BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 1912003. (IV. 17.) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról
A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő
testület) a többször módosított 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1), 25.§ (3), 26.§, 32. §(3), 38.§ (2) és (4), 41.§ (2), 45.§ (1)-(2), 47.§ (4), 92.§ (1)-(2) és a 115. §(3) bekezdéseiben felsorolt, valamint a többször módosított 1997. évi XXXL Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (a továbbiakban: Gyvt.) 157. §(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK
Jelen önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) az Szt. és a Gyvt., a többször módosított 28/1993. (IL 17.) sz. Kormányrendelet a közgyógyellátási igazolványról (a továbbiakban: Kr.), a többször módosított 30/1993. (IL 17.) sz. kormányrendelet az egyes pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól (a továbbiakban: Pr.), a többször módosított 3211993. (IL 17.) sz. Kormányrendelet a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról (a továbbiakban: Gyr.), illetve a többször módosított 149/1997. (IX. 10.) sz. Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (a továbbiakban: Gyer.) szóló jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
A rendelet célja 1.§
A képviselő-testület a szociális ellátások, valamint a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások. (l) Biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai személyek és családok szociális (első sorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére.
2
(2) Biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. (3) Megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezök a jelen rendeletben előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. (4) A támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe megállapított szabályok szerint- visszafizetésre kötelezi.
vevőt
pedig - a Szt-ben
(5) Biztosításával a szociális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek, eltartásához kíván hozzájárulni.
A rendelet hatálya
2.§
(l) A rendelet hatálya- a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel- kiteijed a Budapest X. kerületében lakó: a) b) c) d)
magyar állampolgárságú, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert, a letelepedési engedéllyel rendelkező
személyekre. (2) A képviselő-testület hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül köteles a) az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (Gyvt. 125. §), b) az arra rászoruló felnőtt részére átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást (Szt. 7. § (l) bekezdés) biztosítani, ha annak hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) A rendelet hatálya a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az (l) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiteijed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak - a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezései szerint- jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
3
Eljárási rendelkezések
3.§
(l) A szociális ellátok iránti kérelmet egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál (a továbbiakban: Szociálpolitikai Csoport). kérelmező és családja jövedelmi viszonyait, egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmét kell figyelembe venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott idő szakban bevételként jelentkező eseti, alkalmi jövedelmükre vonatkozóan) - a (3) bekezdésbeli segélyeket kivéve - a kérelem benyújtását megelőző negyedévre visszamenőleges egyhavi nettó jövedelmeiket kell igazolniuk
(2) A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély iránti kérelmekhez a tárgyhavi vagy az azt megelőző havi nettó jövedelmeket kell igazolni. (4) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak valamelyike nem rendelkezik jövedelemmel a kérelemhez mellékelni kell:
a) annak igazolását, hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van, b) jognyilatkozatot - büntetőjogi felelősség mellett - az alkalmi munkából származó jövedelemrőL (5) Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az ápolási díj, az időskorúak járadéka és a rendszeres szociális segély ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai, védőnői véleményt, javaslatot kell, - szükség esetén pszichológiai szakvéleményt, kezelőorvosi javaslatot lehet - kémi a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyekben. (6) Környezettanulmányt kell készíteni a fellebbezések esetében a képviselő testülethez való előtetjesztés előtt, amennyiben erre a tényállás tisztázása szemponijából szükség van, és mindazon esetekben, amikor e rendelet rendelkezik erről.
(7) A rendeletben szabályozott szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások iránti kérelmekhez, a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kérni arra, hogy az érdemi döntést előkészítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai jövedelemadó alapjáról, a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek a kérelmező díjtartozásáról, illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződéseiről adatokat közölhessenek
4
(8) Amennyiben a kérelmező és családja már rendszeres ellátásban részesül a további igényelt rendszeres ellátás megállapításánál a már korábban folyósított rendszeres ellátások összegét jövedelemként kell figyelembe venni, kivéve a lakásfenntartási támogatás összegét. (9) A rendszeres gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat, a rendszeres szociális segélyt és a legalább három hónapot meghaladó időtar tamú átmeneti segélyt igénylő-illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy, a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül- köteles bejelenteni, ha a részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél, a bíróság vagy egyéb hatóság előtt folyamatban van. (l O) Az I. fokú határozatban kötelezni kell a rendszeres szociális ellátást igénybe vevőt arra, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében a gyermek tanulói-hallgatói jogviszonyának, a segélyt felvevő törvényes képviselő egyedülállóságának megszűnését is) a Szociálpolitikai Csoportnál a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosulttat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén az Szt. 17. §-ában foglaltakra is figyelemmel - kötelezhető a felvett ellátás, a támogatás kamattal emelt összegben való visszafizetésére. (ll) A Szt-ben és az R-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy az Szt. és az R. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell; a) pénzbeli szociális ellátás kamatokkal terhelt visszafizetésére, b) a teqnészetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (Szt. 17. § (l) bekezdés a) és b) pont.) (12) A megtérítést az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak aszociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (Szt. 17. §(2) bekezdés.) ( 13) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, aki részére a rendszeres pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátás folyósításának időtartama alatt visszamenőle gesen nem helyi önkormányzat által rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. (Szt. 17. §(4) bekezdés.)
5 ( 14) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (Szt. 17. § (3) bekezdés.) ( 15) Amennyiben a kérelmező személy, illetve család az igénylés során benyújtott, számlákkal igazolt havi nettó összjövedelemnél bizonyíthatóan magasabb életszínvonalon él, illetve megállapítható, hogy a szociális ellátásra nem szorul rá, a támogatás megállapítása megtagadható.
A pénzbeli ellátások kitizetésének és folyósításának szabályai
4.§ (l) A jogerős határozattal megállapított pénzbeli szociális ellátásokat, a kérelem benyújtását követően az érkeztetés napjától visszamenőlegesen kell folyósítani. (2) Minden hónap 5. napjáig kell postán elküldeni a jogosultak részére a jogerősen megállapított: a) b) c) d) e)
lakásfenntartási támogatást, rendszeres gyermekvédelmi támogatást, rendszeres szociális segélyt, az ápolási díj nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét, az időskorúak járadékát.
(3) Az átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és a temetési segélyt az I. fokú határozat jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosultak részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti segély és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető. (4) A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belül -postán kell elküldeni a jogosult részére. (5) Amennyiben a megállapított időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. (6) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpont játólaszociális ellátást az új összegnek megfelelően kell folyósítani, melyről határozatot nem kell hozni, azonban értesítést kell küldeni.
6
Il. FEJEZET FELADAT-ÉSHATÁSKÖRÖK A
képviselő-testület
5.§
(l) A képviselő-testület az Szt-ben, a Gyvt-ben, a Kr-ben, valamint az 1991. évi XX. törvényben meghatározott -jelen rendelet 7. §-ában részletezett - hatásköreit a polgármcsterre ruházza át. (2) A képviselő-testület saját hatáskörben bírálja el az R. 7.§ (1)-(13) bekezdései alapján meghozott I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket és ezek kapcsán II. fokon méltányossági jogköre van: a) az egyes támogatási formáknál megállapított jövedelmi értékhatárt legfeljebb l O %-kal meghaladó jövedelmek esetében, így - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély, - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - a rendszeres szociális segély (kivéve az aktív korúak rendszeres szociális segélyét), - a gázfűtés korszerűsítési támogatás, - a temetési segély, és - a tanévkezdési segélyek ügyében. b) elengedheti, illetve csökkentheti a pénzbeli szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyeket visszafizetésre, illetve a természetben nyújtott szolgáltatás esetén a dolog visszaszolgáltatására irányuló pénzbeli megtérítési alap illetve kamattal növelt összegét. (Szt. 17. § (l) bekezdés a) és b), (2)-(3) és (6) bekezdései.)
A Népjóléti Bizottság
6.§ A Népjóléti Bizottság feladata: (l) Javaslattétel a képviselő-testület részére a jelen rendelet alapján megállapítható
szociális ellátások összegének módosítására.
7 (2) A II. fokú döntések
előkészítése.
(3) Javaslattétel az egyedi méltányosság gyakorlására a népjóléti igazgatás tárgykörében.
A polgármester
7.§ A polgármester átruházott hatáskörében a gyermekekkel és a fiatal felnőttekkel kapcsolatos pénzben és természetben nyújtott ellátások során. (l) A rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban: megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Gyvt. 19-20. §), megállapítja a támogatás összegét, évenként felülvizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeit, a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban: megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Gyvt. 21. §), megállapítja a támogatás összegét, megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot, visszaigényli a folyósított támogatást az illetékes önkormányzattóL (3) A tanévkezdési támogatással kapcsolatban: megállapítja a támogatásra való jogosultságot, megállapítja a támogatás összegét, megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot. (4) A természetben nyújtott támogatásokkal kapcsolatban: megállapítja a támogatásra való jogosultságot, megállapítja a támogatás összegét, megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot. (5) A lakásfenntartási támogatással kapcsolatban: megállapítja a támogatásra való jogosultságot, megállapítja a támogatás havi összegét, megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot, megszünteti a támogatás folyósítását.
8
(6) A rendszeres szociális segéllyel kapcsolatban: megállapítja a támogatásra való jogosultságot, megállapítja a támogatás havi összegét, megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot, megszünteti a támogatás folyósítását, évente felülvizsgálja a jogosultság feltételeit. (7) Az ápolási díjjal kapcsolatban: megállapítja a díjra való jogosultságot, megállapítja a díj havi összegét, megállapítja a díjra való jogosulatlanságot, megszünteti a díj folyósítását, az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti. (8) Az
időskorúakjáradékával
kapcsolatban:
megállapítja a járadékra való jogosultságot, megállapítja a járadék összegét, megállapítja a járadékra való jogosulatlanságot. (9) A
gázfűtés korszerűsítési
támogatással kapcsolatban:
- megállapítja a támogatásra való jogosultságot, - megállapítja a támogatás összegét, - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot. (l O) Az átmel}eti segéllyel kapcsolatban: megállapítja a segélyre való jogosultságot, megállapítja a segély összegét, megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot, visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattóL (ll) A temetési segéllyel kapcsolatban: megállapítja a segélyre való jogosultságot, megállapítja a segély összegét, megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot. ( 12) A közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadásával kapcsolatban: megállapítjaajogosultságot(Szt. 50.§ (1)-(3), és 51.§),
9 - gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazolványak utáni térítési díj befizetéséről (Szt. 53.§ (l) bekezdés), visszaigényli a befizetett térítési díj 50 %-át (Szt. 53.§ (3) bekezdés), - a jegyző által kiállított igazolvány érvényességét meghosszabbítja (Kr. 13. ~ (l) bekezdés. ( J 3)
A köztemetéssel kapcsolatban
-
elrendeli a köztemetést (Szt. 48.§ (l) bekezdés), a köztemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti az illetékes közjegyzőnél, a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó lakhelye szerint illetékes önkormányzattól (Szt. 48. §(4) bekezdés), a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi az örököst, vagy a tartásra kötelezett személyt.
A Népjóléti Iroda
8.§
A Népjóléti Iroda Szociálpolitikai csoportjának feladata: (l) A szociális ellátások iránti kérelmek átvétele. (2) Környezettanulmányok elkészítése, illetve az önkormányzat intézményeinél (bölcsődék, óvodák, iskolák, Családsegítő Szolgálat, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védőnők, szociális gondozónők felkérése a környezettanulmányok elkészítésére. (3) A képviselő-testület döntésének megfelelően a IL fokú határozatok írásba foglalása és expediálása.
A Pénzügyi Iroda
9.§ A Pénzügyi Iroda feladata a jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása, a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésének nyomon követése, valamint a központi költségvetésből történő visszaigénylések figyelemmel kísérése.
10
A
Családsegítő
Szolgálat
10.§
(l) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Családsegítő Szolgálatának feladata a náluk megjelent aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek regisztrálása, az első interjú felvétele és az adatfelvételi lap kitöltése, az ügyfél szociális és mentális állapotának legmegfelelőbb segítő foglalkozás típusának és időtartamának megállapítása. (2) Amennyiben a rászorult a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az intézmény vezetője az együttműködés hiányáról a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodáját 8 napon belül köteles értesíteni. Ezután a nevezett rendszeres szociális segély iránti kérelme elutasításra, illetve a már megállapított segély folyósítása megszüntetésre kerül.
(3) Az intézmény működésének részletes szabályait az Szt. 64-65. §-ai tartalmazzák.
III. FEJEZET GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A gyermekekkel és a fiatal felnőttekkel kapcsolatos pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
ll.§
(l) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében. (2) A polgármester átruházott hatáskörében rendszeres támogatásban részesíti azt a gyermeket;
a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét,
;
ll :
b) akinek törvényes képviselője egyedülálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj l O %-kal megemelt öszszegét, c) aki tartósan beteg, testi- vagy értelmi fogyatékos, és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj öszszegének kétszeresét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyennek érdekével ellentétben. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venm; a) a szülőt, aszülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, e) az a)- d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A kérel~mben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A vagyoni helyzet vizsgálatát akkor kell előírni, ha a hivatalnak tudomása van arról, hogy a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak (6) A vagyoni helyzet vizsgálata kitetjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön- külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy
-. 12 b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságára való tekintettel fenntartott gépjármű. (8) A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Budapest Kő
bányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportj ánál telj esztheti elő. (9) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) jövedelemnyilatkozatot, a megfelelő igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet, amelyben a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikük gyakorolja, c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást, d) a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállás áról, e) kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. bontóperi ítélet másolata, házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata stb.). (10) A rendszeres támogatás összege- gyermekenként- 2003. évben 4.600,-Ft. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkop legkisebb összegének 22 százalékával. (ll) A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet; a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni. (12) A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűné sének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés; a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
13
.. b) a tárgyhónap tizenötödikét kell kifizetni.
követően
következik be, a támogatás teljes összegét
( 13) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható, ha a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. ( 14) Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán kell folyósítani. ( 15) Emelt összegű rendszeres pénzellátás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - 2003. évben 9.200,-Ft. A 2003. évet követően az emelt összegű rendszeres támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. ( 16) Azon tanuló vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak - kormányrendeletben meghatározott mértékű - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás öszszegét a június hónapban esedékes támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni. (17) A feltételek megváltozása (pl.: jövedelem megváltozása, lakcímváltozás stb.) esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt bejelenteni a Szociálpolitikai CsoportnáL
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 12.§
(l) A polgármester átruházott hatáskörében rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül és az egy főre jutó egy havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot minden esetben egyedi elbírálás alapján, a gyermek rászorultságát figyelembe véve kell megállapítani.
·. 14 ·.
(3)
Elsősorban
azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.
(4) A kérelmező lakhelyétől függetlenül gyermekvédelmi támogatást kell biztosí taní, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (5) A támogatás iránti kérelmetaszülő vagy más törvényes Csoportnál teljesztheti elő.
képviselő
a Szociálpolitikai
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) jövedelemigazolást, b) igazolást a családi pótlék folyósításáról, c) a gyermekelhelyezésről szóló bírósági határozat másolatát, ha a gyermeket nem a szülő vagy csak az egyik szülő neveli. (7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként maximum 20.000,Ft lehet, de éves szinten nem haladhatja meg az 50.000,-Ft-ot.
Tanévkezdési támogatás
13.§
(l) A képviselő-testület tanévkezdési támogatásban részesíti azokat a gyermekeket, akik megfelelnek a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek. (2) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, aki után a szülő, vagy törvényes képviselő az R. ll. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. (3) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet minden év május lehet benyújtani, és a kérelemhez mellékelni kell: a) a szülő, törvényes képviselő jövedelemigazolását, b) a tanuló iskolalátogatás i igazolását. (4) A tanévkezdési támogatás összege gyermekenként 5.000,-Ft.
l-jétől,
október 31-éig
15
.· Természetben nyújtott ellátások 14. §
( 1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tan-
szerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásáért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. (Gyvt. 28. §). A természetbeni ellátások részletes szabályozása külön önkormányzati rendeletben található. (3) A Népjóléti Iroda irányítási jogkörébe tartozó gyermekintézmények (így különösen a bölcsőde, a gyermekhotel, illetve a házi gyermekfelügyelet) étkeztetési terítésének díjkedvezmény-kifizetés átvállalásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
A felnőttekkel kapcsolatos rendszeres pénzbeli szociális támogatások Lakásfenntartási és fűtési támogatás 15. § (l) A polgá~ester átruházott hatáskörében lakásfenntartási támogatást (hátralékkiegyenlítő) és fűtési támogatást nyújt annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. (Szt. 38.§) (2) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra az a kérelmező jogosult; a) aki a lakás • • • •
tulaj donosa, vagy bérlője, vagy haszonélvezője, vagy albérlője
b) aki ahhoz a lakáshoz kéri a lakásfenntartási vagy fűtési támogatást, amelyben ténylegesen lakik, és amelyben bejelentett lakcímmel rendelkezik,
-.
16 ·.
c) lakásfenntartási támogatás esetén, akinek az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, d) fűtési támogatás esetén pedig amindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszerese + annak l O %-át, e) aki lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik, f) aki a Budapest X. kerületében elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik. (3) Lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra jogosult a kérelmező különösen akkor, ha
a) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, b) a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át. (4) Minimális lakásnagyság e rendelet vonatkozásában: a) b) c) d)
két személyig : 1-2 lakószoba, három személy esetében: l és fél- 2 és fél lakószoba, négy személy esetében : 2-3 lakószoba, minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa, e) három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. (5) Lakásfenntartási támogatás adható: a) vízóra felszerelésre, a számlával igazolt összeg erejéig, amelynek maximuma a lakásfynntartási támogatás éves összegét nem haladhatja meg, illetve b) hátralékkiegyenlítő támogatásként, amelynek összege nem lehet több mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egy összegben kaphatja meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő utalással. (6) Az adósságkezelési szolgáltatásban jogosult.
részesülő
személy lakásfenntartási támogatásra
(7) A támogatás iránti kérelmet a Szociálpolitikai Csoportnállehet előterjeszteni. (8) A lakásfenntartási (hátralékkiegyenlítő) vagy fűtési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási vagy fűtési kiadásait egyedül fizeti és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,
17
b) a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el, vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségének bizonyítékát, (pl.: adásvételi vagy lakáscsere szerző dés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolatát), c) a lakás komfortfokozatát tartalmazó okiratot vagy annak másolatát, d) a lakásfenntartási (2 téli és 2 nyári hónap) vagy fűtési kiadásait igazoló számlák fénymásolatát (9) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatás iránti kérelmet évente, illetve fűtési szezo-
nonként meg kell újítani. (l O) Lakásfenntartási (hátralékkiegyenlítő) vagy fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, fiiggetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (ll) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a határozattal megosztott lakás lakrészeit
jogerős
b írói
(12) Nem állapítható meg a támogatás annak: a) aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, b) aki lakásfenntartási vagy fűtési támogatásban részesülő személlyel lakik egy lakásban, kivéve a lakást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik, c) annak a családnak, illetve személynek, akinek hátraléka miatt bérlői jogviszonyát jogerős bírói végzéssel megszüntették. A rövidítések jelentése: LFT= lakásfenntartási támogatás Az LFT összege
az összjövedelem és a összkomfortos és rezsi aránya komfortos lakás egyedülálló családban eseté n
félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén
élő
30 °/o 20 °/o 10%
35 o/o 25 °/o 15 °/o
6.000,5.000,4.000,-
5.000,4.000,3.000,-
( 13) A fűtési támogatás összege megegyezik a lakásfenntartási támogatás összegével, folyósításának időtartama azonban egy fűtési szezonra (6 hónapra) vonatkozik.
18 ( 14) A fűtési támogatás összege megegyezik a lakásfenntartási támogatás összegével,
folyósításának időtartama azonban egy fűtési szezonra, folyó év október azt követő év április 15-éig (6 hónap) vonatkozik.
15-étől
az
(!5) Amennyiben a fűtési támogatásra jogosult folyó év október 15-e után nyújtja be
igényét, a támogatás összege a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás; a) teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b) összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. ( 16) A lakásfenntartási vagy fűtési támogatásra jogosultak részére a lakásfenntartási vagy fűtési támogatás összegének havonként csak az 1í-ed részét lehet megállapítani, ha a lakást megosztva használják, külön háztartásban élnek, és a fenntartási kiadásokat megosztva fizetik. ( 17) A hátralékkiegyenlítő támogatás összege nem lehet több mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, amelyet a kérelmező egy összegben kaphat meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő átutalással.
Rendszeres szociális segély
16.§
(l) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek, aki; a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (l) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése; a) az (l) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
19
b) az (l) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) Az (l) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személy-
nek minősül az aki, a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtar tamát kimerítette, és álláskeresését ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes önkormányzattallegalább egy év időtartamig együttműködött és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni. (5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított ~unkanélküli járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a keresőtevékeny ség megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap. (6) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását biztosítja. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtar tama legalább harminc munkanap. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti.
20
(7) Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minő sülő állami vagy helyi önkormányzati feladatellátást kell érteni, amelynek teljesítéséről -jogszabály alapján- a települési önkormányzat gondoskodik. (8) Közcélú munka keretében foglalkoztatható a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő c) a (3) bekezdés b) pon~ában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy. (9) A rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles a hivatal az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni. Ha a foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. A segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy- a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. (10) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy munkavégzésére az Sztv. 37/A. § (ll) bekezdése az irányadó. (ll) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, meg kell szüntetni annak;
illetőleg
a megállapított ellátást
a) a személynek, aki aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének -az~- 17. §(l) bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetben a 80 %-át, -az R. 17. §(l) bekezdés b) pontjában megjelölt személy esetében a 70 %-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, be) katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
21
be)
kereső tevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, bt) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
(12) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segélyffuegszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (ll) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak. ( 13) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvel történő foglalkoztatást. ( 14) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal, vagy az általa kijelölt szervekkel, így különösen; a) a Kőbányai Családsegítő Szolgálattal, és/vagy b) a Kőbányai Szociális F oglalkoztatóval, és/vagy c) a Fővárosi Munkaügyi Központ Kőbányai Kirendeltségével köteles együttműködni. ( 15) Az együttműködés során az aktív korú nem foglalkoztatott személy; a) a kijelölt önkormányzati szervnél nyilvántartásba véteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá c) a kijelölt önkormányzati szerv által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadj a, vagy d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. ( 16) A rendszeres szociális segély havi összege: a) a 17. §(l) bekezdés a) pontjában meghatározott; - egyedül élő jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, - családban élő jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a,
22 b) jövedelemmel nem rendelkező aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, a jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a jogosult havi jövedelmének és a segélyösszegnek a különbözete. (l 7) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni a jegyzőnek. A tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének idő tariamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell. ( 18) A képviselő-testület a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. (19) A hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segélyre az Sztv. 37/G. §-a az irányadó.
Ápolási díj
17.§ (l) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Az ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló; a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartós~n beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3) Ápolási díj állapítható meg annak a Kőbányán állandó bejelentett lakással rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben lakó hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, amennyiben; a) az általa ápolt tartósan beteg személy Kőbányán állandó bejelentett lakással rendelkezik és életvitelszerűen is a kerületben lakik, b) valamint a háziorvos igazolása szerint önmaga ellátására nem képes és ellátása a házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg, c) és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén 150 %-ánál.
23 (4) Nemjogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvöbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetöleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtar tamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétel ének, illetöleg a felsőoktatási intézmény 1átogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján- keresőképtel enné válása esetén- folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje- az otthon történő munkavégzés kivételével- a napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. (5) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha a) az ápqlt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) a (4) bekezdésben megjelöltjogosultságot kizárá körülmény következik be. Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni. (6) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A háziorvos az igazolást az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakföorvosi igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állí~a ki.
24 (7) Az ápolási díjat kérelmező, illetve a települési önkormányzat a házorvos szakvéleményének felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tiszti-főorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől lehet kémi. (8) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (9) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. (l O) Az ápolási díj összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegével.
Időskorúakjáradéka
18.§ (l) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. (2) A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havij~vedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. (3) A reá irányuló nyugdíjkorhatár alatt az alábbiakat kell érteni. Az 1997. december 31-ét követő és a 200 9. január l-jét megelőző időponttól a nyugdíjkorhatár a betöltött 62 év. (4)
Ettől eltérően
a) b) c) d) e) t)
a nők öregségi nyugdíjkorhatára;
1940. január l-je előtt született, az 55, 1940-ben született, az 56., 1941-ben született, az 57., 1942-ben született, az 57., 1943-ban született, az 58., 1944-ben született, az 59.,
25
g) 1945-ben született, az 60., h) 1946-ban született, az 61. betöltött életév. (5) A férfiak
fentiektől eltérő
öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
a) 1938. január l-je előtt született, a 60, b) 1938-ban született a 61 betöltött életév. (6) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (7) Az időskorúakjáradékának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező és vele együttlakó házastársa havi jövedelmének megállapításához jövedelem-nyilatkozatot és az annak bizonyítására alkalmas iratokat (pl. nyugdíjszelvény, adóbevallás stb.), b) a kérelmező esetleges egyedülállóságának bizonyítékát, c) a kérelmező életkorának megállapítására alkalmas iratot vagy annak másolatát, d) vagyonnyilatkozatot (8) Nem állapítható meg időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzet
26
A
felnőttekkel
kapcsolatos eseti pénzbeli szociális támogatások
Gázfűtés korszerűsítési
támogatás
19.§ (l) A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a Budapest Kőbányai
Önkormányzat illetékességi területén lakásbérleménnyel vagy lakástulajdonnal rendelkező személyekre terjednek ki. (2) A gázfűtés jövedelme
korszerűsítés
költségeihez támogatást az a személy igényelhet, akinek
a) egyedülálló es etén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) együttlakók es etén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. (3) A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. (4) A gázfűtés kell:
korszerűsítési
támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni
a) b) c) d) e)
a jövedelemigazolást, a szakember által készített eredeti költségvetést, a lakás használatának j ogcímét bizonyító iratokat, a gáz111űvek közműnyilatkozatát, az elszámoláskor az eredeti számlák bemutatását követően a hiteles fénymáso latokat, f) nyilatkozatot arról, hogy a gázfűtés korszerűsítés költségeit a kérelmező vagy családja vállalja.
(5) A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a gázfűtésre tások korszerűsítési költségeinek egyszeri támogatására terjednek ki.
áttérő
háztar-
(6) A gázfűtés korszerűsítési támogatás már befejezett korszerűsítésre nem adható.
(7) A Budapest Kőbányai Önkormányzatnak a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek
a) 70 %-át,
27
b) maximum 100.000,-Ft-ot kell téritenie- szociális támogatás formájában-, ha a kérelmező, illetve családja a fütési mód átalakításának- a megállapított támogatásorr felüli -költségeit teljes egészében vállalni tudja és erről nyilatkozik. (8) A támogatást az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését szegben kell a pénztárban a jogosultnak kifizetni.
követően,
egy ösz-
(9) A kérelmező nevére szóló ÁFA-s számlák minden, a gázfűtés korszerűsítéssei kapcsolatos anyagköltséget, munkadíjat és a fűtés-átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos kiadásokat tartalmazhatnak (l O) A támogatás felvételét követő 90 napon belül a támogatás összegével el kell szá-
molni a Népjóléti Iroda Szociálpolitikai CsoportjánáL Az elszámolás a számlák bemutatásával történik. Az elszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elszámolás nem történik meg, illetve nem megfelelő, a támogatásban részesülőt a hozzájárulás - kamatokkal terhelt - teljes összegének visszafizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a gázfütés korszerűsítés költsége alacsonyabb, mint a támogatás öszszege, a különbözetet vissza kell fizetni. (ll) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást - kamataival együtt vissza kell fizetni. ( 12) A költségvetésben foglaltakat helyszíni környezettanulmány során a Budapest Kő bányai Önkormányzat- megbízottai útján- ellenőrzi.
Átmeneti segély 20.§ (l) Átmeneti segély a szociális szempontból rászorultnak tekinthető, életet vagy testi épséget, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő, valamint időszako san vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek és/vagy családok részére adható támogatás. (2) Elemi károsultak támogatására az jogosult, aki a) bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásban és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár okozott vagyoni kárt, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti,
28
b) bizonyí1ja, hogy a kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze ellen bűncse lekmény (lopás, rablás) áldozata lett, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti. (3) Az elemi kár enyhítéséhez megállapító átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) j övedelemigazolást, b) a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság stb.) által készített, a káreseményt (elemi kár, lopás, rablás stb.) rögzített jegyző könyv másolatát, c) a kár becsült vagy bizonyított értékét tartalmazó okiratot. (4) Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (5) Átmeneti segély havi rendszerességgel jövedelemkiegészítő támogatásként is megállapítható a tárgyév végéig annak, aki egyedülállóként rendszeres nyugdíjszerű pénzellátásban részesül, és ennek a havi összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét. (6) Nem állapítható meg átmeneti segély (kivéve az elemi károsultak támogatását): a) annak, aki a jogosuJtsági feltételeknek nem felel meg, b) annak, aki szabadságvesztés, büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, c) ha bizonyítható, hogy a segélyt kérő, illetve azt felvevő személy/család az igazolt havi nettó összjövedelemnél magasabb életszínvonalon él, illetve, hogy az átmeneti segélyre szociális szempontból nem szorul rá, d) annak a gyermekes családnak, aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult. (7) Az átmeneti segély összege esetenként maximum 20.000,-Ft lehet, de éves szinten 60.000,-Ft-nál nem lehet több. (8) Az elemi kár esetén megállapítható átmeneti segély összegét a kár becsült vagy bizonyított értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a kár mértékét és tárgyévben a 200. OOO,-Ft-ot.
.·
29 .·
(9) Hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül az arra rászorulóknak átmeneti segélyt kell megállapítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosítónak az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és az értesítéssei egyidejűleg megigényli a kifizetett átmeneti segély megtérítését
A TEMETÉSI SEGÉLY 21.§
(l) A települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a) a meghalt személy volt köteles, vagy
eltemettetéséről
gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem
b) aki tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell; a) a kérelmező nevére szóló, az eredetivel megegyező temetési számla fénymásolati példányát, és b) az eredeti halotti anyakönyvi kivonat helyszíni bemutatását követően, annak fénymásolati példányát. (3) A temetési segély iránti kérelem benyújtásának határideje a temetést követő 60 nap. E határidő elmulasztása jogvesztő. (4) A temetési segély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell, a temetés várható költségének igazolását és a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolt példányát. (5) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. /Hd t. 16. § (l) A járadékban részesült hadirokkant halála estén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. (2) A temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék./
·.
30 (6) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés (köztemetés) költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (7) A temetési segély összegét az egy főre jutó havi nettó alábbi táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani:
átlagjövedelemtől fuggően
az
A rövidítések jelentése: J= egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
Ny =
J
(Ft) O-Ny-1,4xNy 1,4xNy-1,8xNy 1,8xNy-2,2xNy 2,2xNy-2,6xNy 2,6xNy-3,0xNy
a temetési segély összege (Ft) 40.000,-Ft 35.000,-Ft 30.000,-Ft 25.000,-Ft 20.000,-Ft
(8) Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a temetési segély a temetési számla hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított l O napon belüli) benyújtására való kötelezés mellett.
A
felnőttekkel
kapcsolatos természetben nyújtott szociális ellátások
Méltányossági-közgyógyellátási igazolvány 22.§
(l) A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg: a) akinek háztartásában az együtt élő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét, b) akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5-szeresét, és c) háziorvosa, illetve a gyógykezelést végző más orvos által kiállított igazolás szerint:
31 .-
- térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, és az általa szedett gyógyszerek felírhaták közgyógyellátásra jogosító igazolványra, és - egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a kérelmező saját jövedelmének l O %-át. (2) A közgyógyellátási igazolvány méltányosságból mellékelni kell: kérelmező
háziorvosának igazolását a és b) a kérelmező jövedelemigazolását.
a) a
történő
kérelmező
kiadása iránti kérelemhez
egyhavi átlagos térítésköteles
gyógyszerköltségéről,
(3) A méltányossági-közgyógyellátási igazolvány a feltételek vizsgálata nélkül jár a 70. életévét betöltött kőbányai állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személynek (4) Nemjogosult méltányosságból közgyógyellátásra, aki a) az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg, b) a közgyógyellátási igazolvány kiadását egyszeri gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz, vagy térítésmentes gyógyszer vásárlásához kéri, c) aSzt. 50.§ (l) bekezdése alapján alanyijogonjogosult a közgyógyellátásra.
Köztemetés
23.§
(l) A haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül- gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodni, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.
32
(4) Ha a meghalt személy nem volt kőbányai lakos, az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól megigényli a köztemetés költségeinek megtérítését (5) Azokat az egyedülálló személyeket (különösen a gondnokolt, illetve gondozott személyek), akiknek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles vagy képes hozzátartozója, de bizonyíthatóan megfelelő mennyiségű pénzösszeg vagy más hagyaték áll rendelkezésre, a kívánságuk szerinti, a köztemetésnél magasabb színvonalú temetésben kell részesíteni. (6) A hagyatéki hitelezői igényt ebben az esetben is be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőhöz. (7) A köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) tartásra képtelen hozzátartozó esetén ajövedelemigazolásokat, b) az eredeti halotti anyakönyvi ki vonatot. (8) A köztemetési igényt meghaladó temetés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az elhunyt vagy a végrendelkező akaratának kinyilvánítását arra vonatkozóan, hogy milyen módon szeretné magát eltemettetni, b) annak igazolását, hogy a temetésre megvan az anyagi fedezet.
Természetben nyújtott egyéb szociális ellátások
24.§
Természetben nyújtott szociális ellátás különösen az ajándékozás (ajándékcsomag, vásárlási utalvány).
idősek
üdültetése, a karácsonyi
33
IV. FEJEZET Záró rendelkezések Értelmező rendelkezések
25.§
E rendelet alkalmazásában: (l) ALBÉRLŐ:
az 1993. évi LXXVIII. tv.- a továbbiakban: Lakástörvény 33. § (l)- (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban: Önkormányzati és állami bérlakás esetén szerződés alapján a bérlőtől (a bérbeadó hozzájárulásával), illetve személyi tulajdonban álló lakás estében a lakás tulajdonosától a lakás egy részét bérlő személy. (2) BÉRLŐ:
(A Lakástörvény 2. § (l) bekezdésével és a Polgári Törvénykönyv- a továbbiakban: Ptk.- 434.§ (l) bekezdésével összhangban:) Az a személy, aki lakásbérleti jogviszonyt létesített a bérbe adóval kötött szerződés ben. (3) BÉRLŐTÁRSAK:
(A Lakást<~rvény 4.§ (l) bekezdésével összhangban:) A bérlőtársi szerződés alapján a lakást együttesen bérlő személyek. (4) TÁRSBÉRLŐ:
(A Lakástörvény 5. § (l) bekezdésével összhangban:) A lakásbérleti szerződés alapján a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit használó önálló bérlők. (5) TULAJDONOS:
(A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 13. § (l) bekezdésével, a ptk. 2. §(l) és 94.§ (l) bekezdésével összhangban:) Tulajdonos a birtokba vehető dolgok (ingó- és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog) felett vagyoni jogot: tulajdonjogot gyakorló személy.
34
·. (6) TULAJDONOSTÁRSAK: (A ptk. 139. §(2) bekezdésével összhangban:) Tulajdonostársak azok a személyek, akiket a tulajdonjog ugyanazon a birtokba vehető dolgon (ingó- és ingatlanvagyonon, vagyoni értékű jogon) meghatározott hányad szerint illeti meg.
(7) CSALÁD: (A család fogalmára az Szt. 4. § (l) bekezdésének c) pontjában foglaltak az irányadók.) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
(8) KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ: (A közeli hozzátartozó fogalmára a Szt. 4. § (l) bekezdésének d) pontjában foglaltak az irányadók.) Közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illető leg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek.
(9) HOZZÁTARTOZÓ: (A ptk. 68~.§ b) bekezdése alapján:) Az élettárs, a jegyes, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(10) EGYENESÁGBELI ROKON: (A Csjt. 34. §(l) bekezdése alapján:) A rokonság között azok, akik közül az egyik a másiktól származik.
(ll) EGYEDÜLÁLLÓ: (ASzt. 4.§ (l) bekezdés l) pont:) Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
35
Házastársától külön él az a személy, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik és a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban. (5111990. (III. 21.) sz. MT rendelet). Egyedülálló az a hajadon, nőtlen elvált és özvegy személy, aki a) teljesen egyedül él, b) közeli hozzátartozóival életvitelszerűen egy lakásban, de külön háztartásban él, c) nem közeli hozzátartozóval - kivéve az élettársat - életvitelszemen egy lakásban de külön háztartásban él. Egyedülálló a nevelési ellátás összegének megállapítása szempo~ából az a szülő, illetve gyám, a) akinek félje, élettársa sorkatonai, polgári szalgálatot teljesít, b) aki saját maga vagy házastársa, élettársa - közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelmi nincs, - vakok személyi járadékában részesül, - rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, és egyéb jövedelme nincs, - nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs, - időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban rászesül és egyéb jövedelme nincs, - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs (Cst. 13. §),
(12) EGYEDÜLÉLÖ: fSzt. 4. §(l) bekezdés e) pont:/ Egyedülélő:
az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
(13) HASZONÉLVEZŐ: (A ptk. 157. §(l) bekezdésével összhangban:) A más személy tulajdonában álló dolgot- az ingó dolog szerződés alapján történő átadásával, ingatlan esetében az ingatlan - nyilvántartásba történt bejegyzéssei keletkező- haszonélvezeti jogánál fogva birtokló és használó személy.
36
(14) MUNKANÉLKÜLI: A munkanélküli fogalmára az 1991. évi IV. törvény 58. §(5) bekezdésének d) pontjában foglaltak az irányadók (Munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette. (15) HAJLÉKTALAN: (A hajléktalan fogalmára aSzt. 4. §(2) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.) E törvény alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Továbbá az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. (16) TARTÁSRA KÖTELES ÉS KÉPES SZEMÉLY: (A tartásra köteles és képes személy fogalmára az Szt. 4. § (l) bekezdésének g) pontjában foglaltak az irányadók.) Tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. (17) ELEMI KÁR: A természeti erők - így különösen a szél, eső, hófúvás, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, természetes tüzek, árvíz vagy az emberi erővel elháríthatatlan egyéb külső események, (emberi gondatlanságból keletkező tűz, csőtörés, beázás, stb.) következtében lakás ingatlanban és/vagy az abban található ingó vagyontárgyakban bekövetkezett kár. Az elemi kár szabályait kell alkalmazni arra az esetre is, ha bizonyított, hogy a kérelmező kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze elleni bűncselekmény (lopás, rablás) áldozata lett. (18) ÉLETET VAGY TESTI ÉPSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZET: Életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben van különösen az, akit elemi kár ért, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, önmaga, illetve családja számára a legalapvetőbb élelmiszereket, ruházatot, lakhatási feltételeket, gyógyszereket nem tudja biztosítani.
•'
37
(19) LÉTFENNT ART ÁST VESZÉL YEZTETŐ ÉLETHELYZET: A létfenntartását tartósan veszélyeztető élethelyzetben van különösen a jövedelemmel legalább egy hónapon keresztül egyáltalán nem rendelkező egyedülálló, illetve családban élő személy, ez utóbbi akkor, ha családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj kétszeresét. (20) INDOKOLT KÖLTSÉG: a) Számlával igazolt lakbér, a közös költség, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a fűtési díj, illetve költség, a csatornahasználati dij, a szemétszállítási díj, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, a lakáskarbantartás költségei. b) A lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő - az önkormányzat rendeletében elismert- számlával igazolt költségének, díjának 1/6-a. (21) INDOKOLT ÉS SZÜKSÉGES TÖBBLETKIADÁS: Az adott háztartásban a havi rendszeres kiadásokhoz képest jelentkező plusz költségek, amelyek a háztartás tagjai számára elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybe vételéből (pl. háztartási gépek javítása, karbantartása), termékek és áruk megvásárlásából (pl. téli ruházat) adódnak vagy a kiskorú gyermekek nevelésével (pl. beiskolázás) kapcsolatosak. (22) HÁTRALÉKKIEGYENLÍTŐ TÁMOGATÁS: Lakbér, közös költség, vízdíj, áramdíj, csatomadíj, szemétszállítási díj, amelynek együttes összege nem lehet több, mint a lakásfenntartási támogatás éves összege, és a kérelmező egy összegben kaphatja meg a tartozása szerinti közüzemi vállalathoz történő ámtalással. (23) KERESŐ TEVÉKENYSÉG: (A kereső tevékenység fogalmára aSzt. 4. §(l) bekezdésének j.) pontjában foglaltak az irányadók.) Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
'•
38
(24) JÖVEDELEM: (A jövedelem fogalmára aSzt. 4. § (l) bekezdésének a) pontjában és az (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj. Ahol e törvény jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják
(25) LAKÁS: (A lakás fogalmára a Lakástörvény 2. sz. mellékletének l. pontjában foglaltak az irányadók) Lakás az olyan összefiiggő helyiségcsoport, amely a a. helyiségei, b. közművesítettsége, c. melegvízellátása, és d. fűtési ~ódja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
(26) LAKÁS HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM: E rendelet alkalmazása szempontjából lakás hasznosításból származó jövedelemnek minősül a lakásbérleti díj és az albérleti díj.
(27) RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS: (A rendszeres pénzellátás fogalmára aSzt. 4. § (l) bekezdésének i) pontjában foglaltak az irányadók)
..
39
..
Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdiját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék. (28) SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY: (Aszociális intézmény fogalmára aSzt. 4. § (l) bekezdésének h) pontjában foglaltak az irányadók.) Szociális intézmény: az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szervezet. (29) VAGYON: (A vagyon fogalmára aSzt. 4. § (l) bekezdésének b) pontjában foglaltak az irányadók.) a) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ab) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hússzorosát, vagy ac) együtt~s forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű. (30) AKTÍV KORÚ: (A Szt. 4. § (l) bekezdésének l) pontjában foglaltak az irányadók.) Aktív korú: a 18 .életévet betöltött, de a reá irányuló nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy.
.. 40
·.
26.§
(l) Az önkormányzati rendelet 2003. május l-én lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre-a még el nem bírált kérelmekre is- alkalmazni kell.
(2) A jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 9/2000. (III. 7.) sz. és a 12/2002. (V.07.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
J
r\
tr f
A\rdö--sán~orl~ polgármester
Akihirdetés napja: Budapest, 2003. április 18.
cl.~ c:;
Dr. N eszteli István jegyző
