egyedülálló kérelmezı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. 13. § Az ápolást végzı személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követı napon nem gondoskodik a) az ápolt személy alapvetı gondozási, ápolási igényének kielégítésérıl aa) a megfelelı – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, 3
ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelı higiéniás körülményének biztosításáról, különösen ba) a fürdetésrıl, mosdatásról, bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelızésérıl. 14. § Az ápolást végzı személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végzı rendszeres idıközönként, évente legalább 4 alkalommal ellenırzi, és az ellenırzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelı kötelezettségteljesítés esetében az ellenırzést követıen haladéktalanul értesíti a jegyzıt. 15. § A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a. 3. Átmeneti segély 16. § (1) Az önkormányzat átmeneti segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Az átmeneti segély formái a) eseti átmeneti segély, b) rendszeres átmeneti segély, c) kamatmentes kölcsön. 17. § (1) Eseti átmeneti segélyre jogosult a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élı esetén az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg. (2) Eseti átmeneti segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni. (3) Az egy alkalommal kifizetett segély összege 5.000 Ft-tól 28.500 Ft-ig terjedhet. (4) A kérelmezınek a kérelmében indokolnia és igazolnia kell a segélyre való rászorultságát. 18. § (1) Rendszeres átmeneti segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élı esetén az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240%-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd. (2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell. (3) A rendszeres átmeneti segély havi összege 5.000 Ft-tól 24.000 Ft-ig terjedhet. (4) A rendszeres átmeneti segély kifizetése minden hónap 5. napjáig fıszabályként utalással történik. Ha kérelmezı nem rendelkezik bankszámlával, a segély készpénzben kerül kifizetésre. (5) Rendszeres átmeneti segély maximum 3 hónapig adható és egy naptári évben maximum két alkalommal kérhetı. 19.§ Az eseti és a rendszeres átmeneti segély közül egy naptári évben csak az egyik kérhetı. 20. § (1) Kamatmentes kölcsönt annak a személynek lehet nyújtani, akinek a) családjában az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élı esetén az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240 %-át nem haladja meg, és b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie 4
ba) elemi kár vagy bőncselekmény miatt, vagy bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt. (2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap idıtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 100.000 Ft. Az ellátást adott családban lévı személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani. (3) A kölcsön törlesztését az egyösszegő folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja. (4) Az (1) bekezdésben szereplı feltételek fennállását kérelmezınek igazolnia kell.
4. Temetési segély 21. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a) a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartására köteles hozzátartozóként gondoskodott a meghalt személy eltemettetésérıl és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott temetési segély nyújtásának feltétele, hogy a kérelmezı családjában az egy fıre jutó jövedelem ne érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén ne érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott temetési segély nyújtásának feltétele, hogy a kérelmezı családjában az egy fıre jutó jövedelem ne érje el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 160 %-át, egyedül élı esetén ne érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240 %-át. 22. § (1) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedı összegben kell megállapítani. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft. 23. § (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) a temetés költségeirıl – a kérelmezı vagy a vele azonos lakcímen élı közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, b) a halotti anyakönyvi kivonatot, c) a jövedelmi helyzetet igazoló dokumentumokat. (2) A jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelızı három hónapot kell figyelembe venni. (3) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni, és a számlát a kérelmezı részére vissza kell adni.
5. Aktív korúak ellátása 24. § (1) Az Szt. 35. § (2) bekezdése alapján a képviselı-testület a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapításához az alábbi feltételeket határozza meg a) tiszta legyen aa) a lakás vagy a ház, ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje, 5
ac) a kerítéssel kívül határos terület, a járda, b) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerő használhatóságot, c) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta, b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan, c) a nyílászárók tiszták. (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történı kaszálást kell érteni az alábbi idıpontokban ba) az elsı kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között, c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelıen fedett helyen történı tárolást igényelnek, d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minısülı hulladék, építési törmelék, e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 10 %-át kitevı alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelı anyag, építési anyag, f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra, g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények. (4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda, b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történı kaszálást kell érteni az alábbi idıpontokban ba) az elsı kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között, c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, d) az érintett területen az ıszi lomb eltakarítása legkésıbb november 30-ig megtörténik. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek, b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegő kiadást nem igénylı – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot. (6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevık elleni védekezést, b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak, c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése. 25. § A jegyzı a 24. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet a) 5 napos határidı kitőzésével szólítja fel aa) a 24. § (2) bekezdésében, ab) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában, ac) a 24. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, 6
b) 15 napos határidı kitőzésével szólítja fel ba) a 24. § (3) bekezdés c)–g) pontjában, bb) a 24. § (5) bekezdésében, bc) a 24. § (6) bekezdésében, c) legalább 5 napos határidıvel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel ca) a 24. § (3) bekezdés b) pontjában, cb) a 24. § (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor. 26. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselı-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a) a családi körülményeire, b) az egészségügyi állapotára, c) a mentális állapotára való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minısül a) az egy háztartásban lévı, naponta 6 óra ápolást, gondozást igénylı beteg hozzátartozó, b) az egy háztartásban lévı, naponta együttesen 8 óra ápolást, gondozást igénylı beteg hozzátartozók, c) a nem egy háztartásban lévı, naponta 8 óra ápolást, gondozást igénylı beteg hozzátartozó. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minısül a) aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, b) aki 67 %-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, c) aki vakok személyi járadékában részesül, d) aki fogyatékossági támogatásban részesül. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapotnak minısül a) az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki, b) az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki. (5) A (2)–(4) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni. 27. § Az önkormányzat képviselı-testülete Budapest Fıváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja Budaörsi Kirendeltségét jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttmőködésre. 28. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezıt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeirıl, valamint b) az együttmőködésre kijelölt szerv megnevezésérıl, elérhetıségérıl. (2) Az együttmőködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítélésérıl szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 napon belül megküldi. (3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítélésérıl szóló határozat jogerıre emelkedését követı 10 napon belül személyesen megkeresni az együttmőködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (4) Az együttmőködésre kijelölt szerv ellenırzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidıre nyilvántartásba vetette-e magát.
7
(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttmőködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidı lejártát követı 8 napon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidı mulasztásának okát. (6) Ha a segélyezett az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétıl számított újabb 8 napon belül nem tesz eleget, az együttmőködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttmőködési kötelezettségének nem tett eleget. 29. § (1) Az együttmőködésre kijelölt szerv a) a megjelent kérelmezıt nyilvántartásba veszi, b) a kérelmezıt nyilvántartásba vételt követıen tájékoztatja ba) a beilleszkedést segítı program elıkészítésének menetérıl, bb) a beilleszkedést segítı programok típusairól, bc) az együttmőködési szabályokról való megállapodási kötelezettségrıl, c) kidolgozza a segélyben részesülı személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot, d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülı személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követı 15 napon belül megállapodást köt, e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elısegítı programban foglaltak betartását, f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot. (2) Az együttmőködésre kijelölt szerv köteles a) jelezni a jegyzınek, ha a nem foglalkoztatott személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, b) megküldeni a jegyzınek a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról. 30. § A beilleszkedést segítı programok típusai a következık a) kapcsolattartás az együttmőködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítı szervezetekkel – az álláskeresık klubja, b) az egyéni képességeket fejlesztı foglalkozásokon való részvétel, c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül ca) az életvezetési képesség megırzését, javítását célzó az egyént és családját érintı személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások, cb) a különbözı problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató elıadások, cc) az alapvetı személyi higiénia kialakítására irányuló elıadások, cd) a segélyben részesülı lakókörnyezetének rendben tartását célzó elıadások, d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelı oktatásban, képzésben történı részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzése, e) a munkavégzésre történı felkészülési programban való részvétel, f) munkalehetıség felajánlása, g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresıként történı nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttmőködés, h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történı rendszeres érdeklıdés, jelentkezés.
8
31. § (1) Az együttmőködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítı programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttmőködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetıségekrıl így a) a Városi „Napos Oldal” Szociális Központ életmódformáló foglalkozásairól, b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, c) a munkaügyi központ képzéseirıl. (2) Az együttmőködésre kijelölt szerv egyidejőleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítı programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A beilleszkedést segítı programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell a) a program tartalmát, b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelybıl egyértelmő, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerő meghatározni a kötelezettség rendjét, idıtartamát és mértékét, c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttmőködési kötelezettség megszegését jelenti. (4) A segélyezett megszegi az együttmőködési kötelezettségét akkor, ha a) a 28. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, b) nem mőködik közre a 29. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közremőködésével ellátható feladatok végrehajtásában, c) a segélyezett a beilleszkedést segítı programról kötött megállapodásban a számára elıírt kötelezettségeket nem, vagy nem az elıírt módon teljesíti.
III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 6. Közgyógyellátás 32. § Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinél a következı feltételek mindegyike teljesül a) az egy fıre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 160 %-át, egyedül élı esetén 240 %-át nem éri el, b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja, c) a vagyona nem éri el az 1.000.000 Ft-ot.
9
IV. Fejezet Szociális alapszolgáltatások 7. Étkeztetés 33. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) a kora miatt, ha egyedül élı és betöltötte 75. életévét, vagy nem egyedül élı esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 70 évet, c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. 34. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Városi „Napos Oldal” Szociális Központ közremőködésével látja el. (2) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. 8. Házi- és jelzırendszeres házi segítségnyújtás 35. § Az önkormányzat a) a házi segítségnyújtási feladatot a Városi „Napos Oldal” Szociális Központ, b) a jelzırendszeres házi segítségnyújtási feladatot a Városi „Napos Oldal” Szociális Központ közremőködésével látja el. 9. Családsegítés 36. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Városi „Napos Oldal” Szociális Központ közremőködésével látja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerv által nyújtott speciális szolgáltatások a) a családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás,
10
b) életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi) tanácsadás, vagy ennek megszervezése, c) az egyének és családok kapcsolatkészségének javítása, d) krízishelyzetben segítı beavatkozás, e) speciális támogató, önsegítı csoportok szervezésének és mőködésének segítése, f) természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése, g) hivatalos ügyek intézésének segítése, h) együttmőködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal.
V. Fejezet Egyéb rendelkezések 37. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek, és más felsıbb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
VI. Fejezet Záró rendelkezések 38. § Ez a rendelet 2011. február 1. napján lép hatályba. 39. § E rendelet rendelkezéseit – ha az az ügyfélre nézve kedvezıbb – a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. 40. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 6/2007. (V.21.) önkormányzati rendelet. Remeteszılıs, 2011. január 31. P.H. Szathmáry Gergely polgármester
dr. Laukó Sándor jegyzı
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Remeteszılıs, 2011. január 31. P.H. dr. Laukó Sándor jegyzı 11
