Jákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XII.11.) számú önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Jákó Község Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet Az önkormányzat neve, jelképei 1. Megnevezések 1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jákó Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). (2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jákó Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). (3) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
2. Az Önkormányzat jelképei 2. § Jákó jelképei a címer és a zászló, külön rendeletben meghatározottak alapján
II. Fejezet A Képviselőtestület megalakulása 3. Az alakuló ülés 3. § A Képviselőtestület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott1 időn belül és módon tartja meg.
1
Mötv. 43. § (1) – (2) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
4. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről. (2) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. 4. Az alakuló ülést követő ülés 5. § A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be: a) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról, b) az alpolgármesteri tisztségre javasolt személy vagy személyek megválasztásáról, c) a bizottságok elnevezésének és feladatkörének felülvizsgálatáról, e) az e rendeletben szereplő illetmények, tiszteletdíjak felülvizsgálatáról. 6. § A Képviselőtestület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 7. § Az alakuló és az alakuló ülést követő ülésen e rendeletnek a bizottság(ok) feladataira vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
III. Fejezet A Képviselőtestület tagjai 5. Az önkormányzati képviselő 8. § (1) Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselőtestület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. (2) A Képviselőtestület tagja a Mötv. szerinti2 személyes érintettségét köteles a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja külön önkormányzati rendelet szerint csökken. 9. § 2
Mötv. 49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
A Képviselőtestület tagjainak juttatásait az 1. melléklet tartalmazza. 6. Az összeférhetetlenségi eljárás, vagyonnyilatkozatok 10.§ (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést – az érintett önkormányzati képviselő tájékoztatása mellett – nyolc napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely nyolc napon belül javaslatot tesz a Képviselőtestület számára. (2) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagját –amennyiben ilyen tag van-érintő összeférhetetlenségi eljárásra e § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
IV. Fejezet A Képviselőtestület működése 7. A Képviselőtestület munkaterve 11. § (1) A Képviselőtestület éves munkatervének megfelelően hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. Az ülés legfeljebb két nyolc munkanapon belüli ülésnapra hívható össze, vagy a megkezdett ülés nyolc munkanapon belül egy alkalommal másik ülésnapon folytatható. A rendes ülések tárgyalandó fő napirendjeit az éves munkatervben minden év február végéig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze. (2) A Képviselőtestület július – augusztus hónapokban munkaterv szerinti ülést nem tart, (ülésszünet) de indokolt esetben a polgármester az ülésszünet idején is hívhat össze rendkívüli testületi ülést. (3) A munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni: a) a Képviselőtestület tagjától; c) a bizottságtól; e) a települési nemzetiségi önkormányzattól; f) a jegyzőtől. (4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben – a figyelmen kívül hagyás okát külön megjelölve – tájékoztatja a Képviselőtestületet. 12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. (2) A munkaterv tartalmazza: a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját, fő napirendjét; b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését; c) a napirendi pontot véleményező bizottság megnevezését.
8. A Képviselőtestület ülésének összehívása 13. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A Képviselőtestület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. (3) A Képviselőtestület tagjai és a meghívottak részére az ülés munkatervben szereplő előterjesztéseit a Képviselőtestület ülése előtt három nappal meg kell küldeni. A képviselőtestület ülésére főszabály szerint írásos előterjesztést kell benyújtani, de indokolt esetben lehetőség van rendkívüli írásos előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést ilyen előterjesztésként kell kezelni. A Képviselőtestület belegyezésével szóban is benyújtható előterjesztés. (4) A Képviselőtestület rendkívüli esetben az ülés gyors megkezdését lehetővé tevő bármely módon összehívható. 14. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. (2) A Képviselőtestület ülésére a Képviselőtestület tagjai mellett meg kell hívni: c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét; e) azt, akinek a jelenléte az előterjesztő szerint a napirendi pont megtárgyalásához szükséges; f) a tanácskozási joggal rendelkező vagy jogszabályban nevesített személyt; 15. § A közmeghallgatás eljárási szabályait a 4. melléklet tartalmazza. 9. Az ülés vezetése 16. § (1) A Képviselőtestület ülése a polgármester tájékoztatójából, a napirend előtti felszólalásból, a napirend megszavazásából, a napirend (benne az egyes napirendi pontok) megtárgyalásából, a napirend utáni felszólalásból, interpellációból, kérdésből és az ezekre adott válaszból áll. (2) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. (3) A Képviselőtestületi ülést vezető személy megállapítja az ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, dönt a napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjéről. Határozatképtelenség esetén a Képviselőtestületet nyolc napon belül újra össze kell hívni. (4) A Képviselőtestület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz. A polgármester napirend előtt tájékoztatja a Képviselőtestületet a legutóbbi ülés óta történtekről.
17. § (1) Napirenden kívüli (napirend előtti vagy napirend utáni) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a község egészét érintő, halaszthatatlan ügyben tehető. (2) Képviselőtestületi napirendi pont előterjesztője lehet: a) a Képviselőtestület tagja; b) a bizottság; c) a jegyző; d) az Önkormányzat intézményének vezetője. 10. A napirendi pont tárgyalása 18. § (1) Minden önálló napirendi pontot képező előterjesztést külön kell megtárgyalni. A napirendi pont megtárgyalása ebben a sorrendben az előterjesztő szóbeli kiegészítéséből, a kérdések feltételéből, a kérdésekre adott válaszból, a hozzászólásokból és az előterjesztő záróbeszédéből áll. (2) Az előterjesztőhöz a Képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb három perc időtartamban intézhetnek kérdéseket. A kérdésekre az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítésében részt vevő válaszol. (3) A Képviselőtestület tagjai, valamint a felszólalásra engedélyt kapott személy részéről hozzászólásra legfeljebb három perc időtartamban van lehetőség, melyet a Képviselőtestület a képviselő kérésére két perccel meghosszabbíthat. Ugyanazon napirendi ponthoz ismételt hozzászólás legfeljebb egy perc időtartamban lehetséges, amennyiben a képviselő a két percet nem vette igénybe. (4) A hozzászólások során a napirendi pont tárgyalásának lezárására a Képviselőtestület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat időpontjáig hozzászólásra jelentkezettek felszólalását követően a napirend előadója válaszol, majd a Képviselőtestület dönt a napirendi pontról. (5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az éves költségvetés elfogadásakor egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban van lehetőség hozzászólásra. (6) Ügyrendi javaslat vagy a jegyző jogszabálysértési jelzése esetén a polgármester soron kívül ad szót, az ügyrendi javaslatot vita nélkül, azonnal megszavaztatja. 19. § (1) A Képviselőtestület ülésein jelenlévő, szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy akkor szólalhat fel, ha azt Képviselőtestület ülése előtt kéri és felszólalását a polgármester engedélyezi. (2) A polgármester saját véleményét a napirendi pont tárgyalása során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki. (3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a napirendi pont tárgyalása során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. (4) A napirendi pont tárgyalásánál a személyes megjegyzéssel érintett legfeljebb egy perces időtartamban reagálhat az elhangzottakra. (5) A napirendi pont tárgyalása során a felszólaló a személyhez fűződő jogokat megtartani köteles.
(6) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének a fenntartásáról, ennek során: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a Képviselőtestület üléséhez nem illő, sértő módon nyilvánul meg; b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót; d) ismételt vagy súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához rendészeti szerv segítségét veszi igénybe. (7) A (6) bekezdés c – d) pontja a Képviselőtestület tagjával szemben nem alkalmazható. 11. Az előterjesztés, annak nyilvánossága 20. § (1) Az előterjesztés tartalmazza különösen: a) az előterjesztő megnevezése, az előterjesztés címe; b) az előterjesztésben javasolt döntés indoka, a döntést megalapozó adatok és a döntés következményei; c) határozati javaslat (határidő kitűzésével és a végrehajtásért felelős személy megnevezésével) vagy rendelet-tervezet. (2) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett az ülés előtt legalább 4 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni. (3) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait a 3. melléklet tartalmazza. (4) Az előterjesztés akkor kerülhet napirendre, ha benyújtását megelőzően a jegyzőnek reális lehetősége volt a döntést megalapozó eljárás és a döntési javaslat jogszerűségének ellenőrzésére, aki jogszabálysértés esetén jelezni köteles. (5) Amennyiben az előterjesztés tárgya szerinti feladatkörű bizottság működik, az előterjesztést a bizottság véleményével együtt tárgyalható. 21. § (1) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést hozzáférhetővé kell tenni: a) a Képviselőtestület tagjának, b) a jegyzőnek, c) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívottnak, d) a Képviselőtestület testületi munkáját lehetővé tevő közszolgálati tisztviselőnek, e) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek, f) a jogszabály alapján megismerésére jogosultnak. (2) Zárt ülésen a napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinthet, aki a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéshez hozzáférhet. A zárt ülésen jelen lehet a testületi működést segítő technikai berendezést működtető személy.
12. A döntéshozatal 22. § A Mötv-ben meghatározottakon3 túl minősített többség kell a következő döntéshez: a) kitüntetés adományozás; b) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése; c) helyi népszavazás elrendelése. 23. § (1) A Képviselőtestület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. (2) A Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntetés adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a Képviselőtestület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről a Képviselőtestület együttes szavazással dönt. A kitüntetés adományozásáról a Képviselőtestület vita nélkül szavaz. 24. § (1) A Mötv. által lehetővé tett esetben4 a Képviselőtestület bármely tagja indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselőtestület dönt. (2) Amennyiben a titkos szavazást kell tartani vagy a Képviselőtestület titkos szavazás tartásáról döntött, a Képviselőtestület tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság elnökét saját tagjai sorából választja.
3
Mötv. 50. §-a szerint minősített többség szükséges: az önkormányzati képviselő kizárásához; az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,; a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez; zárt ülés elrendeléséhez a vagyonnal való rendelkezés esetén, továbbá, az önkormányzat által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené; • a rendeletalkotáshoz; • szervezet kialakításához és működés meghatározásához; • a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz; • önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz; • megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz; • intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez. 4 Mötv. 48. § (4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Mötv. 46. § (2) A képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
• • • •
(3) A titkos szavazás szavazólap, és urna igénybevételével történik. A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számolja össze, a választási eljárásról szóló törvény szabályainak megfelelően dönt a szavazat érvényességéről. (4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti. 25. § (1) A Mötv-ben meghatározott5 számú önkormányzati képviselő vagy a polgármester indítványára a Képviselőtestület név szerinti szavazást tart. (2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselőtestület jelen lévő tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester ismerteti. 13. Az interpelláció, kérdés 26. § (1) Az interpelláció valamely probléma önkormányzati képviselő által történő felvetése és kifejtése a Képviselőtestület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz. (2) Interpellálni a Képviselőtestület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.. (3) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló a Képviselőtestület ülésén az interpellációk elhangzásának időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, úgy számára a választ – a többi képviselő számára az interpellációt és a választ – tizenöt napon belül írásban kell megküldeni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki. (4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Ha a (3) bekezdés alapján írásban kiküldött választ a képviselő nem fogadja el, ezt a (2) bekezdésben megjelölt időpontig írásban kell jeleznie. A válasz elfogadásáról a Képviselőtestület következő ülésén vita nélkül dönt. (5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet. (6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselőtestület nem fogadja el, dönthet a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az általa kijelölt bizottság végez. A bizottság vizsgálatába az interpelláló képviselőt be kell vonni. 27. § (1) A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés. (2) A kérdésre az interpelláció szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet, az ülésnapot megelőző munkanapon délig a jegyzőhöz írásban benyújtottak, 5
Mötv. 48. § (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre, c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselőtestület a válasz elfogadásáról, további teendőkről nem határoz. 14. Az önkormányzati rendelet 28. § (1) A Képviselőtestülethez önkormányzati rendelet-tervezetet nyújthat be elfogadásra: a) a Képviselőtestület tagja; c) a bizottság; d) a jegyző; (2) az önkormányzati rendelet társadalmi egyeztetésének szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza 29. § (1) Az önkormányzati rendeletet, a normatív önkormányzati határozatot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. (2) Az önkormányzati rendeleteket a módosításokkal egységes szerkezetben az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe fel kell tölteni. 15. A Képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve 30. § (1) A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvben a Mötv-ben meghatározottak tartalmi elemeken6 túl a Képviselőtestület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni. (2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott és aláírt önkormányzati rendeletet.
6 Mötv. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
31. § (1) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a Jegyző kezeli, gondoskodik a nyilvános ülésű jegyzőkönyvek beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről. (2) A Képviselőtestület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet az aláírást követő 3 munkanapon belül jogszabályban előírt módon – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
V. Fejezet A Képviselőtestület szervei 16. A bizottság 32. § (1) A Képviselőtestület a következő bizottságokat hozza létre: a) Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő,mindhárom fő képviselő; (2) A Képviselőtestület önkormányzati határozatával az abban megjelölt ügy határozott ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság működésének szabályait - a Mötv. és e rendelet kereti között – maga határozza meg. (3) A bizottság feladatkörét az 5. melléklet tartalmazza, amely feladatkört érintő képviselőtestületi előterjesztések bizottsági véleményezését lehetővé kell tenni. A benyújtott előterjesztésekről történő bizottsági állásfoglalás elmaradása a képviselőtestületi döntéshozatalt nem akadályozza. (4) A Képviselőtestület szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza. A Képviselőtestület a szerveire ruházott döntési jogot magához vonhatja. 33. § (1) A bizottság e rendelet és a Mötv. keretei között maga állapítja meg működése részletes szabályait. Akadályoztatása esetén a bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti. (2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik.. 17. A települési nemzetiségi önkormányzat 34. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját és önkormányzati működését a jegyző,vagy az általa kijelölt személy segíti. (2) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. (3) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. (4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselőtestülettel a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
(5) Nemzetiségi egyesület a (2) bekezdésben szereplő jogait e §-ban foglaltak szerint gyakorolhatja. 35. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a közös önkormányzati Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról. (2) A települési nemzetiségi önkormányzatot megilleti a térítésmentes iroda, irodabútorhasználat. A települési nemzetiségi önkormányzat irodájának karbantartási és rezsiköltségét az Önkormányzat biztosítja. A települési nemzetiségi önkormányzat használatába átadott vagyon használatának szabályait a 7. melléklet tartalmazza. (3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja. 18. A tisztségviselők 36. § (1) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A polgármester negyedévenként tájékoztatja a Képviselőtestületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. (3) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése7 szerint eljárva dönt az Önkormányzat vagy intézményei által vagy közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 37. § (1) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg. (2) Az alpolgármester önállóan dönt a polgármester által meghatározott feladatainak ellátása során. 38. § (1) A jegyző dönt a jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben. 39. § a) a Képviselőtestületet és az Önkormányzatot a polgármester, illetve az általa felhatalmazott alpolgármester jogosult képviselni; b) a Hivatalt a jegyző, ideiglenes vagy tartós akadályoztatása esetén az aljegyző vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetekben a belső szervezeti egység vezetője jogosult képviselni.
7
Mötv. 68. § (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
19. A Hivatal 40. § (1)A képviselő-testület egységes hivatalt hozott létre – Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Hivatal szervezeti tagozódásáról annak létrehozását tartalmazó megállapodás, illetve a hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik, mely e rendelet függeléke.
VI. Fejezet Záró rendelkezések 20. Az Önkormányzat gazdálkodása, vagyona 41. § (1) A polgármester a Mötv. szabályai8 szerint legalább a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Képviselőtestület elé. (2) Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a 8. melléklet tartalmazza. 42. § (1) Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodást, az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti felosztását, az önkormányzat vállalkozói tevékenységét az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A polgármester évente tájékoztatja a Képviselőtestülett az Önkormányzat vagyoni helyzetéről. (3) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről a jegyző a Hivatal belső ellenőrzésének közreműködésével gondoskodik. (4) Az önkormányzati intézmények gazdálkodását a Hivatal felügyeli. 21. Az Önkormányzat együttműködései 43. § A közmeghallgatáson túl a polgármester az egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselővel megbízatása alatt legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart. A lakossági fórumokon megfogalmazott többségi és kisebbségi javaslatokról a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.
8
Mötv. 116. § (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
22. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 44. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz. 45. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályukat vesztik a Képviselőtestület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.
Jákó, 2014. december 11.
Kovács János polgármester
dr. Schütz Nikolett jegyző
A rendelet kihirdetésének napja:
Jákó, 2014. december 11.
dr. Schütz Nikolett jegyző
1. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
A Képviselőtestület és egyes szervei tagjainak juttatásai
1. Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja: 5.000 Ft/hó. 2. A bizottsági tag képviselő tiszteletdíja:10.000 Ft/hó 3.A bizottság elnökének tiszteletdíja:15.000 Ft/hó 4. Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának megvonásáról külön önkormányzati rendelet van.
2. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó megbízatások
1. Képviselőtestület tagja; 2. Képviselőtestület bizottságának nem képviselő tagja; 3. Önkormányzati költségvetési szerv vezetője; 4. Önkormányzat többségi tulajdonában lévő – a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott – gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja; 5. Önkormányzati alapítású alapítvány, bizottságának vagy szervezetének tagja;
közalapítvány
kuratóriumának,
felügyelő
3. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai
A Képviselőtestület munkaterve tartalmazhatja: az új tárgykörben megalkotandó és a hatályos önkormányzati rendeleteket módosító rendelet-tervezetek címét, az előkészítésért felelős személyek (előterjesztő, közreműködő) megnevezését.
1.
2. A munkatervben szereplő rendelet-tervezetek kapcsán 2.1. civil szervezet, 2.2. magánszemély 2.3. gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: egyeztetésben résztvevő) javaslatot fogalmazhat meg (a továbbiakban: előzetes javaslat). 3.
A egyeztetésben résztvevő az előzetes javaslatát a közreműködőhöz, , írásban juttatja el.
4. Az előzetes javaslat tartalmazza: 4.1. az egyeztetésben résztvevő nevét, 4.2. az egyeztetésben résztvevő képviselőjének nevét, 4.3. elektronikus elérhetőségét, telefonszámát 4.4. a rendelet-tervezet címét, 4.5. a javaslatot, észrevételt, 4.6. a javaslat indokait, 4.7. az egyeztetésben résztvevő aláírását. 5.
Az előzetes javaslatot a rendelet-tervezetről szóló előterjesztés tárgyalásakor ismertetni kell. Az ismertetésben szerepel az előzetes javaslat rövid összefoglalása, elfogadásának vagy elvetésének indoka.
6.
Az egyeztetésben résztvevő a Képviselőtestület ülésén a szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személyre vonatkozó szabályok szerint szólalhat fel.
4. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
A közmeghallgatás rendje
1. A Képviselőtestület közmeghallgatást.
munkatervében
meghatározottak
szerinti
időpontban
tart
2. A helyi közügyeket érintő kérdésekre és javaslatokra a Hivatal választ ad. A válaszokat a Képviselőtestület tagjai számára hozzáférhetővé kell tenni. 3. A közmeghallgatás helyét, időpontját az Önkormány honlapján közzé kell tenni. 4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. 5. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
5. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
A bizottságok feladatai
Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság: 1. javaslatot tesz a polgármester jutalmára, véleményezi a polgármester ellen kezdeményezett fegyelmi bejelentést; 2. végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást;
és
ellenőrzését,
lefolytatja
a
3. kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és javaslatot tesz a Képviselőtestületnek; 4. a Képviselőtestület és szervei kérésére jogkérdésben, illetve szerződés-tervezetről állást foglalhat; 5. közreműködik az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésében; 6. kivizsgálja a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezéseket, méltatlanság megállapítására javaslatot tesz a Képviselőtestületnek
a
6. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
A Képviselőtestület szerveire átruházott hatáskörök
A polgármester: 1. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról; 2. dönt az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzati vagyon hasznosításáról, elidegenítéséről; 3. dönt az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlásáról az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint; 4. dönt a közterület bérbeadásáról, valamint hozzájárulását adja a közterület használatához; 5. önkormányzati lakás esetében hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez; 6. dönt az önkormányzati szabályzatban meghatározott közbeszerzésekről, valamint jóváhagyja az önkormányzat éves közbeszerzési tervét; 7. dönt a Képviselőtestület által meghatározott építési beruházásokról, szolgáltatás megrendelésekről, árubeszerzésekről; 8. kiadja a sírbolt építési engedélyéhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást; 9. engedélyezi a helyi támogatás miatt létesített jelzálogjog más ingatlanra történő átvitelét, valamint a helyi támogatással épített vagy vásárolt ingatlan további megterhelését; 10. dönt az Önkormányzat jogi képviseletének ellátásáról; 11. dönt az Önkormányzat számára pénzügyi és vagyoni kötelezettségvállalást rögzítetten nem tartalmazó együttműködési megállapodások megkötéséről. 12. intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból elengedi; 13. dönt az Önkormányzat jelképei használatának engedélyezéséről; 14. dönt az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások méltányosságból történő megállapításáról; 15. dönt a méltányossági ápolási díjra való jogosultságról; 16. dönt az önkormányzati segéllyel kapcsolatos ügyekben; 17. dönt az önkormányzati tulajdonba kerülő közművek megépítéséhez való hozzájárulásról, valamint a közművek önkormányzati tulajdonba vételéről; 18. dönt a közterületek rendeltetésétől eltérő használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint a közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos valamennyi kérdésben; 19. a költségvetési rendeletben meghatározott módon dönt a kiadási előirányzatok közötti, valamint a céltartalék terhére történő átcsoportosításról;
7. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
A jákói települési nemzetiségi önkormányzatok számára biztosított önkormányzati vagyon használata
1. A települési nemzetiségi önkormányzat az átadott vagyont testületi tevékenységükhöz szabadon használhatják. 2. A települési nemzetiségi önkormányzatok kötelesek az átadott vagyon állagát megőrizni, annak romlásáról a Hivatalt haladéktalanul értesíteni. 3. A települési nemzetiségi önkormányzat felel az átadott vagyonban bekövetkezett minden kárért, amelyet a települési nemzetiségi önkormányzat tagjai vagy hozzájárulásukkal a helyszínen tartózkodó személyek okoztak
8. melléklet a 8/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelethez
Jákó Község Önkormányzatának kormányzati funkciói
Kód
2014. évi Kormányzati funkció elnevezése
011130
011210
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Az államháztartás igazgatása, szabályozása, ellenőrzés
011230
Államadósság kezelése
012110 013330
Gazdasági segítség nyújtása fejlődő és átmeneti gazdaságú országoknak Pályázat és támogatáskezelése ellenőrzése
013340
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013350
016080
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (nem szociális bérlakás) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek, irodák, más, nem közfeladat ellátására szolgáló ingatlanok hasznosítása) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Más szerv részére végzett pénzügy-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
031030
Közterület rendjének fenntartása
045120
Út, autópálya építése
045220
Vízi létesítmény építése (kivéve árvízvédelmi létesítmények)
041232
téli közfoglalkoztatás
041233
hosszabb távúközfoglalkoztatás
047320
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
049010
Máshova nem sorolt gazdasági ügyek
011140
013350
013350 013360
051020 051070
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása Használt eszköz bontása
052080
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
061020
Lakóépület építése
062020
Területfejlesztési projektek és támogatások
063080
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
064010
Közvilágítás
066010
Zöldterület kezelés
066020
Község-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111
Háziorvosi alapellátás
072390
Fogorvosi ellátás finanszírozása és támogatása
081010
Sport, rekreáció igazgatása
081043
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081045
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082030
Művészeti tevékenységek (kivéve színház)
082044
könyvtár közművelődés
082070 083030
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása Egyéb kiadói tevékenység
086090
Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
091110
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
109010
Szociális szolgáltatások igazgatása