Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2010.(VI. 30.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 31/2010.(IX.15.) és a …...../2012. (IV. …...) önkormányzati rendeletekkel.) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az állattartás helyi szabályainak megállapítására az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló mód. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy az állatvédelmi, állategészségügyi és építésügyi követelményeket figyelembe véve meghatározza az állattartás helyi feltételeit, elősegítse az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését és biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, az épített és természetes környezetet ne veszélyeztesse. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén folytatott valamennyi állattartásra és állattartóra kiterjed. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a kutatási-kísérleti célra szolgáló, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra, b) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra, c) a vadon élő, az állatkertben, vadaskertben, vagy vadasparkban élő állatokra, d) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra, e) a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra, f) az állatkiállításokra, g) a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére, h) az állatpanziókra, állatmenhelyekre,
i) j) k) l)
a cirkuszi menazsériára, az állatkórházra, állatorvosi rendelőkre, a vágóhídra, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló mód. 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. sz. függelékének 4. pontjában meghatározott nagy létszámú állattartó telepre, m) a gyepmesteri telepre, n) az esetenként, közvetlen fogyasztás céljából beszerzett, levágásig, de legfeljebb 3 napig, zárt helyen tartott 5 db baromfira. (3) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területe az állattartás szabályozása szempontjából a helyi építési szabályzat előírásait alapul véve négy (I.-IV.) övezetre tagolódik. Az egyes állattartási övezetekhez tartozó területeket az 1.sz. melléklet tartalmazza. Alapfogalmak 3.§ E rendelet alkalmazásában: 1. állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, szaporítást, végtermék előállítást.” (41/1997.(V.28.) FM rendelet), 2. állattartó: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is, 3. nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, 4. kis állat: sertés, juh, kecske, 5 egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl, 6. prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény, csincsilla, angóranyúl, 7. haszonállat: a tartás céljától függetlenül a 3. – 6. pont alattiak, 8. kedvtelésből tartott állat: eb, macska, éneklő- és díszmadár, ideértve a sport,- posta,és díszgalambokat, 9. többlakásos ingatlan: társasház, vagy osztatlan közös tulajdonú telken álló lakóépület, amely legalább két önálló lakással rendelkezik. 10. ebtenyésztés: eb tenyész - és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.
II. fejezet AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI Az állattartás általános szabályai (1)
4.§ A város közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
(2) (3)
(4) (5) (6) (7) (8) (9)
(10)
Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával történhet. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A védőtávolságot a védett építmény vagy közmű és az állattartásra szolgáló építmény egymáshoz legközelebb eső pontjai között légvonalban kell mérni. Ahol haszonállattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek, melléképületek, valamint trágyatároló elhelyezésére előírt védőtávolság az ingatlan méreténél és beépítettségénél fogva nem biztosítható, haszonállat nem tartható. A közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznyerőhelyektől, forrásoktól mért 150 méteren belül haszonállat, 50 méteren belül kedvtelésből tartott állat nem tartható. Hidrogeológiai és ÁNTSZ szakvélemény alapján ennél nagyobb körzet is kijelölhető. Többlakásos ingatlan közös használatú udvarán haszonállat az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén is csak valamennyi lakó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén tartható. A város belterületén legeltetni tilos. Ilyen célból haszonállatot udvarról szabadon engedni még felügyelet mellett sem szabad. A város közterületein galamb tartása és etetése tilos. Többlakásos ingatlan közös használatú udvarán, lakásainak erkélyén galamb tartása, etetése tilos. A lakás tulajdonosa, használója a lakáshoz tartozó, vagy a használatában álló helyiségekben ( pl. erkély, loggia stb.), a lakóközösség ügyeinek intézésére feljogosított szerv, vagy személy pedig a közös használatú területeken, helyiségekben ( pl.padlás) köteles a galambok fészkelő helyét megszűntetni. A város közigazgatási területén szilárd burkolatú úton lóval közlekedni, lovat vezetni csak úgy lehet, ha a lovat trágyatartó erszénnyel szerelik fel. Haszonállatok tartása 5.§
(1) Az I. számú állattartási övezetben haszonállat nem tartható. (2) Egyesületi tagsági jogviszonnyal rendelkezők részére maximum 50 db galamb és évi egyszeri szaporulat tartása a tagsági jogviszony igazolása és a 2. sz mellékletben meghatározott védőtávolságok megléte esetén a 13.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint egyedi kérelemre engedélyezhető. 6.§ (1) A II. számú állattartási övezetben ingatlanonként a) 2 db kis állat és 20 db egyéb kis állat, vagy b) 4 db kis állat vagy 40 db egyéb kis állat tartható. (2) Ettől eltérő darabszámú galamb a 5.§ (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően egyedi kérelem alapján engedélyezhető.
7.§ (1) A III. számú állattartási övezetben ingatlanonként a) 1 db nagy állat és 4 db kis állat és 40 db egyéb kis állat , vagy b) 2 db nagy állat vagy 8 db kis állat vagy 80 db egyéb kis állat tartható. (2) Galambok korlátozás nélkül tarthatók, a 4.§ ( 9) bekezdésében foglalt kivétellel. 8.§ A IV. számú állattartási övezetben ingatlanonként az egyéb vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően korlátozás nélkül tarthatók haszonállatok. Kedvtelésből tartott állatok tartása 9.§ Az I.-III. számú állattartási övezetben : (1) Ingatlanonként- a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2 db eb és 3 db macska tartható. (2) Többlakásos ingatlanokban lakásonként 1 db eb és 2 db macska tartható. (3) Többlakásos ingatlanok lakásaiban a (2) bekezdésben meghatározott létszám feletti eb, illetve macska csak az állattartó lakásával közvetlenül érintkező, valamint az azonos szinten lévő lakások lakói többségének előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható. (4) Az ebek, macskák szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható az előzőekben meghatározott létszám felett. (5) Éneklő és díszmadarak számbeli korlátozás nélkül, a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírások betartása mellett tarthatók. 10.§ A IV. számú állattartási övezetben kedvtelésből tartott állatok az állattartásra vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett korlátozás nélkül tarthatók.
Az ebtartás egyéb szabályai 11.§ (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem lehet. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve annak határait ne hagyhassa el.
(2) Eb többlakásos ingatlan erkélyén, pincéjében, közös használatú helyiségeiben nem tartható, s ilyen ingatlan udvarán, vagy közös használatú területén csak valamennyi lakó előzetes, írásbeli hozzájárulása esetén tartható. (3) „Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területeket - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (4) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. (5) Szájkosarat használni a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.” (41/2010. (II.26) Korm. rend. 17.§(1)(3) bek.) (6) Az ebek futtatására kijelölt területeket a rendelet 3.számú melléklete tartalmazza.
III. Fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 12.§ E rendelet alapján az önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át. 13.§ (1) Az állattartás megengedhetősége tekintetében önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester jár el. (2) Azon ingatlanokon, ahol az állattartás e rendelet szerint korlátozott az övezeti besorolástól eltérő állattartás egyedi kérelem alapján - a (3) bekezdésben foglaltak szerint -engedélyezhető. (3) Az egyedi állattartási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlan használatának jogcímét igazoló okiratot (tulajdoni lap kivételével) és az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát. Az ingatlan használati jogcímének igazolásához szükséges tulajdoni lap másolatot a polgármester hivatalból a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. Az eljárás során figyelembe kell venni az állattartásra vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, az állattartás esetleges élethivatásszerűségét és a 2.sz mellékletben meghatározott védőtávolságokat. 14.§ (1) Ebtenyészet létesítéséhez önkormányzati hatósági eljárás keretében kiadott engedély szükséges. A kérelemhez mellékelnie kell a tenyésztés céljára használt ingatlan használati jogcímét igazoló okiratot (tulajdoni lap kivételével), az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát és igazolnia kell a tenyésztő szervezetbeli tagsági jogviszonyát.
Az ingatlan használati jogcímének igazolásához szükséges tulajdoni lap másolatot a polgármester hivatalból a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (2) Az ebtenyészetben tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ebek csoportos tartása esetére külön jogszabályban egyedenként meghatározott (legalább 6 m2) terület meglétét, valamint e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságokat. (3) Az ebtenyészet engedélyezése tekintetében önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester jár el. 15.§ A kóbor állatok befogása a Városgazda Nonprofit Kft. feladata. Ennek céljából a város közigazgatási területét rendszeresen ellenőrzi. A Városgazda Nonprofit Kft által befogott állatok kiváltásának szabályait- a vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett - a Kft maga határozza meg. Szabálysértési rendelkezések 16.§1
IV. Fejezet Záró rendelkezések 17.§ (1) Ez a rendelet 2010. július 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg az állattartás helyi szabályairól szóló 19/2001. (V.7.) számú rendelet és az ezt módosító 32/2001.(IX.10.), 16/2003.(IV.07.), 10/2005.(III.10.), 39/2005.(IX.28), 44/2005.(X.26.), 64/2005.(XII.15), 13/2006.(III.08), 14/2008.(IV.24), 13/2010.(III.10.) sz. rendeletek hatályukat vesztik. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) Az állattartó az állattartást –ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja - köteles e rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (4) E rendelet hatálybalépésekor már meglévő állattartásra szolgáló építmények esetében a rendelet 2. sz. mellékletében előírt védőtávolságokat 2011. június 30.-ig kell az állattartónak biztosítania. (5) Az állattartásra vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a rendelet függeléke tartalmazza. A jogszabályok változásának átvezetésére a polgármester jogosult. Miskolc, 2010. június 24. Dr. Mihalecz Péter s.k. jegyző
Káli Sándor s.k. polgármester
1Hatályon kívül helyezte a …..../2012. (IV.....) ÖR. Hatálytalan: 2012. április ….... napjától
