I. Fejezet Általános rendelkezések

A Griff Íjász Egyesület Elnökségének 1/2014/(12. 17.) ELN. sz. Határozata az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Az Egyesület Alapszabályát és a 2011. évi CLXXV tv. és a 2011. évi CLXXXI. tv. előírásait figyelembe véve a Griff Íjász Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Szervezeti és Működési Szabályzatát az Elnökség az alábbiakban határozta meg.

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§.) A szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a Griff Íjász Egyesület (továbbiakban Egyesület) alapszabálya alapján készült. 2.§.) Az SzMSz tartalmazza az egyesület adatait és egyéb szabályozásokat, melyek az egyesület hatékony működését biztosítják. 3.§.) Az egyesület legfontosabb adatai: A sportegyesület megnevezése: Griff Íjász Egyesület Rövidített név: GIE Székhely: 4183, Kaba Mártírok utca 4. Levelezési cím: 4183, Kaba Báthory István utca 22 Alaptevékenység: az Alapszabály II. fejezetében meghatározottak Az alapítás éve: 2008 Működési terület: területi Az egyesület hivatalos weboldala: www.griffijaszegyesulet.hu Adószáma: 18996861-1-09 Bankszámlát vezető pénzintézet: Kereskedelmi és Hitelbank Bankszámla száma: 10403459-50505053-56531003 Az intézmény felügyeleti szerve: Debreceni Törvényszék Iratőrzési cím: 4183, Kaba Báthory István utca 22 4.§.) Az egyesület jogállása Az egyesület önálló jogi személy. Vezetője és képviselője az elnök, akit a küldöttgyűlés választ öt évre. 5.§.) Az SzMSz hatálya kiterjed: (1)az egyesület tisztségviselőire, (2)az egyesület tagjaira, (3)az elnökségre, (4)az ellenőrző bizottságra, (5)az egyesület szakosztályaira, azok vezetőire, tagjaira (6)az egyesület szolgáltatásait igénybe vevőkre (7)az egyesület alkalmazottjaira

1

6.§.) Az SzMSz területi hatálya kiterjed: (1)az egyesület edzésire, (2)az egyesület által szervezett rendezvényekre, (3)az egyesület által fent tartott létesítmények területére, (4)az egyesület hivatalos internetes oldalaira. 7.§.) Az egyesület célja, tevékenysége és feladatai Az egyesület céljait, tevékenységeit és feladatit az alapszabály II. fejezete tartalmazza.

II. Fejezet Az egyesület működésével kapcsolatos főbb szabályok 8.§.) Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az egyesület tagjainak, alkalmazottjainak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteni. A televízió, a rádió, az írott és az elektronikus sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetében be kell tartani a következő előírásokat: az egyesületet érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az elnökség, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok helyességéért, a pontosságáért és a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, illetve az egyesület jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelyek idő előtti nyilvánosságra hozatala az egyesület tevékenységében zavart, az egyesületnek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készült riport kész anyagagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 9.§.) Az egyesülettel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a megbízási (munka) szerződésben kell rögzíteni. 10.§.) Saját tulajdonú gépjármű használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkori adójogszabályok határozzák meg. Saját gépkocsi használatár jogosul az egyesület tagsága, tisztségviselői minden olyan utazáshoz, amely az egyesület működésével, versenyre való eljutással kapcsolatban van, valamint az egyesület vezetőségének a használt gépjármű adatait tartalmazó okmány és a gépjármű vezetőjének, személyi igazolványának, lakcímkártyájának, adókártyájának, jogosítványának másolatát köteles leadni. Amennyiben ezen iratok nem érkeznek, be az adott hónap utolsó napjáig a költségtérítés kifizetése nem történik meg. A kifizetés

2

összege a megtett km-ek alapján a NAV honlapján közzétett fogyasztási adatok, és az aktuális hónapra vonatkozó üzemanyag ár alapján történik. A távolság meghatározása a www.utvonalterv.hu által megadott adatok alapján lesznek elszámolva. 11.§.) Az egyesület tagjainak kártérítési kötelezettsége A sportoló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan eszközökben bekövetkezett hiány esetén, amelyiket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat átvételi elismervény alapján vett át. Az egyesületből kizárt tagnak kártérítést kell fizetnie, amennyiben a kizárás abból az okból adódik, hogy harmadik félnek kárt okozott ekkor a tagnak nem csak a kár összegét kell kifizetnie az egyesületnek, hanem a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összeget. 12.§.) A kapcsolattartás rendje és szabályai Az egyesület feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében az elnökség, az ellenőrző bizottság és a szakosztályok szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik a másik szervezeti egység működését érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelességük van. A tagoknak a belépéskor regisztrálniuk kell az egyesület honlapján, www.griffijaszegyesulet.hu oldalon, amely az egyesület hivatalos oldala. Ezen oldalon keresztül hatékonyabb az adatközlés a tagok illetve a vezetőség felé. Ez a honlap teljes értékű tagnyilvántartónak minősül, ahol a vezetőség a tagok tagdíj befizetését is nyilvántartja. Az egyesület vezetősége a küldöttgyűlés idejét, helyét és tárgysorozatát csak a hivatalos internetes felületein teszi közzé. 13.§.) Kiadományozás rendje Az egyesület tulajdonát képező felszereléseket, sporteszközöket az elnök és a szakosztályvezető jogosultak kiadni az egyesület szolgáltatásait igénybe vevők számára. A kiadományozás tényét írásban kell rögzíteni, feltüntetve a kiadott tárgy megnevezését, a használat időtartamát, a használó nevét és elérhetőségét, aláírásával igazolt anyagi felelősségvállalását. Az egyesület rendszeres foglalkozásaira az edző veszi át a felszereléseket és teljes anyagi felelősségvállalással tartozik azok után. Az edzéseken keletkezett károkról nyilvántartást vezet, pontosan megjelölve, hogy ki okozta a kárt, és milyen kárt pl.: törés, elvesztés. 14.§.) Bélyegző használata Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az egyesület bélyegzőit az erre a célra kijelölt, valamelyik elnökségi tag köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az egyesületben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: - elnök, - titkár, - alelnök Az átvevők személyesen felelősek a cégbélyegzők megőrzéséért.

3

15.§.) Az egyesületen belül működő értekezletek rendje (1) A küldöttgyűlést évente kétszer az elnökség hívja össze az Alapszabályban meghatározott rend szerint. (2) Az elnökségi ülések összehívása az elnök feladata negyedévente legalább egyszer, de ha valamely határozat vagy az elnökség hatáskörébe utalt döntés nem tűr halasztást, az elnök az elnökségi ülést ennél gyakrabban, akár sürgősséggel is összehívhatja. Az elnökség ülésein meghívottak is részt vehetnek, de ők szavazati joggal nem rendelkeznek.

III. Fejezet Az egyesület számviteli politikája I. rész Általános rendelkezések 16.§.) A szabályzat célja: A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv. tv.), és a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak. 17.§.) Általános szabályok (1) Az egyesület a kettős könyvvitelt magyar nyelven vezeti, melyet a magyar forintban a naptári év végén lezár. Az alapító okirat szerint az alaptevékenysége körében áfa mentesség fennáll. (2) Üzleti év: megegyezik a naptári évvel, a mérleg fordulónapja: december 31. (3) Beszámoló tartalma: mérleg, eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet, tájékoztató adatok (lásd mellékletek) (4) Mérlegkészítés időpontja: a gazdasági év fordulónapját követő év március 31. napja. (5) Az egyesület gazdasági évéről készült beszámolója nem tartozik könyvvizsgálati kötelezettség alá. Beszámoló letétbe helyezése szükséges az OBH-nál, közzététele: honlapon és a székhelyen előre egyeztetett időpontban megtekinthető (6) Beszámoló elfogadására, jóváhagyására jogosult: a küldöttgyűlés (7) Elfogadási határidő: tárgy évet követő április 30-ig.

4

II. rész Értékelési előírások 18.§.) A számviteli törvény az eszközök értékelési szabályaihoz feltételként rendeli a jelentős és tartós fogalmának meghatározását. Az egyesület ezeket a kritériumokat eszköz csoportonként a következő értékekben határozza meg: (1) Az egyesület belső bizonylatot állít ki a mérlegkészítés időszakában, abban az esetben, ha a tárgyi eszköz, az immateriális javak vásárlásáról a számla nem érkezett meg, de a teljesítés a mérleg fordulónapjáig megtörtént, ez alapján kerül a nyilvántartásba az eszköz. A számla megérkezésekor a számla szerinti és a belső bizonylat értéke közötti különbözettel akkor módosítja az adott eszköz értékét, ha a különbözet jelentős. A különbözet akkor minősül jelentősnek, ha az meghaladja a számla szerinti érték 10 %-át. (2) Az egyesület a vásárolt készlet bekerülési értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, jogszabályi előírás) alapján állapítja meg abban az esetben, ha a megfelelő bizonylat a mérlegkészítésig nem érkezett meg, de a teljesítés a mérleg fordulónapjáig megtörtént. A megállapított érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel akkor módosítja az adott készlet értékét, ha az jelentős és az adott készlet a végleges bizonylat megérkezésekor megvolt. A különbözet akkor minősül jelentősnek, ha az meghaladja az adott készlet bekerülési értékének a 10 %-át. Abban az esetben, ha a különbözet jelentős, de a készlet már nincs meg, az anyagköltséget kell módosítani. 19.§.) Az egyesület tevékenységéből adódóan saját termelésű készlettel nem rendelkezik. 20.§.) Források értékelése: A kötelezettségek között szereplő, vevőktől forintban kapott előlegeket a ténylegesen befolyt összegben kell szerepeltetni a mérlegben. 21.§.) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásával az egyesület nem él. 22.§.) Kis összegű követelések értékelése: A kis összegű követelésnek (Sztv. 55. § (2) az egyesület vevőnként (partnerenként) 20 ezer Ft alatti tételeket nem minősíti.

III. rész Az amortizáció elszámolása 23.§.) A terv szerinti értékcsökkenési leírás (Sztv. 52 §) elszámolása a használatbavétel időpontjától történik, a bekerülési értékből kerül elszámolásra. 24.§.) Immateriális javaknál: a vásárolt eszközöket a tényleges teljesítés napján, a vásárolt tárgyi eszközöket a számla alapján kell nyilvántartásba venni. 25.§.) Az értékcsökkenési leírás számítási módja: valamennyi eszközre lineáris. 26.§.) Értékcsökkenés összegének számítási alapja: minden eszköznél a bruttó érték.

5

27.§.) Értékcsökkenés elszámolása a nullaösszegű nettó értékig, vagy az előre meghatározott maradványértékig, a nyilvántartásból történő kivezetés időpontjáig történik, ha a nettó érték még nem érte el a nulla értéket. 28.§.) Kisösszegű immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése Az egyesület az 100 ezer Ft alatti egyedi bekerülési értéket el nem érő vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket és tárgyi eszközöket a használatba vételkor egy összegben leírja. 29.§.) Egyéb esetekben az egyesület az alábbi leírási kulcsokat alkalmazz: (1) egyéb berendezések, felszerelések, gépek: 14,5 %, (2) számítástechnikai eszközök: 33 %. (3) szellemi tulajdon: 16,7 % 30.§.) Az egyesület az egyes eszközöknél egyedi értékelés alapján állapítja meg, hogy az immateriális javak, tárgyi eszköz tartósan szolgálja, vagy már nem szolgálja a tevékenységet, ezért minden évben leltárkészítéskor az Elnök igazolja, hogy az eszközt az egyesület ténylegesen használja. Az Elnök javaslatot tehet a kivonásról, ha az eszköz használhatatlan.

IV. rész Értékhelyesbítés 31.§.) Az egyesület nem él a /Sztv. 57 § (3)/ piaci értéken történő értékelés lehetőségével. 32.§.) Készletek nyilvántartása Az egyesület a vásárolt készletekről mennyiségi nyilvántartást nem vezet. A vásárolt készleteket a felhasználáskor azonnal költségként számolja el. 33.§.) Az egyesület tartalékot nem képez.

IV. Fejezet Az egyesület pénzkezelési szabályzata 34.§.) A pénzkezelés átfogó szabályozásával alapozza meg az Egyesület az adminisztrátori feladatokat ellátó személy hatásköreit és felelősségeit. 35.§.) Az Alelnök feladata az Egyesület pénzügyi tervének elkészítése; a teljesítés figyelemmel kísérése, értékelése. 36.§.) Gondoskodni kell az Egyesület fizetőképességének, likviditásának megtartásáról. 37.§.) Az Elnök gondoskodik mindazon nyilvántartások kialakításáról és folyamatos

6

vezetéséről, amelyek az Egyesület pénzügyi helyzetének áttekinthetőségét biztosítják. 38.§.) Az Elnök feladata különösen: - kapcsolattartás a számlavezető bankkal; - a Társaság pénzforgalmának bonyolítása; - számlák kiállítása, beérkező számlák kezelése; - esetleges fizetési viták rendezése; - biztosításokkal kapcsolatos ügyintézés; - készpénz kezelés felügyelete. 39.§.) Az Egyesület külön pénztárral nem rendelkezik. A pénzszükségletét a saját bevételeiből és a szervezet bankszámlájáról felvett készpénzzel biztosítja. Pénzkezeléssel a titkár kerül megbízásra. 40.§.) Utalványozás (1) Az utalványozó a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését jogosult elrendelni. Utalványozó: az Egyesület elnöke. (2) A kiadási bizonylatokat (a hozzátartozó számlával, számlákkal együtt), az Egyesület elnöke jogosult utalványozóként aláírni. Az aláírásokkal elismeri a kifizetések, bevételek jogosságát, mértékéért felelősséggel tartozik. 41.§.) A pénztárban tartható készpénz mértéke (1) A házipénztárban tartható készpénz összegét maximálisan 25 ezer Ft-ban határozza meg az Egyesület. . (2) Az Egyesület a készpénz tárolására pénzkazettát biztosít – külön zárható szekrényben. (3) A pénztárban a forgalomban nem lévő bankjegyek és érmék nem lehetnek, ha pénzt átvevő hamis vagy hamisnak látszó bankjegyet, érmét kap, arról jegyzőkönyvet kell felvenni, hogy hol kitől, mikor kapta a bankjegyeket és érméket, és értesíteni kell a megfelelő szerveket (MNB, BM). (4) A házipénztárba bevenni és kivenni pénzt számla és be – illetve kifizetési bizonylattal lehet, melyet az elnök utalványoz. 42.§.) A házipénztár működése (1) A pénzmozgásokról bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyeket időrendi sorrendben kell rögzíteni. A bizonylatokat tintával, félre nem érthető módon kell kiállítani. A kiadási és bevételi pénztárbizonylat tömböket a szigorú számadású nyilvántartásba be kell vezetni a felhasználást megelőzően. (2) Az egyesület a ki és bevételi bizonylatokat számítógépes rendszerben rögzíti. (3) Szigorú számadású nyomtatványok még a számlatömbök.

7

(4) Bevételi és kiadási pénztárbizonylat: Jómagam Bt Házi kassza programjával készíti az egyesület. A pénztárbizonylatoknál az első példány a mellékletekkel együtt alapbizonylata a könyvelésnek. (5) Elszámolásra előleget az Egyesület nem ad ki. 43.§.) A pénztáros feladata: - a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, - a forgalom bizonylatolt lebonyolítása a pénzügyi fegyelem betartásával; - gondoskodás a napi pénzforgalom lebonyolításához szükséges pénzösszeg rendelkezésre állásáról; - a pénztári bizonylatok érvényességének, alaki és tartalmi helyességének ellenőrzése; - a pénztárral kapcsolatos elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartása; - a pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok őrzése, kezelése, a pénzügyi fegyelem betartása; - az üzleti titkok, illetve a tevékenységre vonatkozó alapvető fontosságú információk megőrzése; - vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartása. 44.§.) A pénztárost távolléte esetén az Egyesület Elnöke által kijelölt tag helyettesíti. A pénztáros helyettesítésekor a helyettes feladatai a pénztáros feladataival azonosak, felelőssége a pénztáros felelősségéhez igazodik. 45.§.) A kerekítési kötelezettség és a kerekítés szabályai (1) Az 1 és a 2 forintos címletű érmék bevonása miatt a forintban, készpénzzel történő fizetés esetén, ha a pénztárból kifizetendő, illetve bevételezendő végösszeg nem 5 forintra, vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy a kerekítési szabály alapján kell a kifizetés, illet ve a befizetés fizetendő végösszegét meghatározni és a kötelezettséget teljesíteni. (2) A kerekítés szabályai: a) a 0.01 forinttól 2, 49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; b) a 2.50 forinttól 4.99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; c) az 5,01 forinttól 7.49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; d) a 7.50 forinttól 9.99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni. 46.§.) A pénztár ellenőrzésére az Egyesület Ellenőrző bizottsága jogosult. 47.§.) A pénztárellenőr vizsgálja: - az alapbizonylatokat hitelességi szempontból, hogy azokat az arra jogosult személyek utalványozták-e; - a kiadási és bevételi bizonylatokhoz a pénztáros csatolta-e a szükséges alapbizonylatokat; - az egyes gazdasági események dokumentálása szabályszerűen történt-e; - a bizonylatokon nincsenek szabálytalan javítások; - megtörtént-e a szabályzatban előírt módon az alapbizonylatok érvénytelenítése; - a pénzkifizetések a szabályzatban meghatározott módon történtek-e. 48.§.) Az ellenőrnek meg kell vizsgálnia az alapbizonylatot abból a szempontból, hogy az tartalmi, formai szempontból megfelel-e, másrészt, hogy a pénztári bizonylat adatai

8

megegyeznek-e az alapbizonylat adataival. 49.§.) A pénztárjelentés, valamint a kimutatott értékkészlet meglétének ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy - a pénztárjelentésben rögzített tételekhez megtalálhatók-e a pénztári és alapbizonylatok; - pénztárzárás alkalmával a pénztárjelentésben szereplő pénzkészlet összege egyezik-e a tényleges pénzkészlettel; - a készpénzen kívüli egyéb értékek nyilvántartása naprakész-e. 50.§.) A pénztári ellenőrzés tényét a pénztárkönyvben a pénztárellenőrnek kézjegyével el kell látni. 51.§.) Abban az esetben, ha a házipénztári zárlat ellenőrzésekor a készpénzkészletben eltérést állapít meg a pénztárellenőr, akkor köteles az eltérés rendezéséről intézkedni. 52.§.) A pénztáros havonta készít pénztárzárást. A pénztárzárást a pénztárellenőr minden alkalommal ellenőrizni köteles. 53.§.) A pénztár soron kívüli ellenőrzését bejelentés nélkül, váratlanul kell végrehajtani. Soron kívüli ellenőrzés idejére a pénztár működését fel kell függeszteni. 54.§.) Soron kívüli ellenőrzés esetében pénztárzárást kell készíteni, majd a pénztárellenőr ellenőrzése mellett a pénztáros címletenként megszámolva összesíti a pénztárban található készpénzt. Az összeget egyeztetni kell a pénztárzárás során kimutatott összeggel. Összegezni kell továbbá a pénztárban található egyéb értékeket. 55.§.) A soron kívül lefolytatott ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a pénztárzárás eredményét, és az esetleges hiányt, vagy többletet. A pénztárost az eltérésre nyilatkoztatni kell. 56.§.) Amennyiben a pénztárban hiány mutatkozik, azt a pénztárosnak kell megtérítenie, kivéve, ha bizonyítható, hogy a hiányt más személy szándékos károkozása, bűncselekménye, vagy vis maior okozta. 57.§.) A pénztárbizonylatok ellenőrzése során az ellenőrzésnek ki kell terjednie: - a készpénzes értékesítések tételei bevételezésre kerültek-e; - bankszámláról felvett pénz bevételezése megtörtént-e; - kifizetések bizonylatainak összegszerűsége megegyezik-e az alapbizonylatokon feltüntetett adatokkal; - az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartásánál az elszámolás megfelelő időben megtörtént-e. 58.§.) A pénztárbizonylatokat formai és tartalmi szempontból egyaránt ellenőrizni kell.

V. Fejezet Az egyesület leltározási szabályzata 59.§.) A leltározás az Egyesület tulajdonát képező, használatába, kezelésébe adott eszközök és azok forrásai, illetve a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglevő

9

állományának (mennyiségének) megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a hiányok és többletek megállapítása és azok rendezése (elszámolása) is. 60.§.) Az értékelés az Egyesület tulajdonát képező, kezelésébe, használatába adott tartós és 100 ezer Ft. feletti eszközök és azok forrásai forintértékének meghatározását jelenti. Ide tartoznak azok a kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak, amelyek az elnök döntése alapján több éven át szolgálják az egyesület érdekeit. 61.§.) A leltározás a helyiségleltár alapján egyeztetéssel történik.

VI. Fejezet Az egyesület selejtezési szabályzata 62.§.) A selejtezési eljárásba vont vagyontárgyakat annak érdekében, hogy a többi vagyontárggyal ne legyenek felcserélhetők, elkülönítetten kell tárolni. 63.§.) A selejtezéshez szükséges dokumentumok: tárgyi eszközöknél az egyedi nyilvántartó lap másolata, vagy annak adatai, a tárgyi eszköz dokumentációja, feleslegessé válásra vagy selejtezésre vonatkozó bizonyító iratok (jegyzőkönyv, szerviz javaslat, minőségi igazolás stb.) 64.§.) Selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a selejtezésre kerülő eszköz megnevezését, azonosítási számát 65.§.) A selejtezett vagyontárgyakat általában nem kell megsemmisíteni vagy használhatatlanná tenni. Ezt csak abban az esetben kell elrendelni, ha a megsemmisítést hatósági előírás teszi kötelezővé (pl.: gyógyszerek, romlott élelmiszerek, radioaktív anyagok esetében). 66.§.) Szoftverek selejtezésére vonatkozó különleges eljárási rend A szoftverek selejtezése az azt működtető tárgyi eszközről történő eltávolítással és – amennyiben rendelkezésre áll - a telepítéshez szükséges adathordozó megsemmisítésével történik. Szoftverek selejtezését külön jegyzőkönyvbe a fentiek szerint kell rögzíteni.

10

VII. Fejezet Záró rendelkezés 67.§.) A szervezeti és működési szabályzat az alapszabállyal együtt érvényes. 68.§.) (1) Jelen szervezeti és működési szabályzat 2015. január 1-én lép életbe. (2) Az SzMSz-t az Egyesület elnöksége elfogadta. Kelt: Kaba, 2015.01.11.

……...………………………………… az Egyesület elnöke

……...………………………………… az Egyesület alelnöke

……...………………………………… az Egyesület Titkára

11