Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2009. (VIII.4.) Ör. az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról / egységes szerkezetben /
Hatályon kívül helyezve: 2011. szeptember 1.-től (Algyő Nagyközség Önkormányzat 23/2011. (VIII.3.) Ör. 35. §.)
Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ban, 38. § (1) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) Algyő Nagyközség közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre, b) az a) pontban foglaltakon kívül, tekintet nélkül hatáskörre és illetékességre, az arra rászorulónak – ide értve az Sztv. 3.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt személyeket is, átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást kell biztosítani, ha ennek hiánya, az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) szociális helyzetről való tájékozódás: környezettanulmány, családgondozó által készített interjú, közigazgatási szervtől információ kérése; b) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében az Algyő Nagyközség Önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye családgondozó szakemberei is részt vehetnek. c) lakás alapterülete: a lakás okirattal hetelt érdemlő módon igazolt alapterülete; d) albérleti díj: albérleti szerződésben meghatározott havi lakáshasználati díj az albérlő részére, ide nem értve lakásfenntartási költségeket. 3. § A Szociálpolitikai Kerekasztal előzetesen véleményezi az Algyő Nagyközség Önkormányzata által évente elkészített, az aktív korúak ellátásában részesülők közfoglalkoztatásával összefüggő, közfoglalkoztatási tervet. 4§ (1)
Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással vagy az APEH igazolásával kell bizonyítani.
(2)
Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni.
(3)
A jövedelemigazolás ellenőrzése céljából a szociális hatáskört gyakorló szerv az illetékes APEH felé megkereséssel élhet, valamint a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásait igénybe veheti.
(4)
Amennyiben az eljárás lefolytatása során, a helyszínen készített környezettanulmány a kérelemben foglaltakkal ellentétes, vagy a kérelem indokaként illetve a becsatolt jövedelemigazolással ellentétben a környezet és az életvitel más jövedelemforrást is feltételez, a kérelmet el kell utasítani.
(5)
Rendszeres támogatás esetén, ha a szociális hatáskört gyakorló szer rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott adatok illetve a felülvizsgálat alkalmával közölt adatok ellentétesek, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. 5. §
E rendelet szabályaitól méltányosságból, különösen indokolt esetben el lehet térni, he e nélkül a kérelem elutasítása: a) a kérelmező vagy családtagja életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, vagy b) a kérelmező és családját súlyos nélkülözésnek tenné ki, vagy c) következtében közüzemi szolgáltatást megszüntetnének, vagy korlátoznának, vagy d) a kérelmező egyéb körülményeire – különösen gyermekei egészséges nevelkedésére – tekintettel súlyosan méltánytalan lenne.
II. fejezet Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 6. § (1)
Időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtható támogatás. A jogosultsági feltételeit és összegeit a Sztv. 32/B32/E. §-ai szabályozzák.
(2)
Az időskorúak járadékának kifizetése tárgyhó 5. napjáig történik, melyet a bejelentett lakóhellyel rendelkező esetében lakóhelyére vagy az általa megjelölt címre kell utalni.
(3)
Időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a) kétévente legalább egyszer b) bejelentés esetén azonnal felül kell vizsgálni. Aktív korúak ellátása 7. §
(1)
A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontjai szerint aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy az Algyő Nagyközség Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatával köteles együttműködni.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretein belül a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Sztv. 37/D. §-ban és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 17. §-ában foglaltakat figyelembe véve: a) a határozatban megjelölt Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedési programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat teljesíti.
(3)
A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra.
(4)
A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő a) tanácsadáson és/vagy b) csoportos foglalkozáson való részvételt.
(5)
A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha: a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg, b) a megállapodásban foglalt időpontokban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, c) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti.
(6)
A Családsegítő Szolgálat a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel is megállapodást köthet.
(7)1 Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha 1. legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakérői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatolja, vagy 2. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy 3. gyermeket vár, és ezt terhesgondozási könyvvel igazolja, vagy 4. a közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton, 12 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott. (8)2 A (7) bekezdésben felsorolt jogosultak a Sztv. 35. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésre nem kötelesek, esetükben a Sztv. 37/C. §-ának és 37/D. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 1
Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 1/2010. (II.2.) Ör 1.§., hatályos 2010. február 1.-től (folyamatban lévő ügyekre is) 2 Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 1/2010. (II.2.) Ör 1.§., hatályos 2010. február 1.-től (folyamatban lévő ügyekre is)
7/A. §3 (1)
Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33.§-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a hulladékszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján. b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközt, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi, a szabadban lévő tárgyak tárolása rendezett, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyommentesítése d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét-és gyommentesítése, síkosság mentesítése e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak szennyeződéstől mentesek eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, f) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.
(2)
A jegyző a bérpótló juttatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követően, illetve a jogosultság fennállása alatt helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződhet meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(3)
Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(4)
Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak bérpótló juttatás nem állapítható meg, illetve a bérpótló juttatásra való jogosultsága tárgyhó utolsó napjával megszűnik, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget. Az ügyfél ezen cselekedetével együttműködést nem vállalónak minősül” 8. §
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, vagy az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a Családsegítő Szolgálat értesíti a Polgármesteri Hivatalt. 3
Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 1.§., hatályos 2011. március 1.-től
9. § (1)
Természetben nyújtható szociális ellátásként a rendszeres szociális segély a Sztv. 47.§ (2) bekezdésében fennálló esetekben adható.
(2)
A Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézője hivatalból megküldi a védelembe vételről készült jogerős határozatot a szociális ügyintézőnek.
(3)
A (2) bekezdés esetén a szociális ügyintéző kötelezi a szülőt, hogy minden hónap 20-25. napja között, számlákkal igazolja, hogy a rendszeres szociális segély 20%-át, de összesen legfeljebb 60%-át élelmiszer vagy ruhavásárlásra fordította. 10. §
(1)
A rendszeres szociális segély kifizetése tárgyhó 5. napjáig történik, melyet a jogosult, a bejelentett lakóhellyel rendelkező esetében a lakóhelyére, vagy az általa megjelölt címre kell utalni.
(2)
A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit: a) kétévente legalább egyszer b) bejelentés esetén azonnal felül kell vizsgálni. Lakásfenntartási támogatás 11. §
A lakásfenntartási támogatás a lakhatás feltételeinek megőrzését szolgáló vagy az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személynek nyújtott ellátás. A kérelmező kérelme alapján életkörülményének és a szociális helyzetéről való tájékozódás eredményeként megállapított rászorultság és a jogosultság feltételeinek fennállása esetén lehet megállapítani. 12. § (1)
Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg a tulajdonosnak, bérlőnek, albérlőnek, és haszonélvezőnek, ha: a) Algyő Nagyközség közigazgatási területén a 26. § (2) bekezdésben meghatározott alapterületet meg nem haladó lakásban, családi házban bejelentett lakóhellyel rendelkezik, tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, b) a (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(2)
A lakásfenntartási támogatás összegének kiszámítása szempontjából az elismert lakásnagyság a Sztv. 38. § (4) bekezdésében foglaltakkal egyezik.
(3)
A lakásfenntartási támogatás megállapításánál rászorultnak tekinthető az, a) ahol a közös háztartásban élőknél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét
b) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét c) és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartásban élők havi összjövedelmének - egy-két személyes háztartás estén a 20%-át - három és több személyes háztartás esetén a 15%-át meghaladja. (4)
A kérelmező családjában bekövetkezett változások miatt méltányosságból, lakbér- és egyéb lakásfenntartási támogatás állapítható meg, ha a lakás alapterülete a háztartás létszáma szerinti lakásnagyságot egy kategóriával meghaladja és az egyéb feltételeknek megjelel.
(5)
A lakásfenntartási támogatás ugyanazon kérelmezőnek, vagy családjának csak egy jogcímen nyújtható. 13. §
(1)
A helyi lakásfenntartási támogatás összege megegyezik az egy m2 –re jutó elismert havi költség és a 12. § c) pontjában meghatározott összeg különbözetével, amely nem lehet kevesebb havi 2.500, -Ft-nál, de nem haladhatja meg a havi 6.000,- Ft-ot. A támogatás összegét 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(2)
A lakbér és egyéb lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjától, legfeljebb 12 hónapra állapítható meg. A megállapított összeg a határozatban megjelölt közüzemi szolgáltató szervezetnek havonta tárgyhó 5. napjáig kerül folyósításra, kivétel az albérleti díj és tüzelő támogatás költségeihez megállapított támogatás, amely kifizetésére vagy a kérelmező lakcímére postai úton vagy a Polgármesteri Hivatal pénztárában kerül sor.
(3)
Lakbérfizetési kötelezettség esetén a megállapított lakbér- és egyéb lakásfenntartási támogatást elsőként a lakásbérleti díj teljesítésére kell fordítani. 14. §
(1)
A helyi lakásfenntartási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosultság megállapításánál figyelembe vett feltételek megszűnnek, vagy a jogosult lakásfenntartásával kapcsolatos költségeket önhibájából 3 hónapig nem fizeti.
(2)
Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, akkor a támogatást a változást követő hónap első napjától meg kell szüntetni.
(3)
Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy meghal, akkor a támogatást a halálesetet követő hónap első napjától meg kell szüntetni. Ápolási díj 15. §
(1)
Ápolási díj állapítható meg – jegyes kivételével – annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2)
Az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg ápolási díj ha: a) a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum másfélszeresét, b) az ápoló öröklési, tartási, életjáradéki szerződés alapján vállalta az eltartott gondozását, ápolását.
(3)
Az ápolási díj havi összege az (1) bekezdés alapján a nyugdíjminimum 80%-a.
(4)
Az ápolási díj kifizetése tárgyhó 5. napjáig történik, melyet a jogosult, a bejelentett lakóhellyel rendelkező esetében a lakóhelyére, vagy az általa megjelölt címre kell utalni.
(5)
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Sztv. 43. § (1) bekezdésében szabályozott igazolását és szakvéleményét.
(6)
Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a z igazolás és/vagy szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az Sztv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(7)
Amennyiben az ápolási díj megállapítására jövedelem vizsgálata nélkül került sor, és a kérelmező a legközelebbi soros vagy soron kívüli felülvizsgálatot követően a jövedelmi feltételek hiánya miatt nem jogosult az ellátásra, az ápolási díj folyósítását, a felülvizsgálat időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(8)
A családi jövedelemszámításnál az ápolási díjat igénylő személynek a kérelem benyújtását megelőzően keresőtevékenységből származó jövedelmét figyelmen kívül kell hagyni amennyiben a keresőtevékenység az ápolási tevékenység miatt szűnt meg.
(9)
Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit: a) kétévente legalább egyszer b) bejelentés esetén azonnal felül kell vizsgálni.
(10)4 Az ápolási díjra jogosult ápoló az ápolttal szemben ápolási kötelezettségét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti: a) az ápolt személyt tartózkodási helyén naponta gondozza, b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (az ápoltat egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, szükség esetén orvost hív, gyógyszereit kiváltja, az orvosi utasításnak megfelelően kiadagolja, az alapvető házi ápolási feladatokat elvégzi, stb.), c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról, d) az ápolt lakását és ruházatát rendben tartja, e) gondoskodik szükség esetén az ápolt személy oktatási, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő elszállításáról, f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését az erre feljogosítottak számára. Átmeneti segély 16.§
4
Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 1/2010. (II.2.) Ör 2.§., hatályos 2010. február 1.-től
(1)
Átmeneti segély annak a személyeknek nyújtható, akik létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, vagy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak.
(2)
Életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából, illetékességre és hatáskörre tekintet nélkül biztosított átmeneti segélyt a rászoruló lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól vissza kell igényelni. 17. §
(1)
Átmeneti segélyt kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg alkalmanként nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában. Természetbeni ellátást lehet megállapítani különösen élelmiszervásárlásra, tüzelővásárlásra, közüzemi díjakra, gyermekétkeztetési díj térítésre.
(2)5 Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható kizárólag gyógyászati segédeszköz, közüzemi díjak céljára és elemi kár, illetve temetés esetén. Kölcsön összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, ha az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét. A kölcsön nyújtására és annak visszafizetésére vonatkozó megállapodást a polgármester és a kérelmező írja alá. A kölcsön visszafizetésére 6 hónapnál hosszabb időtartam nem állapítható meg. (3)6 Nem részesíthető kölcsönben az, aki az (1) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelel, de: - korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza, - nem rendelkezik a (3) bekezdésben meghatározott olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a visszafizetésre. (4)7 A visszafizetést garantáló jövedelemforrásnak kell tekinteni a munkabért, rendszeres családi támogatást, GYED-et, GYES-t, tartásdíjat, nyugellátást, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást, az árvaellátást, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri. (5)8 Kölcsön az együttlakó családtagok esetén csak egy fő részére állapítható meg évente. Újabb kölcsön csak az előzőleg vállalt kötelezettség teljesítése után kaphat a kérelmező. Amíg a támogatott vállalt kötelezettségét nem teljesíti, újabb átmeneti segélyben nem részesíthető. 18. § (1)
5
Alkalmanként átmeneti segély adható: a) az egyedül élő személynek, amennyiben jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, illetve a (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát, b) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét, illetve a 2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem haladja meg,
Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 2.§., hatályos 2011. március 1.-től Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 2.§., hatályos 2011. március 1.-től 7 Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 2.§., hatályos 2011. március 1.-től 8 Átszámozta Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 2.§., hatályos 2011. március 1.-től 6
az a)- b) pontban meghatározott személyek az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt vagyonnal nem rendelkeznek, d) az a)-b) pontban meghatározott összeghatároktól a 5. §-nak megfelelően, méltányosságból a kérelmező javára legfeljebb 10%-kal el lehet térni. c)
(2)
Alkalmankénti átmeneti segély nyújtható különösen a) gyógyszertámogatásként, illetve egészségügyi biztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, ha a kérelmező közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik; b) gyermeknevelési költségekre, különös tekintettel a beiskolázás, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira, ha rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül; c) közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, amennyiben a tartozás az 50.000,-Ft-ot nem haladja meg és a szolgáltató a kérelmezővel kötött megállapodásban elfogadta a részletfizetést; d) akinek a jövedelme létfenntartásához nem elégséges, illetve alkalmankénti jelentős kiadásai következtében (pl. tüzelővásárlás, fűtési számla stb.) anyagi segítségre szorul; e) súlyos krízishelyzet megoldásához; f) vagyonbiztosítással nem rendelkezőnek, akinek elemi csapás (árvíz, talajvíz, tűzvész, stb.) következtében ingatlana, ingósága oly mértékben rongálódott meg, hogy létfenntartása átmenetileg veszélyeztetetté vált;
(3)9 Alkalmankénti átmeneti segély összege legalább 2.000,- Ft legfeljebb 10.000,-Ft. A (2) a) pontjában szabályozott esetben a segély összege legfeljebb a nyugdíjminimum összege. A (2) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese (4)
Egy naptári éven belül ugyanazon egyedül élő személy, illetőleg család legfeljebb három alkalommal részesülhet átmeneti segélyben, mely jogosultság egy határozatban foglalt intézkedéssel is megállapítható. Temetési segély 19. §
(1)
Temetési segély állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés tényét igazoló eredeti számlaösszesítőt.
(2)
Temetési segélyre jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg és a 3. § c) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
(4)
A temetési segély mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul: Nyugdíjminimum háromszorosának 50 %-áig háromszorosának 60 %-áig háromszorosának 70 %-áig
9
testtemetés 35.000,- Ft 27.000,- Ft 24.000,- Ft
hamvasztás 21.000,- Ft 18.000,- Ft 15.000,- Ft
Módosította Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 3.§., hatályos 2011. március 1.-től
háromszorosának 80 %-áig háromszorosának 100 %-áig (4)
21.000,- Ft 15.000,- Ft
12.000,- Ft 9.000,- Ft
Nem állapítható meg temetési segély a) ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett és ennek összege meghaladja a fizethető temetési segély összegét, b) annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV: tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) ha az elhunyt köztemetett volt, d) annak, aki a kérelmet a temetést követő fél éven túl terjesztette elő.
III. fejezet Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 20. § (1)
Az elhunyt személynek közköltségen történő eltemettetéséről (továbbiakban: köztemetés) kell gondoskodni, ha Algyő közigazgatási területén hunyt el és nincs vagy nem lelhető fel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében foglalt, eltemettetésre köteles személy, illetve a temetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2)
A köztemetésről lakossági bejelentés vagy hivatalból történő jelzés alapján kell intézkedni. A köztemetést az elhalt személy hozzátartozója vagy a temetésre köteles személy is kezdeményezheti. 21. §
(1)
A köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél kell bejelenteni, vagy hagyaték, illetve hagyatéki eljárás hiányában a temetésre kötelezett személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.
(2)
Közköltségen történő eltemettetés esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetést lehet igénybe venni. Méltányosságból biztosított közgyógyellátás 22. §10
Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult: a)
10
a családban élő személy, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, továbbá a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át.
Módosította Algyő Nagyközség Önkormányzat 17/2011. (VI.1.) Ör 4.§., hatályos 2011. június 1.-től
b) egyedül élő személy, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át, továbbá a rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át. c)
az a kérelmező, aki egészségbiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközre jogosult és rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 10 %-át, és kérelmezőnek vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. Adósságkezelési szolgáltatás 23. §
Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll. 24. § (1)
Az adósságcsökkentési támogatás jogosultsági feltételeit, annak folyósítási módjait, az Sztv. 55.§ -55/C §-ai szabályozzák.
(2)
Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorul személyek részére nyújtott, lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, amely a felhalmozódott adósságok kezelésével valósul meg. 25. §
(1)
Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az Szt. 55.§ (1) bekezdésének megfelelő kérelmező.
(2)
A támogatás mértéke az Szt. 55/A (2) bekezdése szerint nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb 200.000.-Ft. lehet.
(3)
A (6) bekezdésben foglalt adósságok közül azokat lehet figyelembe venni, amelyek azoknál az adósságot kezelő szolgáltató szerveknél állnak fenn, amelyekkel az Önkormányzat keretmegállapodást írt alá vagy a szolgáltató felé kiadott igazolás alapján a szolgáltató a kérelmezőt fizetéskönnyítési kedvezményben részesíti.
(4)
A (3) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell: a) az adósnak a rendelet értelmében adósságkezelési támogatás feltételeinek történő megfelelését, b) az önkormányzat által az adósnak nyújtandó támogatás mértékét, c) az adós vállalását a 25% önerő megfizetésének módjáról.
(5)
A keret- megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához, b) a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld. Ingyenes óravisszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése,
c)
(6)
a szolgáltatós szerv kötelezettségét arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és a Családsegítő Szolgálatát, amennyiben az adós a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget.
Az Sztv 55/B §.(3) bekezdésében felsorolt adósságtípusok közül az adósságkezelésbe bevont adósságtípusok: a) vezetékes gázdíj tartozás b) áramdíjtartozás c) távhő-szolgáltatási díjtartozás d) víz és csatornahasználati díjtartozás 26. §
(1)
Az adósságcsökkentési támogatásnál figyelembe vehető bármilyen minőségű lakhatás céljára szolgáló helyiség, vagy helyiségcsoport.
(2)
Az adósságcsökkentési támogatás szempontjából figyelembe vehető lakás alapterületek a következők: Egy háztartásban lakó személyek száma Egyszemélyes háztartás esetén 2 személyes háztartás esetén 3 személyes háztartás esetén 4 személyes háztartás esetén 5 személyes háztartás esetén 6 személyes háztartás esetén Minden további személy után +10 m2
A lakás alapterülete 60 m2-ig 70 m2-ig 80 m2-ig 90 m2-ig 115 m2-ig 125 m2-ig
(3)
Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20m2-rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személye létszáma szerint (2) bekezdésben meghatározott mértéket.
(4)
Adósságcsökkentési támogatásra jogosult, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem a) egyedül élő esetében, a nyugdíjminimum kétszeresét, b) kettő és több személyes háztartás esetében a nyugdíjminimum másfélszeresét nem haladja meg, továbbá, aki legalább 25%-s önrész megfizetését vállalja.
(5)
Az önrész megfizetése történhet: a) egy összegben, vagy b) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.
(6)
A támogatás folyósításának időtartama megegyezik az (5) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával.
(7)
Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult személyeknek lakásfenntartási támogatást is kell biztosítani. Az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás esetén, a támogatás havi összege megegyezik az adós által fizetett havi törlesztő részlet kétszeres összegével, azonban havi 2.500.-Ft, legfeljebb havi 6.000.-Ft-ot. Az önrész egy összegben történő megfizetése esetén a lakásfenntartási támogatás összege havonta az önrész 1/12-ed része, azonban legalább havi 2. 500.-Ft, legfeljebb havi 6. 000.-Ft lehet.
(8)
Az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás az adósságcsökkentési támogatás kezdő hónapjától legalább 12 hónapra, de legfeljebb az adósságkezelés időtartamára állapítható meg. A megállapított összeg az adósságcsökkentési támogatásban résztvevő adósságot kezelő szolgáltató szerveknek havonta, tárgyhó 15. napjáig kerül folyósításra
(9)
A már folyósított lakásfenntartási támogatás mellett megállapított adósságcsökkentési támogatás esetén a lakásfenntartási támogatatás jogosultságát soron kívül felül kell vizsgálni, és a lakásfenntartási támogatás jogosultságát a (8)-(9) bekezdés szerint újra meg kell állapítani. Amennyiben a korábban folyósított lakásfenntartási támogatás összege az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás megállapításakor az adott hónapra már jogosan átutalásra került, akkor ennek visszafizetésétől el kell tekinteni. 27. §
(1)
Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a) Egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja. Az adósságcsökkentési támogatás csak az egyik kérelemre állapítható meg, függetlenül a lakásban, egy háztartásban élő személyek számától. b) A háztartásban élő személyek egyikének az adott lakás tulajdonosának, bérlőjének, vagy haszonélvezőjének kell lennie.
(2)
A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon az Igazgatás és szociális csoportnál, vagy a Családsegítő Szolgálatnál nyújtható be. Amennyiben a kérelem a Családsegítő Szolgálatmál kerül benyújtásra, az adósságkezelési tanácsadó a kérelmet véleménnyel láthatja el.
(3)
A kérelemhez csatolni kell: b) a jövedelem nyilatkozatot, c) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolást, d) lakás alapterületét, lakáshasználat jogcímét igazoló okirat vagy annak másolata, e) kérelmező nyilatkozata az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről és a vállalt, legalább 25%-os önrész megfizetéséről, annak idejéről, f) a közüzemi szolgáltató igazolását az adósság összegéről és keletkezésének időszakáról, g) a hitelezők ls az adós adósságkezelési szolgáltatásban való részvételre kötött megállapodást, h) a kérelmező nyilatkozata az adatvédelem feloldásáról.
(4)
A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától áll fenn.
(5)
Adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a címen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet.
(6)
A Polgármester határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatásról, annak összegéről, a részletfizetés idejéről. Rendelkezik a hitelezővel történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről
(7)
A (6) bekezdésben foglaltakon felül a határozatnak tartalmaznia kell:
a) a kérelmező (adós) személyi adatait, b) a kérelmező háztartásnak havi nettó összjövedelmét (azt, hogy a jövedelmek miből tevődnek össze), c) egy főre jutó jövedelmet, d) a háztartás tagjainak számát, e) a lakás alapterületét, f) az adósság összegét, g) az adós fizetési kötelezettségéhez igazodó utalási módot, h) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, i) az adósságkezelési tanácsadás igénybevételének kötelezettségét, j) a részletfizetési megállapodás határidejének elmulasztásából eredő jogkövetkezményekről való tájékoztatást, k) az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás megállapítását. (8)
Az adósságcsökkentési támogatás keretében meghatározott határozatról az adósságot kezelő szerv és a Családsegítő Szolgálat értesül.
(9)
Az adós a részletfizetési megállapodást a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megkötni az adósságot kezelő szolgáltató szervvel.
(10) A részletfizetési megállapodás birtokában a jegyző az adósságcsökkentési támogatás folyósítását elrendeli. (11) A részletfizetési megállapodás hiányában a végrehajtást felfüggeszti, a felfüggesztésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napot követően az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozatot. 28. § (1)
Az adós az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt, de legalább 12 hónapig adósságkezelési tanácsadás formájában a Korm. rendelet 53. § (4) bekezdése alapján köteles együttműködni.
(2)
Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adós családnak vagy a személynek a) tájékoztatást, javaslatot, tanácsadást biztosít, b) az adóssal megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését figyelemmel kíséri, c) a fizetési nehézség megszüntetésére, áthidalására – felfüggesztés mellett – szakmailag indokolt módszerek kialakítását és bevezetését javasolja. d) az adósságkezelési támogatás megszüntetésének okát, a jogosultságot érintő változást írásban jelzi, e) szakmai fórummal a szolgáltatás hatékonyságát elősegíti. A szolgáltatás vezetője az éves adósságkezelési munkáról, a tapasztalt tendenciákról tájékoztatást ad.
(3)
Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adós köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében.
29. § (1)
Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni a Sztv. 55/B §-ban foglaltak alapján.
(2)
Az adós által jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett, a már kifizetett adósságcsökkentési támogatást a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal együtt az adósnak egy összegben vissza kell fizetnie az Önkormányzat részére. Hulladékszállítási díjkedvezmény 30. §
(1)
70. életévüket betöltött személyek 70 %-os támogatásban részesülhetnek a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, hogy az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán/élettárs kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. Jövedelem értékhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének kétszerese.
(2)
62. életévtől a 69. életévet betöltött személyek 50 %-os támogatásban részesülhetnek a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, hogy az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán/élettársán kívül más személynek bejelentett állandó lakó, illetve tartózkodási helye nincs. Jövedelem értékhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszerese.
(3)
50 %-os támogatásban részesülhetnek azok a rokkantnyugdíjasok, akik I. és II. csoportú rokkantságukat igazolják, a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, ha az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán/élettársán kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. Jövedelem értékhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszerese.
(4)
Támogatásban részesülnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott egyedülálló személyek, a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, ha az adott lakcímen a kérelmezőn kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. A jövedelem értékhatára a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosa. 30/A. §11
75. életévüket betöltött személyek a hulladékszállítási díj 100 %-ának megfelelő mértékű támogatásban részesülhetnek annak ellenőrzésével, hogy az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán/élettárs kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. 31. § (1)
11
A hulladékszállítási díjkedvezményekre irányuló kérelmeket, évközben folyamatosan be lehet nyújtani.
Beiktatta Algyő Nagyközség Önkormányzat 5/2011. (II.28.) Ör 5.§., hatályos 2011. március 1.-től
(2)
A díjkedvezményekre való jogosultság, a feltételek teljesülése esetén tárgyévre kerül megállapításra.
(3)
A díjkedvezményekre való jogosultság, az évközben benyújtott kérelmek esetében a kérelem benyújtását követő negyedévtől kerül megállapításra.
IV. fejezet Eljárási rendelkezések 32. § (1)
A támogatás iránti kérelem Algyő Nagyközség polgármesteréhez címezve postai úton vagy ügyfélszolgálati időben személyesen, vagy írásban nyújtható be Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatalában, a jogszabályban meghatározott nyomtatványokon.
(2)
A kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében meghatározott igazolásokat.
(3)
A kérelmező a polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Algyő Nagyközség Képviselő-testületéhez címzett fellebbezéssel élhet. 33. §
(1)
Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatal a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik, az eljárási cselekményekről feljegyzést készít.
(2)
Ha a kérelmező szociális helyzete hivatalból már ismert, új kérelme kapcsán az (1) bekezdésben foglalt eljárási cselekményt megismételni nem szükséges.
(3)
Ha a kérelmezőnél a környezettanulmány másodszori alkalommal sem végezhető el, a szociális hatáskör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(4)
A környezettanulmányt a) időskorúak járadéka, b) rendszeres szociális segély, c) a Sztv. 41. § (1) bekezdés szerint igényelt ápolási díj, d) temetési segély, e) köztemetés, f) közgyógyellátás ellátási formáknál nem kell végezni, kivéve, ha a kérelemhez benyújtott nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódiságának a környezettanulmány útján történő ellenőrzése nélkül érdemi döntés nem hozható. 34. §
(1)
A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatalához bejelenteni. E kötelezettségről a jogosultságot megállapító határozatban tájékoztatni kell a
jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét. (2)
A Sztv., valamint a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény, illetve rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell: a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(3)
A (2) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV: tv. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszatéríteni.
(4)
A megtérítés összegét, illetve pénzegyenérték, és a kamat összegét – kötelezett kérelmére szociális és anyagi helyzetére tekintettel – méltányosságból - 50.000,- Ft alatt a hatáskört gyakorló - 50.000,- Ft felett a képviselő-testület elengedheti vagy mérsékelheti, illetve részletfizetést engedhet. A méltányosság indokait az erről szóló határozatban részletezni kell. 35. §
(1)
A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás jogosultságát a szociális hatáskör gyakorlója ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, eseti ellátási formánál az igénybevételt követő 3 hónapon belül végezhet ellenőrzést.
(2)
A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie.
(3)
Az együttműködés hiánya vagy az ellátásban részesülő rosszhiszemű magatartása, mely a jogosulatlan igénybevételt eredményezi, az ellátás megszüntetését, vagy az igénybevételt eredményezi, az ellátás megszüntetését vagy az igényelt ellátás visszakövetelését vonhatja maga után.
V. fejezet Záró rendelkezések 36. § A Képviselő-testület a) az Sztv. 7. § (2) bekezdése alapján a rászoruló személynek kifizetett átmeneti segély visszafizetésével; b) az Sztv. 17. § alapján a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás visszafizetésével, a megtérítendő összeg elengedésével és csökkentésével; c) a Sztv. 37/D § (1) bekezdése alapján a Sztv. 37/B § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személyeket érintő együttműködésre kijelölt szerv Algyő Nagyközség Egyesített Szociális Intézménye közötti megállapodások létrehozásával, d) a Sztv. 37/C § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel történő megállapodások megkötésével,
a Sztv. 37/G.§-a alapján a hajléktalan személynek megállapított rendszeres szociális segély fenntartásával, megszüntetésével, f) a Sztv. 38.§ (1) bekezdése alapján a lakásfenntartási támogatás megállapításával, g) a Sztv 43/B § alapján az ápolási díj megállapításával, megszüntetésével, felülvizsgálatával, és az Sztv. 43. §-a alapján szakvélemény felülvizsgálatának kezdeményezésével, h) a Sztv 45.§ (1) bekezdése alapján az átmeneti segély megállapításával, i) a Sztv. 46. § (1) bekezdése alapján a temetési segély megállapításával, j) a Sztv 48.§ alapján a közköltségen történő eltemettetéssel és a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként való bejelentésével, a köztemetés költségeinek visszaigénylésével, k) a Sztv. 55-55/C. alapján az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságával l) e rendelt 30. § szerinti hulladékszállítási díjkedvezmény megállapításával, megszüntetésével, felülvizsgálatával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át. e)
37. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 2/2003. (II.26.) Kt. rendelet és módosításai hatályát vesztik.
Dr. Piri József polgármester
Dr. Varga Ildikó jegyző
Megalkotta: Algyő Nagyközség képviselő-testülete 2009. július 29. napján megtartott ülésén. Kihirdetve: Algyő Nagyközség hirdetőtábláján 2009. augusztus 4. napján.
17/2009. (VIII.04.) Ör. 1. számú melléklet Ellátási formánként a kérelemhez csatolandó igazolások jegyzéke 1.
Időskorúak járadéka: a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás c) vagyonnyilatkozat és tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap másolat
2.
Rendszeres szociális segély: a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás c) vagyonnyilatkozat d) az illetékes munkaügyi központ igazolása munkanélküli járadék megszüntetéséről
3.
Lakásfenntartási támogatás a Korm. rendelet 20. §-ban foglaltakon túl: a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás c) vagyonnyilatkozat d) lakás alapterületét, lakáshasználat jogcímét igazoló okirat vagy annak másolata e) lakásfenntartás költségeit igazoló számlák, vagy fizetési kötelezettséget tartalmazó összesítők, igazolások f) közüzemi szolgáltatást nyújtó nyilatkozata, hogy a kérelmezőnek díjhátraléka nincs, vagy a hátralék befizetésére megállapodás jött létre.
4.
Ápolási díj: a) háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul b) kérelmező nyilatkozata arról, hogy az ápolt két hónapot meghaladó bármilyen nevelésioktatási-egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül c) kérelmező nyilatkozata arról, hogy rendszeres pénzellátásban részesül-e vagy sem, d) jövedelemnyilatkozat e) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás
5.
Átmeneti segély: a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás c) vagyonnyilatkozat d) rendkívüli élethelyzetet igazoló irat, pl: gyógyszerköltség, tankönyv- és tanszervásárlás költsége, elemi kár tényét igazoló szakhatóság véleménye, szolgáltatási díjhátralékról értesítés stb.
6. Temetési segély a Korm. rendelet 32. §-ban foglaltakon túl: a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás c) vagyonnyilatkozat d) eredeti temetési számla e) az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatának másolata f) a biztosításról és annak összegéről szóló igazolás 7. Köztemetés:
a) az elhunyt személy eredeti halotti anyakönyvi kivonata b) eredeti halottvizsgálati bizonyítvány c) amennyiben az elhalálozással kapcsolatban rendőrségi vizsgálat történt vagy a háziorvos rendelte el a boncolást, rendőrségi engedély szükséges a temetéshez, vagy hamvasztáshoz d) hamvasztás esetén nyilatkozat a hamvaszthatóságról, melyet a bejelentő vagy a hozzátartozó tesz Amennyiben van temetésre kötelezett személy az előbb felsoroltak, továbbá: e) jövedelemnyilatkozat f) jövedelemről és rendszeres ellátásokról igazolás g) nyilatkozat arról, hogy tartási szerződéses jogviszonyban állt-e az elhunyttal, illetve arról, hogy bíróság által tartásra kötelezett-e 8.
Méltányosságból biztosított közgyógyellátás a Korm. rendelet 35. §-ban foglaltak szerint.
9.
Adósságkezelési szolgáltatás a Korm. rendelet 51. §-ban foglaltakon túl: a) jövedelemnyilatkozat b) a lakás alapterületét igazoló okirat vagy annak másolata
