I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

GYÖNGYÖSMELLÉK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

GYÖNGYÖSMELLÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELOTESTÜLETE 8/2008 ( VII. 31. ) SZ. RENDELETE A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Gyöngyösmellék község Képviselo-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérol szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrol szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fuzodo sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következo rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet hatálya Gyöngyösmellék község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki. (2) A terv területén területet felhasználni, telket alakítani, bármely építési munkát végezni, út egyéb közlekedési létesítményt, valamint bármilyen közmuvezetéket elhelyezni, helyreállítani, korszerusíteni, bovíteni és lebontani, terep és vízrendezési tevékenységet végezni, valamint ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet, valamint a rendelet mellékletét képezo SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1 és SZT-2 tervlapok, Pécsi Építész Kör Kft. V06.062), az ezekben nem szabályozott kérdésekben, pedig az Étv. és az OTÉK, valamint a helyi önkormányzati rendeletek eloírásai szerint lehet. A SZABÁLYOZÁSI ELEM EK ÉRTELMEZÉSE 2. § (1) A Helyi Építési Szabályzat eloírásai és a Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelezo érvényuek. A kötelezo elemektol való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv módosításával történhet. (2) A szabályozási tervben jelölt és a rendelet mellékletében felsorolt helyi értékek védelmérol jelen önkormányzati rendelet gondoskodik. A helyi védettségu épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása kizárólag a rendelet módosításával, a szabályozási tervek módosítása nélkül - építészeti szakvélemény alapján a terüle ti foépítész véleményének kikérése mellett - történhet.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a magasabb szintu jogszabályok kötelezoen meghatároznak, továbbá vizs-


gálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításának. (2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minosége, jellege (övezete) a jelen terv szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfeleloen engedélyezheto. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltéroen a szabályozási tervvel nem egyezo területfelhasználás engedélyezheto, ha az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul. (4) Új antenna a belterületen, illetve attól 100 m-en belül, valamint a tájképvédelmi övezet területén nem létesítheto. Egyéb területeken az építési engedélykérelemhez a vonatkozó eloírásokon túlmenoen tájrendezési szakági alátámasztó munkarész benyújtása szükséges a tájbailleszthetoség igazolására. (5) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitánysága szakhatósági közremuködése szükséges az építési engedélyezési eljárásokban: − meredek, csúszás-, vagy omlásveszélyes területek beépítésekor, − 5 m- nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, − 3 m-nél nagyobb földvastagságot érinto tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás), − a felsoroltakon túlmenoen azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezo vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezotlen jelenségeket észlel és azok az épített környezet állagát, tartós fennmaradását veszélyeztetik. (6) A mély fekvésu, magas talajvízállású vagy feltöltött területeken talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kozettér állapotát, a beépítés feltételeit. (7) A tervezett és a kialakult épített környezet állagának megorzése és tartós védelme érdekébe az új építmények létesítéséhez készített építési engedélyezési tervdokumentációknak tartalmazni kell a felszíni vizek rendezett, vagyis erózió és akadálymentes elvezetésének megoldását.

II. FEJEZET A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 4. § Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Gyöngyösmellék község területét − közigazgatási szempontból belterületre és külterületre, − építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különbözo területfelhasználási egységekre osztja. − a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minosülo területekre, − a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözo építési övezetekbe,


−

a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit külö nbözo övezetekbe sorolja.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT, VALAMINT BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 5. § (1) A Terv területe építésügyi szempontból beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözo területfelhasználási egységekre tagolódik. (2) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Lakóterületek − Lf - Falusias lakóterületek b) Gazdasági területek − Gksz- Kereskedelmi, szolgáltató területek c) Különleges területek − Kt – Temeto − Kf – Strand, fürdo (3) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Közlekedési és közmuterületek − KÖu - Közúti közlekedési területek b) Zöldterületek - Z c) Erdoterületek − Ee - Egészségügyi-szociális, turisztikai erdo, − Eg - Gazdasági rendeltetésu erdo, − Ev - Védelmi rendeltetésu erdo d) Mezogazdasági területek − Má - Általános mezogazdasági területek − Mk - Kertes mezogazdasági területek e) Vízgazdálkodási területek - V (4) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 és SZT-2 jelu (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tuntetik fel. KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA ÉS HASZNÁLATA 6. § (1) A terület- felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minosülo) területekre tagolódnak. (2) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelezo szabályozási vonal. (3) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetok el: − hirdeto (reklám) berendezés, − közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, − köztisztasággal, közegészségüggyel, közmuvesítéssel kapcsolatos építmények (tár-


− −

gyak), szobor, díszkút, utcabútor, távbeszélo fülke.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELOÍRÁSOK 7. § (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendo eloírások: a) A közmuvesítettség mértéke: − −

− −

A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közmuvesítettség esetén építhetok be. A részleges közmuvesítettségnek minosül a közüzemi villamosenergiaszolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közmuvel történo szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszeru csapadékvízelvezetés együttes megléte, A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszeru közmupótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az eloírt fogadóba kell elszállítani. A csatornahálózat kiépítését követo egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.

b) Környezetterhelési határértékek −

−

−

Az új létesítmény kialakításánál, a meglévo, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegotisztasági követelményeket és a levegotisztaság-védelmi eloírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévo, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levego védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülo jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyezo pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemeno hoteljesítményu tüzeloberendezések légszennyezo anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirol a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.] Élovízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezoanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minosége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezo anya gok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrol és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.] Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesítheto, illetve üzemeltetheto, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az eloírt zajterhelési határértéket a zajtól védendo területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendo területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes


−

−

−

rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.] Meglévo közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésu, vagy me gváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelo beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelo tájolással, illetve muszaki intézkedésekkel kell biztosítani az eloírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendo zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöMEüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezo felújítás, korszerusítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkento létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén eloírni. [Jelenleg: Az érvényesítendo zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] Épületek zajtól védendo helyiségeiben az épület rendeltetésszeru használatát biztosító különbözo technikai berendezésektol és az épületen belol vagy azzal szo mszédos épületben folytatott tevékenységbol eredo együttes zaj nem haladhatja meg az eloírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendo zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

c) Terepszint alatti építményekre vonatkozó eloírások: − − −

Terepszint alatti építmény bárhol létesítheto, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbol. Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az öve zeti eloírások rögzítik.

III. FEJEZET BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELOÍRÁSAI

FALUSIAS LAKÓTERÜLET – „Lf” 8. § (1) A falusias lakóterület, lakóépületek, a mezo- és az erdogazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézmuipari építmények (beleértve a kereskedelmi szálláshelyeket is) elhelyezésére szolgál. (2) Igazgatási, egyházi épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegu épületrész építése engedélyezheto. A technológiai jellegu építmények építménymagassága az eloírt értékektol a szükséges mértékben eltérhetnek.


(3) Az utcaképi illeszkedés igazolására a szomszédos épületeket is ábrázoló utcakép vagy fotómontázs készítendo az építési engedélyezési tervdokumentáció me llékleteként. (4) Falusias lakóterületen, az építési telek utcavonaltól számított 60 méteres mélységén kívüli területrésze, azaz „házikert” mezogazdasági muvelésu területként hasznosítható. A „házikert” területén épület, építmény nem helyezheto el. Az építési határvonal helye a telekhatáron (vagy annak meghosszabbításán) mérve, arra merolegesen, illetve a szabályozási terv szerint értelmezendo. A beépítheto teleksáv mélységét a nagyobb mélységet adó oldalhatáron kell mérni. (5) Az OTÉK 36.§ (2) szerinti legkisebb távolság csökkentheto, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tuzvédelmi szakhatóságot be kell vo nni: a) A történetileg kialakult, 14 m- nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett lakótelkeken az eredetit meg nem haladó épületszélességgel és építménymagassággal ill. kialakult oldalkert- mérettel átépülo, bovülo vagy új lakóépületek esetében. b) A szemközti oldalhatáron álló melléképületek ("nyári konyha") építése, felújítása, átalakítása, bovítése esetében (nyílás nélküli oldalhomlokzat kialakításának feltételével). (6) Falusias lakóterületen, - technológiai jellegu építmények kivételével - az épületek külso megjelenítéséhez hagyományos építoanyagokat - a falazat kialakítására: ko, tégla, vályog, a tetozet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a részleges nyerstégla- vagy kohomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés. (7) A terület építési övezeteit, valamit az azokban betartandó telekalakítási és beépítési eloír ásokat a következo táblázatok tartalmazzák: „Lf-1” jelu építési övezet 1. Az övezet rendeltetése Elhelyezheto építmények

A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának területén az OTÉK 14.§ (2) bekezdésben szereplo építmények

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei Legkisebb telekterület 850 m2 Legkisebb/legnagyobb telek16 m / 35 m szélesség Legkisebb telekmélység 55 m 3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek Kialakult, vagy oldalhatáro n álló beépítési mód Az építési helyet meghatározó § elokert mérete: 0,0 m, vagy kialakult § oldalkert mérete: OTÉK szerint Beépítési mód (építési hely) § hátsókert mérete: min. 6,0 m a telekszélességtol függoen Építési vonal: Az új épületeket kötelezoen az utcavonalra, valamint a kialakult oldalhatárra kell helyezni. Nem egyértelmu helyzetben az északi irányhoz közelebb eso, illetve a nyugati oldalt kell építési vonalnak tekinteni.


A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávjának B: 30%, Z: területén, amelyet az adott telekrészre kell Legnagyobb beépítettség (B),40% vetíteni Legkisebb zöldfelület (Z) A telek utcavonaltól mért 60 m-es sávján a telekmélységtol függoen B: 0%, Z: kívüli területén, amelyet az adott telekrészre 100% kell vetíteni Lakásszám legfeljebb 2 db 4. Az építményekre vonatkozó paraméterek lakóépületnél: egyéb épületnél: Legnagyobb építmény magas4,5 m vagy kialakult 6,0 m vagy kialakult ság Épület legnagyobb szélessége 8,5 m 10m (keresztir ányú mérete) 35-45 fokos szimmetrikus nyeregteto. A teto fogerinc-vonalát Tetoidom az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kialakítani. Tetohéjalás Cserép Épületekkel együtt tervezendo, épített jellegu, áttört kerítés Utcai kerítés Ko, tégla, fa, kovácsolt vas

„Lf-2” jelu építési övezet 1. Az övezet rendeltetése Elhelyezheto építmények

Az OTÉK 14.§ (2) bekezdésben szereplo építmények – kivéve üzemanyagtölto állomás

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei Legkisebb telekterület 900 m2 Legkisebb/legnagyobb telek18 m / 35 m szélesség Legkisebb telekmélység 60 m 3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek Oldalhatáron, vagy szabadon álló beépítési mód Oldalhatáron álló a beépítés, ha a telek szélessége < 22 m. Az építési helyet meghatározó § elokert mérete: 5,0 m, Beépítési mód (építési hely) § oldalkert mérete: OTÉK szerint a telekszélességtol függoen § hátsókert mérete: min. 6,0 m Építési vonal: Ha az épületeket kötelezoen az oldalhatárra kell helyezni, az északi irányhoz köze lebb eso, illetve a nyugati oldalt kell építési vonalnak tekinteni. Legnagyobb beépítettség (B),Legkisebb zöldfelület (Z) B: 30%, Z: 40% a telekmélységtol függoen Lakásszám legfeljebb 2 db 4. Az építményekre vonatkozó paraméterek


lakóépületnél:

egyéb épületnél:

Legnagyobb építmény magas4,5 m 6,0 m ság Épület legnagyobb szélessége 10 m (keresztir ányú mérete) 35-45 fokos szimmetrikus nyeregteto. A teto fogerincvonalát az épület hosszolda- Tetoidom lával párhuzamosan kell kialakítani. Tetohéjalás Cserép Épületekkel együtt tervezendo, épített jellegu, áttört kerítés Utcai kerítés Ko, tégla, fa, kovácsolt vas

GAZDASÁGI TERÜLETEK – „G” 9. § (1) A település gazdasági területe: a) Gksz – kereskedelmi, szolgáltató terület (2) A gazdasági terület a helyi lakosságot szolgáló, nem jelentos zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézmuipari építmények elhelyezésére szolgál. (3) Kereskedelmi, szolgáltató területen, - technológiai jellegu építmények kivételével - az épületek külso megjelenítéséhez hagyományos építoanyagokat - a falazat kialakítására: ko, tégla, vályog, a tetozet kialakítására cserép, természetes pala - kell használni. Javasolt a részleges nyerstégla- vagy kohomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés. (4) A terület építési övezetét, va lamit az azokban betartandó telekalakítási és beépítési eloír ásokat a következo táblázat tartalmazza:

„Gksz” jelu építési övezet 1. Az övezet rendeltetése Elhelyezheto építmények

Az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben szereplo építmények – de nem helyezheto el lakás, irodaépület, parkolóház, üze manyagtölto állomás, sportépítmény

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei Legkisebb telekterület 900 m2 Legkisebb/legnagyobb telek18 m / 35 m szélesség Legkisebb telekmélység 60 m 3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek


Beépítési mód (építési hely) a telekszélességtol függoen

Szabadon álló beépítési mód Az építési helyet meghatározó § elokert mérete: 5,0 m, § oldalkert mérete: OTÉK szerint § hátsókert mérete: min. 6,0 m

Legnagyobb beépítettség (B),Legkisebb zöldfelület (Z) B: 30%, Z: 40% a telekmélységtol függoen Lakásszám 4. Az építményekre vonatkozó paraméterek Legnagyobb építmény magas4,5 m ság Épület legnagyobb szélessége 10 m (keresztir ányú mérete) 35-45 fokos szimmetrikus nyeregteto. A teto fogerincTetoidom vonalát az épület hosszoldalával párhuzamosan kell kialakítani. Tetohéjalás Cserép Épületekkel együtt tervezendo, épített jellegu, áttört kerítés Utcai kerítés Ko, tégla, fa, kovácsolt vas

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK – „K” 10. § (1) A település különleges területfelhasználású területei: a) Kt – temetok területe, b) Kf – strandok területe

10/A. § TEMETOK ÉS KEGYELETI PARK TERÜLETE (1) A temeto területe a temetkezés és a temetkezéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. (2) A temeto 50 m-es körzetében a temeto használatát zavaró, valamint kegyeletet sérto létesítmények nem helyezhetok el. (3) 50 évnél régebbi síremlék lebontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges. (4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési eloírásokat a következo táblázat tartalmazza: „Kt” jelu építési övezet 1. Az övezet rendeltetése Temeto 2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei Legkisebb telekterület 3000 m2 3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek Beépítési mód szabadonálló Legnagyobb beépítettség 20 %


Legkisebb zöldfelület 40 % 4. Az építményekre vonatkozó paraméterek Max ép magasság 4,5 m (harangláb, harangtorony kivételével) Tetozet: szabadon formálható Tetohéjalás: Természetes anyagok: fazsindely, term. pala, cserép Kerítés: Max. 2,50 m magas tömör, vagy áttört kerítés

10/B. § STRAND, FÜRDO TERÜLETE (1) A terület fürdo-, sport-, szabadidos-, és pihenolétesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A terület jellegének, természetes és fél- természetes élohelyeinek megorzése érdekében az építési engedélykérelmekhez tájrendezési szakági alátámasztó munkarészt kell benyújtani tájbailleszthetoség igazolására. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési eloírásokat a következo táblázat tartalmazza:

„Kf” jelu építési övezet 1. Az övezet rendeltetése A területen a fürdozést, turizmust, sportolást, rekreációt szolgáló és a muködtetéshez szükséges lakófunkciót is kielégíto épületek helyezhetok el 2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei Kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2 3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek szabadonálló Az építési helyet meghatározó: Beépítési mód § elokert mérete: 5,0 m, § oldalkert mérete: min. 6,0 m § hátsókert mérete: min. 6,0 m. Legnagyobb beépítettség 5 %, Legkisebb zöldfelület 50 % 4. Az építményekre vonatkozó paraméterek Legnagyobb építménymagasság 4,5 m Tetoidom Szabadon formálható, tájba illeszkedo Égetett agyagcserép, valamint a következo természetes Tetohéjalás: anyagok: zsindely, természetes pala. Kerítés: áttört kerítés, élo sövény 5. Egyéb eloírások A területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet. Elhelyezheto építmények


IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELOÍR ÁSAI

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMUTERÜLET – „Köu” 11. § (1) A közlekedési és közmuelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a

kerékpárutak, a gépjármu várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minosülo telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közmuvek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a SZT1. és SZT2. jelu (szabá-

lyozási) tervlapok tuntetik fel: az út jele, neve 58142 út megmaradó szak. Petofi, Kossuth u. Gyöngyösmellék felé meno helyi út településközi út „A” változat településközi út „B” változat településközi út „C” változat Rákóczi u.

kategóriája meglévo tervezett

szabályozási szélessége (m)

osztálya B.V.c-C

12 - 14

K.VI.C

22

beköto út

K.VI.C

22

beköto út

K.VI.C

22

összeköto út

K.V.B

30

beköto út gyujtoút egyéb út beköto út

egyéb út

tervezési

kiszolg. gyujtoút út lakóutca

B.V.c-C

12

B.VI.d-C

13

154, 158, 196 hrsz.-ú utak

lakóutca

K.VIII.C

12

külterületi mezogazdasági utak meglévo és tervezett

egyéb út

K.VIII.C

12

Ady u.

(3) A közutak elhelyezése céljára – más eloírás, vagy a keresztmetszeti elemek helyszükség-

letének méretezése hiányában – legalább az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani. (4) A közutak közterületnek minosülo építési területein minden esetben elhelyezhetok az

OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint: a.) hirdeto berendezések, b.) közúti közlekedés várakozóhelyei, c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d.) szobor, díszkút, utcabútor e.) távbeszélo fülke.


(5) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévo szakasza mentén annak tengelyétol

számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban eloírt feltételek szerint helyezheto el. (6) A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak , utcák egyik oldalán járda

építendo, ha erre nincs lehetoség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkento borda beépítése, illetve sáv-elhúzás). (7) Közterületen való építkezés, közmu- és útépítés nem károsíthatja a meglévo és tervezett

növénysávot. A fásításhoz alkalmazható fajok oshonosak legyenek. (8) A közlekedési területen növényzetet a gépjármu-, kerékpáros és gyalogos urszelvény sza-

badon tartásával szabad telepíteni. A csomópontok látómezoiben nem lehetnek 0,8 méternél magasabb tárgyak (beleértve az út menti cserjesort is).

ZÖLDTERÜLETEK – „Z” 12. § (1) A zöldterületek övezetei az alábbiak:

a) „Zfk”: fásított köztér b) „Zkp” : közpark (2) Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett

fásított köztereket és közparkokat közterület-rendezési terv vagy kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. (3) Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet

igénybe vevok számára eloírt parkoló- férohely helyezheto el. (4) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján tör-

ténhet. (5) „Zfk” jelu övezet

a) A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és piheno funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt terek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezheto: pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenohely, tornapálya, gyermekjátszótér) b) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 50%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m. (6) „Zkp” jelu övezet

a) A terület – a döntoen zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezheto: pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenohely, tornapálya, gyermekjátszótér), hírlap- és virágárusító pavilon, valamint a terület fenntartásához szükséges épület. b) Az övezetben: a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zö ldfelület mértéke: 80%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m. 2000 m² - nél kisebb telek nem alakítható ki.


ZÖLDFELÜLETEK, A KÖZTERÜLETEK NÖVÉNYZETÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 13. §

(1) A telek zöldfelületként fenntartandó része („házikert”) területet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közmuvezeték, mutárgy kivételével – elhelyezni nem szabad. (2) Az utak, utcák fásítása zöldsávokba vagy favermekbe történhet. (3) Az út menti fásítható zöldsáv nem lehet keskenyebb 1 m- nél. A faverem legalább 4 m2 felületu, de nem lehet 1 m-nél keskenyebb. (4) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb muszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen oshonosan élo fás növényzet alkalmazható. (5) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetok. (6) Takaratlan tuzfalakat- amennyiben ez lehetséges- növényzettel kell befuttatni.

KÖTELEZO ZÖLDFELÜLETI MINIMUM ELOÍRÁSAI 14. § (1) A kötelezo legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendo, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét. (2) A kötelezo legkisebb zöldfelület szá mításába a terepszint alatti építmény, valamint az épületek födémjein kialakított tetokert zöldfelülete a következok szerint veheto figyelembe: • 20 cm feletti földfeltöltés esetén 20 %-kal, • 50 cm feletti földfeltöltés esetén 35 %-kal, • 1 m feletti földfeltöltés esetén 60 %-kal (3) A telek legkisebb kötelezo zöldfelületi mértékét az egyes övezeti eloírások rögzítik. (4) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az eloírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben. (5) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetoek, amennyiben a telekre eloírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegu lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (6) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az eloírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható.


(7) A (4)-(6) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

ERDOTERÜLETEK – „E” 15. § (1) Erdoterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdo muvelési ágban nyilvántartott, és a

tervlapon jelölt erdoterületek. (2) Az erdoterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó

nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része. (3) Az erdoterületek elsodleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) és egész-

ségügyi-szociális, turisztikai (Ee) egységbe tartoznak. Ev elsodleges rendeltetésure kell változtatni a Nemzeti Ökológia Hálózat Övezetében lévo erdok rendeltetését. Ezt az erdok üzemtervezésekor figyelembe kell venni, és az illetékes Erdészeti Szolgálattal egye ztetni kell. (4) Az erdoterületeken az erdo rendeltetésének megfelelo építmények helyezhetok el. (5) A terv erdoterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:

• •

Ev - védelmi (védett és védo) rendeltetésu erdoterületek, Eg - gazdasági rendeltetésu erdoterületek, Ee - egészségügyi-szociális, turisztikai

(6) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdo (Ev) területen kizáró-

lag olyan nem épület jellegu építmények, létesítmények (pl.: nyomvonal jellegu közmu és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetok el, amelyek az erdot védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védo rendeltetésu erdoterületen épületek nem helyezhetok el. (7) Gazdasági rendeltetésu erdo területén (Eg) az erdogazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz

rendeltetésszeruen kapcsolódó építmények helyezhetok el (a területileg illetékes erdészeti hatóság elozetes engedélyével) az OTÉK 28.§-ának (4) bekezdésében foglaltaknak me gfeleloen (8) Erdotelepítés, erdofelújítás során honos fafajok alkalmazása javasolt. (9) Ahol az erdo adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezheto. A

véderdo létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésu erdoben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezheto. (10) Az erdoterületeken az országos és helyi építési eloírásokon túl az adott terület muvelési

ágának megfeleloen az erdokre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó eloírásokat is be kell tartani, különös tekintettel a vízerózió miatt.


(11) Erdoterületen az erdogazdálkodás kizárólag az erdotörvény, az erdoterv, ill. a különbözo

tulajdonú erdok kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdobirtokossági társulás) belso eloírásai szerint történhet. (12) Erdot felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek

tisztáznia kell, hogy • az erdo rendeltetését igénylo területhasználat, tevékenység megszunt-e, • a megszuno erdo kiváltható-e új telepítéssel, • a megszunés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár. (13) Belterületen erdot kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértéku erdoterület

visszapótlása esetében lehet. Az egyenértéku erdosítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, elofásítás ütemét.

MEZOGAZDASÁGI TERÜLETEK – „M” 16. § (1) A mezogazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá

az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezogazdasági hasznosítás) építményei helyezhetok el. (2) A község mezogazdasági területe - építési szempontból - az alábbi öve zetekre tagolódik:

a) Má-1 - általános mezogazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezettájvédelem, ökológiai érdek. b) Má-2 - jelu korlátozott hasznosítású mezogazdasági terület, mely természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területe. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók. c) Mk - kertes mezogazdasági területek (3) A mezogazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történo me g-

közelíthetoségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévok feltárásáról gondoskodni kell. (4) A mezogazdasági területeken az országos és helyi építési eloírásokon túl az adott terület

muvelési ágának megfeleloen az erdokre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó eloírásokat is be kell tartani. (5) A mezogazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosítá-

sához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a vonatkozó eloírások [az 1994. Évi LV. Tv. 70. § (2) bekezdése, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, 9. sz. melléklet] eloírásainak értelmében be kell szerezni. (6) A meglévo - és jelen rendelet szerint nem beépíthetonek minosülo - beépített ingatlano-

kon álló épületek felújíthatók, korszerusíthetok, illetve a már meglévo rendeltetésüknek megfelelo célra használhatók. (7) Tájképvédelemmel érintett mezogazdasági területek esetében:


a) A villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlo vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetok, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendo értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. b) Rádió, telefon és más átjátszó torony nem létesítheto. c) A muvelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás - az egyéb jogszabályban biztosított lehetoségeken túl - csak az adottságoknak megfelelo termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erosítése, valamint közmu és közút építése érdekében engedélyezheto, a 16A (2) e) pontjának figyelembevételével. (8) Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

a) A mezogazdasági területeken birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5) – (8) bekezdése szerint alakítható ki, a 16A § (2) c) pontjában foglaltak figyelembevételével. b) A tájképvédelemmel érintett általános mezogazdasági területeken, birtokközpont létesítése esetében: § Az építési engedélykérelem tartalmának építészeti szempontból történo minosítése érdekében az építésügyi hatóság, az építésügyi hatósági engedély kiadása elott köteles beszerezni a Megyei foépítész szakvéleményét. § A foépítész elozetes szakvéleményében állást foglal a javasolt épület(ek) elhelyezésével, tömeg- és homlokzatformálásával, valamint a tájba való illeszkedésével kapcsolatban. (9) Építményekre vonatkozó eloírások:

− Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétol számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni. − A telken létesítendo épületek legnagyobb építménymagassága 6,5 m lehet. − Az épületek a térség építési hagyományainak megfeleloen egyszeru tömegu, 3545° hajlásszögu, szimmetrikus nyeregtetovel fedett kialakításúak lehetnek. − Lakóépület § legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel, § legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, § szabadonálló beépítési móddal létesítheto. − az épületek külso megjelenítéséhez - technológiai jellegu építmények kivételével hagyományos építoanyagokat - a falazat kialakítására: ko, tégla, vályog, a tetozet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kohomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

16A § ÁLTALÁNOS MEZOGAZDASÁGI TERÜLET (1) „Má-1” jelu övezetbe a szántóföldek területe tartozik. a) Az övezetben az „árutermelo jellegu” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetok el. b) Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezheto el. (2) „Má-2” jelu övezet a gyepfelületek (rét, legelo) területe, valamint azon szántóterületeké melyek a szabályozási terven jelölt természetvédelmi-, természeti értéket hordozó Nemzeti Ökológiai Hálózat területe alá esnek.


a) Az Má-2 jelu mezogazdasági területek övezete vízminoség-védelmi, táj- és természe tvédelmi szempontból fokozottan érzékeny ezért korlátozottan használható. b) Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezheto el. c) Az övezetben betartandó építési eloírások: − 10.000 m2 -t el nem éro területu telken építményt elhelyezni nem szabad, − 10.000 m2 -t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezheto el építmény az OTÉK 29.§ figyelembevételével. d) Csak extenzív, természet- és környezetkímélo gazdálkodás lehetséges, a tájha sználat csak a természeti állapothoz közelítés érdekében módosítható. e) Az övezetben a muvelési ág nem változtatható meg.

16/B § KERTES MEZOGAZDASÁGI TERÜLET (1) Az „Mk-1” jelu övezetben a „kistermeloi jellegu” szolo- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, létesítményei helyezhetok el. a) A klíma és tájidegen növényzet telepítését kerülni kell. b) A területen minimum 1500 m2-es közútról vagy magánútról megközelítheto új földrészletek alakíthatók ki. c) Az övezetben betartandó építési elo írások: A 720 m2-t el nem éro területu telken építményt elhelyezni nem szabad. A 720 m2 - t meghaladó földrészleteken egy darab, a 3%-os beépítettséget meg nem haladó, legfeljebb bruttó 40 m2 alapterületu, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas épület helyezheto el. Különálló építményként csak közmupótló berendezés építheto, árnyékszék csak a foépülettel egy tömegben alakítható ki. d) Építményekre vonatkozó eloírások: • Az épületek a határoló duloút tengelyétol minimum 10,00 m-re, szabadonálló beépítési mód szerint helyezhetok el. • A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet. • Az épület egyszeru tömegformálással, 40-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetovel létesítheto. A tetogerinc vonala csak a hosszoldallal párhuzamos lehet. • Az épüle t szélességi mérete a 6,0 m- t nem haladhatja meg. • Az épületek külso megjelenítéséhez hagyományos építoanyagokat - a falazat kialakítására: ko, tégla, vályog, a tetozet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala -kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kohomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés. • A kerítés csak kivételes esetben létesítheto, fa, ko, élosövény alkalmazásával. • Tereprendezésként csak alacsony, maximum 1,2 m-es támfal és rézsu alkalmazható.


VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK – „V” 17. § (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggo területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. (2)A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak: § Álló és folyóvizek medre és parti sávja, vizmu területek

V-1

(3) A vízgazdálkodási területeken történo építés esetén az illetékes vízügyi szerv [Déldunántúli Környezetvédelmi és. Vízügyi Igazgatóság] elozetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.

V. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK

ÖRÖKSÉGVÉDELEM 18. § (1) Régészeti lelohelyek védelmére vonatkozó eloírások Régészeti lelohelyekre vonatkozóan a hatályos [2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó] rendeletek eloírásai betartandóak. a) A tervezési területen nem található jelenleg egyértelmuen beazonosított, nyilvántartott régészeti lelohely. A régészeti érdeku területek lehatárolását az SZT-1, SZT-2 és TSZT tervlapok tartalmazzák. b) A védetté nyilvánított lelohelyen végzendo 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetoleg a terület jellegét veszélyezteto, befolyásoló változtatáshoz (kerítésásás, faültetés, szolotelepítés, stb.,) munkálatokhoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye kell, tehát hatóságként jár el. Amennyiben a 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység, illetve változtatási szándék (pl.: muvelési ág változtatás) más hatóság engedélyéhez kötött (közmufektetés, építkezés, stb.) a Hivatal szakhatóságként jár el. c) A nyilvántartott régészeti lelohelyek területén minden az eddigi használattól eltéro hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges. d) Régészeti érdeku területet érinto tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét. e) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott lelohelyeken és régészeti érdeku területeken kívül – építkezés vagy muvelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok elokerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t. (2) A helyi értékek védelmére vonatkozó eloírások: • A település helyi védelem alá tartozó épületeivel és építményeivel kapcsolatban felmerülo bármilyen építési munka esetén jelen rendeletben foglaltak szerint, va-


•

lamint az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai figyelembevételével kell eljárni. A település helyi értékeinek védelemére vonatkozó egyéb, nem építési jellegu eloírásairól külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

(3) A helyi védelem alá tartozó területeket, épületeket és építményeket a 2. sz. Melléklet tartalmazza és a Szabályozási Terv is feltünteti. (4) Helyi védettségu épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemu építési, felújítási munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megorzendok, illetve az eredeti állapotok helyreállítandók. (5) A védett épületekre vonatkozó egyéb szabályok: a) felújítás során az eredetivel megegyezo anyagok használandók; b) építési engedélyköteles beavatkozás felelos tervezését csak okleveles építészmérnök, vagy muemléki szakmérnöki végzettségu építészmérnök vége zheti; c) az épület homlokzatát érinto építési engedélyezési kérelemhez a homlokzatokat bemutató fotómellékletet kell benyújtani. d) épület bovítése ne érintse a közterület feloli homlokzatot, kivéve, ha más muszaki megoldás telken belül nem lehetséges; e) a közterületre nézo homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítoelemeinek jellegét meg kell orizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni; f) tetotérbeépítés során a közterületre nézo homlokzaton a meglévo vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, vagy tetosíkban lévo ablakok alkalmazandók; g) az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletko, rács, stb.) lehetoség szerint eredeti szituációban megorzendok; h) felújítás, bovítés, átalakítás, új épület létesítése esetén egyaránt hagyományos anyaghasználat írandó elo, ilyenek: fa-, ill. téglakerítés, fa kapuzat, meszelt-vakolt fal, muko-, termésko lábazat, szilikát festékek, fém-kiegészítok, hódfarkú cserép; i) felújítás, bovítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható muanyag nyílászáró, reklám, fém utcai garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetofedés, látszó mészhomok tégla; j) közterületre nézo homlokzatra nem helyezheto ki parabola antenna illetve klímaberendezés, belülrol megvilágított reklám; k) közterületre nézo homlokzatra csak különálló, legfeljebb 25 cm magas betukbol álló, vagy 0,3 m2 -nél nem nagyobb táblára rótt, nem muanyagból készült felirat helyezheto el, üvegtapéta felirat nem alkalmazható; l) az épület homlokzatát érinto, a tartószerkezetet nem érinto – az eredeti állapot helyreállítását szolgáló – színezés, homlokzati tagozatok, nyílászárók és díszíto elemek helyreállítása nem építési engedély köteles építési tevékenység, de csak a megyei foépítész szakvéleménye alapján végezheto el. A tervezett helyreállítási munkákat jegyzokönyvben rögzíteni kell. (6) A község történetileg kialakult hagyományos karaktere (utcaképe, telekstruktúrája) védelmében a meglévo épületek - lehetoség szerint - megtartandók. Szükségszeru bontás esetén az új épületeket a meglévo épületek helyére, a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévo épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.


(7) A védett területen új épület létesítése esetén a) az építési engedély megszerzése elott településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyt kell kérni b) az elvi építési engedélynek tartalmaznia kell: - az építéssel érintett, és azzal szomszédos telkek helyszínrajzát M=1:1000 méretarányban, melyen ábrázolni kell a meglévo és tervezett épületeket, - az áruszállítás és a gépjármu-elhelyezés módját, - az utcai homlokzat változtatás elotti, és tervezett rajzát a szomszédos 2-2 db épület utcai homlokzatainak ábrázolásával, az elbírálhatóságtól függoen M=1:100 vagy M=1:200 méretarányban, - színezett homlokzati terveket M=1:100 méretarányban, - a muszaki leírást, mely ismerteti a tervezett létesítmény funkcióját, kapacitására vonatkozó adatokat, a helyszínrajzi elrendezést, a beépítettség mértékét, a tervezett homlokzat kialakítását (anyaghasználat, színezés) c) az elvi építési engedély készítése során a tervezo köteles a megyei foépítész véleményét elozetesen kikérni a településszerkezethez, településképhez, utcaképhez való igazodás elbírálásához. d) az építési engedélyezési tervet az elvi építési engedélyben meghatározottak szerint kell kidolgozni. Épületen vagy közterületen lévo szobor, emlékmu, díszkút vagy más képzo- és iparmuvészeti alkotás felújításához -a megyei foépítésszel egyeztetett tervek alapján- az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A beadványnak tartalmaznia kell az alkotásról készítetett fotót és a felújítás módjának részletes leírását. (8) Az 50 m2 -nél nagyobb közterületet érinto építési-kertépítési, rekonstrukciós munka csak a megyei foépítésszel egyeztetett tervek alapján végezheto, járda- és útburkolat építés vagy felújítás esetén a tervet a teljes utcaszélességre és tömbhosszra kell elkészíteni. (9) A felszín feletti építmények (pl. közvilágítási, közlekedési, információs stb. létesítmények) és utcabútorok (pad, szemétgyujto edény, stb.) típusai a városkép védelmi sze mpontokat is figyelembe véve – városi foépítészi szakvélemény alapján - választandók meg. (10) Az értékvédelmi terület telkén egyébként elhelyezheto gazdasági célt szolgáló építmények a közterülettol legkevésbé látható telekrészen helyezendok el. (11) Felújítás, bovítés, átalakítás, új épület létesítése során közterületre nézo homlokzaton nem alkalmazható hullámpala-, bitumenes zsindely tetofedés. (12) Közterületre nézo homlokzaton nem helyezheto el parabola antenna, klímaberendezés, belülrol megvilágított reklámdoboz, 2,5 m2 -nél nagyobb felületu reklámfelirat, vagy tábla, direkt fénnyel rendelkezo felirat, s az épületben muködo tevékenységhez nem kötodo reklám. (13) A közterületre nézo homlokzatra kerülo felirat vagy tábla engedélyköteles. (14) Építési telek közterületre nézo határvonalán legfeljebb egy gépjármu bejáró és egy szárazkapu nyitható. (15)A területi védelem alá helyezés hatályba lépésének idopontjában meglévo telekhatárok védettek, a telekalakítások során ennek az állapotnak a visszaállítása megengedett.


TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME 19. § (1) Az Érzékeny Természeti Területbe tartozó gyepek kezelését a Nemzeti Agrár-

környezetvédelmi Program írja elo. Ezekre a területekre konkrét kezelési tervet kell készíteni, melyet külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni. Hrsz-os nyilvántartás nincs hivatalosan közzétéve, ezért a szabályozási tervlap nem tudja ábrázolni a területeket. (2) Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelmérol szóló

1996.évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Gyöngyösmellék közigazgatási területén a következok: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi terület, az ex lege védett értékek, a védett élolények és élohelyeik, helyi védett értékek. (3) Az országos védelem alatt álló természetvédelmi területeket és a természeti értékekben

gazdag (láp, egyéb védett természeti érték) területeit a HÉSZ 3. sz. melléklete és a szabályozási terv tartalmazza. (4) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélo használati módok

figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemzo természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történo tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges. (5) A tájképvédelmi övezetben a kedvezo esztétikai megjelenésu tájrészletek, tájképi elemek

eredeti állapotban való megorzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését. (6) Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mu helyezheto el. A tájba

illesztés alatt a következo értendo: a tájban elhelyezésre kerülo létesítményeknek vagy befolyásoló létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmu igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. (7) Tájképvédelmi övezetben muvi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építé-

sekor természetes anya got kell használni (pl.: ko, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévo, tájképet nem zavaró elemek helyezhetok el. (8) A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentosen megváltoztató építmények terve i-

hez látványtervet kell készíteni. A látványtervnek komplexen igazolni kell, hogy a tervezett létesítmény a tájképvédelem céljait nem sérti. (9) A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél maga-

sabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot. (10) A vadon élo állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztezo nyomvonalak

esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetoségét. (11) A megszüntetendo létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreál-

lításáról, ennek hiányában tájba illesztésérol.


(12) Természetközeli állapotú vizes élohelyek a település területén lévo idoszakos vagy állan-

dó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsosorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegu. Elsodleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása. (13) A meglévo helyi vagy országos jelentoségu természeti értéket építési tevékenység nem

veszélyeztethet. Mélyépítési munkálatok a természeti érték 1,0 m-es, magasépítési tevékenység 3,0 m–es távolságon belül nem folytatható, amennyiben az nem igazolható régészeti okokkal. (14) Táj –, és természeti oltalom alatt álló területeken új külszíni muvelésu bánya nem létesítheto, meglévo külszíni muvelésu bánya területe (bányatelek) nem bovítheto. (15) Az egyedi tájértékek kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni.

A TVT vonatkozó eloírásai betartandók. Az egyedi tájértékek felsorolását a 3. sz. Melléklet tartalmazza és a Szabályozási Terv is feltünteti..

KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM 20. § (1) Általános követelmények

a)

b)

c)

d)

e)

A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezo területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környeze tvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelmérol szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.] Újabb területek belterületbe vonása, a termoföldön történo beruházások a környezo területeken a talajvédo gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévo talajvédelmi létesítmények muködoképességét. A beruházások megvalósít ása és üzemeltetése során a termoföldrol szóló jogszabályban foglaltaknak megfeleloen kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.] A beruházások megvalósítása, meglévo tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenorzése, a környezetvédelmi eloírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok eloírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elofeltétele a közmuvesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezeto hálózat kiépítése. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelmérol szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minosége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levo települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.] A csapadékvíz elvezetésérol vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elso fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapa-


f)

g)

h)

i)

j)

dékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.] A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az eloírásoknak megfelelo védosáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.] A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi eloírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.] Tilos a környezeti levego olyan mértéku terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levego buzzel való terhelése. [Jelenleg: A levego védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.] Új jelentos levegoterhelést okozó vagy buzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegovédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.] A település fejlesztése során elonyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

(2) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérheto legjobb technikán alapuló intézkedéseket. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.] b) Gyöngyösmellék a felszín alatti vizek minoségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminoségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minoségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történo közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történo közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérol szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levo települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet eloírásai szerint történhet.] c) Erdoterületeket érinto beruházások során az erdo védelmérol szóló jogszabályban foglaltaknak megfeleloen kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.] d) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenorzése alapján történhet a szakhatóságok eloírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] e) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérto tevékenysége, muködése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó


f)

g)

h)

i)

j)

zajterhelés) a jegyzo korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek muködésérol és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirol szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.] Beruházások megvalósítása során a termoföldrol szóló jogszabályban foglaltaknak megfeleloen kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának eloírásai szerint.] A vizek mezogazdasági eredetu nitrátszennyezésének megelozése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az eloírásokat és a “helyes mezogazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.] Gyöngyösmellék településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetok állattartó létesítmények. A hulladékok elhelyezésérol - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezonek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelo elhelyezésérol, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet eloírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülo jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]

KÖZMUVESÍTÉS, KÖZMULÉTESÍTMÉNYEK 21. § (1) A közmulétesítmények és közmuhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK eloírása-

it, valamint a megfelelo ágazati eloírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az eloírások szerinti védotávolságokat biztosítani kell. A védotávolságon belül mindennemu tevékenység csak az illetékes üzemelteto, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezheto. (2) A meglevo és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás

(villamos energia ellátás és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati eloírások szerinti biztonsági övezeteik számára közmuterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettol eltéro esetben - ha azt egyéb ágazati eloírás nem tiltja - a közmuvek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (3) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közmuhálózatokat, létesítményeket építeni

csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad. (4) Belterületen törekedni kell az új építésu nyomvonalas és nyomvonal jellegu elektronikus

hírközlési létesítmények föld alatti, illetve meglévo, közös oszlopsoron történo elhelyezésére.


TUZVÉDELEM 22. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek,

jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetoségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tuzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani. (2) A településen a mértékadó tuzszakasz területe nem lehet nagyobb a területen létesítendo tuzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz- intenzitással ellátható területnél. (3) A tuzoltóság vonulása és muködése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány

másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tuzoltó gépjármuvek nem rendszeres közlekedésére és muködtetésére.

AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZD ÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELM ÉNYEK 23. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványvagyon - talaj

kivételével - esetleges kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyérol elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszeruen hasznosul, értékesül. (2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes ható-

sági engedéllyel rendelkezo kitermelohelyrol (bányából) kell beszerezni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2008 augusztus 15 napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követoen keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Gyöngyösmellék, 2008 július 31.

Bálizs István polgármester

dr. Hajas Endre körjegyzo


1. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZT-1 SZT-2

KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV

M 1:10000 M 1:2000


2. SZÁMÚ MELLÉKLET: MUVI ÉRTÉKEK Országos védettségu építmények - Muemlékek A településen országos védettségu muemléki épület jelenleg nincs.

Helyi védelem A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megorzése érdekében az alábbi építmények-építményegyüttesek helyi védelemben részesülnek. „HT” kategóriában: (ami helyi értékekre vonatkozó területi védettséget jelent): Településszerkezet

Gyöngyösmellék, a belterület helyi értékvédelmi területként lehatárolt része

„H1” kategóriában (ami teljes épületet -épületegyüttesre vonatkozó egyedi védettséget jelent): Polgármesteri Hivatal Református templom Római kat. templom Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Nyári konyha Lakóház Kaporai malom (Hajdú malom)

Gyöngyösmellék, Szabadság tér 3. Gyöngyösmellék, Szabadság tér Gyöngyösmellék, Kossuth Lajos utca Gyöngyösmellék, Petofi utca 8/b. Gyöngyösmellék, Petofi utca 10. Gyöngyösmellék, Petofi utca 26. Gyöngyösmellék, Petofi utca 31. Gyöngyösmellék, Kossuth L. utca 11. Gyöngyösmellék, Kossuth L. utca 23. Gyöngyösmellék, Kossuth L. utca 29. Gyöngyösmellék, külterület

Hrsz: 90 Hrsz: 152 Hrsz: 153 Hrsz: 58 Hrsz: 59 Hrsz: 77 Hrsz: 83 Hrsz: 38 Hrsz: 130 Hrsz: 138 Hrsz: 0105/3


3. SZÁMÚ MELLÉKLET: TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Természetvédelmi érdekeltségu területeknek minosül a: Természetvédelmi kategória NATURA 2000 területek

ÉTT - Érzékeny Természeti Terület Láp

Ökológiai hálózat Tájképvédelmi övezet

Elhelyezkedése

Vonatkozó jogszabály

089/9, 089/40, 091, 092/8, 092/9, 092/10, 092/11, 092/12, 092/13, 092/16, 092/17, 093, 0103/2, 0103/4, 0103/8, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/12, 0105/13, 0105/14, 0105/16, 0107/14, hrsz (vizsgálati térkép szerint) A teljes közigazgatási terület

275/2004 (X. 8.) Korm. 45/2006 (XII. 8.)KvVM (Ormánsági erdok)

20/2002. (I. 23.) KöMFVM 2. sz. melléklet 091, 089/9, 092/16, 092/17 (vizs- 1996. évi LIII tv. 23.§ (3) gálati térkép szerint) d) 8005/2001 MK 156 Köm tájékoztató szerint Vizsgá lati térkép szerint 1996. évi LIII tv. 53.§ (3) a) 2003. évi XXVI. tv 19. § Megyei rendezési terv alapján, 2003. évi XXVI. tv 21. § vizsgálati térkép szerint

Egyedi tájértéknek minosül a: Református temeto Katolikus temeto Zsidó temeto Hársfasor Önkormányzat park Negyvennyolcas szobor Hosök szobra Fürdo Termálkút Jó-víz forrás és kereszt Nagytói dulo Ökrös tó, Szigecske

Hrsz: 0116 Hrsz: 151/6,7, 078 Hrsz: 0116 Hrsz: 153 Hrsz: 90 Hrsz: 152 Hrsz: 152 Hrsz: 0103/10 Hrsz: 0105/2 Hrsz: 089/70 Hrsz: 089/9 Hrsz: 030/26


1. SZÁMÚ BÁLYOK

FÜGGELÉK: LEGFONTOSABB CSATLAKOZÓ JOGSZA-

ÉPÍTÉSÜGYI JOGSZABÁLYOK 1. Alapveto eloírások - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környe zet alakításáról és védelmérol (Étv.) - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrol (OTÉK) 2. Területrendezés - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrol és a területrendezésrol - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrol (OTrT) - 134/2005. (VII.14.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról - 5/2000.(II.11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi muszaki dokumentációk megorzésének és hasznosításának részletes szabályairól - 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a területfejlesztési céleloirányzat felhasználásának részletes szabályairól 3. Építészeti- muszaki tervezési tevékenység 3.1. Szakmai Kamara - 1996. évi LVIII. törvény a tervezo és szakérto mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról - 46/2000. (VII. 21.) FVM rendelet a mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 3.2. Szakmagyakorlási jogosultságok településtervezési, építészeti- muszaki tervezési, építészeti- muszaki szakértoi, építési muszaki ellenori, felelos muszaki vezetoi - 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti- muszaki tervezetési, valamint az építésügyi muszaki szakértoi jogosultság általános szabályairól - 53/2000. (VIII.11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról 3.3. Tervtanácsok, foépítészek - 252/2006.(XII.7.) Korm. rendelet a település rendezési és az építészeti- muszaki tervtanácsokról - 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészetimuszaki tervtanácsokról - 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet az önkormányzati foépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeirol - 21/1992.(XII.4.) KTM rendelet a területi foépítészekrol 4. Építésügyi hatósági eljárás 4.1. Általános eljárási szabályok - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya iról (Ket.) - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Közigazgatási perek: 324.§-340.§) - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrol


- 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrol (X. Fejezet Építésügyi szabálysértések 136.§-140.§) - 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tuzvédelmi Szabályzat kiadásáról 4.2. Építésügyi hatósági eljárások - 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérol és muködési feltételeirol - 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti- muszaki dokumentációk tartalmáról - 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet - az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról - 2. sz. melléklete: az építésügyi hatósági eljárásokban közremuködo szakhatóságok és közmuvek - 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet telekalakítási és építési tilalom elrendelésérol - 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról - 1976. évi XXIV. tvr. a kisajátításról - 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól - 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet az építésügyi- muszaki dokumentációk megorzésérol és hasznosításáról - 5/2000.(II.11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi muszaki dokumentációk megorzésének és hasznosításának részletes szabályairól - 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól - 91/2003. (XII. 16.) GKM rendelet az országos közutak építésfelügyeleti ellenorzési eljárásáról és az eljárással összefüggo szakmai vizsgálatról 4.3. Közlekedés 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésrol 1993. évi XCV. tv. a vasútról 4.4. Környezet és természetvédelem - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról - 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérol - 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemrol 4.5. Levego, zaj - 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrol, a helyhez kötött légszennyezo pontforrások kibocsátási - 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegotisztaság védelmérol - 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról - 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemeno hoteljesítményu tüzeloberendezések légszennyezo anyagainak technológiai kibocsátási ha tárértékeirol - 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékei a zajtól védendo területeken 4.6. Zöld területek, erdok - 1996. évi LIV. tv. az erdorol és az erdo védelmérol


- 29/1997. (IV.30.) FM rendelet - 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet a NATURA 2000 területekrol - 45/2006 (XII. 8.)KvVM rendelet a NATURA 2000 területekrol - 20/2002. (I. 23.) KöM-FVM 2. sz. melléklet az Érzékeny Természeti Területekrol - 1996. évi LIII tv. 23.§ (3) d) a lápokból - 1996. évi LIII tv. 53.§ (3) a) az ökológiai hálózatokról - 2003. évi XXVI. tv 21. § a tájképvédelmi övezetekrol

4.7. Vizek - 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról - 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minoségét érinto tevékenységekkel összefüggo egyes feladatokról - 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelmérol - 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minosége védelmének szabályairól - 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levo települések besorolásáról - 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezogazdasági eredetu nitrátszennyezéssel szembeni védelmérol - 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezogazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett felszíni vizek minoségi követelményeirol - 204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a közcsatornába bevezetheto vizek minoségi követelménye irol - 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minosége védelmének szabályairól - 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyezo anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrol és alkalmazásuk egyes szabályairól - 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról - 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet a vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartásáról 4.8. Hulladék - 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról - 98/2000.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok gyujtése, tárolása és elszállításáról 4.9. Közmuvek, hírközlés - 2001. évi XL tv. a hírközlésrol 5. Építészeti értékvédelem, muemlékvédelem - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérol - 224/1997. (XII. 8.) Korm. rendelet az ideiglenes muemléki védelem megszunésével kapcsolatos kártalanításról - 308/206.(XII.23.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról - 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról - 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi és a muemlékvédelmi hatósági ellenorzés a részletes szakmai szabályairól - 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról - 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról - 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról


- 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról - 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet a Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek muemléki jelentoségu területté nyilvánításáról - 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 6. Földügyi szakigazgatás - 1994. évi LV. tv. a termoföldrol - 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról - 2007. évi CXXIX törvény a termoföld védelmérol - 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrol, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól - 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzésérol - 41/2002. (V. 14.)FVM rendelet egyes, a számítógépes adatbázisból történo lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan- nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történo adatszolgáltatásról 7. Vegyes rendelkezések - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzoi jogról (X. fejezet, 67.§-71.§) - 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról - 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrol - 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól - Tájékoztató Tervdokumentációk tartalmi eloírásairól

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Recommend Documents