Ják község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ják község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 44. §, 45. §, 48. § (2)-(4) bekezdés, 49. § (2) bekezdés, 50. §, 51. § (2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. § (1)-(3) bekezdés, 57. § (1)-(2) bekezdés, 59. § (2) bekezdés, 68. § (3) bekezdés, 82. § (3) bekezdés, 84. § (2) bekezdés,143.§ (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ják Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). (2) Az Önkormányzat székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14. (3) Az Önkormányzat hivatala: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14. (a továbbiakban: Hivatal).
II. Fejezet A Képviselő-testület feladat és hatásköre 3.§ A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át: a) átmeneti segély, kamatmentes kölcsön, temetési segély megállapítása b) 2014. január 1. naptól önkormányzati segély megállapítása c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása d) ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése e) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése f) a méltányossági közgyógyellátással való jogosultsággal g) a köztemetéssel kapcsolatos feladatok ellátása h) étkeztetés i) az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése j) a közterület használat engedélyezése k) a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása l) a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása m) dönt közterület-használati hozzájárulás megadásáról
n) a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele o) ellátja a helyi közutak kezelésével kapcsolatos feladatokat p) véleményezi a területfejlesztési koncepciókat q) közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit r) észrevételt tesz a Magyar Államkincstár által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről, felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakra s) adatszolgáltatást teljesít elemi költségvetésről, éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében t) az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása u) a polgármester átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a polgármesterre átruházta III. Fejezet A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása A Képviselő-testület ülése 4.§ (2)
(1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülés összehívása
5.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze. (2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. (3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség. (4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek. (5) A testület előzetes jóváhagyása nélkül a polgármester az éves költségvetési rendeletnek megfelelően 5.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, melyről köteles a testületet a soron következő ülésen tájékoztatni. (6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság. A meghívó 6.§
(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: (a) állandó meghívottként: (aa) a képviselőket,
(ab) (ac) (b) (ba) (bb) (bc) (bd)
a jegyzőt, akit a polgármester megjelöl. eseti meghívottként: a napirendi pont előterjesztőjét, az önkormányzati intézmények vezetőit, civil szervezetek képviselőit, ha a falu lakosságát érinti az adott kérdés minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg. (4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták. A meghívó tartalmazza: (a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét; (b) a napirendi pontok felsorolását; előadóját (c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását. (6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot. (7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik. (5)
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései 7.§ (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli előterjesztéseket a meghívóval együtt az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselőtestület tagjai részére. (2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani. (3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló. A tájékoztatók és beszámolók 8.§ (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri. (2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik. Az előterjesztők 9.§ Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
A Képviselő-testület ülése 10.§ A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti. Zárt ülés módja 11.§ (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést. (2) A zárt ülésre a testületi ülése végén kerül sor. (3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz. (4) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagyonával való rendelkezés, általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, pályázat tárgyalásakor. (5) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival. IV. Fejezet A Képviselő-testületi ülés rendje A jelenlét megállapítása 12.§ (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá. (2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát. (3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása 13.§ A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét. A testületi ülés lefolytatása 14.§ (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: (a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, (b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (3) Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 15 perc lehet. (4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
Az ülés rendjének fenntartása 15.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során: (a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ; (b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; (c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A képviselő kizárása 16.§ (1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell. (2) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott vagy a) visszavonja vagy b) újratárgyalja. A szavazás módja 17.§ (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. (2) A szavazás kézfelemeléssel történik. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni. (5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát. (6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség. (7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén. Titkos szavazás 18.§ (1) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető. (2) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.
(3) A titkos szavazást követően a jegyző a Képviselő-testület egy, az ügyben nem érintett tagjával együttesen megszámolja a szavazatokat, az eredményt ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni. A képviselő-testületi határozat 19.§ (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat. (2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet. V. fejezet Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai 20.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: (a) polgármester (b) alpolgármester (c) képviselő (d) jegyző (2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. (3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására. (4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. (5) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani rávezetve a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről. (6) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván. (7) A rendeletek eredeti példányának a beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 21.§ (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. VI. Fejezet A Képviselő-testület bizottságai 22.§ (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. (2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti. (4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet: a) a polgármester; b) az alpolgármester.
(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnökén kívül a jegyző írja alá. (6) Feladat és hatáskörében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság: - Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és szervei éves költségvetését, azok éves beszámolóit, valamint a Hivatal gazdálkodását. - Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli. A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét. A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról. - Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést. - Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére. (7) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat. Az összeférhetetlenség 23.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát. (2) A polgármester a kezdeményezést 30 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni. (3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni. (4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót. (5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról. VII. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester, alpolgármester 24.§ (1) A polgármester a megbízatását tiszteletdíjasként látja el. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
(a) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek; A jegyző 25.§ (1) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal jáki székhelyén dolgozó adóügyi vezető tanácsos látja el. (2) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi. A közös önkormányzati hivatal 26. § (1) Ják és Nárai Községek Önkormányzatai a Mötv. 84.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. április 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn. (2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. VIII. Fejezet A társulások A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok 27.§ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt: a) Kommunális Üzemeltető - és Építő Szervezet Társulása, melynek feladata településüzemeltetési feladatok körébe tartozó kommunális szennyvíz gyűjtése, tisztítása, szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági hasznosítása, szilárd hulladék gyűjtése, tárolása, közterületek fenntartása, építése, környezetvédelmi feladatok ellátása, önkormányzati tulajdonú építmények fenntartása, üzemeltetése, építése, egyéb kommunális és infrastrukturális létesítmények fenntartása, építése, községgazdálkodási szolgáltatás, egyéb vendéglátási tevékenység, szálláshely-szolgáltatás; ingatlan-bérbeadás, üzemeltetés; egyéb máshová nem sorolható építés, közösségi, társadalmi tevékenységek ellátása, hatékonyabb megvalósítása. b) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása. c) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
IX. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés közmeghallgatás, lakossági fórumok 28.§ A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés eljárási rendjét. 29.§ (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell. (3) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. 30.§ (1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat. (2)Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. X. Fejezet Az önkormányzat vagyona 31.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. XI. Fejezet Záró rendelkezések 32.§ (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2005. (XII.14.) önkormányzati rendelete és 7/2010. (X.20.), 9/2010. (XI.25.), 13/2010.(XII.16.), 21/2012.(X.1.) módosításai. Ják, 2013. november 28.
/: Szemes István:/ polgármester
/: Németh Melinda:/ jegyző
Záradék: A rendelet 2013. december 6-án kihirdetésre került. Ják, 2013. december 6.
/:Németh Melinda:/ jegyző
