PÉCSI ÍTÉLİTÁBLA ELNÖKE PÉCS Telefon: 72/533-400
7601 Pécs Pf. 62
2013. El. II. B. 3. A PÉCSI ÍTÉLİTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. Fejezet Általános rendelkezések A Szervezeti és mőködési szabályzat célja és rendeltetése 1. § (1) A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz.) célja a Pécsi Ítélıtábla (a továbbiakban: ítélıtábla) szervezetét rögzítı és a mőködését biztosító – a jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközök által megállapított keretek közötti – általános szabályainak meghatározása. (2) Az SzMSz. belsı normatív eszközként biztosítja azt, hogy az ítélıtábla szervezeti felépítése, alá-fölé és mellérendeltségi viszonyai, belsı szervezeti egységei és azok munkamegosztása, munkafolyamatainak rendje, valamint külsı kapcsolatai megfelelı feltételeket teremtsenek az igazságszolgáltatás feladatainak a jogállamiságot szolgáló ellátásához, a bírói függetlenség érvényesítéséhez, az ítélkezés egységességének és idıszerőségének megteremtéséhez. (3) Az ítélıtábla szervezeti változásait, azok konkrét formáit, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatváltozásokat az SzMSz. folyamatos felülvizsgálatával biztosítja. A Szervezeti és mőködési szabályzat normatív keretei 2. § (1) Az SzMSz. alkalmazása során külön figyelemmel kell lenni különösen a) a bíróságok szervezetérıl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), b) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), d) a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet. (a továbbiakban: Büsz), e) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, g) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkezı 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és h) a költségvetési szervek kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályainak megtartására.
2
(2) Az SzMSz. rendelkezései az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének normatív utasításként megalkotott szabályzataival, valamint ajánlásaival, tájékoztatóival és határozataival összhangban alkalmazhatók. (3) Az SzMSz. és a felhatalmazása alapján kiadott szabályzatok nem tartalmazhatnak jogszabállyal, illetve az OBH elnökének kötelezı erejő döntésével ellentétes rendelkezéseket. II. Fejezet A Szervezeti és Mőködési Szabályzat személyi, tárgyi és idıbeli hatálya 3. § (1) Az SzMSz. hatálya az ítélıtábla bíráira és igazságügyi alkalmazottaira, kollégiumaira, tanácsaira, továbbá a bírói munkát segítı és annak feltételeit biztosító munkaszervezeti egységekre, illetve a bírák és az igazságügyi alkalmazottak által alapított szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel fennálló kapcsolatokra terjed ki. (2) Az SzMSz hatálya kiterjed az ítélıtáblára kirendelt bírákra is. (3) Az SzMSz. az OBH elnökének jóváhagyásával lép hatályba. Az ítélıtábla jogi személyisége 4. § Az ítélıtábla - a feladat ellátásához kapcsolódó funkciója alapján: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, - a tevékenysége jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv, - az elıirányzat feletti rendelkezési jogosultsága alapján: teljes jogkörrel rendelkezı jogi személyiséggel felruházott költségvetési szerv. Az ítélıtábla székhelyének és szervezetének azonosító adatai 5. § Az ítélıtábla - megnevezése: Pécsi Ítélıtábla - székhelye: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. - címe: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. - postacíme: 7601 Pécs, Pf. 62 - központi telefonszáma: 72/533-400 - központi telefaxszáma: 72/533-447 - költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszáma: 10024003-00285678-00000000 - számlavezetıje: Magyar Államkincstár - szakágazati azonosítószáma: 752320 Bíróságok tevékenysége - szakfeladati azonosítószáma: 75151-5 Igazságszolgáltatási tevékenység - adószáma: 15597339-1-02 - KSH száma: 15597339752331202 - ÁHT azonosító száma: 243534 - általános forgalmi adó alanyisága szerint nem minısül az általános forgalmi adó alanyának.
Az ítélıtábla alapításának adatai 6. § (1) Az ítélıtábla alapítója: A Magyar Köztársaság Országgyőlése. (2) Az alapító okiratot kiadó felügyeleti szerv megnevezése: Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
3
(3) Az alapító okirat hatályos jogszabályi alapját Magyarország Alaptörvénye, a Bszi. és a bíróságok elnevezésérıl, székhelyérıl és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény adja. Az ítélıtábla illetékességi területe 7. § Az ítélıtábla illetékességi területe: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék. Az ítélıtábla tevékenységi köre 8. § (1) Az ítélıtábla alaptevékenysége, egyben a jogszabályban meghatározott közfeladata az igazságszolgáltatás. (2) Az ítélıtábla (1) bekezdésben írt tevékenysége keretében elbírálja – a törvényben meghatározott ügyekben – a járásbíróság vagy a törvényszék határozata ellen elıterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (3) Az ítélıtábla az alaptevékenysége mellett kiegészítı, kisegítı vagy vállalkozási tevékenységet nem végez. (4) Az ítélıtábla alaptevékenységébe tartozó tevékenységét, valamint az elnök 33-35. §-ban meghatározott feladatait a 10. §-ban meghatározott szervezeti egységek végzik, illetve segítik. (5) Az ítélıtábla képviseletét teljes jogkörrel az elnök látja el, azonban a jogi képviseletét a peres és nem peres eljárásokban – meghatalmazás útján – az OBH is elláthatja. Az ítélıtábla bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak létszáma 9. § Az ítélıtábla bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak engedélyezett létszámát évente, a költségvetési irányszámok keretében, az OBH elnöke határozza meg. III. Fejezet Az ítélıtábla munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása és felügyeleti rendje 10 § (1) A bírói tevékenység szakmai szervezetei a) a kollégiumok és a b) a tanácsok. (2) A bírói tevékenységet segítı munkaszervezeti egységek a kezelıirodák. (3) A bírói tevékenységet segítı személyek a) a statisztikus, b) a bírósági titkárok, a bírósági ügyintézık, a jegyzıkönyvvezetı-tisztviselık. (4) A bírói tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek és személyek a) az elnöki iroda, b) az Ítélıtábla Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: ÍGH), c) a belsı ellenırzési vezetı, d) a könyvtáros, e) a sajtószóvivı és a sajtótitkár, f) az informatikai osztály, g) a biztonsági szolgálat, h) a honvédelmi, polgári védelmi megbízott, i) a tőzvédelmi, munkavédelmi felelıs, j) az irattár.
4
A kollégiumok 11. § (1) Az ítélıtáblán büntetı és polgári kollégium mőködik. (2) A kollégiumot a kollégiumvezetı vezeti és szervezi a munkáját. (3) A kollégium a) véleményt nyilvánít a bírói álláspályázatokról, b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, c) véleményezi az ügyelosztási tervet, d) véleményt nyilvánít a Bszi. 131. § c) pontjában meghatározott vezetıi álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezetı vezetıi vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, e) együttmőködik a Kúria és az ítélıtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek kollégiumaival, f) közremőködik az ítélkezési tevékenység egységességének biztosításában, g) megalkotja a tanácselnöki feljegyzések elkészítésének idejére és módjára vonatkozó elıírásokat , h) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat. (4) A kollégium az ügyrendje alapján végzi a tevékenységét, amely tartalmazza a) a kollégium szakmai és igazgatási feladatait, b) a kollégiumi ülések és a bírói értekezletek feladatait, c) az állásfoglalások és a döntések meghozatalának rendjét és a szavazás szabályait, d) a kollégiumvezetı, a tanácselnökök és a kollégium más tagjainak a feladatait. (5) A kollégium ügyrendjének tervezetét – a kollégiumi tagok javaslataira is figyelemmel – a kollégiumvezetı terjeszti elı, amit a kollégium fogad el és az ítélıtábla elnöke hagy jóvá. (6) Az ügyrend rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az SzMSz. szabályaival. 12. § (1) A kollégium évente legalább egy ülést tart. (2) A kollégium az ügyrendben meghatározott szakmai és igazgatási feladatait éves munkaterv alapján végzi. (3) A munkaterv meghatározza a) a kollégiumi ülések és a bírói értekezletek idıpontját, helyét és tárgyát, b) a bírói tevékenységi vizsgálatok, értékelések határidejét, a vizsgált bíró és a vizsgálóbiztos nevét. (4) A munkatervet – a kollégium tagjainak a javaslatait is figyelembe véve – a kollégiumvezetı készíti el a tárgyév január 31. napjáig. (5) A kollégiumi ülések és a bírói értekezletek állandó meghívottja az ítélıtábla elnöke. 13. § (1) Az ítélıtábla polgári kollégiumában egy bíró, a büntetı kollégiumában egy bíró európai jogi szaktanácsadóként (a továbbiakban: szaktanácsadó) mőködik, mely tevékenységüket a bírói munkájuk mellett végzik. (2) A szaktanácsadó alapvetı feladata az európai jog alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseiben, ezek részeként a szerzıdések, EK rendeletek és irányelvek, valamint a kerethatározatok hatályához kapcsolódó, továbbá az elızetes döntéshozatali eljárást érintı bármely kérdésben jogi tanácsadás a bírák és az igazságügyi alkalmazottak számára. (3) A szaktanácsadók feladata az Európai Unió országainak egyes igazságügyi szervezetei és az ítélıtábla közötti kapcsolat kialakításának a kezdeményezése, illetve a kapcsolat fenntartása. (4) A szaktanácsadó a (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége ellátása során a közösségi jogot nem értelmezi.
5
(5) A szaktanácsadót feladatkörében, hivatalos jelleggel, az ítélıtábla bírája vagy igazságügyi alkalmazottja nem helyettesítheti. (6) A szaktanácsadó tevékenységének felügyeletét az ítélıtábla elnöke látja el, mely tevékenysége során az európai közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos feladatok mellett megbízhatja egyéb, az említett területen általa szükségesnek ítélt további speciális tevékenység ellátásával is. (7) Az ítélıtábla elnöke biztosítja a szaktanácsadó számára az OIT 2009/1. számú szabályzatában meghatározott feladatok ellátásához szükséges feltételeket. A tanácsok 14. § (1) Az ítélıtáblán büntetı és polgári tanácsok mőködnek. (2) A tanácsot a tanácselnök vezeti és szervezi a tevékenységét. A kezelıirodák 15. § (1) Az ítélıtáblán büntetı és polgári iroda mőködik, mely szervezeti egységek ellátják az ügyiratok kezelésével kapcsolatos – jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – teendıket és az ügyfelek fogadásával kapcsolatos feladatokat. (2) A kezelıirodát az irodavezetı vezeti és szervezi az irodában dolgozó tisztviselık és írnokok tevékenységét. (3) A büntetı és a polgári iroda mőködését az ítélıtábla büntetı, illetve polgári kollégiumvezetıje felügyeli. A statisztikus 16. § (1) Az ítélıtábla statisztikusa koordinálja a bírói tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatást. (2) A statisztikus feladatai különösen a) az ítélıtábla tanácsai által készített ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások ellenırzése, feldolgozása, összesítése és elektronikus továbbítása az OBH-nak, b) a büntetı ügyszakban kiállított egyéni elektronikus statisztikai adatlapok ellenırzése és továbbítása az OBH központi adatbázisába, c) havi összesítı statisztika készítése ügyszakonként, d) félévenként részletes kimutatások készítése e) eseti jellegő statisztikai célú adatgyőjtés és szolgáltatás. (3) A statisztikus tevékenységét az ítélıtábla elnökhelyettese felügyeli. (4) Az ítélıtáblán statisztikai célú adatgyőjtéssel, feldolgozással és a bírói tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatási feladatokat a tanácselnökök, a bírák és a kezelıirodák vezetıi látják el. A bírósági titkárok, a bírósági ügyintézık és a jegyzıkönyvvezetı-tisztviselık 17. § (1) Az ítélıtáblán a tanácsok mellett a jogszabályokban és más közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatok ellátását bírósági titkárok és bírósági ügyintézık végzik. (2) Az ítélıtáblára kinevezett jegyzıkönyvvezetı–tisztviselık a kollégiumvezetık és az ítélkezı tanácsok mellett a jegyzıkönyvvezetéssel, a leírással, az egyéb adminisztratív, illetve az egyes igazgatási feladatokkal kapcsolatos ügyviteli és iratkezelési tevékenységet látják el.
6
Az elnöki iroda 18. § (1) Az ítélıtábla elnöki iroda tevékenységét az elnöki iroda vezetıje irányítja és szervezi. (2) Az elnöki iroda a) ellátja az elnöki és a kollégiumvezetıi ügyek iratainak a kezelését, a kapcsolódó irattározási feladatokat, b) gondoskodik a jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben írt nyilvántartások vezetésérıl, c) figyelemmel kíséri az iroda tevékenységét érintı jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök változásait, d) végzi a minısített iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat, e) ellátja az elnök és az elnökhelyettes igazgatási tevékenységével kapcsolatos leírási, kiadási és határidı-nyilvántartási ügyviteli tevékenységet, f) közremőködik az ítélıtábla rendezvényeinek szervezésében, g) végzi a szabadságok nyilvántartásával és kiadásával kapcsolatos adminisztratív teendıket, h) közremőködik az elnök és az elnökhelyettes valamint a kollégiumvezetık által szervezett értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók elıkészítésében. i) a fizikai dolgozók napi tevékenységét irányítja és ellenırzi; j) elkészíti a gépkocsik heti beosztási tervezetét, irányítja a gépkocsivezetık napi tevékenységét, az elszámolás alapjául szolgáló futásteljesítményeket igazolja, illetıleg az igazolásokat ellenırzi; k) a tárgyaló és tanácskozóterem használatának igényeit egyezteti a törvényszékkel. (3) Az elnöki iroda tevékenységét az ítélıtábla elnöke felügyeli. Az Ítélıtábla Gazdasági Hivatala 19. § (1) Az ítélıtábla mőködésével kapcsolatos pénzügyi és gazdasági feladatokat az ÍGH látja el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége során a) megtervezi az ítélıtábla költségvetését, elkészíti az elemi költségvetést, ellátja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, b) ellátja a pénzügyi, anyag- és épületgazdálkodási feladatokat, az ezekkel összefüggı döntéseket elıkészíti, nyilvántartásokat vezeti, c) figyelemmel kíséri a gazdálkodásra, az adózásra, a számvitelre vonatkozó jogszabályok hatályosulását, jelzi e jogszabályok változásait, d) ellátja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatos feladatokat, e) elvégzi az ítélıtábla állományán kívüliek juttatásainak számfejtését és kifizetését, f) intézi az ÍGH mőködésével összefüggı statisztikai adatszolgáltatást, g) pénztárszolgálatot mőködtet, h) ellátja a társadalombiztosítással és a magánnyugdíj – pénztárakkal kapcsolatos feladatokat, i) üzemelteti a hivatali személygépkocsikat, j) kezeli a bőnjeleket, letéteket, k) végrehajtja a belsı kontrollrendszer kialakítása, mőködtetése, fejlesztése során rá háruló feladatokat. (3) Az ÍGH mőködését az ÍGH fıosztályvezetıje szervezi és irányítja. (4) Az ÍGH egyes feladatait az IGH fıosztályvezetı-helyettese, a tisztviselık és a fizikai állományú igazságügyi alkalmazottak látják el. (5) Az ÍGH ügyrend alapján mőködik. Az ügyrendet az ÍGH fıosztályvezetıje készíti el és az ítélıtábla elnöke hagyja jóvá.
7
(6) Az ügyrend tartalmazza a) az ÍGH szervezetére vonatkozó adatokat, b) az ÍGH feladatait, azok munkakör szerinti leírását, c) a gazdálkodás alapjául szolgáló gazdasági szabályzatok felsorolását, d) az ÍGH munkafolyamataiba beépített ellenırzés rendjét, e) a gazdálkodási integrált informatikai rendszerrel támogatott folyamatok szabályozását. (7) Pénzügyi kihatással bíró, a gazdálkodás alapjául szolgáló szabályzatok a) az ítélıtábla Gazdálkodási szabályzata, b) a számviteli politika és az ennek keretében készített - önköltségszámítás rendje, - az eszközök és források értékelési szabályzata, - az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, - a pénz és értékkezelési szabályzat, c) a számlakeretre és számlarendre, az adatszolgáltatások rendjére, d) a bizonylati rendre és bizonylati albumra, e) a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére, f) a vezetékes és rádiótelefonok használatára, g) a gépjármővek üzemeltetési és igénybevételi rendjére vonatkozó szabályzatok. (8) Több szakterületet érintı, gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok a) a beszerzések rendjére, b) a közbeszerzések lebonyolítására, c) a készenlét és az ügyelet szervezésére, a készenléti és az ügyeleti díj folyósítására, d) a közérdekő adatok megismerésének, a kötelezıen közzéteendı adatok nyilvánosságra hozatalának rendjére vonatkozó szabályzatok, rendelkezések. (9) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott szabályzatokat az ítélıtábla elnöke vagy az általa kijelölt bírósági dolgozó készíti el. (10) Az ÍGH fıosztályvezetıje és az ÍGH tevékenységének a felügyeletét az ítélıtábla elnöke látja el. Belsı ellenırzési vezetı 20. § (1) Az ítélıtábla belsı ellenırzési feladatait a belsı ellenırzési vezetı látja el igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban. Tevékenységét az ítélıtábla elnökének közvetlenül alárendelten végzi, utasítást kizárólag tıle fogadhat el, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg. (2) A belsı ellenırzési vezetı a bizonyosságot adó ellenırzési és tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. 21. § (1) A belsı ellenırzés feladata a) elemezni, vizsgálni és értékelni az ítélıtábla belsı kontrollrendszerei kiépítésének, mőködésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint az ítélıtábla mőködésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erıforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelıségét, illetve a beszámolók valódiságát, c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezık, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése, illetve feltárása érdekében, valamint az ítélıtábla mőködése eredményességének növelése és belsı kontrollrendszerének javítása, továbbfejlesztése érdekében, d) nyilvántartani és nyomon követni a belsı ellenırzési jelentések alapján megtett intézkedéseket,
8
e) a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelıs miniszter által közzétett belsı ellenırzési standardokkal összhangban tanácsadási tevékenységet ellátni. A tanácsadó tevékenység keretében ellátandó feladatok különösen: - vezetık támogatása az egyes megoldási lehetıségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; - a vezetık szakértıi támogatása a Belsı kontrollrendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; - konzultáció és tanácsadás a vezetık részére a szervezeti stratégia elkészítésében; - javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv mőködése eredményességének növelése érdekében, a költségvetési szerv belsı szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetıen. (2) A belsı ellenırzési vezetı feladata: a) a belsı ellenırzési kézikönyv elkészítése, b) kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenırzési tervek összeállítása, az ítélıtábla elnökének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése, c) a belsı ellenırzési tevékenység megszervezése, az ellenırzések összehangolása, d) amennyiben az ellenırzés során büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az ítélıtábla elnökének érintettsége esetén az OBH elnökének haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel megfelelı eljárások megindítására, az ellenırzés lezárását követıen az ellenırzési jelentés megküldése az ellenırzött szervezeti egység számára, e) a lezárt ellenırzési jelentés megküldése az ítélıtábla elnöke részére, f) az éves ellenırzési jelentés összeállítása. (3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túl a belsı ellenırzési vezetı köteles: a) gondoskodni arról, hogy érvényesüljenek az államháztartásért felelıs miniszter által közzétett módszertani útmutatók; b) gondoskodni az ellenırzések nyilvántartásáról, az ellenırzési dokumentumok megırzésérıl, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; c) tájékoztatni az ítélıtábla elnökét az éves ellenırzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekrıl; d) a belsı ellenırzési tevékenység során kezelt adatokat illetıen betartani az adatvédelmi és minısített adatok védelmére vonatkozó elıírásokat. (4) A belsı ellenırzési vezetı a megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve fennálló összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni az ítélıtábla elnökének. 22. § A belsı ellenırzési vezetı tevékenységét a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelıs miniszter által közzétett belsı ellenırzési standardok, útmutatók figyelembe vételével, valamint az általa kidolgozott és az ítélıtábla elnöke által jóváhagyott Belsı ellenırzési kézikönyv szerint végzi. A könyvtáros 23. § (1) Az ítélıtábla önálló könyvtárral nem rendelkezik. A Pécsi Törvényszékkel megkötött külön megállapodás és a törvényszék állományában levı könyvtárossal kötött megbízási szerzıdés alapján és szerint a két intézmény a könyvtárat közösen használja. (2) A könyvtár használatára vonatkozó törvényszéki elnöki szabályzatot az ítélıtábla magára nézve is irányadónak elfogadta.
9
(3) Az ítélıtábla és a törvényszék alkalmazásában álló könyvtáros közötti külön megbízási szerzıdés szerint az ítélıtábla részére történı könyv és folyóirat állomány beszerzése, kezelése és könyvtározása külön történik. (4) Az ítélıtábla számára a szakkönyvek, folyóiratok és a közlönyök beszerzésérıl az elnökhelyettes a kollégiumvezetıkkel, a tanácselnökökkel, a bírákkal és az igazságügyi alkalmazottakkal történı egyeztetés alapján elıterjesztéseket készít, amelyek tárgyában az ítélıtábla elnöke dönt. (5) A könyvtáros ítélıtábla számára végzett tevékenységét az ítélıtábla részérıl az elnökhelyettes felügyeli. A sajtószóvivı, a sajtótitkár 24. § (1) Az ítélıtáblán a sajtótájékoztatási feladatokat a sajtószóvivı és sajtótitkár látja el. (2) Az ítélıtábla sajtószóvivıje az ítélıtábla bírája. (3) A sajtószóvivı a sajtótitkár közremőködésével a jogszabályok és az OBH elnöke által kiadott szabályzatok rendelkezései szerint gondoskodik a) a sajtókapcsolatok hatékony kialakításáról és fenntartásáról, b) az ítélıtáblával kapcsolatos információk rendszeres közzétételérıl. (4) Az ítélıtábla tevékenységérıl az ítélıtábla elnöke, a sajtószóvivı, illetve az általuk megbízott kollégiumvezetık, tanácselnökök, bírák és a sajtótitkár jogosultak nyilatkozni. A sajtó tájékoztatásával megbízottak a nyilatkozataikat a lehetıségekhez képest az ítélıtábla elnökével, illetve a sajtószóvivıvel egyeztetniük kell. (5) Az ítélıtábla tevékenységével összefüggı sajtó-helyreigazítási eljárás megindításáról az ítélıtábla elnöke vagy elnökhelyettese jogosult dönteni. (6) A sajtótitkár a) együttmőködik az országos és a helyi sajtó képviselıivel, b) címlistát vezet az ítélıtáblával kapcsolatot tartó szerkesztıségekrıl, c) napi rendszerességgel követi a bíróságokról, illetve a Pécsi Ítélıtábláról megjelenı híreket, d) a sajtóérdeklıdésre számot tartó ügyekrıl az ügydöntı határozat kihirdetését megelızıen és azt követıen elektronikus úton tájékoztatja a sajtó munkatársait, az ítélıtábla hivatalos honlapjának szerkesztıjét és az OBH Kommunikációs és Sajtóosztályát, e) sajtótájékoztatókat és interjúkat készít elı, valamint gondoskodik a lebonyolításukról, f) sajtóközleményt bocsát ki g) ellátja a bíróságok és az OBH sajtótájékoztatási tevékenységérıl, valamint a bíróságok központi honlapjának sajtószolgálatáról szóló szabályzatról szóló 8/2012. (IV. 25.) OBH utasításban meghatározott feladatokat. Az informatikai osztály 25. § (1) Az ítélıtáblán mőködı informatikai osztály munkáját az osztályvezetı szervezi és irányítja, mely tevékenysége körében elkészíti és szükség esetén módosítja az osztály tisztviselıinek munkaköri leírását. (2) Az informatikai osztály feladatai: a) üzemelteti az ítélıtábla informatikai és telekommunikációs rendszerét, b) az adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó – az osztály által készített és az ítélıtábla elnöke által jóváhagyott – szabályzat alapján gondoskodik a számítógépes rendszerben rögzített adatok védelmérıl, c) javaslatot tesz a fejlesztésekre, d) gondoskodik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak informatikai oktatásáról,
10
e) mőködteti és szerkeszti az ítélıtábla hivatalos honlapját, valamint a belsı közzétételi fórumát, f) a telefonközponthoz telepített számítógéprıl a tárgyhót követı hónap 5. napjáig kinyomtatja az egyes állomásokról folytatott magáncélú – szükség esetén a hivatali célú – telefonbeszélgetések jegyzékét. (3) Az ítélıtáblán az informatikai rendszer, vagy bármely informatikai eszköz meghibásodásáról, cseréjének, pótlásának, vagy új eszköz telepítésének szükségességérıl a felhasználóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az informatikai osztály vezetıjét, aki erre figyelemmel haladéktalanul köteles intézkedni egyidejőleg tájékoztatva az intézkedés pénzügyi kihatásáról az ítélıtábla elnökét és az ÍGH fıosztályvezetıjét. (4) Amennyiben az ÍGH fıosztályvezetıje vagy az informatikai osztály vezetıje – igénybejelentés nélkül – informatikai eszközök megvásárlását, cseréjét vagy pótlását tartja szükségesnek, errıl az ítélıtábla elnökét tájékoztatja, aki a beszerzésrıl dönt. (5) Az informatikai osztály tevékenységének felügyeletét az ítélıtábla elnöke látja el. A biztonsági szolgálat 26. § (1) Az ítélıtábla munkaszervezeti egységeinek a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos védelmi feladatait az ítélıtábla biztonsági ıre, továbbá a Pécsi Törvényszék, mint az épület társkezelıjének a biztonsági csoportja és a társkezelı által megbízott külsı szerv látja el. (2) A Pécsi Törvényszék elnöke által a biztonsági csoport mőködtetésérıl, az épületbe történı beléptetés rendjérıl, az épület nyitva tartásáról, a rendezvények szervezésérıl kiadott szabályzatait, általános intézkedéseit az ítélıtábla, mint az ingatlan társkezelıje, elfogadja és alkalmazza. Az eseti, konkrét intézkedéseket a társkezelık együttesen hozzák meg és adják ki. (3) A Pécsi Törvényszék biztonsági csoportja és a törvényszék által megbízott külsı vagyonvédelmi szolgálat – az ingatlankezelık közötti megállapodás értelmében – biztosítja ugyanazokat a jogokat az ítélıtábla elnöke, elnökhelyettese, bírái és minden dolgozója részére, mint amely jogokat a törvényszék vezetıi és dolgozói tekintetében is biztosít. A honvédelmi– polgári védelmi megbízott 27. § (1) Az ítélıtáblán a honvédelmi–polgári védelmi feladatokat honvédelmi–polgári védelmi megbízott látja el. (2) A honvédelmi–polgári védelmi megbízott köteles elkészíteni a jogszabályokban és a belsı szabályzatban meghatározott intézkedési tervet, azon a szükséges módosításokat átvezetni, valamint megszervezni a honvédelmi- polgári védelmi oktatás-képzést. (3) A honvédelmi- polgári védelmi megbízott köteles az egyéni védıeszközök beszerzésérıl és karbantartásáról, valamint a kollektív védelem feltételeinek megszervezésérıl gondoskodni, továbbá kapcsolatot tartani a megyei, és a helyi védelmi közigazgatás irányítóival. (4) A honvédelmi- polgári védelmi megbízott a feladatait az ítélıtábla elnökhelyettesének az irányításával és felügyeletével látja el.
11
A tőzvédelmi és munkavédelmi felelıs 28. § (1) Az ítélıtáblán a tőzvédelmi- és munkavédelmi tevékenységet a jogszabályok, a tőzvédelmi- és munkavédelmi szabályzat, valamint a szakhatóságok rendelkezései szerint az e feladatokkal megbízott személy látja el. (2) A tőzvédelmi- és munkavédelmi szabályzatot a megbízott készíti el, és az ítélıtábla elnöke hagyja jóvá. (3) A tőzvédelmi- és munkavédelmi felelıs a tárgyév január 31. napjáig az általa elkészített és az ítélıtábla elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján megszervezi a tőzvédelmi- és munkavédelmi szemléket, oktatásokat. (4) A tőzvédelmi- és munkavédelmi megbízott tevékenységét az ítélıtábla elnökhelyettese felügyeli. Biztonsági vezetı 29. § (1) A minısített adat védelmérıl szóló törvény 2009. CLV. rendelkezései, illetıleg az adminisztratív, a fizikai biztonság megvalósítása érdekében a Pécsi Ítélıtáblán biztonsági vezetı tevékenykedik. (2) A biztonsági vezetı továbbá a titkos ügykezeléshez kapcsolódó egyéb személyek tevékenységét külön szabályzat határozza meg. A biztonsági vezetı tevékenységét az ítélıtábla elnökének közvetlenül alárendelten fejti ki. Irattár 30. § (1) (1) Az ítélıtáblán a következı irattárak mőködnek: a) elnöki ügyek irattára; b) büntetı és polgári ügyek irattára; c) ÍGH irattár. (2) Az irattározással kapcsolatos feladatokat az ítélıtábla elnöki irodája, kezelıirodái és az ÍGH e feladatokkal megbízott tisztviselıje látja el. (3) Az irattározással és az iratok selejtezésével kapcsolatos tevékenységet az ítélıtábla elnökhelyettese irányítja, illetve felügyeli. (4) Az iratok selejtezésére az ítélıtáblán a tárgyév április 1. napja és június 20. napja között kerül sor. Az ítélıtábla elnökhelyettese e szabálytól eltérıen is megállapíthatja az iratok selejtezésének idıpontját. (5) A kiselejtezett iratok megsemmisítésre vagy levéltári elhelyezésre történı elszállításáról az ítélıtábla elnökhelyettesének intézkedése alapján az ÍGH gondoskodik.
12
V. Fejezet Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása a vezetık között, a vezetés eszközei, jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje 31. § (1) Az ítélıtábla a) igazgatási vezetıi: az ítélıtábla elnöke és elnökhelyettese, b) szakmai vezetıi: az ítélıtábla kollégiumvezetıi és tanácselnökei. (2) Az ítélıtáblán igazgatási tevékenységet látnak el a bírói tevékenységet segítı és a bírói tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek vezetıi. Az ítélıtábla igazgatási és szakmai vezetıire vonatkozó általános szabályok 32. § Az arányos munkateher megteremtése, az ügyérkezési és létszám- aránytalanság kiküszöbölése érdekében a bírósági vezetıknek állandó jelleggel vizsgálniuk kell az ítélkezés idıszerőségét, a bírák kirendelésének lehetıségét, valamint a hosszú pertartamú ügyek elhúzódásához vezetı okok feltárását. Az ítélıtábla elnöke 33. § (1) Az ítélıtáblát az elnök vezeti, mely tevékenysége során felelısséggel tartozik különösen azért, hogy az ítélıtábla a jogszabályoknak illetve a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelıen hatékonyan és gazdaságosan mőködjön. (2) Az ítélıtábla elnöke igazgatási jogkörében felügyeli az ítélıtábla 10. §-ban meghatározott szervezeti egységeit és személyeket azok (1) bekezdésnek megfelelı mőködése érdekében. (3) Az ítélıtábla elnöke külön felel az OBH elnöke kötelezı erejő döntéseinek megfelelı végrehajtásáért. 34. § Az ítélıtábla elnöke a) a költségvetési keretek között gondoskodik az ítélıtábla mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekrıl, b) gyakorolja a törvény által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, c) irányítja az ítélıtábla pénzügyi, gazdasági tevékenységét, d) ellenırzi az eljárási határidık megtartását, e) gondoskodik az ügyviteli és az igazgatási szabályok megtartásáról, f) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelıen szervezeti és mőködési szabályzatot készít, meghatározza az ítélıtábla munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenırzi a betartásukat, g) irányítja és ellenırzi az ítélıtábla bírósági vezetıinek igazgatási tevékenységét, h) biztosítja a bírói testületek mőködési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet, i) biztosítja a bírói egyesületek és az érdekképviseletek jogainak gyakorlását, j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat, k) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit ka) a bíróság mőködésérıl, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetérıl, kb) a bíróság hatékony és idıszerő mőködtetése érdekében a következı naptári évre kitőzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekrıl,
13
kc) a pályázatához csatolt pályamővében szereplı - az adott idıszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról, kd) a megelızı naptári évben a kitőzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményérıl, l) felelıs az ítélıtábla mőködésével kapcsolatban a törvényben elıírt személyes adatokat tartalmazó, valamint a jogszabályokban vagy az OBH elnöke szabályzataiban, határozataiban elrendelt – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért, m) felelıs az OBH elnöke határozatainak határidıben történı végrehajtásáért, n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és az ítélıtábla honlapján történı közzétételérıl, o) elkészíti és módosítja az ÍGH fıosztályvezetıjének, az informatikai osztály vezetıjének és a belsı ellenırzési vezetınek, továbbá az elnöki iroda tisztviselıinek munkaköri leírását, p) az OBH elnöke a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának megfelelıen az elnökhelyettes útján, a kollégiumvezetık közremőködésével koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzését, q) kezdeményezi az ítélıtáblára bíró, illetve bírósági fogalmazó kirendelését, r) kapcsolatot tart az Országos Bírói Tanáccsal (a továbbiakban : OBT) s) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal. 35 § (1) Az ítélıtábla elnöke 43. §-ban meghatározott tartalommal és idıpontig éves igazgatási munkatervet készít, valamint jóváhagyja az éves kollégiumi munkaterveket. (2) Az ítélıtábla elnökének a 33. §-ban meghatározott felelıssége kiterjed különösen a) az alapító okiratban elıírt tevékenységek jogszabályban az OBH elnöke normatív utasításaiban (szabályzataiban), ajánlásaiban és határozataiban, illetve a bíróságok, és ezen belül az ítélıtábla költségvetésében meghatározott elıírásoknak megfelelı ellátására, b) az ítélıtábla mőködésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a célszerőség és az eredményesség követelményeinek érvényesítésére, c) a gazdálkodási lehetıségek és a kötelezettségvállalások összhangjára, d) az ítélıtábla vagyonkezelésében, illetve használatában lévı továbbá a tulajdonát képezı vagyon tekintetében fennálló vagyonkezelıi és tulajdonosi jogok rendeltetésszerő gyakorlására, e) az ítélıtábla államháztartási belsı kontrollrendszerének megszervezésére és hatékony mőködtetésére, f) a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszer mőködtetésére, g) a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekő és a közérdekbıl nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére, annak teljességére és hitelességére, h) a számviteli rend betartására. (3) Az ítélıtábla elnöke az éves költségvetési beszámolójában köteles külön számot adni a (2) bekezdés e) pontjában foglaltakról.
14
Az ítélıtábla elnökhelyettese 36. § (1) Az ítélıtábla elnökhelyettese az 52. § (1) bekezdésében meghatározott teljes jogkörő helyettesítési feladatán, valamint az SzMSz. egyéb rendelkezéseivel a rá állandó jelleggel átruházott jogkörein túl ellátja a) a bírák és az igazságügyi alkalmazottak továbbképzésével és oktatásukkal kapcsolatos feladatokat, b) elkészíti és módosítja a kezelıirodákban dolgozó tisztviselık és írnokok, a könyvtáros és statisztikus, a sajtótitkár munkaköri leírásait. (2) Az elnökhelyettes a minısített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását, mint az ítélıtábla biztonsági vezetıje végzi. A minısített iratok kezelésének irányításával kapcsolatos feladatai ellátása során elkészíti az ítélıtábla minısített adat védelmérıl szóló szabályzatát – amit az ítélıtábla elnöke hagy jóvá – és figyelemmel kíséri annak hatályosulását. Az ítélıtábla kollégiumvezetıje 37. §(1) A kollégiumvezetı felel a kollégium jogszabályoknak, valamint az OBH elnöke kötelezı erejő döntéseinek megfelelı, hatékony mőködéséért. (2) Az ítélıtábla kollégiumvezetıje ellátja a 11. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a kollégium ügyrendjében meghatározott feladatokat, továbbá gyakorolja az SzMSz. által ráruházott jogköröket. (3) A kollégiumvezetı a) összehívja és levezeti a kollégium ülését, amire elıterjesztést készít vagy készíttet, megszövegezi és kiadja az elfogadott ajánlásokat, gondoskodik az ítélıtábla honlapján történı közzétételérıl, b) figyelemmel kíséri és elemzi a tanácsok mőködésének minıségi és mennyiségi mutatóit, vizsgálatot kezdeményezhet és folytathat le az ítélkezés meghatározott területére nézve, továbbá bírói tanácskozást hívhat össze, c) ellátja a jogegységi eljárással összefüggı feladatokat, rendszerezi és elemzi az elvi határozatokat és döntéseket, d) közremőködik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenységének a vizsgálatában és értékelésében, e) részt vesz a bírósági titkárok és a bírósági ügyintézık továbbképzésében és oktatásában, f) elkészíti és módosítja a hozzá beosztott tisztviselı munkaköri leírását, g) tájékoztatja az ítélıtábla elnökét a kollégium munkájáról, h) beszámol a vezetıi értekezleten az igazgatási tevékenységérıl és az általa irányított ügyszak ítélkezésének helyzetérıl, i) kollégiumi tagként képviseli az ítélıtáblát a Kúria szakági kollégiumának ülésén, j) meghívottként részt vesz az ítélıtáblák és a törvényszékek kollégiumainak ülésein, k) a 11. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott célok megvalósítása érdekében folyamatosan együttmőködik a Kúria és más bíróságok kollégiumainak vezetıivel. (4) A (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához magához beoszthatja az ügyszakban dolgozó bírósági titkárokat. Az ítélıtábla tanácselnöke 38. §(1) A tanácselnök felel az általa vezetett tanács jogszabályoknak, valamint az OBH elnöke kötelezı erejő döntéseinek megfelelı, hatékony mőködéséért.
15
(2) Az ítélıtábla tanácselnöke a) felelıs az általa vezetett tanács által intézett ügyekben az eljárási határidık és az ügyviteli szabályok megtartásáért, melynek során irányítja és ellenırzi a tanácsba beosztott bírákat, b) jelzi a kollégiumvezetınek a kollégiumon belüli eltérı ítélkezési gyakorlatot, c) megbízás alapján részt vesz a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenységének vizsgálatában és értékelésében, d) meghatározza és szervezi a tanácshoz beosztott bírósági titkár, bírósági ügyintézı és a tisztviselı munkáját, e) elkészíti és módosítja a tanácshoz beosztott bírósági titkár, bírósági ügyintézı és jegyzıkönyvvezetı-tisztviselı munkaköri leírását, f) gyakorolja az SzMSz. egyéb rendelkezéseivel a rá állandó jelleggel átruházott jogköröket, g) tájékoztatja az ítélıtábla elnökét a tanács munkájáról és az általa végzett igazgatási tevékenységrıl, h) a felülbírált ügyek alapján vezeti az elsıfokú bírák ítélkezésérıl készült feljegyzéseket. . Az elnöki iroda vezetıje 39. § Az ítélıtábla elnöki irodájának vezetıje az elnöki iroda tevékenységének szervezése és irányítása körében ellátja mindazokat a feladatokat, illetve közremőködik mindazoknak a feladatoknak az ellátásában, amelyeket az elnöki iroda, mint munkaszervezeti egység végez az SzMSz. 18. §-ában foglaltak szerint. Az ítélıtábla Gazdasági Hivatalának fıosztályvezetıje 40. § (1) Az ÍGH fıosztályvezetıje a jogszabályok, az OBH elnöke kötelezı erejő döntései, az ÍGH ügyrendje, az ítélıtábla szabályzatai, továbbá az ítélıtábla elnökének utasításai alapján vezeti az IGH-t. (2) Elkészíti és módosítja az ÍGH-ban dolgozó tisztviselık és fizikai állományú dolgozók munkaköri leírásait. A kezelıiroda vezetıje 41. § A kezelıiroda vezetıje szervezi, irányítja és felügyeli a) a lajstromok, az átadókönyvek vezetését és az ügyiratok kezelését, b) a kezelıiroda ügyfélfogadását, c) az irattározást és a selejtezést, d) a statisztikai, valamint a bírák tevékenységével kapcsolatos adatszolgáltatást. A vezetés eszközei 42. § (1) Az ítélıtábla elnöke az igazgatási feladatait a) a tervezési és értekezleti rendszer, b) a tájékoztatás, c) a jelentéstételi kötelezettség, d) az ellenırzés SzMSz-ben meghatározott egyéb eszközei segítségével gyakorolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközök elsısorban az eljárások ésszerő határidın belüli befejezését szolgálják.
16
Az ítélıtábla igazgatási tevékenységének tervezése, a munkaterv 43. § (1) Az ítélıtábla elnöke a Bszi és az OBH elnöke által meghatározott tartalmi követelmények, továbbá a bírói testületek és az érdekképviseleti szervek javaslatainak a figyelembevételével éves munkatervet készít, amit a tárgyév január 31. napjáig küld meg az OBH elnökének. (2) A munkatervben meg kell határozni a) az összbírói és a vezetıi értekezletek idıpontjait és az elıre tervezhetı napirendjét, b) az igazságügyi alkalmazottak értekezletének idıpontját, és az elıre tervezhetı napirendjét, c) a bírák értékelésének ütemezését és felelıseit, d) az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintı vizsgálatok tervezését, e) az ÍGH fıosztályvezetıje idıszakos jelentésének idıpontjait, f) az ügyeleti rendszer megszervezését és a szabadságok kiadásának rendjét, g) az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezését, h) az informatikai osztály vezetıje idıszakos jelentésének idıpontjait, i) egyes munkaszervezeti egységek mőködése átfogó vizsgálatának idıpontjait, (3) Az SzMSz. rendelkezései szerint elkészülı egyéb munkaterveket az ítélıtábla munkatervének a mellékleteként kell kezelni. Az értekezleti rendszer 44. § Az ítélıtábla elnöke a) összbírói értekezletet, b) igazságügyi alkalmazotti értekezletet tart, c) vezetıi értekezletet, d) eseti értekezletet tarthat. Az összbírói értekezlet 45. § (1) Az összbírói értekezlet a) küldöttet választ az OBT tagok megválasztásához, b) véleményt nyilvánít a Bszi. 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági vezetık pályázatáról, és dönt a bírósági vezetıi vizsgálat elrendelésének kezdeményezésérıl, c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja mőködésérıl, d) dönt a bírói tanács tagjának felmentésérıl és e) dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetık felmentésének kezdeményezésérıl. (2) Az ítélıtábla elnöke az összbírói értekezletre köteles meghívni az ítélıtábla felmentési idejét nem töltı bíráit, valamint az OBH elnökét. (3) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésıbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévık számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérı döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza. (4) Az összbírói értekezlet a szavazásra feltett kérdésekrıl szavazattöbbséggel határoz. 46. § (1) Az ítélıtábla elnöke a Bszi. 119. § k) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében köteles összbírói értekezletet összehívni. (2) Az (1) bekezdés szerinti összbírói értekezleten az ítélıtábla elnöke tájékoztatást ad, a Bírói Tanács elnöke beszámol az ítélıtábla és a Bírói Tanács elızı évi munkájáról.
17
(3) Az ítélıtábla elnöke az összbírói értekezletre szóló tájékoztatót az OBH elnöke által meghatározott szempontok figyelembevételével köteles elkészíteni. (4) Az összbírói értekezleten a tájékoztatót és a beszámolót követıen lehetıséget kell biztosítani a bíráknak és a meghívottaknak a véleményeik kifejtésére, az esetleges indítványaik vagy javaslataik elıterjesztésére. Az elhangzottakra az ítélıtábla elnökének lehetıleg még az értekezleten szóban vagy 30 napon belül írásban választ kell adnia. (5) Az ítélıtábla elnöke az összbírói értekezletre készített írásbeli tájékoztatóját, illetve az összbírói értekezletrıl készült jegyzıkönyvet köteles megküldeni az OBH elnökének. (6) A (2) bekezdésében meghatározott alkalmon kívül össze kell hívni az összbírói értekezletet akkor is, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte. A vezetıi értekezlet 47. § (1) Az ítélıtábla elnöke évente legalább két alkalommal köteles vezetıi értekezletet összehívni. (2) A vezetıi értekezlet állandó résztvevıi: a) az ítélıtábla elnöke, b) az ítélıtábla elnökhelyettese, c) a kollégiumvezetık, szükség szerinti meghívottai: d) az ítélıtábla Bírói Tanácsának elnöke, e) a tanácselnökök, f) az ÍGH fıosztályvezetıje, g) az informatikai osztály vezetıje, h) a belsı ellenırzési vezetı, j) a sajtótitkár vesz részt. (3) A vezetıi értekezlet (2) bekezdésben meghatározott résztvevıi tájékoztatást adnak az elızı vezetıi értekezlet óta végzett tevékenységükrıl, illetve az általuk vezetett munkaszervezeti egységek ugyanezen idıszakbeli munkájáról. (4) A vezetıi értekezlet állandó napirendi pontjaiként át kell tekinteni az ítélıtábla a) személyzeti, b) költségvetési és c) ügyforgalmi helyzetét. (5) Az ítélıtábla elnöke az értekezleten elhangzottak alapján meghatározhatja az aktuális igazgatási feladatokat, azok végrehajtásának felelıseit és határidıit. Az igazságügyi alkalmazotti értekezlet 48. § Az ítélıtábla elnöke – a munkatervben meghatározott idıpontban – de évente legalább egy alkalommal köteles értekezletet összehívni az ítélıtáblán dolgozó igazságügyi alkalmazottak részére, melyen tájékoztatást kell adnia az ítélıtábla megelızı évi tevékenységérıl. Az eseti értekezlet 49. § Az ítélıtábla elnöke az általa indokoltnak tartott kérdésben eseti értekezletet hívhat össze, amelyen az általa meghívottak vesznek részt.
18
A bírói munka igazgatási ellenırzése 50. § (1) Az ítélıtábla elnöke a kollégiumvezetık közremőködésével figyelemmel kíséri az ítélıtáblán folyamatban lévı ügyek eljárási határidejének és az ügyviteli szabályoknak a megtartását és szükség esetén intézkedik az ügyek ésszerő határidın belüli befejezése érdekében. (2) Az ítélıtábla elnöke az (1) bekezdésben meghatározottak során megvizsgálja a) a havi tárgyalási napok számát és azok kihasználtságát, b) az ügyek tárgyalásra, nyilvános ülésre, tanácsülésre (a továbbiakban tárgyalásra) történı kitőzésének sorrendjét, c) az elrendelt, illetve a jogszabályok által elıírt soronkívüliség érvényesülését, d) a határozatok írásba foglalásának idıszerőségét, e) a hosszabb ideje folyamatban lévı ügyek vizsgálata során a pertartam alakulását befolyásoló okokat. A jelentéstételi kötelezettség 51. § Az ítélıtábla elnöke az ítélıtábla szervezeti egységeinek mőködését érintı bármely igazgatási kérdésben – a jogszabályban vagy más szabályban elıírt eseteken kívül – kötelezı jelentéstételt írhat elı. A vezetık helyettesítésének rendje 52. § (1) Az ítélıtábla elnökét teljes jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti. (2) Eseti jellegő megbízással – az elnök, illetve az elnökhelyettes által meghatározott körben és mértékben – a kollégiumvezetı, a tanácselnök és a bíró is eljárhat helyettesként. (3) Az Ítélıtábla Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: IGH) fıosztályvezetıje a gazdálkodási feladatok tekintetében – az igazgatási jogkörök gyakorlása nélkül – az ítélıtábla elnökének a helyettese. (4) Az ítélıtábla elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait – felelıssége változatlansága mellett – egészben vagy részben állandó illetıleg eseti jelleggel átruházhatja az elnökhelyettesre, a kollégiumvezetıre, a tanácselnökre, a bíróra és a vezetı igazságügyi alkalmazottra. (5) Ha a bíróság elnöke és elnökhelyettese egyidejőleg 2 hónapot meghaladóan akadályoztatva van a feladatai ellátásában - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBH elnöke az adott bíróság bírósági vezetıi közül valamely vezetıt az elnöki vagy elnökhelyettesi feladatok ellátásával megbízhatja legfeljebb 6 hónapra. (6) Az ítélıtábla elnökének helyettesítése során elnöki jogkörben csak bíró járhat el.
53. § (1) A kollégiumvezetıt – távollétében – az általa szóban vagy írásban megbízott tanácselnök helyettesíti. (2) Az ÍGH fıosztályvezetıjét – távollétében – teljes jogkörrel a fıosztályvezetı-helyettes helyettesíti. (3) Az elnöki iroda vezetıjét – távollétében – az elnöki iroda tisztviselıje, míg az informatikai osztály vezetıjét – távollétében az informatikai osztály tisztviselıje helyettesíti. (4) A kezelıirodák vezetıit – távollétük esetén – az irodák tisztviselıi helyettesítik.
19
(5) A helyettes jogköre a helyettest kijelölı, illetve megbízó vezetı által meghatározott ügyekre terjed ki. (6) A helyettes utólag köteles tájékoztatni az helyettesítettet az általa tett intézkedéseikrıl. V. Fejezet Az igazságügyi alkalmazottak kinevezésére és feladataira vonatkozó alapvetı szabályok 54. § (1) Az ítélıtáblán igazságügyi alkalmazottként a) bírósági titkárok, b) tisztviselık, c) írnokok, d) fizikai dolgozók állnak alkalmazásban. (2) Az igazságügyi alkalmazottakat az Iasz. 2. § (2) bekezdés a), d)-f) pontban meghatározott munkaköri csoportokba, illetve a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III.13.) IM rendelet szerinti munkakörökbe az ítélıtábla elnöke nevezi ki. (3) Az igazságügyi alkalmazottak a feladataikat a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szerint, a munkaköri leírásaik alapján kötelesek ellátni. A feladataikat tartalmazó munkaköri leírásokat a kinevezési okiratukkal együtt kell a részükre átadni. (4) A munkaköri leírást a végzett munka jellegének megfelelıen névre szólóan vagy munkakör szerint kell elkészíteni. (5) A munkaköri leírásokat az SzMSz.-ben meghatározott vezetık készítik el és módosítják.
VI. Fejezet Az ítélıtábla munkarendjének általános szabályai A munkaidı 55. § (1) Az ítélıtábla bírósági vezetıinek, a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a munkaideje ötnapos munkarendben heti 40 óra. A részmunkaidıben foglalkoztatottak napi munkaidı beosztását a kinevezési okiratban kell megállapítani. (2) A napi munkaidı tartama – a (3) bekezdésben meghatározott fizikai dolgozók kivételével – 8 óra. A napi munkaidı kezdete hétfıtıl – csütörtökig 7 óra 30 perc, a vége 16 óra, pénteken a munkaidı kezdete 7 óra 30 perc, a vége 13 óra 30 perc. (3) Az ebédidı tartama 30 perc. Az ebédidı 11 óra 30 perc és 13 óra 30 perc között vehetı igénybe úgy, hogy az adott munkaszervezeti egység folyamatos mőködése biztosított legyen. 56. § (1) Az ítélıtábla bírósági vezetıi, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a munkájukat munkaidıben az ítélıtáblán kötelesek végezni. (2) Az ítélıtábla elnöke kérelemre, a kollégiumvezetı véleménye beszerzését követıen, határozott vagy határozatlan idıre írásban engedélyezheti, hogy a tanácselnök és a bíró – a tárgyalási napok és a nyilvános tanácsülésnapok kivételével – a munkáját részben, vagy egészben az ítélıtáblán kívül végezhesse.
20
(3) A kollégiumvezetı részére az ítélkezı tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához, írásban engedélyezhetı az ítélıtáblán kívüli munkavégzés, melynek a kiadására az ítélıtábla elnöke jogosult. (4) Az ítélıtáblán kívüli munkavégzésre engedélyben részesült az ítélıtábla elnöki irodájába köteles bejelenteni, hogy a munkaidı alatt hol érhetı el, ahonnan felhívásra köteles a munkahelyen megjelenni. (5) Az értekezletek, ülések és tanácskozások idıtartamára az ítélıtáblán kívüli munkavégzésre kiadott engedély nem érvényes és ezekre az idıtartamokra tárgyalás, nyilvános ülés és tanácsülés sem tőzhetı ki. (6) Az ítélıtáblán kívüli munkavégzéssel össze nem függı hivatalos eltávozásokat vagy távolléteket az (5) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak be kell jelenteni. Nem kell bejelenteni a napközbeni rövidebb – legfeljebb 2 óra idıtartamú – eltávozásokat, távolléteket. (7) Az ítélıtáblán kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt az ítélıtábla elnöke írásban visszavonja, ha az engedéllyel rendelkezı a munkáját nem a kötelezettségeinek megfelelıen végzi, így különösen ha, a) indokolatlan írásba foglalási késedelmei vannak, b) tartósan és nem objektív okok miatt a tıle elvárható teljesítményt nem éri el, c) önhibájából hosszabb ügyintézési késedelmekkel dolgozik. (8) Az engedély visszavonását követıen annak kiadása iránt újabb kérelem csak hat hónap eltelte után nyújtható be az ítélıtábla elnökéhez. (9) Az ítélıtábla bírósági vezetıje, a bíró és a bírósági titkár köteles írásban bejelenteni az ítélıtábla elnökének, amennyiben a Bjt. 40. § (1) bekezdésében, illetve az Iasz. 36.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végez. Jelenléti ív alkalmazása 57. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak, a bíróságon kívüli munkavégzésre engedéllyel nem rendelkezı bírák munkakezdéskor kötelesek a jelenléti ívet aláírni. Az aláírás mellett fel kell tüntetni az érkezés idıpontját is. A munkavégzés befejezésekor az eltávozás idıpontjának feltüntetésével akkor kell a jelenléti ívet aláírni, ha az eltávozásra a munkaidı vége elıtt kerül sor. (2) A jelenléti ív vezetésérıl az elnöki iroda vezetıje gondoskodik. Az eltávozás szabályai 58. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak részére az ítélıtábláról munkaidıben magáncélból való eltávozás csak családi, vagy egyéb halasztást nem tőrı okból engedélyezhetı. (2) A tanácsok mellett dolgozó és az irodai tisztviselıknek legfeljebb 3 óra idıtartamra szóló eltávozási engedélyt – szóban – az ítélıtábla elnöke és elnökhelyettese, távollétükben a helyettesítési rend szerinti kollégiumvezetı vagy tanácselnök adhat ki. (3) A (2) bekezdésben nem szereplı igazságügyi alkalmazottak részére szóbeli engedélyt az elnök és az elnökhelyettes távollétében az ÍGH vezetıje adhat ki. (4) Az ebédidı igénybevétele céljából engedély nélkül el lehet távozni az ítélıtábláról. (5) Az oktatómunkát végzık félévenként a következı félév rendszeres elfoglaltságának idıpontjait, illetve idıtartamait kötelesek bejelenteni írásban az ítélıtábla elnökének.
21
Az ügyelet, a készenlét és a rendkívüli munkavégzés 59. § (1) A bírói feladatok ellátása céljából a bíró az ítélıtábla szabályzatának megfelelıen készenlét és ügyelet teljesítésére, az igazságügyi alkalmazott ezek mellett rendkívüli munkavégzésre is kötelezhetı. (2) A bírót és az igazságügyi alkalmazottat a készenlét és az ügyelet teljesítéséért külön díjazás illeti meg, az igazságügyi alkalmazott a rendkívüli munkavégzése esetén szabadidıre vagy díjazásra jogosult. (3) Az igazságügyi alkalmazott napi munkaidıt meghaladó rendkívüli munkavégzését az ítélıtábla elnöke írásban rendelheti el. (4) A rendkívüli munkavégzés idıtartamáról és igazolásáról kimutatást kell készíteni, amelyet a távolléti jelentéssel egyidejőleg szükséges megküldeni az ÍGH részére. (5) A gépkocsivezetık rendkívüli munkavégzésre annak elrendelése nélkül is kötelesek. Esetükben a túlóra elszámolása a menetlevelek alapján utólag történik. (6) A fizikai alkalmazottak részére az általuk teljesített rendkívüli munkavégzésért díjazás vagy munkaidı kedvezmény jár. A díjazás mértéke az 1 órára járó illetmény 50%-kal növelt összege. A heti pihenınapon vagy a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzésért kétszeres összegő díjazás jár. (5) Nem minısül rendkívüli munkavégzésnek, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által engedélyezett távollét idejét késıbb dolgozza le.
A tárgyalásmentes idıszakra vonatkozó rendelkezések, a szabadság kiadása, a szabadságolás rendje 60. § (1) Az ítélıtábla elnöke a tárgyalásmentes idıszak kezdı és befejezı idıpontjáról – az OBH elnöke által kiadott ajánlására figyelemmel – dönt, amirıl tájékoztatja a Pécsi Fellebbviteli Fıügyészség vezetıjét és az ítélıtábla illetékességi területéhez tartozó megyék ügyvédi kamaráinak elnökeit. (2) Az ítélıtáblán a tárgyév május 31. napjáig nyári szabadságolási és ügyeleti tervet kell készíteni. (3) A szabadságolási terv rögzíti, hogy az ítélıtábla bírósági vezetıi, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak mely idıponttól, milyen idıtartamra mennek szabadságra és mikor, mely dolgozók tartózkodnak az ítélıtáblán. (4) Az ítélıtábla a tárgyalásmentes idıszakban ügyeleti rendszerben mőködik. Ebben az idıszakban a kezelıirodák biztosítják a beadványok beérkeztetését, lajstromozását, szerelését, az ügyfélfogadást. (5) Az ítélıtábla bírósági vezetıi, bírái és az igazságügyi alkalmazottak a tárgyalásmentes idıszakban olyan létszámban dolgoznak, hogy a nem halasztható tárgyaláson kívüli feladatok elintézése, illetve az egyes munkaszervezeti egységek mőködése – az ügyeleti rendszernek megfelelı mértékben – biztosított legyen. (6) A tanácsok a tárgyalásmentes idıszakra készített szabadságolási és ügyeleti tervben rögzített szabadság megkezdését megelızı két tárgyalási napon, valamint a szabadság befejezését követı egy tárgyalási napon nem kötelesek tárgyalást, nyilvános ülést vagy tanácsülést tartani. A tanácsok az így meg nem tartott tárgyalási napokat az év szeptember, október és november hónapjaiban kötelesek pótolni. 61. § (1) A szabadságolási és ügyeleti tervet az ítélıtábla elnökhelyettese készíti el és az ítélıtábla elnöke hagyja jóvá.
22
(2) A szabadság kiadására – erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az ítélıtábla elnöke jogosult. A szabadságolási terven kívüli szabadságok kiadása esetén a bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles csatolni a tevékenységét közvetlenül irányító vezetınek a szabadság kiadását engedélyezı nyilatkozatát. Az ítélıtábla elnöki irodája minden hónap 25. napjáig írásban értesíti az ÍGH fıosztályvezetıjét arról, hogy a tárgyhónapban mely dolgozók, hány napot voltak szabadságon. A bírói tanácsok ügyszak szerinti beosztása, tárgyalási rendje 62. § (1) Az ítélıtáblán a kollégiumvezetık a tárgyévet megelızı december hó 10. napjáig a tanácselnökökkel és a bírákkal egyeztetett javaslatot kötelesek elıterjeszteni az ügyelosztási rendre az ítélıtábla elnökéhez, így a) a tanácsok személyi összetételére, b) a tárgyalási napok számára és rendjére, c) a tárgyalótermek beosztására. (2) A javaslat alapján az ítélıtábla elnöke meghatározza a tanácsok mőködésének rendjét. Az ítélkezés ütemezése 63. § Az ítélıtábla elnöke és elnökhelyettese évente legalább 10-10 tárgyalási napon ítélkezik, mely tevékenységük mellett tárgyaláson kívüli és nemperes ügyeket is intéznek az ügyszakuknak megfelelı ügyelosztási rendben meghatározottak szerint. 64. § Az ítélıtáblán a tárgyalásokat a 65. § (1)-(2) bekezdése szerint elkészített – a tanácsok mőködésére vonatkozó – éves beosztási és ügyelosztási rend szerint kell megtartani. A tárgyalásokat 8 óra 15 perc és 9 óra közötti idıpontra kell kitőzni. A tanácselnökök a tárgyalások kezdı idıpontját – indokolt esetben – az általános szabályban meghatározott idıponttól eltérıen is meghatározhatják. Az ügyelosztási rendre vonatkozó alapvetı szabályok 65. § (1) Az ügyelosztási rendet – ügyszakonként – a Bszi. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelıen – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a tárgyévet megelızı december hó 10. napjáig az ítélıtábla elnöke határozza meg. (2) Az ítélıtábla elnöke gondoskodik az ügyelosztási rendnek az érintettekkel való haladéktalan megismertetésérıl és, a felek által is hozzáférhetı helyen történı kifüggesztésérıl, valamint a bíróságok központi és az ítélıtábla saját honlapján történı közzétételérıl. (3) Az ügyek kiosztását a tanácsok részére az ügyelosztási rend szabályai szerint a kollégiumvezetık végzik akként, hogy legkésıbb az ügy iratainak a bemutatását követı munkanapon az ügyet intézı tanácsot kijelölik. (4) A tanácsok részére kiosztott ügy elıadóját – a bírák közti arányos munkaterhet figyelembe véve – a tanács elnöke jelöli ki. (5) Az ügyek kiosztása során az ügyelosztási rend szabályaitól eltérni, a már kijelölt elıadó bíróról az ügyet más bíróra átosztani a Bszi. 11.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a) kizárás, b) elfogultság bejelentése, c) az ügyet intézı bíró szolgálati jogviszonyának megszőnése, munkavégzésének felfüggesztése, szolgálati helyének megváltozása, 30 napot meghaladó tartós távolléte, d) a tanácsok, a bírák aránytalan munkaterhének megszüntetése,
23
e) az ügyek egyesítése, f) az ügyhátralék feldolgozására irányuló intézkedés esetén lehet. Az ügyek intézésének sorrendje, a soron kívüli ügyintézés szabályai 66. § (1) Az ügyek intézését érkezési sorrendben kell megkezdeni, a tanács elnöke az ügyeket érkezési sorrendben tőzi ki tárgyalásra. A tárgyalásra szóló idézéseket és értesítéseket a kitőzést követıen haladéktalanul ki kell adni a megidézetteknek és az értesítetteknek. (2) Az ügyek tárgyalásra történı kitőzésekor az érkezési sorrendtıl a tárgyalási napok jobb kihasználása érdekében el lehet térni. (3) Jogszabály rendelkezése az OBH elnökének határozata, továbbá az ügyfél kérelmére – a tanácselnök véleményének a megismerését követıen – az ítélıtábla elnöke által hozott írásbeli rendelkezés alapján az ügyet soron kívül kell elintézni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben a tárgyalást, a nyilvános ülést vagy a tanácsülést a lehetıség szerinti legkorábbi idıpontra kell kitőzni. A soron kívül intézendı ügyekben valamennyi eljárási cselekményt soron kívül kell elvégezni. Az igazgatási jellegő panaszügyek intézése 67. § (1) Az ítélıtáblán az igazgatási jellegő panaszügyek intézése a panaszok intézésének rendjérıl szóló OBH elnöki szabályzat szerint történik. (2) A panaszügyeket a kollégiumvezetık, a tanácselnökök és az ÍGH fıosztályvezetıjének a közremőködésével az ítélıtábla elnökhelyettese intézi. (3) A panaszok elemzését és értékelését az éves beszámoló összbírói értekezletre készült írásbeli tájékoztatóban kell elvégezni. VII. Fejezet Az ügyfélfogadás rendje 68. § (1) Az ítélıtábla elnökének ügyfélfogadási idıpontja: a hónap páros heteiben csütörtök 10,00-12,00 óráig (2) Az ítélıtábla kezelıirodáinak ügyfélfogadási idıpontja: a) polgári iroda: hétfı, kedd, csütörtök, péntek 10,00-12,00 óráig szerda 8,00-12,00 óráig és 13,00-15,00 óráig b) büntetı iroda: hétfı, kedd, csütörtök, péntek 10,00-12,00 óráig szerda 8,00-12,00 óráig és 13,00-15,00 óráig (3) Az ÍGH ügyfélfogadási idıpontja: hétfıtıl péntekig naponta 8,00-13,00 óráig és 14,00-15,00 óráig Az ÍGH pénztárának nyitva tartása: hétfıtıl péntekig naponta 8,00-13,00 óráig és 14,00-15,00 óráig (4) Az ítélıtábla elnöke, a kezelıirodák és az ÍGH indokolt esetben az ügyfélfogadási idıtıl az ügyfelek javára eltérhetnek.
24
(5) Az ügyfélfogadás rendje az ítélıtábla épületében tájékoztató táblán van kifüggesztve. (6) Az ügyfélfogadás rendjének változásáról a nyilvánosságot az ítélıtábla épületében kifüggesztett hirdetıtábla – a változás hatályba lépését megelızıen 15 nappal – tájékoztatja. (7) A beadványok győjtésére győjtıládát kell biztosítani, melynek az ürítése hétfıtıl – csütörtökig 16 órakor, pénteken 13 óra 30 perckor történik. (8) Az ítélıtábla vezetıi, bírósági vezetıi és bírái az ügyfeleket, azok jogi képviselıit, a nem jogi képviselıként eljáró ügyvédeket és jogtanácsosokat nem fogadhatják abból a célból, hogy részükre általánosan, vagy konkrét ügyben jogi tanácsokat adjanak. VIII. Fejezet Az ítélıtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási elıirányzat módosítására vonatkozó alapvetı szabályok 69. § Az ítélıtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási elıirányzat módosítására a) az ítélıtábla költségvetési javaslata az OBH elnökének iránymutatása, továbbá a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályi elıírások alapján készül, b) az ítélıtábla éves költségvetési javaslatát az ÍGH készíti el, c) az ÍGH által elıterjesztett éves költségvetési javaslatot – az ítélıtábla Bírói Tanácsa és az érdekképviseleti szervek véleményének a megismerését követıen – az ítélıtábla elnöke hagyja jóvá, d) az ÍGH az éves költségvetési javaslat elkészítése során folyamatosan egyeztet az OBH Gazdálkodási Fıosztályával, e) a költségvetési javaslatról az ítélıtábla elnöke és az ÍGH fıosztályvezetıje az OBH illetékes vezetıjével tervtárgyalást folytat le, e) az ítélıtábla részére az OBH elnöke által megállapított éves költségvetés kiemelt elıirányzatainak alapulvételével a részletes (elemi) költségvetést az ÍGH készíti el és az ítélıtábla elnöke hagyja jóvá, f) a költségvetési javaslatot, az éves költségvetést, az elemi költségvetést az OBH elnöke (az OBH Gazdálkodási Fıosztálya) részére is meg kell küldeni további intézkedésre, g) az ítélıtábla elnöke az éves költségvetésben megállapított kiadási elıirányzat fı összegén belül – az ÍGH javaslatát figyelembe véve – a kiadási részelıirányzatok összegét módosíthatja. A kiadási elıirányzat fı összegét csak jogszabály vagy az OBH elnöke módosíthatja. IX. Fejezet Az Országos Bírói Tanáccsal, a bírói testületekkel, a bírói egyesületekkel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az ügyészi és az ügyvédi szervezetekkel való együttmőködés szabályai Együttmőködés az Országos Bírói Tanáccsal 70. (1) Az ítélıtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélıtábla tekintetében az OBT a Bszi-ben meghatározott jogait maradéktalanul gyakorolhassa. (2) Az elnök az (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében az OBT bármely tagja részére a feladatai ellátásához szükséges ismeretek megszerzése céljából szóban és írásban felvilágosítást ad, illetve biztosítja, hogy az ítélıtábla mőködésével kapcsolatos iratokba – az adat- és titokvédelmi szabályok rendelkezéseinek betartása mellett – betekintsen.
25
(3) Az ítélıtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélıtábla bármely dolgozója az OBT szakbizottságaiban részt vegyen. (4) Az ítélıtábla OBT taggá választott bírája a munkája hatékonysága biztosítása érdekében jogosult az általa kiválasztott bírósági titkár munkáját igénybe venni, amihez a bírósági titkár és az ítélıtábla elnökének írásbeli hozzájárulása szükséges. (5) Az ítélıtábla OBT taggá választott bírája a tagsági jogviszonyából eredı feladata ellátása érdekében, különösen az OBT ülésén történı részvétel esetén jogosult - az ítélıtábla hivatali gépjármővét igénybe venni, - az ítélıtábla informatikai, távközlési, valamint fénymásoló eszközeit térítésmentesen használni. Együttmőködés a bírói testületekkel, a bírói egyesületekkel és az érdekképviseleti szervezetekkel 71. § (1) Az ítélıtábla elnöke biztosítja a bírói testületek, egyesületek és más érdekképviseleti szervek részére a mőködési feltételeket, továbbá a javaslattételi, véleményezési jogaik gyakorlását. (2) Az ítélıtábla elnöke a bírói testületek vezetıit az SzMSz. rendelkezései szerint hívja meg az általa összehívott értekezletekre és folyamatosan tájékoztatást ad részükre az ítélıtáblát érintı kérdésekben. (3) Az ítélıtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélıtábla Bírói Tanácsának elnöke és tagjai, a bírói egyesületek és más érdekképviseleti szervek vezetıi és tisztségviselıi e minıségükben a tevékenységüket munkaidıben végezzék. (4) Az ítélıtábla elnöke az ítélıtábla költségvetésébıl biztosítja a Bírói Tanács kiadásait, a közös feladatok végrehajtása során a bírói egyesületek és más érdekképviseleti szervek kiadásaihoz az ítélıtábla pénzügyi helyzetének függvényében hozzájárul. Együttmőködés az ügyészi és az ügyvédi szervezetekkel 72. § (1) Az ítélıtábla nem kizárólag bírák vagy igazságügyi alkalmazottak részére szervezett hivatalos rendezvényeinek meghívottjai az ügyészi és az ügyvédi hivatásrendeknek az ítélıtáblával kapcsolatban álló képviselıi. (2) Az ítélıtábla vezetıi a feladatuk ellátása során kötelesek felvenni a kapcsolatot az ügyészi és az ügyvédi szervezetek képviselıivel, ha az valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezése, vagy annak alkalmazása miatt szükséges. (3) Az ítélıtábla valamint az ügyészi és az ügyvédi szervezetek – az ítélkezés körén kívül esı esetekben – jogosultak együttesen rendezvényt szervezni, nyilatkozatot tenni, megemlékezni, illetve közös szakmai tevékenységet kifejteni. (4) Az (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos tevékenység nem sértheti a bírói függetlenséget és nem keltheti az elfogultság látszatát. X. Fejezet Az eljáró bíróság kijelölése A kijelölés kezdeményezésének szabályai 73. § (1) Az eljáró bíróság kijelölése tárgyában indult eljárásokban az OBT által kiadott elveket kell - az ügyek pártatlan és ésszerő idın belül történı elbírálása érdekében alkalmazni:
26
(2) Kijelölés az ítélıtábla elnökénél - írásban - az ítélıtáblán indult másodfokú peres ügyben kezdeményezhetı. (3) A kijelölés akkor kezdeményezhetı, ha a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelızı naptári félév utolsó napján (december 31., illetve június 30.) az ítélıtáblán a kijelöléssel érintett ügyszakban a) az egy bíróra (tanácsra) jutó folyamatban lévı peres ügyek száma alapján meghatározott munkateher az országos átlagot több mint 10%-kal; b) az ítélıtáblán az 1 éven túl folyamatban maradt peres ügyek összes, az adott ügyszakban folyamatban lévı ügyhöz viszonyított aránya; c) az adott ügyszakban folyamatban lévı kiemelt jelentıségő ügyek teljes ügyhátralékhoz viszonyított aránya az országos átlagot – a három feltétel vonatkozásában egyidejőleg – meghaladta. (4) Az elnöknél az ügyelosztásra jogosult vezetı – a szolgálati út betartásával – kezdeményezheti az indítvány elıterjesztését az adott ügy tanácsra kiosztását megelızıen, de az ügy érkezésétıl számított 5 napon belül. 74. § (1) A kijelölés iránti elıterjesztésre az elnök, távollétében a 52. §-ban meghatározott helyettesítési rend szerinti bírósági vezetı jogosult. (2) Az elnök az indítványt az ügy érkezésétıl számított 15 napon belül terjeszti elı az OBH elnökénél. 75. § (1) Az elnök a kijelölés iránti indítványát az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványon terjeszti elı. (2) Az indítványhoz mellékelni kell a) az ügy kezdıiratát, b) az elsıfokú ügydöntı határozatot, c) egyéb iratot (beadvány, kimutatás stb.), amelynek a kijelölésrıl való döntésnél jelentısége lehet, és amelyre az indítványozó az indítványban ilyenként hivatkozik. (3) Az indítványt és mellékleteit elektronikus formában kell továbbítani az OBH elnökéhez. Az ítélıtábla adatszolgáltatása 76. § (1) A kijelölés iránti eljárásban a Bszi. 63. § (1) bekezdése szerinti megkeresésnek az elnök az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványon közli a kijelölés iránti indítvány elbírálásához szükséges adatokat és a kijelöléssel kapcsolatos véleményét. (2) Az elnök a megkeresésnek soron kívül, de legkésıbb 8 napon belül tesz eleget. (3) Az elnök az (1) bekezdés szerinti véleményét és az adatokat elektronikus formában küldi meg az OBH elnöke részére. Az iratok megküldése 77. § Kijelölés indítványozása esetén az elnök az érintett ügy iratait a kijelölésrıl szóló OBH elnöki határozat érkezését követıen haladéktalanul, de legkésıbb 3 napon belül a kijelölt bíróság részére megküldi.
27
XI. fejezet Az ítélıtábla mőködésének belsı és külsı nyilvánossága A belsı közzététel 78. (1) Az elnök az ítélıtábla dolgozói részére elsıdlegesen elektronikus formában az ítélıtábla belsı hálózatán, kivételesen körözés útján vagy helyi kézbesítéssel teszi hozzáférhetıvé a véleményezendı, illetve megismertetésre közzétett szabályzat tervezeteket, dokumentumokat. (2) A közzététel módjáról a dolgozókat tájékoztatni kell. Az ítélıtábla honlapja 79. §(1) Az ítélıtábla honlapja az ítélıtábla hivatalos (közhiteles) információs internetes megjelenési formája, amely a sajtótájékoztatás érdekében az elnök, a sajtószóvivı és a sajtótitkár által rendelkezésre bocsátott tartalmakat közöl. (2) A honlapon e mellett közzé kell tenni azokat a tartalmakat, amelyeknek közlésére törvények vagy rendeletek kötelezik az ítélıtáblát. (3) Az ítélıtábla tevékenységérıl szóló sajtótájékoztatásban törekedni kell a saját kezdeményezéső híradásra, melyhez a szükséges nyilvános adatokat és közérthetı megfogalmazású magyarázatokat lehetıleg írásban kell a sajtó rendelkezésére bocsátani. Ennek az elsıdleges formája a sajtóanyag bírósági honlapon történı megjelentetése. (4) A sajtóérdeklıdésre számot tartó ügyben a sajtótájékoztatásra jogosult köteles gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról. (5) A bírák és az igazságügyi alkalmazottak kötelesek együttmőködni a (4) bekezdésben írtak teljesíthetısége érdekében. Az anonimizált határozatok közzétételének szabályai 80. § (1) Az ítélıtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Győjteményében digitális formában közzéteszi. (2) A Bírósági Határozatok Győjteményében a) a cégbírósági, a csıd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatot nem kell közzétenni, b) a nemi erkölcs elleni bőncselekmény alapján indult büntetıeljárásban hozott határozat nem tehetı közzé, ha ahhoz a sértett - a bíróság a hozzájárulás megadására irányuló felhívására - nem járult hozzá. (3) A közzétett határozathoz kapcsolva, azzal egyidejőleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az OBH elnöke által meghatározott eljárásban anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak. (4) A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a közbeszerzésekrıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Az elnök - az (1)-(4) bekezdést meghaladó körben - elrendelheti az ítélıtábla által hozott más határozat közzétételét is.
28
81. § (1) A határozatot az elnök által erre a feladatra kijelölt bírósági titkárok és bírósági ügyintézık a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Győjteményében. (2) Ha a már közzétett határozatot kijavítják, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a jogerıre emelkedésétıl számított öt munkanapon belül át kell vezetni a Bírósági Határozatok Győjteményében. 82. § (1) A Bírósági Határozatok Győjteményében közzétett határozatban szereplı személyek azonosítását lehetıvé tevı adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplı egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelıen kell megjelölni. (2) A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és - ha törvény kivételt nem tesz - az e minıségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt, b) a meghatalmazottként vagy védıként eljárt ügyvéd nevét, c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekő igényérvényesítésnek helye van, d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselıjének nevét, e) a közérdekbıl nyilvános adatot. (3) Ha a nyilvánosságot a tárgyalás egészérıl vagy egy részérıl kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a győjteményben való megjelentetését mellızni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határozat egészét a győjteménybıl törölni kell. (4) Az egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a Bírósági Határozatok Győjteményébıl való törlését vagy a közzététel mellızését polgári eljárásban a fél, büntetıeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésıbb a határozat közzétételét követı egy évig az OBH elnökéhez terjesztheti elı, aki haladéktalanul, de legkésıbb a kérelem kézhezvételétıl számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítésérıl. (5) A minısített adat védelmét a határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhetı. A kötelezı közzététel rendje 83. § A kötelezı közzététel, valamint az egyedi adatigénylések teljesítésének rendjérıl az ítélıtábla elnöke külön szabályzatban rendelkezik. XII. Fejezet Egyéb rendelkezések (1) A Pécsi Törvényszék elnökével kötött megállapodás értelmében a sorompóval biztosított gépjármőparkoló igénybevételére az ítélıtábla dolgozói a parkolóhelyek 19%-ának megfelelı arányban jogosultak.
29
(2) A sorompóval védett parkolóba történı be- és kihajtáshoz szükséges kulcs (kártya) biztosítására irányuló kérelmek tárgyában az ítélıtábla elnöke határoz. Záró és átmeneti rendelkezések 84 § (1) Az SzMSz. alapján kollégiumi ügyrendeket, ÍGH ügyrendet, illetve gazdasági szabályzatokat, a könyvtárkezelési szabályzatot, az informatikai adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, a minısített adatok védelmérıl szóló biztonsági szabályzatot a belsı ellenırzési kézikönyvet, a belsı ellenırzési tevékenységre vonatkozó belsı kontroll kézikönyvet, a honvédelmi és polgári védelmi szabályzatot a tőzvédelmi és munkavédelmi szabályzatot, valamint a személy-és vagyonbiztonsági szabályzatot kell kiadni. (2) Az SzMSz-ben írtaknak megfelelıen a) kollégiumi munkatervet, b) igazgatási munkatervet, c) tanácsok mőködésének rendjét és d) ügyelosztási rendet kell kiadni. (3) Az SzMSz-ben meghatározott szabályzatok, ügyrendek és munkaköri leírások szükség szerinti módosításáról folyamatosan gondoskodni kell. A módosításokat a hatályban lévı SzMSz. megfelelı rendelkezéseinél át kell vezetni és a módosított dokumentumokat egységes szerkezetben az érintetteknek megismerhetıvé kell tenni. (4) Az SzMSz. mellékletei: a) az ítélıtábla igazgatási munkaterve; b) a kollégiumok ügyrendje; c) a tanácsok mőködésének rendje, az ügyelosztási rend; d) a kollégiumok munkaterve; e) az ÍGH ügyrendje; f) a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje g) a kötelezı közzététel, valamint az egyedi adatigénylések teljesítésének rendje h) az esélyegyenlıségi terv, i) vagyonnyilatkozat tételi szabályzat. (5) Az ítélıtábla elnöke a bíróságok központi, illetve az ítélıtábla saját honalapján történı közzététel útján gondoskodik arról, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak továbbá az érdeklıdık az SzMSz-t és az SzMSz. rendelkezései szerint elkészült egyéb dokumentumokat megismerjék és alkalmazzák. Pécs, 2013. január 30. napján
Dr. Makai Lajos az ítélıtábla elnöke
