1 Harsány község Önkormányzatának 12/2004. (VIII.01.) önkormányzati rendelete Harsány község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (Egységes szerkezetben a 15/2006. (X.01.), 19/2011. (X.19.), 18/2013. (XI.11.) önkormányzati rendelettel) Harsány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya Jelen rendelet hatálya Harsány község közigazgatási területére terjed ki. 2. § (1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. sz., 2. sz. és 3. sz. mellékletként tartozó Településszerkezeti Tervet, Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet. (2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Helyi Építési Szabályzat, Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Tervek együttes alkalmazásával szabad. (3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv és a Külterületi Szabályozás Terv tartalmazza. 3. § Közigazgatási és belterületi határ (1) A település bel- és külterületének határvonalát a szabályozási terv jelöli. (2) Közigazgatási határmódosítást a terv nem tartalmaz. (3) Belterületbe vonást kell végrehajtani az alábbi területeken, az építési igények függvényében: a) A halastó melletti 0173/4 hrsz. külterületi ingatlan területének mintegy 2/3-ad része lakóterületi funkcióval. b) A Munkácsy utca folytatásában a sportterülettel szemben, a 3109-3114 hrsz. telkek épület lakóterületi besorolással. c) A település déli részén, az Arany János u. keleti oldalán kialakítandó új teleksor, mintegy 30,0 m-es mélységben lakóterületként hasznosítva.
2 d) A község északi részén, a 0176/3 hrsz. szántó művelési hasznosítású terület lakóterületi funkcióval. 4. § Építéshatósági eljárások (1) Jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza. (2) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott előírások megtartása mellett adható ki. (3) A külterületen forgalmi út mellett 5,0 m2-es, a település belterületén 1,0 m2-es reklámfelület elhelyezése építési engedély köteles. 5. § A Szabályozási Terv elemei (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek: 1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal) 2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai, 3. a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás, 4. a legnagyobb beépítettség mértéke, 5. a megengedett építménymagasság felső határa, 6. a minimális telekméret, 7. beépítési mód, 8. építési vonalak, (3) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok. (4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
II. FEJEZET A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének feltételei és szabályai 6. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak: 2.1. lakóterületek (kertvárosias, falusias) Lke; Lf
3 2.2. vegyes területek (településközp. vegyes terület (Vt) 2.3. gazdasági területek: (Gksz) 2.4. üdülőterület (üdülőházas terület) (Üü) 2.5. különleges területek (K) 6/A.§ A területfelhasználási egységek övezetein belül az általános épület elhelyezés szabályai a magasabb rendű jogszabályokból következően a tájképvédelmi területeken (1) Épületekre vonatkozó szabályok a)Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. b)Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak. (2) Az épületek színezésének általános szabályai Lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra. Harsány ríkító színek nem alkalmazhatók. (3) A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell. (4) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-ot meghaladó természetes tereplejtés esetén a szabályozási vonal elé kerülhet. (5)A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (6) Tájvédelmi előírások: a) A felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni. b) Az épületek, építmények környezetének rendezése során ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet. c) Épület és építmény talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el. d) Nyilvántartott régészeti lelőhely a települést nem érintett, de amennyiben földmunkák végzése során régészeti lelet kerül elő, akkor a hatályos jogszabályok szerint gondoskodni kell a leletmentésről. e) A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni. (7) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (8) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.
4
(9) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. (10) A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a településrendezéssel érintett területeken csak olyan tevékenység, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését. (11) A szükséges telekalakítások során valamennyi ingatlan közúti közterületi, vagy magánút kapcsolatát biztosítani kell. (12) A földtani veszélyforrás miatt épületet elhelyezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.1 7. § Lakóterületek (1) Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: (az OTÉK 13. §-a alapján) 1. legfeljebb 4 lakásos épület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. Még kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 13. § (2) bekezdés 4) pontjában, valamint a (3) bekezdésben felsorolt épületek, építmények. Lke
SZ-1 5,5
30 1000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) Beépíthető legkisebb telekterület: 2000 m2 b) Beépítési mód: szabadon álló. A telken belül a lakóépületet úgy kell elhelyezni az építési helyen belül, hogy a halastóra való rálátás biztosítható legyen. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m. e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: A Dózsa Gy. utca folytatásában tervezett út felől az előkert – a terepadottságoktól függően – 5-15 m között változhat. Min. 5,0 m, max. 15,0 m. 1. jelű út: déli oldal: előkert mérete: 5,0 m északi oldal: előkert mérete: min. 5,0 m. 1
Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök.rendelettel
5 előkert mérete: max. 10,0 m. 2. jelű út: déli oldal: előkert mérete: 5,0 m. északi oldal: előkert mérete: min. 5,0 m. előkert mérete: max. 15,0 m. 3. jelű út: előkert mérete: 5,0 m. Az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
Lke
O-1 4,5
30 700
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) Beépíthető legkisebb telekterület: oldalhatáron álló beép. esetén: 700 m2 b) Beépítési mód: oldalhatáron álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Új telekosztásnál az előkert mélysége: 5 m. Az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. Lke
O-K 6,0
30 K
jelű építési övezet
Lke
SZ-K 4,5
30 K
jelű építési övezet
Lke
O-SZ-K 4,5
30 K
jelű építési övezet
Lke
O.SZ-K 6,0
30 700
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) A kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2. b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: – oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m2 – szabadon álló beépítés esetén: 600 m2 c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló, szabadon álló Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek nem beépíthetők. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, illetve 6,0 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
6 h) Az új lakóterületnél (Dózsa Gy. u.) és a belterületbe vonandó, zártkerti területeknél a közmű kiépítését és a beépítését ütemezhetően kell megvalósítani. Lke
SZ-1 4,5
30 900
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2 b) Beépítési mód: - szabadonálló c) Minimális telek szélesség 20 m d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 % e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő, oldal és hátsókert szabályozása Előkert 10 m Oldalkert 3 –3 m Hátsókert 6 m h) Az Lkm jelű kertvárosi övezetben egy építési telken max. 2 lakás, vagy 2 rendeltetési egység építhető.2 (1/a) Kertvárosias lakóterületek övezete Lke-a
O-1 4,5
30 550
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 55 m2 b) Beépítési mód: oldalhatáron álló c) Minimális telek szélesség: 20 m d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 % e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség – zárt szelvényű csapadékcsatorna és vezetékes gázellátás kivételével. g) Elő, oldal és hátsókert szabályozása Előkert 5 m Oldalkert 6 m Hátsókert 6 m h) Az Lke jelű kertvárosi övezetben egy építési telken max. 2 lakás, vagy 2 rendeltetési egység építhető. i) Az övezet lakótelkei magánútról közelíthetők meg. A magánút közforgalomra átadható, a magánútról új építési telkek megközelítése csak a tulajdonosok hozzájárulásával engedélyezhető. j) A legkisebb zöldterület 50 %. k) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 2
Beiktatva a 15/2006. (X.01.) rendelettel
7 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’-nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-og meghaladó természetes tereplejtés esetén a szabályozási vonal elé kerülhet. l) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. m) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. n) Egyéb előírások: na) levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei nb)zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület nc) közművesítés. teljeskörű zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével nd) a környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a településrendezéssel érintett területeken csak olyan tevékenység, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, ü6emeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését. ne)a szükséges telekalakítások során valamennyi ingatlan közúti kapcsolatát biztosítani kell.3 (2) Falusias lakóterületek övezetei A falusias lakóterületen elhelyezhető (OTÉK 14. §-a alapján): 1. lakóépület, 2. mező-, erdőgazd. (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgálgató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény. Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, valamint a lakókörnyezetet zavaró létesítmény. O-1 30 Lf jelű építési övezet 4,5 900 Lf
SZ-1 4,5
30 900
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2 b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló, - szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Az előkert mérete 5,0 m. Az építési hatóság – az építtető kérésére – 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet. 3
Beiktatva: 19/2011. (X.19.) rendelettel
8
Lf
O-K 4,5
30 K
jelű építési övezet
Lf
SZ-K 4,5
30 K
jelű építési övezet
Lf
SZ-O-K 4,5
30 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 800 m2 c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló - szabadon álló. Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek nem beépíthetők. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet. h) A nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik. Lf
SZ-K 7,5 (4,5)
20 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: jelenlegi 1800 m2. b) Telekösszevonásokkal kialakítható telekterület: 15000 m2. c) Beépítési mód: - szabadon álló. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20%. e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m (magtár). A területen újonnan létesítendő épületek építménymagassága: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján. Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet. Az új lakóépületek tervezésénél kiemelten kell a tervezőnek a terület talajvízviszonyait vizsgálni, ennek ismeretében kell az épület alapozására, illetve pince építésére javaslatot tenni.
9
Lf
O-1 4,5
30 700
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: a)A kialakítandó legkisebb telekterület 700 m2 b)Beépítési mód: - oldalhatáron álló. c)A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d)Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m e)A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f)Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Előkert 5 m Oldalkert 6 m Hátsókert 6 m g) Az Lf jelű falusias lakóterület övezetben egy építési telken max. 2 lakás, vagy 2 rendeltetési egység építhető. h) Az övezet lakótelkei magánútról is megközelíthetők. A magánút közforgalomra átadható, a magánútról új építési telkek megközelítése csak a tulajdonosok hozzájárulásával engedélyezhető. i)A legkisebb zöldfelület 50 %. j)Egyéb előírások: j.1. levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei j.2. zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület j.3. közművesítés: teljeskörű (zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével)4
8. § Vegyes területek Településközpont vegyes terület A településközpont vegyes területén elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb szórakoztató közösségi épület, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportlétesítmény. Vt1
O-SZ-K 4,5
40 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Polgármesteri hivatal, vendéglő, fogadó, fafaragó bemutató terem (tervezett): a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló (meglévő épületek). c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%. 4
Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
10 d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. § és 36. §-ai alapján, az adottságok figyelembevételével. A fafaragó műhelyt ezen a területen meg kell szüntetni, bemutató-, kiállítóterem kialakítására lehetőség van. Ide helyezhető a jelenleg közlekedési területen lévő virágbolt és büfé. Vt2
SZ-K 6,0
30 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Általános iskola (Munkácsy u.): a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot, kibővül a 1012/12 és a 1012/13 hrsz. telekterülettel. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza. SZ-K 30 Vt3 jelű építési övezet 4,5 K előírásai az alábbiak: Óvoda + tartalék intézményterület: a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot, a mellette lévő 1012/1 és 1012/2 hrsz. területet – mely jelenleg lakóterület – tartalék intézményterületként kell fenntartani. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza. Vt4
O-K 4,5
50 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: ABC áruház, italbolt: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság, a szabályozási vonalon kívül eső területet útként le kell jegyeztetni. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.
11
Vt5
K 4,5
K+5% K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Közösségi ház (Hunyadi u.): a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: Kiakakult állapot 5 %-kal növelhető. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, e) Beépítés feltétele: teljes közmüvesítettség (vezetékes gáz és zárt szelvényű csapadékvíz csatorna kivételével) f) Elő-, oldal- és hátsókertet a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani g) Legkisebb zöldfelület : 10 % h) Egyéb előírások: h.1. levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei h.2. zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület h.3. közművesítés: teljeskörű zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével.5
Vt6
O-SZ-K 4,5
40 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Orvosi rendelő, gyógyszertár, református egyház épülete: a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza. Vt7
SZ-O-K 6,0
40 K
jelű építési övezet
Faluközpont tervezett intézményterülete: Kossuth L. u., Szabadság u., patak, katolikus imaház telke által határolt terület. előírásai az alábbiak: Meglévő intézmények: posta, kultúrház, katolikus imaház: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő intézményterület, hosszú távon a teljes fentiekben lehatárolt tömb területe. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza. 5
Módosítva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
12
Vt8
SZ-1 5,0
40 1000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Új intézményi terület övezete a)Kialakítandó legkisebb telekterület:1000 m2. b)Beépítési mód: szabadon álló, c)Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%. d)Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m e)Legkisebb zöldfelület: 10 %. f)Egyéb előírások: f.1. levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei f.2. zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület f.3. közművesítés: teljeskörű zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével6 Vt9
SZ K
K K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Katolikus templom: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: kialakult. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: meglévő. Vt10
O-SZ-K K(4,5)
40 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Református templom + imaház: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: templomnál meglévő, imaháznál, parókiánál 4,5 m. 9. § Gazdasági területek (1) A település kül- és belterületén a gazdasági terület jellege szerint: a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek és b) ipari területek alakíthatók ki. (2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: A területen elhelyezhető: 6
Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
13 1. Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. 2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások. 3. Igazgatási, egyéb irodaépület. 4. Üzemanyagtöltő (csak a külterületen). Gksz1
SZ 6,0
30 1000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Tervezett gazdasági terület (külterületen Jókai utca keleti oldalán): a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. h) A területen csak olyan tevékenységre adható engedély, amely a környezetet nem szennyezi (víz, levegő stb.). Gksz2
SZ 6,0
30 2000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Tervezett gazdasági terület (külterületen): Kossuth L. utca, belterületi határ, patak és a szeszfőzde közötti területen a) A legkisebb kialakítható telekterület: 2000 m. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. A patak mellett min. 10 m-es védőerdőt kell kialakítani. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. h) A területen csak olyan gazdasági tevékenység folytatható, amely a környezetet, elsősorban a patakot nem szennyezi. Gksz3
SZ-O 6,0
30 1500
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Tervezett gazdasági terület: (belterületen: 713-719 hrsz. ingatlanok) a) A legkisebb kialakítható telekterület: 1500 m2. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
14 e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. A fenti gazdasági terület kialakításával meg kell szüntetni a 630, 633 hrsz. lakótelkeken a gazdasági tevékenységet. Gksz4
SZ-K 9,0
30 1500
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Tsz. major irodaépülete és terület: (456/1 hrsz) a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. (3) Ipari terület: Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Itt elhelyezhetők veszélyes (tűz, robbanás), bűzös vagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények. Gip
SZ-K 9,0
40 K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: 1. A 041 hrsz. mg. major területének déli része telekmegosztással, 2. a 088/2 hrsz. ingatlan, 3. bővítés a 088/1 hrsz. terület forgalmi út melletti része, a külterületi szabályozási tervben foglaltak szerint. Tsz. major irodaépülete és terület: (456/1 hrsz) a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: max. 9,0 m e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. 10. § Üdülőterületek Az üdülőterület elsősorban üdülőépület elhelyezésére szolgál. Üdülőházas terület:
15 Az üdülőházas területen kemping került elhelyezésre, az ehhez tartozó létesítményekkel. Üü1
SZ 4,5
15 10000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak: Kemping: Északi halastó mellett, a) Beépíthető legkisebb telekterület: 10000 m2 (1,0 ha). b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 15%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
11. § Különleges beépítésre szánt területek Különleges beépítésre szánt területek övezetei K(1) A különleges beépítésre szánt terület övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2)A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: 1.Kmg 2.Kpa 3.Kpi 4.KLo 5.K-TE K-Tk 6.K-SP
különleges mezőgazdasági üzemi övezet különleges helyi sajátosságot hordozó idegenforgalmi célú övezet (palackozó üzem) különleges pincés övezet különleges lovas-centrum övezete temető és zsidótemető övezete sportpálya övezete
1.Mezőgazdasági üzemi terület övezetei a)Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik b)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
16
c)Az övezetben elsősorban ( mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás létesítményei és ahhoz kapcsolódó feldolgozói tevékenységek, illetve a logisztikai célú hasznosítás, raktározás, és egyéb nem szennyező tevékenységek építményei helyezhetők el. jelű építési övezet
Kmg SZ 9,0 (T)
40 2000
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2 b) Beépítési mód: szabadonálló c) Minimális telek szélesség 25 m d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %. e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9 m (T)technológia függvényében eltérés lehet (siló,víz torony stb ) f) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. g)A legkisebb zöldfelület 60 % 2.Kpa különleges helyi sajátosságot hordozó terület (palackozó üzem), ahol a borfeldolgozáshoz és palackozáshoz szükséges építmények helyezhetők el. Új pinceüreg csak geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető. Kpa jelű építési övezet SZ 4,5
40 500
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 500 m2 b) Beépítési mód: - szabadonálló c) Minimális telek szélesség 18 m d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %. e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g)Mindennemű építési beavatkozás előtt geotechnikai szakvélemény készítendő h)A legkisebb zöldfelület 40 %.
3.Kpi
különleges helyi sajátosságot hordozó pincés terület övezete (pincesor egy része), jelű építési övezet
Kpi K 4,0
K K
17
előírásai az alábbiak: a) Az övezetben lakófunkció és lakás célú hasznosítás nem engedhető meg. b) A pincék közterületről megközelíthetők legyenek. c) Az út szabályozási szélességen belül pincelejárat nem lehet. d) A pinceterületen csak borház létesíthető e) A borház az alábbi feltételekkel létesíthető e.1. Mindennemű beavatkozás előtt geotechnikai szakvélemény készítendő e.2. A szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá új üreget létesíteni tilos. Új pinceszellőző építése szintén geotechnikai szakvélemény alapján és a szomszédok beleegyezésével épülhet. e.3. A beépített alapterület max. 30 m2 lehet e.4. A tervezett épület homlokzatsíkja a meglévő pincesorok borházainak homlokzatsíkjával egyezzen. e.5. A borházak közvetlen egymás mellé is épülhetnek (közös, vagy külön fallal)ebben az esetben a vízelvezetést is közösen kell megépíteni e.6. A max. építmény magasság 4,0 m lehet, de figyelembe kell venni a szomszédos borházak építmény magasságát, az egységes építészeti megjelenés. e.7. A borházak beépítési módja kialakult, az illeszkedés szabályai szerint. e.8. Az épületek tájba illőek legyenek f)Az építészeti megjelenésre vonatkozó előírások f.1. Lábazatképzésnél: Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. f.2. Falfelület képzésnél: Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók f.3. Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő, mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet. f.4. Homlokzat arány rendszer kialakításánál: A építési kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető. Oromfalon loggia nem építhető. f.5. Tetőszerkezet kialakításánál: A tetőidom általában utcára merőleges, 35-45 fokos Lapostető nem építhető. Tetőfedésre pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. Műanyag előtető nem építhető g) A pince közi utakon a 3,5 t-nál nehezebb tehergépjármű forgalom nem engedhető meg. h) A legkisebb zöldfelület kialakult.
4.Lovas-centrum övezete
18 a) Az övezetben a működéséhez szükséges gazdasági épületek, istállók elhelyezhetők (a lakóövezettől a védőtávolságok betartandók) b) A tulajdonos, személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők. c)Amennyiben idegenforgalmi hasznosításra is szolgál a lovas-centrum, úgy a funkcióhoz szorosan kapcsolódó létesítmények, épületek is elhelyezhetők jelű építési övezet
KLo SZ 6,0
20 K
előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: K (kialakult) b) Beépítési mód: szabadonálló c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0m e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kialakítani g)A legkisebb zöldfelület 40 % 5. K-TE Temetők övezete Katolikus temető: bővítése déli irányban, a 195 hrsz. mg. terület felhasználásával megoldott. Református temető: a 1065 hrsz. ingatlan területén megoldható. Zsidótemető; (K-Tk) Kegyeleti parkként javasoljuk hasznosítani. 6. K-SP
Sportpálya övezete
Jelenlegi sportterület bővítésével egy sportcentrum kialakítható a Munkácsy utcáról megközelíthetően. Területe: -1,3 ha. Öltöző és egyéb szociális létesítmény építhető.7 11./A. § Különleges beépítésre nem szánt területek (1) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(2)A különleges beépítésre nem szánt területekhez az alábbi övezetek tartoznak Kkb különleges terület – bányászattal érintett terület övezete
7
Módosítva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
19 (3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el, épületnek nem minősülő építmény további 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.8 III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 12. § Közlekedési területek és létesítmények (1) A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja. (2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető. (4) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak: 1. Forgalmi út (országos mellékút) KÖu-3 Kossuth L. utca, Jókai út Az elkerülő M30-as út megépülése után forgalma jelentősen csökkenni fog. 2. Helyi gyűjtőút KÖu-4 Szabadság u., Munkácsy u., horgásztó déli és északi part és Dózsa Gy. u. 3. Lakóutak KÖu-5 4. Vegyesforgalmi utak KÖu-6 A 10,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélességű utakat vegyesforgalmi útként jelöltük. 5. Gyalogút KÖu-7 6. Mezőgazdasági út KÖu-8 7. Kerékpárutak KÖu-9 A forgalmi út mellett, valamint a horgásztavak körül, a Kisgyőri bekötőútig. A horgásztavak körül tervezett kerékpárutak szilárd burkolattal nem építhetők. 8. Közlekedési zöldterület KÖ-Z (5) Bármely övezeten belül magánút kijelölhető, amennyiben a telek másként nem közelíthető meg. A magánúttal kapcsolatban a költségeket annak kell viselnie, akinek az út kialakítása az érdekében áll. A magánút kialakításánál a közlekedésbiztonsági szabályok betartása ajánlott. A közforgalomra nem átadott magánutat táblával kell jelölni. A 3,5 t – nál nehezebb gépjárművek a célterületre nem hajthatnak be kivéve a katasztrófavédelem és a hulladékszállítás járműveit. A közforgalomra átadott magánút sorompóval nem zárható le. 8
Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
20 (6)A Munkácsy út szabályozási szélessége kialakult állapot szerint, legfeljebb 16 m.9
13. § Zöldterületek (1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása: Közpark: (Zkp) Közterületi zöldterület: (Z-k) Közpark meglévő: Kossuth L. u. – Hunyadi út sarkán. Közpark tervezett: a) Katolikus templomtól északra (hrsz. 193) b) Külterületen, a sportterülettől északra (hrsz. 0163) c) Külterületen, a halastó északi részén, a Dózsa Gy. u, ill. ennek meghosszabbításában tervezett út és a tópart között 20,0 m-es sávban. A b) és c) pontban meghatározott közparkban elhelyezhetők: 1. pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya stb.), 2. vendéglátó épület, 3. terület fenntartásához szükséges épület, valamint ehhez szolg. lakás, 4. esőbeálló építmények, 5. fásított parkolók. 14.§ Erdőterületek (E)
(1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, valamint a végrehajtására kiadott 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelettel módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet tartalmazza. (2) A külterületen lévő erdő gazdasági hasznosítású (Eg). (3) Védőerdő létesítése szükséges a település északi részén, a 689; 691; 694; 695 hrsz. ingatlanokon, a lovascentrumban elhelyezett istálló miatt, a lakóterület védelmében. (4) A területre erdőtelepítési kötelezettséget írunk elő. A fásítást mielőbb meg kell kezdeni. (5) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. (Evt.) 67. § (3) bekezdése szerint az erdészeti hatóság az erdőterület tervezett igénybevételéhez kérelemre elvi hozzájárulást adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőterületre vonatkozó tulajdon- vagy más rendelkezési jog igazolása. Az Evt. végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 88. § (3) bekezdése szerint az elvi hozzájárulást meg kell kérni abban az esetben, amennyiben erdőterület belterületbe vonása miatt az erdőterület igénybevételére várhatóan öt éven belül sor kerül.
9
Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
21 (6) Ennek értelmében erdőterület termelésből történő kivonásához, belterületbe vonásához kizárólag az elvi hozzájárulás birtokában dönt az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága. (7) Ev -védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.10
15. §
Mezőgazdasági rendeltetésű területek (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik: a) Általános mezőgazdasági terület aa) szántó Má1 ab) rét, legelő Má2 b) Kertes mezőgazdasági terület: ba) szőlő, gyümölcsös Mk bb) belterületi kert Mk2 külterületi kert (zártkert) Mk3 (3) Szélerőmű Má övezetben a vonatkozó szakhatósági engedélyek előírásai alapján létesíthető.11 16. § Vízgazdálkodási területek (V) (1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület: 1. Patak, árok (V1) 2. Halastavak (V2) 3. Vízmű területe, víztároló medence (V3) 4. Vízmosások (V7) A patakoknál a partélektől számítva a parti sáv 6,0 m széles részét szabadon kell hagyni. (2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el. Építmények, egyéb létesítmények elhelyezése a közmű területekre vonatkozó előírások szerint történhet. (3) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos. A vízfolyások menti természetes növénytársulások megőrzéséről gondoskodni kell, mind a tervezés, mind a kivitelezés során. (4) A vízfolyások medreiben és parti sávjában és a halastavak térségében az alábbi környezeti feltételek biztosítandók: Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek: 10 11
Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel Módosítva. 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
22 a) veszélyeztetik a felszíni vízfolyások, továbbá a talaj- és talajvizek állapotát és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak, b) amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek, c) amelyek során a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek. Felszíni vízfolyásokhoz és állóvizekhez 100 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztáló telep nem létesíthető. (5) Vízműterületek, víztárolók védelme érdekében biztosítani kell az ivóvízellátást biztosító vízvezeték hálózat védősávjait, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint a vízi létesítmények védelméről szóló hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell fenntartani. (6) A hatályos jogszabályokban foglaltak szerint a vízi létesítményekre és vízhasználatokra rendeletben meghatározott tartalmú dokumentáció benyújtásával vízjogi engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől.12 16 /A.§ Tk - Természetközeli területek övezete A Természetközeli terület övezetében épületet elhelyezni nem lehet.13 17. § Közműterületek, közműlétesítmények (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell. (2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak: A településen a teljes közműhálózat kiépült. Ivóvízellátás: Vízellátás szempontjából tervezik a három községet ellátó ivóvízbázis kialakítását, a jelenlegi kútnál (térképen jelöltük). A sályi vezeték megcsapolásával (Bükkábrány felett), a harsányi kútba történő bevezetése Harsány, Vatta és Csincse ivóvízellátását oldja meg. Ugyanis a jelenlegi kapacitás kevés, a település 2150 főre számítva (télen 100 m3, nyáron 300 m3 a maximum).
Szennyvízhálózat: Befogadó az emődi szennyvíztisztító. Csapadékvíz-elvezetés: Nyílt árokrendszerrel (befogadó a Csincse-patak).
12 13
Beiktatva: 19/2011. (X.19.) rendelettel Beiktatva: 18/2013. (XI.11.) ök. rendelettel
23 A Petőfi utca végén lévő forrásból eredő, a Petőfi és Hunyadi utca közötti lakótelkeken átvezető árkot rendezni kell, és ki kell építeni a Csincse-patakig. Gázellátás: A községben kiépült, az újabb lakóterületeknél a kiépítés megoldható. Villamos energia ellátás, hírközlés: A község villamos energia hálózata és a telefonhálózat kiépült. TV átjátszó és polgárvédelmi adótorony üzemel a település be-, illetve külterületén. A közigazgatási területen 1 db Pannon és 1 db Westel mobil telefontorony van. (Utóbbi a tv-átjátszón.) IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME 18. § A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (83/1992. (IX. 26.) OGY határozat) kitűzött környezeti célállapotokat, illetve a 2003. évtől a 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a „Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról” című jogszabályban foglaltakat. 19. § Épített érték védelme (1) A községben műemlékileg védett épület: római katolikus templom. Barokk, 1736-38. Berendezés: főoltár, két mellékoltár, szószék, keresztelőmedence, barokk, XVIII. sz. (2) Helyi védelemre javasolt épületek: a) református templom, b) Béke u. 18. sz. lakóház. c) Petőfi u. 8. sz. d) Bordézsma pince (Ady E. u.), e) Dózsa Gy. u. 32. sz. lakóépület. (3) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. (4) A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás
24 vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerint kell rendezni. (5) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek, beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározására, és az esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben – egyebek mellett – meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is. (6) A Kossuth u., illetve Jókai u. (forg. út) két oldalán – az egységes utcakép érdekében – létesítendő új épületek, az utcával párhuzamos nyeregtetővel alakítandók ki, alkalmazkodva a régi beépítési hagyományokhoz. Az utca két oldalán az épületek közvetlenül az utcai telekhatárra vagy minimális előkerttel, a meglévő beépítéshez illeszkedve építhetők. (7) A Bükki Települési Önkormányzati Szövetség tagjaként a község törekszik arra, hogy az utcai műtárgyak, utcabútorok a többi bükki településeken elhelyezett egységekkel azonos kivitelben készüljenek. 20.§ Természeti környezet védendő értékei A Bükki Nemzeti Park szakhatósági véleménye alapján a Csincse-patak völgye, mint ökológiai (zöld) folyosó megóvása, természetvédelmi szempontból létfontosságú feladat. A patakot kísérő nedves mocsárrétek védett és fokozottan védett növényfajok (pl. szibériai nőszirom) élőhelyei. A külterületi gyepfeltörések és égetések értékes élőhelyeket és fajokat károsítanak meg, vagy veszélyeztetnek. Mindkét tevékenység engedélyköteles. a) A természetvédelmi szempontból értékes külterületi földrészleteken a művelési ág váltás – különösen a patak menti rétek felszántása – kerülendő. b) A tavak körül tilos a növényzet pusztítása (fakivágás, nádégetés) és a lecsapolás. c) A vízpartokon és a tavak környezetében ugyancsak értékes élővilággal (nőszirom, lepkefajok) rendelkező területek vannak, ezért azok megőrzendők. d) A Csincse-patak völgyének legfelső szakasza országos, majd Harsány közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi terület, de a védelemből kimaradó, a község belterületi határáig húzódó szakasza is gazdag természeti értékekben. e) A völgy – a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként – igen fontos ökológiai folyosó, a hegyvidék és a hegyláb, valamint az Alföld élővilága között. f) A Csincse-patak és a vízfolyások fontos szerepet töltenek be a délebbre fekvő országos jelentőségű védett természeti területek (Borsodi Mezőség) vízellátása szempontjából. Az ökológiai vízigény kielégítése és a víz szennyezésmentesítése a Csincse alsó folyásán fontos természetvédelmi érdek.
21.§ Régészeti lelőhelyek védelme (1) A település ismert régészeti lelőhelyeit a külterületi szabályozási terv és a településszerkezeti terv tünteti fel. A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani.
25 A településen és külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes múzeum engedélyével szabad végezni. (2) Az esetlegesen előkerülő, még ismeretlen régészeti lelőhelyek feltárása anyagi terheinek viselése tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága az 1997. évi CXL. törvény 35. §. 3. pontjában meghatározottak tartja irányadónak. Ez alapján a régészeti lelőhelyek meghatározása, feltárása, leletanyagának elhelyezése és konzerválása céljából igényt tart a régészeti lelőhelyeket veszélyeztető beruházók anyagi támogatására. (A szakmailag szükséges méretű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni, oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét erre a célra kell biztosítani. (1997. évi CXL. törvény 35. § (3) bekezdés.) (3) A régészeti területek kezelését a kulturális javak védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései határozzák meg (24. §). Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni. 22. § Az élővilág és a táj védelme (1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint – kell igazolni. (2) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható. (3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell. (4) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítési és beültetési kötelezettséget írtunk elő, melyet be kell tartani. (5) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza. (6) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani. 23. § A föld védelme (1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia. (2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen. (3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
26 (4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni. (5) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt az övezetben a tereprendezés során egy tagban 3 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 30 °-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. A 3 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel illetve cserjékkel ültetendő be. (6) A kültéri telkeken rézsűk kizárólag oly’ módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék és anyag használható. (7) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. (8) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson. (9) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak. (10) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg. (11) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. (12) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni. (13) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. (14) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. 24. § A levegőtisztaság védelme
27 (1) A 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet, a 3/1988. (VI. 10.) KVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Harsány teljes bel- és külterülete. (2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésekben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni. (3) A helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni, a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 10. §-a értelmében. (4) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető, a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében. (5) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe a fenti jogszabály 5. §-a szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. (6) Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. (7) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő, a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján. (8) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. (9) A fenti kormányrendelet 5. §-a érdekében a község állattartási rendeletének előírásait összhangba kell hozni a rendezési terv előírásaival, jóváhagyás után.
25. § Vizek védelme (1) A települést érintően vízminőség-védelmi szempontból kiemelten fontos a szennyvízelvezetések megnyugtató megoldása. (2) A község belterületét érintő vízfolyások vízminőségét fokozottan védeni kell.
28
(3) Az élő- és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők. (4) A csapadékvizek befogadóba vezetését biztosítani kell. (5) Figyelembe kell venni a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásait. Ezen rendelet 34. § (1) bekezdésének értelmében fel kell tüntetni a területek szennyeződés-érzékenységi besorolását is, mely Harsány esetén a „B” – érzékeny kategóriába esik. (6) A település kül- és belterületén a gazdasági területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határérzékek teljesíthetők. (7) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani, a csatornahálózatba ill. a zárt tárolóba vezetés előtt. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 1984. (II. 7.) OVH rendelkezés V. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők. (8) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvízelvezetés, szennyvíz-elhelyezés és -kezelés rendjét szabályozó jogszabályokban előírtakat kell figyelembe venni. (9) A szennyvízcsatorna hálózatot a gazdasági területeken és az új lakóterületen mielőbb ki kell építeni. (10)
A kül- és belterület rendezett csapadékvíz-elvezetésére vízrendezési tervet kell készíttetni.
(11) Harsány község a település vízellátását biztosító forrás védelmére kijelölt vízműidom közelében helyezkedik el, ez csak a vízminőség-védelmi előírások betartásával érvényesíthető. 26. § A területek zaj- és rezgésvédelme (1) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.” Ezen határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM. sz. rendelet 1-5. sz. mellékletei tartalmazzák. (2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények és lakóépületek előtt nappal (6.00 – 22.00) a 65 dB, éjjel (22.00 – 6.00) az 55 dB zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg. (3) Szolgáltató, kereskedelmi és szórakoztató tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a védendő létesítmények homlokzata előtt nappal (6.00 – 22.00) a 60 dB, éjjel (22.00 – 6.00) az 50 dB zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
29
27. § Kommunális hulladék elhelyezése (1) A településen bevezetett kommunális hulladék elszállítás az RWE által hosszú távon megoldott (Hejőpapi). (2) A mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet és a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a 22/2001. (X. 10.) KÖM rendeletben foglaltakat be kell tartani. (3) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. b) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. c) A veszélyes hulladékok – melyet körét a 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni. d) A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról. (4) A 2000. évi LXIII. tv. 2. sz. melléklete, illetve a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok szerint, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni. (5) RWE Miskolc szervezett szemétszállítás keretében történik a kommunális hulladék elszállítása. (6) A régi szemétlerakó-hely rekultivációja folyamatban van. 28. § Sajátos jogintézmények (1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (2) A belterületen lévő 496/1; 496/2; 497, 498/2; 499; 500; 501 hrsz. ingatlanokra az önkormányzat részére elővásárlási jogot kell a földhivatalnál bejegyeztetni. (3) Az Arany J. utca keleti oldalán kialakítandó telkek végében 10,0 m-es szabályozási szélességgel a visszamaradó mg. ingatlanok megközelítésére a tervezett külterületi feltáró utat be kell jegyezni, a telekalakítással egyidőben. 29. § Egyéb rendelkezések (1) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot.
30
(2) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, terület-kimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni.) (3) El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-elvezetési terveit. Meg kell oldani az övárok rendszer kiépítését, valamint a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását. (4) Az építési engedélyezés előtt – különösen az agyagos részeken – indokolt talajmechanikai szakvélemény készítése, tekintettel a térség erózióval erősen veszélyeztetett területeire. (5) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát. 30. § A település közigazgatási területére készítendő további tervek, intézkedések (1) A fejlesztési területek szabályozási terveinek elkészítését csak a már előkészített területek beépülése után szabad elkezdeni. (2) A közparkok, díszterek területeire kertészeti kiviteli terv készítendő. (3) El kell készíteni teljes körűen a község területén lévő pincék felmérését (Butykai pinceterület, és az Ady E. úti pinceterület hiányzó része). Ennek dokumentálása után a részletes szabályozás a pinceterületre előirányozható. (4) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. (5) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani. A településszerkezeti tervet módosító, ill. azt kiegészítő rendelet nyilvántartásával együtt, a szabályozási terv szükséges módosításáról is gondoskodni kell. (6) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni. (7) A településrendezési terv legalább ötévenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell. 31. § Tűzvédelmi előírások (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
31 (2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (5) bekezdés szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. § (1) bekezdés szerint biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet. V. FEJEZET 32. § Záró rendelkezések (1) A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási terv a kihirdetés napján, 2004. augusztus 01. napján lépnek hatályba. (2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani. (3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (4) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (5) A jelen helyi építési szabályzat, kül- és belterületi szabályozási terv és a településszerkezeti terv jóváhagyásával – a 11/1987. (V.21.) sz. Tanácshatározattal jóváhagyott – Harsány Község Általános Rendezési Terve hatályát veszti.
polgármester
jegyző