Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 10/2015. (IX. 17.) és a 12/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendeletekkel)
Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz.) a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Inárcs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) (2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) (3) Az Önkormányzat székhelye: 2365 Inárcs, Rákóczi út. 4. (4) Az Önkormányzat működési területe: Inárcs nagyközség közigazgatási területe. (5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 730381 (6) Az Önkormányzat adószáma: 15730387-2-13 (7) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 64400099-30106618-71100017 és alszámlái (8) Az Önkormányzat honlapjának címe: www.inarcs.hu (9) Az Önkormányzat e-mail-címe:
[email protected] (10) Az Önkormányzat időszakos lapjának címe: Inárcsi Hírmondó. A lapra vonatkozó adatokat a rendelet 3. számú mellékletet tartalmazza. (11) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) 2. § (1) A Képviselő-testület hivatalának neve: Inárcsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2365 Inárcs, Rákóczi út 4. (3) A Polgármesteri Hivatal törzsszáma: 391162 (4) A Polgármesteri Hivatal adószáma: 15391164-2-13 (5) A Polgármesteri Hivatal bankszámlaszáma: 64400099-30106617-71100018 (6) A Polgármesteri Hivatal e-mail-címe:
[email protected] (7) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SzMSz. 9. számú melléklete tartalmazza. (8) Inárcs Nagyközségi Önkormányzat szervezeti felépítését az SzMSz. 1. számú melléklete tartalmazza.
3. § Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek. 4. § Az Önkormányzat önállóan - szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve, a civil szférát bevonva - intézi a nagyközség közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről. 5. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel - a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem alkalmazza az elektronikus ügyintézést. (2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az Önkormányzat a nagyközség internetes honlapján biztosítja.
II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE 6. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül a községi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörökre. 7. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. (2) Az önkéntes feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok ellátását, és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat az alap- kiegészítő és kisegítő tevékenységeinek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását az SzMSz. 2. számú melléklete tartalmazza. 8. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik a) Dabasi Járási Hivatallal b) dabasi járás önkormányzataival, c) az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulással, d) Pest Megye Önkormányzatával, e) a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal, f) a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal. (2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a Képviselő-testületet. (3) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. (4) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok az Njt. 80. § (2) - (3) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével együttműködési megállapodást kötnek,
2
(5) Az Önkormányzat és az Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megkötött megállapodás szövegét az SzMSz. 6. számú melléklete tartalmazza. 9. § A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról. 10. § A Képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. §-ában foglaltak szerint látja el. 11. § (1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása, b) a helyi közügyek megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, c) a hitelfelvétel, d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése. (2) A Képviselő-testület átruházott hatáskörei: a) A Képviselő-testület a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságára ruházza át a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés ba)-bb) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 18. § (2) bekezdésében, továbbá a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésében meghatározott hatásköreit.
III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A Képviselő-testület 12. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak nevét az SzMSz. 7. számú melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület ülései 13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülés jellege lehet nyilvános vagy zárt. (2) A képviselő-testületi ülések helye: Inárcsi Polgármesteri Hivatal tárgyalóterme. (3) A polgármester - amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása azt indokolja, úgy az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja. (4) A nyilvános üléseken hang- és képfelvétel készítésére minden résztvevő előzetes bejelentés alapján, engedély kérése nélkül jogosult. Alakuló ülés 14. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. (2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak: a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása,
3
b) tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról, c) javaslat a polgármester illetményének megállapítására, d) javaslat az alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására, e) javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására. Rendes ülés 15. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart. (2) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja rendes üléseit. Rendkívüli ülés 16. § (1) Rendkívüli ülést lehet összehívni, amennyiben a polgármester megítélése szerint a 15. §-ban foglaltakon kívüli esetben a Képviselő-testület sürgős összehívására van szükség. (2) A Képviselő-testület ülését kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerinti indítványra. Az indítványt a polgármesterhez kell eljuttatni.
IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKARENDJE Munkaterv 17. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik, amelyet – a polgármester, véleményének kikérését követően – a jegyző készít elő. (2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a) a képviselőktől, b) a bizottságoktól, c) az önkormányzati intézmények vezetőitől. (3) A munkatervben meg kell határozni az ülések tervezett időpontját, az ülések várható, előre tervezhető napirendjét, az előkészítésben részt vevő személyeket, a napirendek előterjesztőit. (4) A testületi ülések lehetőleg minden hónap 4. szerdájára essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket. (5) A munkatervet legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület. Az ülések előkészítése 18. § (1) Az egyes ügyek előkészítéséről a Képviselő-testület határoz, megjelölve az előkészítésért felelős személyt, bizottságot, illetve az előterjesztés határidejét. A kijelölt bizottság megtárgyalja az ügyet, és döntési javaslatot készít a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés alapján a döntést a Képviselő-testület hozza meg. (2) A bizottsági döntést a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke közvetíti szóbeli előterjesztés formájában. (3) Részletes írásos előterjesztést kell minden esetben készíteni az alábbi ügyekben: a) rendeletalkotás, b) szervezet kialakítása,
4
c) az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szerződéstervezetek, d) helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása, e) önkormányzati jelképek meghatározása, f) gazdasági program, költségvetés meghatározása, g) pénzügyi kötelezettség vállalása, h) költségvetés módosítása, i) településrendezési tervek elfogadása, j) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy, k) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés, l) intézményalapítás, megszűnés, átszervezés, m) munkaterv elfogadása. (4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyat és tényállást, jogszabályi hátteret, b) a határozati javaslatot, rendelettervezetet, c) a felelős személy és a határidő megjelölését. Az ülés összehívása és vezetése 19. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és annak vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult. 20. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívót és a hozzá tartozó előterjesztéseket lehetőség szerint az ülést megelőző 5 nappal - rendkívüli ülés esetében 3 napon belül, de legalább 24 órával - előbb kézbesíteni kell. (3) A meghívót a polgármester írja alá. (4) A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét, b) az ülés időpontját, c) a javasolt napirendet, d) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét, e) a hivatal által a döntés megkönnyítése érdekében összeállított lehetőségek, változatok, adatok, pontos számítások felsorolását. (5) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. (6) A napirendi előterjesztésnek átláthatónak, részletesnek kell lennie. Az előterjesztések a Polgármesteri Hivatalnak hivatalosan rendelkezésére álló adatok alapján, külső közreműködő szerv vagy személy által, valamint a képviselők, vagy a polgármester által átadott információk alapján készülnek. (7) A meghívót és az előterjesztéseket az alábbi személyeknek kell megküldeni: a) a képviselőknek, b) a jegyzőnek, c) az illetékes országgyűlési képviselőnek, d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek, e) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
5
f) a tanácskozási joggal rendelkező helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőinek, amennyiben a képviselő-testületi üléseken történő részvételi igényüket bejelentik a polgármesternek, g) a helyi és térségi média képviselőinek, h) az előterjesztőknek és i) akiket az ülés összehívója megjelöl. (8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát értesíteni kell a meghívónak: a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, b) az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével, valamint c) az Inárcsi Hírmondóban történő közlésével. 21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik. (2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, b) elektronikus levélben, c) egyéb szóbeli meghívással. (3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. 22. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a) a jegyzőt, b) a bizottság nem képviselő tagját, c) az illetékes országgyűlési képviselőt, d) tevékenységi körüket érintő napirend esetén a helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőit. (3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt, b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 23. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt. (2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) – b) pontjai, illetőleg zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben. (3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt. (4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. (5) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A Képviselő-testület tanácskozási rendje 24. § (1) Az elnök az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendekre - megfelelő indoklása mellett - a képviselők módosító javaslatokat tehetnek. A napirendek elfogadásáról a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
6
(2) A napirendek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy adott napirendi pontot, amelyben a Képviselő-testület részéről döntés született, a körülmények lényeges változása nélkül nem lehet egy éven belül ismét napirendre tűzni. (3) Minden napirend első napirendi pontja az ülésen részt vevő vendégek meghallgatása és az őket érintő napirendi pontok megtárgyalása. (4) Sürgősségi indítványt bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője terjeszthet elő. Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, a Képviselő-testületnek arról is kell döntenie, hogy az ügyet magához vonja-e. (5) A sürgősségi kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek. (6) A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősségi indítvány elvetése esetén az ügyet a Képviselő-testület meghatározott időpontban egyszerű napirendi pontként tárgyalja. (7) Ügyrendi kérdésben a szót kérő képviselőnek soron kívül szót kell adni. 25. § (1) Az elnök minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását. Erre más képviselő is javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. (3) Az elnök hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát. (4) A hozzászólások sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezési sorrendet - az elnök határozza meg. (5) A hozzászólások időtartamát az elnök szükség szerint korlátozhatja. 26. § (1) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, ill. a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása. (2) A tárgyra térésre történő második felszólalást követően az elnök megvonja a szót. Akitől a szót megvonják, az adott ügyben nem szólalhat fel újra, azonban bármely vitában a 2 perces szókérés, valamint az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül. (3) Az elnök a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el. (4) A vita lezárása után 5 perces személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet. (5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni. (7) A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre, illetőleg intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. (8) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat. Határozathozatal
7
27. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van. Az ülés megkezdése előtt az elnök megállapítja a határozatképességet. (2) A határozatképtelenség okából elmaradt ülést ugyanazokkal a napirendi pontokkal 8 napon belül újra össze kell hívni. 28. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 50 %os csökkentéséről. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. 29. § (1) Minősített többség, vagyis 4 főnek az igen szavazata szükséges a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában, az SzMSz-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. A szavazás módja 30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit - határozatokat, rendeleteket - nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik. (2) A nyílt szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén az elnök elrendeli a szavazás megismétlését. (3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, az elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését. 31. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. (2) Titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. (4) A titkos szavazás külön helyiségben történik. A képviselők borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével szavaznak. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: a) a szavazás helyét, idejét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét.
8
32. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást tarthat. Ennek elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők pedig "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. 33. § (1) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti. (2) A szavazás módjának megváltoztatását a napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül, írásban nyújthatja be, a Képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt róla. A Képviselő-testület döntései 34. § (1) A Képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. (2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) az ügyrendi kérdésekről, c) a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról, d) a név szerinti szavazás elrendeléséről. (3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: „Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének …/… (sorszám/évszám), a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete ... ról/ről (a tárgy megjelölése).” (4) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: „Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) Határozata.” Az önkormányzati rendeletalkotás 35. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott, általános életviszonyok, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a képviselő, b) a Képviselő-testület bizottsága, c) a polgármester, d) az alpolgármester, e) a jegyző. (3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
9
36. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni. (3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az elnök indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőseiről. 37. § (1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. (2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének közzétételével történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, illetőleg elérhetővé kell tenni a nagyközség honlapján. (4) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv írásos formáját közzé kell tenni a nagyközség honlapján, valamint a jegyzőkönyv másolati példányát a könyvtárban történő kihelyezéssel. A tanácskozás rendjének fenntartása 38. § (1) Az elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, b) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel, c) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, d) figyelmezteti az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti. (2) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb elnöki összehívásra folytatódhat. Interpelláció, kérdés 39. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. (2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről - vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - a Képviselő-testület is. (3) A kérdés, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. (4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület. (5) A kérdéssel és interpellációval kapcsolatos szabályok a következők: a) a képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg,
10
b) nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a Képviselő-testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben azzal kapcsolatban újabb körülmény nem merült fel, c) ha az interpelláció benyújtására már a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell, d) az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló képviselőt is, továbbá a Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, valamely bizottságot, illetőleg ad hoc bizottságot, e) a Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni, testületi elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni. A Képviselő-testület dokumentumai 40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv mellett minden esetben hangfelvétel is készül. A hangfelvételt a jegyző tárolja, és a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet a másolatot kérőkről. Egyebekben a hangfelvétel kezelésére a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások az irányadók. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. (4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. 41. § A jegyzőkönyv mellékletei a következők: a) meghívó, b) jelenléti ív, c) tárgyalt előterjesztések, d) jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet, e) írásban benyújtott hozzászólások, f) egyéb írásos indítványok. 42. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint az esetileg választott - legfeljebb kettő, a testületi ülés teljes idejében jelen lévő - jegyzőkönyvhitelesítő képviselő írja alá. 43. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban. (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. (4) Igény esetén a képviselőnek meg kell küldeni a képviselő-testületi ülésekről készült határozatok szövegét elektronikus és papírformátumban is. (5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok számára - a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében hozzáférhetővé kell tenni. (6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagaiba az érintetteken és a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. (7) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől - elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
11
(8) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános. V. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE A képviselő 44. § (1) A képviselők névsorát az SzMSz. 7. számú melléklete tartalmazza. 45. § (1) A települési képviselő jogai az Mötv. 32. § (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően: a) részt vesz a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében, b) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat, c) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. (2) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül köteles: a) a képviselő-testület, valamint a bizottság munkájában közreműködni, a képviselő-testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni, és b) a képviselői megbízatásából következő megjelenésre, képviseletre, illetőleg akadályoztatásának közlésére. 46. § (1) A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. (2) Ha a képviselő a Képviselő-testület - illetve bizottsági tagsága esetén a bizottság - ülésén nem tud részt venni, köteles ennek tényét legkésőbb 24 órával az ülés előtt bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének. A bejelentés alapján, indokolt esetben a Polgármester illetve a bizottság elnöke a távolmaradást igazoltnak tekintheti. (3) A 45. és 46.§-ban foglaltak a bizottságok nem képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak azzal, hogy a bizottságok nem képviselő tagjai nem kötelesek a képviselőtestület ülésén részt venni. (4) A képviselő-testület a kötelezettségeit önhibájából nem teljesítő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. (5) A képviselő-testület, illetve bizottság tagját, bizottság elnökét az adott havi tiszteletdíj nem illeti meg, ha a képviselő. a bizottság tagja, a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről távol van és távolmaradását előzetesen nem menti ki. A távolmaradás tényét és annak igazoltságát bizottsági ülés esetén a bizottság elnöke, képviselő-testületi ülés esetében a polgármester a jelenléti íven rögzíti. (6) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, bizottsági tagnak a távollétét, aki távollétét halaszthatatlan elfoglaltságra tekintettel előzetesen - bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének, képviselő-testületi ülés esetében a polgármesternek – bejelentette.
VI. Fejezet
12
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok szervezete 47. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre. (2) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését e rendelet 4. számú melléklete, a bizottságok feladat- és hatáskörét a 5. számú melléklete, a bizottsági tagok névsorát a 8. számú melléklete tartalmazza. (3) A Képviselő-testület a bizottságok taglétszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester indítványára azt módosíthatja. (4) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. A bizottságok működése 48. §. (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági ülések lehetőleg minden hónap 4. hétfőjére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket. (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják. (4) Minden bizottság ülésére az összes képviselőnek kell meghívót küldeni. (5) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának - napirendi javaslatot is tartalmazó - indítványára. (6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról is. (7) Abban az esetben, ha több bizottság összevont ülést tart, az egyes napirendekről különkülön szavaznak és a határozatképesség is külön-külön vizsgálandó. 49. § A bizottság képviselő és külsős tagjainak minden olyan információt meg kell kapniuk, ami a döntéshozatalhoz szükséges 50. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A bizottsági döntés előterjesztője a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke, távollétében pedig az általa kijelölt személy vagy felkért szakértő. 51. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának a felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságát megszüntetheti. (2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell. 52. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság egyik képviselő-testületi tagja vezeti. A bizottság üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel kezeléséről a jegyző gondoskodik. (2) A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, polgármester, alpolgármester vagy a Polgármesteri Hivatalban dolgozó, általa megbízott köztisztviselő.
13
53. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni. (3) A bizottság döntéseinek kiadmányozója az elnök. (4) A bizottság által hozott határozatok jelölése: „Inárcs Nagyközségi Önkormányzat ……………………………(elnevezésű) Bizottságának „.../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) Határozata.” 54. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. (2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. (3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia. (3) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző megküldi a Pest Megyei Kormányhivatalnak. 55. § A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról - a Polgármesteri Hivatal útján - a jegyző gondoskodik. 56. § (1) A bizottságok működésük további részletes szabályait maguk határozzák meg. (2) A bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 57-61. §-ai tartalmazzák. VII. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER A polgármester 57. § A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül megválasztott önkormányzati tisztségviselő, megbízatását főállásban tölti be. 58. § (1) A polgármester jogállására vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 63.-70. §-ai tartalmazzák. (2) A polgármesternek a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túli további feladatai: a) képviseli az Önkormányzatot, b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, az önkormányzat intézményeinek vezetőivel, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel c) fogadóórát tart, d) nyilatkozik a sajtónak. 59. § (1) A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át a polgármesterre: a) az éves tervben szereplő feladatok végrehajtása során – a tervben meghatározott mértékig – kötelezettséget vállalhat, szerződést írhat alá,
14
b) az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok megoldására kötelezettséget vállalhat 800.000,-Ft összeghatárig, melynek kimerülésekor a Képviselő-testület határoz a keret újbóli megnyitásáról. c) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül a köztemetés és a méltányossági közgyógyellátás elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. d) Dönt a kérelmező testi épségét vagy létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása vagy elemi kár esetén az önkormányzati segély elbírálásáról. (2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladatés hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét. Az alpolgármester 60. § (1) A Képviselő-testület tagjaiból választott egy fő alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait. (2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi: a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel, b) a képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése, c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében, d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében, e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. (3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolja. VIII. Fejezet A JEGYZŐ 61. § (1) A polgármester a Mötv. 82. §-ában foglaltak figyelembevételével jegyzőt nevez ki. (2) A jegyző feladat- és hatásköreire a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a Mötv. 81. §-ában foglaltak az irányadók. (3) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról azok változásairól, b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében, c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről, d) gondoskodik a települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról, e) javaslatot tesz az Önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, f) gondoskodik az SZMSZ, valamint mellékleteinek naprakészen-tartásáról, g) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás illetve rendelet nyilvántartás formájában, h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról, i) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről. 62. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés
15
- ezt jeleznie kell a képviselő testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit. (2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi képviselő testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről. 63. § A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81-83. §-ai határozzák meg. 64. § Az Mötv. 82. § (3) bekezdésének megfelelően a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásárról a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző képesítési követelményeinek megfelelő végzettséggel rendelkező legidősebb köztisztviselője gondoskodik.
IX. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 65. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően polgármesteri hivatalt hoz létre Inárcsi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. (2) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Polgármesteri Hivatali SZMSZ) tartalmazza. (3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el. (4) A Polgármesteri Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata. 66. § (1) A Polgármesteri Hivatal az Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) munkáját az alábbiak szerint segíti: a) közreműködik a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tervezetének, költségvetési beszámolóinak, valamint a költségvetési koncepciójuk tervezetének az elkészítésében, b) a nemzetiségi önkormányzat elnökének közreműködésével a testületi ülések meghívóit elkészíti, a meghívókat - a testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal – kikézbesítteti, c) a nemzetiségi önkormányzat üléséről a jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja a Pest Megyei Kormányhivatalnak, d) a nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyveit, határozatait nyilvántartja, irattározza. (2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
16
(3) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési, tervezési feladatainak az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatainak az ellátását. (4) A Polgármesteri Hivatal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának - az államháztartáson belülről származó pénzeszközök vonatkozásában - a végrehajtó szerve, külön megállapodás szerint. X. Fejezet A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK Közmeghallgatás 67. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a Mötv. 54. §-ában foglalt rendelkezés szerint közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart. (2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgyévi feladatokat. (3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés időpontját – annak megtartása előtt 8 nappal - a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (4) Az ülést a polgármester vezeti, azon részt vesznek a képviselők és a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók. (5) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban is megtehesse. (6) A közmeghallgatásról, az elhangzott kérdésekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül. (7) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, úgy az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés felvetőjének meg kell küldeni. (8) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja. Nyilvánosság 68. § (1) A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat az Inárcsi Hírmondó elnevezésű, évente 10 alkalommal, 1650 példányban megjelenő helyi lapjában közzéteszi. (2) Az Inárcsi Hírmondó felelős kiadója a Pressman Nyomdaipari és Kereskedelmi Betéti Társaság (2371 Dabas, Rozmaring u. 22.). Felelős szerkesztőjét határozattal a Képviselőtestület jelöli ki határozatlan időre. (3) A Képviselő-testület a községben elhelyezett hirdetőtábláin és a www.inarcs.hu weboldalon keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal. XI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 69. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg.
17
(2) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. (3) A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős. (4) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. 70. § A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. XII. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET GAZDASÁGI PROGRAMJA 71. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik. (2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. (3) A gazdasági program tervezetének elkészítésében a polgármestert a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság segíti.
XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 72. § (1) Az SzMSz. 2014. december 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet. (2) Az SZMSZ hatályosulását az Integrált Hatáskörű Bizottság a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását. (3) Az SZMSZ a mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben és a www.inarcs.hu weboldalon. (4) Ezen rendelet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kifüggesztéséért a jegyző a felelős.
dr. Gál Imre polgármester
Göndör Ákos jegyző
Záradék: Ez a rendelet a helyben szokásos módon, hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kihirdetve. Inárcs, 2014. november 27.
18
Göndör Ákos jegyző
19
1. számú melléklet
Inárcs Nagyközségi Önkormányzat szervezeti felépítése
Képviselő-testület
Önkormányzat és szervei
Önkormányzat Integrált Hatáskörű Bizottság
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
Szociális és Esélyegyenlőségi Önkormányzat
Polgármester
Bizottság
Alpolgármester
Polgármesteri Hivatal
Jegyző
Pénzügyi és gazdálkodási csoport
Pénzügyi és gazdálkodási csoportvezető Könyvelés Személyzeti ügyek, gazdálkodás Adóügy Pénztár Technikai dolgozók
Közigazgatási csoport
Ügyfélszolgálat, Titkárság
20
Általános igazgatási ügyek Gyámügy, gyermekvédelem Szociális ügyek Anyakönyvvezetés, működési engedély, hagyatéki ügyek Iktatás
2. számú melléklet1 Inárcs Nagyközségi Önkormányzat alap- kiegészítő és kisegítő tevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolása 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (nem szociális bérlakás) 016030 Állampolgársági ügyek 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek 031030 Közterület rendjének fenntartása 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása 064010 Közvilágítás 066010 Zöldterület-kezelés 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások 072111 Háziorvosi alapellátás 072311 Fogorvosi alapellátás 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása 084032 Civil szervezetek programtámogatása 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091220 Köznevelési intézmény 1–4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092120 Köznevelési intézmény 5–8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások 1
Módosította a 12/2015. (XII. 17.) ör 1. §-a
Hatályba lépés napja: 2015. december 17.
21
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében 104036 Munkahelyi étkeztetés bölcsődében 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek”
22
3. számú melléklet Az önkormányzat lapjára vonatkozó adatok A lap neve: Inárcsi Hírmondó A lap megjelenésének gyakorisága: havonta (februári és a júliusi hónap kivételével) A lap formátuma, terjedelme: A/4-es formátum, 16 színes lapoldal Szerkesztőség vezetője: Czagányi László A lap terjesztésének módja: kézbesítés A lap ára, vagy térítésmentessége: ingyenes
23
4. számú melléklet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság megnevezése 1. 2. 3.
A bizottság tagjainak száma
Integrált Hatáskörű Bizottság Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság
24
7 fő 5 fő 3 fő
5. számú melléklet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1. INTEGRÁLT HATÁSKÖRŰ BIZOTTSÁG Feladat- és hatáskörök 1. A bizottság éves munkaterv alapján látja el feladatait. 2. Véleményt nyilvánít a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról. 3. Előkészíti, véleményezi és a Képviselő-testület elé terjeszti az intézmények működését szabályozó döntések tervezeteit. 4. Véleményt nyilvánít az intézmények gazdálkodásáról és működésének törvényességéről, a szakmai munka eredményességéről, a nevelési-oktatási intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységről, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekről. 5. Javaslatot tesz az intézményvezetői pályázatok kiírására, előzetesen véleményezi a beérkezett pályázatokat. 6. Véleményt nyilvánít a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásáról, ajánlásokat tesz a munka javítására. 7. Javaslatot tesz a csoportlétszám növelésére az önkormányzat által fenntartott óvodák tekintetében, ha a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehető gyermekek számát. 8. Véleményt nyilvánít valamennyi, a sporttal és az ifjúsággal összefüggő kérdésben, közreműködik az ezekkel kapcsolatos önkormányzati döntések előkészítésében. 9. Figyelemmel kíséri: - a sport és az ifjúság helyzetét, - a sporttörvényben megfogalmazott önkormányzati feladatok végrehajtását, - a községi sportegyesületek működését, az önkormányzat által nyújtott pénzügyi támogatások felhasználását, - az iskolák tanulóinak testnevelését és sportját, az erre fordítható normatíva felhasználását. 10. Javaslatot tesz a drogmegelőzési és ifjúságvédelmi feladatokra, azok megoldásában tevékenyen részt vesz. 11. Véleményt alkot a gyermek- és ifjúsági jogok, ifjúságpolitikai feladatok helyi érvényesüléséről. 12. Javaslatot tesz a sportra, az ifjúságra, az oktatási-nevelési intézmények fejlesztésére vonatkozó pályázatok benyújtására. 13. Javaslatot tesz a sporttal és a civil szervezetekkel kapcsolatos támogatási kérelmek elbírálására. 14. Az oktatási-nevelési, közművelődési intézmények beszámolói alapján értékeli az önkormányzat oktatási, nevelési, közművelődési és sport intézményeinek munkáját. 15. Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 16. Figyelemmel kíséri a helyi médiák működését. 17. Szükség szerint, de legalább évente elvégzi a szakirányú rendeletek, rendeletmódosítások felülvizsgálatát, a rendeletek alkotására javaslatot tesz, figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását. 18. Foglalkozik a feladatkörébe tartozó ügyeket érintő lakossági bejelentésekkel. 19. Figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó, kistérséget érintő ügyeket.
25
20. Véleményezi az éves költségvetési koncepciót. 21. Megtárgyalja a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet. 22. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az önkormányzat által megalkotni kívánt rendelettervezetekről, közreműködik a rendelet-tervezetek előkészítésében 23. Figyelemmel kíséri a testületi előterjesztések – írásbeli, szóbeli, sürgősségi indítvány – SzMSz-nek megfelelő benyújtását (formáját, tartalmát, határidőben való benyújtását). 24. Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, ezekről tájékoztatja a Képviselő-testületet, kezdeményezi a hatályos önkormányzati rendeletek aktualizálását. 25. Véleményezheti az önkormányzat által kötött megállapodásokat, szerződéseket és egyéb jogügyleteket, azokat a törvényesség biztosítása és az önkormányzat érdekeinek érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja. 26. Személyes érintettség észlelése esetén – amennyiben azt az érintett nem jelzi – jelez a Képviselő-testület felé. 27. A díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről illetve a „Inárcs Községért” kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló rendelet alapján javaslatot tesz az önkormányzati kitüntetésekre. 28. Ellátja a képviselői és a képviselők hozzátartozóival kapcsolatos vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat (2000. évi XCVI. törvény 9. § (2), 10/A § (3), (4), (5) bekezdés). 29. A közbiztonság javítása érdekében folyamatos kapcsolatot tart a rendőrséggel és a polgárőrséggel, valamint a rend- és közbiztonság védelmében szerepet vállaló, a községben működő civil szervezetekkel. 30. Figyelemmel kíséri a közbiztonságot érintő együttműködési megállapodások megvalósulását. 31. Kapcsolatot tart a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal. 32. Figyelemmel kíséri a közterületek rendjét, valamint a közlekedésbiztonság helyzetét, szükség esetén a község belső forgalmának meghatározására, jelzőtáblák kihelyezésére javaslatot tesz. 33. Figyelemmel kíséri a község közbiztonsági helyzetét, melyről a rendőrség és a polgárőrség bevonásával évente tájékoztatja a Képviselő-testületet. 34. Részt vesz az önkormányzati fejlesztések, vállalkozások előkészítésében, véleményezi a rendezési terveket és döntésre előkészíti azokat. 35. Tervezi és szervezi a települési szintű településszépítő munkákat. 36. Véleményezi a szilárd és folyékony hulladék kezelésével, a köztisztasággal, településtisztasággal kapcsolatos képviselő-testületi döntések tervezeteit, előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek az ezeket érintő ügyekben. 37. Közreműködik a közutak és más közterületek fenntartásával kapcsolatos javaslatok kidolgozásában 38. Műszaki szempontból véleményezi, rangsorolja a beérkezett beruházási, felújítási javaslatokat. 39. Javaslatot tesz a helyi védettség alá helyezendő területekre, építményekre. 40. Előkészíti, véleményezi és a Képviselő-testület elé terjeszti a községrendezéssel, környezetvédelemmel, állattartással, ivóvízvédelemmel, köztisztasággal kapcsolatos önkormányzati rendeletek tervezeteit. 41. Figyelemmel kíséri a terek, parkok, játszóterek, műemlékek, emlékművek, köztéri szobrok, emlékhelyek állapotát, javaslatot tesz azok fejlesztésére, bővítésére. 42. A tiszteletdíj megvonására vonatkozó előterjesztést az Integrált Hatáskörű Bizottság tárgyalja meg és döntésre a képviselő-testület elé terjeszti. 43. Véleményt nyilvánít a hulladékgazdálkodási koncepciókról, tervekről.
26
44. Véleményt nyilvánít a település környezetvédelmi és területfejlesztési koncepcióiról, programjairól, valamint az egyéb szakági tervekről, programokról. 45. Véleményt nyilvánít a településrendezéssel kapcsolatos feladatokról, koncepciókról, tervekről. 46. Véleményt nyilvánít a településrendezési tervek egyeztetésének szempontjairól. 47. Szoros partneri kapcsolatra törekszik a megyei és regionális fejlesztésben érintett szervekkel. 48. Figyelemmel kíséri, szervezi és ellenőrzi a helyi közszolgáltatások körében: - a településfejlesztési, településrendezési, - lakásgazdálkodási, - vízgazdálkodási, - a helyi közutak és közterületek fenntartásával, - településtisztasággal és egyéb kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet.” 2. PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG Feladat- és hatáskörök 1. A bizottság éves munkaterv alapján látja el feladatait. 2. Javaslatot tesz a költségvetésben biztosított előirányzatok alapján a közbeszerzési terv tartalmára. 3. Előkészíti és előzetesen véleményezi a Képviselő-testület valamennyi pénzügyekkel és gazdálkodással kapcsolatos döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. 4. Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület pénzügyi vonatkozású döntéseit előkészítő és azok végrehajtására irányuló munkáját. 5. Részt vesz az éves költségvetési javaslat előkészítésében, véleményezi az éves költségvetési koncepciót, ellenőrzi a költségvetés végrehajtását. 6. Véleményezi az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot, a költségvetés módosításáról szóló előterjesztéseket és a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámoló tervezeteit, valamint a következő év költségvetési koncepcióját és az önkormányzat gazdasági programját. 7. A gazdálkodás ellenőrzését az elfogadott ellenőrzési terv alapján szervezi. 8. Előkészíti a hatósági árakkal, a Képviselő-testület által megállapítandó egyéb díjakkal kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket. 9. Civil szervezetek pályázatainak elbírálásakor javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az egyes támogatások összegére vonatkozóan 10. Javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vagyongazdálkodásának korszerűsítésére, javítására. 11. Figyelemmel kíséri az önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. 12. Vizsgálja az önkormányzatnál a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. 13. Véleményezi a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beruházásokra, felújításokra beérkezett ajánlatokat. 14. Évente a zárszámadás előkészítésének keretében vizsgálja, hogy megvalósult-e az ésszerű költségtakarékosság. 15. Szakmailag együttműködik az önkormányzat által megbízott belső ellenőrrel.
27
16. Előkészíti, illetve véleményezi a gazdálkodási tárgyú döntések (határozatok, rendeletek) tervezeteit és azokat a Képviselő-testület elé terjeszti. 17. Rendszeresen elvégzi a pénzügyi, gazdálkodási tárgyú rendeletek felülvizsgálatát, e rendeletek alkotására javaslatot tesz, figyelemmel kíséri azok hatályosulását. 18. Figyelemmel kíséri az önkormányzat részvételével alakult gazdasági társaság tevékenységét, rendszeres tájékoztatást kér. 19. A díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről illetve a „Inárcs Községért” kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló rendelet alapján javaslatot tesz az önkormányzati kitüntetésekre. 20. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére és jutalmazására, továbbá az alpolgármester tiszteletdíjának emelésére. 21. Felülvizsgálja és javaslatot tesz a képviselők tiszteletdíjának emelésére 22. Előzetesen véleményezi a helyi adók megállapítására vonatkozó önkormányzati rendeletek tervezetét 23. Gazdasági Programot véleményezi 24. A tiszteletdíj elszámolását és kifizetését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság évente ellenőrzi. 25. Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást. Az eljárás eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. 3. SZOCIÁLIS, ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG Feladat- és hatáskörök 1. A bizottság éves munkaterv alapján látja el feladatait. 2. A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt: a) a lakásfenntartási támogatásról, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, c) az átmeneti segélyről, d) temetési segély megállapításáról, e) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázat elbírálása 3. Véleményezi a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátások ellen benyújtott fellebbezéseket. 4. Javaslatot tesz az egészségnevelés helyi célkitűzéseire. 5. Vizsgálja a települési betegellátás helyzetét, személyi és tárgyi feltételeit. 6. Lakossági információkat gyűjt a betegellátásról, az egészségügyi intézmények munkájáról, azokat az intézményvezetővel együtt értékeli, közreműködik a negatív tapasztalatok felszámolásában. 7. A polgármesteri hivatal, valamint a társadalmi szervek bevonásával felmérést végez a község területén élő időskorúakról, valamint a nehéz szociális körülmények között élőkről. 8. Javaslatot tesz a Képviselő-testület felé a településen jelentkező szociális problémák megoldására. 9. Ellenőrzi a szociálpolitikai feladatok megoldását, részt vesz a hatáskörébe tartozó egyes szociális juttatások iránti kérelmek elbírálását megelőző eljárásban. 10. Részt vesz az egészségügyi és szociális szakágazat költségvetésének összeállításában. 11. Javaslatot tesz a feladatkörével kapcsolatos intézményvezetői pályázatok kiírására, előzetesen véleményezi a beérkezett pályázatokat. 12. Előkészíti és véleményezi az önkormányzat szociális és egészségügyi tárgyú rendeleteinek tervezeteit és azokat a Képviselő-testület elé terjeszti. 13. Családvédelemmel összefüggő teendők koordinálása, segítése
28
14. Évenként áttekinti az óvodások, az iskolások és a község ifjúságának egészségügyi helyzetét. 15. Véleményt nyilvánít más településsel kötendő szociális és egészségügyi témájú együttműködési megállapodások tartalmi követelményeiről. 16. Javaslatot tesz az egészségügyi ellátással, betegség-megelőzéssel, a szenvedélybetegségekkel, a mentálhigiénés feladatokkal kapcsolatos intézkedések megtételére. Helyzetelemzéseket, ajánlásokat készít a gondok enyhítése érdekében. 17. Kapcsolatot tart az ÁNTSZ-szel, a kistérség települési önkormányzataival, az egyházakkal és civil szervezetekkel. 18. Véleményezi az éves költségvetési koncepciót 19. Megtárgyalja a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet, és a költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló zárszámadást.
29
6. számú melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről az Inárcs Nagyközségi Önkormányzat (képviseletében: dr. Gál Imre polgármester) (továbbiakban: önkormányzat) másrészről a Roma Nemzetiségi Önkormányzat (képviseletében: Zsigár Hajnalka elnök) (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) között. A megállapodást az együttműködő felek a 2011. évi CLXXIX. Nemzetiségek jogairól szóló törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint ennek végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet alapján kötik. Az Áht. 27. § (2) bekezdés alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik. A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjét, és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat. A megállapodás szabályainak kialakítása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. A szabályozás részletesen meghatározza az Inárcs Község Önkormányzat és Inárcs Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között az együttműködésre vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, valamint a munkamegosztást és a felelősség rendszerét. Általános rendelkezések Felek megállapodnak, hogy Inárcs Nagyközségi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: RNÖ) kötelező megtartandó üléseinek jegyzőkönyvét Inárcs Nagyközség Polgármesteri Hivatala segítségével írásba foglalja.
30
Az elkészült jegyzőkönyvek aláírásáról, hitelesítéséről, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről Inárcs Nagyközség Önkormányzata gondoskodik. Az önkormányzat az RNÖ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a Rákóczi u. 4. szám alatti önkormányzat ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 16 órában. E helyiség fűtésének, világításának költségeit az Önkormányzat átvállalja. Az RNÖ erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum – megtartása érdekében az Önkormányzat az RNÖ rendelkezésére bocsát ingyenesen, egy erre a célra alkalmas helyiséget. Az RNÖ egyéb rendezvényei megtartásához az Önkormányzattól, és/vagy az intézményektől igényelt helyiségekre vonatkozóan az érintett szervezet vezetőjével kell az igénylésre, használatra vonatkozóan egyeztetni, illetve megállapodni. A települési önkormányzat ellátja az RNÖ testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. Ezeket a feladatokat a nemzetiségi referens látja el. Az ezt meghaladó feladatok fedezetét és az egyéb működési költségeket az RNÖ az állami támogatás egyéb bevételeiből biztosítja. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein részt vesz a helyi önkormányzat jegyzője, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja, aki jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. Gazdálkodás 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1.1 A költségvetési koncepció elkészítése 1.1.1 A jegyző, vagy az általa megbízott személy a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható bevételi forrásait. 1.1.2 Az elnök a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót legkésőbb a költségvetési megelőző év november 30-áig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület részére. A koncepcióról szóló határozatot az elnök eljuttatja a jegyzőhöz. 1.2 A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése 1.2.1 A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a gazdálkodási csoportvezetőt jelöli ki. 1.2.2 A nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat gazdálkodási irodája által előkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat- csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését 31
a nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá. A nemzetiségi önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Az előirányzat-módosítást a jegyző (az általa megbízott pénzügyi ügyintéző) készíti elő. 3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje 3.1.1. A költségvetés végrehajtása. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. 3.1.2. Kötelezettségvállalás rendje A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra a Polgármesteri Hivatalban is alkalmazott kötelezettségvállalási nyomtatvány kitöltésével és aláírásával. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója, vagy a maga javára végezné. A nemzetiségi önkormányzat vállalja, hogy az aláírásra jogosultak nevét saját kezű aláírásuk feltüntetésével a Polgármesteri Hivatalnak megküldik. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére Inárcs Község Jegyzője, vagy az általa kijelölt költségvetési ügyintéző jogosult. 3.1.3. Utalványozás: A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak a Polgármesteri Hivatal által alkalmazott írásbeli rendelkezésnek minősülő nyomtatványon lehet. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. 3.1.4. Ellenjegyzés: A jogi és a pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén Inárcs Nagyközség Jegyzője vagy az általa megbízott költségvetési ügyintéző írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
32
3.1.5. Érvényesítés: Az érvényesítést a helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának pénzügyi ügyintéző írásban jogosult végezni. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a teljesítést igazolja, mely igazolás alapján a Polgármesteri Hivatal illetékes pénzügyi előadója érvényesíti a kiadás és a bevétel összegszerűségét, a fedezet meglétét, és az előírt alaki követelmények betartását. Kiadás csak szabályosan kiállított (a nemzetiségi önkormányzat nevére és címére szóló számla illetve szerződés alapján számolható el.) Egyet nem értés esetén (fedezet valamint jogszabály hiánya esetén) az ellenjegyző kezdeményezésére a Polgármesteri Hivatal 3 napon belül írásban köteles a nemzetiségi önkormányzat testületét értesíteni. A nemzetiségi önkormányzat tudomásul veszi, hogy amennyiben kifizetéseit – önhibájából eredőenkésedelmesen teljesíti, úgy a felszámított késedelmi kamat a nemzetiségi önkormányzat költségvetését terheli. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalóként, utalványozóként és azok helyetteseként olyan személyt bíz meg, akik vállalják az ezzel járó kötelezettségeket. Az előirányzatok terhére kifizetés csak a szabályszerű érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés után történhet, az adótörvények, a bankszámla vezetésére vonatkozó jogszabályok és a számviteli előírások betartásával. Amennyiben a kifizetés, -érvényesítés és az ellenjegyzés előtt-, a jogszabályi előírásokat megszegve történik, ennek tényét a bizonylatokon fel kell tüntetni, az esetleges jogkövetkezményekért a nemzetiségi önkormányzat felel. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 3.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái 3.2.1. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a gazdálkodási csoport végzi. 3.3 Pénzellátás 3.3.1. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. 3.3.2. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon de. 11.00 óráig a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási irodáján jelzi. Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés során szabályait kölcsönösen betartják. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni. Inárcs, 2014. ………………………
dr. Gál Imre s.k. polgármester
Zsigár Hajnalka s.k. RNÖ elnök
33
7. számú melléklet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA
-
Bolvári Mihály János Faldina Ágnes Éva dr. Gál Imre László Hornyák Margit Hirt Erika Volf Ferenc András Zámbó Istvánné
34
8. számú melléklet
AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA
1. Integrált Hatáskörű Bizottság Elnök: Volf Ferenc András Képviselő tagok: Faldina Ágnes Éva képviselő - Bolvári Mihály János képviselő - Hirt Erika képviselő Nem képviselő tagok: Gyulay Tamás Nyitrai Attila Kovács József 2. Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnök: Hornyák Margit Képviselő tagok: Hirt Erika Volf Ferenc András Nem képviselő tag: Kári József Szívesi József2 3. Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság Elnök: Faldina Ágnes Képviselő tag: Hornyák Margit Nem képviselő tag: Kánai Katalin
2
Módosította a 10/2015. (IX. 17.) ör. 1. §-a
Hatályba lépés napja: 2015. 09. 17.
35
9. számú melléklet
Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 178/2014. (XI. 26.) Kt. határozata az Inárcsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete - figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. §-ára, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az Inárcsi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a határozat melléklete szerinti tartalommal fogadja el. Felelős: dr. Gál Imre polgármester, Göndör Ákos jegyző Határidő: 2014. december 1.
36
a 178/2014. (XI. 26.) Kt. határozat melléklete
INÁRCSI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
37
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezései alapján Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere a Polgármesteri Hivatal működésének valamint a polgármester és a jegyző feladat – és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait az alábbiakban állapítja meg.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Polgármesteri Hivatal megnevezése, címe és alapítási adatai 1.1./A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Inárcsi Polgármesteri Hivatal 1.2./A Polgármesteri Hivatal rövidített megnevezése: Polgármesteri Hivatal 1.3./A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület döntésének megfelelően és a hatályos jogszabályok keretei között biztosítja az önkormányzat működését, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítését, és ellátja a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. székhelye: 2365 Inárcs. Rákóczi út 4. levél és távirati címe: 2365 Inárcs. Rákóczi út 4. telefonszáma: 06-29/370-021 telefaxszáma: 06-29/370-369 e-mail címe:
[email protected] önkormányzati weboldal címe: www.inarcs.hu 1.4./ A Polgármesteri Hivatal pénzügyi jelzőszámai: a.) Költségvetési elszámolási számlaszáma: 64400099-30106617-71100018 b.) KSH számjele: 15391164-8411-325-13 c.) Adóigazgatási azonosítószáma: 15391164-2-13 d.) PIR törzsszáma törzskönyvi azonosító száma: 391162 1.5./ A Polgármesteri Hivatal valamennyi bankszámlaszámát a mindenkori Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. 1.6./ A Polgármesteri Hivatal alapító szerve: Inárcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete. a. ) A Polgármesteri Hivatal alapító okirata: …/....(... ...) Kt. számú határozata és hatályos módosításai: b.) kelte: c. ) alapítás időpontja: 1990. október 10. 1.7./ A Polgármesteri Hivatal felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal, valamint Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 1.8./ A Polgármesteri Hivatal jogi személy, általános képviseletét a jegyző látja el. 1.9./ A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 1.10./ A Polgármesteri Hivatal működési területe: - Inárcs Nagyközség közigazgatási területe.
II. FEJEZET
38
A HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy. Belső szervezeti egységei a csoportok, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 1.1. / A Polgármesteri Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából a következő belső szervezeti egységekre tagozódik: - Közigazgatási Csoport, - Pénzügyi és Gazdálkodási csoport - Titkárság 1.2./ A jegyző közvetlen irányításával működik a - Közigazgatási Csoport és a Titkárság 1.3./ - A Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport élén a csoportvezető áll. 1.4./ A Hivatal létszáma: 20 fő főállású dolgozó, melyből 16 fő köztisztviselő, 3 fő fizikai alkalmazott. 1.5./ A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúráját a képviselő-testület állapítja meg. 1.6./ A Polgármesteri Hivatal álláshelyeit a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) és a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján foglalkoztatott személyi állomány létszámát a tárgyévi önkormányzati költségvetési rendelet állapítja meg.
III. FEJEZET A HIVATAL FELADATAI 1./ A Polgármesteri Hivatal tevékenységét a Képviselő- testület felügyelete, ellenőrzése mellett a polgármester irányításával, a jegyző vezetésével végzi. A Polgármesteri Hivatal egységes szervezet. 2./ Biztosítja az Önkormányzat és Képviselő-testülete, ill. ennek szervei működésével kapcsolatos tennivalókat, így különösen: a) döntésre előkészíti az önkormányzati rendeleteket a Képviselő-testület által kidolgozott koncepció alapján, a Képviselő-testület elé kerülő és a Hivatal beszámolási, tájékoztatási, jelentési kötelezettségi körébe tartozó előterjesztéseket; b) törvényi felhatalmazás alapján gyakorolja a hatósági jogköröket; c) irányítja, szervezi, koordinálja a választási, népszavazási, népszámlálási munkák lebonyolításával, ill. a közmeghallgatás és más települési fórumok megrendezésével kapcsolatos feladatok ellátását, a Képviselő-testület összehívásával, az ülések előkészítésével és lebonyolításával, a képviselők, a bizottságok munkájával összefüggő tennivalókat, a tisztségviselők hivatali tevékenységével kapcsolatos programjait. 3./ Biztosítja a Képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak mind szélesebb körben történő megismertetését. 4./ Összehangolja a lakossági jogpropagandát és tájékoztatást, így különösen: a) figyelemmel kíséri, hogy a településen élő állampolgárok jelentős részét vagy egészét érintő jogszabályokról az érintettek valamilyen formában rendszeresen tájékoztatást kapjanak, b) meghatározza és naprakészen működteti a helyben szokásos közhírré tételi eszközöket, c) külön kialakított munkarend szerint működteti az ügyfélszolgálatot, fejleszti és bővíti szolgáltatásait.
39
IV. FEJEZET A POLGÁRMESTERI HIVATAL TEVÉKENYSÉGI KÖREI 1./ A Polgármesteri Hivatal tevékenysége az önkormányzat működésével, gazdálkodásával, beruházások és felújítások koordinálásával, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény meghatározott feladatok ellátására terjed ki. a) Szakágazat száma: 562917 Megnevezés: Munkahelyi étkezés (Polgármesteri Hivatal) b) Szakágazat száma: 841132 Megnevezés: Adóigazgatás c) szakágazat száma: 841126 Megnevezés: Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. 2./ A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységének jogszabályi alapját Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. képezi. V. FEJEZET IRÁNYÍTÁS, VEZETÉS FELADATAI 1. POLGÁRMESTER 1.1/ A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt. Önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el. 1.2./ A polgármester a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, e) szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal apparátusi értekezletet tart a Polgármesteri Hivatal teljes személyi állománya részére, amelyen a jegyzővel közösen értékeli a hivatali tevékenységet és meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait. 2. ALPOLGÁRMESTER 2.1./ A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. 2.2./ Az alpolgármester igényelheti az érintett csoportok közreműködését az önkormányzati
40
ügyek előkészítése és végrehajtása során. 3. JEGYZŐ 3.1./ A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Feladat- és hatáskörében a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, rendszeres kapcsolatot tart a képviselő-testület tagjaival és a testület által létrehozott bizottságok tagjaival. b) közreműködik a bizottságok, a bizottságok elnökei, a polgármester és az alpolgármester előterjesztéseinek előkészítésében. c) a csoportvezető bevonásával folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a képviselőtestület elé kerülő előterjesztések, határozat- és rendelet-tervezetek törvényességét. d) biztosítja a lakosság tájékoztatását a képviselő-testület működéséről, közérdekű döntéseiről, valamint a Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól. e) figyelemmel kíséri és segíti a települési nemzetiségi önkormányzat működését. f) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, és a Képviselő-testület bizottságainak ülésén. g) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. h) gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésének személyi és tárgyi feltételeiről a költségvetés által meghatározott keretek között. i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéshez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. j) jogszabályban megállapított hatósági ügyekben hatósági jogkört gyakorol. k) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, meghatározza a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek feladatait. m) ellátja az önkormányzat költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat. n) gondoskodik a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen: - előkészíti az önkormányzat belső ellenőrzésének meghatározására vonatkozó testületi döntéseket, - testületi jóváhagyásra előkészíti az önkormányzat éves belső ellenőrzési tervét, - fogadja, értékeli a belső ellenőrzési jelentéseket, előkészíti a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben gondoskodik ezek testületi előterjesztésre történő előkészítéséről, - előkészíti a testületi előterjesztést a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentésről, - megszervezi és működteti a belső ellenőrzést, biztosítja annak függetlenségét. o) a Polgármesteri Hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében biztosítania kell a Belső kontroll keretein belül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, különösen a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) kormányrendeletben foglaltak vonatkozásában. p) gondoskodik a kötelező statisztikai adatszolgáltatások elkészítéséről. q) eljár a képviselő-testület és a polgármester által átruházott hatáskörökben.
41
VI. FEJEZET BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI 1. A csoportvezető feladatai 1.1. A pénzügyi csoportvezető - felelős csoportja működtetéséért, - felelős a vezetése alatt álló csoport feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok elvégzéséért, a döntések szakszerű előkészítéséért és határidőben történő végrehajtásáért, - gyakorolja a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot, és egyéb átruházott munkáltatói jogokat, - gondoskodik a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztések előkészítéséről, és figyelemmel kíséri a döntések hatályosulását, - köteles részt venni a képviselő-testületi üléseken, meghívás esetén a bizottsági üléseken, akadályoztatása esetén a helyettesítéséről gondoskodni, - kapcsolatot tart az irányítása alatt álló csoport működését elősegítő külső szervekkel, - közreműködik a feladatköréhez tatozó önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, - köteles a vezetése alatt álló pénzügyi csoport feladatkörébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek tevékenységéről folyamatosan információval rendelkezni, a gazdálkodási feladatokat figyelemmel kísérni, tapasztalatairól a tisztségviselőket tájékoztatni, - közvetlenül utasíthatja a pénzügyi csoport dolgozóit, - beszámol a polgármesternek és a jegyzőnek a pénzügyi csoport tevékenységéről, - gondoskodik a pénzügyi csoport feladat- és hatásköri jegyzékéhez kapcsolódó munkaköri leírások elkészítéséről és naprakészen tartásáról, a teljesítménykövetelmények meghatározásáról, az értékelések elkészítéséről, és a közszolgálati tisztviselők minősítéséről, - szabadságolási ütemterv alapján engedélyezi a vezetése alatt álló csoport tagjai részére a szabadság igénybevételét. POLGÁRMESTERI HIVATALI ALKALMAZOTTAK FELADATAI 2. Közigazgatási Csoport feladatai (általános igazgatási ügyekkel foglalkozó, szociális-gyámügyi, anyakönyvvezető és önkormányzati ügyintézők feladatai) a) Ellátja a képviselő-testület, a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság működésével összefüggő adminisztrációs feladatokat. b) Ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényekből és azok végrehajtási rendeleteiből, továbbá az önkormányzati rendeletekből adódó feladatokat, így: - Előkészíti a polgármester saját és átruházott hatáskörben hozott döntéseit: a pénzben és természetben nyújtott átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében.
42
- Döntésre előkészíti és végrehajtja a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ügyeket. Közreműködik a bizottsági előterjesztések, határozatok elkészítésében. - Döntésre előkészíti a jegyző hatáskörébe tartozó méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos kérelmeket a szociális törvény és az önkormányzati rendelet figyelembevételével. Vezeti a jogosultakról a nyilvántartást, a közgyógyellátottak adatait évente egyezteti a megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. - Ellátja a Képviselő-testület és bizottságai, valamint a Lengyel és Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatokat. - Döntésre előkészíti a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, az óvodáztatási támogatással, a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos ügyeket. - Társhatóságok, bíróságok megkereséseit teljesíti, együttműködik velük, kapcsolatot tart, szükség szerint környezettanulmányt készít. - A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően a szülő nyilatkozata alapján igazolja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását, arról összesítő statisztikát készít, melyet a jogszabályban megjelölt időpontig (adott év október 31. napjáig) továbbít a kormányhivatalnak, a KIR-ben történő adatrögzítést a jogszabályban megjelölt időpontokig – adott év január 31-ig, október 31-ig – végrehajtja. c) Az anyagi és eljárási jogszabályban meghatározott ügyintézési időre figyelemmel döntésre előkészíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a házasságról és a családról szóló törvényből és végrehajtási rendeleteiből a jegyző hatáskörébe tartozó ügyeket, végzi az említett jogszabályokban előírt eljárási cselekményeket így: - Gyámhatósági ügyekben megkeresésére környezettanulmányt készít. d) Ellátja továbbá: - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről; - a kereskedelemről; - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól; - a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról; - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről; - a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról; - a II. kategóriájú játékterem üzemeltetésére alkalmas vendéglátó-ipari üzletekről; - az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról; - az adó és pénzügyi ellenőrzési hivatalról; - a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól; - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről; - az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről; - a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról; - a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól; - a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről; - a méhészetről;
43
- a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól; - az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról; - a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról; - a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről; - az állatok védelméről és kíméletéről; - az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról; - az állatbetegségek bejelentésének rendjéről; - a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről; - a termőföld védelméről (gyümölcsös telepítési engedélyek kiadása) - a fás szárú növények védelméről; - a szabálysértésről; - a birtokvédelemmel kapcsolatos ügyeket a polgári törvénykönyv, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról; - az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről; - a házasságról a családról és a gyámságról szóló jogszabályokból, valamint az egyes önkormányzati rendeletekből adódó feladatokat. 3. Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport feladatai (könyvelés, személyzeti ügyek és gazdálkodás, pénztárral foglalkozó ügyintézők feladatai) a) Költségvetéssel, önkormányzat és intézményei működésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: - Költségvetés tervezése, szükség szerint módosításának előkészítése. - Előirányzatok teljesítésének figyelemmel kísérése, kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetése. - Likviditás biztosítása, hitelekkel kapcsolatos ügyintézés, hitelek nyilvántartása pénzintézetenként, adatszolgáltatás, törlesztések esedékességének figyelemmel kísérése. - Államháztartási törvény szerint előírt önkormányzati információs, és mérlegjelentés elkészítése. Féléves, háromnegyed éves, éves beszámolók készítése. - A Polgármesteri Hivatal működéséhez kapcsolódó, valamint a más önkormányzati intézményhez nem sorolt önkormányzati feladatokkal összefüggő gazdasági események könyvelése. - Statisztikai jelentések elkészítése. - Eszköznyilvántartás. - Központi költségvetéstől normatív, központosított és egyéb támogatások igénylése, év közben normatíva lemondás és pótigénylés ügyintézése, elszámolása. Ezen feladatok ellátása során szorosan együttműködik az intézményhálózattal, és a támogatást nyújtó szervezetek képviselőivel. - Szerződések nyilvántartása. - Házipénztár kezelése. - Kimenő számlák készítése. - Adatszolgáltatások készítése a Magyar Államkincstár, Állami Számvevőszék, és egyéb jogszabály által előírt szervezet felé. - Segélyekkel, szociális támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi feladatok ellátása. - Kapcsolattartás az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságokkal.
44
Éves közbeszerzési terv elkészítése, aktualizálása. Nem rendszeres kifizetések számfejtése és feladása, távollét- és változóbér jelentés, biztosítotti bejelentések elkészítése és továbbítása a Magyar Államkincstár felé. - A Polgármesteri Hivatal dolgozóival kapcsolatos SZJA, TB ellátással kapcsolatos ügyek intézése. - Megbízási szerződések elkészítése. - Gondozási díjakkal kapcsolatos pénzügyek rendezése. - Bankszámlán történő pénzforgalom bonyolítása. - Közreműködés minden egyéb feladatban, mely az önkormányzat működéséhez szükséges, melynek költségvetési, pénzügyi és ezekhez kapcsolódó adminisztratív vonatkozása van, és amely nem tartozik más önkormányzati intézmény feladatellátásához. - Folyamatosan aktualizálja a feladatkörével kapcsolatos szabályzatokat. - Gondoskodik a vagyonkataszter vezetéséről. - Szükség szerint a közigazgatási és a pénzügyi és gazdasági csoport is közreműködik az önkormányzati választás, az Európai Parlamenti választás, az országgyűlési képviselő választás, valamint az országos és helyi népszavazás feladatainak ellátásában. -
4. Hivatali ügyintéző feladatai 4.1./A hivatali ügyintézés mindennapi munkafolyamatában, a feladat-és hatáskörök ellátása, a döntés előkészítési -, eljárási és végrehajtási rendben a törvényesség, az eredményesség, a hatékonyság, a nyitottság, valamint a minőség követelményének érvényesülnie kell. A köztisztviselőknek a Polgármesteri Hivatal ügyfeleinek a szolgálatában kell végezniük a közhatalmi, közszolgáltatási tevékenységet, a szolgáltató jellegű közigazgatás követelményeinek megfelelően, a nyitottság érvényesülése mellett. 4.2./A jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező ügyintéző gyakorolja a hatósági jogkörét, s ellátja azon feladatokat, amelyeket a jogszabályok számára előírnak. 4.3./Az ügyintéző feladata a Képviselő- testület, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, felhatalmazás esetén kiadmányozása, valamint a végrehajtás szervezése. 4.4./A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a Polgármesteri Hivatal állandó és időszakos feladatainak megvalósításáért. 4.5./Az ügyintéző felelős a munkaköréhez tartozó feladatok célszerű, hatékony, határidőn belüli szakszerű, és törvényes ellátásáért. 4.6./A kiadmányozási szabályok szerint jogosult az ügyiratok kiadmányozására. 4.7./Köteles a munkaköréhez kapcsolódó anyagi és eljárásjogi jogszabályokat, valamint a Polgármesteri Hivatal belső utasításait, szabályzatait ismerni, azokat munkája során alkalmazni. 4.8./Jogosult és köteles a munkaköréhez tartozó kérdésekben más szervezeti egység ügyintézőjével való kapcsolattartásra. 4.9./A kapott feladatot, megbízást más ügyintézőre nem ruházhatja át. Arra csak a megbízó jogosult. 5. Fizikai alkalmazott 5.1./ Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői és ügyviteli feladatok ellátását. 5.2./ Ellátja mindazokat a nem hatósági jellegű feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
45
6. A jegyző közvetlen irányítása alá tartozó feladat Belső ellenőrzés 6.1./ Feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv., valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően látja el. A belső ellenőrzés feladata: - vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; - vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; - vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; - a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a jegyző számára a Polgármesteri Hivatal működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; - elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését; - a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet lát el; - ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; - nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; - egyéb célellenőrzések elvégzése, amivel a polgármester, illetve a jegyző megbízza.
VII. FEJEZET A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE 1. A Polgármesteri Hivatal feladat- és hatáskör ellátási szabályai 1.1/ A Polgármesteri Hivatal az önkormányzati és államigazgatási ügyek előkészítésével, és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a) a központi jogszabályok, b) az önkormányzati rendeletek és határozatok, b) a kiadmányozási jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezések, c) jelen SZMSZ és függelékei, d) a polgármester által a hivatali munka irányítása körében kiadott polgármesteri utasítás, e) a jegyző által a hivatali munka szervezése és vezetése körében kiadott jegyzői rendelkezés, f) a jegyző és a polgármester együttes rendelkezései alapján látja el. 1.2./ A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője államigazgatási feladatot törvény, kormányrendelet alapján saját hatáskörben lát el. 1.3./ A Polgármesteri Hivatal csoportvezetőjére és ügyintézőire átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
46
1.4./ A Lengyel és Roma Nemzetiségi Önkormányzat ügyviteli feladatait az igazgatási csoporton belül a szociális osztály látja el. 1.5./ A Polgármesteri Hivatal államigazgatási feladatai: A Polgármesteri Hivatal köteles a polgármester és a jegyző államigazgatási (hatósági) hatáskörei gyakorlásával összefüggő iratait a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok előírásainak megfelelően előkészíteni és végrehajtani. 2. A képviselet rendje 2.1./ Képviseleti jog a feladat ellátása során viselt döntési illetve végrehajtási felelősség. A tevékenység gyakorlásával kapcsolatos képviseleti feladatokat - a törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet által telepített saját hatáskör gyakorlója, - a jegyző, - a belső szervezeti egység vezetője, - az átruházott hatáskör gyakorlója, - a Hivatal ügyintézője látja el. 2.2./ A belső szervezeti egység vezetője képviseleti joggal rendelkezik az általa irányított szervezet szakmai munkájával összefüggő munkakapcsolatokban. 2.3./ A Polgármesteri Hivatal jogi képviseletét a jegyző, akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott személy látja el. A Polgármesteri Hivatalt érintő perben meghatalmazottként eljárhat a Polgármesteri Hivatal ügyintézője vagy jogi képviselője is. 3. A kiadmányozás rendje 3.1./ Az írásbeli intézkedés, kivonat /kiadmány/ aláírása a kiadmányozás. A kiadmányozó az intézkedést aláírásával látja el. Az aláírási jog a feladat gyakorlása során hozott döntések, illetve a megtett intézkedések és egyéb iratok /levelek, jelentések, beszámolók, összeállítások, tervek, szakanyagok stb./ egyszemélyi aláírását jelenti. 3.2./ Az aláírási jog nem terjed ki a külön szabályozott kötelezettségvállalásra és utalványozásra. Erre vonatkozó szabályokat a számviteli politika és a számviteli rend Szabályzat tartalmaz. 3.3./ Kiadmányozásra a hatáskör címzettje jogosult. A jogszabályban meghatározott hatáskörében a polgármester; a jegyző; a csoportvezető kiadmányoz. 3.4./ A kiadmányozási jog jogosultja e jogkörét részben vagy egészben átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának a személyét és felelősségét. 3.5./ A jegyző hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendjét külön szabályzat tartalmazza 4. A hitelesítés rendje 4.1./ Valamely döntésről utólag készült kivonat hitelesítése a következőképpen történik: Az iratot „a kiadmány hiteléül” szövegrésszel, dátummal és a bal oldalán aláírással kell ellátni. Az aláírástól jobbra kell elhelyezni a hivatalos bélyegző lenyomatot.
47
4.2./ Az eredeti döntésről készített másolatokat az alábbi szövegezésű szövegrésszel kell ellátni: „Az okirat az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat.” hitelesítő bélyegző legyen. A bélyegzőlenyomat szerves részét képezi a dátum kitöltésére és az aláírással történő hitelesítésre szolgáló rész. 5. Kötelezettségvállalási és utalványozási jogok gyakorlása 5.1./ Az Önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester, a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat. A kötelezettségvállalásra és az utalványozás rendjére vonatkozó szabályokat a Számviteli politika Szabályzat tartalmazza. 5.2./ Helyhatósági választás, az Európai Parlamenti választás, az országgyűlési képviselő választás, valamint az országos és helyi népszavazás esetén a Polgármesteri Hivatal nevében kötelezettség vállalásra a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére pedig a jegyző által kijelölt személy jogosult, pénzügyi ellenjegyző. 5.3./ Bankok, pénzintézetek felé cégszerű aláírást csak a pénzintézetnél bejelentett aláírási joggal rendelkező személyek tehetnek. 5.4./ Iratot aláírni a szöveg végén jobb oldalon, nyomtatvány esetében a megjelölt helyen kell. Az aláíró egyidejűleg az iratot keltezéssel látja el, amennyiben az nincs előre nyomtatva. 5.5./ Amennyiben az iratot az aláírásra jogosult helyett az ugyancsak aláírásra jogosult helyettes írja alá, az aláírásra jogosult nevét és beosztását feltüntető adatok mellett a helyettesként aláíró az alábbiak szerint ír alá: …..............(név) jegyző megbízásából: ………………………………………(név)………….(aláírás) (titulus) 6. Utasítási és ellenőrzési jogok gyakorlása, beszámoltatás 6.1./ A belső ellenőrzés megszervezéséért, és működéséért a jegyző felelős. 6.2./ A szervezeti egységek vezetői tevékenységi körükben utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolnak a szervezetileg közvetlenül hozzájuk tartozó munkatársak felett, beszámoltatják őket munkájukról. 6.3./ Az átruházott hatáskörben ellátott hatáskör gyakorlásához a hatáskör jogszabályi címzettje utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. 6.4./ Az utasítás teljesítése megtagadható, ha annak végrehajtása a dolgozó egészségét, vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné, vagy egyébként jogszabályba ütközik. 6.5./ A köztisztviselő köteles megtagadni az olyan utasítás végrehajtását, amely teljesítésével bűncselekményt követne el. 6.6./ Az utasítás szóbeli vagy írásbeli lehet. Írott utasítási formát elsősorban az átruházott hatáskör gyakorlásához kell alkalmazni. 6.7./ Ellenőrzést a polgármester, a jegyző, az általuk megbízott munkatárs, munkatársak, és a felügyeleti szerv végezhet. A Képviselő-testület bizottsága a feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját, szükség esetén a polgármester intézkedését kezdeményezheti. 6.8./ Az egyes belső szervezeti egységek ügyintézői kötelesek beszámolni munkájukról a szervezeti egység vezetőjének. A csoportvezető folyamatosan vagy felkérésre ad tájékoztatást a jegyzőnek, illetve a polgármesternek a hivatali tevékenységről. 48
7. A szolgálati út 7.1./A jegyző és a hivatali dolgozók között alá- és fölérendeltségi viszony van. A Polgármesteri Hivatal dolgozói hatósági és egyéb ügyekben a jegyzőtől utasításokat kaphatnak, melyet a dolgozók kötelesek végrehajtani. 7.2./ Indokolt esetben a jegyző - a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl szóban, vagy írásban a munkavállaló részére egyéb feladatok ellátását is kiadhatja. 8. A szolgálati- és hivatali titok 8.1./ A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, nem adhatnak tájékoztatást olyan adatról, tényről, körülményről, mely hivatali tevékenységük során jutott tudomásukra és kiszolgáltatásuk az állam, az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a Hivatalban dolgozó más személy, vagy bármely állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. 8.2./ Eljárási szabályok: a) a hivatali titkot tartalmazó iratba - az ügyintéző jelenlétében - az ügyben érdekeltek, illetve meghatalmazott képviselőik tekinthetnek be. b) a közszolgálati ügyekre vonatkozó részletes szabályokat a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza. 9. Munkakörök 9.1./ A munkakörök ellátására vonatkozó előírásokat a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. A munkaköri leírás tudomásulvételét a munkakört betöltő dolgozó aláírásával igazolja. 9.2./ A munkaköri leírások tartalmi összhangjának biztosításáról a jegyző gondoskodik. 10. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 1./ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján a Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki –önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult - közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben, - közbeszerzési eljárás során, - feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, - egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy - állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során. 2./ Fentiektől függetlenül vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő. 11. A Polgármesteri Hivatal munkarendje
49
1./ A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő heti 40 óra. 2./ A Polgármesteri Hivatalban dolgozók munkaidő beosztása: A munkaidő kezdete minden munkanapon: 07.30 óra. A munkaidő befejezése: kedden, szerdán, csütörtökön: 16:00 óra, hétfőn 17:00 óra, pénteken 12:30 óra. Munkanapokon az ebédidő péntek kivételével 12:30 órától 13:00-ig tart. Pénteken munkakezdéstől annak befejezéséig a munkaidő folyamatos, ebédidő nélkül. 3./ A dolgozó munkahelyről történő eltávozása esetén köteles tájékoztatni a csoportvezetőt (csoportvezető a jegyzőt) a távollét okáról, helyéről, a várható visszaérkezés időpontjáról. 4./ Betegség miatti távollétet személyesen, vagy hozzátartozó útján, a táppénzes állomány megkezdésének napján, vagy az azt követő munkanapon kell a jegyzőnél vagy a csoportvezetőnél bejelenteni. A betegség miatti távollét időtartamát a táppénzes állományt követő munkanapon a szükséges okmányok leadásával kell igazolni. 5./ A Polgármesteri Hivatalban a jelenléti ív használata kötelező, melyen a munkakezdés, befejezés időpontját, a kiküldetés tényét - a kiküldetés helyének feltüntetésével, - a szabadság és táppénz időtartamát eseményszerűen vezetni kell. A munkakezdés és befejezés időpontját a munkavállaló saját kezűleg köteles bejegyezni. 12. Az ügyfélfogadás rendje 1./ Az ügyfélfogadás rendje az alábbiak szerint alakul: - Tisztségviselők: Polgármester: telefonon vagy személyesen előre egyeztetve ügyfélfogadási időben Jegyző: telefonon vagy személyesen előre egyeztetve ügyfélfogadási időben - A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8.00-17.00 óráig Kedd: nincs Szerda: 8:00-16:00 óráig Csütörtök: nincs Péntek: 8:00-12:30 óráig 2./ A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a jegyző engedélyével előzetes egyeztetés alapján az országgyűlési képviselőt, az önkormányzati képviselőket, - megbízatásukból fakadó feladataik végzésével kapcsolatban - ügyfélfogadási időn kívül, munkaidőben fogadni kötelesek. 3./ Egyes hivatali államigazgatási szolgáltatásokat (házasságkötés, egyéb családi ünnepségek rendezése) szombaton és ünnepnapokon is - a helyi szokásoknak megfelelő igények szerint - el kell látni. 4./ Az ügyfélfogadás rendjét a Polgármesteri Hivatal bejáratánál ki kell függeszteni, továbbá a www.inarcs.hu honlapon közzé kell tenni. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1./ A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire és valamennyi dolgozójára. 2./ A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e és függelékei karbantartásáról, módosításáról, tartalmának megismertetéséről - belső szervezeti egységek bevonásával - a jegyző gondoskodik.
50
3./ Ez a szervezeti és működési szabályzat 2014. december 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 53/2013. (II. 28.) Kt. határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat. Inárcs, 2014. november 26.
dr. Gál Imre polgármester
Göndör Ákos jegyző
51
