Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011. (XI.02.) rendelete a szociális igazgatás és gyermekvédelem helyi szabályairól Csemő Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. (4) és 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátások elbírálása teljes körű szabályozottsága érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) végrehajtására, valamint azért, hogy a község területén a gyermekek védelme, a gyámügyi igazgatás minél szabályozottabban, pontosabban folyjék a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvtv.) 18. § (1) bekezdésének b.) pontja és a 29.§-a alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed a Csemő község közigazgatási területén lakó az Sztv. 3. §. (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre. (2) Az e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök közül Csemő Község Képviselő-testülete gyakorolja a szociális intézményi elhelyezéseket, és a méltányossági alapon megítélt támogatásokat. (3) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság dönt a.) az átmeneti segély, b.) a temetési segély, c.) a lakásfenntartási támogatás, d.) a helyi lakásfenntartási támogatás, e.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, (4) A polgármester dönt: a) a köztemetés elrendeléséről, b) az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság két ülése közötti időszakban az azonnali intézkedést igénylő temetési segély és átmeneti segély megállapításáról, d) elemi kár esetén közvetlen veszély elhárítása érdekében a szükséglethez igazodó természetbeni, ill. pénzbeni támogatás megállapítása. ___________________________________________________________________________ 1
(5) A jegyző dönt : a) időskorúak járadéka, b) rendszeres szociális segély, c) aktív korúak ellátása, d) alanyi –és fokozott ápolási díj megállapításáról, e) közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról, f) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról, g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról, h) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításáról. 2. § (1) A jogszabály alkalmazásakor az Sztv. 4. §-ában meghatározott fogalmak az irányadók. 3. § Eljárási rendelkezések (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél kell benyújtani a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott nyomtatványokon. A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyairól nyilatkozni, illetve az ezekre vonatkozó igazolásokat csatolni. (2) Az Ifjúsági és Szociális Bizottság a nyilatkozatok és igazolások ellenőrzésére környezettanulmányt folytat és abban a kérelmező életkörülményeire tekintettel vélelmezheti a család jövedelmét. (3) A megállapított rendszeres szociális ellátást minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. Kivételesen indokolt esetben a szociális ellátás a Polgármesteri Hivatal pénztárában közvetlenül felvehető. (4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10. §. (2) bekezdésében meghatározott időtartam. (5) A rendszeres jövedelmek és pénzellátások igazolására a kérelemhez mellékelni kell: a.) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolásait, b.) rendszeres jövedelmek és pénzellátások igazolására felhasználható: 1. munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, 2. legutolsó 3 havi nyugdíjszelvény, 3. gyes-ről, gyed-ről, gyet-ről igazolás, 4. gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, vagy a peren kívül létrejött írásbeli egyezség másolata, 5. családi pótléknak az azt folyósító szerv által kiállított másolata, ___________________________________________________________________________ 2
6. árvaellátást megállapító jogerős határozat másolata, 7. özvegyi nyugdíjat megállapító jogerős határozat másolata, 8. táppénzt folyósító szerv igazolása, 9. önadózók bevallása.
II. fejezet SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
4. § Időskorúak járadéka (1) A támogatásra jogosultak körét és a jogosultsági feltételeket az Sztv. 32/B. §-32/E.§. tartalmazza. 5. § Aktív korúak ellátása (1) A támogatásra jogosultak körét és a jogosultsági feltételeket az Sztv. 33-37/H. §-a szabályozza. (2) Nem állapítható meg bérpótló juttatás annak a kérelmezőnek vagy aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik, b) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik, c) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz – és gyommentesítéséről nem gondoskodik, d) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendben tartásáról, rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik, e) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik. ___________________________________________________________________________ 3
(3) a jegyző a jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja. (4) A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki megfelel az alábbi mentesítési feltételeknek: a) családi körülmények a.a.) Az egészségi és mentális problémával küzdő családtag felügyeletének, ápolásának szükségessége
megalapozhatja
a
mentesség
biztosítását
azon
esetekben,
ahol
egyéb
szociális/egészségügyi szolgáltatások, ellátások igénybevételével a családtag ellátása nem biztosítható. a.b.) Gyermekeit egyedül nevelő szülő, főként ha nincs a településen olyan rokon, más családtag, aki a szülő segítségére lenne. a.c) Fogyatékos gyermeket nevelő szülő, amennyiben nem részesül ápolási díjban. a.d.) Súlyos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy, amennyiben az ápolást maga végzi és nem részesül ápolási díjban. a.e.) Nem megfelelő lakhatási megoldással rendelkező személy, amennyiben lakáskörülményei nem teszik lehetővé a folyamatos munkába járásra való felkészülést. a.f.) Az átlagtól eltérő általános készségek, képességek, kompetenciák vizsgálata (gyengébb kommunikációs készség, alacsony tudásszint, 1-5 osztály elvégzése, alacsony motiváció a munkára, amely nem teszi lehetővé a rendszeres és elvárható teljesítményt). a.g.) A mentesítési feltétel megállapításához vagy házi orvosi/szakorvosi vélemény, vagy iskolai végzettséget igazoló dokumentum szükséges, mely alátámasztja az indokoltságot. b) egészségi állapot b.a.) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a rendelkezésre állási támogatás folyósítása alatt az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Szakértői Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) vizsgálata szerint legalább 40 %-os egészségkárosodás áll fenn, vagy ettől alacsonyabb. Az állapot fennállásának igazolásához szükséges az NRSZH szakvélemény. b.b) Állapotos (terhes) nők. Az állapot igazolásának fennállásához szükséges a nőgyógyász szakorvos szakvélemény. c) mentális állapot ___________________________________________________________________________ 4
c.a.)
Munkavégzést
akadályozó
krónikus
vagy
pszichés
betegséggel,
valamint
szenvedélybetegséggel küzdő, de ORSZI által megállapított munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkező személyek. c.b.) Ezen mentesítési feltétel megállapításához szakorvosi vélemény szükséges, mely alátámasztja az indokoltságot. Amennyiben van a településen, vagy a kistérségben közösségi ellátást biztosító szolgáltató, és annak gondozásában áll az ügyfél, igazolhatja a szolgáltató is, hogy az ügyféllel gondozási szerződésben állnak és gondozási terv alapján javasolják a felmentést, mert az ügyfél nem áll munkára kész állapotban. (5) Az igazolásokat az a szerv adja ki, akivel az ügyfél együttműködik az egyén családjában fellelhető, munkavállalást akadályozó tényezők felszámolásában (pl. családsegítő szolgálat, gondozási központ, ha hozzátartozóját ápolja, vagy gyermekjóléti szolgálat – ha védelembe van a gyermeke, és olyan körülmények állnak fenn, amiért nem tud munkát vállalni – pl. sérült gyermek speciális oktatási intézménybe vagy gyógypedagógushoz, szakorvoshoz való járatása miatt). Az igazolásnak részletesen ki kell térnie arra, hogy melyek azok a körülmények, amelyek akadályozzák az ügyfelet a munkaerőpiacra való visszatérésében és milyen megállapodásuk van arra nézve, hogy az akadályokat elhárítsák. 6. § Normatív lakásfenntartási támogatás (1) A támogatásra jogosultak körét és a jogosultsági feltételeket az Sztv. 38. §. (1)-(8) bekezdése tartalmazza. 7. § Helyi lakásfenntartási támogatás (1) Az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként állapít meg annak az igénylőnek - akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, és - a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének legalább 30%-át eléri vagy meghaladja. (2) Az egy négyzetméterre elismert havi költség 450.- Ft. Ez az összeg mindenkor megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál meghatározott egy négyzetméterre jutó havi költséggel. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság - ha a háztartásban egy személy lakik 40 m2, - ha a háztartásban két személy lakik 50 m2, ___________________________________________________________________________ 5
- ha a háztartásban három személy lakik 60 m2, - ha a háztartásban négy vagy annál több személy lakik 70 m2. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra 2.500.- Ft. (5) A támogatás iránti kérelmet minden évben kétszer, március 01-től március 31-ig, valamint augusztus 01-től augusztus 31-ig lehet benyújtani. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása egy évre történik. (7) A helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (8) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a lakásfenntartási költségeket igazoló közüzemi számlákat. 8. § Ápolási díj (1) Az ápolási díjra való jogosultak körét és a jogosultság feltételeit az Sztv. 40-44. §-a tartalmazza. 9. § Átmeneti segély (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt abban az esetben, ha kérelmező önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség, elemi kár, stb.) miatt anyagi segítségre szorul. (2) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem – családok esetében – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át. (3) Rendkívüli élethelyzet fennállta esetén jövedelemhatártól függetlenül is megállapítható átmeneti segély környezettanulmány alapján. (4) Az átmeneti segély természetbeni ellátásként gyógyszertámogatás, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatási díj formájában állapítható meg. (5) A támogatás kifizetése minden hónap 5-ig, havonta utólag történik bankszámlára utalással, illetve postai kézbesítés útján. 10. § Temetési segély
___________________________________________________________________________ 6
(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segélyre az jogosult, akinek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, illetve egyedül élő esetén nem haladja meg annak 150%-át. (3) A temetési segély mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének, 2011. évben 98.000.- Ft 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlákat és a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a temettető jövedelmi viszonyait igazoló iratokat. (5) A temetési segély kifizetése az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság döntését követő 15 nap alatt postai úton történik, illetve a temetési szolgáltatónak való közvetlen kifizetéssel. 11. § Közgyógyellátás (1) Az alanyi és a normatív közgyógyellátás szabályai az Sztv. 49-53. §-a tartalmazza. 12. § Szociális szolgáltatások (1) Csemő Község Önkormányzata az intézményvezetőiből (iskolaigazgató, vezető óvónő, gyermekjóléti szolgálat feladatait ellátó családgondozó, háziorvos), valamint az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság elnökéből álló szociálpolitikai kerekasztalt hozott létre, melynek elsődleges feladatai a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, és a felmerülő helyi szociális problémák megoldására javaslat készítése. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. 13. § Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások (1) Csemő Község Önkormányzata a szociális alapellátási feladatai körében az alábbi ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: -
tanyagondnoki szolgálat,
-
étkeztetés,
-
házi segítségnyújtás,
-
családsegítés.
___________________________________________________________________________ 7
14. § Tanyagondnoki szolgálat (1) Csemő Község Önkormányzata a külterületi lakosság szociális alapellátási feladatait 2003. és 2010. között kialakított tanyagondnoki szolgálat keretében biztosítja. (2)
A tanyagondnoki szolgálat körzethatárai: 1.
Ceglédi út – Jáger út – Ceglédi határ által határolt településrész,
2.
Jáger út – Mikebudai határ - Határ út – Nyársapáti határ által határolt településrész,
3.
Határ út - Nagykőrösi határ – Pesti út – Agyagos dűlő által határolt településrész,
4.
Agyagos dűlő – Mikebudai határ – Pusztavacsi határ – Lajosmizsei határ – Győri dűlő
által határolt településrész. (4) A tanyagondnoki szolgálat feladata, hogy az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság döntése alapján azokról a magatehetetlen, idős emberekről gondoskodjék, akiknek tartásra köteles és tartásra képes hozzátartozójuk helyben nem lakik, és ellátásukat semmilyen más módon megoldani nem lehet. (5) E gondozási körbe tartozik az ellátandók életvitelének segítése úgy, hogy a tanyagondnok részükre a szükséges gyógyszereket beszerzi, bevásárlásban segítséget nyújt, szükség esetén részükre ebédet hord. (6) A tanyagondnok feladatait a munkáltató munkaköri leírásban rögzíti. 15. § Étkeztetés (1) Az önkormányzat az étkeztetés feladatainak ellátását szerződéssel a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás szakintézménye részére átadta. (2) A szolgáltatás igénybevételéért fizetendő térítési díjakat e rendelet I. számú mellékletében határozza meg a képviselő-testület. 16. § Házi segítségnyújtás (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatok ellátását szerződéssel a többcélú kistérségi társulás szakintézménye részére átadta. 17. § Családsegítés (1) A családsegítést Csemő Község Önkormányzata szerződéssel a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás részére átadta.
___________________________________________________________________________ 8
18. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében 2004. december 31-ig elkészítette szolgáltatástervezési koncepcióját, melyet 2 évente felülvizsgál. III. fejezet GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK
19. § Személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás (1) Csemő Község Önkormányzata a gyermekjóléti alapellátási feladatai körében az alábbi ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: -
gyermekjóléti szolgáltatás,
-
gyermekek napközbeni ellátása,
-
gyermekek átmeneti gondozása. 20. § Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
(1) A támogatás jogosultsági feltételeit a Gyvt. 20/B. §-a szabályozza. 21. § Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1) Az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. Elsősorban tankönyv, taneszköz, gyógyszer, ruházat biztosítására fordítható. (3) A támogatás kifizetése vagy azonnal, vagy minden hónap 5-ig, havonta utólag történik bankszámlára utalással, illetve postai kézbesítés útján
22. § Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
___________________________________________________________________________ 9
(1) A támogatásra jogosultak körét és a jogosultság feltételeit a Gyvt.19-20/A.§-a szabályozza.
23. § Gyermekjóléti szolgáltatás (1)
Az önkormányzat a feladat ellátására megállapodást kötött a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulással. 24. § Gyermekek napközbeni ellátása
(1) A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat a szülő, gondviselő kérésére a Napközi otthonos Óvodában, illetve az Általános Iskolában biztosítja. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmét a szülő (gondviselő) az ellátást nyújtó intézmény vezetőjének jelzi. (4) A kérelmet az iskola esetében döntő részben külön eljárás nélkül az intézményvezető hagyja jóvá, illetve az intézmény jelzése esetén (különösen rászoruló gyermek tekintetében) az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság döntése alapján kötelező az igénybevétel. Az intézményvezető a kérelem elutasításáról alakszerű határozattal dönt, melynek kapcsán a fellebbezést a jegyző bírálja el. (3) A kérelmet az óvoda esetében külön eljárás nélkül az intézményvezető hagyja jóvá, illetve az otthonlévő szülő esetén csak igazolt esetben (betegség) vehető igénybe a napközi ellátás. Az intézményvezető a kérelem elutasításáról alakszerű határozattal dönt, melynek kapcsán a fellebbezést a jegyző bírálja el. (4) Az ellátás megszűnik: a.) önkéntes alapon, a szülő döntése alapján b.) a különös rászorultság megszűnésével az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság döntése alapján. (5) Az óvodában és az iskolában fizetendő étkezési térítési díjak összegét a képviselő-testület évente, külön rendeletben állapítja meg. (6) A külön rendeletben meghatározott étkezési térítési díjat az Ifjúsági és Népjóléti Bizottság - részben átvállalhatja, ha a kérelmező szociális rászorultsága olyan mértékű, hogy a térítési díj kifizetése ellehetetleníti a családot. ___________________________________________________________________________ 10
- teljes egészében átvállalhatja, ha a Bizottság korábbi határozatával kötelezte a gyermeket a napközi ellátás, illetve az étkezés igénybevételére. 25. § Gyermekek átmeneti gondozása (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. (3) A gyermek átmeneti gondozására a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény helyettes szülőt foglalkoztat. (4) A helyettes szülőt a működtető folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában. (5) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn. 26. § Zárórendelkezések (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a Gyvtv. rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2011. szeptember 1-től kell alkalmazni. (3) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a 3/2011. (II.28.) rendelet. Csemő, 2011. október 25. Bartha Alajosné polgármester
Dr. Lakos Roland jegyző
A rendelet kihirdetve. Csemő, 2011. november 2.
Dr. Lakos Roland jegyző
___________________________________________________________________________ 11
