Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2004. (I. 13.) rendelete Verőce község köztisztaságával és a települési szilárd hulladékkal összefüggő szervezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a környezet védelméről Módosította: 24/2004. (XII. 17.), 15/2009. (XII.18.), 3/2010. (III.12.), 7/2012. (V. 31.), és a 2/2013. (I. 16.) önkormányzati rendeletek (egységes szerkezetben) Verőce Község Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § és a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a törvényekben, valamint a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendeletben, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben, a 271/2001. (XII.21) Korm. rendeletben, a 241/2001 (XII.10.) Korm. rendeletben, a 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a község köztisztaságával és környezetvédelmével összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének rendjét. 2. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya a közigazgatási határon belül valamennyi ingatlan tulajdonosra, ingatlan kezelőre, vagy használóra (továbbiakban: tulajdonos) kiterjed függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személyiségű társaság.1 (3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a község köztisztaságával kapcsolatos feladatokra, a szilárd lakossági hulladékok kezelésére irányuló helyi kötelező közszolgáltatás biztosítására. 3. § Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékok szállításával és kezelésével összefüggő tevékenységekre, valamint az állattartással összefüggő szabályokra, ez utóbbit külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 4. §
1
A bekezdés 2. mondatát hatályon kívül helyezte a 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés napja: 2013. január 16.
1
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő az ingatlan 2. § (2) bekezdésében rögzített tulajdonosa – a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon – köteles igénybe venni, ha jogszabály vagy hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik. 5. § (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és a települési környezet -különösen a közterületek - veszélyeztetését, szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől tartózkodni. (2) Tilos a hulladékot elhagyni, – a gyűjtés, a szállítás és a lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (3) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonos megállapításáig az ingatlan 2. § (2) bekezdésében rögzített tulajdonosát terhelik. (4) Az e rendelettel összefüggő tevékenység és a rendeletben foglaltak ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. Fogalmi meghatározások 6. § E rendelet alkalmazása szempontjából a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállást, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztán tartása; b) települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása; c) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró); d) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és egyéb szilárd hulladék; e) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabot), továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget; f) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét); g) köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás): megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, valamint a települési szilárd hulladék kezelése, továbbá a 10. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjában említett szervezetek hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenysége; h) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése;
2
i) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmenetileg tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása; j) ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményben történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése; k) hasznosítás: a települési szilárd hulladékból a hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal (esetleg ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia stb. előállítása, l) lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött , vagy felhalmozódott települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző által rendszeresített gyűjtőedényben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, m) veszélyes hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 48. pontja szerinti hulladék,2 n) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli, o) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, p) közszolgáltatási díj: a lakóingatlan tulajdonosa által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra megállapított díj. II. FEJEZET A települési környezet védelme Ingatlanok és közterületek tisztántartása 7. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a.) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó- és gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b.) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló más helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. 8. § A közterület – ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység
2
Módosította a 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálybalépés napja: 2013. január 16.
3
ellátásáról a 9. §-ban, továbbá 10. § (1) bekezdésének b.) pontjában, valamint a (2) bekezdésében említett esetek kivételével a települési önkormányzat gondoskodik (1991.évi XX. törvény 21. §). 9. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), beleértve a nyílt vízelvezető árkok területének tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről; b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) a Duna melletti ingatlanok használói, az előttük húzódó Duna parti területrész tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, d) a telekingatlanról a járda- és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő és szakszerű nyeséséről, e) az építési, karbantartási, bontási tevékenységből adódó szennyeződés eltávolításáért az építési engedély jogosultja a felelős, f) a belterületi beépítetlen telekingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről gondoskodni. (2) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztántartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (3) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. Közlekedéssel kapcsolatos köztisztasági feladatok 10. § (1) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a) a belterületen levő várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, b) a külterületen lévő várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzemben tartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (2) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazóközönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és hulladékok eltávolítása a vasút üzemben tartójának a feladata.
4
Hó- és sikosságmentesítés 11. § (1) A 2. § (2) bekezdésében rögzített ingatlan tulajdonos köteles az ingatlana előtt a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt - szükség esetén naponta többször is - a síkosságtól mentesíteni. (2) A járdák hótól való megtisztítására, a csúszásveszély csökkentésére elsősorban a mechanikus anyagokat (homok, hamu, fűrészpor, salak, stb.) kell használni. Szórósó alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell. (3) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutak és az ingatlanokhoz nem csatlakozó járdák sikosság-mentesítését Verőce Község Önkormányzata lehetőségeit figyelembe véve köteles elvégeztetni. (4) Közutakon a hóeltakarítást kell előnyben részesíteni. Szórósót csak a közlekedés biztonsága szempontjából indokolt esetben lehet használni. (5) Közterületek síkosság mentesítéséről a növényzetet kímélő anyagok alkalmazásával kell gondoskodni. (6) A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb kocsiutakon az úttest két szélén, ennél keskenyebb kocsiút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára a megfelelő szélességű terület, valamint a folyókák, vízelvezető rácsok és nyílt csapadékvíz árkok szabadon maradjanak. (7) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében tilos havat felhalmozni: a.) útkereszteződésben, b.) úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 méter távolságban szabad elhelyezni), c.) kapubejárat elé, annak szélességében, d.) járdasziget és járda közé, e.) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelynél, f.) közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna, tűzcsap, stb.) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágító lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.) köré, g.) fák tövében, h.) kijelölt gyalogos átkelőhelyen, i.) nyílt vízelvezető árokban. Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések 12. § (1) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény ideje alatt és azt követően a terület tisztántartásáról. (2) A járdát, úttestet, parkterületet és egyéb közterületet ürülékkel, szennyvízzel, veszélyes anyaggal, illetve veszélyes és települési hulladékkal beszennyezni, a fenti anyagokat felszíni vízbe, csapadékvíz csatornába juttatni tilos. A veszélyes anyag szennyvízcsatornába való juttatása tilos.
5
(3) Az állatok által közterületen okozott szennyeződés eltakarításáról az állat sétáltatója, illetve tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. Állati ürüléket zárt tárolóban kell elhelyezni, utcai szemétgyűjtőbe rakni tilos. (4) Állatok közterületen való etetését a közterület szennyezése nélkül szabad végezni, az okozott szennyezést haladéktalanul el kell távolítani az állatot etető személynek. (5) Köz- és magánterületen tilos környezetszennyező anyagot engedély nélkül gyűjteni, tárolni, azzal hatóságilag nem engedélyezett tevékenységet folytatni. (6) A közterületen elhelyezett ivóvíz kutak üzemeltetője a kutak környezetét köteles különös gonddal tisztántartani és megvédeni az esetleges szennyeződéstől, valamint a csurgalékvíz megfelelő elvezetéséről gondoskodni. (7) A közterületek szennyeződésének megelőzése érdekében a közterületen keresztül forgalmat lebonyolító üzletek és egyéb elárusítóhelyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett az épületek a 2. § (2) bekezdésében rögzített tulajdonosai kötelesek szemétgyűjtőt elhelyezni és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről szükség szerint gondoskodni. A gyűjtőedényt úgy kell kiválasztani, hogy az a meglévő bútorzattal összhangban legyen. 13. § (1) Az Együttes Rendelet 7. § (1) a.) pontjában meghatározott feladatokat - az ingatlan előtti járdaszakasz takarítását - az ingatlan tulajdonos és használó szükség szerint, de legkésőbb délután 16,00 óra és 22,00 óra között, illetve üzletzárás után, a b.) és c.) pontban foglalt munkákat pedig folyamatosan köteles elvégezni, illetve elvégeztetni. Az ingatlan előtti járdaszakasz síktalanítását és hóeltakarítását az ingatlan tulajdonos és használó szükség szerint, de reggel 8,00 óráig köteles elvégezni, illetve elvégeztetni. (2) Az ingatlan előtt húzódó járdaszakaszok takarításánál keletkezett hulladékot a tulajdonos és használó köteles összesöpörni és a háztartási hulladék céljára szolgáló edényben elhelyezni. (3) Szennyvizet a közterületre kiönteni vagy kivezetni tilos. (4) Az utcai közterületi árusok kötelesek a részükre kijelölt helyek, valamint annak környékét a szennyeződéstől megóvni. Kötelesek a terület rendszeres tisztán tartásáról, a keletkező hulladék összegyűjtéséről és annak elszállításáról gondoskodni függetlenül attól, hogy a szennyeződés az üzleti tevékenységből keletkezett-e vagy sem. (5) Tilos a település közterületein szennyezést okozó tárgyak tisztítása, mosása, vegyszeres anyaggal történő kezelése. (6) A (5) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szennycsatornázott közterületen a személygépkocsi karosszériájának mosószer nélküli felső mosására.
6
A köztisztasági szolgáltatás ellátása 14. § A szolgáltatás ellátására jogosultak: a.) az e célra létesített közüzemi vállalatok; b.) azok a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c.) pont), amelyeknek az a tevékenységi körébe tartozik; c.) az arra vonatkozó jogosítvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók, magánszemélyek (ideértve a jogi személyek társulásait és magánszemélyek társaságait is). 15. § (1) Ott, ahol a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező, a háztartási hulladék kezeléséről a tulajdonos köteles gondoskodni. (2) Az egyéb szilárd hulladék kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, ez a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli. A települési szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása és hasznosítása 16. § (1) Települési szilárd hulladékot kizárólag a települési Képviselő-testülete által a területi adottságok figyelembevételével e célra kijelölt, lehetőleg több települést (körzetet) kiszolgáló a közegészségügyi, a vízügyi, a környezetvédelmi, az építésügyi és közlekedési hatósági előírásoknak megfelelően kialakított és üzemeltetett - lerakóhelyen (telepen), illetőleg létesítményben (a továbbiakban együtt: lerakóhely) szabad elhelyezni és ártalmatlanítani. (2) A lerakóhelyen elhelyezhető és ártalmatlanítható minden olyan termelési hulladék, amely a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető és a lerakóhely üzemeltetését károsan nem befolyásolja. A települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység 17. § (1) Verőce község közigazgatási területén kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan 2. § (2) bekezdésében rögzített tulajdonosainál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. (2) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást a település közigazgatási határán belül – Gáspár János egyéni vállalkozó (2639 Bernecebaráti, Jókai u. 4.) 3 – (továbbiakban: szolgáltató) az arra vonatkozó közszolgáltatási szerződés alapján végzi. (3) A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást a község teljes belterületi részén, a külterületi lakott helyeken köteles elvégezni a környezetvédelmi és közegészségügyi szabályoknak megfelelően.
3
A 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2013. január 16.
7
(4) A 2. § (2) bekezdésében rögzített ingatlan tulajdonosa köteles a Közszolgáltató által felajánlott hulladékszállítási közszolgáltatást igénybe venni. A Közszolgáltatás felajánlásáról és teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató írásos értesítést küld. (5) a) A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatást igénybe venni, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről egyéb módon nem gondoskodik, vagy a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés - a környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb, mint amit a gazdálkodó szervezet alkalmaz. b) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, és ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelepéül is szolgál, vállalkozás székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni, és arra közszolgáltatást igénybe venni. 4, 5 (6) A használók a közszolgáltatás elvégzését nem akadályozhatják, illetőleg az ingatlanon keletkezett szilárd hulladék elszállítását kötelesek lehetővé tenni, és igénybe venni. (7) A gyűjtő edényeket – a szállítási napot kivéve – az érintett ingatlanokon belül kell tartani, rendszeres tisztántartásáról, megőrzéséről a használó köteles gondoskodni. (8) A hulladékszállítási napokon a gyűjtő edényeket az ingatlanok közelében a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy a szolgáltató a szállító gépjárműbe szemetet, hulladékot a legkönnyebben el tudja helyezni. (9) A szolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására nézve az önkormányzat nevében a polgármester köt szerződést, amely okirat tartalmazza: a.) a közszolgáltatással kapcsolatos általános előírásokat, b.) a községben használatos hulladékgyűjtő edényzet típusait, az ezekkel kapcsolatos legfontosabb előírásokat, c.) a gyűjtés illetve a szállítás gyakoriságát, d.) a község lomtalanítási akcióira vonatkozó megegyezést, e.) a közszolgáltatást kedvezményezetten igénybe vevőkre vonatkozó szabályokat.6 (10) A háztartási és egyéb hulladék tárolására, ártalmatlanítására és hasznosítására a Képviselőtestület a Salgótarján Térségi Kommunális Szilárd Hulladéklerakó Telepet7 jelöli ki. A település más területén a hulladék lerakása tilos. Építési hulladék lerakásának helyét a Polgármesteri Hivatal határozza meg. (11) Külterületen az üdülő-és kiskert tulajdonosok, valamint a település azon területein, ahol a gyűjtőjármű a 120 l-es edényzetből a hulladékot elszállítani nem tudja az ingatlanon keletkezett szilárd hulladékot az ingatlan tulajdonosa/használója hulladékgyűjtő zsákban köteles a szolgáltató által megjelölt időben és helyre kihelyezni.8 A közszolgáltatást kedvezményezetten igénybe vevőkre vonatkozó szabályok 17/A. §9
A 24/2004. (XII.17.) Kt. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2004. december 17. A 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2013. január 16. 6 A 15/2009. (XII.18.) Kt. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2010. január 1. 7 A 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2013. január 16. 8 A (11) bekezdést a 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 7. §-a iktatta be. Hatálybalépés napja: 2013. január 16. 9 A §-t hatályon kívül helyezte a 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálybalépés napja: 2013. január 16. 4
5
8
A kötelező közszolgáltatás ellátásának rendje, a szolgáltató és a tulajdonos jogai és kötelességei 10 18. § (1)
(2)
Az önkormányzat szervezésében az e rendelet szerint megvalósuló szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására, valamint elhelyezésére irányuló közszolgáltatás (továbbiakban: közszolgáltatás) igénybevétele az ingatlan tulajdonosa részéről – amennyiben az ingatlan a szervezett szállításba bevont területen helyezkedik el –, kötelező, és e területen belül a Közszolgáltató köteles szolgáltatni. A gazdálkodó szervezetekkel a hulladék szállítási igényeik közszolgáltatás keretében történő kielégítéséhez szolgáltatási szerződést kell kötnie a Közszolgáltatónak.
(3)
A közszolgáltatás létrejön a szolgáltatás felajánlásával. A kötelező szolgáltatás megvalósul azáltal, hogy a szolgáltató felkínálja a szolgáltatását, a megjelölt ürítési napokon megkísérli a hulladék begyűjtését és elszállítását.
(4)
Az általánostól eltérő esetekre egyedi szerződést kell kötni.
(5)
A szilárd hulladékok gyűjtésére szolgáló edényzet ürítését a közegészségügyi előírások figyelembevételével általánosan heti egy alkalommal kell elvégezni.
(6)
Mentes a kötelező minimális közszolgáltatási díj megfizetése alól az üdülőtulajdonos, az április 15. és október 15. terjedő időszakban, amikor a szolgáltatás is szünetel. Amennyiben az ingatlanon hulladék keletkezik, ebben az időszakban annak elszállítását külön szerződés alapján a közszolgáltató elvégzi. A kötelező közszolgáltatás során alkalmazható legmagasabb díj, a díjfizetés módja 19. §
(1) A rendelet alapján alkalmazható közszolgáltatási díjak mértékét jelen rendelet melléklete tartalmazza. (2) A közszolgáltatási díjat az önkormányzat egy éves fizetési időszakra állapítja meg. (3) A lakossági szolgáltatás árát számla ellenében az önkormányzat11 által postai úton megküldött csekken negyedévente utólag kell a szolgáltatást igénybevevőknek megfizetni. (4) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért a 2. § (2) bekezdésében rögzített ingatlan tulajdonost terhelő díjhátralék adó módjára behajtható. (5) A szolgáltatás elmaradása esetén azzal arányos díj-visszatérítési kötelezettség terheli a Közszolgáltatót. (6) Amennyiben a megjelölt napon a Közszolgáltató mulasztásából nem történik meg a hulladék elszállítása, és azt a Közszolgáltató 24 órán belül pótolja. Ez esetben nem tekinthető elmulasztottnak a szolgáltatás.
10 11
A 24/2004. (XII.17.) Kt. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2004. december 17. A 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2013. január 16.
9
Adatszolgáltatás, személyes adatok kezelése 20. § (1) A szolgáltatást igénybevevők számlázáshoz szükséges adatait (név és lakcím) a megrendelő a szolgáltató részére megadja. (2) A Közszolgáltató az ingatlan tulajdonos személyi adatait jogosult nyilvántartani és kezelni. (3) A Közszolgáltató a nyilvántartott személyi adatokat kizárólag a közszolgáltatási feladatai ellátásával és jogai érvényesítésével kapcsolatban használhatja fel, jogosulatlanoknak nem továbbíthatja/adhatja át. Az adatfelhasználás során a személyes adatok védelméhez fűződő jogok nem sérülhetnek. (4) A közszolgáltatási kötelezettség megszüntetését követően a személyes adatokat nyilvántartásából 5 napon belül kell törölnie/megsemmisítenie a Közszolgáltatónak. Szolgáltatási díj tartozás fennállása, meg nem fizetése esetén a köztartozás behajtásáig, illetve a végrehajtás elévüléséig tarthatja nyilván a személyes adatokat a Közszolgáltató. (5) A Közszolgáltató külön intézkedésében jelöli ki a személyes adatok kezelésére jogosult/felelős személyt és határozza meg a nyilvántartás formáját, módját, valamint a szabályait, amely kizárja a jogosulatlanok betekintésének lehetőségét. (6) A személyes adatok kezelésének megsértése és az adatvédelmi követelmények megszegése esetén a Btk. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény vonatkozó szabályai, illetve ebből származó károkozás esetén a Ptk. szabályai az irányadóak. (7) A Közszolgáltató a személyes adat pontosítása, kiegészítése céljából adatszolgáltatást kérhet Verőce Község Jegyzőjétől. Az adatszolgáltatás díját a vonatkozó hatályos jogszabály határozza meg. A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések 21. § Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztántartani, és rendszeresen fertőtleníteni. Ennek elvégzése a 7-8 §ban érintetteket az érdekeltségüknek megfelelően terheli. 22. § (1) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra ebeket - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével még pórázon sem szabad bevinni. (2) Ebeket csak olyan panziókba és kempingekbe szabad bevinni, amelyeket erre a területileg illetékes tisztiorvos kijelölt.
10
(3) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Bármely más helyen az általuk okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni. (4) Állatokat közterületen legeltetni csak kijelölt helyen szabad. 23.
§
(1) Verőce területén átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető árokba szennyvizet bevezetni tilos. (2) Patak medrébe, rézsűbe hulladékot, szemetet szórni tilos. (3) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak, és források környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni az esetleges szennyeződéstől. (4) Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizes szolgáltató kút, illetőleg forrás vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, a vízügyi és az építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon, védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani. (5) Az ivásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat és forrást a vízügyi hatóságnak - területileg illetékes tiszti orvos kezdeményezése alapján - "nem ivóvíz" szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával kell megjelölni. 24. § Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a 7-8.§-ban említettek kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni. 25. § (1) A település közterületein a szeszesital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdés hatálya nem terjed ki a piaci, vásári és egyéb rendezvényekre kitelepült egységek előtti közvetlen területen történő szeszesital fogyasztásra. 26. § (1) Verőce község területén a köz-és magánépületek, építmények, műtárgyak közterületről látható felületén hirdetményeket, plakátokat, falragaszt és egyéb reklámhordozókat csak erre a célra kijelölt vagy engedélyezett helyeken (a továbbiakban: hirdetőhelyek) szabad elhelyezni. (2) Az önálló hirdetőberendezések létesítésének rendjét és engedélyezésének szabályait külön önkormányzati rendelet rendezi. (3) A település területén lévő önkormányzati fenntartású hirdetőhelyek működtetését, illetve új hirdetőhelyek közterületi létesítésének és működtetésének jogát az önkormányzat - pályázat útján - másnak átengedheti.
11
27. § (1) Az engedélyezett hirdetőhelyen kívül elhelyezett hirdetmény eltávolítására és annak költségei viselésére a jegyző azt kötelezi, aki a hirdetmény érintettje, illetve akinek érdekében a hirdetmény kihelyezésre került. (2) Amennyiben a hirdetménnyel érintett az általa kötött szerződéssel igazolja, hogy a hirdetményt - megbízásából - más helyezte ki, s az általa megnevezett kihelyezőt felhívta a hirdetmény e rendelet szerinti szabályaira, úgy a kötelezést e kihelyezővel szemben kell alkalmazni. (3)
12
III. FEJEZET A föld védelme 28. §
Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell. 29. § A szél és víz által okozható talajpusztulás ellen megfelelő talajvédelmi módszereket kell alkalmazni. 30. § (1) Mezőgazdasági vegyszerek csak a hatóságokkal egyeztetett, kijelölt, szabályosan kialakított méregraktárban helyezhetők el. (2) A megsemmisítésre váró mezőgazdasági vegyszereket csak a kijelölt méregtemetőben szabad megsemmisíteni. 31. § Az állattartó telepeken keletkező hígtrágyát kezelni és felhasználni csak úgy szabad, hogy talajszennyeződést ne okozzon. 32. § A közterület vízzáró módon történő lefedése tilos azokon a területeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs és az közlekedésbiztonsági szempontból nem indokolt. 33. § (1) Hígtrágya, fekália, építési törmelék, nem veszélyes és veszélyes ipari hulladék csak kijelölt lerakóhelyen helyezhető el. (2) Amennyiben a szippantott kommunális és folyékony hulladék ürítését - erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező - gazdálkodó szervezet nem a kijelölt helyen végzi, az engedély megvonható. (3) Az építési törmelék kijelölt lerakóhelyen kívüli elhelyezése esetén az elkövető szabálysértési bírság megfizetésén túl köteles az okozott környezetszennyezés megszüntetésére is.
12
Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V. 31.) önk-i rendelet 1. § f) pontja. Hatálybalépés napja: 2012. június 1.
12
34. § Elhullott állati tetemek csak szabályosan kialakított dögkútban, illetőleg dögtemetőben helyezhetők el. IV. FEJEZET A vizek védelme A felszíni vizek védelme 35. § (1) A település közigazgatási területén lévő vízfolyások, holtágak, tavak és környezetén kialakult állapotot megváltoztatni csak a vízügyi és a környezetvédelmi előírások betartásával szabad. (2) A vízfolyások, holtágak természetszerű állapotának fenntartásáról kezelője köteles gondoskodni. 36. § (1) Szennyvizet, illetve egyéb szennyezést vagy mérgezést okozó anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, holtágba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba juttatni tilos. (2) Zártszelvényű csapadékcsatornába tisztított szennyvizet bevezetni csak az I. fokú vízügyi hatóság előzetes engedélye alapján lehet. (3) Ipari szennyvíz megfelelő előtisztítás nélkül a Dunába és közcsatornába nem vezethető. (4) Tisztítatlan szennyvizet tilos a Dunába és a patakokba vezetni. 37. § A zárt csapadékvíz elvezető csatornákban, illetve nyílt árkokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos. A felszín alatti vizek védelme 38. § (1) A település közigazgatási területén új szikkasztásos szennyvízelhelyezés nem engedélyezhető. (2) A szennyvízcsatorna kiépüléséig szennyvizet csak vízzáró aknában szabad tárolni. A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelője köteles gondoskodni. 39. § Vízfolyásban, holtágakban, közkutaknál, közkifolyóknál járművet mosni, állatot fürdetni tilos. V. FEJEZET A levegő védelme 40. § Új ipari üzem, intézmény létesítése, üzemi rekonstrukció, üzem bővítése csak az előírt levegőminőségi normát biztosító tüzelőszűrő, leválasztó berendezések megépítésével engedélyezhető.
13
41. § Ha ipari üzem, vagy intézmény más energiahordozóra tér át, a levegőtisztaság-védelmi követelményeket érvényesíteni kell. 42. § Kommunális és ipari hulladék nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos. VI. FEJEZET Az élővilág védelme 43. § A település közigazgatási területén a telepített és hasznos növényzet károsítása, pusztítása tilos. 44. § (1) Kivágott fát minden esetben pótolni kell. A pótlási kötelezettség azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás történt. (2) A Műszaki Osztály előírhatja a telepítendő fa fajtáját, korát, db számát és az új telepítés helyét. 45. § A település fásítását, zöldfelületeinek kialakítását úgy kell elvégezni, hogy a honos vadonélő madárfajok fészkelését ne zavarja. 46. § A település meglévő zöldterületeinek csökkentése (pl.: parkolás céljára történő igénybevétel) tilos. 47. § Zöldfelületek kialakításakor a növényzet telepítésekor az őshonos növényfajokat kell előnyben részesíteni. 48. § Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. 49. § Gépjármű parkolók kialakításakor törekedni kell fásított parkolók létrehozására. VII. FEJEZET A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 50. § (1) A köztisztasággal kapcsolatos a.) közegészségügyi előírások megtartásának rendszeres ellenőrzéséről a területileg illetékes tisztiorvos; b.) kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről pedig - az érdekelt szakhatóságok közreműködésével - a Jegyző gondoskodik.
14
(2) Ha alaposan feltehető, hogy valamely lakás vagy lakás céljára használt helyiség tisztán tartása nem megfelelő, és állapota a közegészségügyi előírásoknak nem felel meg, azt a területileg illetékes tisztiorvos megszemlélheti, és intézkedést kezdeményezhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a közterület-felügyelet, továbbá a rendőrség általános feladat- és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. 51. § E rendeletnek a közterületekre és az egyéb szilárd hulladékra vonatkozó rendelkezéseit a közforgalmú közlekedési vállalatok, állomásai, kikötői, alul- és felüljárói, továbbá az azok tömegközlekedést szolgáló járművei tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. 52. § (1) A jegyző hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult, amennyiben: a.) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy b.) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék elhelyezése történik, vagy c.) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy d.) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy e.) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy f.) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy g.) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget. (2) A hulladékgazdálkodási bírság mértékének megállapítását, a bírság kiszabásának és megállapításának módját a 271/2001.(XII.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell végezni. (3)
13
VIII. FEJEZET Záró rendelkezések 53. § (1) E rendelet 2004. január 15-én lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat köztisztasággal, belterületi környezetvédelemmel, valamint települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatással összefüggő helyi szabályokról szóló többször módosított 10/1995. (V.30.) sz. rendelete. (3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
13
Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V. 31.) önk-i rendelet 1. § f) pontja. Hatálybalépés napja: 2012. június 1.
15
Verőce, 2004. január 13. Bethlen Farkas polgármester
Oroszi Beáta jegyző
Záradék: Alaprendelet kihirdetve: 2004. január 15. Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. január 16.
Oroszi Beáta jegyző
16
Melléklet14 Verőce község köztisztaságával és a települési szilárd hulladékkal összefüggő szervezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a környezet védelméről szóló 4/2004. (I. 13.) rendelethez
A települési szilárd hulladékkal összefüggő közszolgáltatásnak a szolgáltató által számlázott díjtételei
Díjtételek 2013.01.01 - 2013.12.31-ig Igénybevevő
Szám
Edényzet
Díj (bruttó)
Időszak
350,-Ft /ürítés
Év
Állandó háztartás 120 l vagy
1.200
évi 80 db zsák
Nem belterületi ingatlan (üdülő)
6.200.000,-Ft gyűjtés, szállítás 18.000 db
110 literes zsák (20db/év)
Intézmény
+ 3.670.000,- Ft ártalmatlanítás
6
240 l
800,-Ft/ürítés
3
1,1 m3
2.135,- Ft/ürítés
április 15 – október 15.
Év
Állandó háztartás éves díja: 21.840.000,- Ft Nem belterületi ingatlan éves díja: 9.870.000,-Ft Intézmény éves díja: 249.600,- Ft+333.060,-Ft=582.660,- Ft (48.555,- Ft/hó) Az előírt edényzeten felül, amennyiben többlet hulladék keletkezik, az önkormányzat díj ellenében 400,-Ft/db, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzétett helyen emblémával ellátott 110 literes zsákot biztosít.
14
A 2/2013. (I.16.) önkormányzati rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés napja: 2013. január 16.
17
