Zalacséb Község Önkormányzati Képvisel -testületének 16/2005. (XII. 29.) számú rendelete Zalacséb Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l Zalacséb Község Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével jóváhagyja Zalacséb Község Szabályozási Tervét, és megalkotja Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: rendelet), valamint elrendeli ezek együttes alkalmazását. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet területi hatálya A jelen rendelet területi hatálya Zalacséb Község közigazgatási területére terjed ki. 2. § A rendelet alkalmazása (1)
Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közm hálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra építésügyi hatósági engedélyt adni csak az 1997. évi LXXVIII. törvénynek (továbbiakban: Étv.), az ezt módosító 1999. évi CXV. törvénynek, az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekr l (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek, az általános érvény egyéb rendelkezéseknek, hatósági és szakhatósági el írásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) el írásainak megfelel en szabad.
(2)
A jelen rendelet el írásait az annak mellékletét képez szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában: a) Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének (építési hely) lehatárolási típusai, a szomszédos ingatlanra gyakorolt hatások szabályozása érdekében. Típusai: – Szabadonálló – Oldalhatáron álló – Ikresen csatlakozó – Zártsorú
– Egyedi b) Bevágás: Az természetes terepfelület m vi megváltoztatása (támfal). c) Építési hely: A telek épületek elhelyezésére szolgáló része. d) Építési övezet: A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. e) Építménymagasság (H): Az építmény valamennyi homlokzatának függ leges vetületi-felülete összegének (F) valamennyi – vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veend – homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) ered érték. f)
shonos fafaj: A területen a természetes növénytakaró részeként is el fordul
g) Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala. h) Szennyezett talaj: Olyan talaj, amely veszélyes hulladékot, mérget, emberi életre és a természetre káros szerves/szervetlen vegyi anyagot tartalmaz. i) Területfelhasználási egység: A település igazgatási területének a jellemz rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemz vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. j) Törzsátmér : 1 méteres magasságban mért átlagos átmér je az adott faegyednek. k) Zöldfelület: A telek növényzettel fedett része. 3. § Szabályozási elemek (1) A szabályozási tervlapon kötelez és irányadó szabályozási elemek szerepelnek: Kötelező szabályozási elemek:
belterületi határvonal, kötelez szabályozási vonal, építési hely határa, építési övezet határa, építési övezetre vonatkozó beírások: a kialakítható legkisebb telekterület mérete, a beépítési mód, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%), a megengedett építménymagasság, a zöldfelület legkisebb mértéke véd távolságok határa, el vásárlási joggal terhelt terület határa, beépítési kötelezettség területek határa, beültetési kötelezettség területek határa, helyi értékvédelmi terület határa,
helyi védelem alatt álló épületek és alkotások Irányadó szabályozási elemek: telekhatárok, gyalogutak. a) A kötelez szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszer felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók. b) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a kit zési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni. 4. § A tervezési terület területfelhasználási egységeinek tagozódása (1)
Az 1. § szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területb l áll.
(2)
A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik: a) falusias lakóterület, b) településközpont vegyes terület, c) gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület, d) különleges terület, ezen belül – sport, – temet
(3)
A beépítésre nem szánt terület a következõ területfelhasználási egységekre tagozódik: a) közlekedési és közm terület, b) zöldterület, c) gazdasági erd , d) kertes mez gazdasági terület, e) általános mez gazdasági terület, f) vízgazdálkodási terület. II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSAI 5. § A kerítésekre vonatkozó el írások
Közterület fel li telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört, kerítés létesítése engedélyezhet . A lábazat maximum 80 cm lehet. A kerítések felületének 0,80 m és 1,80 m magasság közötti sávja, legalább 75 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki.
III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK EL ÍRÁSAI 6. § A falusias lakóterületekre vonatkozó általános el írások (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel. (2) A lakóterületeken az OTÉK el írásai szerinti épületek helyezhet k el. A lakóépületen kívül mez - és erd gazdasági (üzemi) építmény, a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézm ipari építmény, igazgatási, egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi épület is elhelyezhet az övezeti el írások betartásával. Meglév lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető. (3) A lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigény , zajos, b zös, por, vagy bármilyen szennyez dést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. (4) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet (az építménymagasság az eredeti terepszintt l számítandó!). (5) A lakóterületeken üzemanyagtölt nem létesíthet . 7. § A falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó el írások (a szabályozási tervlap szerint) (1)
A Lf-K1 jel falusias lakóterület, a település régi magja. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. a) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m. b) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemz en oldalhatáron álló - beépítéssel. c) Az elhelyezend épületeket magastet vel, a környez beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tet gerinc legyen mer leges az utcára. A tet hajlásszöge 35o-45o lehet. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 2ő %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 60 %. f) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani. g) az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen.
(2)
A Lf-K2 jel falusias lakóterület, a főút mellett.
a)
A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m. c) Maximum kétlakásos, maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemz en oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az elhelyezend épületeket lehet ség szerint magastet vel, a környez beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. e) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 30 %. f) A minimális zöldfelületi borítottság 55 %. g) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani. h) Az oldalkert minimum 7,5 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.
(3)
A Lf-K3 jel falusias lakóterület, az utóbbi idők lakóterület-fejlesztései. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemz en oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 30 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 55 %. f) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan (de minimum 5 m), az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani. g) Az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen.
(4)
A Lf-1 jel falusias lakóterület a falu nyugati határában kialakítandó lakóterület, amely a lakóterület-fejlesztés III. üteme. Megvalósítására kizárólag a II. ütem befejezését követően kerülhet sor A II. ütem befejezettségéről a képviselő-testület dönt.. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1200 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 22 m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, jellemz en szabadon álló beépítéssel. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 2ő %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 60 %. f) Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,25 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint.
(5)
(6)
A Lf-2 jel falusias lakóterület a falu Szabadság utcájának meghosszabbításával kialakítandó lakóterület, amely a lakóterület-fejlesztés II. üteme. Megvalósítására kizárólag az I. ütem befejezését követően kerülhet sor. Az I. ütem befejezettségéről a képviselő-testület dönt. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1200 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapothoz igazodóan - jellemz en oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 2ő %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 60 %. f) Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint. A Lf-3 jel falusias lakóterület a sportpálya alatti, tömbfeltárással megvalósuló lakóterület, amely a lakóterület-fejlesztés I. üteme. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál - jellemz en oldalhatáron álló - beépítéssel. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 30 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 55 %. f) Az el kert minimum ő m, az oldalkert minimum 3,7ő m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. A telek minimális mélysége 50 m. 8. § Településközpont vegyes területre vonatkozó általános el írások
(1) A településközpont vegyes terület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel. (2) A Vt jel településközpont vegyes terület az OTÉK 16. §-a szerinti építmények - lakófunkció mellett a lakosság ellátását biztosító igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek – elhelyezésére szolgál. Nem zavaró hatású egyéb gazdasági és termel kertészeti építmény is elhelyezhet az övezeti el írások betartásával. Meglév lakóépület - igény esetén ilyen célra átminősíthető. (3) Lakóépület esetén maximum 2 lakás helyezhet el.
(4) A településközpont vegyes területen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigény , zajos, b zös, por, vagy bármilyen szennyez dést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. (5) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet. Az építménymagasság az eredeti terepszintt l számítandó9. § Településközpont vegyes terület egyes építési övezeteire vonatkozó el írások (a szabályozási tervlap szerint) (1) A Vt-K1 jel településközpont vegyes terület, a település régi magja. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. c) Maximum 4,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti – jellemz en oldalhatáron álló – beépítéssel építhet k. d) Az elhelyezend épületeket magastet vel, a környez beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. e) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 30 %. f) A minimális zöldfelületi borítottság 55 %. g) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen. h) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az m szakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézményt l számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. i) Üzemanyagtölt nem létesíthet . (2) Vt-K2 jel településközpont vegyes terület. a) A kialakítható legkisebb telekméret 550 m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos lakóépületek, vagy maximum 6,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti – jellemz en oldalhatáron álló – beépítéssel építhet k. d) Az elhelyezend épületeket magastet vel, a környez beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. e) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség ő0 %. f) A minimális zöldfelületi borítottság 30 %. g) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen. h) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az m szakilag nem megoldható, vagy más
szempontból indokolatlan, az intézményt l számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. i) Üzemanyagtölt nem létesíthet . (3) Vt-K3 jel településközpont vegyes terület a főút mellett. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos lakóépületek, vagy maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti – jellemz en oldalhatáron álló – beépítéssel építhet k. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség ő0 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 30 %. f) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, de minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. g) Üzemanyagtölt létesíthet . h) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az m szakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézményt l számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. (4) Vt-1 jel településközpont vegyes terület az új fejlesztési területnél. a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum kétlakásos lakóépület, vagy maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek szabadonálló beépítéssel építhet k. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség ő0 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 30 %. f) Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. g) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. h) Üzemanyagtölt nem létesíthet . 10. § Gksz jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó általános el írások (1) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel. (2) A Gksz jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület az OTÉK 19. §-a szerinti építmények – nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek –
elhelyezésére szolgál. Ezen kívül elhelyezhet k az övezeti el írások betartásával: szolgálati lakások, igazgatási és irodaépületek, sportépítmény, szociális épület. 11. § Gksz jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület egyes építési övezeteire vonatkozó el írások (a szabályozási tervlap szerint) (1) A Gksz-1 jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület a FETA területe. a) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2. b) A FETA területe nem b víthet . c) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. d) Maximum 10 m-es építménymagasságú épületek jellemz en szabadonálló beépítéssel építhet k. e) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség Ő0 %. f) A minimális zöldfelületi borítottság 20 %. g) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 5 m, a hátsókert minimum 6 m legyen. h) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az m szakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézményt l számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. i) Üzemanyagtölt létesíthet . (2) A Gksz/M jel külterületi mez gazdasági gazdasági-kereskedelmi szolgáltató terület, a major területe. a) Már kialakult mez gazdasági üzemi telephely, ahol a mez gazdasági termelést, raktározást, feldolgozást, nagyüzemi állattartást szolgáló tevékenység, illetve az azt szolgáló kereskedelem, kutatás, távlatban is fenntartandó. b) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2. c) A Major területe északi irányba a szabályozási tervlap szerint b víthet . d) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. e) Maximum 10 m-es építménymagasságú épületek jellemz en szabadonálló beépítéssel építhet k. f) Az övezet területén a maximális beépíthet ség (beleértve minden épületet és építményt) maximum 40 %. g) A minimális zöldfelületi borítottság 20 %. h) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 5 m, a hátsókert minimum 6 m legyen. i) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az m szakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézményt l számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.
j) Üzemanyagtölt nem létesíthet . (3) A Gksz-2 jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület, a falu keleti oldalán kialakítható gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület. a) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum 10 m-es építménymagasságú épületek jellemz en szabadonálló beépítéssel építhet k. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség Ő0 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 20 %. f) Az elõkert minimális mérete 5 m, az oldalkert minimum 5 m, a hátsókert minimum 10 m legyen. g) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. h) Üzemanyagtölt létesíthet . (4) A Gksz-3 jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület a fűrészüzem területe. a) A területen a f részüzemhez kapcsolódó és azt kiszolgáló építmények és b vítmények elhelyezésére van lehet ség. A legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2-es lehet. A f részüzem területe nem b víthet . b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek jellemz en szabadonálló beépítéssel építhet k. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 30 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 40 %. f) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani. Az oldalkert minimum 3,75m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. g) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az m szakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézményt l számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. h) Üzemanyagtölt nem létesíthet . (5) A Gksz-4 jel gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület a főúttól délre eső terület. a) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 2000 m2-es lehet. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. c) Maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek jellemz en szabadonálló beépítéssel építhet k. d) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 30 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 30 %. f) Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. g) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, el írt gépjárm várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
h) Üzemanyagtölt létesíthet .
12. §
K – SP jel sportterület (1) Az építési övezetben csak sporttevékenységet szolgáló, az azokat kiszolgáló vendéglátó és közösségi, maximum 7,5 m építménymagasságú, szabadon álló építmények, épületek helyezhet k el. A kialakítható legkisebb telekméret 6000 m2. a) A sportpálya telkének területe nem osztható meg, elvenni bel le nem lehet. b) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 10 %. c) A minimális zöldfelületi borítottság 80 %. d) Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m lehet. 13. § K – TE jel temet terület (1) Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények helyezhet k el. a) A temet területe nem osztható meg, elvenni bel le nem lehet.
b) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 10 %. c) A minimális zöldfelületi borítottság 80 %. d) Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3 m, a hátsókert minimum 6 m legyen. (2) A parkolás a Feny utca meghosszabbításaként kialakítandó parkolóban, illetve a temet déli oldalán lév csapadékvíz-elvezet árok lecsövezésével, a felette kialakított parkolóban oldható meg.
1200 m2 22 m
-
20 m
20 m
-
-
800 m2 -
50m
50 m
50 m
-
-
-
30%
25%
25%
30%
10%
30%
50%
55%
60%
60%
55%
70%
55%
6,5 m
6,5 m
6,5 m
6,5 m
7,5 m
5,0 m
5,0 m
5,0 m
5,0 m
6.5 m
3,25 m
6,5 m
6,5 m
6,5 m
6,5 m
800 m2 -
Gksz-2
Gksz-3
Gksz-4
Szabadon álló
Gksz/M
szabadon álló
550 m2
Gksz-1
Szabadon álló
800 m2
Vt-1
Kialakult Szabadon álló
1200 m2 1000 m2 1000 m2
Vt-K3
Kialakult Szabadon álló
Vt-K2
Szabadon-álló
Vt-K1
Szabadon-álló
Lf/M
Kialakult Jellemz en oldalhatáron álló
Lf-3
Kialakult Jellemz en oldalhatáron álló
800 m2 18 m
Lf-2
Oldal- határon álló
Lf-1
Kialakult jellemz en oldalhatáron-álló
TELEK MIN. 1000 m2 800 m2 TERÜLETE 18 m TELEK MIN. SZÉLESSÉGE TELEK MIN. MÉLYSÉGE 25% 30% TELEK MAX. BEÉPÍTETT SÉGE 60% 55% TELEK MIN. ZÖLD FELÜLETE 4,5 m 7,5 m MAX. ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG Kialakult Kialakult MIN. EL KERT 6,0 m 7,5 m MIN. OLDALKERT 6,0 m 7,5 m MIN. HÁTSÓKERT
Lf-K3
Oldal-határon álló
Lf-K2
Kialakult Jellemz en oldalhatáron álló Szabadon álló
Lf-K1
Kialakult Jellemz en oldalhatáron álló
ÖVEZET JELE BEÉPÍTÉS MÓDJA
Kialakult Jellemz en oldalhatáron álló
Övezetek el írásait a következ táblázatok szemléltetik:
5000 m2 5000 m2 5000 m2 1000 m2 2000 m2 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
50%
50%
40%
40%
40%
30%
30%
30%
30%
30%
20%
20%
20%
40%
30%
4,5 m
6,5 m
7,5 m
7,5 m-
10 m
10 m
10 m
7,5 m
7,5 m
10, m
Kialakult
Kialakult
5,0 m
5,0 m
5,0 m
Kialakult
5,0 m
3,75 m
3,0 m
6,0 m
6,5 m
3,75 m 3,75 m
5,0 m
5,0 m
5,0 m
3,75 m
3,75 m
7,5 m
10, m
6,0 m
6,5 m
7,5 m
6,0 m
6,0 m
10,0 m
7,5 m
7,5 m
7,5 m
Kialakult Kialakult
IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI 14. § Zöldterületek Z közkert (1) A közkertekben a kertvárosias arculat kialakítását szolgáló korlátlan közhasználatú fásított zöldfelületek létesíthet k. Az övezet területein pihen hely, játszóhely, emlékm helyezhet el. Kialakítására kertépítészeti terv készítend . (2) A zöldfelületi borítottság 70 %-nál kisebb nem lehet. (3) A kötelez fásítottság mértéke ő0 m2-ként 1-1 lombhullató, vagy örökzöld fa. KÜLTERÜLETI ÖVEZETEK 15. §.
Külterületi falusias lakóterület (1) Lf/M: Az övezet a már kialakult, tanya jelleg külterületi lakóterület, ahol a falusias lakóterület beépítési szabályai szerint kell eljárni. a) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. b) Maximum kétlakásos, maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakó-, és gazdasági épületek a meglév állapot szerinti elhelyezésére - jellemz en oldalhatáron álló beépítéssel. c) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 10 %. d) A minimális zöldfelületi borítottság 70 %. e) Az elõkert mérete minimum 10 m, az oldalkert minimum 3 m, a hátsókert minimum 10 m legyen. (2) Lf/Mp: Az övezet a Malom Tanya már kialakult, tanya jelleg külterületi lakóterület övezete, ahol a falusias lakóterület beépítési szabályai szerint kell eljárni. a) Maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakó-, és szállás- és vendéglátó épületek, valamint ezeket kiszolgáló épületek és építmények a meglév állapot szerinti elhelyezésére szolgál - jellemz en szabadonálló - beépítéssel. b) Az engedélyezhet legnagyobb beépítettség 2ő %. c) A minimális zöldfelületi borítottság 60 %.
16. §
EG Gazdasági célú erd (1) Az övezet területén a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,01% beépítettséggel elhelyezhet az erd gazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény. Maximális épületmagasság 4,5 m. (2) Az erd terület karbantartását-m velését erdészeti ütemterv alapján, az erd gazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a term helyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erd m velési terv kidolgozásánál az ő,0 ha-t meghaladó összefügg területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvez bb, örök-erd típusú m velési módok alkalmazására. 17. § M 1 – A jel Általános célú mocsár-rét-gyep-legel gazdálkodású mez gazdasági terület (1) Az övezet területén 15.000 m2-t meghaladó telken maximum 2 %-os beépítettséggel, maximum 300 m2-en 4,5 m épületmagassággal a gyep-rét-legel gazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhet . (2) A gyep-rét-legel gazdálkodás, illetve a vizes él hely (nádas-mocsár) az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell. 18. § M 1 – Ű jel Általános célú, szántó m velési ágba tartozó mez gazdasági terület (1) Az övezet területén 15 000 m2 telekterület felett a gazdasági épületeken kívül lakóépület helyezhet el 6,ő m épületmagassággal. A maximális beépíthet ség 3 %. (2) Az övezet területén a term terület megm velésér l, a term talaj term értékének meg rzésér l a tulajdonosnak gondoskodni kell. 19. §
M 2 – A jel Kertes mez gazdasági terület (1) Az övezet területén csak ideiglenes tartózkodásra szolgáló és/vagy a mez gazdasági m velést támogató építmények (tároló, terménytároló, pince, stb.) helyezhet k el Ő,0 m épületmagassággal. A maximális beépíthet ség 1ő %. (2) Az övezet területén a kialakult kertgazdálkodási m velést (sz l skert, gyümölcsös, zöldséges) legalább a telekterület 70 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében.
V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNY EL ÍRÁSOK 20. § Az él természet védelme (1) Zalacséb belterületein él fát (kivéve gyümölcsfákat, a szelídgesztenyefát nem beleértve) 10 cm-es törzsátmér felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmér jének és fajtájának feltüntetésével az építésigazgatási hatóságnál kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmér arányosan telken belül kell pótolni a fakivágást kérelmez nek. (2) Közterületi fakivágás esetén, amikor növény-egészségügyi, közlekedésbiztonsági, vagy egyéb m szaki okból kell 10 cm törzsátmér feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmér arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmez költségére. (3) Belterületi fapótlást köz- és magánterületen egyaránt a térségben shonos fafaj faiskolai változatainak telepítésével kell elvégezni. (4) A „Natura 2000” területbe es zónákban lév gyep-legel -rét területeken a lágyszárú növényzet és az abban él állatvilág meg rzését lehet vé tev módon kell a gyepgazdálkodást folytatni. A területek elbozótosodását, beerd sülését meg kell akadályozni. A Zala folyó partján lév füzes-nyáras galéria növényzet megtartandó. (5) A védett lápok területén az értékes lágyszárú növényzet és az együtt él állatvilág meg rzend , annak létét semmilyen beavatkozás nem veszélyeztetheti. 21. § Környezeti elemek védelme (1)
(2) (3)
(4)
A term föld védelmér l a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. Mez gazdasági m velés területeken a korszer , korlátozottan vegyszermentes, eróziót nem lehet vé tev talajm velési módokat kell alkalmazni. Űelterületeken építés-el készítési munkák során, tereprendezéssel érintett területeken a term föld letermelésér l, átmeneti deponálásáról, és kertrendezésnél történ felhasználásáról az építtet nek gondoskodni kell. Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható. A település területén kontakt talajszennyezéssel járó üzemi, vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható, hulladéklerakás nem végezhet . Potenciális talajszennyez technológia, tevékenység létesítésénél az illetékes környezetvédelmi hatóság el zetes hozzájárulását az építtet nek be kell szerezni. A kialakított GIP I.1. és I. FETA övezetekbe tartozó létesítmények mellett kijelölt véd sávban nem lehet lakóépület. A meglév tájsebek, felhagyott területek rekultiválásáról a tulajdonosoknak gondoskodni kell.
A község jó leveg min ségének meg rzése érdekében légszennyez emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározását kell a létesít nek megkérni és ezt az építési engedélyhez csatoltan be kell nyújtani. Bármely ipari-üzemi és állattartó létesítmények b vítése, átalakítása, funkcióváltása esetén a Környezetvédelmi hatóság engedélyét ki kell kérni. A község területén az érvényes leveg tisztaság-védelmi el írások szerinti határérték meghaladását okozó emissziós forrás nem telepíthet . (6) A talaj és talajvíz tisztaságának meg rzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés rendszerét ki kell építeni az új beépítés és az üzemi területeken is, a belterületi és üzemi vezetékes vízfogyasztókat kötelezni kell, hogy ingatlanjaikat a rendszerre csatlakoztassák rá. (7) A „Natura 2000” területek és a védett lápok a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ségi kategóriába tartoznak, ezen területeken a kategóriára vonatkozó határértékek betartása kötelez . (8) A településen a zajvédelmi határértékek tekintetében a 8/2002.(III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet határértékeit kell alkalmazni. Üzemi létesítményekt l származó zaj esetében a lakóterületeken nappal 50 dB, éjszaka 40 dB, gazdasági területen nappal 60 dŰ, éjszaka ő0 dŰ határérték megengedett. Közlekedési eredet zajterhelés esetén az összeköt és beköt utak mellett a lakóterületeken nappal 60 dŰ, éjszaka 50 dB, gazdasági területeken nappal 65 dB, éjszaka 55 dB a megengedett érték. A létesítend új vasútvonal mellett, a vasúti beruházás részeként a belterületek védelme érdekében a szabályozási terven jelzett, a vasútvonal és a belterület közötti sávban zajvéd létesítmény (fal vagy domb) helyezend el. A vasútvonal mellett a vasúti közlekedésb l ered zajvédelmi határérték nappal 6ő dŰ, éjszaka őő db. (9) A településen a kommunális hulladékok gy jtésének rendszerét az új beépítés területekre is ki kell terjeszteni. A kertes mez gazdasági területen jól megközelíthet pontokon területegységenként kell 1-1 kommunális hulladékgy jt konténert kihelyezni, ahonnan márciustól október végéig a hulladékot hetente el kell szervezetten szállítani. A kereskedelmi–gazdasági területeken a tevékenységt l függ en kell a hulladékgy jtés rendszerét – a környezetvédelmi hatósággal egyeztetett módon – kialakítani. (10) Veszélyes hulladékok keletkezésével is járó tevékenység a környezetvédelmi hatóság el zetes állásfoglalása alapján csak az érvényes országos szabályozás szerint, a gy jtés, tárolás és elszállíttatás szabályainak betartásával engedélyezhet . (11) A településen távlatban kialakításra kerülnek a szelektív hulladékgy jtés m szaki feltételei. A gy jt szigeteket a település nyugati és keleti széls lakóterületei mellett, a Zalaszentgyörgy – Zalalöv útvonal mellett jelöljük ki (100 – 100 m2). (5)
22. §. Közlekedési létesítmények (1) A közlekedési és közm elhelyezésre szolgáló övezetben az országos és a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek, járdák, kerékpárutak, mindezek környezetvédelmi és
vízelvezetési létesítményei, továbbá közm vek és hírközlési létesítmények helyezhet k el. (2) Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyét l mért mellékút esetén ő0-50 men belül építményt elhelyezni csak az út kezel jének hozzájárulásával lehet. (3) A közlekedési és közm elhelyezésre szolgáló övezetben a vasúti vágányok, m tárgyak, m szaki és biztonsági berendezések, azok m ködtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési létesítményei, továbbá közm vek és hírközlési létesítmények helyezhet k el. (4) Országos közforgalmú vasúti területek mentén az OTÉK 36.§.(7.) bekezdésében maghatározott véd távolságot (a széls vágány tengelyét l mért ő0-50 m-en) belül építményt csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasút Felügyeleti szakhatósági hozzájárulása alapján lehet elhelyezni, mely a MÁV Rt. Pályalétesítményi Üzletág PMLI területileg illetékes Területi Felügyeleti Osztálya el zetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra. (5) A közterületeknek összefügg hálózatot kell alkotniuk. (6) Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv, illetve konkrét tervi el írás hiányában az OTÉK 26.§(2) bekezdése szerint kell megállapítani. (7) A terület telkein elhelyezhet építmények által elfoglalt terület a telekterület 2%-át magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. (8) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszer használatához szükséges járm tároló épületeket, várakozó helyeket, rakodóhelyeket a vonatkozó el írásoknak megfelel módon és mennyiségben kell biztosítani. (9) A parkolási igényeket általában telken belül kell kielégíteni. 23. § Közm vekre vonatkozó általános el írások (1) Közm létesítmények és közm hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK el írásait, valamint a megfelel ágazati szabványokat és el írásokat figyelembe kell venni. Az el írások szerinti véd távolságokat biztosítani kell. A véd távolságon belül mindennem tevékenység csak az illetékes üzemeltet , az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén illetve a vízi-közm veknél a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített el írások figyelembe-vételével végezhet és engedélyezhet . (2) Zalacsében a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és
(3)
(4)
(5) (6)
(7) (8) (9)
hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati el írások szerinti biztonsági övezetei számára közm területen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ett l eltér esetben - ha azt egyéb ágazati el írás nem tiltja - a közm vek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jog bejegyzéssel kell fenntartani. Közm vek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Közterületen új közm vezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezeték) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültség , valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközl vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, m tárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglev közm vezetékek nyomvonalával, vagy közm létesítmény telepítési helyével ütköz építéseknél a meglev közm vezetékek, vagy közm létesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati el írások szerint kell kivitelezni. Felhagyott, feleslegessé vált közm hálózatokat és közm létesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közm ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszer közös kivitelezés érdekében. A közm vezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közm vek elrendezésénél mindig a távlati összes közm elhelyezési lehet ségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közm számára is a legkedvez bb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. Közm vezetékek, járulékos közm létesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Mindennem építési tevékenységnél a meglev és megmaradó közm vezetékek vagy közm létesítmények védelmér l gondoskodni kell. A tervezési területen beépített, illetve beépítésre szánt területen új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK 8. §-ban rögzített közm vesítettség mértéke szerint, ha: a) a lakóterület építési övezetei esetén a teljes közm ellátás rendelkezésre áll, b) a vegyes terület építési övezeteiben az intézményi területeken a teljes közm ellátás rendelkezésre áll. 24. § Vízellátás
(1) A vízvezetékek véd távolság igénye az MSZ 7Ő87-es szabványban és a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített el írások szerint biztosítandó. (2) Az új vízm -kutak véd távolságait és a hidrogeológiai véd övezeteit a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített el írások szerint kell meghatározni.
(3) A véd távolságon és véd övezeten belüli beépíthet séget a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet szabályozza, melyet beépítés esetén figyelembe kell venni, és a szerint kell eljárni. (4) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvés területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban el írtak kötelez betartása mellett. (5) A tervezett és a rekonstrukcióra kerül vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti t zcsapokkal kell biztosítani. (6) A t zcsapokat a védend épülett l mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos T zvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a t zcsapok helyének meghatározásához az illetékes t zoltó-parancsnoksággal és a Vízm vel egyeztetni kell. (7) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehet vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet b vítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, t zi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani 25. § Csatornázás (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg - rövid id re - sem engedélyezhet . b) Nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb id szakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történ szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közm ves ivóvízzel ellátott ingatlanokon és létesítményekben egyedi közm pótló kisberendezéseket kell építeni. Zárt szennyvízgy jt , közm pótló berendezések alkalmazása csak ideiglenes jelleggel, a közcsatorna kiépüléséig kivitelezhet , illetve tartható fent. d) A település új beépítésein el -közm vesítéssel kell a szennyvízcsatornázást biztosítani, a csatorna kiépítését követ en lehet csak építési engedélyt kiadni. Szennyvízcsatornázott területen az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. e) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehet ség rendelkezésre állása esetén szabad. (2) A település új beépítési területein a meglév csatornázási rendszerhez hasonlóan elválasztott rendszer csatornahálózatot kell létesíteni. (3) Vállalkozási, gazdasági, ipari területr l a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési el írásoknak meg kell felelni, az ett l eltér szennyezettség vizet telken belül létesítend szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - el kell tisztítani. (4) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára
a) a Halastói patak mentén partélt l 6-6 m nagyságú véd sávot kell biztosítani, b) az önkormányzati és társulati kezelésben lév árkok partéleit l 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m, c) az önkormányzati és egyéb kezelésben lev tavak part-élét l ő m szélesség sáv szabadon hagyandó. A Zala folyó árvízvédelmi létesítményeit l a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti id re sem engedélyezhet építmény elhelyezése, illetve anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közm vet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati el írások szerint lehet. 1. A Zala folyó völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem sz kíthet , a völgy be nem épített része nem tölthet fel és nem építhet be. 2. Árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni. (5) Közm vet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közm vet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése engedélyezhet , amelynek folyamatos közm ellátását biztosítani nem kell. (6) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. (7) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvez bb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) Zárt, illetve nyílt csapadékvíz elvezet rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített és a beépítésre szánt területen. A beépített, valamint a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhet . b) Nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemel közlekedési utak mentén. (8) A csapadékvíz él vízbe történ bevezetése el tt hordalékfogó m tárgy elhelyezése kötelez . (9) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellen rizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterület ) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelel biztonsággal továbbvezethet a befogadóig. (10) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegy jthet legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekr l a nagyobb parkoló felületekr l és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek bels útjairól összegyülekez csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó m tárgyon keresztül vezethet a csatorna-hálózatba. (11) A csapadék-vízelvezet rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a vizek kártétel nélküli lefolyása a legközelebbi közcélú befogadóig biztosítva legyen. A csapadékvíz él vízbe történ bevezetése el tt hordalékfogó m tárgy elhelyezése kötelez .
26. § Villamosenergia-ellátás (1) A meglév középfeszültség 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló el írásban az MSZ 1ő1 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a széls , nyugalomban lév vezet t l kifelé mérten: - 20 kV-on belterületen 2,5 - 2,5 m, - 20 kV-on külterületen 5,0 - 5,0 m, - 0,4 kV-on 1,0 - 1,0 m. (2) A településen új (kisfeszültség , valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, a meglév hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles, illetve légkábeles elhelyezéssel szabad. (3) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok (villamos-energiaellátási, hírközlési) egy tartószerkezeten történ elhelyezésére. (4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglev közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhet . 27. § Földgázellátás (1) A települést érint középnyomású vezetékek ágazati el írás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhet . (2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhet ek el. A berendezés a telkek el kertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhet ek. (3) A nagyközép-nyomású gázvezeték véd távolság igénye ő-5 m, a középnyomású gázvezetékek véd távolsága átmér t l függ en 3-3 m a vezeték szélét l mérten. 28. § Távközlés (1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglév hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültség és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal lehet leg egy tartószerkezeten történ elhelyezéssel szabad. (2) A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél a 253/1997.(XII. 20. Korm. rendelet, az MSZ 7Ő87szabvány és a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet el írásait kell betartani.
(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, el irt magassági korlátozás betartandó. (4) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhet k el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy ezt el zetesen az önkormányzati képvisel -testület véleményezze. (5) Távközlési antenna, antennatartó szerkezet, egyéb távközlési építmény elhelyezése a település közigazgatási területén kizárólag az önkormányzati képvisel -testület engedélyével lehetséges. Közszolgálati távközlési bázisállomás csak építési engedéllyel helyezhet el. Rádiótelefon átjátszó állomás telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványtervi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön VI. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 29. § Épített értékek védelme (1) A település közigazgatási területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott országos védelem alatt álló ingatlan nem található. (2) A helyi védelemre javasolt épületek és területek a rendezési tervben kerülnek rögzítésre. Ezek a következ k: (E-02 tervlap) TELEPÜLÉSSZERKEZETI JELENT SÉG TERÜLETEK: – Kossuth Lajos utca –Béke utca – Rákóczi utca által határolt terület, – Kossuth Lajos utca nyugati oldala a pataktól a falu végéig, – Kossuth Lajos utca keleti oldala a 21. házszámtól (hrsz:11) a 75. házszámig (hrsz:11), – Béke utca keleti oldala végig. HELYI VÉDEND ÉPÜLETEK: – Római katolikus templom Kossuth u. 26. Hrsz.: 233 – Lakóépületek: Kossuth u. 7. Hrsz.: 147/1 Kossuth u. 9. Hrsz.: 146 Kossuth u. 11. Hrsz.: 145 Kossuth u. 43. Hrsz.: 31 Kossuth u. 45. Hrsz.: 30 Kossuth u. 49. Hrsz.: 26 Kossuth u. 53. Hrsz.: 22 Kossuth u. 38. Hrsz.: 237 Kossuth u. 58. Hrsz.: 255 Kossuth u. 60. Hrsz.: 256 Rákóczi u. 47. Hrsz.: 64/1 – Melléképület Kossuth u. 55. Hrsz.: 21 – Malom Tanya Külterület Hrsz.: 049
(3)
Településszerkezeti jelent ség terület az úthálózat, a telekstruktúra és a beépítés védend . Ezért meg kell rizni a az egységes utcaképet, a telekosztásokat, a beépítés módját és magasságát Ez vonatkozik átépülés esetére is.
(4)
A védett épület, vagy épületrész a település történeti, faluképi, építészeti, kulturális örökségének részei, a hely sajátos karakterének kifejez je, ezért meg kell rizni.
(5)
Azon ingatlanok esetében, mely telken helyi védelem alatt álló épület áll, telekalakításnál a következ ket kell figyelembe venni: a) A kialakítható legkisebb telekmélység a hagyományosan kialakult telekmélységnél kisebb nem lehet. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(6)
Védett épület, illetve épületrész nem bontható. Amennyiben ez elkerülhetetlen megfelel en dokumentálni kell. Új épület építése esetén lehet leg a védett épületet vagy épületrészeket az új épület részeként is meg kell rizni.
(7)
Védett épületek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai meg rzend k, ill. hiányuk esetén pótlandók.
(8)
A helyi védelem alatt álló épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok meg rzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.
(9)
A helyi védelem alatt álló épületek esetében az épület b vítése, felújítása, átalakítása során a következ ket kell figyelembe venni: a) Az épületet csak hagyományos formavilágának megfelel en lehet b víteni. b) Az épület tömegét és tet formáját meg kell rizni. A tet hajlásszöge általában 40o-45o lehet. c) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja el . d) Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az épületr l értékelemz , építészeti felmérés-tanulmány készítését írhatja el .
(10) A helyi védelem alatt álló épületek esetében, amennyiben a telken új épületet kívánnak építeni, az adott övezet el írásain kívül a következ ket kell figyelembe venni: a) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemz en oldalhatáron álló - beépítéssel. b) Az elhelyezend épületeket magastet vel, a környez beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tet hajlásszöge 40o-45o lehet. Tet fedésre csak sík, vagy sajtolt agyagcserép használható. c) Az épületek homlokzatszínezésénél a védett épület színével összhangban kell lenni. Általában a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. (11) A telken csak shonos fafajták ültethet k.
30. § Régészeti lel helyek védelme (1) A település közigazgatási területén 3 db országosan védett régészeti lel hely található. Ezek a következ k: 1. Zalacséb – Zsohár patak (római kori telep) Hrsz.: 031/15 azonosítószáma: 39702 2. Zalacséb – Malom ( skor, római kor, Árpád kor) Hrsz.: 041/1, 042, 043/1, 045, 046/4, 051, 053, 059/26 azonosítószáma: 30383 3. Zalacséb – Körtvélyes ( skor és kés bronzkor/temet ) Hrsz.: 072/8 azonosítószáma: 38770. (2) Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. (3) Nyilvántartott régészeti lel helyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenység esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 2001. évi LXIV tv. 63.§ (4) bek. szerint szakhatóságként jár el. Amennyiben földmunkák során eddig ismeretlen régészeti emlék, lelet kerül el , védelmér l a 2001. LXIV tv. szerint kell gondoskodni. (4) A régészeti érdek területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményez szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. (5) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül el , a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (6) A régészeti örökséget érint egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. VII. TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI 31. § El vásárlási jog (1) Az önkormányzatot el vásárlási jog illeti meg az Étv. 25. § (1) és (2) bekezdése alapján a belterületi 49. és a külterületi 024/8 és 031/1162/1. helyrajzi számú ingatlan esetében. (2) Az el vásárlási jog alapításának célja a tervezett településrendezési intézkedések végrehajthatóságának biztosítása, a Szerkezeti Tervben megjelölt célok megvalósítása érdekében. 32. § Településrendezési kötelezések (1) Az Étv. 29. §-a alapján beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok a következ k:
169/2 hrsz. tervezett gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-4) tervezett sport-terület (2) A beültetési kötelezettség területeket a szabályozási tervlap ábrázolja. A kötelez en telepített zöldsávokba shonos fafajok felhasználásával ő m-es t távolsággal és ő m-es sortávolsággal véd fásítás telepítend . (3) Az Étv. 29. §-a alapján beépítési kötelezettséggel érintett területek a következ k: – Lf-1 jel területek – Lf-2 jel területek – Lf-3 jel területek – Lf-Ő jel területek. (4) A beépítési kötelezettség az építési telkek kialakítását követ en, az építési telek eladásakor lép életbe. A beépítési kötelezettség a telek els tulajdonosváltásától számított 5 év. 33. § Telekalakítás (1) Az Étv. 23. §-a alapján telket alakítani csak telekalakítási terv készíttetésével és engedélyeztetésével lehet a következ területeken : – Lf-1 jel terület – Lf-2 jel terület – Vt-1 jel terület – Gksz-2 jel terület (2) A telekalakítás költségei a telekalakítás kezdeményez jét terhelik. 34. § Útépítési és közm vesítési hozzájárulás Az Étv. 28. §-a alapján a jelen Helyi Építési Szabályzatban, illet leg a szabályozási tervben, valamint a Telekalakítási Tervben el írt helyi közutakat és a közm veket legkés bb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése – ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez – a települési önkormányzat feladata. VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. § Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása (1) A belterületi határ változtatása a szabályozási tervnek megfelel en történhet. (2) A belterületbe vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Űelterületbe vonásukig jelenlegi m velési águknak megfelel átmeneti hasznosításuk biztosítandó.
(3) A beépítésre szánt lakóterületen telekalakítási engedély és új épület építésére építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott terület belterületbe vonásáról és beépíthet ségér l a képvisel -testület döntött, és err l határozatot hozott. 36. § Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet a 2006. január 01. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésér l a körjegyz gondoskodik a helyben szokásos módon. (2) Jelen rendelet el írásait hatályba lépését követõen induló építési ügyekre kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg hatályát veszti Zalacséb Községi Közös Tanácsnak Zalacséb község összevont rendezési tervéhez készült helyi építésügyi el írásokról szóló 1/1983. számú tanácsrendelete. Zalacséb, 2005. december 28.
Pecsics Zoltán polgármester Záradék: A rendelet kihirdetve. Zalacséb, 2005. december 29. Nagy Szilvia körjegyz
P. H.
Nagy Szilvia körjegyz
