Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2013. (XI.04.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában és a 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja és hatálya 1. § (1) A rendelet célja, hogy egységesen szabályozza Kiskunfélegyháza város közigazgatási területén a közterületek és városrészek elnevezését, elnevezésének védetté nyilvánítását, megváltoztatását; továbbá az utcanév- és házszámtábla elhelyezésének a rendjét a város működéséhez szükséges helyszíni tájékozódási feltételek jobbítása érdekében. (2) A rendelet hatálya Kiskunfélegyháza város közigazgatási területére, minden természetes személyre és a székhellyel rendelkező jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, az ingatlan-nyilvántartásban külön helyrajzi számon szereplő ingatlanra és a szabályozási terv által kijelölt területre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt része. 2. Házszám: Az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti és a többlakásos épületben lévő egyes lakásoknak az utca házsorában elfoglalt egyedi számszaki megjelölése. 3. Házszámtábla: függetlenül annak jellegétől az ingatlan házszámát jelző, az ingatlanon elhelyezett tábla vagy szám.. 4. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. 5. Közterületnév: a bel- és külterületi közutak és terek rendszerint út, utca, tér, park, köz, sétány stb. utótagot tartalmazó neve. 6. Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része. 7. Utcanévtábla: függetlenül annak jellegétől a közterület nevét tartalmazó, a közterületen elhelyezett tábla. 8. Városrésznév: a város központi belterülete (átfedések nélkül, pontosan körülhatárolt) részeinek, továbbá a központi belterülettől elkülönülő – lakott vagy lakatlan – egyéb belterületnek, valamint külterületnek a neve.
II. fejezet A közterületnevek 3. A közterületek elnevezése 3. § (1) Kiskunfélegyháza városában minden közterületet el kell nevezni és minden külterületi helyet el lehet nevezni. (2) A lakótelepek épületei közötti szerviz utakat, továbbá a mezőgazdasági célú és a lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni. (3) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új útszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel. (4) Ha a közterület a városrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik és ezáltal egységes közterületként megszűnik, az elkülönült közterületrészeknek más nevet kell adni. (5) A városrészek elnevezésére a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 4. § (1) A közterület elnevezése előtagból és utótagból áll. (2) A város közigazgatási területén több azonos elnevezésű közterület – ide nem értve az egymás folytatásában lévő, de különböző helyrajzi számon szereplő utakat, utcákat – nem lehet. (3) Meglévő közterület nevét az új elnevezéseknél nem lehet felhasználni, kivéve, ha a közterület korábbi nevének visszaállítására kerül sor. (4) A közterületnév előtagja a) személynév, b) földrajzi név, c) szimbolikus név, d) tárgy, növény, állat neve vagy e) fogalom lehet. (5) A közterületnév utótagja a) utca, b) út, c) tér, d) köz, e) sor, f) fasor, g) körút, h) park, i) tanya, j) szőlő, k) major vagy l) telep lehet. (6) A közterület elnevezésekor törekedni kell arra, hogy a) az elnevezés rövid és közérthető, a magyar nyelvhelyesség szabályainak megfelelő legyen, b) az elnevezés a többitől írásban is, hangzásban is jól megkülönböztethető legyen, c) ugyanabban a városrészben tálalható és hasonló beépítettségű közterületek egy adott fogalomkörből származó néven kerüljenek elnevezésre,
d) az elnevezés tükrözze a helyi hagyományokat, helytörténeti kutatások eredményeit a lakosság élő névhasználatát és e) az emlékállító nevek előnyt élvezzenek az irányjelölő és a helyhez kötődő utcanevekkel szemben. (7) A közterület elnevezésekor figyelemmel kell lenni a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 14. § (2)(3) bekezdésében és b) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdés c) pontjában foglaltakra. 5. § (1) A személyről történő elnevezés során törekedni kell arra, hogy az elnevezés olyan személynek állítson emléket a) akinek közismert tevékenysége a társadalmi haladást, a nemzet szellemi, anyagi gyarapodását szolgálta, és személye közmegbecsülésnek örvend, b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ez által személyének emléke megőrzésre méltó, vagy c) akinek a város életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Kiskunfélegyháza egészének vagy egy részének fejlődéséhez. (2) Élő személyről közterületet elnevezni nem lehet. Az elhunyt személy halálát követően a róla történő közterület elnevezésre időkorlát nélkül sor kerülhet. (3) Utcát elnevezni külföldi állampolgárságú személyről is lehet, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes értékeit gyarapította, vagy jelentős szerepet játszott Magyarország vagy Kiskunfélegyháza életében. (4) A személyről történő elnevezés esetén a közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel. (5) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség csak így ismert, illetőleg az elnevezés egy családról történik. (6) A (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a névadó személy a) nem eredeti nevén vált ismertté vagy b) foglalkozása, hivatása, egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez. 4. A közterületnév védetté nyilvánítása 6. § (1) A helytörténeti, várostörténeti értékű közterületneveket védetté lehet nyilvánítani. (2) A védetté nyilvánításra a közterületek elnevezésének szabályait kell alkalmazni. 5. A közterületnév megváltoztatása 7. § (1) A közterület nevét az elnevezés időpontját követő 10 éven belül nem lehet megváltoztatni. (2) A védett közterületnevet megváltoztatni nem lehet. (3) A közterületnév megváltoztatására a közterületek elnevezésének szabályait kell alkalmazni. 6. A közterületnév megszűnése 8. § A közterületnév külön hatósági döntés nélkül megszűnik a közterület – városrendezés, beépítés vagy más módon történő – megszűnésével.
III. fejezet A házak számozása 7. Az ingatlanok számozása belterületen 9. § (1) A belterület közterületein minden önálló ingatlant (földrészletet), amelyen épületet, lakást, házat vagy egyéb célra szolgáló építményt (a továbbiakban: épület) létesítettek házszámmal kell ellátni. A lakótelkeket telkenként kell számozni. (2) Új építési területen a közterületek elnevezését követően a beépítési mód figyelembevételével az ingatlanok számozását el kell végezni. (3) Belterületbe vont ingatlan a belterületi számozási rend szerint új számozást kap. 10. § (1) A számozás arab számokkal történik. (5) Telekosztás esetén – ha annak lehetőségét a közterület számozásánál nem vették előzetesen figyelembe – a keletkező új telket a közrefogó telkek számai közül a kisebb számú házszámához illesztett A, B, C, stb. alátöréssel kell ellátni (pl. 12/A, 12/B, 12/C, stb). (2) A házszámozás római számmal vagy csak betűvel nem történhet. (3) Egy közterületen két azonos házszám nem lehet. 11.§ (1) A belterületi épület házszámának megállapításakor beépítettnek tekintendő a közterületről nyíló beépítetlen vagy olyan telek, amelyre építési engedélyt még nem adtak ki, de a beépíthetőség feltételeinek megfelelő kialakítású. (2) Egy helyrajzi számon nyilvántartott üzletek, üzemek, telepek, intézmények és az ott elhelyezett szolgálati lakások egy házszámot kapnak. (3) Ha az üzlet (műhely) lakóépület alatt van, számozása az épület számozásához igazodik. (4) Úszótelkeken elhelyezett lakóépületet lépcsőházanként kell számozni. (5) Több közterülettel határos ingatlan minden olyan közterület felé eső oldalán házszámot kap, ahonnan önálló rendeltetési egység bejárata nyitható. (6) Ha a kialakult számozási sorrendet az azt követő telekalakítás (összevonás) során kialakult új ingatlanon vagy ingatlanokon épített lakóház számozása megzavarná, a házankénti számozástól el lehet térni akár kettős számot alkalmazva (pl. 1-3., 2-4.) akár betűvel történő alátöréssel (pl. 5/A, 5/B). Egyéb esetben több lépcsőházas épületeket lépcsőházanként kell házszámmal ellátni. 12. § (1) Az utca jellegű közterületen a házszámozás a városközponthoz legközelebb eső utcavégtől, illetve a felsőbbrendű útvonaltól jobb oldalon 1-től kezdődő folyamatosan növekvő páratlan, bal oldalon 2-től kezdődő folyamatosan növekvő páros arab számokkal történik. (2) A sor jellegű közterület házszámozása folyamatos. (3) A tér, liget, park és, hasonló jellegű közterületek melletti épületek házszámozása 1-től kezdődő folyamatosan emelkedő számsorrendben, az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a becsatlakozó legmagasabb rendű úttól kiindulva utca bal oldalán kezdődik és a jobb oldalán ér véget. (4) E rendeletnek megfelelően a már meglévő számozást is át kell alakítani. (5) Kialakult helyzet esetén el lehet térni a terek számozására vonatkozó szabálytól, valamint az utcák számozásában meglévő, betűvel alátört számok megváltoztatásától, ha egyébként a számsorrend hiánytalanul növekvő. (6) A számozás irányától csak kialakult helyzet esetén szabad eltérni.
8. Az ingatlanok számozása külterületen 13. § Külterületen számmal kell ellátni a) az állandó lakás céljára szolgáló épületeket (tanyák), függetlenül attól, hogy engedéllyel vagy engedély nélkül épültek; b) a részben vagy egészben lakás céljára – építési engedéllyel és fennmaradási engedéllyel – engedélyezett és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető külterületi épületingatlanokat; c) az ipari vagy mezőgazdasági létesítményeket (telepek, majorok) és d) a birtokközpontokat. 14. § (1) A város külterületén az 1978-ban készült ingatlan-nyilvántartási térkép adatainak megfelelően kialakított 13 körzeten belül az ingatlanok számozása a kialakult helyzet szerint folyamatosan növekvő arab számokkal történik. (2) Az (1) bekezdés alól kivételt képeznek azok a külterületi beépítésre szánt területek, amelyeken az építési övezetbe sorolt ingatlan előtti közterületet a képviselő-testület határozattal elnevezi (utca, tér, park stb.). Ezek esetében az ingatlanok számozására a belterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni oly módon, hogy házszámot csak lakóépületek, illetve üzemi-ipari-szolgáltató tevékenységet folytató létesítmények kaphatnak. (3) Új ingatlant a körzeti beosztásnak megfelelően a legközelebb eső ingatlan házszámához illesztett A, B, C, stb. alátöréssel kell ellátni (pl. 1/A, 1/B, 1/C, stb). (4) Tartósan fennmaradó tanyás területen számmal ellátott létesítmény (lebontott tanya, üzem, major, stb.) helyén emelt új létesítményt a régi számmal kell ellátni.
IV. fejezet Az utcanév- és házszámtáblák 9. Az utcanévtábla 15. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól segítő utcanévtáblákon kell feltüntetni. (2) Az utcanévtábla kihelyezése, karbantartása és pótlása a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetésért felelős szervezeti egységének feladata. (3) Az utcanévtáblát az utcák végein és minden útkereszteződés minden oldalán ki kell helyezni. (4) Az utcanévtáblát a saroktelek kerítésén, ennek hiányában a saroképületen, vagy külön tartószerkezeten kell elhelyezni. (5) Növényzetre utcanévtáblát elhelyezni tilos. (6) Az utcanévtábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa vagy használója tűrni köteles. (7) Az utcanévtáblák kihelyezéséről a kihelyezésért felelős szerv köteles értesíteni a) a közszolgálati szerveket, b) közüzemeket és c) a kihelyezéssel érintett ingatlan ca) tulajdonosát, cb) kezelőjét vagy cc) használóját. (8) A megváltozott utcanevek tábláit a tájékozódás zavartalansága érdekében az elnevezéstől számított egy évig eredeti helyükön kell hagyni, és piros színű, átlós áthúzással kell ellátni. Az új utcanévtáblát az áthúzott régi tábla mellé kell felszerelni. A régi utcanévtáblát egy év múltán az elhelyező szervnek kell eltávolítani.
16. § (1) Az utcanévtáblán az utcanév elő- és utótagját rövidítés nélkül kell feltüntetni. (2) Az utcanévtáblán fel lehet tüntetni az adott utcaszakasz első és utolsó házszámát és a házszámnövekedés irányát. (3) Az utcanévtáblán feltüntetett neveknek meg kell egyezniük az utcanévjegyzékben szereplő írásmóddal. 10. A házszámtábla 17. § (1) A névvel ellátott közterületeken az ingatlanokat, az épületeket és a beépítetlen telkeket a közterületről jól látható házszámot jelző táblával (a továbbiakban: házszámtábla) kell ellátni. (2) A házszámtáblát az ingatlan utcafronti kerítésére, ha az nincs, házfalára kell az ingatlan tulajdonosának elhelyeznie. (3) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről – új épület esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül –, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. 11. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése 18. § Aki a 17. §-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget megsérti a közösségi együttélés szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.
V. fejezet Eljárási kérdések 12. Hatáskör és illetékesség 19. § (1) Első fokon a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a) a közterület elnevezése, b) a közterületnév védetté nyilvánítása és c) a közterületnév megváltoztatása. (2) Első fokon a jegyző, másodfokon a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a) a házszám megállapítása, b) az utcanévjegyzék és az adatainak megfelelő műszaki nyilvántartás vezetése. (3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban véleményező jogkörrel rendelkezik a) a Magyar Tudományos Akadémia a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti esetben és b) a térképészetért felelős miniszter mellett működő Földrajzinév-bizottság a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti esetben. 13. A közterületnévvel kapcsolatos eljárások 20. § (1) Közterületnévre, annak védetté nyilvánítására és megváltoztatására javaslatot tehet: a) a képviselő-testület tagja, b) a polgármester, c) a jegyző, d) a városban működő társadalmi szervezet és
e) az érintett közterületet határoló ingatlanokban életvitelszerűen ott tartózkodó, választójoggal rendelkező ingatlan tulajdonosok több mint fele. (2) A közterületnév megállapítására, védetté nyilvánítására, megváltoztatására vonatkozó javaslatokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, az SZMSZ-ben meghatározott bizottságok véleményével együtt. (3) A közterületnév megállapítása során – helyben szokásos módon közzétett hirdetménnyel, megkereséssel, újság útján, stb. – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek javaslataikkal, véleményükkel részt vehessenek a folyamatban. 14. Az utcanévjegyzék 21. § (1) A város közterületeinek elnevezéséről a városrészek nevéről nyilvántartást (utcanévjegyzéket) és az adatainak megfelelő műszaki nyilvántartást kell vezetni. (2) Az utcanévjegyzék tartalmazza a) az utca sorszámát, b) postai irányítószámát, c) az utca nevét, jellegét, d) a jegyzékbe vétel érvényességének kezdő időpontját, e) a változás előtti utcanevet. (3) A műszaki nyilvántartás tartalmazza a) a település megnevezését, b) a postai irányítószámot, c) az utca nevét, jellegét, d) a ház számát, e) egyéb helymegjelölést (szükség szerint), f) helyrajzi számot, g) a változás előtti utcanevet és házszámot. (4) Az utcanévjegyzék mellékletét képezi az önkormányzati képviselő-testületi határozatok alapján vezetett és folyamatosan korrigált térképi nyilvántartás, amelyen az utcák nevét, az épületek körvonalát és a számozást be kell jelölni. A térképészeti nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal építési ügyekért felelős szervezeti egysége vezeti. 15. A házszámozással kapcsolatos eljárások 22. § (1) Az építéshatósági eljárás tárgyát képező építmények házszámát – e rendelet előírásai szerint – a jegyző mint építésügyi hatóság állapítja meg legkésőbb a használatbavételi eljárás során. (2) A telekalakítás során változó házszámozás tekintetében a telekalakítási eljárásba bevont jegyző szakhatósági állásfoglalása az irányadó. (3) Az építmények meglévő számozásának utólagos rendezése a jegyző általános hatósági hatáskörébe tartozó feladat. (4) A házszámtáblák kihelyezését a jegyző ellenőrzi, a kötelezettség nem teljesítése esetén a Polgármesteri Hivatal építési ügyekért felelős szervezeti egysége a házszámtábla elhelyezését a kötelezett költségére elvégeztetheti.
VI. fejezet Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a házak számozásáról és a házszámtáblák elhelyezéséről szóló 30/2004. (IV. 30.) önkormányzat rendelet Kiskunfélegyháza, 2013. október 31.
Kapus Krisztián polgármester
Dr. Endre Szabolcs jegyző
A rendelet kihirdetve: 2013. november 4. Dr. Endre Szabolcs jegyző
