FÖLDES NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2006. (XI.10) számú RENDELETE a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Földes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Földes Nagyközség Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket. Mindezek figyelembevételével Földes Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy: • a Képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik; • a Képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére; • a Képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Földes polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják. Földes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az önkormányzat 2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Földes Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye: 4177 Földes, Karácsony Sándor tér 5. (3) Az önkormányzat jogi személy [Ötv. 9. § (1) bek.]. (4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Földes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). (5) Illetékességi területe: Földes község közigazgatási területe. (6) Közigazgatási területe, illetve belterülete: 3480 ha
(7) A Község határai: Északon: Tetétlen és Hajdúszovát Keleten: Derecske és Berettyóújfalu Délen: Berettyóújfalu és Sáp Nyugaton: Báránd és Tetétlen (8) Az Önkormányzat jelképeinek (címer, zászló, pecsét) leírását, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (9) Az önkormányzat által adható elismerő címek adományozásának, valamint a település helyi ünnepnapjára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok 3. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak [Ötv. 1. § (2) bek.]. (2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül [Ötv. 1. § (3) bek.]. (3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. [Ötv. 1. § (6) bek.] Ennek megfelelően: a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban, b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt. c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik. (4) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat. (5) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza. 4. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben [Ötv. 2. § (3) bek.]. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett érdekképviseleti szerv, társadalmi, illetve civil szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (2) Önkormányzati döntést: a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására -
bizottsága, a polgármester, Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete, illetve a helyi népszavazás hozhat. 5. §
(1)
A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a kistérségi önkormányzatokkal, környékbeli városi önkormányzatokkal, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal. Az együttműködés célja: kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök 6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (2) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: a) az egészséges ivóvízellátásról, b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, c) az egészségügyi és szociális alapellátásról, d) a közvilágításról, e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről [Ötv. 8. § (4) bek.]. (3)
A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. (5) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (4) bekezdésben említett feltételeket. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása 7. § (1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a) a polgármesterre; b) a bizottságokra; valamint c) Földesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat testületére átruházhatja. (2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja [Ötv. 9. § (3) bek.]. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (3) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók [Ötv. 9. § (3) bek.]. (5) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) az önkormányzati rendeletalkotás; az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; b) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés; c) a helyi népszavazás kiírása; d) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása; e) a díszpolgári cím adományozása; f) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás, g) a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás; i) a településrendezési terv jóváhagyása, j) hitelfelvétel, valamint a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott folyószámla-hitelkeretet meghaladó folyószámla-hitel felvétele, k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; m) intézmény alapítása; n) vállalkozás, gazdasági társaság alapítása, o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; p) felterjesztési jog gyakorlása; (általánosságban: véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő) q) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása; r) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti; s) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása 8.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A képviselő-testület – a munkatervében meghatározott időpontban – havi rendszerességgel tartja üléseit. A Képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülésszüneteket minden év július 1-től július 31-ig állapítja meg. (3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható. (4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (5) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére [Ötv. 12. § (1)
bek.]. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is. Ilyen sürgős halasztást nem tűrő esetekben az ülés előtt 5 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybevehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. (6) A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja [Ötv. 92/C. § (6) bek., 98. § (2) bek. f) pont, illetve Ötv. 49. § (2) bek.]. (7) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek valamint a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. (8) A helyben szokásos módon közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban. A meghívó kifüggesztendő a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján. (9) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket; b) országgyűlési képviselőt; c) a jegyzőt; d) polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit (aljegyző, irodavezetők) e) akit a Képviselő-testület javasol, illetve a polgármester egy-egy napirendi ponthoz meghív. e.) a települési kisebbségi önkormányzat elnökét (10) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (11) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzőt; b.) a polgármester által meghívottakat; c.) az illetékes országgyűlési képviselőt; d.) a lakossági szervezetek képviselőit; e.) a települési kisebbségi önkormányzat elnökét /Nekt. 30/N.§ (3)/.
A képviselő-testület ciklusprogramja (önkormányzati program) és munkaterve 9.§ (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól [Ötv. 91. § (1) bek.]. (2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő három hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. (3) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el. 10. § A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkaterv tervezetét a polgármester a jegyzővel egyeztetve minden év utolsó testületi ülésén beterjeszti a testület elé. Új képviselő-testület megválasztását követően -első alkalommal- a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre. (4) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni: a) a települési képviselőktől, b) a bizottságoktól c.) a település önszerveződő közösségeitől (5) Évközben lakossági közérdekű javaslat alapján a munkaterv módosítható. (6) A munkaterv tartalmazza: a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét; b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét, a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását; c) előterjesztések elkészítésének határidejét, azoknak a témaköröknek a pontos megjelölését, amelyek eldöntéséhez a testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, d) azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyek elkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, e) az ülésektől függetlenül elvégzendő egyéb szervezési feladatokat, f) és azok felelőseit (lakossági fórumok, évfordulók, ünnepek) (7)A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: a) az önkormányzati képviselőknek; b) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének. 11. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján. A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai 12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános [Ötv. 12. § (3) bek.]. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A hozzászólások időtartamának meghatározása, a vita lezárására, korlátozására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (3) A képviselő-testület: a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené [Ötv. 12. § (4) bek.]. (4) (5) (6) (7) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)
A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt [Ötv. 12. § (5) bek.]. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti [Ötv. 12. § (2) bek.]. akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, utóbbi távollétében az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Az ülésvezető feladatai és jogosítványai: Megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést, Javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére, Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, Napirendi pontonként megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, A hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, Hozzászólásonként megadja, megtagadja illetve megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében, Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel, Tárgyalási szünetet rendelhet el vagy a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti, Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan megatartást tanúsít, Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(8) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van [Ötv. 14. § (1) bek.]. Napirend előtti témák és a napirend 13. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Az előterjesztés 14. § (1)
Előterjesztésnek minősül minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – a polgármester, képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (3)
Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. (4) Az előterjesztések elkészítésének tartalmi és formai követelményeit, valamint a döntések végrehajtásának rendjét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A sürgősségi indítvány 15. § (1)
A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselőtestületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: • a polgármester, • az alpolgármester, • bizottsági elnök • a képviselő-testület tagjai, • a jegyző. c) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend megszavazása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt. e.) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, első napirendként tárgyalja meg.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása 16. § (1)
A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: - Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. -
Ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre az előadó legfeljebb 5 perc időtartamú kiegészítést tehet az előterjesztéshez.
-
Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig írásban bejelentették a polgármesternek. (3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5. perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a felszólalás időtartama a 3. percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható. (5) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet, akit a testület ülésen a vitában elhangzottak késztetnek szólásra. (6) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez. (7) Az előterjesztő, illetve a települési képviselő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak véleményezésre átadja. (8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. (9) Napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait. (10) Személyes megjegyzést tehet (maximum háromperces időtartamban) a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélés szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjából összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. (11) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, de a határozathozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. (12) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. 17.§ (1) (2)
Az ülésvezető előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról dönt. A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt: - A feladatmeghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
-
Informális jelentés tudomásul vételéről, Interpellációról adott válasz elfogadásáról.
(3) A módosító javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének “igen” szavazata szükséges. (egyszerű szótöbbség) (4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (5) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni [Ötv. 14. §]. (6) Szavazategyenlőség esetén nem születik döntés. 18. § (1) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének egyetértő szavazata szükséges. Minősített többség szükséges: a) önkormányzati rendeletalkotáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. a) pont]; b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. b) pont]; c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. e) pont]; d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. f) pont]; e) intézmény alapításához [Ötv. 10. § (1) bek. g) pont]; f) zárt ülés elrendeléséhez, kivéve az a.) pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez nem!) [Ötv. 12. § (4) bek. b) pont]; g) képviselő-testületi tag kizárásához [Ötv. 14. § (2) bek.]; h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához [Ötv. 18. § (3) bek.]; i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához [Ötv. 33/B. § (1) bek.]. (2) Törvényi szabályozáson túl minősített többség szükséges: a.) a Képviselő-testület ciklusprogramjának, munkatervének, gazdasági programjának az elfogadásához, b.) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló helyi rendeletben meghatározott esetekben, c.) hitelfelvétel esetén, valamint a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott folyószámla-hitelkeretet meghaladó folyószámla-hitel felvételéhez, d.) sürgősségi indítvány elfogadásához, e.) testületi hatáskörök átruházásához, f.) a településrendezési terv elfogadásához, g.) Földes Községért Emlékérem, Földes Nagyközség Díszpolgára cím, valamint Földes Nagyközség Közéletéért díj adományozásához, h.) helyi népszavazás kiírásához.
19. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza meg [Ötv. 12. § (6) bek.]. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni. (2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető felolvassa a képviselőtestületi tagok névsorát, a képviselő válaszát “igen”-nel vagy “nem”-mel adja meg. (3) Név szerinti szavazást kell tartani: a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről [Ötv. 18. § (3) bek.]; b) a megválasztott települési képviselők több mint fele indítványozta. (4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (5) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését. (6) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet. 20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. [Ötv. 12. § (6) bek.]. (2) A titkos szavazás az Ügyrendi Bizottság közreműködésével borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. (3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: • a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját, • a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, • a szavazás során felmerült körülményeket. (4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető. 21. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének ...../...... (... ...) számú határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével. (2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie. Kérdés és interpelláció 22. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján a megkérdezettnek 8. napon belül, írásban kell a választ megadni. 23. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt nyújthat be, melyre a megkérdezett az ülésen- vagy legkésőbb 8 napon belül írásban érdemi választ ad. (2) Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni. (3) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek. (4) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3. napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 8 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni. (5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendelheti az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. 24. § A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendje 25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik. (2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja; c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse; (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
A jegyzőkönyv 26. §
a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)
(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet a következő ülésig meg kell őrizni. (2) A hangfelvétel alapján rögzített jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, mely tartalmazza: az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők, a távolmaradt képviselők névsorát, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét; külön indítványra a kisebbségi véleményt, a hozott döntéseket; (a határozat pontos szövegét), a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására (az ülésen történt fontosabb eseményeket), az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket, intézkedéseket, az ülés bezárásának időpontját. (3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jegyzőkönyvbe nem foglalt rendelet hiteles példányát, azokat a képviselői indítványokat, hozzászólásokat, interpellációkat, amelyek csatolását a képviselő-testületi tagok kérték. A jegyzőkönyv irattári példányához – melyet a jegyző évente beköttet - csatolni kell a jelenléti ív eredeti példányát is. A megyei közigazgatási hivatalnak megküldendő jegyzőkönyvhöz a jelenléti ív hitelesített másolatát kell csatolni. (4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá [Ötv. 12. § (1)–(2) bek.]. (5) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában; b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének [Ötv. 17. § (2) bek.]; c) egy példányát a Titkárság kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára (5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben, valamint (4) bekezdés b.) pontjában foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni [Ötv. 17. § (3) bek.]. (6) A jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 19 § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak az érdemi döntést ismerhetik meg. IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok 27. §
(1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása
alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében [Ötv. 16. § (1) bek.]. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben: a) törvény felhatalmazása alapján; b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról [Ötv. 18. § (1) bek.]; c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól [Ötv. 20. § (2) bek.]; d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról [Ötv. 23. § (2) bek.]; e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról [Ötv. 50. § (2) bek.]; f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról [Ötv. 80. § (2) bek.]. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése 28. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti: a) a képviselő-testület tagja; b) az önkormányzat bizottságai; c) a polgármester, az alpolgármester; d) a jegyző; e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői. (2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásában is. (3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. (4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik: a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg; b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is megbízható; c) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készítette el. e) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti; f) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is. (5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá [Ötv. 16. § (3) bek.]. (6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (... ...) számú rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
(7) Ha a rendelet az Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítést célozza, a rendelet záró rendelkezésében fel kell tüntetni az európai közösségi jogra utaló rendelkezést (“jogharmonizációs záradék”). 29. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele (1) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtáblájának, jól látható helyen kell elhelyezni. (2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről [Ötv. 16. § (3) bek.], nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. (3) A hatályos rendeletek jegyzékét e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza. V. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ Általános rendelkezések 30. § A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. 31. § (1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerint esküt tesz [Ötv. 16. § (3) bek.]. Az eskü szövege a következő: “Én ......................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Földes község javát szolgálom. (Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”). (2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja [2000. évi XCVI. tv. 1. § (2) bek.]. 32. § A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el. A képviselő jogai 33. § (1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében [Ötv. 19. § (1) bek.]. (2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont]. (3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt 8 napon belül írásban – érdemi választ kell adni [Ötv. 19. § (2) bek. a) pont].
(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15. napon belül köteles érdemi választ adni [Ötv. 19. § (2) bek. e) pont]. (5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont]. (6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését [Ötv. 19. § (2) bek. b) pont]. (7) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet [Ötv. 19. § (2) bek. d) pont]. (8) A képviselő-testület a gyermek, ifjúsági, sport, oktatási, művelődési feladatkörök ellátásának felügyeletére, a feladatok végrehajtásának folyamatos elenőrzésére 1 fő tanácsnoki tisztséget hoz létre. A tanácsnok személyéről, feladatáról és hatásköréről a rendelet 4. számú melléklete rendelkezik. 34.§ A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit, valamint a tanácsnokot megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg [Ötv. 20. § (2) bek.]. A képviselő kötelezettségei 35. § A képviselő köteles: a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik, b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll), d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti, f) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testületet és annak szervei tekintélyét és hitelét. VI. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok típusai, feladatai és szervezete 36. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A Képviselő- testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek. (3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: - Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, - Településfejlesztési Bizottság, létszáma: 4 fő, - Pénzügyi Bizottság, létszáma: 5 fő, - Szociális Bizottság, létszáma: 6 fő.
(4) Az állandó bizottságok személyi összetételét, valamint az ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja. 37. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat. (2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja. (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik. 38. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja [Ötv. 24. § (1) bek.]. (2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. (3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok működése 39. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen. (2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. 40. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. (4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni [Ötv. 23. § (3) bek.]). (5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt [Ötv. 26. §].
(6) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. (8) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást. 41. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. (2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. (3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről. (4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el [Ötv. 29. §]. VII. fejezet A TISZTSÉGVISELŐK A polgármester 42. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen a 31. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt [Ötv. 32. §]. (3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket: • az illetmény megállapítása, • a jutalmazás, • összeférhetetlenség kimondása, • a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása, • az anyagi felelősség megállapítása. (4) (5)
A polgármester illetményére, majd annak módosítására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot. Ha a polgármester kéri polgármesteri tisztségével összefüggő költségátalányának megtérítését, annak mértékére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
43. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai: a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit [Ötv. 12. § (2) bek.]; b) képviseli az önkormányzatot [Ötv. 9. § (1) bek.]; c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját; d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat; e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését; f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt
megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt [Ötv. 35. § (3) bek.]; (2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően: a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat; b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben; c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek; d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról; e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét; f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat; (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: a) indítványozhatja a bizottság összehívását; b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz [Ötv. 25. § (2) bek.]; (4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok: a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, /munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének/ a meghatározására; d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében [Ötv. 35. § (2) bek.]. (5) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik. (6) A polgármester a polgármesteri hivatalban minden héten, heti 4 órában fogadóórát tart. 44. § A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Hajdú-Bihar megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is [Ötv. 33/C. § (1) bek.]. Az alpolgármester 45. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ [Ötv. 34. § (1) bek.]. (2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. (3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket: • megválasztás, • az illetmény megállapítása,
• • •
összeférhetetlenség kimondása, a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása, az anyagi felelősség megállapítása. 46. §
Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz: a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában; b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban; c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében; d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében. A polgármester, alpolgármester helyettesítése 47. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a rendelet 12. §-ainak a szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ötv. 31. §]. (2) Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat; b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés; c)30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. A jegyző 48. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól [Ötv. 36. § (1) bek.]. (2) A jegyző kinevezéséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. 49. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében: a)a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges; c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e.) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben [Ötv. 36. § (2) bek.]; g.) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel [Ötv. 36. § (2) bek.]; h.) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket,
i.) ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, j.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, k.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról. (2) A jegyző egyéb feladatai: a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket; b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját; c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat; d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is; e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben; f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára; (3) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden héten heti 4 órában fogadóórát tart. (4) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról. Az aljegyző 50. § (1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára az e rendelet 48. §-ában foglalt szabályok szerint aljegyzőt nevez ki. (2) Az aljegyző feladatait a jegyző az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg. VIII. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 51. § (1)
(2) (3) (4) (5)
A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására (Ötv. 38. §). A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. /Ötv. 38.§ (1)/ A hivatal elnevezése: Földes Község Polgármesteri Hivatala Székhelye: 4177 Földes, Karácsony Sándor tér 5. A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal irányítását döntésein keresztül látja el. A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. 52. §
(1) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. (2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (3) Időszaki és rendkívüli feladatok ellátására – a jegyző ajánlására – külön szervezeti egység hozható létre. Erről a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
53. § (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság. (2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni [Ötv. 19. § (2) bek. e) pont]. (3) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik. Ennek keretén belül: a.) a testületi működéshez biztosítja a polgármesteri hivatal tanácskozótermének ingyenes használatát, b.) a polgármesteri hivatal erre kijelölt dolgozója gondoskodik a testületi ülés technikai előkészítéséért (fűtés, világítás stb.) c.) biztosítja a testületi működéssel kapcsolatban felmerülő postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. 54. § (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak. (2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll. 55. § (1) A polgármesteri hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az ügyrend 5/1. számú melléklete tartalmazza. (2) A polgármesteri hivatalban a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az ügyrend 5/2. számú melléklete tartalmazza. X. Fejezet ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 56. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulást hozhat létre. (2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése: a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése; b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása; c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása; (4) A koordináció főbb módszerei: a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai; b) testületi ülések együttes tartása; c) közös bizottságok szervezése. X. Fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 57. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik [Ötv. 49. § (1) bek.]. (2) A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg [Ötv. 50. § (2) bek.]. Közmeghallgatás 58. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart (Ötv. 13. §) az alábbi szabályok figyelembevételével: a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármestertez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok (pl. falugyűlés) megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor; c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő; d.)a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet; e.)a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőbáláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot, a rendezvény előtt legalább 8 nappal. 59. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. XI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 60. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani: a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét; b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során; c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak az e rendelet 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti helyi népszavazással lehet dönteni [Ötv. 80. § bek. (2) bek.]; (2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat. Az önkormányzat költségvetése 61. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik: a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok: • • • • •
fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit, a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése, az igények és célkitűzések egyeztetése, meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét, el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat,
b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselőtestület elé és tartalmazza: • • • • •
a bevételi forrásokat, önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat, a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben, az általános és céltartalék pénzeszközeit,
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.
(4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz. (5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai 62. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős [Ötv. 90. § bek. (1) bek.]. (2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen: a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre; b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása; c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését. (3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve biztosítja. (4) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. (5) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. (6) Az (4)–(5) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a polgármesteri hivatal ügyrendjének 5/3. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 63. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi [Ötv. 92. § (1) bek.]. (2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (3) A jegyző feladata a FEUVE és a belső ellenőrzési rendszer biztosítása. (4) A belső ellenőrzést az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szervezet látja el. (5) A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél: a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését [Ötv. 92. § (3) bek.]. (6) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek [Ötv. 92. § (4) bek.]. (7) E szabályzathoz csatolni kell a „Költségvetési ellenőrzés” című mellékletet, melyet e rendelet 6. számú melléklete tartalmaz.
Felterjesztési jog 64.§ (1) A képviselő-testület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását [Ötv. 101. § (1) bek. c) pont]. (2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti [Ötv. 101. § (1) bek.]. (3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét. XII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 82. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2004. (IV.29.) számú rendelet, valamint az azt módosító 6/2006. (III.01.) számú és 16/2006. (X.13.) számú rendelet. Az SZMSZ mellékletei: 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet
A Képviselő-testület kötelező és önként vállalt feladatai A Képviselő-testület tagjainak névsora A képviselő-testületi előterjesztések elkészítésének tartalmi és formai követelményeiről a döntések végrehajtásának rendjéről Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének állandó bizottságai tagjainak névsora, feladata, hatásköre, a tanácsnok névsora, feladata hatáskörének személyi összetétele Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testület Polgármeteri Hivatalának Ügyrendje
4. számú melléklet
5. számú melléklet 5/1. számú melléklet 5/2. számú melléklet 5/3. számú melléklet 6. számú melléklet
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek jegyzéke Ügyrend a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő feladataira Költségvetési ellenőrzés Az SZMSZ függeléke:
1. Hatályos rendeletek jegyzéke
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
1. számú melléklete
FÖLDES NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI
- FÖLDES 2006.
Kimutatás Földes Nagyközségi Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatairól és azokat ellátó szervezetekről és finanszírozás módjáról Fedezeti Jogszabályi Szakfeladat Feladatmutató Feladatot ellátó szerv Feladat jellege összeg hivatkozás megnevezése száma megnevezése megnevezése típusa száma megnevezése forrása* KÖTELEZŐ FELADATOK ÁH, Sf. 63121-1 Közutak, hidak, Ötv. Önállóan Helyi közutak Földes 1990.évi alagutak fenntartása Önkormányzat gazdálkodó m2 95.tv. 8 § (1) üzemeltetése, Polgármesteri költségvetési - Közút 2 fenntartása szerv Hivatala - Járda m - Buszmegálló m2 m2 Öf., Sf. Önállóan Lakásgazdálkodás 70101-5 Saját vagy bérelt Ötv. Földes 1990.évi ingatlan Önkormányzat gazdálkodó Önkormányzat 95.tv. 8 § (1) hasznosítása Polgármesteri költségvetési tulajdonában lévő szerv Hivatala ingatlanok üzemeltetése ÁH., Öf., Sf. Önállóan Földes 75115-3 Önkormányzato Ötv. Államigazgatási Önkormányzat gazdálkodó 1990.évi. k igazgatási hatósági feladatok Polgármesteri költségvetési 95.tv. 8 § (1) tevékenysége - Házasság, szerv Hivatala 1991.évi család, XX. tv. Gyámsági - Szabálysértés - Államigazgatás i eljáráskeretébe n hatáskörébe utalt feladatok - Helyi tűzvédelem, közbiztonság - Gazdálkodási feladatok - Adóügyi feladatok
-
Nemzeti és etnikai kisebbség érdekeinek érvényesítése - Sport támogatása 75184-5 Kommunális feladatok - közterület fenntartása, park gondozás - rovar és rágcsáló- irtás közterületen - környezet és természetvédele m - lakosságnál keletkező állati hulladék kezelése Egészséges ivóvíz 75185-6 ellátás
Város-és község Ötv. gazdálkodás 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv.
Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH., Sf.
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv.
Üzemeltetése: Földes Közmű Kft. (100 %-os Földes Önkormányzat i tulajdonú Kft) Beruházások : Földes Önkormányzat Polgármesteri
Kft.
Kft saját bevétele
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Sf. Öf.
Települési vízellátás és vízminősségvédelem
Köztemető fenntartási feladat
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1)
75187-8 Közvilágítási berendezések létesítése üzemeltetése Egészségügyi 85121-9 feladatok - háziorvosi alapellátás, házi gyermekorvosi ellátás , orvosi ügyelet, iskola egészségügyi feladat 85128-6 - fogorvosi 85129-7 alapellátás - Védőnői feladat
Közvilágítási feladatok
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1)
85331-1
Rendszeres szoc.pénzbeli ellátások
85332-2 85333-3 85334-4 85335-5
Rendsz,gyerv.pé nz. Munkan.ellt. Eseti pénz.ellt.
Köztemető fenntartása
Szociális igazgatás, ellátások -pénzbeli ellátások időskorúak járadéka, temetési segély, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási
75186-7
Háziorvosi szolgálat
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv.
m2
Hivatala HBM-i Temetkezési Vállalat
Rt.
Ösz.
Öf., Sf.
körzet
Emericus Kft. Dr.Boros Erzsébet KORIN-MED Bt
Kft. Egyéni vállalkozó Bt.
MEP támogatása ellátó szervnek
Bt.
Fogorvosi szolgálat Védőnői szolgálat
1991.évi XX. tv. 1993.évi III.tv.
fő
Hypnodent 97 Bt. Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
MEP támogatás ellátó szervnek MEP támogatás ÁH.,Öf.,Sf.
támogatás, ápolási díj, átmeneti segély
Eseti gyermv.pénz.ellt . Szennyvízelveze Ötv. tés- és kezelés 1990.évi. 95.tv. 8 § (1)
Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés - Szennyvíz elvezetés csatornázás - Folyékony hulladék ártalmatlanítás
90111-6
Környezettisztaság és település tisztasági feladatok - Szeméttelep üzemeltetése - Lomtalanítás Szociális alap ellátások - házi segítség nyújtás - családsegítés - szociális étkeztetés
90211-5
Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv.
85323-3
Házi segítségnyújtás Családsegítés Szociális étkeztetés
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv. 1993.évi III.tv.
85324-4 85325-5
Fő, ellátási napok száma
Üzemeltetése: Földes Közmű Kft. (100 %-os Földes Önkormányzat i tulajdonú Kft) Beruházások : Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Kft.
Kft saját bevétele
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Sf. Öf.
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf., Sf.
Szociális Szolgáltató Központ Sárréti Többcélú kistérségi társulás keretében körzet központi szerep családsegítés
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf., Ib.
Oktatás, művelődés 55232-3 - iskoláskorúak étkeztetése 75176-8 - oktatási intézmény 80121-4 működtetése - általános iskolai oktatás 80122-5
80511-3
Közművelődési feladatok - önszerveződő közösségek
92181-5
Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó isk.okt. Fogyt.tanulók nappali redszerű.ált.müv . megalapózó isk.okt. Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás Művelődési központok, házak tevékenysége
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv. 1993.évi 79 tv.
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi
Fö, Tanuló csoport
és gyermekjóléti szolgáltatás esetében ( Nagyrábé, Bihartorda, Földes) Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ
Részben önállóan Gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf., Ib.
Karácsony Sándor Általános Művelődési
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési
ÁH.,Öf., Ib.
-
XX. tv.
támogatása lakosság művelődése érdekében közművelődési tevékenységnek színteréül szolgáló hely biztosítása
Óvodai nevelés - óvodáskorúak étkeztetése - óvodai intézményi vagyon működtetése - óvodáskorúak nevelése Nyilvános könyvtári tevékenység Felnőtt lakosság , ifjúság és nemzetiségeknek
55231-2 75176-8 80111-5
92312-7
Önként vállalt feladatok Szabadidő hasznos 55141-4 eltöltése pihenés, gyermek és felnőtt
Óvodai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Óvodai nev. iskolai életmódra felk. Közművelődési könyvtári tevékenység
Üdültetés
Központ
szerv
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv. 1993.évi 79 tv
Férőhely Fő
Községi Napközi Otthonos Óvoda
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf., Ib.
Ötv. 1990.évi. 95.tv. 8 § (1) 1991.évi XX. tv. 20/1992 (I.28) Korm.rend.
Db.
Községi Könyvtár
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf., Ib.
m2
Önállóan Földes Önkormányzat gazdálkodó Polgármesteri költségvetési
Sf.
lakosság részére pihenőház fenntartása (Síkfőkút, Keleti part) Építésügyi Igazgatási feladatok (Sáp, Tetétlen) Piac és vásári tevékenység - piac üzemeltetés - mázsaház üzemeltetés Lakosságnál keletkező szilárd hulladék szervezet elszállítása Falumúzeum létrehozása fenntartása és üzemeltetése ˝Mozi˝ épületének üzemeltetése kulturális, közösségi célok érdekében Szabadidős tevékenység - Szabadidőközpont és Strand üzemeltetése Nappali szociális
Hivatala
szerv
Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf.,
Települési hulladék kezelés köztisztasági tevékenység Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Öf.
93091-0
Fürdő és strand szolgáltatás
Földes Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Sf.
85326-6
Nappali
Szociális
Részben
ÁH.,Öf., Ib.
75114-2
75184-5
90211-5
92601-8
Területi, körzeti igazgatási szervek tevékenysége Város és Községgazdálko dás
m2
Fő
Öf.
Sf.
intézmény fenntartása -idősek klubja
szociális ellátás
Ellátási napok Szolgáltató Központ száma szolgálat
Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás - Támogató szolgálat
85328-8
Egyéb szociális Szoc.tv.1993. 3 és gyermekjóléti tv. szolgáltatás
Vendég étkeztetés Szabadkapacitás kihasználása
55241-1
Munkahelyi vendéglátás
Művészeti oktatás - alapfokú művészeti oktatás zeneművészet, táncművészet, színművészet, képző és iparművészet Közművelődés
80131-3
Alapfokú művészeti oktatás
92181-5
Művelődési
1993.évi 79 tv.
Szociális Szolgáltató Központ Sárréti Többcélú kistérségi társulás keretében körzet központi szerep ( Nagyrábé,Bih ar-dancsháza, Biharnagybajo m, Földes) Ellátási napok Karácsony száma Sándor Általános Művelődési Központ Fő. Karácsony Képző csoport Sándor Általános Művelődési Központ
Karácsony
önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH.,Öf., Ib.
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Öf., Ib.
Részben
Ib.
ÁH.,Öf., Ib.
tevékenység - a lakosság művészeti kezdeményezéseine k, önszerveződéseine k támogatása a művészeti alkotó munka feltételeink javítása a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése 92312-7 Nyilvános könyvtári tevékenység keretében internetes hozzáférés biztosítása a lakosság részére Megjegyzés
*
központok, házak tevékenysége
Sándor Általános Művelődési Központ
önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Közművelődési könyvtári tevékenység
Községi Könyvtár
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
ÁH Ib. Öf. Sf. Ösz.
Államháztartáson belüli bevétel (állami támogatás, hozzájárulás átvett pénzeszköz) Intézményi bevétel Önkormányzati sajátos bevétel (sajátos bevétel, megosztott bevételek) Saját forrás Önkormányzatnak számlázva
Ib.
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
2. számú melléklete
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA
- FÖLDES 2006.
Az önkormányzati Képviselő-testület tagjainak névsora:
1
Antós Erzsébet
2
Diószegi Antal
3
Gurzó László
4
Dr. Juhász József
5
Ifj. Kakucsi Ferenc
6
Kiss Tamás
7
Kovácsné Kenéz Ibolya
8
Máté Istvánné
9
Nagyné Lengyel Erika
10 Pércsi Imre 11 Péter Imre
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
3. számú melléklete
A KÉPVISELŐ -TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEIRŐL, A DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJÉRŐL
- FÖLDES 2006.
AZ ELŐTERJESZTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI ÉS A DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 35. §. (2) bekezdése a.) pontjában valamint Földes település önkormányzata Szervezeti –és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően a Képviselő-testületi előterjesztések alaki és tartalmi követelményeit, azok előkészítésének és végrehajtásának rendjét az alábbiak szerint szabályozom: I. Az előterjesztések tartalmi követelményei 1. A Képviselő-testület elé kerülő döntést igénylő javaslatok irányulhatnak: a) önkormányzati rendelet megalkotására, b) határozat meghozatalára, c) tájékoztató jellegű anyagok tudomásul vételére. 2. Az előterjesztés címét és előadóját a polgármester, illetve a jegyző határozza meg. 3. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll: a) előterjesztés részből, b) határozati (döntési) javaslatból. Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből – az elfogadáson túl – döntési igény nem jelentkezik. 4. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, azt a testület az illetékes bizottsági állásfoglalás, illetve az írásos anyag elkészítése után tárgyalja. 5. Az előterjesztés első, előterjesztő részének tartalma: a) Ismertetni kell azt a helyzetet, ami az előterjesztés elkészítését szükségessé tette. b) Emlékeztetni kell a képviselőket arra, ha a testület már korábban foglalkozott a témával. Ez esetben a testület korábbi döntését mellékelni kell az előterjesztéshez. c) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre, ismertetve a döntés hatását, az esetleg tapasztalt hiányosságokat, a végrehajtás esetleges akadályait, elmaradásának okait. d) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható hatását is. e) Ki kell térni az előkészítés során végzett összehangoló munka, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának, és az esetleges eltérő vélemények ismertetésére. f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek, programok, rendeletek és a jelen előterjesztés összefüggéseinek ismertetésére.
g) A határozati javaslat – annak egyes pontjai – indoklását is az előterjesztés első részében kell szerepeltetni. h) Javaslatot kell tenni – annak indoklásával - a határozati javaslatban szereplő döntés elfogadására, vagy annak elutasítására. 6. Az előterjesztés második, döntési részének tartalma: a) A döntési javaslatokat logikus sorrendben kell beépíteni, hogy pontosan és tömören – az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt, célokat, és feladatokat. b) Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban kell meghatározni a feladatokat. c) Külön kell szerepeltetni a felelős(ök) felhatalmazását, megbízását a feladat végrehajtására, és külön, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy(ek)megnevezését. d) Több felelős esetén – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni, és annak eredményéről a testületet tájékoztatni. A határozati javaslatokban felelősként a polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, a jegyző és az intézményvezetők nevezhetők meg. e) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően – különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van – két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése kötelező. f) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni. g) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – „folyamatos” jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejáratakor adhat jelentést a végrehajtásról. h) Az előterjesztéseket világosan, közérthető módon, a magyar nyelv szabályainak betartásával kell megszövegezni. i) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelzésű lehet, bélyegzőlenyomatot minden esetben alkalmazni kell. II. Az előterjesztések formai követelményei 1. Az előterjesztések – fő szabályként – írásban kerülnek a képviselőtestület elé. Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben. - önkormányzati rendeletalkotás, - a képviselőtestület és szerveinek szervezeti és működési rendje kialakítása, megváltoztatása, - helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiíratása, - önkormányzati jelképek meghatározása,
-
önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, fejlesztési koncepciók, célok meghatározása, önkormányzat tulajdonával és vagyonával kapcsolatos valamennyi ügy, önkormányzati vállalkozással összefüggő ügyek, a település rendezési programmal és rendezési tervvel kapcsolatos ügyek, a társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás, önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése, a képviselőtestület szerveinek tevékenységéről szóló beszámoló, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügy.
2. Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normálsoros gépeléssel, 12 pt betűnagysággal, /1-es sortávolsággal/, a lap mindkét oldalát felhasználva kell készíteni. 3. Hosszabb távra szóló feladatok végrehajtására alkalmazható a „folyamatos” határidő megjelölése, de ebben az esetben is meg kell határozni a végrehajtásáról szóló végső – szükség szerint időközi – jelentéstétel határidejét. 4. A döntés végrehajtásáért lehetőleg egy felelőst kell megjelölni, több felelős esetén a koordinálásért felelős személyt kell megnevezni. 5. Az előterjesztés napirendi pontjának számát a jegyzővel egyeztetve kell feltüntetni. Az iktatószám feltüntetése az előterjesztő feladata. 6. Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelzésű lehet, bélyegzőlenyomatot nem kell alkalmazni. III. Az előterjesztések előkészítésének szabályai 1. Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója felelős. 2. Egy előterjesztésnek több előadója is lehet. Ilyenkor – ha munkaterv nem tartalmazza – a polgármester jelöli ki az előkészítésért felelős személyt. 3. Az előterjesztéseket –az előzetes egyeztetések után – a testületi ülés időpontja előtt 10 nappal kell a jegyzőhöz két példányban benyújtani. Ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre vagy szervekre is. 4. A jegyző az előterjesztést véleményezi törvényességi szempontból, illetőleg vizsgálja a jelen utasításban foglaltaknak való megfelelést. A jegyző az előterjesztés első oldalán rögzíti a törvényességre és a meghívandók listájára vonatkozó részletes észrevételeit további utasításait (pl. átdolgozásra, fénymásolható stb.). 5. A határidőn túl leadott vagy jogsértő előterjesztések képviselőtestület elé viteléről a polgármester dönt.
6. Az előterjesztő az anyagot az észrevételek alapján köteles 2 napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni. 7. Képviselőtestületi ülésen csak a polgármester engedélyével szabad előterjesztést kiosztani. 8. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az intézményvezetők nevezhetők meg. IV. A határozatok végrehajtásának rendje 1. A Képviselő-testület döntéseiben, rendeleteiben valamint határozataiban foglaltaknak a végrehajtása, az abban felelősként megjelölt szerv vagy személy feladata. 2. A végrehajtásért felelősöknek: polgármesternek, alpolgármesternek, bizottsági elnöknek, a jegyzőnek és az intézményvezetőknek, gondoskodniuk kell arról, hogy a megfelelő személy vagy szerv bevonásával a határozat végrehajtása az előírt határidőre teljesüljenek. 3. A határozatot – a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek. 4. A végrehajtásról szóló jelentést a felelősnek kell összeállítania. A beszámolót a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és – ha indokolt – a felelősségre vonásra is. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse. 5. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásáról a felelős részjelentéseit, a határozatban megjelölt időpontokban, vagy szükség szerint kell elkészítenie. 6. A határozatok végrehajtásáról, azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell beszámolni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a beszámoló a határidőt követő második ülésen esedékes. 7. A jelentéseket a lejárt határidőtől számított 10 napon belül kell eljuttatniuk jegyzőhöz. A lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatokról szóló beszámolót a jegyző terjeszti a képviselőtestület elé. 8. A lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatokról szóló beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatban dönt. 9. Az ülésen szóban – a végrehajtással kapcsolatos - meg nem válaszolt kérdésre, 15 napon belül írásban kell válaszolni a képviselőnek. A válaszról a képviselő-testület következő ülésére előterjesztést kell készíteni.
10. A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző felelős. V. Egyes előterjesztésekre vonatkozó külön jogszabályok 1. A képviselőtestület bizottságának előterjesztése a) A bizottság által készített előterjesztésnél a jegyző által kijelölt személy felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, postázásra kész állapotban elkészüljön. b) A bizottságok elnökeinek ajánlott, hogy az előterjesztések készítése során a jelen utasításban foglaltakra legyenek figyelemmel. 2. Önkormányzati intézmény előterjesztése a) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén a feladatkör szerint illetékes hivatali egység előadója felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, postázásra kész állapotban elkészüljön. b) Az előterjesztés elkészítésénél a jelen utasításban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. VI. Záró rendelkezések 1. A szabályzatban foglaltak végrehajtásáról – polgármesteri hivatal útján – a jegyző gondoskodik. 2. A szabályzatot Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2006. (XI.10.) számú rendeletével hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 8/2004. (IV.29.) számú rendeletével jóváhagyott „A képviselő-testületi előterjesztések elkészítésének tartalmi és formai követelményeiről, a döntések végrehajtásának rendjéről szóló jegyzői utasítás” (5. sz. melléklet).
Földes, 2006. november 10.
Jeneiné Egri Izabella sk. polgármester
Kiss Mariann sk. jegyző
508
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
4. számú melléklete
FÖLDES NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI tagjainak névsora feladata, hatásköre
A TANÁCSNOK névsora feladata, hatásköre
-
FÖLDES– - 2006. -
Ügyrendi Bizottság (3 fő): elnök tag: Településfejlesztési Bizottság (4 fő): elnök: tag:
Pércsi Imre Gurzó László Nagyné Lengyel Erika Diószegi Antal Gurzó László Kiss Tamás Kakucsi Ferenc
Pénzügyi Bizottság (5 fő): elnök: tag: külső tag:
Máté Istvánné Pércsi Imre Kovácsné Kenéz Ibolya Antos Erzsébet Szőllősi István
Szociális Bizottság (6 fő): elnök: tag: külső tag:
Kovácsné Kenéz Ibolya Máté Istvánné Nagyné Lengyel Erika Kiss Tamás Sápy Józsefné Szegi Imréné
1./ Ügyrendi Bizottság: Feladata és hatásköre, - lefolytatja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat - közreműködik az SZMSZ kidolgozásában, hatályosulását figyelemmel kíséri, a módosításokra, kiegészítésekre javaslatokat készít, - közreműködik a rendeletek és határozatok végrehajtásában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében, - közreműködik a pályázatok elkészítésében, - gondoskodik az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról és ellenőrzéséről - az önkormányzati képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai vonatkozásában kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést és az összeférhetetlenség kérdésében előterjesztést tesz a Képviselő-testületnek Ellátja mindazt, amit jogszabály a hatáskörébe utal, illetve amivel a Képviselő-testület megbízza. A Bizottság adminisztrációs munkáját segíti: a Titkárság A Bizottság titkára: Katona Gabriella köztisztviselő
2./ Településfejlesztés Bizottság: Feladata és hatásköre: - közreműködik a településfejlesztési- és rendezési tervek kidolgozásában - közreműködik a környezetvédelmi feladatok helyi ellátásában, segíti a köztisztasági, település tisztasági tevékenységet - javaslatot készít a belvíz elvezetési terv elkészítéséhez - figyelemmel kíséri a kereskedelmi szolgáltatási és kommunális feladatokkal kapcsolatos lakossági igényeket - figyeli a feladatkörébe tartozó pályázati lehetőségeket és közreműködik azok elkészítésében - figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlanok és épületek állapotát, javaslatot készít a felújítási munkák ütemezésére - negyedévente környezetvédelmi szemlén áttekinti a település közterületeinek, csatornáinak állapotát, javaslatot készít a tapasztalt problémák megoldására Ellátja mindazt, amit jogszabály a hatáskörébe utal, illetve amivel a Képviselő-testület megbízza. A Bizottság adminisztrációs munkáját segíti: a Műszaki- és Vagyongazdálkodási Iroda A Bizottság titkára: Tóth István, Szőllősi Levente köztisztviselők 3./ Pénzügyi Bizottság: Feladata és hatásköre: - kidolgozza az önkormányzat éves költségvetési koncepcióját - közreműködik az éves költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásában - megtárgyalja és véleményezi a költségvetési végrehajtásáról szóló féléves és háromnegyed éves költségvetési beszámolót - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, - különös tekintettel a saját bevételek alakulására - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, - az önkormányzat intézményeinél pénzügyi ellenőrzést kezdeményezhet - javaslatot tesz a polgármester bérére és jutalmazására - pályázatok benyújtása előtt megvizsgálja, hogy az önkormányzat rendelkezik e az adott pályázathoz szükséges saját erővel, - erről tájékoztatja a testületet Ellátja mindazt, amit jogszabály a hatáskörébe utal, illetve amivel a Képviselő-testület megbízza. A Bizottság adminisztrációs munkáját segíti: Költségvetési- és Gazdasági Iroda A Bizottság titkára: Diószeginé Kovács Éva köztisztviselő 4./ Szociális Bizottság: Feladata és hatásköre: - ellátja azokat a feladatokat, melyet a Képviselő-testület átruházott hatáskörben a helyi szociális rendeletében a hatáskörébe utal - véleményezi a szociális-, egészségügyi- és ellátással kapcsolatos beszámolókat - közreműködik a feladatkörébe tartozó pályázatok elkészítésében Ellátja mindazt, amit jogszabály a hatáskörébe utal, illetve amivel a Képviselő-testület megbízza. A Bizottság adminisztrációs munkáját segíti: Szociális- és Igazgatási Iroda A Bizottság titkára: Egriné Boldogh Tünde köztisztviselő
Tanácsnok (1 fő) Péter Imre képviselő Feladata és hatásköre: - közreműködik a település ifjúsági és sport koncepciójának kidolgozásában - közreműködik az ifjúsági és sport rendezvények előkészítésében - javaslatot tesz a település ifjúsági és sport életének fejlesztésére - összehangolja a településen működő ifjúsági és sport szervezetek tevékenységét - figyeli a feladatkörébe tartozó pályázati lehetőségeket és közreműködik azok elkészítésében - figyelemmel kíséri és tájékoztatja a képviselő-testületet a település Közművelődési Programjának, ifjúsági és sport koncepicójának megvalósulásáról
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI. 10.) számú rendeletének
5. számú melléklete
FÖLDES NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE HIVATALÁNAK ÜGYRENDJE
- FÖLDES 2006.
Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Hivatalának Ügyrendje A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bek-e alapján az önkormányzat megalkotta a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ). Az SZMSZ-ben a képviselő-testület az Ötv. 38. §-ában meghatározott feladatok ellátására létrehozta az egységes, "képviselő-testület hivatala" elnevezésű hivatalát és az alábbiak szerint határozta meg annak belső szervezetét, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét: I. Az önkormányzati Hivatal jogállása 1. A képviselő-testület hivatala (a továbbiakban Hivatal) megnevezése: Földes Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Székhelye:4177 Földes, Karácsony Sándor tér 5. sz. 2. A Hivatal jogállása: A Hivatal a képviselő-testület szerve, önálló jogi személy. A Hivatal önálló költségvetési szervként működik a saját költségvetési előirányzatai körében. 3. A Hivatal szervezeti felépítése: A Hivatal az alábbi ábra szerint a következő szervezeti egységekre tagozódik:
Földes Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti Felépítése POLGÁRMESTER
KÉPVISELŐTESTÜLET
JEGYZŐ
Belső ellenőrzés Főépítész Aljegyző
Pénzügyi Iroda Pénzügyi Irodavezető*
Polgármesteri és Jegyzői Titkárság
(Minőségirányítási vezető)
Adó Csoport
- költségvetési előadó - személyügyi-, és intézményi előadó - pénzügyi előadó, és pénztáros helyettes - Viziközmű Társulat pénzügyi előadó
- adóügyi előadó - vállalkozási előadó
Házipénztár - pénztáros
Szervezési Csoport - szervezési előadó - önkormányzati informatikus
Szociális és Igaztgatási Irodavezető*
- irattári előadó - ügyirat kezelési előadó (iktató)
Ügyfélszolgálati Csoport - ügyfélszolgálati előadó - szociális és ügyfél információs előadó
* megfelelnek a ktv. 45.§ (1) bek. g. pontjában előírt vezetői szintnek
Műszaki-, és Vagyongazdálkodási Iroda
- gyámügyi és gyermekvédelmi előadó - I. fokú építési hatóság - anyakönyvi és népesség vezetője* nyilvántartó előadó - foglalkoztatás politikai előadó - műszaki és vagyongazdálkodási előadó Iktató és - pályázati referens, okt. Irattár és ifj. előadó
- Irodavezető-helyettes
Költségvetési Csoport
Szociális és Igazgatási Iroda
4. A szervezeti egységek mellérendeltségi viszonyban vannak egymással, az irodák élén irodavezető áll. Az irodavezetőket - a polgármester egyetértésével - nyilvános pályázat útján a jegyző nevezi ki. A Hivatal nem irodavezető köztisztviselőit a jegyző nevezi ki - a polgármester egyetértésével. II. A Hivatal irányítása, vezetése, működése 1. A Hivatal irányítása: 1.1. A Hivatalt a polgármester irányítja a jegyző útján. Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, melyet a Közszolgálati Szabályzat tartalmaz. 1.2. A jegyző vezeti a Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját. 1.3. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, látja el azon feladatait, melyet a jegyző számára meghatároz. 1.4. A polgármester és a jegyző a Hivatal dolgozói részére szükség szerint tart munkaértekezletet. 2. A Hivatal köztisztviselői a jegyző által meghatározott munkaköri leírás szerint látják el feladatukat. A munkaköri leírás elkészítése és folyamatos aktualizálása a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak szerint történik. 3. A munkáltatói jogok gyakorlása: A jegyző és a polgármester munkáltatói jogának gyakorlásának szabályait a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza. 4. A Hivatal működése: 4.1. A munkarend: a.) A Hivatal dolgozóinak munkarendje: - hétfőtől csütörtökig 730-1630 óráig, - pénteken 730-1330 óráig tart, amely magában foglalja a munkaközi szünetet is. Munkaközi szünet: 12.00-13.00 óra közötti ebédidő. 4.2. Az ügyfélfogadás rendje: Hétfő 8.00-12.00
Kedd 8.00-12.00
Az ügyfélfogadás rendje: Szerda Csütörtök 8.00-16.00 -
Péntek 8.00-11.00
b.) A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje: - polgármester: kedd 8.00-12.00 - jegyző: kedd 8.00-12.00 c.) A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor fogadni kell. d.) Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset, stb.), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel. Ennek elbírálására a jegyző, illetve a szervezeti egység vezetője, ügyintéző jogosult. 5. A helyettesítés szabályozása:
5.1. A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. 5.2. Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. 5.3. Az ügyviteli dolgozó helyettesítését a szervezeti egységek vezetői határozzák meg. 6. Ügyiratkezelés, ügyintézés: A Hivatal ügyiratkezelésére vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló 38/1998. (IX.4.) Korm.rendelet, valamint Földes Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának iratkezelési szabályzata határozza meg. 7. A Hivatal kiadmányozási rendjét a Közszolgálati Szabályzat határozza meg. 8. A Polgármesteri Hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait a számviteli politika szabályozza. 9. A Hivatal munkájával kapcsolatos testületi előterjesztések előadója a polgármester, illetve a jegyző, egyéb előterjesztések előadója a szervezeti egység vezetője is lehet. 10. A Hivatal köztisztviselőinek szakmai képzését a jegyző szervezi és ellenőrzi. 11. A hivatalos bélyegzők megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevő nyilatkozatot ír alá. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A vezető köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé váló bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles. 12. A Hivatal köztisztviselőinek jogállásáról, munkavégzéséről, jutalmazásáról és egyéb juttatásairól külön rendelet rendelkezik. III. A Hivatal feladatai 1. A Hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg. 2. A Hivatal valamennyi szervezeti egységének feladata: - a képviselő-testület és a bizottságok működésével, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységével kapcsolatos meghatározott feladatok ellátása, - a helyi képviselők és az országgyűlési képviselők munkájának segítése, - a társadalmi szervekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés. 3. Az irodavezetők feladatai: - felelős a Iroda munkájáért, annak szakirányú, jogszerű működéséért, - felelős az Iroda feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rá bízott feladatok előkészítéséért és határidőben való végrehajtásáért, - gyakorolja a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot, - előkészíti a feladatköréhez tartozó testületi előterjesztéseket, részt vesz a képviselő-testület ülésén,
- közreműködik az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében, - gyakorolja - átruházott hatáskörben – az Iroda köztisztviselői tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat, - szükség szerint beszámol az Iroda munkájáról, - felelős a Hivatal szervezeti egységei közötti folyamatos tájékoztatásért, információáramlásért, az egységes Hivatal munkáját elősegítő, az egyes szervezeti egységek együttműködését biztosító kapcsolattartásért. IV. Záró rendelkezések 1. A jegyző köteles gondoskodni az Ügyrend naprakész állapotban tartásáról és arról, hogy az Ügyrendet megismerjék a Hivatal köztisztviselői. 2. A Hivatal Ügyrendjét Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete …../2006. (X.I.) számú rendeletével hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 8/2004. (IV.29.) számú rendeletével jóváhagyott Ügyrend (7. sz. melléklet).
Kelt: Földes, 2006. november 10.
……………………………………… Jeneiné Egri Izabella sk. polgármester
………………………………. Kiss Mariann sk. jegyző
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
5/1. számú melléklete
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE
- FÖLDES 2006.
Munkaköri jegyzék a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel együtt járó köztisztviselői beosztásokról
Munkakör megnevezése
A munkakör jelenlegi ellátója
1. Jegyző
Kiss Mariann
2. Aljegyző
Katona Gabriella
3. Pénzügyi irodavezető
Diószeginé Kovács Éva
4. Pénzügyi irodavezető-helyettes
Katonáné Hodosi Erika
5. Szociális és Igazgatási irodavezető
Egriné Boldogh Tünde
6. Építési hatósági irodavezető
Tóth István
7. Pénzügyi előadó
Szilágyiné Fülöp Erika
8. Pályázati referens, oktatási és ifjúsági előadó
Szőllősi Levente
9. Adó és vállalkozói főelőadó
Nyírő Józsefné
10. Adó és vállalkozói tanácsos
Rácz Anita Éva
11. Gyámügyi előadó
Kiss Sándorné
12. Személyügyi és intézményi előadó
Barabás Józsefné
13. Pénztáros
Pécsi Miklósné
14. Pénzügyi előadó
Gál Józsefné
15. Anyakönyvvezető
Katona Imréné
16. Ügyfélszolgálati előadó
Körtvélyesi Károly
17. Irattári előadó
Nagyné Nagy Andrea
18. Ügyirat kezelési előadó
Tasnádi Tímea
19. Szervezési előadó
Oláh Lászlóné
20. Foglalkoztatás politikai előadó
Egriné Rácz Éva
21. Szociális és ügyfél információs előadó
Mezőfalvi Szilvia
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
5/2. számú melléklete
KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK ÉS KÉPZETTSÉGEK JEGYZÉKE
- FÖLDES 2006.
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek jegyzéke
Munkakör Pénzügyi főelőadó Személyügyi és intézményi főelőadó Foglalkoztatáspolitikai szervező Ügyfélszolgálati főelőadó
Képzettség
Mérlegképes könyvelő Személyügyi gazdálkodó Számítástechnikai szoftverüzemeltető Információrendszer-programozó
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
5/3. számú melléklete
ÜGYREND A POLGÁRMESTERI HIVATAL GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA
- FÖLDES 2006.
Földes Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
ÜGYREND a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő feladataira
ÜGYREND A Földes Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait figyelembe véve - a következők szerint határozom meg. 1. Az ügyrend célja, tartalma Az ügyrend célja, hogy a vonatkozó központi jogszabályok, valamint a helyi sajátosságok alapján részletesen meghatározza a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének feladatait, a szervezethez tartozó vezetők és más dolgozók gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogköreit. Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: − az éves költségvetés tervezése, − az előirányzat felhasználás, módosítás, − az üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, − a vagyon használat, hasznosítás, − a munkaerő-gazdálkodás, − a pénzkezelés, − a pénzellátás, − a könyvvezetés, − a beszámolási kötelezettség, valamint − az adatszolgáltatás. A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek végrehajtásának részletes előírásait a következő szabályzatok rögzítik: − Számlarend, − Számviteli politika, − Eszközök és források értékelési szabályzata, − Leltározási és leltárkészítési szabályzat, − Bizonylati szabályzat és bizonylati album, − Házipénztár- és pénzkezelési szabályzat, − Bankszámlapénz kezelési szabályzat − Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, − Költségvetési tervezési és beszámolási szabályzat − Belső ellenőrzési kézikönyv
2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. A költségvetési koncepció Az önkormányzat éves költségvetésének összeállítását megelőzően, annak előkészítéseként el kell készíteni a költségvetési koncepciót. A koncepció elkészítéséhez, összeállításához az érvényben lévő központi szabályok és képviselő-testületi döntések figyelembe vételével át kell tekinteni − az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kötelezettségeit, valamint − az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési szervektől beszerzett, valamint a polgármesteri hivatalban meglévő információk alapján ki kell alakítani az önkormányzat költségvetésének készítésénél alapul szolgáló költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell ismerni − az önkormányzatnál működő szakbizottságok - szakterületüket érintő -, valamint − a Pénzügyi Bizottság egész koncepcióval kapcsolatos véleményét. A bizottságok véleményét csatolni kell a testületi előterjesztéshez. A következő év költségvetési koncepcióját november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a képviselőtestületnek benyújtani. A költségvetési koncepció elkészítéséért- a jegyző irányítása mellett – a Pénzügyi Iroda vezetője felelős Az önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét. A helyi kisebbségi önkormányzat elnökének tájékoztatásáért az aljegyző a felelős. 2.2. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az Áht., valamint a Korm. rendelet előírásait, továbbá az Önkormányzat költségvetési koncepciójában foglaltakat. A polgármesteri hivatal előzetes költségvetési javaslatát - az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásával – a jegyző irányítása mellett – a Pénzügyi Iroda készíti el. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: − létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, − a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, − a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat. A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után gondoskodni kell azok kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről. A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek a szervezetünk feladataival, ezen belül az esetleges vállalkozási tevékenységével kapcsolatosak és − jogszabályon alapulnak,
− − − −
szerződésen, megállapodáson alapulnak, tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, az eszközök hasznosításával függnek össze.
A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza − az alap-előirányzatot és − az előirányzati többletet. Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket:
− a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, − a tervévet megelőző évben az önkormányzat által az önkormányzati költségvetés általános- és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét,
− a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, a korszerűsítésből adódó előirányzat-változtatásokat,
− a bevételi előirányzat változását, − a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak az az előirányzat változtatás, amelyet
− az önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka felhasználásakor,
− egyszeri jelleggel engedélyezett az önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Előirányzati kiadási, bevételi többlet tartalma Az előirányzati kiadási és bevételi többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet − egyszeri jellegű vagy − a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások
+ ±
Bázis előirányzat Szintrehozás
+ ±
Alap-előirányzat Előirányzat többlet
+ +
Tárgyévi javasolt előirányzat
+
A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. Az önkormányzat bevételi forrását képező normatív állami hozzájárulás összegének számítási alapját képező mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért, valamint azoknak felülvizsgálata és összesítése után a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága felé határidőre történő továbbításáért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. 2.3.
A költségvetési rendelettervezet összeállítása
Az intézmények és a polgármesteri hivatal költségvetési javaslatai alapján az önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét a következő szerkezetben kell elkészíteni:
a.) az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben;
b.) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; − a személyi jellegű juttatásokat, − a munkaadót terhelő járulékokat (társadalom biztosítási járulék + munkaadói járulék) − dologi jellegű kiadásokat, − az ellátottak pénzbeli juttatásait, − a speciális célú támogatásokat. c.) a felújítási előirányzatok célonként;
d.) a felhalmozási kiadások feladatonként; e.) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben − az általános, és − a céltartalék;
f.) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; g.) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban; h.) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni;
i.) elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése;
j.) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemterv;
k.) elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A költségvetési rendeletnek mindezt − a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint − a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell. A költségvetési rendelet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközeinek változását és - az Önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - az Áht. 116.§ 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pont szerinti mérlegeket. A költségvetési rendelet tervezet elkészítéséért - a jegyző irányítása mellett – a Pénzügyi Iroda vezetője felelős. 2.4. A költségvetési rendelet megküldése a költségvetési szervek részére A képviselő-testület által elfogadott és költségvetési rendeletben foglalt, a költségvetési szervek számára kötelezően betartandó előirányzatokról, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályokról - a rendelet (vagy kivonatának) megküldésével - tájékoztatni kell az intézményeket. A tájékoztatásnak a rendelet elfogadását követő 8 napon belül meg kell történnie, melynek teljesítéséért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. 2.5. Elemi költségvetés összeállítása A tervezés második szakaszában az Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt előirányzatok és szabályok szerint el kell készíteni az önkormányzati hivatal elemi költségvetését. Az államháztartás információs rendszere számára továbbítandó, részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó költségvetést a Pénzügyminisztérium által tárgyévre kiadott nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványgarnitúra kitöltéséért és a költségvetési szervek információs füzeteivel együtt - a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága részére - határidőre történő leadásáért a Pénzügyi Irodavezető és a Pénzügyi Irodavezető-helyettes a felelős. 3. Előirányzat módosítás Az önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott eredeti előirányzatok között előirányzat átcsoportosításokat, illetve előirányzat módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Az előirányzat átcsoportosításra illetve módosításra vonatkozó javaslat elkészítéséért a Pénzügyi Irodavezető és a Pénzügyi Irodavezető-helyettes felelős.
Az előirányzat módosításokról nyilvántartást kell vezetni, amelyért a Pénzügyi Irodavezetőhelyettes felelős. 4. A polgármesteri hivatal üzemeltetési, fenntartási és működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok Az éves költségvetésben tervezett, a hivatal működését szolgáló eszközök, berendezések beszerzéséért, valamint a szükségessé vált karbantartási munkák előkészítéséért, végrehajtásáért az adott témában illetékes irodavezető közreműködésével a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője felelős. 5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 5.1. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat az Áht., valamint az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2000.(IX.28.) számú önkormányzati rendelete tartalmazza. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos, polgármesteri hivatalon belüli feladatok és eljárások a következők. Az Önkormányzat vagyonának folyamatos, naprakész nyilvántartását a Pénzügyi Iroda, valamint a vagyonkataszter felfektetésével és a karbantartásával az aljegyző végzi. Az önkormányzati vagyon részét képező törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyont − forgalomképtelen és − korlátozottan forgalomképes vagyonként kell nyilvántartani. Ezek körét a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény határozza meg. A vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban be kell mutatni. A vagyonkimutatásban a./ tételesen - értékben és mennyiségben - szerepeltetni kell − az önkormányzat tulajdonában és − a polgármesteri hivatal, valamint − az intézmények kezelésében lévő, értékben nyilvántartott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és befektetett pénzügyi eszközöket b./ összevont értékben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon részét képező és − a polgármesteri hivatal, illetve
− az intézmények kezelésében lévő készletek, valamint a követelések, pénzügyi elszámolások értékét A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatáshoz szükséges adatok beszerzéséért, valamint a vagyonleltár összeállításáért a Pénzügyi Iroda felelős. A Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője az ingatlanokat érintő változásokról köteles tájékoztatni az ingatlan-nyilvántartást (vagyonkatasztert) vezető köztisztviselőt. Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok tulajdonjogában bekövetkezett változásokról (vétel, eladás) az ingatlan-nyilvántartást (vagyonkataszter) vezető köztisztviselő köteles tájékoztatni a hivatal könyvviteli nyilvántartását vezető Pénzügyi Iroda dolgozóját (lásd munkaköri leírások). A tájékoztatást a változás bekövetkezését követő 30 napon belül a megfelelő bizonylatok (adásvételi szerződés, képviselő-testületi határozat, tulajdoni lap másolat) átadásával kell megtenni. 5.2. Ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlan vagyonról az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló, módosított 147/1992. (XI. 6.) számú Korm. rendelet és annak melléklete szerinti ingatlanvagyon katasztert kell felfektetni és folyamatosan vezetni. Az ingatlan kataszter − felfektetése, − folyamatos vezetése, valamint − a változások átvezetése és − az adatszolgáltatás teljesítése az aljegyző feladatát képezi. Az adatszolgáltatás csak a jegyző aláírásával teljesíthető. Az ingatlankataszter és a főkönyvi könyvelés adatait évente legalább a költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően egyeztetni kell. Az egyeztetést az aljegyzőnek és a Pénzügyi Iroda ezzel megbízott dolgozójának (lásd munkaköri leírás) kell elvégeznie. 6. Munkaerő és bérgazdálkodás A polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatottak vonatkozásában a polgármester. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) a Pénzügyi Irodán belül a Pénzügyi Iroda vezetője által kijelölt köztisztviselő végzi (lásd munkaköri leírások). A polgármesteri hivatal és a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a Pénzügyi Irodán belül, a Pénzügyi Iroda vezetője által kijelölt köztisztviselő biztosítja, mint jelentőfelelős.
A személyéről és a személyében bekövetkezett változásról a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságát a Pénzügyi Iroda vezetője tájékoztatja. A felelős továbbítja a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához mindazokat a
− rendelkezéseket, − jelentéseket, − okmányokat,
amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítésére, megszűnésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 8 napon belül kell a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához megküldeni. A jutalom kifizetésének megtörténtét követő hónap első napjáig kell
− a kifizetett jutalmakat, − a levont nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához bejelenteni. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek
− az itt nem érintett kérdésekben a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága által kialakított szabályok szerint kell eljárnia,
− az adatközlés, változásjelentés során a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. A Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága. részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 7.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása A szabályozás a Számviteli renden belül található polgármesteri intézkedés formájában. 7.2. Pénzeszközök kezelése A polgármesteri hivatal (önkormányzat) költségvetésének végrehajtása során jelentkező bevételeket és teljesítendő kiadásokat az önkormányzat által meghatározott Raiffeisen Bank Rt. Debreceni Fiókjánál vezetett bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. A polgármesteri hivatal csak − egy hitelintézetnél nyithat költségvetési számlát, illetve költségvetési alcímű számlákat,
− egy elszámolási számlával rendelkezhet. A költségvetési gazdálkodással és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat ezen a számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - kell lebonyolítani. A költségvetési elszámolási számlán levő szabad pénzeszközök - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely hitelintézetnél betétként elhelyezhetők. A polgármesteri hivatal − a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat, valamint − a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására különböző számlákat (pld. elosztási, lebonyolítási, támogatási, adóbeszedési stb.) nyithat. A bankszámlák nyitásával és kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a bankszámlákon kezelt pénzeszközök feletti rendelkezési jogosultságot a polgármesteri hivatal “Bankszámla-pénzkezelési szabályzat”-a rögzíti. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadást csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet teljesíteni. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámla- szerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni. A készpénzforgalom elsősorban a polgármesteri hivatal házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön elkészített “Házipénztár és pénzkezelési szabályzat” rögzíti. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a polgármesteri hivatal elszámolási számláján bonyolódik. A részben önálló intézmények készpénzforgalmának bonyolítására a „Házipénztár és pénzkezelési szabályzat 5. számú mellékletének kiegészítésében foglalt összegek állnak az intézmények rendelkezésére, amelyet minden hónap elején az előző havi elszámolás után a polgármesteri hivatal pénztárából felvesz az ellátmány-kezeléssel megbízott dolgozó. Az ellátmányt év nyitáskor a polgármesteri hivatal a szabályzatban foglalt keretösszegnek megfelelően bocsátja rendelkezésre, év végén az elszámolással egyidejűleg az ellátmány maradványt vissza kell fizetni a polgármesteri hivatal költségvetési elszámolási számlájára. A részben önálló intézmény készpénzellátmányát a részben önálló intézmény vezetője által kijelölt dolgozó kezeli. Az ellátmány felhasználását két példányban, időrendi sorrendben a megbízott személy un. “rovat-elszámolási íven” köteles könyvelni. Az elszámolás során a hónap végén a rovatelszámolási ív egy példányát az érvényesített és utalványozott bizonylatokkal együtt az ellátmány-kezeléssel megbízott dolgozó benyújtja a polgármesteri hivatal részére. A polgármesteri hivatalban a Pénzügyi Iroda kijelölt dolgozója(i). tartalmi és formai szempontból felülvizsgálja a bizonylatokat és gondoskodik a könyvelésükről. A részben önálló intézményben a készpénz bizonylatok utalványozását az intézmény vezetője, ellenjegyzését a jegyző, az aljegyző, valamint a Pénzügyi Iroda kijelölt dolgozója, érvényesítését a Pénzügyi Iroda kijelölt dolgozója(dolgozói) végzi (lásd munkaköri leírások).
7.3. Intézmények pénzellátása A Földes Nagyközségi Önkormányzat a 42/1997.(XI.25.) számú határozata alapján 1998. január 1-jétől intézményei vonatkozásában bevezette a napi finanszírozást. Az intézményfinanszírozás a hagyományos 1/13 rész támogatás átjuttatása helyett napi „limitek” figyelembevételével történik. Minden nap végén a bank elvégzi az egyenleg-rendezéseket, számla-összevezetéseket. E pénzügyi műveletek eredményeképpen nagyobb kamatbevétel érhető el. A bank által biztosított számítógépes rendszer segítségével a Polgármesteri Hivatal intézményenként és önkormányzati szinten is megtekintheti a pénzügyi helyzetére vonatkozó, a döntések megalapozását elősegítő információkat. 7.4. Cél- és címzett támogatások igénybevétele A cél- és címzett támogatások igénybejelentése, igénybevétele és elszámolása során a többször módosított 1992. évi LXXXIX. számú törvény és a - többször módosított - 9/1998. (I. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a következők szerint kell eljárni. Cél- és címzett támogatásokra vonatkozó igény csak a képviselő-testület tárggyal kapcsolatos döntése alapján nyújtható be. Az igénybejelentések összeállításáért a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda a felelős. A támogatás elnyerése esetén megkötendő finanszírozási szerződést a Pénzügyi, valamint a Műszaki–és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője készíti elő, amit a polgármester és a jegyző ír alá. A beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos számlákat a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője vizsgálja (vizsgáltatja) felül. A felülvizsgált számlák hitelintézethez történő benyújtásáról a Pénzügyi Iroda vezetője gondoskodik. A beruházással, felújítással kapcsolatos pénzügyi felhasználásokról - beruházásonként, felújításonként - nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
− − − −
beruházás, felújítás megnevezése, beruházással, felújítással kapcsolatos kiadások tervezett összege, a cél-, címzett támogatás %-os mértéke, összege, a kivitelezői számla = benyújtásának időpontja, = eredeti összege, = felülvizsgált összege, − a beruházással, felújítással kapcsolatban igénybe vett cél-, címzett támogatás %-os mértéke, összege, − a beruházással, felújítással kapcsolatban felhasznált saját forrás összege. A nyilvántartás vezetéséről a Pénzügyi Iroda vezetője gondoskodik. A nyilvántartás vezetőjének feladata a beruházás befejezésekor a Belügyminisztérium részére - a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságán keresztül - küldendő elszámolás elkészítése is.
8. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott alapelveket. Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni − a készpénz kezeléséhez, − jogszabály előírásai alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá − minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A polgármesteri hivatalban szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni − a készpénzcsekket, − kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat (számítógépes „PÉNZES” pénztár-program készíti, nyomtatja), − pénztárjelentést (számítógépes „PÉNZES” pénztár-program készíti, nyomtatja), − sorszámozott űrlapokat, − menetleveleket, − étkezési jegyeket, utalványokat, − számlákat (számítógépes „SZÁMLÁZÓ” program készíti, nyomtatja), egyszerűsített számlákat, nyugtákat Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend, valamint a bizonylati rend és bizonylati album tartalmaz. 9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 9.1. Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról Az Önkormányzat költségvetési szervei elismert tartozásállományát folyamatosan figyelemmel kell kísérni a Korm. rendelet, valamint az Önkormányzat által a költségvetési rendeltben meghatározottak szerint . A tartozásállomány figyelemmel kíséréséért, valamint azoknak polgármester és jegyző részére történő átadásáért a Pénzügyi Iroda átutalásokat végző dolgozója a felelős.
9.2. Időközi költségvetési jelentés Az önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - a költségvetési szerveket is magában foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést a Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell összeállítani. Az önkormányzati szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához, az általa megjelölt határidőre történő továbbításáért a Pénzügyi Iroda ezzel megbízott dolgozója (lásd munkaköri leírások) felelős. 9.3. Időközi mérlegjelentés Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek, valamint az önkormányzati hivatalnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készítenie a Korm. rendelet szerint. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a második és negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Magyar Államkincstár HajdúBihar megyei Területi Igazgatóságához benyújtani. Az önkormányzati szintű időközi mérlegjelentések összeállításáért, valamint annak a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához történő továbbításáért a Pénzügyi Irodán belül a Pénzügyi Iroda vezetője által kijelölt köztisztviselő a felelős (lásd munkaköri leírások). 9.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok Az polgármesteri hivatal Pénzügyi Irodája az egész önkormányzat vonatkozásában (mivel csak részben önálló költségvetési szervei vannak az önkormányzatnak a polgármesteri hivatalon kívül, a gazdálkodási feladatokat a hivatal gazdasági szervezete látja el) az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága által meghatározott határidőre kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a költségvetési beszámoló elkészítésére vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. A beszámolót a polgármesteri hivatal gazdasági szervezete állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével. 9.4.1. A féléves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleg, valamint a pénzmaradvány-kimutatás és az eredmény-kimutatás annak nem része. A féléves költségvetési beszámoló − pénzforgalmi jelentést és − az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A polgármesteri hivatalnak a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie.
A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és, azt a jogszabály által előírt határidőig kell benyújtani a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához. A féléves beszámoló összeállításáért és a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához határidőre történő továbbításáért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. 9.4.2. Az éves beszámoló tartalma, beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok Az éves költségvetési beszámoló részei: − könyvviteli mérleg, − pénzforgalmi jelentés, − pénzmaradvány-kimutatás, − eredmény-kimutatás, − kiegészítő melléklet. Az önkormányzat az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított nyomtatványgarnitúra segítségével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve - kell összeállítani. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következő feladatokat kell elvégezni: − leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, − az előirányzatok egyeztetése, − év végi zárlati munkák elkészítése, − a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák keretében elvégzendő feladatok:
− a bankszámlák egyenlegének egyeztetése a december havi utolsó bankszámla-kivonat adataival,
− a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetése a főkönyvi pénztárszámla adatával,
− a polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önálló intézmények részére kiadott ellátmányok egyeztetése,
− a decemberben kifizetett bérek elszámolása feladás alapján, − a bevételek és kiadások könyvelése december 31-ig szakfeladatonként,
− a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők, egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók, hitel) állomány-változásának elszámolása a tőkeváltozással szemben,
− a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetése az állományi számlákra a tőke-változással egyidejűleg történő elszámolással,
− az értékcsökkenések elszámolása, − a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetése a Költségvetési bevételek és kiadások, illetve a Vállalkozási bevételek és kiadások számlára,
− a Költségvetési bevételek és kiadások és a Vállalkozási bevételek és kiadások számla átvezetése a Költségvetési tartalék, illetve a Vállalkozói tartalék számlára. Az éves beszámoló összeállításáért és a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatóságához határidőre történő továbbításáért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. Az előzőekben leírtakon túl a beszámoló részét képezi továbbá
− a normatív állami hozzájárulásokkal, valamint − a címzett- és céltámogatásokkal történő elszámolás. A beszámoló összeállításához szükséges adatokat a támogatási formákkal kapcsolatos nyilvántartást vezető személy köteles biztosítani. A normatív állami hozzájárulással való elszámolás érdekében a tényleges mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. Az intézmények által szolgáltatott adatokat a beszámoló végleges összeállítása, a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága részére történő leadása előtt ellenőrizni kell. A tényleges mutatószámokra vonatkozó adatszolgáltatás határidejét úgy kell kialakítani, hogy annak ellenőrzése a beszámoló elkészítéséig megtörténhessen. A mutatószámok ellenőrzéséért, az állami költségvetéssel történő elszámolás pénzügyi teljesítéséért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. A központi költségvetésből igényelt ill. felhasznált normatíva igénylésének és felhasználásának helyességét a belső ellenőr folyamatosan ellenőrzi. Jelzi az esetleges visszafizetési kötelezettséget vagy a normatíváról történő lemondás szükségességét. Megállapításairól írásos jelentést készít. 9.5. Zárszámadás A zárszámadási rendelettervezet összeállításáért a jegyző felelős. A zárszámadást az összehasonlíthatóság érdekében a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani.
A zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközeinek változását és - az Önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - az Áht. 116.§ 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pontja szerinti mérleget. A rendelettervezetet a jogszabályok által előírt mellékletekkel együtt a polgármester a költségvetési évet követő négy hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzat zárszámadásának adatszolgáltatási kötelezettségük van.
összeállításával
kapcsolatban
az
intézményeknek
A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző évenként kiadásra kerülő - zárszámadással és beszámoló készítésével kapcsolatos - rendelkezése szabályozza. 10. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások A polgármesteri hivatalnál a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: − Számlarend, − Számviteli politika, − Eszközök és források értékelési szabályzata, − Leltárkészítési és leltározási szabályzat, − Bizonylati szabályzat és bizonylati album, − Házipénztár- és pénzkezelési szabályzat − Bankszámla-pénzkezelési szabályzat, − Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. − Költségvetési tervezési és beszámolási szabályzat − Belső ellenőrzési kézikönyv A szabályzatokat a jogszabályi-, valamint a polgármesteri hivatal feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatok elkészítéséért és aktualizálásáért a Pénzügyi Iroda vezetője a felelős. Ezen szabályzat Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2006. (XI.10) számú rendeletének hatályba lépésével együtt lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti a 8/2004. (IV.29.) számú rendelettel elfogadott ügyrend. Földes, 2006. november 10.
Jeneiné Egri Izabella sk. polgármester
Kiss Mariann sk. jegyző
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
6. számú melléklete
KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉSRŐL
-
FÖLDES 2006.
-
Tartalom Bevezetés
3
I. A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok I/A. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata I/B. Az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírások I/C. Az ellenőrzési nyomvonal
4 4 16 20
II. A belső ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/ szervezet jogállásának, feladatának meghatározása
21 22
III. Mellékletek
25
Bevezetés A Földes Nagyközségi Önkormányzat az SZMSZ-hez a költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat jelen, összevont mellékletben határozza meg. A szabályozás az alábbiak szerint történik: - I. részben találhatóak a FEUVE szabályzathoz kapcsolódó, a FEUVE szabályzat részeként is kezelendő dokumentumok, a - szabálytalanságok kezelésének szabályzata, valamint - az ellenőrzési nyomvonalak, - II. részben kerülnek meghatározásra a belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatban az SZMSZ szintű szabályozást igénylő területek, így - a belső ellenőrzési kötelezettség, - a belső ellenőrzést végzők jogállása és feladatai. Az egyes szabályozási terültekhez kapcsolódó jogszabályi hivatkozást az adott témakör tartalmazza.
I. A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok I/A. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére – figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját – az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb.
1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.
származó
2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata. 3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a szerv vezetője - az 1. számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.4. Általános elvek A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése,
- intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a szerv valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók:
a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. A 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet). 4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei,
- az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény-finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása
1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,
- megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni. 5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje A szerv vezetője köteles bevonni más személyeket is – a szerv 1. számú mellékletében meghatározottak szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. A szerv vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy
- szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. A szabályzat hatálya A szabályzat a szabályzat aláírása napján lép hatályba. Kelt: .................................................................. ........................................................ szerv vezetője
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1. számú melléklet: A szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek A szervnél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni – a felelősségi terület meghatározásával:
Szervezet (szervezeti egység) Pénzügyi Iroda Pénzügyi Iroda
Pénzügyi Iroda Műszaki-és Vagyongazdálkodási Iroda Pénzügyi Iroda Pénzügyi Iroda Pénzügyi Iroda Pénzügyi Iroda Pénzügyi Iroda Pénzügyi Iroda
Közreműködő személy beosztása Tervezés Pénzügyi irodavezető, Pénzügyi csoportvezető Szabályozások készítése, Pénzügyi irodavezető aktualizálása (pénzügyi) Szabályozások készítése, Aljegyző aktualizálása (egyéb) Költségvetés végrehajtása Pénzügyi irodavezető, Pénzügyi csoportvezető Beruházások, felújítások Műszaki-és Vagyongazdálkodási irodavezető Készpénzforgalom Pénztárellenőr bonyolítása Bankszámlaforgalom Pénzügyi csoportvezető Leltározás, selejtezés Pénzügyi előadó Vagyongazdálkodás Aljegyző Beszámolás Pénzügyi csoportvezető Analitikus nyilvántartások Pénzügyi csoportvezető Számviteli feladatok Pénzügyi irodavezető Terület
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 2. számú melléket: Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok:
1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
I/B. Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából a szerv vezetője – figyelembe véve a PM ellenőrzési nyomvonal kialakításához közzétett útmutatóját – a következők szerint határozza meg az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével kapcsolatos szabályokat: 1. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos általános szabályok 1.1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, ill. folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonal a fenitek alapján a szerv folyamataira vonatkozó egyes tevékenységeknek, a tevékenységek jogi alapjának (külső és belső jogforrásának), a felelősöknek, a tevékenységek ellenőrzésének, nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak a meghatározása. 1.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége több területen is megmutatkozik. Ilyen kiemelt területek: - a felelősségi szintek meghatározása, - a szervezeten belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése, - a szervezeti működés elemzése, feltérképezése. 1.2.1. A felelősségi szintek meghatározása Az ellenőrzési nyomvonal eljárások együttesét jelenti, s ez alapján meghatározásra kerülnek az adott folyamathoz tartozó felelősök, valamint az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal alapján könnyen meghatározhatóak a különböző szinten álló felelősök, így felelősségi láncok jönnek létre. 1.2.2. A szervezeten belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése Az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével a szervezeten belüli együttműködés színvonala, eredményessége nő, mivel a szervezet egyes folyamatai, tevékenységei – felelősök, illetve ellenőrzési pontok révén – kapcsolódnak egymáshoz. 1.2.3. A szervezeti működés elemzése, feltérképezése Az ellenőrzési nyomvonal jelentős pozitív hatást gyakorol a szervezet működésére, mivel elkészítésekor a szervezetben rejlő működési kockázatok könnyen megtalálhatók. 1.3. Felelősség A szerv ellenőrzési nyomvonalai kialakításáért a szerv vezetője tartozik közvetlenül felelősséggel. A szerv vezetőjét azonban nemcsak a nyomvonal kialakításáért, hanem a működtetéséért, fejlesztéséért is felelősség terheli.
2. Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítési szabályai 2.1. A nyomvonalak elkészítésének előkészületi feladatai Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítése előtt gondoskodni kell a szerv működésének folyamatokra osztásáról, azaz - a főfolyamatok, és - a főfolyamatokon belüli részfolyamatok meghatározásáról. A fő- és részfolyamatok a Belső ellenőrzési kézikönyvben kerülnek meghatározásra, melyet a nyomvonal kialakítása előtt ismételten át kell tekinteni, szükség szerint be kell vonni a belső ellenőrzéssel foglalkozó munkatársakat is. Csak a működést teljes egészében átfogó folyamatrendszert lehet alapul venni az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál. A belső ellenőrzési rendszer által meghatározott, és a FEUVE rendszerben használt folyamatleírások egyezőségét biztosítani kell, mivel a két ellenőrzési rendszer így tudja egymás tevékenységét legjobban segíteni, támogatni. 2.2. Az ellenőrzési nyomvonal rendszere Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2.3. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak tartalmi követelményei Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi tartalmi követelményeket. Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza - a sorszámot – elegendő főbb munkafolyamatonként megadni, - a tevékenység, feladat, munkafolyamat - megnevezését, - jogszabályi alapját (lehet központi jogszabály, illetve belső szabályzat), - feladatellátójának megnevezését (ide értve az előkészítőt is), - eredményeként keletkező dokumentumot, - a feladat ellátási határidejét - a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlóinak nevét,* - pénzügyi teljesítésre vonatkozó információt,* - könyvvezetésben való megjelenés adatait. - a tevékenységgel kapcsolatban ellátott előzetes, folyamatba épített, valamint utólagos ellenőrzés - módját, eszközét, - feladatellátóját, - határidőt. A *-gal jelölt követelményeket értelemszerűen nem kell szerepeltetni a tervezésre vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnál.
2.4. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - gazdasági program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a 2.3. pont szerinti adatok. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 2.5. A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó főfolyamatok, tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra a 2.3. pont szerint. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 2.6. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal
- részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet, - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos speciális szabályok 3.1. A szerv vezetője e szabályzat mellékleteként rendelkezhet úgy, hogy az ellenőrzési nyomvonalak további pontosításra, illetve részletezésre kerüljenek. E feladat ellátása érdekében ütemtervet határozhat meg. Az ütemtervben meg kell jelölni ez esetben az egyes részfeladatokat, a határidőket, valamint a felelősöket. 3.2. Az ellenőrzési nyomvonalakat a 3.1. ponttól függetlenül évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, melyért a szerv vezetője tartozik közvetlen felelősséggel. 3.3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos eljárásrendet az eljárásrend aláírását követően kell alkalmazni. Kelt: ………………………………………… ........................................................ szerv vezetője
I/C.
Az ellenőrzési nyomvonal táblázatai folyamatábrája és melléklete Az ellenőrzési nyomvonalak táblázat, folyamatábrák, valamint szöveges leírás alapján kerülnek meghatározásra az alábbiak szerint. Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról
Mellékletek 1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról Az itt felsorolt táblázatokat, folyamatábrákat, és mellékletet lásd a III. mellékletek részben! II. A belső ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a – vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti – belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység az 1. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadók. A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személy - feladatainak maradéktalan ellátása érdekében - az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat, az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani. 3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standard-ek, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása 1. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása A szerv a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezheti meg: - független belső ellenőri szervezet (több főállású belső ellenőrrel), - független belső ellenőr foglalkoztatása, - a független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása, - a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása.
A szerv a fent ismertetett lehetőségek közül az alábbi ellátási formát határozza meg: független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása III. Mellékletek
1. számú táblázat
A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő (4) Keletkező dokumentum (5) Könyvvezetésben való megjelenés 1. Gazdasági program - a képviselő-testület gazdasági programjának előkészítése
Előzetes vezetői ellenőrzés
Módja, eszköze
Feladat HatárFeladat HatárFeladat HatárMódja, eszköze Módja, eszköze ellátója idő ellátója idő ellátója idő
Jegyző és Legalább polgármester program készítésenként
Tervezet megtekintése, konzultáció
Jegyző és Feladat polgármester alatt min. egyszer
Végleges gazdasági program tervezet megtekintése, ellenőrzése
Jegyző
Aktuálisan
Megbeszélés
Jegyző és Ciklusonpolgármester ként min. egyszer
Tervezet megtekintése, konzultáció
Jegyző és Feladat polgármester alatt min. egyszer
A módosítás tervezet, illetve a felülvizsgálat eredményének megtekintése, ellenőrzése
Jegyző
Aktuálisan
Jegyző, Gazdasági vezető, polgármester
A koncepció véleménye ztetése előtt
(1) Önk. tv. (2) Képviselő testület (3) Önk. tv. szerint (4) Gazdasági program (5) -
2. Költségvetési koncepció - koncepció összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepció terv munkapéldány (5) -
Utólagos vezetői ellenőrzés
Megbeszélés
(1) Önk. tv. (2) Képviselő testület (3) Önk. tv. szerint (4) Gazdasági program (5) -
- a képviselő-testület gazdasági programjának módosítása, felülvizsgálata
Folyamatba épített ellenőrzés
Megbeszélés, illetve a Gazdasági tárgyév ¾ éves vezető, gazdálkodásról szóló Jegyző beszámoló tervezet áttekintése. Az önkormányzat bevételi forrásainak számbavétele. Az ellátandó feladatok felmérése (ha van, akkor az intézményekre is kiterjedően).
Koncepció összeállítása előtt
Jogszabályi és belső Gazdasági előírásokkal való vezető folyamatos egyeztetés
Folyamatos Megbeszélés, konzultáció során annak ellenőrzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket
- koncepció véleményeztetése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepció (5) -
- koncepció benyújtása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepció és előterjesztés (5) -
Beszámoltatás, hogy a Jegyző koncepció véleményeztetése mely szerveket érinti (helyi önkormányzati bizottságok, illetve helyi kisebbségi önkormányzat ) A véleményezett Jegyző, koncepció tervezet polgármester benyújtás előtti áttekintése
A koncepció összeállítás át követően
Beszámoltatás arról, Gazdasági hogy a vezető véleményeztetésre jogosultak megkapták a koncepció tervezetet
(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Koncepcióról szóló határozat (5) -
(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) (5) -
- a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belső utasítás (5) -
Dokumentum Jegyző ellenőrzés: a véleményeket csatolták-e a koncepció tervezethez
A koncepció benyújtása előtt
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve alapján a végleges, jóváhagyott koncepció áttekintése
A koncepció megtárgyal ása után
A benyújtás előtt
- koncepció megtárgyalása
3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés
A véleménye ztetés alatt legalább 1 alkalommal
Jegyző, polgármester , gazdasági vezető
Szakmai konzultáció, Polgármester Tervezési értekezleten való , Jegyző, munkák részvétel megbeszélése gazdasági előtt vezető
Központi irányelvek, Gazdasági útmutatók áttekintése vezető
Folyamatos A tervezés elméleti Jegyző szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése
Tervezés során
Írásos feljegyzés az Jegyző egyes tervezési munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről
Egyezetés, szóbeli Gazdasági beszámoltatás, vezető valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés
Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Jegyző a tervezési feladatok ellátásának menetéről
Tervezési feladatok végén
Tervezési munkák előtt
- a tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) (5) -
- a költségvetési rendelet címrendjének kialakítása, a címrend szerinti tervezés
Szóbeli, illetve írásbeli Jegyző utasítás az egyes tervszámok alátámasztásának rendjéről (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye)
Tervezési munkák előtt
A tervezés Gazdasági munkapéldányaiba, vezető alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés
Folyamatos A tervezési Jegyző dokumentáció – beleértve valamennyi tervszámot megalapozó számítást, nyilvántartást stb. áttekintése
Tervezési feladatok végén
Vezetői szóbeli Jegyző beszámoltatás
Tervezési munkák előtt
A tervezési munkák Gazdasági megkezdése során az vezető egyes címrendek költségvetésébe való betekintés
Folyamatos A tervezési Jegyző dokumentáció, a költségvetési rendelettervezet címrend szerinti ellenőrzése
Tervezési feladatok végén
Konzultáció az Jegyző ellátandó egyeztetési feladatokról
Tervezési munkák előtt
Az egyeztetési Gazdasági feladatok vezető dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése
Legalább 1 Az egyeztetés Jegyző alkalommal folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján
Tervezési feladatok végén
A tervezést végző Jegyző személy személyi juttatások tervezésére vonatkozó jogszabályi, illetve belső szabályozási háttérismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása
Személyi juttatások tervezése előtt
A tervezési folyamatok Gazdasági szakmai nyomon vezető követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A személyi juttatások tervezési feladatellát ását követően
(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Címrend (5) -
- a tervezés során ellátandó egyeztetési feladatok (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyezetési dokumentumok (5) -
- a személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, közszolgálati szabályzat, (kollektív szerződés) (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról
- a munkaadókat terhelő járulékok tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, közszolgálati szabályzat (kollektív szerződés) (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
- dologi jellegű kiadások tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
- juttatások, támogatások tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, helyi szociális rendelet, gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó helyi rendelet (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
A tervezést végző Jegyző személy munkaadókat terhelő járulékok tervezésére vonatkozó, a tervezésnél alkalmazandó jogszabályi ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása A tervezést végző Jegyző személy egyes dologi kiadásokra vonatkozó jogszabályi (pl. áfa), belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb.), a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (pl. feladatváltozás) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása Tájékozódás, a Jegyző tervezést végző személy érintett területre vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási (beleértve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése
A munkaadók at terhelő járulékok tervezése előtt
A tervezési folyamatok Gazdasági szakmai nyomon vezető követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végző bevonásával
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról
A munkaadók at terhelő járulékok tervezési feladatellát ását követően
Dologi jellegű kiadások tervezése előtt
A tervezési folyamatok Gazdasági szakmai nyomon vezető követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról
A dologi kiadások tervezési feladatellát ását követően
A terület A tervezési folyamatok Gazdasági tervezése szakmai nyomon vezető előtt követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról
A terület tervezési feladatellát ását követően
- beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
- saját bevételek tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
- az állami támogatások, hozzájárulások, átvett pénzeszközök tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, az állami támogatások tervezésre vonatkozó útmutatók, leiratok, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
- az előző évi pénzmaradvány tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, a pénzmaradványra vonatkozó belső rendelkezések (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
- a bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése, tartalék és/vagy hitel tervezése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Tervezési munkapéldány (5) -
Tájékozódás a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, testületi elképzelésekről Az egyes források igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatás újra ellenőrzése
A terület A tervezési folyamatok Gazdasági tervezése szakmai nyomon vezető előtt követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslat terv variánsok kidolgozására
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A területre Jegyző vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról, a tervvariánsok megalapozottságának ellenőrzése konzultációval
A terület tervezési feladatellát ását követően
A terület A tervezés folyamán a Gazdasági Jegyző, munkapéldányok polgármester tervezése vezető előtt áttekintése, a meglévő szerződésekkel, egyéb dokumentumokkal való összevetése
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A bevétel tervének Jegyző elkészítése után a tervezett adatokról konzultáció
A saját bevételek tervezése után
Jegyző
A terület A tervezési Gazdasági tervezetése munkapéldányok, vezető előtt egyéb adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás
A tervezés alatt legalább 2 alkalommal
A bevételi tervek teljes Jegyző dokumentációjának ellenőrzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás
A terület tervezése után
A tervezés Jegyző feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretről való beszámoltatással
A terület A pénzmaradvány Gazdasági tervezése tervezésének, vezető előtt számításainak ellenőrzése
A tervezés A pénzmaradvány Jegyző alatt tervezését alátámasztó legalább 1 számítások ellenőrzése alkalommal
A terület tervezési feladatellát ását követően
Előzetes konczultáció Jegyző a bevételi és kiadási előirányzatokról, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésének lehetőségeiről
A részterülete k tervezését követően
A feladat alatt legalább 1 alkalommal
Az összesített adatokat tartalmazó tervek elkészítését követően
Jegyző
Az egyensúly Gazdasági megteremtésére vezető vonatkozó levezetések, munkalapok áttekintése
A bevételi és kiadási Jegyző előirányzatok egyezőségének ellenőrzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok, kimutatások alapján
- a rendelet-tervezet elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, központi útmutatók (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Rendelet-tervezet (5) -
- a rendelet-tervezetet megalapozó információk elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Előterjesztés tervezet (5) -
- a rendelet-tervezet előterjesztésének elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Rendelet-tervezet előterjesztése (5) -
- az államháztartási mérlegek összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A mérlegek munkapéldányai, mérlegek (5) -
- a költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Költségvetési rendelet tervezet és előterjesztés, a jóváhagyott rendelet
Előzetes szakmai konzultáció a rendelettervezet tartalmával, formájával kapcsolatos vezetői elvárásokról
Jegyző, polgármester , (pénzügyi bizottság elnöke)
A tervszámok kidolgozása után
A rendelet-tervezet Gazdasági kidolgozása során vezető szóbeli egyeztetés, illetve a félkész anyagok, piszkozatok áttekintése
A rendelettervezet összeállítás a során legalább 2 alkalommal
A kész rendelet- Jegyző tervezet áttekintése, illetve beszámoltatás a feladat ellátásáról
A rendelettervezet elkészítését követően
Előzetes megbeszélés Jegyző, a testület által kért polgármester információk tartalmáról, mélységéről
A rendelettervezet elkésztését követően
Az információk Gazdasági elkészítése során a vezető dokumentumtervezetek , munkapéldányok ellenőrzése, megbeszélés
Az információ k összeállítás a alatt legalább 1 alkalommal
Az információk Jegyző elkészítése során a kész dokumentáció ellenőrzése
A végleges információ elkészítés után
A vonatkozó belső előírások, pl. SZMSZ áttekintése, és az előterjesztéssel szembeni elvárások megbeszélése
A rendelettervezet elkészítését követően
Az előterjesztés Gazdasági összeállítása közben a vezető készülő dokumentációba való betekintés, illetve szükség esetén konzultáció
Az előterjeszté s elkészítése közben legalább 1 alkalommal
A kész előterjesztés Jegyző áttekintése, szóbeli beszámoltatás a feladatról
Az előterjeszté s elkészítését követően
A mérlegek A mérlegek készítése Gazdasági elkészítése során a vezető előtt munkapéldányok ellenőrzése, szükség esetén konzultáció
A mérlegek elkészítése során legalább 2 alkalommal
A kész mérlegek Jegyző áttekintése, szóbeli tájékoztatás kérése a munka elvégzéséről
Az Áht-s mérlegek elkészítése után
Jegyző, polgármester , (pénzügyi bizottság elnöke)
A mérlegekre Jegyző vonatkozó jogszabályi, és kötelezően elkészített belső szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan A képviselő-testület Jegyző rendeletet megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval
A testületi ülés előtt
- az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elemi költségvetés, az elemi költségvetés alapján a részletes eredeti előirányzatok meghatározása szakfeladatonként, eredeti előirányzatok könyvelési naplója (5) Előirányzat könyvelés
- a költségvetési dokumentációk megőrzése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A tervezés során keletkezett és felhasznált dokumentumok listája
Az elemi költségvetés Jegyző tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével
Elemi költségveté s összeállítás a előtt
A kész dokumentációk Jegyző kezelésére vonatkozó utasítás megadása
A dokumentá ciók elkészítését követően
Az elemi költségvetés Gazdasági megállapítása során a vezető munkapéldányok ellenőrzése
Folyamatos Az elkészített elemi Jegyző an költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével
A dokumentációk Jegyző tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése
Az elemi költségveté s elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt Alkalomsz erűen
2. számú táblázat
A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
Előzetes vezetői ellenőrzés Folyamatba épített ellenőrzés Utólagos vezetői ellenőrzés Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő Feladat HatárFeladat HatárFeladat Határ(4) Keletkező dokumentum Módja, eszköze Módja, eszköze Módja, eszköze ellátója idő ellátója idő ellátója idő (5) Könyvvezetésben való megjelenés (6) Pénzügyi teljesítés 1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása Megbeszélés Jegyző Legalább Tervezet megtekintése, Jegyző Feladat Kész szabályzatok Jegyző Aktuálisan - működést megalapozó évente konzultáció alatt min. megtekintése, szabályzatok elkészítése, egyszer ellenőrzés aktualizálása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete (2) Szerv vezetője, Képviselő-testület, (az adott jogszabályok) (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelő jogszabály szerint, illetve évente (4) Szabályzatok (A belső ellenőrzési kézikönyvben, illetve a költségvetési ellenőrzési /FEUVE/ szabályzatban meghatározottak szerint)
- a pénzügyi-gazdálkodási terület költségvetési végrehajtási szabályzatainak elkészítése, aktualizálása
Megbeszélés
Jegyző
Legalább évente
Tervezet megtekintése, konzultáció
Jegyző
Feladat alatt min. egyszer
Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzés
Jegyző
Aktuálisan
1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Szerv vezetője, gazdasági vezetője, munkaköri leírása (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelő jogszabály szerint, illetve évente (4) Szabályzatok (A belső ellenőrzési kézikönyvben, illetve a költségvetési ellenőrzési /FEUVE/ szabályzatban meghatározottak szerint)
2. A személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználása A feladat ellátásával Jegyző A - személyi juttatások, létszám kapcsolatos vezetői költségveté előirányzat felhasználása, és a elvárások s megbeszélése jóváhagyás felhasználás nyomon követése át követően
1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, egyes juttatásoknál a pénztárból (a kifizetésekről feladás készítése)
- jutalom előirányzata és a jutalom kifizetése, valamint a kifizetett összegek ellenőrzése 1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A kifizetés alkalomszerű, a nyomon követés folyamatos (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, vagy pénztárból (A kifizetésről feladás)
A területre vonatkozó Jegyző jogszabályi és belső szabályozási kérdések megbeszélése
Jutalom előirányzat ának meghatároz ása, illetve felhasználá sa előtt
A nyilvántartások, Gazdaságikimutatások vezető vezetésének áttekintése, alapdokumentumokkal való egyeztetése
Az év A nyilvántartások Jegyző során vezetéséről havonta 1 beszámoltatás alkalommal
Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l
A jutalmazás Gazdasági előirányzata vezető meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenőrzése
Előirányzat változtatás, illetve jutalom kifizetése előtt
Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a 1 alkalomma l
A területre vonatkozó Jegyző nyilvántartások, számítások utólagos áttekintése
- az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Személyi juttatások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv
Az előirányzat- Jegyző felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása
3. A dologi kiadások előirányzatának felhasználása feladatok, Jegyző - a dologi kiadások beszerzésével Atevékenységek, kapcsolatos munkamegosztás szakfeladatok és az felhasznált áttekintése tevékenységi általuk dologi kiadások területenként, feladatonként, áttekintése, felelősök meghatározása szakfeladatonként
Negyedéve nként min. 1 alkalommal
Az előirányzat- Gazdasági felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – dokumentumok alapján
Havonta 1 Az előirányzat- Jegyző alkalommal felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás
Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Évente 1- A feladatellátókkal Gazdasági szer, illetve való megbeszélés vezető feladatválto záskor
Igény szerint
A feladatok, Jegyző tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről
Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Évente 1szer, illetve feladatválto záskor
Havi rendszeress éggel
A felelősök Jegyző beszámoltatása
Évente legalább 2 alkalomma l
(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja
- a megrendelések és felhasználások kezelése, a kiadási előirányzatok teljesítése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja. Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv (5) Kötelezettségvállalási nyilvántartásba könyvelés kötelezettségvállalásként és teljesítésként, Könyvelés az érintett 5-ös és 7-es számlára. (6) Bankszámlára utalással, vagy pénztárból (A kifizetésről feladás)
A megrendelések és a Jegyző dologi kiadások felhasználási rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás
A felállított rendszer és Gazdasági az utasítás ellenőrzése vezető a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással
- az előirányzat-felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes dologi kiadások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv
Az előirányzat- Jegyző felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása
4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása A felhalmozási Jegyző - a felhalmozási kiadások kiadások teljesítésével teljesítésével kapcsolatos kapcsolatban a döntés felelősségi kategóriák áttekintése előkészítésért (előkalkuláció,
(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, Közbeszerzési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Negyedévenként (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja
- az előirányzat-felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes felhalmozási kiadások analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzatfelhasználási ütemterv
árajánlatok), a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése Az előirányzat- Jegyző felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása
5. A saját bevétek előirányzat teljesítése
A negyedéven ként min. 1 alkalommal
Az előirányzat- Gazdasági felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján
Havonta 1 Az előirányzat- Jegyző alkalommal felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás
Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Évente 1szer, illetve nagyobb felhalmozá si kiadás esetén
A feladat ellátókkal Gazdasági való megbeszélés, a vezető döntéselőkészítés, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése
Szükség szerint
A beruházási Jegyző tevékenységről a feladatellátók utólagos szóbeli beszámoltatása a megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintésével
Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Negyedéve nként min. 1 alkalommal
Az előirányzat- Gazdasági felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján
Havonta 1 Az előirányzat- Jegyző alkalommal felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás
Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a
- a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, helyi adórendeletek (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Évenként
- a bérleti díjak beszedése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatosan, bérleti szerződések szerint (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja, könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezés
- az adóbevételek beszedése (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, adójogszabályok, az adók beszedésére, nyilvántartására vonatkozó jogszabály, helyi adó rendeletek, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend, illetve az adóztatásra vonatkozó jogszabályok előírják, könyvelési naplók, (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára. (6) Adóbeszedési számlára, vagy meghatározott esetekben pénztárba történő bevételezés
- egyéb, az előzőekben ki nem emelt bevételek (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Analitikus nyilvántartás ott, ahol azt a belső számviteli rend előírja, könyvelési naplók, (5) Könyvelés az érintett 9-es és 7-es számlára. (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezés
A feladatok, Jegyző tevékenységek, szakfeladatok és az általuk beszedendő bevételek, valamint a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása
Évente 1- A feladatellátókkal Gazdasági szer, illetve való megbeszélés vezető feladatválto záskor
Igény szerint
A feladatok, Jegyző tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről
Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámoló hoz kapcsolódv a
A meglévő Jegyző szerződések, valamint a bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása
Évente 1szer, illetve szükség esetén
A felállított rendszer és Gazdasági az utasítás ellenőrzése vezető a nyilvántartásokba, bérleti szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással
Havi rendszeress éggel
A felelősök Jegyző beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése
Évente legalább 2 alkalomma l
Az adóbevételekkel Jegyző kapcsolatos központi, és helyi jogszabályok (rendeletek) áttekintése, a fontosabb változásokkal kapcsolatos konzultáció
Évente 1szer, illetve szükség esetén
Az adóztatási folyamat Gazdasági figyelemmel kísérése, vezető az adóbevallások, illetve adókivetések kezelésének ellenőrzése, a fizetési fegyelem nyomon követése, adóbehajtási intézkedésekre való utasítás
Havi rendszeress éggel
A felelősök Jegyző beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése, a féléves és éves időszakra a tervezett, a tényleges adóbevétel, valamint a hátralékok áttekintése; beszámoltatás
Évente legalább 2 alkalomma l (a féléves és az éves beszámolás hoz kapcsolódó an)
Bevétel típusonként a Jegyző bevétellel kapcsolatos eljárási rend megbeszélése, felelősök meghatározása
Évente 1szer, illetve szükség esetén
A meghatározott Gazdasági eljárási rend vezető betartásának ellenőrzése a nyilvántartásokba, szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással
Havi rendszeress éggel
A felelősök Jegyző beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése
Évente legalább 2 alkalomma l
- az előirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A betartás határideje folyamatos, a módosítási javaslatok határideje negyedévenként (4) Egyes bevételek analitikus nyilvántartása, Könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv
Az előirányzat- Jegyző felhasználási terv saját bevételekre a vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása
Negyedéve nként min. 1 alkalommal
Az előirányzat- Gazdasági felhasználási ütemterv vezető teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján
Havonta 1 Az előirányzat- Jegyző alkalommal felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás
6. Állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal, egyéb központi forrás előirányzatának teljesítése Az igényléssel Jegyző Negyedéve Az igénylések Gazdasági Havonta 1 - az év közben igényelhető kapcsolatos nként min. rendjének, illetve azok vezető alkalommal támogatások, hozzájárulások, jogszabályok, illetve 1 teljesítésének tájékoztató leiratok, alkalommal figyelemmel kísérése egyéb források igénylése továbbá az igénylési az igénylő (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, központi leiratok (2) A szerv vezetője, gazdasági vezetője, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A vonatkozó jogszabályok, előírások szerint (4) Egyes támogatások igénylésének és a támogatás pénzügyi teljesítésének egyeztetési célú analitikus nyilvántartása, könyvelési naplók, előirányzatfelhasználási ütemterv
- pályázatok (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, központi leiratok, pályázati kiírások, pályázatok elszámolására vonatkozó szabályok (2) Szerv vezetője, illetve a gazdálkodási vezető, gazdasági ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A vonatkozó jogszabályok, előírások szerint (4) A pályázattal kapcsolatos pénzügyi teljesítések egyeztetési célú analitikus nyilvántartása, könyvelési naplók, előirányzat-felhasználási ütemterv
7. Főkönyvi és analitikus könyvelés
feltételek áttekintése
Az egyes pályázatok Jegyző figyelésével, pályázati elképzelésekkel kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása
dokumentumok, valamint a támogatást megítélő értesítések alapján
Havonta A pályázatokkal Gazdasági min. 1 kapcsolatos vezető alkalommal tevékenység figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése
Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Az állami támogatás Jegyző egyeztető tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás
Évente legalább a féléves, éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Havonta 1 A pályázat Jegyző alkalommal tervezeteinek áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás
Havonta min. 1 alkalomma l
- a főkönyvi könyvelés (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos, legalább havonta (4) Könyvelési naplók (5) Könyvelés (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezés könyvelése
- analitikus könyvelés (1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos, legalább havonta (4) Analitikus nyilvántartások (5) Analitikus könyvelés (6) Bankszámlára, vagy pénztárba történő bevételezésre való hivatkozás
- a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat, feladások
A főkönyvi könyvelés Jegyző adott év sajátosságainak, változásának áttekintése. A főkönyvi számla alábontásokra való igény meghatározása. A főkönyvi könyvelés során a munkamegosztás rendjének kialakítása, belső határidők megadása. A központi előírás Jegyző miatt kötelező, illetve a saját belső információigény kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívás A feladások rendjének, Jegyző belső szabályozásának érintettekkel való megbeszélése
(1) Áht., Áht. végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Egyeztetési tevékenység legalább havonta, főkönyvi könyvelésnek feladás negyedévente (4) Könyvelési naplók, negyedéves feladás bizonylatai (5) Főkönyvi könyvelés
Évente 1 alkalommal , a központi, részletes számlakeret -tükör ajánlás megjelenés ét követően
A főkönyvi könyvelés Gazdasági kialakított rendjének vezető betartatása a főkönyvi kivonatok és a számlaforgalmak ellenőrzésével, szükség esetén iránymutatással
Havonta 1 A főkönyvi kivonatok Jegyző alkalommal áttekintése, a teljesítési adatok előirányzattokkal, és előirányzatfelhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, szóbeli beszámoltatás
A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt
Évente 1 alkalommal , az adott évi tényleges könyvelési munkák megkezdés e előtt
Az analitikus Gazdasági nyilvántartások vezető kialakított rendjének ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintéssel, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából
Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás alkalommal
Jegyző
A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt
Évente 1 alkalommal , a tényleges könyvelési feladatok előtt
A feladások Gazdasági elkészítésének vezető figyelemmel kísérése, a feladások számszaki ellenőrzése
Feladásonk Szóbeli beszámoltatás ént 1 alkalommal
Jegyző
A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt
Évente 1 alkalommal , a tényleges könyvelési feladatok előtt
A bizonylati rend Gazdasági betartásának nyomon vezető követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás
Feladásonk Szóbeli beszámoltatás ént 1 alkalommal
Jegyző
A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt
8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés
- a bizonylati rend 1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, (2) Szerv vezetője, gazdasági vezetője, munkaköri leírása (3) A szabályzat készítési kötelezettséget elrendelő jogszabály szerint, illetve évente (4) Bizonylati szabályzat, Bizonylati album
A bizonylati rend adott Jegyző évi kiemelt terülteinek áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása
- bizonylatkezelés (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Bizonylatok (belső bizonylatok), kimutatások (5) Analitikus és főkönyvi könyvelés (6) Bankszámlával, vagy pénztárral kapcsolatos pénzmozgás teljesítése a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően
A bizonylatkezelés Jegyző fontosabb területeinek áttekintése, különös tekintettel az új bizonylatkezelési területekre
Évente 1 alkalommal , a tényleges könyvelési feladatok előtt
A bizonylatkezelés Gazdasági betartásának nyomon vezető követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás
Havonta 1 Szóbeli beszámoltatás alkalommal
Jegyző
A beszámolás i tevékenysé gekhez kapcsolódó an, azok előtt
Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint
A pénztár Gazdasági tevékenységének vezető áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás
Havonta 1 A pénztári tevékenység Jegyző alakalomm ellenőrzése szóbeli al beszámoltatással
Évente 1-2 alkalomma l
Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint
A bankszámlaforgalom Gazdasági áttekintése a vezető banknapló, illetve a bankszámlaforgalom tételes vizsgálatával
Havonta 1 A bankszámla kezelési Jegyző alakalomm tevékenység al ellenőrzése szóbeli beszámoltatással
Évente 1-2 alkalomma l
9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység - a szerv készpénzforgalmának bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, házipénztár és pénzkezelési szabályzat (2) Pénztáros – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, pénztárjelentés (6) Pénztári bevételezés és kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően
A pénztáros, pénztár Jegyző helyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása
10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység
- a bankszámlaforgalom bonyolítása (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, a bankszámlapénz kezelési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Banknapló (6) Banki bevételezés és kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően
A bankszámlán Jegyző keresztül bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése
- az utalások teljesítése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, bizonylati szabályzat, bizonylati album, bankszámlapénz kezelési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatos (4) Szállítók nyilvántartása, banki utalás (6) Banki kiadás – csak a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását követően
Az utalások teljesítési Jegyző rendje elveinek, a vezetendő nyilvántartások tartalmának meghatározása
Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint
Az utalások rendjének Gazdasági áttekintése a vezető nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció
Havonta 1 Beszámoltatás a bejövő Jegyző alakalomm számlák utalási rendje al betartásáról
Évente 1-2 alkalomma l
A leltározással Jegyző kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése
Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint
A leltározásra való Gazdasági felkészülés során vezető szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése
Leltározásr Beszámoltatás a való felkészülésről felkészülés során 1-2 alkalommal
a Jegyző
Évente 1 alkalomma l
Az eszközök és Jegyző források értékelési szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése
Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint
Az értékelés során Gazdasági szakmai tájékoztatás vezető nyújtása és konzultáció a feladatellátóval
Leltározásr Beszámoltatás az Jegyző a való értékelési feladatok felkészülés ellátásáról során 1-2 alkalommal
Évente 1 alkalomma l
A leltározási ütemterv Jegyző elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése
Évente egy alkalommal , az ütemterv készítése előtt
A készülő ütemterv Gazdasági áttekintése, vezető ellenőrzése, szükség esetén konzultáció
Leltározási Beszámoltatás az Jegyző ütemterv elkészült leltározási elkészítése ütemtervről során 1-2 alkalommal
Évente 1 alkalomma l
11. A leltározási tevékenység
- a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási és leltárkészítési szabályzat (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Leltározás előtt, évente legalább 1 alkalommal
- a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, értékelési szabályzat (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A leltározási, értékelési feladatok ellátása előtt, évente legalább 1 alkalommal
- a leltározási ütemterv elkészítése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási ütemterv (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A leltározási szabályzat szerint (4) Leltározási ütemterv
- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása
A leltározási Jegyző tevékenység előtt a feladatok átbeszélése
Évente 1 alkalommal , a leltározás végrehajtás a előtt
A leltározás Gazdasági végrehajtásának vezető áttekintése a leltározási dokumentumok alapján
Leltározás végrehajtás a alatt 1-2 alkalommal
A selejtezéssel Jegyző kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése
Évente 1 alkalommal , illetve szükség szerint
A selejtezésre való Gazdasági felkészülés során vezető szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése
A Beszámoltatás selejtezésre felkészülésről való felkészülés során 1-2 alkalommal
A selejtezés Jegyző kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése
Évente 1 alkalommal , a selejtezési kezdemény ezés határidejét megelőző 3 hónapban Évente 1 alkalommal , a selejtezés végrehajtás a előtt
A készülő selejtezési Gazdasági kezdeményezések vezető megbeszélése
A selejtezés Gazdasági végrehajtásának vezető áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján
(1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, leltározási és leltárkészítési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Leltározási ütemterv szerint (4) Leltározási ütemterv szerint (leltározási bizonylatok, jegyzőkönyvek stb.) (5) Analitikus és főkönyvi könyvelés a leltározás alapján (többlet és hiány könyvviteli rendezése) (6) Pénzügyi rendezést csak a leltárhiánnyal kapcsolatos felelősség miatt történő befizetés igényel
A leltározás záró Jegyző jegyzőkönyvének átvétele, szükség esetén konzultáció
Évente 1 alkalomma l
12. A selejtezési tevékenység
- a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) A feladatok ellátása előtt, évente legalább 1 alkalommal
- a selejtezés kezdeményezése (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat, vagyongazdálkodási szabályzat, vagyonrendelet (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Selejtezési szabályzat szerint (4) Selejtezési kezdeményezés
- a selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása (1) Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, selejtezési szabályzat (2) Gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Selejtezési szabályzat, valamint a jóváhagyott selejtezési okmány szerint (4) u.a. (5) A selejtezett, illetve hasznosított vagyontárgyak analitikus és főkönyvi könyvelése 6) Pénzügyi rendezést csak a hasznosítással kapcsolatos bevétel igényel
A selejtezési Jegyző tevékenység előtt a feladatok átbeszélése
a Jegyző
Évente 1 alkalomma l
A selejtezési kezdemény e-zés elkészítése alatt 1-2 alkalommal
Beszámoltatás az Jegyző elkészült selejtezési kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról
Évente 1 alkalomma l
Selejtezési tevékenysé g alatt 1-2 alkalommal
A selejtezési javaslat, Jegyző eljárások stb. áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele
Szükség szerint
13. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés)
- a területre vonatkozó szabályok áttekintése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend (2) Szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Évente legalább 1 alkalommal (4) Pénzgazdálkodással kapcsolatos belső szabályozás
- a kötelezettségvállalások bonyolítása (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend (2) Gazdálkodási ügyrend, illetve a munkaköri leírások szerint (3) Folyamatosan (4) Kötelezettségvállalási nyilvántartás (5) Analitikus könyvelés, valamint az analitikus könyvelés feladása alapján a kötelezettségvállalások könyvelése a 0-s számlaosztályba
- a kötelezettségvállalások ellenjegyzése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet
- a teljesítés szakmai igazolása (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet
Valamennyi jogkör Jegyző, gyakorlására polgármester jogosulttal közös megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
A szabályok általános Gazdasági érvényesülésének vezető figyelemmel kísérése, szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése
Havonta legalább 12 alkalommal
Szóbeli beszámoltatás Jegyző a szabályok betartásával kapcsolatban
Szükség szerint
A Jegyző, kötelezettségvállalásra polgármester vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
A Gazdasági kötelezettségvállalási vezető dokumentumok áttekintése, egyeztetése más dokumentumokkal
Havonta legalább 12 alkalommal
Szóbeli beszámoltatás, Jegyző illetve a kötelezettségvállalások nyilvántartásának, valamint az előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése
Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Az ellenjegyzés Jegyző kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
A kötelezettségvállalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása
Minden kötelezettsé gvállalás esetén
Szóbeli beszámoltatás Jegyző az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban
Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a
A teljesítés szakmai Jegyző igazolása menetének, az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
A teljesítés szakmai Gazdasági igazolása menetébe vezető történő betekintés, beszámoltatás.
Havonta 1- Szóbeli beszámoltatás Jegyző 2 a szakmai teljesítés alkalommal igazolásával kapcsolatban
A teljesítés és a Feladatellátó kötelezettségvállalás összehasonlítása.
Folyamatos an
Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Ellenjegyző, illetve gazdasági vezető
- érvényesítés (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet
- utalványozás (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet
- utalványozás ellenjegyzése (1) Az Áht., az Áht. végrehajtási rendelete, a gazdálkodási ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása (2) A pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint (3) Folyamatosan (4) Érvényesítő lap és utalványrendelet
14. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vagyon rendelet, számviteli rend (2) Gazdálkodási ügyintéző – munkaköri leírás szerint (3) Folyamatosan (4) Vagyonnyilvántartás
Az érvényesítés Jegyző kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
Az érvényesítés Gazdasági menetébe történő vezető betekintés, beszámoltatás. Feladatellátó Az érvényesítendő dokumentumok és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint a fedezet meglétének, összegszerűsége, és alaki követelménye betartásának ellenőrzése Az utalványozásra Jegyző, Évente Az utalványozott Gazdasági vonatkozó előírások polgármester legalább 1 dokumentumok vezető megbeszélése, alkalommal áttekintése, egyeztetése feladatellátók , év elején más dokumentumokkal tájékoztatása
Havonta 1- Szóbeli beszámoltatás Jegyző 2 az érvényesítési alkalommal tevékenység ellátásával kapcsolatban Folyamatos an
Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Havonta Szóbeli beszámoltatás legalább 12 alkalommal
Jegyző
Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a
Az ellenjegyzés Jegyző kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
Az utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.
Minden utalványoz ás esetén
Szóbeli beszámoltatás Jegyző az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban
Legalább a féléves és éves beszámoló hoz kapcsolódv a
A Jegyző vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
A Gazdasági vagyonnyilvántartások vezető ba való betekintés, az egyeztetést célzó dokumentumok elkészíttetése
Legalább negyedéve nként
Szóbeli beszámoltatás, Jegyző vagyonkimutatások áttekintése
Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódv a
Ellenjegyző, illetve gazdasági vezető
- a meglévő vagyon hasznosítása (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, vagyon rendelet, számviteli rend (2) Képviselő-testület, a szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – az (1) pontban leírt szabályzatok szerint (3) Folyamatosan (4) Analitikus nyilvántartások (5) A hasznosítással kapcsolatos analitikus és főkönyvi könyvelés (6) A hasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások pénzügyi rendezése
A hasznosítási Jegyző lehetőségek számbavétele, a vonatkozó belső szabályok áttekintése, felelősök meghatározása
Az értékesítésére Jegyző vonatkozó belső (1) Áht., Áht. végrehajtási rendeletei, Számviteli szabályok áttekintése, törvény, Számviteli törvény végrehajtási rendeletei, értékesítési irányok vagyon rendelet, számviteli rend meghatározása (2) Képviselő-testület, a szerv vezetője, gazdasági vezető, gazdálkodási ügyintéző – az (1) pontban leírt szabályzatok szerint (3) Az értékesítésre vonatkozó döntés, illetve döntés-előkészítés szerint (5) Az értékesítéssel kapcsolatos analitikus és főkönyvi könyvelés (6) Az értékesítéssel kapcsolatos bevételek pénzügyi rendezése
Évente legalább 1 alkalommal , év elején
A vagyonhasznosításra Gazdasági vonatkozó előírások vezető betartásának ellenőrzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenőrzése, illetve beszámoltatás)
Legalább negyedéve nként
Szóbeli beszámoltatás, Jegyző vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások megbeszélése
Évente egyszer, legalább a beszámoló hoz kapcsolódv a
Évente Az értékesítési Gazdasági legalább 1 eljárások figyelemmel vezető alkalommal kísérése, beszámoltatás , év elején
A vagyon A vagyonváltozásokkal Jegyző értékesítése kapcsolatos számszaki előtt és szóbeli információ kérés
Legalább negyedéve nként
Jegyző
(1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.
útmutatók megbeszélése
A féléves A féléves beszámolóra Gazdasági beszámoló való felkészültségről vezető előtt tájékozódás, értekezletek megbeszélése
A féléves A féléves beszámolási Jegyző beszámoló tevékenység során készítése szóbeli tájékozódás előtt és során – szükségsze rűen
- a féléves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás
Megbeszélés az egyes Jegyző féléves beszámolási munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről
A féléves Egyeztetés, szóbeli Gazdasági beszámoló beszámoltatás, vezető előtt valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés
Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Jegyző a féléves beszámolási feladatok ellátásának menetéről
A féléves beszámolás i tevékenysé g során legalább 23 alkalomma l Féléves beszámolás i feladatok végén
- a meglévő vagyon értékesítése
15. A féléves beszámolási tevékenység - a féléves beszámoló elkészítésére Ajogszabályokvonatkozó való felkészülés áttekintése, a kiadott
(1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belső utasítás
- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.
- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, a címrend szerinti féléves beszámolás
Szóbeli, illetve írásbeli Jegyző utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)
A féléves beszámolás i munkák előtt
A féléves beszámolók Gazdasági munkapéldányaiba, vezető alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés
Vezetői szóbeli Jegyző beszámoltatás
A féléves beszámoló munkák előtt
A féléves beszámolási Gazdasági munkák megkezdése vezető során az egyes címrendek beszámoló tervezetébe való betekintés
Konzultáció az Jegyző ellátandó egyeztetési feladatokról
A féléves beszámoló munkák előtt
Az egyeztetési Gazdasági feladatok vezető dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése
Legalább 1 Az egyeztetés Jegyző alkalommal folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján
A féléves beszámolás i feladatok végén
A féléves beszámoló Jegyző adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése
A féléves beszámoló munkák előtt
A számszaki adatok Gazdasági valódiságának vezető ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes számlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója
Legalább a féléves beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal
Szóbeli beszámoltatás Jegyző az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről
A féléves beszámolás i feladatok végén
A főkönyvi kivonat Jegyző címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével
A főkönyvi kivonatok készítése előtt
A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése
A főkönyvi A főkönyvi kivonatok Jegyző kivonatok áttekintése készítése során folyamatos an
A főkönyvi kivonatok elkészítését követően
(1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.
- a féléves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyeztetési dokumentumok
- a féléves beszámoló számszaki adatainak előkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Főkönyvi kivonatok, számlaforgalmak kinyomtatása
- a féléves főkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Kimutatások készítése címrend szerint
Gazdasági vezető, címek vezetői
Folyamatos A féléves beszámoló Jegyző dokumentáció áttekintése – beleértve valamennyi előirányzat-teljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. Folyamatos A féléves beszámoló Jegyző dokumentációinak, a határozat, ill. rendelettervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése
A féléves beszámolás i feladatok végén
A féléves beszámolás i feladatok végén
- a féléves beszámoló számszaki elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló
- a féléves beszámolót jóváhagyó testületi dokumentum (határozat/rendelet) elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló-rendelet-tervezet
- a féléves beszámoló előterjesztésének összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámolórendelet-tervezet előterjesztése
- a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámoló-rendelet
- a féléves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves elemi beszámoló
A féléves beszámoló Jegyző számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése
A főkönyvi kivonatok készítése után
A készülő számszaki Gazdasági beszámoló vezető tervezetekbe való betekintés
A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatos an
A jóváhagyó Jegyző dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése
A számszaki beszámoló elkészítését követően
A dokumentum Gazdasági tervezetbe való vezető betekintés, konzultáció
A A dokumentum Jegyző feladatellát tervezet ellenőrzése, ás során tájékoztatás kérése folyamatos an
A tervezet elkészítése után
A féléves beszámoló Jegyző előterjesztésével kapcsolatos elvárások, fontosabb pontok tisztázása
A számszaki beszámoló után
Az előterjesztés Gazdasági tervezet vezető összeállításakor
A A dokumentum Jegyző feladatellát tervezet ellenőrzése, ás során tájékoztatás kérése folyamatos an
A tervezet elkészítése után
A képviselő-testület Jegyző féléves beszámolót megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval Az elemi beszámoló Jegyző tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével
A testületi ülés előtt
A féléves elemi Gazdasági beszámoló vezető megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése
Folyamatos Az elkészített féléves Jegyző an elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése
A féléves elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt
A féléves elemi beszámoló összeállítás a előtt
A számszaki Jegyző beszámolók áttekintése
A számszaki beszámoló k elkészítése után
- a féléves beszámoló dokumentációk megőrzése
A kész dokumentációk Jegyző kezelésére vonatkozó utasítás megadása
A dokumentá ciók elkészítését követően
A vonatkozó Jegyző jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése
Az éves Az éves beszámolóra Gazdasági beszámoló való felkészültségről vezető előtt tájékozódás, értekezletek megbeszélése
A A beszámolási Jegyző beszámoló tevékenység során készítése szóbeli tájékozódás előtt és során szükségsze rűen
Megbeszélés az egyes Jegyző zárszámadáshoz kapcsolódó munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről
Az éves Egyezetés, szóbeli Gazdasági beszámoló beszámoltatás, vezető előtt valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés
Folyamatos Szóbeli beszámoltatás Jegyző az éves beszámolási feladatok ellátásának menetéről
Szóbeli, illetve írásbeli Jegyző utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)
A beszámolás i munkák előtt
A beszámoló Gazdasági munkapéldányaiba, vezető alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérés
Vezetői szóbeli Jegyző beszámoltatás
A beszámolás i munkák előtt
A beszámolási munkák Gazdasági megkezdése során az vezető egyes címrendek beszámoló tervezetébe való betekintés
Folyamatos A beszámoló Jegyző dokumentáció – beleértve valamennyi előirányzat-teljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. – áttekintése Folyamatos A beszámoló Jegyző dokumentációinak, a rendelet-tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése
(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Féléves beszámolóval kapcsolatosan keletkezett dokumentumok listája
16. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére való felkészülés (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.
- az éves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Belső utasítás
- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.
- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, a címrend szerinti éves beszámolás (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a.
A dokumentációk Jegyző tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése
Alkalomsz erűen
A beszámolás i tevékenysé g során legalább 23 alkalomma l A beszámolás i feladatok végén
A beszámolás i feladatok végén
A beszámolás i feladatok végén
- az éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok
Konzultáció az Jegyző ellátandó egyeztetési feladatokról
A beszámolás i munkák előtt
Az egyeztetési Gazdasági feladatok vezető dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése
Legalább 1 Az egyeztetés Jegyző alkalommal folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján
A beszámolás i feladatok végén
Az éves beszámoló Jegyző adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése
A beszámolás i munkák előtt
A számszaki adatok Gazdasági valódiságának vezető ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes számlaforgalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója
Legalább a beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal
Szóbeli beszámoltatás Jegyző az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről
A beszámolás i feladatok végén
A vonatkozó Jegyző jogszabályi háttér, a vonatkozó belső szabályok, a vezetett nyilvántartások áttekintése, a követendő eljárás meghatározása
A beszámolás i munkák közben
A pénzmaradvány- Gazdasági kimutatások vezető tervezetének ellenőrzése, az alátámasztást szolgáló nyilvántartások, főkönyvi számlák ellenőrzése
A beszámoló készítés közben legalább 2 alakalomm al
Szóbeli beszámoltatás Jegyző a pénzmaradvány alakulásáról, és a személyi juttatások maradványának felhasználhatóságáról
A pénzmarad vány kimutatás elkészítését követően
A főkönyvi kivonat Jegyző címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével
A főkönyvi kivonatok készítése előtt
A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése
A főkönyvi A főkönyvi kivonatok Jegyző kivonatok áttekintése készítése során folyamatos an
A főkönyvi kivonatok elkészítését követően
A beszámoló Jegyző számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése
A főkönyvi kivonatok készítése után
A készülő számszaki Gazdasági beszámoló vezető tervezetekbe való betekintés
A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatos an
A számszaki beszámoló k elkészítése után
(1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Egyeztetések dokumentumai
- az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje, és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Főkönyvi kivonatok, számlaforgalmak kinyomtatása
- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat, pénzmaradvánnyal kapcsolatos belső szabályzat, utasítás (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Pénzmaradvány kimutatás, személyi juttatás maradványának kimutatása
- az éves főkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Főkönyvi kivonat címrend szerint
- az éves beszámoló számszaki elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Éves beszámoló tervezete
Gazdasági vezető, címek vezetői
A számszaki Jegyző beszámolók áttekintése
- az államháztartási mérlegek összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A mérlegek munkapéldányai, mérlegek
- az éves beszámolót jóváhagyó testületi rendelet elkészítése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A rendelet-tervezet
- az éves beszámoló előterjesztésének összeállítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A rendelet-tervezet előterjesztése
- az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Jóváhagyott, végleges rendelet
- az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) Elemi beszámoló
A mérlegekre Jegyző vonatkozó jogszabályi és kötelezően elkészített belső szabályok megbeszélése, iránymutatás a mérlegek elkészítésére vonatkozóan A jóváhagyó Jegyző dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése Az éves beszámoló Jegyző előterjesztésével kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása
A mérlegek A mérlegek készítése Gazdasági elkészítése során a vezető munkapéldányok ellenőrzése, szükség esetén konzultáció
A mérlegek A kész mérlegek Jegyző készítése áttekintése, szóbeli során tájékoztatás kérés legalább 2 alkalommal
Az ÁHT-s mérlegek elkészítése után
A számszaki beszámoló elkészítését követően
A dokumentum Gazdasági tervezetbe való vezető betekintés, konzultáció
A A dokumentum Jegyző feladatellát tervezet ellenőrzése, ás során tájékoztatás kérése folyamatos an
A tervezet elkészítése után
A számszaki beszámoló után
Az előterjesztés Gazdasági tervezet vezető összeállításakor
A A dokumentum Jegyző feladatellát tervezet ellenőrzése, ás során tájékoztatás kérése folyamatos an
A tervezet elkészítése után
A képviselő-testület a Jegyző zárszámadást megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval Az elemi beszámoló Jegyző tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével
A testületi ülés előtt
Az elemi beszámoló Gazdasági megállapítása során a vezető munkapéldányok ellenőrzése
Folyamatos Az elkészített elemi Jegyző an beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése
Az elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információ s rendszerbe való továbbítása előtt
Az elemi beszámoló összeállítás a előtt
- az éves beszámoló dokumentációk megőrzése (1) Áht, Áht. műk. rendje és költségvetési, beszámolási szabályzat (2) Az (1) részben meghatározott szabályzat szerint (3) u.a. (4) A beszámolóval kapcsolatban keletkezett dokumentumok listája
A kész dokumentációk Jegyző kezelésére vonatkozó utasítás megadása
A dokumentá ciók elkészítését követően
A dokumentációk Jegyző tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése
Alkalomsz erűen
1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA
Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája 1. GAZDASÁGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS VÉLEMÉNYEZTETÉS BENYÚJTÁS TÁRGYALÁS 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS
Munkamegosztá ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA
Címrend szerinti tervezés EGYEZTETÉS
Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése Rendelet tervezet, előterjesztés, ÁHT-s mérlegek
RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE
2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA
Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE
JUTALOM KIFIZETÉS ELLENŐRZÉSE
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE
MEGRENDELÉSEK
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,
FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI FELELŐSÉG
BESZEDÉS
6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS
PÁLYÁZATOK
7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS
ANALITIKUS KÖNYVELÉS
KAPCSOLAT, FELADÁSOK
8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS BIZONYLATI REND BIZONYLATKEZELÉS
9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS
UTALÁSOK
11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS
ÉRTÉKELÉS
ÜTEMTERV
LELTÁROZÁS
12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE
TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA UTALVÁNYOZÁS
ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS
13. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS
HASZNOSÍTÁS
ÉRTÉKESÍTÉS
14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS FELKÉSZÜLÉS MUNKAMEGOSZTÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE MEGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTÁCIÓ
3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA
KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK 1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG
BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG
2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
NYILVÁNTARTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV
3. DOLOGI KIADÁSOK
BESZERZÉS
Előirányzat-felhasználás nyomonkövetése KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE
GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE
HATÁSTANULMÁNYOK
1. számú melléklet Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala
Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott: - tervezéssel és - a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez. A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: - a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, - a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról külön meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök. A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása, - a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, - a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, - a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés), - független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, - az egyes előirányzatok felhasználásának nyomonkövetése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre az önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat,
- a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése; e) a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, - a szerv számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzés adatbekérés és közvetlen tájékozódás útján, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése; f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében: - az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, - a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, - a főkönyvi könyvelés helyességéről, (a számlaforgalmak ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell; g) a bizonylati rend és fegyelem körében: - a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni - a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idősorrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak – ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak – ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; h) vagyongazdálkodás körében: - a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az - ingatlanvagyon-kataszter, a - vagyonkimutatás, valamint - a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján, - a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; i) a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével,
- a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével. A független belső ellenőrzés a kockázatelemzés alapján segíti a szerv számára legnagyobb kockázatot rejtő folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenőrzését, figyelemmel kísérését.
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XI.10.) számú rendeletének
1. számú függeléke
A HATÁLYOS RENDELETEK JEGYZÉKÉRŐL
- FÖLDES 2006.
1 Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1992. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
Tárgy
Hatálybalépés időpontja 1992. III.17.
Megalkotás időpontja
1.
4/1992. (III.17.)
A település környezetvédelméről
1992.III.17.
2.
8/1992. (IV.21.)
A helyi népszavazásról és népi 1992. IV. 21. kezdeményezésről
1992. IV. 21.
3.
10/1992. (V.12.)
1992. V.10.
4.
12/1992. (XII.15.)
5.
13/1992. (XII.15.)
A megnövekedett törlesztő 1992. V.12. részletek fizetésének támogatásáról Az önkormányzat Polgármesteri 1992. XII. 15. Hivatal dolgozói díjazásának és egyéb juttatásainak szabályozásáról A fiatalok vendéglátó-ipari 1992. XII.15. üzletben való tartózkodásának korlátozásáról
1992. XII. 15.
1992. XII.13.
Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Megjegyzés Hatályon kívül helyezte a 21/2000. (XI.2.) rendelet Hatályon kívül helyezte a 18/2001. (XI.1.) számú rendelet Hatályon kívül helyezte: 12/2004. (IV.29.) sz. rendelet Hatályon kívül helyzete a 11/1995. (XI.24.) számú rendelet
Hatályon kívül helyezte: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 10/2004. (IV.29.) sz. rendelet megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1993. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
6.
3/1993. (II.13.)
7.
9/1993. (IX.21.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
A nagyközségi önkormányzat 1993. II.13. jelképeinek alkotásáról és használatának szabályozásáról Az önkormányzat által 1993. IX.21. adományozható elismerésekről
Megalkotás időpontja 1993. II.11. 1993. IX.19.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Hatályon kívül helyezte: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 9/2005. (VI.2.) számú rendelet megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1994. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
8.
8/1994. (IX.13.)
9.
9/1994. (XI.15.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
Az avar és kerti hulladékok 1994. IX.13. égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól A polgárok személyi adatainak és 1994. XI.15. lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos egyes kérdésekről
Megalkotás időpontja 1994. IX.13.
1994. XI.13.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Hatályon kícül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 21/2000. (XI.2.) rendelet megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1995. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
Megalkotás időpontja
10.
5/1995. (II.15.)
A közterület használatáról
1995. VI.20.
1995. VI.18.
11.
7/1995. (VI.20.)
A Képviselő-testület és szervei 1995. VII.1. Szervezeti és Működési szabályzatáról
1995.VI.18.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Módosítás: 2/2001. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (II.22.) sz. rendelettel Az 1. számú mellékletet megküldésekor hatályon kívül helyezte az 5/2005. (II.17.) sz. rendelet Hatályon kívül helyezte a: 9/2006. (IV.13.) számú rendelet Módosította a 12/1996. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (VII.30.) számú rendelet, megküldésekor 5/1997. (X.14.) számú rendelet 12/1998. (X.29.) számú rendelet 17/1998. (XII.10.) számú rendelt 15/2001. (XI.1.) számú rendelet 22/2002. (XI.6.) számú rendelet 6/2003. (II.27.) számú rendelet 8/2003. (IV.17.) számú rendelet Hatályon kívül helyezte:
12.
11/1995. (XI.24.)
13.
12/1995. (X.24.)
14.
16/19995. (XII.19.)
A Képviselő-testület hivatalának 1995. XI. 24. köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről A közbeszerzési eljárások 1995. XI.1. kiírásának, elbírálásának szabályairól, a közbeszerzési eljárásban részt vevőkről A gépjárműadóról 1995. XII.19.
1995. XI. 24. 1995. X.22.
1995. XII.17.
8/2004. (IV.29.) sz. rendelet Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 14/2001. (XI.1.) számú rendelet megküldésekor Hatályon kívül helyezte: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 11/2004. (IV.29.) sz. rendelet megküldésekor Hatályon kívül helyezte: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 18/2003. (XII.19.) számú rendelet megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1996. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
15.
10/1996. (IV.2.)
Építésügyi előírásokról
1996. IV.2.
16.
19/1996. (XII.17.)
A közműves ivóvíz ellátásról és a 1996. XII.17. közműves szennyvízelvezetésről
Megalkotás időpontja 1995. III.31. 1996. XII.15.
Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Megjegyzés Módosítás: 16/2003. (XI.27.) sz. rendelettel Módosította a 16/1998. (XII.10.) számú rendelet 20/2003. (XII.19.) számú rendelet 21/2004. (XII.16.) sz. rendelettel 21/2005. (XII.8.) számú rendelettel
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1997. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
17.
6/1997. (X.16.)
18.
10/1997. (XII.1.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
A helyi közcélú vízi 1997. X.16. létesítmények és vízi munkák érdekeltségi hozzájárulásáról A rendszeres gyermekvédelmi 1997.XI. 1. támogatás helyi szabályozásáról
Megalkotás időpontja 1997. X.14. 1997. XII.11.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Hatályon kívül helyzete Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 23/1999. (VIII.11.) számú rendelet megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1998. év Sorszám 19.
Rendelet száma, kihirdetés ideje 5/1998. (VI.1.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
Az Önkormányzati fenntartású 1998. VI.1. Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolájában tanulók térítési díj megállapításáról és fizetésének szabályairól
Megalkotás időpontja 1998. V.30.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Módosította a 8/1999. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (III.4.) számú rendelet, Módosította a 13/2004. megküldésekor (VI.10.) számú rendelet, Hatályon kívül helyezte: a 7/2005. (IV.28.) számú rendelet
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
1999. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
A települési folyékony hulladék 1999. IV.1. gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás kötelező igénybevételéről A beruházások rendjéről 1999. VII.2.
Megalkotás időpontja 1999. III. 30.
20.
11/1999. (IV.1.)
21.
16/1999. (VII.2.)
22.
20/1999. (VII.10.)
23.
23/1999. (VIII.11.)
24.
24/1999. (XI.4.)
A helyi közművelődési 1999. XI.4. tevékenység támogatásáról
1999. XI.2.
25.
28/1999. (XII.16.)
A vállalkozók adójáról
1999. XII.14.
Egyes épületek Földes 1999. VII.10. Nagyközségben képviselt építészeti, történeti értékük miatt helyi védelemben részesítéséről A gyermekvédelem helyi 1999. VIII.11. rendszeréről
kommunális 1999. XII.16.
1999. VI.30. 1999. VII.8.
1999. VIII. 9.
Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Megjegyzés
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 4/2006. (III.2.) számú rendelet megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 5/2000. (II.10.) számú rendelet megküldésekor 16/2005. (X.27.) számú rendelet Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 27/2002. (XII.12.) 19/2003. (XII.19.) megküldésekor számú rendeletek 25/2005. (XII.22.) számú rendelettel
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2000. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
Megalkotás időpontja
26.
4/2000. (II.10.)
A magánszemélyek kommunális 2000. II.10. adójáról
2000. II.8.
27.
13/2000. (IX.28.)
A lakásépítés támogatásáról
2000. IX.26.
és
vásárlás 2000. IX.28.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Módosítás: 16/2000. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (IX.28.) számú rendelet 24/2005. (XII.22.) megküldésekor számú rendelettel Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 17/2001. (XI.1.) 11/2002. (III.7.) megküldésekor 10/2003. (IV.17.) számú rendeletek Hatályon kívül helyezte a 15/2005. (X.27.) számú rendelet
28.
14/2000. (IX.28.)
Az önkormányzat vagyonáról és a 2000. IX.28. vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásárnak szabályairól
2000. IX.26.
29.
17/2000. (IX.28.)
Földes Nagyközségi 2000. IX.28. Önkormányzat intézményeiben fizetendő térítési díjak megállapításáról
2000. IX.26.
30.
18/2000. (XI.2.)
A köztemetőkről és a temetkezés 2000. XI.1. rendjéről
2000. X.31.
31.
19/2000. (XI.2.)
A parlagfű irtásáról
2000. XI.2.
2000. X.31.
32.
20/2000. (XI.2.)
Az állattartás szabályozásáról
2000. XI.2.
2000. X.31.
Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 6/2002. (II.7.) számú rendelet megküldésekor 18/2002. (IX.12.) számú rendelet 1/2006. (II.16.) számú rendelet 12/2006. (VI.22.) Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 13/2002. (III.28.) számú rendelet megküldésekor 21/2003. (XII.19.) számú rendelet 13/2005. (IX.22.) számú rendelet Módosítás: 18/2005. (X.27.) számú rendelet Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 11/2003. (IV.17.) számú rendelet megküldésekor Hatályon kívül helyezte a 20/2005. (XII.8.) számú rendelet Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 11/2001. (V.31.) 17/2004. (X.14.) megküldésekor számú rendeletek
33.
21/2000. (XI.2.)
A köztisztaságról, a települési 2000. XI.2. környezet fenntartásáról valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybe vételéről
2000. X.31.
Módosította a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 10/2002. (III.7.) számú rendelet megküldésekor Hatályon kívül helyezte a 18/2004. (X.14.) számú rendelet.
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2001. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
34.
8/2001. (IV.12.)
35.
12/2001. (VIII.4.)
36.
14/2001. (XI.1.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
A személyi tulajdonú 2001. IV.12. lakóépületekben keletkezett belvíz okozta károk helyreállítási és újjáépítési célra biztosított költségvetési forrás felhasználásáról Az önkormányzati tulajdonú 2002. I.1. lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól
A Polgármesteri Hivatalban 2001. XI.1. foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásokról
Megalkotás időpontja 2001. IV.10.
2001. VIII.2.
2001. X.30.
Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Megjegyzés
Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 9/2002. (III.7.) 3/2004. (II.19.) számú megküldésekor rendeletek, 3/2005. (II.17.) számú rendelet Hatályon kívül helyezte a 11/2006. (VI.22.) számú rendelet Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
37.
17/2001. (XI.1.)
38.
18/2001. (XI.1.)
A lakásépítés és vásárlás 2001. november 2001. november 1. támogatásáról szóló 13/2000. 1. (IX.28.) számú rendeletének módosításáról A helyi népszavazásról és népi 2001. XI.1. 2001. X.30. kezdeményezésről
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 15/2005. (X:27.) számú rendelet megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2002. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
39.
3/2002. (II.7.)
40.
8/2002. (III.7.)
41.
11/2002. (III.7.)
42.
17/2002. (IX.12.)
43.
21/2002. (XI.6.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
A helyi önszerveződő 2002. II.10. közösségek, civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről A zaj-, és rezgésvédelem helyi 2002. IV.1. szabályairól
Megalkotás időpontja 2002. II.5.
2002. III.5.
A lakásépítésről és vásárlás 2002. március 7. 2002. március 7. támogatásáról szóló módosított 13/2000. (IX.28.) számú rendeletének módosításáról Földes Nagyközség háziorvosi 2002. IX.12. 2002. IX.10. körzeteiről Az önkormányzati képviselők és 2002. XI.6. a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról
2002. XI.4.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Módosította a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 12/2003. (V.15.) számú rendelet megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 15/2005. (X.27.) számú rendelet megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Módosította a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 3/2003. (II.27.) számú rendelet megküldésekor Módosította a 9/2003. (IV.17.) számú rendelet Módosította a 2/2004. (II.19.) számú rendelet Módosította a 2/2005. (II.17.) számú rendelet Hatályon kívül helyezte a 17/2006. (X.13.) sz. rendelet
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2003. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
44.
5/2003. (II.27.)
Az Önkormányzat 2003. évi 2003. II.27. költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól
45.
10/2003. (IV.17.)
46.
11/2003. (IV.17.)
47.
15/2003. (VII.18.)
48.
17/2003. (XII.19.)
A lakásépítés és vásárlás támogatásáról szóló módosított 13/2000. (IX.28.) számú önkormányzati rendeletének módosításáról A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 18/2000. (XI.2.) számú önkormányzati rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról A helyi iparűzési adóról
49.
18/2003. (XII.19.)
Megalkotás időpontja 2003. II.25.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 13/2003. (VI.27.) 14/2003. (VII.18.) megküldésekor 1/2004. (II:19.) számú rendeletek Hatályon kívül helyzete Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 15/2005. (X.27.) számú rendelet megküldésekor
2003. április 17.
2003. április 17.
2003. április 17.
2003. április 17.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 20/2005. (XII.8.) számú rendelet megküldésekor
2003. VII.18.
2003. VII.16.
2004. I.1.
2003. XII.17.
A gépjárműadóról szóló 16/1995. 2004. I.1. (XII.19.) sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről
2003. XII.17.
Hatályon kívül helyezte: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 9/2004. (IV.29. számú rendelet megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2004. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
50.
2/2004. (II.19.)
51.
4/2004. (II.19.)
52.
5/2004. (II.19.)
53.
6/2004. (II.19.)
54.
7/2004. (IV.1.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
Megalkotás időpontja
Önkormányzati képviselők és a 2004. január 1. nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló 21/2002. (XI.6.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Az idegenforgalmi adóról 2004. V.1.
2004. február 19.
Az Önkormányzat 2004. évi 2004. II.19. költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotásáról A szociális igazgatásról és a 2004. II.19. szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2003. (VII.18.) számú helyi rendelet módosításáról Az Önkormányzat és intézményei 2004. (IV.1.) 2003. évi gazdálkodásáról, a költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásáról
2004. II.17.
2004. II.17.
Megjegyzés Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 2/2005. (II.17.) számú rendelet megküldésekor
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Módosította a 14/2004. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (VII.29.) sz. rendelet 1/2005. (II.17.) számú megküldésekor rendelet
2004. II.17.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi 9/2004. (IV.29.) ülés jegyzőkönyvének a számú rendelet megküldésekor
2004. (III.30.)
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
55.
8/2004. (IV.29.)
A Képviselő-testület és szervei 2004. V.1. Szervezeti és Működési szabályzatáról
2004. IV.27.
56.
9/2004. (IV.29.)
A szociális igazgatásról és a 2004. V.1. szociális ellátások helyi szabályozásáról
2004. IV.27.
57.
10/2004. (IV.29.)
2004. IV.27.
58.
11/2004. (IV.29.)
A fiatalok vendéglátó-ipari 2004. V.1. üzletben való tartózkodásának korlátozásáról szóló 13/1992. (XII.15.) sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről A közbeszerzési eljárások 2004. V.1. kiírásának, elbírálásának szabályairól, a közbeszerzési eljárásban részt vevőkről szóló 12/1995. (X.24.) sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről
2004. IV.27.
Módosította: a 6/2006. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (III.2.) számú rendelet 16/2006. (X.13.) számú megküldésekor rendelet Hatályon kívül helyezte a 18/2006. (XI.10.) számú rendelet Módosítás: Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének 15/2004. (VIII.26.) számú rendelet megküldésekor 14/2005. (X.27.) számú rendelettel 23/2005. (XII.8.) számú rendelettel 5/2006. (III.2.) számú rendelettel 15/2006.(IX.21.) számú rendelettel Hatályon kívül helyezte a 19/2006. (XI.10.) számú rendelet Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
59.
12/2004. (IV.29.)
60.
13/2004. (VI.10.)
61.
14/2004. (VII.29.)
62.
15/2004. (VIII.24.)
63.
16/2004. (VIII.26.)
64.
17/2004. (X.14.)
A megnövekedett törlesztőrésztelet fizetésének támogatásáról szóló 10/1992. (V.12.) sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Önkormányzati fenntartású Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolájában tanulók térítési díj megállapításáról és fizetésének szabályairól Az Önkormányzat 2004 évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 5/2004. (II:19.) számú rendeletének módosításáról A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról helyi szabályozásáról szóló 9/2004. (IV.29.) számú helyi rendelet módosításáról A talajterhelési díj helyi szabályairól valamint a környezetvédelmi alapról
2004. V.1.
2004. IV.27.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2004. IX.1.
2004. VI.10.
2004. július 14.
2004. (VII.29.)
2004. (VII.27.) Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2004. (VIII.24.)
2004. (VIII.22.)
2004. X.1.
2004. VIII.24.
Az állattartás szabályozásáról 2004. (X.14.) szóló 20/2000. (XI.2.) számú Ör. módosításáról
2004. (X.12.)
Hatályon kívül helyezte a 7/2005. (IV.28.) számú rendelet
Hatályon kívül helyezte a 19/2006. (XI.10.) számú rendelet 2004. szeptember 22.
Módosítás illetve részleges hatályon kívül helyezés: 8/2005. (IV.28.) számú rendelet
65.
18/2004. (X.14.)
66.
19/2004. (XII.2.)
67.
20/2004. (XII.16.)
68.
21/2004. (XII.16.)
A köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről Az Önkormányzat 2004 évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 5/2004. (II:19.) számú rendeletének módosításáról Földes Nagyközségi Önkormányzat intézményeiben fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 17/2000. (IX.28.) számú rendeletének módosításáról A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló módosított 19/1996. (XII.17.) számú Ör. mellékletének módosításáról
2004. (X.14.)
2004. X.14.
2004. október 21.
Módosítás: 22/2005. (XII.8.) számú rendelettel
2004. (XII.2.)
2004.(XI.30.)
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2004. (XII.16.)
2004. (XII.14.) Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2004. (XII.16.)
Hatályon kívül helyezte 2004. (XII.14.) Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 21/2005. (XII.8.) számú rendelet megküldésekor
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2005. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
69.
1/2005. (II.17.)
70.
2/2005. (II.17.)
71.
3/2005. (II.17.)
Tárgy
Hatálybalépés időpontja
Az Önkormányzat 2004 évi 2005. (II.17.) költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 5/2004. (II:19.) számú rendeletének módosításáról Önkormányzati képviselők és a 2005. (II.17.) nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló 2/2004. (II.19.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Az önkormányzati tulajdonú 2005. (II.17.) lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló módosított 12/2001. (VIII.4.) számú rendelet 1. számú mellékletének módosításáról
Megalkotás időpontja 2005. (II.15.)
Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Megjegyzés
2005. (II.15.)
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2005. (II.15.)
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 11/2006. (VI.22.) számú rendelet megküldésekor
Módosítás: 11/2005. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (IX.22.) számú rendelet 19/2005. (XII.8.) számú megküldésekor rendelet 2/2006. (III.2.) számú rendelet Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a: 9/2006. (IV.13.) számú rendelet megküldésekor
72.
4/2005. (II.17.)
Az Önkormányzat 2005. évi 2005. (II.17.) költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotásáról
2005. (II.15.)
73.
5/2005. (II.17.)
A közterület használatáról szóló 2005. (II.17.) 5/1995. (II.15.) számú rendeletének módosításáról
2005. (II.15.)
74.
6/2005. (IV.28.)
2005. IV.28.
2005. IV.28.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
75.
7/2005. (IV.28.)
2005. IX.1.
2005. IV.28.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
76.
8/2005. (IV.28.)
2005. IV.28.
2005. IV.28.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
77.
9/2005. (VI.2.)
Az Önkormányzat és intézményei 2004. évi gazdálkodásáról, a költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásáról Az önkormányzati fenntartású Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolájában tanulók térítési díj és tandíj megállapításáról és fizetésének szabályairól A talajterhelési díj helyi szabályairól valamint a környezetvédelmi alapról szóló 16/2004. (VIII.26.) számú rendeletének módosításáról Az önkormányzat által adományozható elismerésekről
2005. VI.3.
2005. VI.2.
Módosította: a 7/2006. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (III.30.) számú rendelet Hatályon kívül helyezte megküldésekor a 9.§ (5) és (6) bekezdését a 21/2006. (XII.6.) számú rendelet
78.
10/2005. (VI.2.)
A helyi tervről
hulladékgazdálkodási 2005. VI.2.
79.
11/2005. (IX.22.)
80.
12/2005. (IX.22.)
81.
13/2005. (IX.22.)
82.
14/2005. (X.27.)
83.
15/2005. (X.27.)
Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2005. (II.17.) számú rendeletének módosításáról A 2005. év május 18-i viharos időjárás miatt keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállítási és újjá építési célra biztosított keretösszeg felhasználásáról Földes Nagyközségi Önkormányzat Intézményeiben fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 17/2000. (IX.28.) számú rendelet kiegészítéséről A szociális Igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2004. (IV.29.) számú Ör. módosításáról A lakásépítés és vásárlás támogatásáról
84.
16/2005. (X.27.)
2005. VI.2.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2005. IX.22.
2005. IX.22.
2005. IX.22.
2005. IIX.22.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2005. IX.22.
2005. IX.22.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi 18/2005. (X.27.) ülés jegyzőkönyvének a számú rendelet megküldésekor
2005. XI.1.
2005. X.27.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 19/2006. (XI.10.) számú rendelet megküldésekor
2005. X.27.
2005. X.27.
A gyermekvédelem helyi 2005. XI.1. rendszeréről szóló 23/1999. (VIII.11.) számú rendelet módosításáról
2005. X.27.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
85.
17/2005. (X.27.)
86.
18/2005. (X.27.)
87.
19/2005. (XII.8.)
88.
20/2005. (XII.8.)
89.
21/2005. (XII.8.)
90.
22/2005. (XII.8.)
2005. XI.1. 2006. I.1. 2006. VII.1.
2005. X.27.
Kiegészítette a 10/2006. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (VI.22.) számú rendelet megküldésekor
2005. X.27.
2005. X.27.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2005. XII.8.
2005. XII.8.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. I.1.
2005. XII.8.
A közműves ivóvízellátásról és a 2006. I.1. közműves szennyvízelvezetésről szóló módosított 19/1996. (XII.17.) számú Ör. mellékletének módosításáról A köztisztaságról, a települési 2006. I.1. környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről szóló 18/2004. (X.14.) számú rendelet módosításáról
2005. XII.8.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 23/2006. (XII.15.) számú rendelet megküldésekor
Az elektronikus tájékoztató szolgáltatásról, valamint a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésének fokozatos bevezetéséről Földes Nagyközségi Önkormányzat Intézményeiben fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 17/2000. (IX.28.) számú rendelet kiegészítéséről Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotásáról A köztemető használatának rendjéről
2005. XII.8.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
91.
23/2005. (XII.8.)
92.
24/2005. (XII.22.)
93.
25/2005. (XII.22.)
A szociális igazgatásról és a 2006. I.1. szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2004. (IV.29.) számú Ör. módosításáról A magánszemélyek kommunális 2006. I.1. adójáról szóló 4/2000. (II.10.) számú Ör. módosításáról A vállalkozók kommunális 2006. I.1. adójáról szóló 28/1999. (XII.16.) számú Ör. módosításáról
2005. XII.8.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 19/2006. (XI.10.) számú rendelet megküldésekor
2005. XII.22.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2005. XII.22.
Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
2006. év Sorszám
Rendelet száma, kihirdetés ideje
94.
1/2006. (II.16.)
95.
2/2006. (III.2.)
96.
3/2006. (III.2.)
97.
4/2006. (III:2.)
Tárgy Az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló módosított 14/2000. (IX.28.) számú rendelet 2. és 3. számú mellékletének módosításáról Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló módosított 4/2005. (II.17.) számú rendeletének módosításáról Az Önkormányzat 2006. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotásáról A beruházások rendjéről szóló 16/1999. (VII.2.) számú rendelet hatályon kívül helyezéséről
Hatálybalépés időpontja
Megalkotás időpontja
Közigazgatási Hivatalhoz megküldés időpontja Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
Megjegyzés
2006. II.16.
2006. II.16.
2006. III.2.
2006. III.2.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. III.2.
2006. III.2.
Módosította a 14/2006. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (IX.21.) számú rendelet megküldésekor
2006. III.2.
2006. III.2.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
98.
5/2006. (III.2.)
99.
6/2006. (III.2.)
100.
7/2006. (III.30.)
101.
8/2006. (IV.13.)
102.
9/2006. (IV.13.)
103.
10/2006. (VI..22.)
104.
11/2006. (VI.22.)
2006. III.2.
2006. III.2.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 19/2006. (XI.10.) számú rendelet megküldésekor
2006. III.2.
2006. III.2.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 18/2006. (XI.10.) számú rendelet megküldésekor
2006. III.30.
2006. III.30.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. IV.13.
2006. IV.13.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. IV.13.
2006. IV.13.
Az elektronikus tájékoztató 2006. VII 1. szolgáltatásról, valamint a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésének fokozatos bevezetéséről szóló 17/2005. (X.27.) számú rendelet kiegészítéséről Az önkormányzati tulajdonú 2006. VII.1. lakások és helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól
2006. VI.22.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
A szociális Igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2004. (IV.29.) számú Ör. módosításáról A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2004. (IV.29.) számú rendeletének módosításáról Az önkormányzat által adományozható elismerésekről szóló 9/2005. (VI.2.) számú rendelet módosításáról Az önkormányzat és intézményei 2005. évi gazdálkodásáról, a költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásáról A közterület használatáról
2006. VI.22.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
105.
12/2006. (VI.22.)
106.
13/2006. (IX.21.)
107.
14/2006. (IX.21.)
108.
15/2006. (IX.21.)
109.
16/2006. (X.13.)
110.
17/2006. (X.13.)
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló módosított 14/2000. (IX.28.) számú rendelet 2. számú mellékletének módosításáról Földes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról Az Önkormányzat 2006. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/2006. (III.2.) számú rendeletének módosításáról A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2004. (IV.29.) számú Ör. módosításáról A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2004. (IV.29.) számú rendelet, valamint a 4. és 6. számú mellékletének módosításáról Az önkormányzati képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, valamint tanácsnok tiszteletdíjának megállapításáról
2006. VI.22.
2006. VI.22.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. IX.21.
2006. IX.21.
2006. IX.21.
2006. IX.21.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. IX.21.
2006. IX.21.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 19/2006. (XI.10.) számú rendelet megküldésekor
2006. X.13.
2006.X.13.
Hatályon kívül helyezte Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a 18/2006. (XI.10.) számú rendelet megküldésekor
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
111.
18/2006. (XI.10.)
112.
19/2006. (XI:10.)
113.
20/2006. (XI.10.)
114.
21/2006. (XII.6.)
115.
22/2006. (XII.15.)
116.
23/2006. (XII.15.)
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló helyi rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege Az önkormányzat 2006. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló módosított 3/2006. (III.2.) számú rendeletének módosításáról Az önkormányzat által adományozható elismerésekről szóló 9/2005. (VI.2.) számú rendelet módosításáról Az önkormányzat 2006. évi költségvetésének megállapításáról és a költségvetés vitelének szabályairól szóló módosított 3/2006. (III.2.) számú rendeletének módosításáról A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló módosított 19/1996. (XII.17.) számú Ör. mellékletének módosításáról
2006. XI.10.
2006. XI.10.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. XI.10.
2006. XI.10.
2006. XI.10.
2006. XI.10.
Módosította a 22/2005. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének (XII.15.) számú rendelet megküldésekor
2006. (XII.6.)
2006. (XII.6.)
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. (XII.15.)
2006. (XII.15.) Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
2006. (XII.14.)
2007.(I.15.)
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megküldésekor
