Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 7/2016. (V.31.), 3/2016. (V.5.) rendeletével módosított 10/2015. (IX.30.) rendelete a Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) egységes szerkezetbe foglalva
Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése alapján kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatában a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések, az önkormányzat és jelképei 1. § (1)
Zsombó Nagyközség közigazgatási területén a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyet a Képviselő-testületbe közvetlenül választott képviselői útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.
(2)
A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2. §
(1)
Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Zsombó Nagyközség Önkormányzata. Az önkormányzat székhelye Zsombó. Címe: 6792 Zsombó, Alkotmány utca 3.
(2)
Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Zsombó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az önkormányzat hivatalos jelképei: a nagyközség címere, zászlaja és pecsétje. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint a helyi kitüntetések és elismerések alapítását, adományozását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(3)
Az önkormányzat illetékességi területe: Zsombó nagyközség közigazgatási területe.
(4)
A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő képviselő és a polgármester, összesen 7 fő. A polgármester az Mötv. alapján tagja a Képviselő-testületnek. Az önkormányzati képviselők nevét, lakcímét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. 3. §
(1)
A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2)
A Képviselő-testület szervei: a) a polgármester; b) a Képviselő-testület bizottságai;
c) a Képviselő-testület hivatala: Zsombói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel; d) a jegyző; e) a társulás. 4. § (1)
A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátáshoz, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2)
A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 5. §
(1)
A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(2)
Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat a) Képviselő-testülete, annak felhatalmazására, b) bizottsága, c) társulása, d) a polgármester, e) a jegyző, f) és helyi népszavazás hozhat. 6. §
A Képviselő-testület a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a munkáját segítő jegyző feladata.
II. FEJEZET Az önkormányzat feladatai, hatásköre 7. § (1)
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket – a törvényben meghatározott kivétel szerint – a polgármesterre és az állandó bizottságokra átruházhat.
(2)
A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. 2
8. § (1)
A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezetbiztosítással egyidejűleg foglal állást.
(2)
Új, önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság.
(3)
Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit. 9. §
(1)
A képviselő-testület – a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre és a bizottságára ruházhatja át.
(2)
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. 10. §
1
(1) A Képviselő-testület bizottságaira átruházott feladat- és hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(2)
A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő jogszabályi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a jogszabály kihirdetését követő képviselő-testületi ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3)
A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján mondhatja ki a feloszlását.
III. FEJEZET A Képviselő-testület működése Ciklusprogram, munkaterv, meghívó 11. § (1)
1
A polgármester ciklusprogramot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely – a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől.
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 1. §-a – Hatályos 2016. május 6-tól
3
(2)
A program tervezetének előkészítéséről, a Képviselő-testület elé terjesztéséről, valamint a végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.
(3)
A programot az általános helyi önkormányzati választást követő hat hónapon belül kell előterjeszteni és elfogadni. 12. §
(1)
A Képviselő-testület működésének alapja az egy éves időszakra elkészített munkaterv.
(2)
A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A polgármester gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei összhangban legyenek. A tárgyévet követő év munkaterv tervezetét minden tárgyév november hó 30. napjáig – helyi önkormányzati választás évében december hó 15. napjáig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(3)
A munkatervnek tartalmaznia kell: a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat, b) a napirend előterjesztőjének és – ha szükséges – véleményezőjének megnevezését, c) a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat.
(4)
A Képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni: a) az alpolgármestertől, b) a bizottságoktól, c) az önkormányzati képviselőktől, d) a jegyzőtől, mint a polgármesteri hivatal vezetőjétől, e) és az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(5)
A munkaterv tervezetének előterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetből kimaradtak.
(6)
Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon kell megjelentetni, azaz annak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezésével, a Zsombói Hírmondó című helyi lapban való közzétételével, valamint a www.zsombo.hu internetes oldalon való megjelentetésével. 13. §
(1)
A Képviselő-testület a munkaterv szerint, de évente legalább hat ülést tart. A Képviselőtestület az üléseit általában a Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében tartja, de kihelyezett ülést is tarthat. A Képviselő-testület 15 napon belüli összehívását – a polgármesteren kívül – a kormány területileg illetékes államigazgatási szervének vezetője, a Képviselő-testület bizottsága, a Képviselő-testület tagjainak 1/4-e indítványozhatja, a napirendet is tartalmazó írásbeli indítványára. A Képviselő-testület rendes üléseit lehetőleg az adott hónap utolsó hetének keddi napján, 16 órára kell összehívni. A polgármester a képviselő-testületi összehívási kötelezettségének 3 napon belül tesz eleget azzal, hogy az ülés időpontját 15 napon belülre tűzi ki. Sürgős, halasztást nem 4
tűrő esetben – amerről a polgármester dönt –, az ülés a legalkalmasabb formában – akár telefonon – is összehívható. (2)
Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek lehetőleg az ülés előtt legalább 5 nappal korábban ki kell küldeni, kivéve, amikor az ülés összehívását a sürgősség indokolja.
(3)
A Képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság Elnöke – hívja össze, az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó – írásban, vagy elektronikus formában kiküldött – meghívóval. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat.
(4)
A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nagyközség lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezésével, a Zsombói Hírmondó című helyi lapban való közzétételével – amennyiben az ülés összehívásának időpontja lehetővé teszi –, valamint a www.zsombo.hu internetes oldalon való megjelentetésével kell értesíteni. 14. §
(1)
A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a Képviselő-testület tagjait.
(2)
Tanácskozási joggal kell meghívni: a) a jegyzőt, b) a polgármesteri hivatal vezető köztisztviselőit, c) a bizottságok nem képviselő tagjait, d) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges, e) továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok teszik kötelezővé.
(3)
A Képviselő-testület ülésére adott esetben meghívandók a nagyközségben működő vallási felekezetek-, és társadalmi szervezetek képviselői, valamint a választókerület országgyűlési képviselője, és a kormány területileg illetékes államigazgatási szervének vezetője.
(4)
A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. A csak az adott napirendhez meghívottak írásos előterjesztést is csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyhez meghívásuk kapcsolódik. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai 15. §
5
(1)
A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, és a 20. § (11) bekezdése szerint felszólalhat.
(2)
A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(3)
Határozatképtelen képviselő-testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(4)
A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a Képviselő-testület munkáját nem zavarhatja.
(5)
Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. 16. §
(1)
A Képviselő-testület az Mötv. előírásai alapján zárt ülést tart, vagy rendelhet el. 17. §
(1)
A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(2)
A zárt ülés előterjesztésébe, mellékletébe, jegyzőkönyvébe arra jogosulatlan – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – személy nem tekinthet be.
(3)
A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak. 18. §
A Képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök képviselő vezeti. Mindhárom személy együttes akadályoztatása esetén a polgármester által előzetesen írásban felkért képviselő vezeti az ülést. 19. § (1)
Az ülést levezető polgármester feladatai és jogosítványai: a) megnyitja és berekeszti az ülést; b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet; c) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot; d) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat; e) kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek; f) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a Képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja; g) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását; h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége 6
i) j)
k) l) m)
esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel; ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok pontos megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét; napirendi pontonként szavazásra bocsátja – először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztések sorrendjére – az eredeti határozati javaslatot; biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását; tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti; biztosítja az ülés zavartalan rendjét. 20. §
(1)
A Képviselő-testület szótöbbséggel dönt.
a
sürgősségi
indítvány
napirendre
vételéről
egyszerű
(2)
A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb 2 perc időtartamban fejthetik ki véleményüket.
(3)
Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselőtestületi tag tehet javaslatot. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személy eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4)
A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5)
A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült kérdésre a választ a hozzászólások, vita megkezdése előtt kell megadni.
(6)
A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 1 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(7)
A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8)
Személyes megjegyzésként – legfeljebb 2 perces időtartamra – bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.
(9)
A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt tesz.
(10) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges. 7
(11) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek szóban vagy írásban bejelentették. (12) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító határozatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Előterjesztések 21. § (1)
A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések: a) önkormányzati rendelet- vagy határozattervezet; b) beszámoló, jelentés vagy javaslat; c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány; d) tájékoztató; e) interpelláció; f) kérdés; g) egyéb közlemények, információk, bejelentések.
(2)
A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet a) polgármester, alpolgármester; b) jegyző; c) a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői; d) bizottság; e) települési képviselő.
(3)
a) Rendeletet az adott tárgykörben illetékes bizottságok véleményezik. b) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó képviselő-testületi előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, valamint bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület kezdeményezheti.
(4)
A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztést a határozati javaslattal együtt írásban meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak, kivéve sürgős esetben, amikor a Képviselőtestület jóváhagyta a szóbeli előterjesztés tárgyalását.
IV. FEJEZET A Képviselő-testület döntései, a döntéshozatal módja 22. § (1)
A Képviselő-testület: a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz.
(2)
A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt: a) a sürgősségi indítványról, 8
b) ügyrendi kérdésekről, c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról, d) tájékoztató anyag elfogadásáról. (3)
A Képviselő-testület határozatait rendszerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4)
Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata – szükséges: a) rendeletalkotás; b) önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; c) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program (ciklusprogram) megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; e) költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról; f) képviselő kizárása a döntéshozatalból; g) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás; h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás; j) településrendezési terv jóváhagyása; k) hitelfelvétel; l) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; m) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, intézmény és önkormányzati vállalkozás alapítása; n) helyi adók megállapítása; o) bírósági ülnökök megválasztása; p) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása; r) az Mötv. szerint a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében a polgármester elleni kereset benyújtása; s) minden 1 millió forintot meghaladó összegű vagyonügylet; t) a Képviselő-testület hatáskörének átruházása; u) jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott egyéb esetekben.
(5)
A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(6)
Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.
(7)
A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést. 9
(8)
A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja. 23. §
(1)
Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt törvény írja elő, b) a képviselők 1/4-e írásban benyújtott javaslatában indítványozza.
(2)
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3)
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”mel szavaznak.
(4)
A név szerinti szavazás minden esetben külön hitelesített, a képviselők neveit alfabetikus (ABC) sorrendben tartalmazó névsor szerint történik, melyet a jegyzőkönyv eredeti példányához kell csatolni. Rendeletalkotás 24. §
(1)
A Képviselő-testület az Mötv. és a mindenkor hatályos jogalkotási törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján rendeletet alkot.
(2)
Rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a Képviselő-testület tagja, b) a Képviselő-testület bizottságai, c) a polgármester, d) a jegyző, e) a szabályozandó tárgykörben érintettek. 25. §
(1)
A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata. A jegyző az önkormányzati rendelet tervezetéhez előzetes hatásvizsgálatot készít, valamint indokolást csatol.
(2)
Az előkészítő munkába be lehet vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt.
(3)
A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.
(4)
A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a polgármester, vagy a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(5)
Az eltérő véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell.
(6)
Ha a jegyző a rendelettervezetet az illetékes bizottságnak a döntés előtt, véleményezés céljából 5 nappal korábban megküldi, azt a bizottság köteles megtárgyalni, a véleményt a rendelettervezethez mellékelni kell. 10
26. § (1)
Az önkormányzati rendelet kihirdetése helyben szokásos módon történik, azaz a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel. A jegyző a kihirdetett rendeletről tájékoztatja a lakosságot a Zsombói Hírmondó című helyi lapban, valamint a www.zsombo.hu internetes oldalon való megjelentetéssel.
(2)
A Képviselő-testület rendeleteinek megjelölése: Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a rendelete évente folyamatosan emelkedő arab számos sorszáma / évszáma, valamint zárójelben feltüntetve a kihirdetés időpontja (……./év ( hó. nap.) rendelet). 27. §
(1)
A hatályban lévő rendeletek a Polgármesteri Hivatalban – ügyfélfogadási időben –, a www.zsombo.hu internetes oldalon bárki által megtekinthetők.
(2)
A rendeletalkotással (értelemszerűen a módosítással, kiegészítéssel) nyilvántartással, kihirdetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok a jegyző feladatkörébe tartoznak. Sürgősségi indítvány, kérdés, interpelláció 28. §
(1)
Sürgősségi indítvány: egyes napirendek fontosságára tekintettel a polgármester, alpolgármester, valamely bizottság felhatalmazott elnöke, vagy a képviselők 1/4-e írásban – a napirendben nem szereplő – sürgősségi indítványt terjeszthet elő.A sürgősségi indítvány célja, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, vagy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepelő téma tárgyalása.
(2)
A sürgősségi indítványt a sürgősség okának rövid leírásával legkésőbb az ülés kezdetéig kell benyújtani a polgármesterhez, ha a polgármester az előterjesztő, akkor a helyettesítésére jogosultakhoz (alpolgármester, korelnök, írásban a levezetésre kijelölt képviselő).
(3)
Az előterjesztő jogosult az ülésen, szóban, legfeljebb három percben indokolni a sürgősséget.
(4)
A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5)
Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, illetve nem tűzi napirendre. 29. §
(1)
Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint a jegyző megbízásából a 11
polgármesteri hivatal köztisztviselője adhat. A kérdések feltételére külön napirendi pont keretében kerül sor. (2)
A kérdést maximum 2 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás időtartama sem lehet több 5 percnél. A kérdésre a Képviselő-testület ülésén, vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. 30. §
(1)
Interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásbeli felvilágosítás kérése, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
(2)
Az interpellációkat a Képviselő-testület ülését megelőző ötödik nap 12.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a Képviselő-testület ülésén szóban megismételheti.
(3)
Az időben leadott interpellációra a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző köteles a Képviselő-testület ülésén választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli.
(4)
A szóban is elmondott interpelláció nem lehet hosszabb 2 percnél és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet hosszabb 5 percnél.
(5)
Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6)
Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselőtestület soron következő ülésén kell megadni.
(7)
Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.
(8)
Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(9)
Az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja. A jegyzőkönyv 31. §
(1)
A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv-ben meghatározott tartalommal.
(2)
A Képviselő-testület üléseinek megjelölése: folyamatosan emelkedő arab számos sorszáma / évszáma, valamint zárójelben feltüntetve az ülés időpontja (……./év ( hó. nap.) képviselő-testületi ülés). 12
(3)
A képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.
(4)
Kérheti a tanácskozási joggal jelenlévő, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(5)
A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, amelyet évenként be kell kötni. Az elkészült jegyzőkönyvet elektronikus formában a kormány területileg illetékes államigazgatási szervének kell megküldeni.
(6)
A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni: a) a meghívót; b) a jelenléti ívet; c) az előterjesztéseket; d) az írásban benyújtott interpellációkat; e) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(7)
Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.
(8) A jegyzőkönyvben rögzítendő képviselő-testületi határozatokat évenként – az év elejéről – külön-külön folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni a következők szerint: Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének …...../év (hó.nap.) Kt. határozata. (9)
A jegyzőkönyvből határozat kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni: a) a végrehajtásért felelősöknek; b) mindazoknak, akiket a határozat érint; c) mindazoknak a képviselőknek, akik ezt kérik;
(10) A hozott határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a jegyző feladata. (11) A Képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészültéig meg kell őrizni.
V. FEJEZET Lakossági fórumok 32. § (1)
A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást köteles tartani. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjáról a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal a helyben szokásos módon értesíteni kell.
13
(2)
A Képviselő-testület elfogadásakor dönt.
a
közmeghallgatások
szervezéséről
az
éves
munkaterv
(3)
A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő közmeghallgatás tartását is.
(4)
Lakossági fórum tartása bármilyen helyi közügy kapcsán elrendelhető, és bármely lakossági csoport részére is tartható (pl. vállalkozói fórum, szülői fórum, tömegsport fórum, stb.).
VI. FEJEZET A képviselő-testület bizottságai 33. § (1)
A Képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott feltételek betartása mellett a következő bizottságokat hozta létre: - Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottságot 5 fő, - Humánpolitikai Bizottságot 5 fő.
(2)
A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
(3)
A bizottságok tagjainak nevét és jogállását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(4)
A Képviselő-testület esetenkénti feladataira ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek létrehozására, működésére az SZMSZ-ben írtakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5)
A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, ügyrendjét a megalakulást követő hat hónapon belül tájékoztatásul a Képviselő-testület elé terjeszti.
(6)
A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző felügyelete mellett a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(7)
A bizottságok elnökeire, elnökhelyetteseire, tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
(8)
A bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak választása nyílt szavazással, minősített többséggel történik. Az Mötv. alapján létrehozott bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjának a polgármester, az alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja nem választható.
(9)
A bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjainak visszahívására a polgármester tehet javaslatot a Képviselő-testületnek.
(10) A visszahívásról az új bizottsági tag megválasztásával egyidejűleg a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.
14
(11) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (12) A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével. 34. § (1)
Az egyes bizottságokra átruházott feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2)
A Humánpolitikai Bizottság feladat és hatásköre: a) személyi ügyekkel kapcsolatos előterjesztések benyújtása; b) intézmények működését érintő előterjesztések benyújtása.
(3)
A Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság feladat és hatásköre: a) költségvetési bevételek alakulásával kapcsolatos előterjesztések benyújtása; b) intézmények működését érintő előterjesztések benyújtása.
(4)
A Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél: a) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; b) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. A bizottsági működés főbb szabályai 35. §
(1)
A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)
A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság véleményezésével nyújthatók be a Képviselő-testülethez. 36. §
(1)
A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnök – ennek hiányában – a polgármester által kijelölt bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(2)
A bizottság elnöke köteles a bizottságot összehívni: a) a Képviselő-testület döntése alapján; b) a polgármester indítványára; c) a bizottsági tagok legalább 1/4-ének írásos indítványára.
(3)
A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet: 15
a) b) c) d) e)
bármely települési képviselő; a polgármester, alpolgármester; a jegyző; a polgármesteri hivatal a tárgyban érintett dolgozói; a bizottság által meghívottak. 37. §
(1)
Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2)
A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. 38. §
A bizottság zárt ülése esetén, a képviselő-testületi zárt ülés szabályaiban leírtak szerint kell eljárni. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak. 39. § A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalma megegyezik a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének tartalmával. A jegyzőkönyv egy-egy példányát soron kívül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. 40. § A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a Képviselő-testületnek. Az alakuló üléssel kapcsolatos szabályok 41. § (1)
Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.
(2)
Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3)
Az alakuló ülésen dönt a Képviselő-testület: a) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról, vagy megalkotásáról; b) az alpolgármester(ek) számáról és személyéről; c) a polgármester előterjesztése alapján a bizottsági struktúra kialakításáról, a bizottságok elnevezéséről és tagjairól; d) az alpolgármester(ek) illetményéről (tiszteletdíjáról). A települési képviselő 42. § 16
(1)
A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2)
A települési képviselő (polgármester) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az alábbi szövegű esküt teszi:
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Zsombó Nagyközség fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!” 43. § (1)
A képviselő főbb jogai: a) Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, megszervezésében és ellenőrzésében; azaz a polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevon a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba, továbbá egyes ügyekben javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy képviselőt bízzon meg a meghatározott ügy képviseletére. b) Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. c) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. A Polgármesteri Hivatal érintett dolgozója erre az írásban benyújtott vagy írásba foglalt kezdeményezésre 15 napon belül köteles érdemben választ adni. d) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. e) A képviselők, a közösség érdekében végzett munkájukért a Képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosultak. f) A képviselőnek a jegyzőn keresztül betekintési joga van a Polgármesteri Hivatal munkájába, erre vonatkozó igényét közvetlenül a jegyző felé szóban, a jegyző távollétében neki írásban címezve intézheti. g) A Képviselő-testület ülésén – szóban, vagy írásban – kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. 2
44. §
(1)
A képviselő kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a szabályozza.
(2)
Amennyiben az érintett képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, úgy a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt a kizárásról. Ha a döntéshozatalt követően válik ismertté a képviselő érintettsége, úgy a döntést hatálytalannak kell tekinteni, kivéve, ha a szavazás eredményét érdemben nem befolyásolja. A képviselők és bizottsági tagok díjazása
2
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 2. §-a – Hatályos 2016. május 6-tól
17
45. § (1)
A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői, illetve bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek.
(2)
A tiszteletdíjról a Képviselő-testület külön rendeletében dönt.
3
(3) Ha a tiszteletdíjban részesített személy önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen vagy üléseken – a Képviselőtestület egyedi döntése alapján – tiszteletdíja az alapdíj 25%-ával, 6 havi időtartamra, ismétlődés esetén 12 havi időtartamra csökkentheti.
VII. FEJEZET A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester 46. § (1)
A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2)
A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő.
(3)
A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) határozza meg.
(4)
A polgármester illetményét a Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság elnöke az Mötv rendelkezései alapján terjeszti elő, a polgármester jutalmazására a Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság véleménye alapján a Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság elnöke tesz javaslatot.
(5)
A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai: - segíti a képviselők munkáját; - összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit; - képviseli az önkormányzatot; - szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat; - biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(6)
A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben tárgyalt hatáskörén túlmenően: - dönt a költségvetési tartalék felhasználásáról a költségvetési rendelet szerint; - megállapodást köt az éves költségvetés 2 százalékig terjedő vagyonügyletben; - képviseli az önkormányzatot mindazon önkormányzati társulásokban és gazdasági társaságokban, ahol az önkormányzat tag, alapító, illetve részesedéssel bír;
3
Megalkotta a 3/2016. (V.5.) rendelet 3. §-a – Hatályos 2016. május 6-tól
18
-
-
fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt; véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben; nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek; az Mötv. 81. § (4) bekezdése alapján, a jegyző munkáltatói jogkörébe tartozó köztisztviselőkkel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol; irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét; ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat; az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani; delegált hatáskörben dönt egyes pénzbeni- és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításával és megszüntetésével kapcsolatos ügyekben; megadja a beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlanok adásvételéhez történő önkormányzati hozzájárulást; hozzájárul az önkormányzat által bejegyeztetett beépítési kötelezettség, valamint „terhelési és elidegenítési tilalom a beépítési kötelezettség biztosítására” bejegyzéseknek az egyes ingatlanok tulajdoni lapjáról való törléséhez.
(7)
A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: - indítványozhatja a bizottság összehívását, - felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(8)
A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: - a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt; - a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; - a jegyző javaslatára meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét; - szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét; - gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. Az alpolgármester 47. §
(1)
A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)
A Képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai sorából a polgármester javaslatára minősített többségű, titkos szavazással választja meg.
(3)
Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában, 19
munkájának
segítésére
a polgármester iránymutatása mellett önállóan irányítja és felügyeli a gondozásában álló területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységet, együttműködik a bizottságokkal. (4)
Az alpolgármester tiszteletdíjra jogosult, melynek megállapítására az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A jegyző 48. §
A Polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre, bérének egyidejű megállapításával. 49. § (1)
A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint ellátja a jogszabályokban meghatározott közigazgatási és hatósági feladatait.
(2)
A jegyzőt 6 hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatalban képesítési előírással rendelkező köztisztviselője helyettesíti, a 6 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a Kttv. rendelkezései szerint kell helyettesíteni.
VIII. FEJEZET A társulások, a társulásra vonatkozó szabályok 50. § (1)
Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.
(2)
A kistérségi társulásokba a polgármestert delegálja a Képviselő-testület, akadályoztatás esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke, mindhármuk akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt képviselő járhat el.
(3)
A polgármester évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek az önkormányzat részvételével működő társulások tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.
(4)
Az önkormányzat társulásainak létrehozására, szervezetére és működésére az Mötv. 87-95. §-ai irányadók.
20
(5)
Az önkormányzat társulásainak felsorolását jelen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. IX. FEJEZET Az önkormányzat gazdasági alapjai 51. §
(1)
Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
legalapvetőbb
(2)
A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen rendeletben, valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást. Az önkormányzat költségvetése és zárszámadása 52. §
(1)
A Képviselő-testület a költségvetését és a zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés és a zárszámadás összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkor hatályos költségvetési törvény és egyéb végrehajtási rendeletek, a részletes rendelkezéseket a mindenkor hatályos helyi szabályzatok határozzák meg.
(2)
A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 53. §
(1)
A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2)
A gazdálkodás szabályait a mindenkor hatályos ágazati jogszabályok és helyi szabályzatok határozzák meg. 54. §
(1)
Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen: a) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (továbbiakban: Kincstár) részére. b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit; c) „megigényli” a Kincstártól a címzett és céltámogatásokat; 21
d) felügyeli vagy közvetlenül ellátja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört; e) gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról; f) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét; g) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását; h) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához; i) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. (2)
Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények közül önállóan működik és önállóan gazdálkodik a Polgármesteri Hivatal. Az önállóan működő intézmények: a József Attila Közösségi Ház és Könyvtár és a Zsombói Bóbita Bölcsőde. A dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
(3)
Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.
(4)
A Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.
(5)
Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(6)
A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület szervei útján látja el.
(7)
Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása útján gondoskodik.
X. FEJEZET Az önkormányzat iratkezelése 55. § (1)
Az önkormányzat iratkezeléssel kapcsolatos feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(2)
Az iratkezelés az SZMSZ rendelkezései és az "Iratkezelési Szabályzat" alapján történik. 56. § 22
(1)
Az iratkezelés központi iratkezelési szervezetben látható el.
(2)
Az iratok iktatására alszámokra tagolódó, évenként újrakezdődő, sorszámos, gyűjtőszám használatát is magában foglaló nyilvántartási rendszer alkalmazandó. 57. §
(1)
Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el, aki biztosítja a szakszerű iratkezelés személyi, dologi, feltételeit és eszközeit.
(2)
Folyamatosan ellenőrzi az iratkezelési szabályzat betartását, intézkedik a szabálytalanság megszüntetésére. Szükség esetén javaslatot tesz az iratkezelési szabályzat, a Csongrád Megyei Levéltárral egyetértésben az irattári terv módosítására.
(3)
Meghatározza az ügyintézők számára az irattár használatának módját, valamint az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat.
(4)
Az iratkezelés módjának megváltoztatására csak a naptári év kezdetével kerülhet sor. XI. FEJEZET Záró rendelkezések 58. §
(1)
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2015. október 1. napján lép hatályba.
(2)
E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zsombó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (X.22.) rendelete, valamint az ezt módosító 2/2015. (II.13.) rendelete.
4
(3) E rendelet mellékletei: 1. a Képviselő-testület bizottságaira átruházott feladat- és hatáskörök; 2. az önkormányzat kormányzati funkció és szakfeladat rendje. E rendelet függelékei: 1. az önkormányzati képviselők neve, címe; 2. A képviselőtestület bizottságai és tagjai; 3. Az önkormányzat társulásainak felsorolása.
Gyuris Zsolt polgármester
dr. Csúcs Áron jegyző
Kihirdetve: Zsombón, 2015. szeptember 30. napján
dr. Csúcs Áron jegyző 4
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 4. §-a – Hatályos 2016. május 6-tól
23
5
1. számú melléklet
A Képviselő-testület bizottságaira átruházott feladat- és hatásköre
I. Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság:
a) b) c) d) e) f) g) f)
Ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodását. Véleményezi az éves költségvetési tervre, és a zárszámadásra vonatkozó rendelettervezet. Kezdeményezi az önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzését, üzemeltetésének felülvizsgálatát. Eljár az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi és méltánytalansági ügyeiben. Ellátja vagyonnyilatkozataik nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének az Mötvben meghatározott feladatait. Közreműködik a településfejlesztési elképzelések, programok, tervek kidolgozásában. Figyelemmel kíséri a Nagyközség rendezési tervében foglaltak megvalósítását. Figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatások ellátását.
II. Humánpolitikai Bizottság:
Közreműködik a) b)
az oktatási- közművelődési és sporttal összefüggő képviselő-testületi döntések előkészítésében; az ifjúságpolitikai feladatók megvalósításában.
Segíti és ellenőrzi c) d) e) f)
5
az alapellátás területén a gyógyító és megelőző ellátást; az anya-, csecsemőellátást; gyermek-, ifjúságvédelmi feladatok és sportfeladatok ellátását.
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 5. §-a – Hatályos 2016. május 6-tól
24
67
2. számú melléklet
2016. június 1-től érvényes kormányzati funkció Száma 011130 011220 013320 013350 013360 016080 021020 022010 041232 041233 042130 042220 045110 045120 045160 045161 047410 051040 052020 063020 064010 066010 066020 072311 074031 074040 081030 081041 082091 086030 091250 101222 104031 104037 106020 107051 107052 6 7
Megnevezése Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Adó-, vám- és jövedéki igazgatás Köztemető-fenntartás és működtetés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése honvédelmi felkészítés Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások Erdőgazdálkodás Közúti közlekedés igazgatása és támogatása Út, autópálya építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Víztermelés, -kezelés, -ellátás Közvilágítás Zöldterület-kezelés Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Fogorvosi alapellátás Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel Nemzetközi kulturális együttműködés Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére Gyermekek bölcsődei ellátása Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 6. §-a – Hatályos 2016. május 6-tól Módosította a 7/2016. (V.31.) rendelet 1. §-a – Hatályos 2016. június 1-től
25
107055
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2016. június 1-től érvényes szakfeladatok Száma
Típusa
010001
Szakmai alaptevékenység
010002 020000 562918 680001 680002 811000 813000 862301 889101 889201 889921 889922 889924 889925 889928
Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység
910502
Szakmai alaptevékenység
931102
Szakmai alaptevékenység
960302 999000
Szakmai alaptevékenység Szakmai alaptevékenység
Megnevezése Növénytermesztés és kapcsolódó szolgáltatás Állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatás Erdőgazdálkodás Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Építményüzemeltetés Zöldterület-kezelés Fogorvosi alapellátás Bölcsődei ellátás Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Köztemető-fenntartás és működtetés Szakfeladatra el nem számolt tételek
26
8
1. számú függelék
Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak neve, lakcíme
Gyuris Zsolt
polgármester
Zsombó, Rákosi J. u. 22.
Dr. Kispéter Gábor
alpolgármester
Zsombó, Orgona u. 19-21.
Bálint Vilmos
képviselő
Zsombó, Szent Mihály u. 1.
Gyuris László
képviselő
Zsombó, Andrássy út 66/2.
Lajkó Antal
képviselő
Zsombó, Arany J. u. 13.
Kardos Imre
képviselő
Zsombó, Móricz Zsigmond utca 13.
Mihálffyné Zakar Andrea
képviselő
Zsombó, Gárdonyi G. u. 18.
8
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 7. § (1) bekezdése – Hatályos 2016. május 6-tól
27
9
2. számú függelék
Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottságai tagjainak neve
Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság:
Lajkó Antal
elnök
Bálint Vilmos
elnökhelyettes
Gyuris László
tag
Hajdú Lajos
tag
Mihálffy Gábor
tag
Humánpolitikai Bizottság:
Gyuris László
elnök
Kálmán Ferenc
elnökhelyettes
Bálint Vilmos
tag
Bátki-Fazekas Zoltán
tag
Mihálffyné Zakar Andrea
tag
9
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 7. § (2) bekezdése – Hatályos 2016. május 6-tól
28
10
3. számú függelék
Az Önkormányzat részvételével működő társulások:
1.) Szegedi Többcélú Kistérségi Társulása 2.) Homokháti Kistérség Többcélú Társulása 3.) Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása 4.) Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 5.) Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 6.) Forrás-4 Szennyvíz-Közmű Önkormányzati Társulás
10
Módosította a 3/2016. (V.5.) rendelet 7. § (3) bekezdése – Hatályos 2016. május 6-tól
29
