40/2004. (VI. 24.) Budapest Kőbányai Önkormányzat rendelete a szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1), 25. § (3), 26. §, 32. § (l) és (3), 38. § (l) bekezdés c) pont, 38. §(9) bekezdés a) és b) pont, 41. §(4), 45. §(l) és (3), 46. § (1), 47. § (4), 50. § (2), 55. § (l) bekezdés c) pont és (3), 55/C. §(l) és (3), 92. § (1)-(2) és a 115. § (3) bekezdéseiben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 157. § (5) bekezdésében, valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól, szóló, többször módosított 30/1993. (ll. 17.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Pr.) liA. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK Jelen önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: R.) az Szt., a Gyvt., a Pr., a közgyógyellátási igazolványról szóló, többször módosított 28/1993. (Il. 17.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.), a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló, többször módosított 32/1993. (Il. 17.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyr.), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet, (a továbbiakban: Gyer.) szóló jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A rendelet célja
l. § A képviselő-testület a szociális ellátások, valamint a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások (l) -biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai személyek és családok szociális ban anyagi természetű) gondjait, törekszikaszociális biztonság erősítésére,
(elsősor
(2) biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, (3) biztosításával az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben adósságterhein kíván enyhíteni és lakhatás i körülményein kíván javítani,
lévő
személyek
(4) biztosításával aszociális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek eltartásához kíván hozzájárulni,
2
(5) megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezök a jelen rendeletben előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, (6) jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőivel szemben - az Szt.-ben megállapított szabályok szerint - visszafizetésre kötelezést rendel el. A rendelet hatálya
2. § (l) A rendelet hatálya- a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel- kiteijed a Budapest X. kerület közigazgatási területén lakó a)
magyar állampolgárokra,
b)
állandó tartózkodásrajogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(2) A képviselö-testület hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül köteles a) az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosítani,
b) az arra rászoruló felnőtt részére átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani,
ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) A rendelet hatálya a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az (l) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiteijed az Európai Szociális Kartát megerösítő országoknak a külfóldiek beutazásáról és tartózkodásáról 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (4) A rendelet hatálya az adósságkezelési szolgáltatás tekintetében Budapest X. kerület közigazgatási területén a) az önkormányzati bérlakással,
b) a magántulajdonú lakással, c) a magántulajdonú lakáson haszonélvezeti joggal rendelkező
személyekre teljed ki, akik életvitelszerűen laknak a lakásban.
(5) A rendelet hatálya kiteijed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint
a)
b) az Szt. 32/B. §(l) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
3
Eljárási rendelkezések A Szociálpolitikai Csoportnál és a
Családsegítő
Szolgálatnál igényelhető ellátások
3. § {l) A szociális ellátások iránti kérelmet egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál (a továbbiakban: Szociálpolitikai Csoport). (2) Az adósságkezelési szolgáltatást a Budapest Kőbányai Önkormányzat Családsegítő Szolgálatánál (a továbbiakban: Szolgálat) benyújtott kérelemmel folyamatosan lehet igényelni. A kérelem a Szolgálat által rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány. (3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránt hiánytalanul benyújtott kérelmet a Szolgálat haladéktalanul eljuttatja a Szociálpolitikai Csoporthoz. (4) A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a kérelmező és családja jövedelmi viszonyait, egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmét kell figyelembe venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott időszakban bevételként jelentkező eseti, alkalmi jövedelmükre vonatkozóan)- a (3) bekezdésben meghatározott támogatást kivéve - a kérelem benyújtását megelőző negyedévre visszamenőleges egyhavi nettó jövedelmeiket kell igazolniuk (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély iránti kérelmekhez a tárgyhavi vagy az azt megelőző havi nettó jövedelmeket kell igazolni. (6) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak valamelyike nem rendelkezik jövedelemmel a kérelemhez mellékelni kell: a) annak igazolását, hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van,
b) jognyilatkozatot-büntetőjogi felelősség mellett- az alkalmi munkából származó jöv(!delemről.
(7) Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni az ápolási díj, az időskorúak járadéka és a rendszeres szociális segély ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai,· védőnői véleményt, javaslatot kell, - szükség esetén pszichológiai szakvéleményt, kezelőorvosi javaslatot lehet- kémi a rendszeres gyermekvédelemi támogatás ügyekben. (8) Környezettanulmányt kell készíteni a fellebbezések esetében a képviselő-testülethez amennyiben erre a tényállás tisztázása szempontjából szükség van, és mindazon esetekben, amikor e rendelet rendelkezik erről. történő előteijesztés előtt,
(9) A rendeletben szabályozott szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások iránti kérelmekhez, a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kémi arra, hogy az érdemi döntést előkészítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai jövedelemadóalapjáról, a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek a kérelmező díjtartozásáról, illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződéseiről adatokat közölhessenek (l O) Amennyiben a kérelmező és családja már rendszeres ellátásban részesül a további igényelt rendszeres ellátás megállapításánál a már korábban folyósított rendszeres ellátások összegét, jövedelemként kell figyelembe venni, kivéve a lakásfenntartási támogatás összegét.
4
(ll) A rendszeres gyenneknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat,
a rendszeres szociális segélyt és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő, illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy, a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni, ha a részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél, a bíróság vagy egyéb hatóság előtt folyamatban van. (12) Az L fokú határozatban kötelezni kell a rendszeres szociális ellátást igénybevevőt arra, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében, a gyermek tanulói-hallgatói jogviszonyának, a segélyt felvevő törvényes képviselő egyedülállóságának megszűnését is) a Szociálpolitikai Csoportnál a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén - az Szt. 17. §-ában foglaltakra is figyelemmel - kötelezhető a felvett ellátás, a támogatás kamattal emelt összegben történő visszafizetésére. (13) A Szt.-ben és az R-ben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. és az R. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) pénzbeli szociális ellátás kamatokkal terhelt visszafizetésére, b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(14) A megtérítést, az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232.§ (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről tudomásszerzés közötti idő tartarora számítható fel. (15) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, aki részére a rendszeres pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátás folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. (16) Aszociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti eL Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (17) Amennyiben, a kérelmező személy, illetve család az igénylés során benyújtott, számlákkal igazolt havi nettó összjövedelemnél bizonyíthatóan magasabb életszínvo~alon él, illetve megállapítható, hogy a szociális ellátásra nem szorul rá, a támogatás megállapítása megtagadható. A pénzbeli ellátások kif"Izetésének és folyósításának szabályai
4. § (l) A jogerős határozattal megállapított pénzbeli szociális ellátásokat, a kérelem benyújtását követően az érkeztetés napjától kell folyósítani.
5
(2) Minden hónap 5. napjáig kell postán elküldeni a jogosultak részére a jogerősen megállapított: a) lakásfenntartási támogatást,
b) rendszeres gyermekvédelmi támogatást, c) rendszeres szociális segélyt, d) az ápolási díj nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét, e) az
időskorúakjáradékát.
(3) Az átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és a temetési segélyt az L fokú határozat jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosult részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti segély és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető.
(4) A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belülpostán kell elküldeni a jogosult részére. (5) Amennyiben a megállapított időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. (6) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a szociális ellátást az új összegnek megfelelően kell folyósítani, melyről határozatot nem kell hozni, azonban értesítést kell küldeni.
II. FEJEZET FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖK A
képviselő-testület
5. § (l) A képviselő-testület a rendelet 7. §-ában meghatározott hatásköreit a polgármesterre ruházza át. (2) A képviselő-testület Il. fokon bírálja el az R. 7. § (1)-(14) bekezdései alapján meghozott L fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket Méltányossági jogköre van a) az egyes támogatási forrnáknál megállapított jövedelmi értékhatárt legfeljebb l 0%-kal
meghaladó jövedelmek esetében, így - a lakásfenntartási támogatás - az átmeneti segély -a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás -a rendsnres szociális segély (kivéve az aktív korúak rendszeres szociális segélyét)
6
- a gázfűtés korszerűsítési támogatás - a temetési segély, és - a tanévkezdési segélyek ügyében, b) elengedheti, illetve csökkentheti a pénzbeli szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyek visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott szelgáltatás esetén a dolog visszaszolgáltatására irányuló pénzbeli megtérítés alap illetve kamattal növelt összegét.
(3) A képviselő-testület - a Szociális és Családügyi Bizottság javaslata alapján - méltányossági jogkörében eljárva eltérhet az e rendeletben meghatározott támogatás visszafizetésének határidejétőL (4) A képviselő-testület az adósságkezelő-támogatással kapcsolatos hatásköreit-a méltányosság gyakorlásának jogkörét kivéve - a polgármesterre ruházza át. (5) Rendkívüli méltánylást igénylő élethelyzetben a képviselő-testület 100 %-os adósságkezelési támogatást (25 %-os önrész elengedése mellett, 75 %-os vissza nem térítendő támogatás megadásával) nyújthat. Előnyben részesítheti azt
a) a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,
b) a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülőt, c) a munkanélküli személyt,
d) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt, e) a személyt, akinek átmeneti vagy tartós nevelése - nagykorúvá válása miatt- a kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül szűnt meg,
j) a 70 éven felüli egyedül élő személyt.
A Szociális és Családügyi Bizottság
6.§ A Szpciális és Családügyi Bizottság feladata: javaslattétel a képviselő-testület részére az e rendelet 5. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján megállapítható szociális ellátások összegének módosítására.
A polgármester
7.§ A polgármester átruházott hatáskörében a pénzben és természetben nyújtott ellátások során {l) a rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot -megállapítja a támogatás összegét - évenként felülvizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeit - a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelez
7
(2) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot - megállapítja a támogatás összegét -megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot - visszaigényli a folyósított támogatást az illetékes önkormányzattól (3) a tanévkezdési támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot -megállapítja a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (4) a természetben nyújtott támogatásokkal kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot -megállapítja a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (5) a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot -megállapítja a támogatás havi összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot - megszünteti a támogatás folyósítását (6) a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot - megállapítja a támogatás havi összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot - megszü11teti a támogatás folyósítását - évente felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (7) az ápolási díjjal kapcsolatban - megállapítja a díjra való jogosultságot -megállapítja a díj havi összegét -megállapítja a díjra való jogosulatlanságot - megszünteti a díj folyósítását - az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti (8) az
időskorúak járadékával
kapcsolatban
- megállapítja a járadékra való jogosultságot - megállapítja a járadék összegét - megállapítja a járadékra való jogosulatlanságot
8
(9) a gázfűtési korszerűsítési támogatással kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot - megállapítia a támogatás összegét - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (l O) az átmeneti segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot - megállapítia a segély összegét - megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot - visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól (ll) a temetési segéllyel kapcsolatban -megállapítja a segélyre való jogosultságot - megállapítja a segély összegét -megállapítja a segélyre való jogosulatlanságot (12) a közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadásával kapcsolatban - megállapítia a jogosultságot - gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazoiványak utáni térítési díj befizetéséről - visszaigényli a befizetett térítési díj 50 %-át - a jegyző által kiállított igazolvány érvényességét meghosszabbítja (13) a köztemetéssel kapcsolatban - elrendeli a köztemetést - a köztemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti az illetékes közjegyzőnél - a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól - a közt~metés költségeinek megtérítésére kötelezi az örököst, vagy a tartásra köteles személyt. (14) az adósságkezelési támogatással kapcsolatban - határozatot hoz az adósságkezelési támogatásról, - megszünteti az adósságkezelési támogatást a szolgáltatóval kötött szerződés megszegése, lakóhelyváltozás, elhalálozás esetén. A Népjóléti Iroda
8. § A Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjának feladata: (l) a szociális ellátások iránti kérelmek átvétele,
9
(2) környezettanulmányok elkészítése, illetve az önkormányzat intézményeinél (bölcső dék, óvodák, iskolák, Családsegítő Szolgálat, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védőnők, szociális gondozónők felkérése a környezettanulmányok elkészítésére, (3) a polgármester és a képviselő-testület döntésének rozatok írásba foglalása és expediálása, (4) a méltányossági kérelmek döntésre elé történő teijesztése.
előkészítése
megfelelően
az l. és a II. fokú hatá-
és aSzociális és Családügyi Bizottság
A Pénzügyi Iroda 9.§ (l) A Pénzügyi Iroda feladata a jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása, a jogosulatlanul igénybevett támogatások visszafizetésének nyomon követése, valamint a központi költségvetésből történő visszaigénylése, annak figyelemmel kísérése. (2) A Pénzügyi Iroda az adósságkezelési
szerződések
alapján gondoskodik a támogatás
a) összegének jogosult részére történő átutalásról, b) részletekben történő visszafizetésének nyilvántartásáról, c) visszafizetésének nem teljesítéséről történő nyilvántartásról,
d) visszaigénylésének lebonyolításáróL
(3) A Pénzügyi Iroda az átutalásokról, a visszafizetések és a nem teljesítések nyilvántartásáról havonta tájékoztatja a Népjóléti Irodát. A Kőbányai Családsegítő Szolgálat 10. §(l) A Szolgálat feladata a náluk megjelent aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek regisztrálása, az első inteijú felvétele és az adatfelvételi lap kitöltése, az ügyfél szociális és mentális állapotának legmegfelelőbb segítő foglalkozás ~ípusának és időtartamának megállapítása. (2) Amennyiben a rászorult a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az intézmény vezetője az együttműködés hiányáról a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodáját 8 napon belül köteles értesíteni. Ezután a nevezett rendszeres szociális segély iránti kérelme elutasításra, illetve a már megállapított segély folyósítása megszüntetésre kerül. (3) A Szolgálat az adósságkezelési tanácsadás keretében a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról,
feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,
c)
10
d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy
személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés mó-
dosítását. (4) A Szolgálat együttműködik az adósságkezelés körébe bevont intézményekkel, személyekkel, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében. (5) A Szolgálat működésének részletes szabályait az Szt. 64-65/A. §-ai tartalmazzák.
Ill.FEJEZET GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A gyermekekkel és a fiatal
felnőttekkel
kapcsolatos pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatások
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás ll. § (l) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, a gyermek családi környezetében történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében. (2) A polgármester átruházott hatáskörében rendszeres támogatásban részesíti azt a gyermeket a) akinek családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi
nyugdij legkisebb összegét, b) akinek törvényes képviselője egyedülálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj l 0%-kal megemelt összegét,
c) aki tartó,san beteg, testi- vagy értelmi fogyatékos és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál- a kérelem benyújtása pontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni
idő
a) a szülőt, aszülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, fő
iskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket,
ll
e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján
aszülő
vagy házastársa által eltartott ro-
kont. (5) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A vagyoni helyzet vizsgálatát akkor kell előírni, ha a hivatalnak tudomása van arról, hogy a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szerepiő adatoknak. (6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő-és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező m~gélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszemen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságára való tekintettel fenntartott gépjármű.
(8) A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Budapest Kőbá nyai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál ter· jesztheti elő. (9) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) jövedelemnyilatkozatot, a megfelelő igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet, amelybenaszülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikük gyakorolja,
c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, be-
széd vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást. d) a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanuló i vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, e) a kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. házasságot felbontó ítélet másolata,
házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata stb.). (l O) A rendszeres támogatás összege - gyermekenként - megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával. (ll) A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell
ki fizetni.
12
(12) A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifi-
zetni. (13) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható, ha a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (14) Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán kell folyósítani. (15) Emelt összegű rendszeres pénzellátás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal, a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű rendszeres támogatás havi öszszegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. rendelkező,
(16) Azon tanuló, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak-kormányrendeletben meghatározott mértékű - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni. (17) A feltételek megváltozása (pl.: jövedelem megváltozása, lakcímváltozás stb.) esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt bejelenteni a Szociálpolitikai CsoportnáL Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 12. § (l) A polgármester átruházott hatáskörében, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül és az egy főre jutó egy havi nettó jövedelem nem haladja meg amindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot minden esetben egyedi elbírálás alapján, a gyermek rászorultságát figyelembe véve kell megállapítani. (3) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) A kérelmező lakóhelyétől fiiggetlenül gyermekvédelmi támogatást kell biztosítani, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (5) A támogatás iránti kérelmet a Csoportnál terjesztheti elő.
szülő
vagy más törvényes
képviselő
a Szociálpolitikai
13 (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a)
jövedelemigazolást,
b) igazolást a családi pótlék folyósításáról, c) a gyermekelhelyezésről szóló bírósági határozat másolatát, ha a gyermeket nem a szülő
vagy csak az egyik szülő neveli. (7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként maximum 20.000,- Ft lehet, de éves szinten nem haladhatja meg az 50.000-Ft-ot.
Tanévkezdési támogatás 13. § (l) A képviselő-testület tanévkezdési támogatásban részesíti azokat a gyermekeket, akik megfelelnek a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek (2) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, aki után a szülő, vagy törvényes képviselő az R. ll.§ (2) bekezdés a) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. (3) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet minden év május benyújtani, és a kérelemhez mellékelni kell:
l-től
október 31-ig lehet
a) a szülő, törvényes képviselő jövedelemigazolását,
b) a tanuló iskolalátogatási igazolását.
(4) A tanévkezdési támogatás összege gyermekenként 5.000,- Ft.
Természetben nyújtott ellátások 14. § (l) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára. (2) Term~szetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. A természetbeni ellátások részletes szabályait önkormányzati rendelet tartalmazza. (3) A Népjóléti Iroda irányítási jogkörébe tartozó gyermekintézmények (így különösen a bölcsőde, a gyermekhotel, illetve a házi gyermekfelügyelet) étkeztetési térítésének díjkedvezmény-kifizetés átvállalásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
A
felnőttekkel
kapcsolatos rendszeres pénzbeli szociális támogatások Lakásfenntartási támogatás
15. §(l) A polgármester átruházott hatáskörében lakásfenntartási támogatást nyújt azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, akik
14
.· a) a Szt.-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak minősülnek (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás),
b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülnek, c) az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak minősülnek (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás).
(2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A 2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult általlakott lakás nagysága. (5) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónaprajutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy
főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének, 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2 500 forint. A támogatás összegét l 00 forintra kerekítve kell meghatározni.
(6) A TM kiszámítása a következő módon történik: TM=0,2-
J-0,5NYM NYM xO,l,
ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatároznL (7) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
15 (8) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy, egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (9) A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat a normatív, illetve a (8) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtja. A támogatást úgy kell kiegészíteni, hogy a normatív támogatás összege a helyi lakásfenntartási támogatás szerint adható összeg mértékéig kerüljön kiegészítésre. (l O) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra az a kérelmező jogosult a) aki a lakás tulajdonosa,
bérlője, haszonélvezője,
vagy albérlője és,
b) aki ahhoz a lakáshoz kéri a lakásfenntartási támogatást, amelyben ténylegesen lakik, és amelyben bejelentett lakcímmel rendelkezik, és c) aki a Budapest, X. kerületében elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem
haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik. (ll) Önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra akkor jogosult a kéha
relmező,
a) a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj min-
denkori legkisebb összegének 200%-át, továbbá
.
b) a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének l 0%-át meghaladja, c) az a) és b) bekezdésekben foglalt feltételek teljesülése esetén a lakásfenntartási támogatás havi összege nem lehet kevesebb 2.500,-Ft-nál.
(12) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultság szempontjából minimális lakásnagyság: a) két személyig: l-2lakószoba,
b) három sz~mély esetében: l és fél- 2 és fél lakószoba, c) négy személy esetében: 2-3 lakószoba,
d) minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény méctékének felső határa, e) három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény méctékének felső határa
minden további személy esetében egy szobával nő. (13) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan egész évben lehet a Szociálpolitikai Csoportnál előtetjeszteni. ( 14) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenntartási kiadásait egyedül fizeti és a
lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik, b) a bérleti, albérleti szerződés vagy a jogerős bírósági ítélet másolatát, amely a lakás megosztott használatát rendeli el vagy a kérelmező tulajdonosi, illetve haszonélvezői minőségé nek bizonyítékát, (pl.: adásvételi vagy lakáscsere szerződés, tulajdoni lap másolata, házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés másolata,)
16
c) a lakásfenntartási (2 téli és 2 nyári hónap) kiadásait igazoló számlák fénymásolatát
d) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek utolsó 3 havi nettó jövedelemigazolását
(15) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem tekintetében az alábbi költségtípusok számolhatók el: a) lakbér vagy albérleti díj, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
c) a távhöszolgáltatási díj, d) a közös költség, e) a csatornahasználati díj,
j) a szemétszállítás költsége, g) a villanyáram költsége, h) a vízdíj i) a gázfogyasztás költsége,
J) a tüzelőanyag költsége.
(16) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, fiiggetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (17) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerősbírói határozattal megosztott lakás lakrészeit (18) Nem állapítható meg az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás annak: a) aki az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg,
b) aki lakásfenntartási támogatásban részesülö személlyel lakik egy lakásban, kivéve a la-
kást megosztva használókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik, c) annak a családnak, illetve személynek, akinek hátralékamiatt bérlői jogviszonyát jogerős bíró végzéssel megszüntették.
(19) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás összege: Az összjövedelem és a rezsi aránya:
30% 20% 10%
Az LFT havi összege:
6.000-Ft 5.000-Ft 4.000-Ft
(20) A lakásfenntartási támogatásra jogosultak részére a lakásfenntartási támogatás öszszegének havonként csak az 1/2-ed részét lehet megállapítani, ha a lakást megosztva használják, külön háztartásban élnek, és a fenntartási kiadásokat megosztva fizetik.
17 Rendszeres szociális segély 16. §(l) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek, aki a) a 18.életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy
ab) vakok személyi járadékában részesül,
illetőleg
ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (l) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a) az (l) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,
b) az (l) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs.
(3) Az (l) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az aki, a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát
kimerítette, és álláskeresését ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján munkanélkülijáradékra nem szerezjogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a munka-
ügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes önkormányzattallegalább egy év időtartamig együttműködött és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illető leg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni. (5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimeritésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a keresőtevékenység megszünésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
18
(6) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását biztosítja A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka, vagy közcélú munka (a továbbiakban : az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti. (7) Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősü lő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről -
jogszabály alapján- az önkormányzat gondoskodik. (8) Közcélú munka keretében foglalkoztatható a)
a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy.
(9) A rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles a hivatal az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni. Ha a foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Amennyiben a hivatal a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén- a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. (10) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy munkavégzésére az Sztv. 37/A. § (ll) bekezdése az irányadó. (ll) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a)
személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének -az R. 16. §(l) bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, - az R. 16. § (l) bekezdés b) pontjában megjelölt személy esetében a 70%-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését
tölti, b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem müködött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat
által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, be) katonai szalgálatot teljesít,
19
bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglakoztatásban való részvételt, és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő
~
b) a Kőbányai Szociális Foglalkoztatóval, és/vagy c) a Fővárosi Munkaügyi Központ Kőbányai Kirendeltségével d) köteles együttműködni.
(15) Az együttműködés során az aktív korú nem foglalkoztatott személy a) a kijelölt önkormányzati szervnél nyilvántartásba véteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá c) a kijelölt önkormányzati szerv által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget
elfogadja, vagy d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz.
(16) A rendszeres szociális segély havi összege: a) a 16. §(l) bekezdés a) pontjában meghatározott
- egyedül élő jogosult esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összege, - családban élő jogosult esetén öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a b) jövedelemmel nem rendelkező aktív korú nem foglalkoztatott személyesetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, a jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a jogosult havi jövedelmének és a segély összegének a különbözete.
( 17) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhét követő hónap első munkanapján bemutatni a jegyzőnek. (18) A képviselő-testület a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felül· vizsgálja.
20
(19) A hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segélyre az Sztv. 37/G. §-a az irányadó. Ápolási díj
17. § (l) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Az ápolási díjra jogosult- a jegyes kivételével- a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi. (3) Ápolási díj állapítható meg annak a Kőbányán állandó bejelentett lakással rendelkező és életvitelszemen is a kerületben lakó hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, amennyiben a) az általa ápolt tartósan beteg személy Kőbányán állandó bejelentett lakással rendelkezik
és életvitelszemen is a kerületben lakik, valamint b) a háziorvos igazolása szerint önmaga ellátására nem képes és ellátása a házi segítség-
nyújtás keretében nem oldható meg, és c) a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál. (4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali
ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartainát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj
folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve
felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos tanulója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje-az otthon történő munkavégzés kivételével- a
napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi - gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
21 (5) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje
meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, e) a (4) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni. (7) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
(8) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet l. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbe teg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (9) Az ápolási díjat kérelmező, illetve az önkormányzat a háziorvos szakvéleményének felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tiszti-főorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. (10) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán- nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. részesülő
(ll) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. (12)Az ápolási díj összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Időskorúakjáradéka
18. § (l) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. (2) Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme, valamint
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó
havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át.
22 (3) A reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt az alábbiakat kell érteni. Az 1997. december 31-jét követő és a 2009. január l-ét megelőző időponttól a nyugdíjkorhatár a betöltött 62. életév. (4) Ettől eltérően a nők öregségi nyugdíjkorhatára a) 1940. január l-je előtt született, az 55.,
b) 1940-ben született, az 56., c) 1941-ben született, az 57., d) 1942-ben született, az 57., e) 1943-ban született, az 58.,
j) 1944-ben született, az 59., g) 1945-ben született, a 60.,
h) 1946-ban született, a 61.
Betöltött életév. (5) A férfiak fentiektől eltérő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben a)
1938. január l-je előtt született, a 60.,
b) l 938-ban született, a 61.
betöltött életév. (6) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (7) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező és vele együttlakó házastársa havi jövedelmének megállapításához jövede-
lemnyilatkozatot és az annak bizonyítására alkalmas iratokat (pl. nyugdijszelvény, adóbevallás stb.) b) a kérelmező esetleges egyedülállóságának bizonyítékát,
c) a kérelmező életkorának megállapítására alkalmas iratot vagy annak másolatát, '
d) vagyonnyilatkozatot
(8) Nem állapítható meg időskorúak járadéka, illetve a folyásítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külfóldön tartózkodik, c) az R. 2. § (5) kezdésének hatálya alá tarozik és tartózkodási engedélyének érvényességi
ideje meghosszabbítás nélküllej árt, illetve engedélyét visszavonták. (9) A időskorúak járadékának havi összege: a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a, b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,-Ft.
23 (10) A járadék tényéről szóló határozatot a területileg illetékes közjegyzőhöz meg kell küldeni a hagyatéki teher bejegyzése céljából.
A
felnőttekkel
kapcsolatos eseti pénzbeli szociális támogatások Gázfűtés korszerűsítési
támogatás
19. §(l) A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat illetékességi területén lakásbérleménnyel vagy lakástulajdonnal rendelkező személyekre terjednek ki. (2) A gázfűtés korszerűsítés költségeihez támogatást az a személy igényelhet, akinek jövedelme a) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) együttlakók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.
(3) A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. (4) A
gázfűtés korszerűsítési
támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a jövedelemigazolást,
b) a szakember által készített eredeti költségvetést, c) a lakás használatának jogcímét bizonyító iratokat,
d) a gázművek közműnyilatkozatát, e) az elszámoláskor az eredeti számlák bemutatását követően a hiteles fénymásolatokat,
j) nyilatkozatot arról, hogy a gázfűtés korszerűsítés költségeit a kérelmező vagy családja vállalja.
(5) A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok kizárólag a gázfűtésre áttérő háztartások korszerűsítési költségeinek egyszeri támogatására terjednek ki. (6) A gázfűtés korszerűsítési támogatás már befejezett korsierűsítésre nem adható. (7) A Budapest Kőbányai Önkormányzatnak a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek a) 70%-át, b) maximum l 00.000, Ft-ot kell térítenie - szociális támogatás formájában, ha a kérelmező, illetve családja a fűtési mód átalakításának - a megállapított támogatáson felüli költségeit teljes egészében vállalni tudja és erről nyilatkozik.
(8) A támogatást az azt megállapító határozat szegben kell a pénztárban a jogosultnak kifizetni.
jogerőre
emelkedését
követően,
egy ösz-
(9) A kérelmező nevére szóló ÁF A-s számlák minden, a gázfűtés korszerűsítéssei kapcsolatos anyagköltséget, munkadíjat és a fűtés-átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos kiadásokat tartalmazhatnak
24
(l O) A támogatás felvételét követő 90 napon belül, a támogatás összegével el kell számolni a Népjóléti Iroda Szociálpolitikai CsoportjánáL Az elszámolás a számlák bemutatásával történik. Az elszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elszámolás nem történik meg, illetve nem megfelelő, a támogatásban részesülőt a hozzájárulás-kamatokkal terhelt- teljes összegének visszafizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a gázfűtés korszerűsí tés költsége alacsonyabb, mint a támogatás összege, a különbözetet vissza kell fizetni. {ll) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást - kamataival együtt vissza kell fizetni.
{12) A költségvetésben foglaltakat helyszíni környezettanulmány során az önkormányzat
ellenőrzi.
Átmeneti segély 20. § (l) Átmeneti segély a szociális szempontból rászoruló, életet vagy testi épséget, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek és/vagy családok részére adható támogatás. (2) Elemi károsultak támogatására az jogosult, aki a) bizonyítja, hogy a tulajdonában álló vagy haszonélvezeti jog alapján használt vagy általa bérelt lakásban és/vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár okozott vagyoni kárt, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti,
b) bizonyítja, hogy a kérelme benyújtásának hónapjában a készpénze ellen elkövetett bűn cselekmény {lopás, rablás) áldozata lett, és a kár megtérítésére harmadik személy (pl. biztosító társaság) nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, így a kár viselése a kérelmező életét és/vagy létfenntartását veszélyezteti.
(3) Az elemi kár enyhítéséhez megállapító átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) jövedelel,Iligazolást,
b) a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság (rendőrség, tűzoltóság, stb.) által készített, a káreseményről (elemi kár, lopás, rablás, stb.) készültjegyzőkönyv másolatát, c) a kár becsült vagy bizonyított értékét tartalmazó okiratot.
(4) Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (5) Átmeneti segély havi rendszerességgel jövedelemkiegészítő támogatásként is megállapítható a tárgyév végéig annak, aki egyedülállóként rendszeres nyugdíjszerű pénzellátásban részesül, és ennek a havi összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
25 (6) Nem állapítható meg átmeneti segély (kivéve az elemi károsultak támogatását): a) annak, aki a jogosuJtsági feltételeknek nem felel meg,
b) annak, aki szabadságvesztés, büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, c) ha bizonyítható, hogy a segélyt kérő, illetve azt felvevő személy/család az igazolt havi
nettó összjövedelemnél magasabb életszínvonalon él, illetve, hogy az átmeneti segélyre szociális szempontból nem szorul rá, d)
annak a gyermekes családnak, aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult.
(7) Az átmeneti segély összege esetenként maximum 20.000,- Ft lehet, de éves szinten 60.000,-Ft-nál nem lehet több. . (8) Az elemi kár esetén megállapítható átmeneti segély összegét a kár becsült vagy bizonyított értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a kár mértékét és a tárgyévben a 200.000,- Ft-ot. (9) Hatáskörre és illetékességre való tekintet nélkül az arra rászorulóknak átmeneti segélyt kell megállapítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosítónak az intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és az értesítéssei egyidejűleg megigényli a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
Temetési segély 21.§ (l) Az önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt
köteles, vagy b) aki tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját,
illetve családj a létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező nevére szóló, az eredetivel megegyező temetési számla fénymásolati példá-
nyát, és
'
b) az eredeti halotti anyakönyvi kivonat helyszíni bemutatását követően, annak fénymásolati példányát.
(3) A temetési segély iránti kérelem benyújtásának határideje a temetést követő 60 nap. E határidő elmulasztása jogvesztő. (4) A temetési segély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell, a temetés várható költségének igazolását és a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolt példányát. (5) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyug-
díj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 16. §-a alap-
ján temetési hozzájárulásban részesült.
26 /Hdt. 16. § (l) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. A temetési hozzájárulás összege, az L járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék./ (6) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés (köztemetés) költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (7) A temetési segély összegét az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemtől fliggően az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani: A rövidítések jelentése: J=
Ny
egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem
= az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
J (Ft): A temetési segély összege (Ft): OxNy- 1,4xNy 40.000 1,4 x Ny- 1,8 x Ny 35.000 l ,8 x Ny - 2,2 x Ny 30.000 2,2 x Ny - 2,6 x Ny 25.000 2,6 x Ny- 3,0 x Ny 20.000 (8) Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a temetési segély a temetési számla hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított l O napon belüli) benyújtására való kötelezés me llett. A felnőttekkel kapcsolatos természetben nyújtott szociális ellátások Méltányossági - közgyógyellátási igazolvány 22. § (l) A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg: a) akinek' háztartásában az együtt élő családtagok jövedelmét együttesen figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, vagy
b) akinek egyedülállóként az egyhavi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 2,5-szeresét, és c) háziorvosa, illetve a gyógykezelést végző más orvos által kiállított igazolás szerint:
- térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, és az általa szedett gyógyszerek felírhatók közgyógyellátásra jogosító igazolványra, és - egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a kérelmező saját jövedelmének l O %-át.
27
(2) A közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező háziorvosának igazolását a kérelmező egyhavi átlagos térítésköteles gyógyszerköltségéről,
és
b) a kérelmező jövedelemigazolását
(3) A méltányossági - közgyógyellátási igazolvány a feltételek vizsgálata nélkül jár : a) a 70. életévét betöltött kőbányai állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személynek
b) szervezeti tagságának hiteles igazolása mellett az Ötvenhatos Szövetség Kőbányai Szer-
vezete kőbányai állandó bejelentett lakcímmel rendelkező tagjának. (4) Nemjogosult méltányosságból közgyógyellátásra, aki a) az együttes jogosultsági feltételeknek nem felel meg,
b) a közgyógyellátási igazolvány kiadását egyszeri gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz,
vagy térítésmentes gyógyszer vásárlásához kéri, c) aSzt. 50.§ (l) bekezdése alapján alanyi jogonjogosult a közgyógyellátásra.
Köztemetés
23. § (l) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell- a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül- gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésérő l, ha a)
nincs vagy nem
lelhető
fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (4) Ha a meghalt személy nem volt kőbányai lakos, az önkormányzat a meghalt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól megigényli a köztemetés költségeinek megtérítését (5) Azokat az egyedülálló személyeket (különösen a gondnokolt, illetve gondozott személyek), akiknek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles vagy képes hozzátartozója, debizonyíthatóan megfelelő mennyiségű pénzösszeg vagy más hagyaték áll rendelkezésre, a kívánságuk szerinti, a köztemetésnél magasabb színvonalú temetésben kell részesíteni. (6) A hagyatéki hitelezői igényt ebben az esetben is be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyző höz.
28
(7) A köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell: a)
tartásra képtelen hozzátartozó esetén a jövedelemigazolásokat,
b) az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.
(8) A köztemetési igényt meghaladó temetés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az elhunyt végakaratának kinyilvánítását arra vonatkozóan, hogy milyen módon szeretné
magát eltemettetni, b) annak igazolását, hogy a temetésre megvan az anyagi fedezet.
Adósságkezelési szolgáltatás
24. §(l) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a lakás nyújthatja be.
bérlője,
tulajdonosa, ha-
szonélvezője
(2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező és (a vele közös háztartásban élő) családtagjai jövedelmét bizonyító igazolá-
sokat, b) a lakás méretét, szobaszámát bizonyító iratokat, c)
a lakást terhelő hátralékot bizonyító igazolást,
d) lakáshitel-hátralék esteében a tulajdonjog fennállását bizonyító iratot,
e) indokolást az elmaradás keletkezésének okáról.
(3) A mellékleteivel hiánytalanul benyújtott kérelem regisztrálását követően a Családsegítő Szolgálat adósságkezelő tanácsadót és - szükség esetén - családgondozót jelöl ki a kérelmező számára. (4) Az adósságkezelő tanácsadó és a kérelmező közösen hátralékrendezési-tervet készítenek, amelyet megállapodásban rögzítenek (5) A hiánytalanul összeállított kérelmet, a hátralékrendezési-tervet, a megállapodást, a kömyezettanulmányt, az igazolásokat a Szolgálat haladéktalanul eljuttatja a Szociálpolitikai Csoporthoz a) amennyiben az adós már a kérelem benyújtása előtt - legfeljebb 3 hónapig együttműködik
az
adósságkezelő
tanácsadóval és fizeti aktuális számláit, valamint a
b) közösen megbeszélt, illetve a felszólító levélben meghatározott időpontokban pontosan
megjelenik. (6) Nem jogosult a támogatásra az a személy, akinek a) a családjában a kérelmet megelőző 6 hónap átlaga alapján számított egy főre jutó havi
nettó jövedelme meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének másfélszeresét, egyedül élő esetében a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, b)
a lakása nagyobb, mint a X. kerületben elismert minimális lakásnagyság
- 2 személyig:
kettő
lakószoba,
- 3 személyig:
kettő
és fél lakószoba,
29
- 4 személyig: három lakószoba, - minden további személy esetén: + fél lakószoba, megelőző
c) a fennálló tartozása nem éri el - a kérelem benyújtását
18 hónapban - az
50.000,- Ft-ot, és d) a fennálló tartozása 6 hónapnál rövidebb ideje áll fenn.
(7)) A Szolgálat az adósságkezelő támogatás igénylése esetén a támogatás formájára és mértékére javaslatot ad polgármesternek. (8) A Szaigálat és az adós között kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a szerződő felek személyi adatait, munkahelyeinek címét,
b) a támogatással csökkentendőhátralékokés díjtartozások pontos felsorolását,
c) a nyújtandó
adósságkezelő
támogatás fajtáját és mértékét,
d) a szerződésszegés hátrányos jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, e) a lakás tulajdonosát nosító jeleit,
terhelő
lakáshitel-hátralék esetén a lakás ingatlan-nyilvántartási azo-
j) a szerződő felek és a tanúk aláírását, valamint g) lakáshitel-hátralék esetén az ügyvédi ellenjegyzést.
(9) Az adósságkezelési szaigáitatás időtartama alatt az adós vaL Az együttműködés során az adós köteles:
együttműködik
a tanácsadó-
a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeré-
séhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni
az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáróL (10) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerzödést köt a tartozás megfizetésérőL
(ll) A
szerződés
aláírására a kérelmező és annak törvényes
képviselője jogosult.
(12) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult: a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, illetőleg
c) az adósságkezelési szaigáitatás igénybevételét követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.
(13) Az adósságkezelési támogatás a (12) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (14) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan ben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.
összegű
részletek-
30 (15) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy meghal, vagy lakóhelye megváltozik, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
Természetben nyújtott egyéb szociális ellátások Természetben nyújtott szociális ellátás különösen az idősek üdültetése, a karácsonyi ajándékozás (ajándékcsomag, vásárlási utalvány).
IV. FEJEZET Záró rendelkezések
Értelmező rendelkezések 26. § E rendelet alkalmazásában: Az Szt. 4. § (l) bekezdésében a vonatkozó - és e rendelethez kapcsolódó hatályos jogszabályokban meghatározott - értelmező rendelkezések az irányadóak. illetékekes önkormányzattól
Hatálybalépés 27. § (l) A önkormányzati rendelet 2004. július l-jén lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre - a még el nem bírált kérelmekre is - alkalmazni kell. (2) A jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3/2004. (Il. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 19/2003. (N. 17.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
ilt tr L
~dó Sándor polgármester
Akihirdetés napja: Budapest, 2004. június 25. Hatálybalépés napja: Budapest, 2004. július l.
...~/-/~ 6r: Ne~ehlstván jegyző
