Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 9/2004. (VII. 19.) sz. Rendelete Kakucs Község Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSz) (módosítva: a 21/2008. (XI. 25.) sz. Rendelettel)
Kakucs Község Önkormányzat Képviselo-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérol szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre való figyelemmel és végrehajtására az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, Kakucs közigazgatási területére. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA 1.§ (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Kakucs Község közigazgatási területére (továbbiakban: terület), kivéve az érvényes szabályozási tervekkel már rendelkezo. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen, területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bovíteni, felújítani, helyreállítani, korszerusíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a 253/1997.(XII.20.) kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK), és a vonatkozó egyéb jogszabályok együt tes alkalmazásával szabad. FOGALOM MEGHATÁROZÁS 2.§ (1) Szintterületi mutató: az összes hasznos bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. A HÉSZ RAJZI MELLÉKLETÉT KÉPEZO TERVEK ÉS AZOK TARTALMA 3. § (1) A szabályozási tervlapon kötelezo elemnek kell tekinteni az alábbiakat, amelynek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után: a) az építési övezet eloírásait, b) a tervezett szabályozási vonalat, c) az övezeti határvonalat, d) építési vonalat, e) az elo-, oldal-, hátsókert által meghatározott építési helyet, amely a mindenkori telekhatárhoz képest kell meghatározni, f) a tervezett belterületi határt. (2) Irányadó elemnek kell tekinteni, amelynek módosítása a szabályozási terv módosítása nélkül, a HÉSz, és egyéb jogszabályok betartása mellett, az engedélyezési eljárás során módosítható: a) az irányadó telekhatár.
2
II. FEJEZET TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI FELTÉTELEK ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI MUNKÁK 4.§ (törölve) ÉPÍTÉSI FELTÉTELEK 5.§ (1) A terület belterületbe vonása, amennyiben az tervezett belterület. (2) Az övezetben eloírt közmuvek kiépítettsége, vagy jóváhagyott engedélyezési terveinek megléte, a befogadóig, kivéve a vezetékes gázra való rákötést, mely környezetkímélo vagy megújuló energiával (pl. nap-, szél, geotermikus, bioenergia) történo futésmegoldás iga zolása esetén nem kötelezo. III. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 6.§ (1) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelo célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A település közterületein engedélyezheto építmények: a) hirdeto (reklám) berendezés elhelyezése, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) elhelyezése, c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, d) szobor, díszk út, pihenopad, utcabútorzat elhelyezése, e) távbeszélofülke elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos ideiglenes létesítmények (pl.: állványok elhelyezése), építoanyag tárolás, egyéb építési tevékenység, g) természetvédelmi területekre vezeto utakon sorompó elhelyezése, h) turista-kerékpár tárolók elhelyezése, i) információs tábla, hulladékgyujto edények elhelyezése a turistaútvonalak mentén, j) ideiglenes jellegu árusítóhely. (3) A közterületen elhelyezheto építmények, létesítmények elhelyezésének szabályai: a) Csak a környe zet arculatához illeszkedo, esztétikus hirdeto-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, köztisztasági eszköz, a megállók várakozóhelyein a beálló, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezheto el, meglévok építmények, létesítmények felújíthatók, jó karban tartandók, a környezet arculatához nem illeszkedok egyideju eltávolításával. b) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedo, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy, csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezheto el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.
3
c) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak (pl. közmutárgyak) nem akadályozhatják a jármu- és gyalogosközlekedést. d) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény, vendéglátó létesítményhez közterületen kitelepített terasz csak abban az esetben helyezheto el, ha az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 1,5 m. e) Belterületen az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretu reklámhordozószerkezet nem helyezheto el. f) Önálló reklámhordozókat az alábbi legnagyobb méretig le het elhelyezni: 80 cm befoglaló méretu, 3,0 m magasságú, tetszoleges alaprajzú hirdetooszlop. g) Közterületen létesítendo 6 férohelynél nagyobb gépkocsi- várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, 4 parkolóként egy darab 10cm törzsátméroju lombos fát kell ültetni. (4) Építmények közterületrol látható homlokzatára vonatkozó eloírások: (1) Épülethomlokzaton, kerítésen 1 db 1,0 m2 -t meg nem haladó cég-, cím- és reklámtábla, ill. kulturális rendezvényt (muvelodési ház, mozi stb.) hirdeto plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármuforgalmat nem zavaró elhelyezéssel helyezheto el. (2) Utcavonali épülethomlokzaton és kerítésen legfeljebb 0,40 m mélységu kirakatszekrény helyezheto el. IV. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS 7.§. (1) Beépítésre szánt területek: Lakóterületek: kertvárosias lakóterületet falusias lakóterületet Vegyes területek: településközpont vegyes terület Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Különleges területek: oktatási terület rekreációs terület temeto területe közmuterület kommunális szilárdhulladék- lerakó terület
Lke Lf
Vt Gksz Ko Kre Kte Kkm Kh
(2) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési területek: Autópálya területe Országos közút területe Kötöttpályás közlekedési terület Egyéb közlekedési területek Zöldterületek: közpark területe Erdoterületek
KÖa Köf Kök KÖ Z
4
védelmi célú erdok területe gazdasági, oktatási, eü- i, szociális, kutatási, célú erdok területe Mezogazdasági területek: általános mezogazdasági területek beépítheto övezete ált. mg.- i területek nem beépítheto (fejlesztési ter.)övezete általános mezogazdasági területek beépítheto övezete általános mezogazdasági területek beépítheto övezete általános mezogazdasági ter. védett nem beépítheto övezete Vízgazdálkodási területek: vízgazdálkodási terület övezete vízgazdálkodási terület -Közép-Duna-völgyi focsatorna
Ev Eg Má-1 Má-2 Má-3 Má-4 Má-v V Vfcs
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELOÍRÁS AI 8. § (1) Lakó- és a településközpont vegyes területeken az alábbi (HÉSz 3.sz.függelékében részletezett) gazdasági tevékenység céljára építmény nem építheto, ill. a meglévo épület átalakítása, vagy használati mód változtatása nem engedélyezheto: a) Mezogazdaság, vadgazdálkodás tevékenységi kör, kivéve: növénytermelés, kertészet b) Élelmiszer-, italgyártás tevékenységi kör c) Fafeldolgozás, fonott áru gyártása tevékenységi kör, kivéve: Parafa-, fonott áru gyártása d) Fémfeldolgozási termék gyártása tevékenységi kör e) Közúti jármu gyártása tevékenységi kör f) Egyéb jármu gyártása tevékenységi kör g) Bútorgyártás tevékenységi kör h) Jármu-, üzemanyag-kereskedelem tevékenységi kör i) Nagykereskedelem tevékenységi kör (2) A meglévo, és már beépült lakóterület, illetve településközpont vegyes terület telekméretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az építési övezet eloírt telekmérettol, meglévo beépítésre szánt területeken az eloírásnál kisebb telkek is beépíthetok, amennyiben a telekszélessége legalább 10 m. (3) Teto síkjából csak ablak és kémé ny állhat ki, toronyszeru építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve a Vt-2 övezetet. (4) Nyúlványos (ún. nyeles) telek nem alakítható ki. (5) A telek zöldfelületi minimumérték számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendo. E területen belül a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok, stb.) ellátott, vagy a beton-, muanyag és fémrácsos, parkolásra igénybe vett felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át. A gyeprácsos kialakítású burkolt felület a zöldfelület számításánál nem veheto figyelembe. LAKÓTERÜLETEK LAKÓTERÜLET ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSAI (L) 9. § (1) Az övezet jellemzoen családiházas, laza beépítésu lakóterület. (2) Az övezetben engedélyezheto épületek a következok:
5
a) lakóépület, b) oktatási, nevelési, kulturális, egészségügyi, sport, egyházi, szálláshely szolgáltató épület (3) Az övezetben engedélyezheto funkciók a következok: a. lakófunkció, b. lakófunkciót kiegészíto egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló), c. a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás, humánszolgáltatás, lakóterületet nem zavaró kézmuipari funkció – a telken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 50 %-án, csak lakófunkcióval vegyesen. (4) Az építési telken, jelen rendeletben meghatározott építési helyen kívül elhelyezett, már meglévo, a fo funkciót kiegészíto, egyéb funkciójú épületek (pl. garázs, tárolók, állattartó épületek stb.) megtarthatók, felújíthatók. (5) A terület egyedi telkein 2 épület helyezheto el. (6) A terület egyedi telkein elhelyezheto lakások száma, a telekterület 400-val való osztásából nyert egész szám, de telkenként legfeljebb 2 lakás. (7) Az építési övezet által megadott építési helyen kívül eso, meglévo épület megtartható, fe lújítható, ill. függoleges irányban bovítheto, vízszintes irányú bovítés csak a kijelölt építési helyen belül végezheto. (8) A legnagyobb beépítés mértéke jelen rendelet eloírásainak megfeleloen korlátozott; 1000 m2 telekméreten felüli telekterület után a beépítés legnagyobb mértéke csak 50 %-ban veheto igénybe. (9) A teto hajlásszöge 20°-50° között szabadon kialakítható. (10) Egy telken belüli építmények tetohéjalási anyagának azonosnak kell lenni. (11) Az épület falazatánál és tetofedésénél csak hagyományos szerkezet alkalmazható (tégla, ko, fa, cserép, betoncserép, bitumenes zsindely), muanyag és eternit hullámlemezek nem használhatók. Könnyuszerkezetes ház építése nem engedélyezheto. (12) A kerítés tömör lábazatának magassága legfeljebb 50 cm-es lehet, a lábazat feletti szerkezet felületének, 50%-ban áttört kialakításúnak kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttol mért 2,0 m-t. (13) Az oldalhatáron álló épület a telekhatártól maximum 1,0 méterre helyezheto el. (14) Terepszint vagy épület alatti jármutároló elhelyezheto, amennyiben a jármutároló megközelítésére kialakított rámpa lejtése legfeljebb 15%. (15) A lakóterületen építheto melléképítmények az OTÉK 1.sz. melléklet 54. bekezdésének a)- i) pontjaiban és k) pontjában kivéve trágyatároló, illetve m)- n) pontjaiban megadott építmények helyezhetok el. (14) Az elokertben a melléképítmények közül csak kerti építmény, közmu-becsatlakozási mutárgy, közmupótló mutárgy (esovízgyujto ciszterna) és a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezheto el. (15) HÉSZ 9.§ (15) pontban felsorolt melléképítmények oldalhatárra nem telepíthetok, több melléképítmény létesítése esetén, azokat tömbösítetten kell elhelyezni. (16) A melléképítmények maximális építménymagassága 3,0 m, kivéve szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSAI (LKE) 10. § (1) Az építési övezetben az OTÉK 13.§ (1) és (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetok el. Az övezetben a 9.§-ban megadott funkciók helyezhetok el. (2) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 1 épület he lyezheto el. (3) Az övezet területén haszonállat tartás céljára építmény nem létesítheto, ill. funkcióváltással sem alakítható ki. (4) Az övezetben alakítható minimális telekszélesség 18,0 m, maximális telekszélesség 28,0 m. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK RÉSZLETES ELOÍRÁSAI (LKE)
6
11. § (1) LKE jelu övezetek telekhasználatának eloírásai övezetenként az alábbiak: AZ ÖVEZET
AZ
AZ ÉPÍTÉSI TELEK ÁLTA LÁNOS HATÁRÉRTÉKEI
beépít ési SZKertváro szabadon -sias Olakóterület oldalhatáro jele n álló IKRikres
legkiseb legnagyobb b
ÉPÜLET
kötele legnagyobb zo
legkisebb
területe
beépíté s szintterül zöldfelü mérték eti let oldalk hátsók eloke építménye mutató mértéke ert ert rt magasság
m2
%
m2 /m2
%
m
m
m
m
Lke -1
750
30
0,7
50
3,0
6,0
5,0
4,5
Lke -2
800
30
0,7
50
3,0
6,0
5,0
4,5
Lke -3
700
30
0,7
50
3,0
6,0
5,0
4,5
FALUSIAS LAKÓTERÜLET ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSAI (LF) 12. § (1) Az övezetben az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdése 1-7. pontjaiban felsorolt épületek helyezhetok el. Az övezetben a 9.§-ban megadott épületek és funkciók helyezhetok el. (2) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 1 épület helyezheto el. (3) A falusias lakóterületen haszonállat tartásával (sertés, juh, kecske, ló, szárnyas) kapcsolatos építmény a falusias lakóterület övezeteiben létesítheto. Az öveze tben megadott minimális telekméretnél kisebb telken, nagy, ill. közepes haszonállattartással (4) (ló, szarvasmarha, sertés, kecske stb.) kapcsolatos épületet építeni, ill. ilyen célra funkcióváltással épületet kialakítani nem lehet.
FALUSIAS LAKÓTERÜLET RÉS ZLETES ELOÍRÁSAI (LF) 13. § (1) LF jelu övezetek telekhasználatának eloírásai övezetenként az alábbiak: AZ ÖVEZET falusias lakóterület jele
AZ ÉPÍTÉSI TELEK ÁLTA LÁNOS HATÁRÉRTÉKEI
beépíté legkiseb legnagyobb si mód b Ooldalhatáron SZ-sza- területe
legkisebb
AZ ÉPÜLET
kötele legnagyobb zo
beépíté s szintterül zöldfelü mérték eti let oldalk hátsók eloke építménymértéke ert ert rt magasság e mutató
7
badon álló
m2
%
m2 /m2
%
m
m
m
m
Lf-1
1 000
30
0,6
60
6,0
6,0
5,0
4,5
Lf-2
1 000
30
0,6
60
6,0
6,0
0,0
4,5
Lf-3
1 000
30
0,6
60
3,0
6,0
5,0
4,5
Lf-4
700
30
0,6
60
6,0
6,0
5,0
4,5
Lf-5
700
30
0,6
60
6,0
6,0
0,0
4,5
Lf-6
700
30
0,6
60
3,0
6,0
5,0
4,5
Lf-7
550
30
0,6
60
6,0
6,0
5,0
4,5
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELOÍR ÁSAI (VT) 14. § (1) Az övezetben az OTÉK 16.§ (1) és (2) bekezdései által megadott épületek helyezhetok el, kivéve a (2) bekezdés 4. pont szerinti üzemanyagtölto állomást. (2) Az övezetben az alábbi funkciók helyezhetok el: lakó, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, oktatás, egyházi, muvelodési, kulturális, igazgatási, egészségügyi, szociális. (3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 1 épület helyezheto el. (4) A terület egyedi telkein elhelyezheto lakások száma, a telekterület 400-zal való osztásából nyert egész szám, de telkenként legfeljebb 2 lakás. (5) Az övezetben alakítható legkisebb telekszélesség 16,0 m, legnagyobb 30,0 m. (6) Az épület falazatánál és tetofedésénél csak hagyományos szerkezet alkalmazható (tégla, ko, fa, cserép, betoncserép, bitumenes zsindely), muanyag és eternit hullámlemezek nem használhatók. Könnyuszerkezete ház nem engedélyezheto. (7) Az övezetben az (1) pontban megfogalmazottakon túl, egyéb, lakóterületet nem zavaró gazdasági funkció is elhelyezheto, lakófunkcióval vegyesen. A gazdasági funkció legfeljebb a beépítheto szintterület 20%-án engedélyezheto. (8) A területen haszonállat tartására szolgáló épület nem helyezheto el, ilyen célra funkcióváltással sem alakítható ki épület. (9) Az építési telken, jelen rendeletben meghatározott építési helyen kívül elhelyezett, már meglévo, a fo funkciót kiegészíto, egyéb funkciójú épületek (pl. garázs, tárolók, állattartó épületek stb.) megtarthatók, felújíthatók. (10) Az oldalhatáron álló épület a telekhatártól maximum 1,0 méterre helyezheto el. (11) A teto hajlásszöge 20°-50° között szabadon kialakítható. (12) A kerítés tömör lábazatának magassága legfeljebb 50 cm-es lehet, a lábazat feletti szerkezet felületének, 50%-ban áttört kialakításúnak kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttol mért 2,0 m-t. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK RÉSZLETES ELOÍRÁSAI (VT) 15. §
8
(1) Vt jelu övezetek telekhasználatának eloírásai övezetenként az alábbiak: AZ ÖVEZET települé sközpon t vegyes övezet jele
AZ ÉPÜLET
AZ ÉPÍTÉSI TELEK ÁLTA LÁNOS HATÁRÉRTÉKEI
beépíté legkiseb si mód b alakíthat ó Ooldalhatáron SZ-szabadon területe álló m2
legnagyobb
legn kötele agyo legki zo bb sebb
legkisebb
beépíté s szintterül zöldfelü let mérték eti oldalk hátsók eloke e mutató mértéke ert ert rt magassága %
m2 /m2
%
m
m
m
m
m
1,2
30
5,0
6,0
0,0
10
4,5
0,7
60
6,0
6,0
0,0
25
-
60
6,0
6,0
0,0
6
4,5
6,0
6,0
0,0
5(6) ** 6
4,5
Vt-1
5 000
O Vt-2
3 500
30/50 * 30
O Vt-3
9 00
30
0,8
O Vt-4
1 000
30/50 * 50
0,7/1,0* 60/30
O 1 500 1,0 30 7,0 4,5 Vt-5 * közbenso telek / sarok telek ** általános esetben 5m, amennyiben az épület szintterületének legalább 50%-án kereskedelmi funkció kerül kialakításra, úgy legfeljebb 6 m a megengedett. (2) Vt-1 jelu övezet részletes eloírásai az alábbiak: a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetok el: oktatási, egyházi, kulturális, muvelodési, egészségügyi, közösségi, sport, illetve telkenként legfeljebb egy lakás. (3) Vt-2 jelu övezet részletes eloírásai az alábbiak: a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetok el: egyházi, kulturális és közösségi. (4) Vt-3 jelu övezet részletes eloírásai az alábbiak: a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetok el: igazgatási, közösségi, kulturális, muvelodési, oktatási, egyházi, egészségügyi. (5) Vt-4 jelu övezet részletes eloírásai az alábbiak: a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetok el: lakó, igazgatási, közösségi, kulturális, muvelodési, oktatási, egyházi, egészségügyi. (6) Vt-5 jelu övezet részletes eloírásai az alábbiak: a) Az övezetben kizárólag az alábbi funkciók helyezhetok el: kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátás. GAZDASÁGI TERÜLETEK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSAI (GKSZ) 16. §
9
(1) Az övezet nem jelentos zavaró hatású gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben az OTÉK 19.§-a szerinti épületek helyezhetok el, kivéve a (2) bekezdés 4. pontja szerinti üzemanyagtölto állomást, kizárólag a Gksz-2 övezetben, helyezheto el. (3) A gazdasági terület lakóterülettel szomszédosan elhelyezkedo telkén, a lakóterület felé védozöldfelület alakítandó ki, minimum 10 m szélességben, illetve az illetékes szakhatóságok által meghatározott szélességben, többszintu növénytelepítéssel. (4) Az övezet telkei legfeljebb 2,5 m magas áttört kerítéssel kerítheto le.
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEK RÉSZLETES ELOÍRÁSAI (GKSZ) 17. § (1) Gszk jelu övezetek telekhasználatának eloírásai övezetenként az alábbiak:
AZ ÖVEZET
AZ
AZ ÉPÍTÉSI TELEK ÁLTA LÁNOS HATÁRÉRTÉKEI
ÉPÜLET
beépíté legkiseb keres- si mód b alakíthat kedelm legnagyobb ó i gazdasági beépíté övezet SZ s szintterül szabado jele mérték eti n álló területe e mutató 2 m % m2 /m2
zöldfelü let oldalk hátsók eloke építménymértéke ert ert rt magasság % m m m m
Gksz-1
6 000
30
1,0
30
3,0
6,0
5,0
6,0
Gksz-2
4 000
30
1,0
30
3,0
6,0
5,0
6,0
Gksz-3
2 000
30
1,0
30
3,0
6,0
5,0
6,0
kötele zo legnagyobb
legkisebb
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK Különleges övezetek általános eloírásai (K) 18. §
(1) A különleges területbe azok az OTÉK 24.§ szerinti területek tartoznak, amelyek felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendo építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentos hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külso hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektol. Az elhelyezheto funkciókat az egyes övezetek tartalmazzák. (2) A különleges területek az övezeti mellékletben jelölteknek megfeleloen az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) oktatási, nevelési célú területek (övezeti jele: Ko) b) rekultivációs területek (övezeti jele: Kre) c) temetkezési célú területek (övezeti jele: Kte) d) közmulétesítmények, építmények elhelyezésére szolgáló terület (övezeti jele: Kkm) e) kommunális szilárdhulladék- lerakó (övezeti jele: Kh)
10
(3) A telek beépítésre nem szánt beépítetlen, szilárd burkolattal nem fedett területeit zöldfelületként kell kialakítani, a telek határa mentén többszintes növényállomány (fa, cserje, gyep) létesítendo.
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK RÉSZLETES ELOÍRÁSAI 19. § (1) K jelu övezetek telekhasználatának eloírásai övezetenként az alábbiak: AZ ÖVEZET
AZ ÉPÜLET
AZ ÉPÍTÉSI TELEK ÁLTA LÁNOS HATÁRÉRTÉKEI
külön- beépíté legkiseb leges si mód b övezet alakíthat jele ó legnagyobb beépíté s szintterül SZ mérték eti szabado mutató n álló területe e 2 m % m2 /m2
zöldfelü let oldalk hátsók eloke építménymértéke ert ert rt magasság % m m m m
Ko -1
3 000
30
0,7
50
3,0
6,0
5,0
6,0
Kre - 1
15 000
15
0,7
30
3,0
6,0
5,0
6,0
Kte
15 000
10
0,1
50
10,0
10,0
10,0
3,0/10,0
Kkm
K*
10
0,1
40
3,0
3,0
3,0
6,0
Kh
10 000
1
0,1
40
5,0
5,0
5,0
4,5
kötele zo legnagyobb
legkisebb
*Kialakult (2) Ko-1 jelu különleges oktatási övezet eloírásai az alábbiak: a) Az övezetben az alábbi funkciók létesítményei helyezhetok el: oktatás, nevelés, kulturális, egyházi, egészségügyi, közösségi, sport, illetve telkenként legfeljebb 1 lakás. (3) Kre jelu különleges rekreációs övezet eloírásai az alábbiak: b) Az övezet területén csak a sportolással, szabadido eltöltéssel összefüggo építmények, ill. legfeljebb a beépített alapterület 50%- ig kiterjedoen vendéglátó funkció létesítményei és telkenként legfeljebb egy lakás helyezheto el. (4) Kte jelu különleges temeto terület övezeti eloírásai az alábbiak: a) Kte jelu temeto területen a temetési szolgáltatással összefüggo, illetve egyházi célú létesítmények helyezhetok el. b) Síremlék, urnafal legfeljebb 3,0 m-es, templom, ravatalozó legfeljebb 10,0 m-es építménymagassággal alakítható ki. c) A temeto területén új sírhely a telekhatártól legalább 30,0 m- re alakítható ki. (5) Kkm jelu különleges közmu övezet eloírásai az alábbiak: a) A Kkm jelu területen a közmuvek üzemeltetését szolgáló telephelyeket, illetve közmumutárgyat lehet elhelyezni.
11
(6) Kh jelu különleges szilárdhulladék-lerakó övezete eloírásai az alábbiak: a) A Kh jelu terület a kommunális szilárdhulladék elhelyezésére szolgáló terület. b) A hulladéklerakó körül 500 m védotávolságon belül, huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas létesítmény nem helyezheto el. c) A jelenlegi funkció, muködési engedéllyel fenntartható. d) Az üzemeltetés engedélyezésének megszunése után a terület rekultiválandó. e) A rekultiválást követoen, 300 m védotávolságon belül, huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas létesítmény nem helyezheto el. A 300 m védotávolság további csökkentésére hatásvizsgálatot kell készíttetni. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSAI 20. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek. (2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelojének hozzájárulásával, és eloírásai szerint történhet. (3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és eloírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfeleloen szabad. (4) Kakucs területén a közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévo vagy a készítendo szabályozási terv szerinti. (5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közmuvek létesítményei és berendezései helyezhetok el, illetve utcafásítás telepítheto. (6) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: § M5 autópálya K.I. § 46108 j. út: K.VI., B.V. § gyujtoutak: B.V. § kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. (7) A település közútjai közül az országos út (46108 j.út) önálló övezetet alkot. Övezeti jele: KÖf. (8) Az önkormányzati úthálózaton belül, gyujtoúti szerepet a Monori utca, kiemelt lakóúti szerepet a Székesi utca tölt be. (9) Az M5 autópálya tengelytol mért 100-100 méteres védotávolságán belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelo hozzájárulásával, és eloírásai szerint történhet. (10) Az 46108 j. út külterületi szakaszai mentén a tengelytol mért 50-50 méteren belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelo hozzájárulásával, és eloírásai szerint történhet. (11) Külterületi mezo- és erdogazdasági üzemi utak, duloutak mentén a tengelytol mért 10-10 m sávon belül építmény nem helyezheto el. (12) Az építési telek megközelítésére szolgáló út szélességének legalább 10,0 m- nek kell lennie, kivéve ha a területre készülo szabályozási terv ezt másképp szabályozza. (13) Az egyes építési övezetek új létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK eloírásai szerint telken belül kell biztosítani. (14) Közterületi parkolóval csak a már így kialakított, jelenleg is muködo intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása oldható meg. (15) Meglévo épületek funkcióváltásával létrejövo új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag lehetetlen, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás az OTÉK-nak megfeleloen közterületen is lehetséges, a (16) pont szerint.
12
(16) A saját telken kívüli parkolás feltételeit az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban meghatározott módon határozza meg. (17) Kakucs meglévo és tervezett beépítésre szánt területén magánút létesítése csak közforgalom számára megnyitott módon történhet. (18) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen eloírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. (19) Magánút kialakítása esetén az út- és közmuépítési tervek engedélyezési eljárásába az érintett szakhatóságokat is be kell vonni. Paramétereit úgy kell kialakítani, hogy a közterületi normatíváknak is megfeleljen. (20) Az új utak építésekor, illetve a meglévok átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására is alkalmas, legalább 12 m szabályozási szélességu utcákban, a közlekedési felületek biztosítása és a közmuvezetékek védotávolságainak betartása mellett legalább egyoldali fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. KÖZMUVESÍTÉS 21. § (1) Közmuhálózatot és közmulétesítményt elhelyezni csak az OTÉK eloírásainak, valamint a megfelelo ágazati eloírásoknak, szabványoknak megfeleloen szabad. (2) A meglévo közmuhálózatok és közmulétesítmények helyét és biztonsági védoövezetét közmu-, vagy közterületként kell fenntartani, a tervezett közmuveknek közterületen kell helyet biztosítani. (3) Beépítésre szánt területen a meglévo és új telkeket a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakoztatni. (4) Amennyiben közmuvezeték meglévo közmuberendezéshez másként nem vezetheto, szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani a közmu-üzemelteto számára a folyamatos üzemvitel és karbantartás érdekében a hozzáférési lehetoséget. (5) A beépítésre szánt területeken a közmuvezetékek és létesítmények üzemeltetéséhez szükséges területet, a védotávolságokkal, azok felmérése után, szolgalmi jogként be kell jegyezni, az új telekalakítások során létre kell hozni. (6) A belterületen környezet- és talajvédelem, ill. a felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvíz szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezheto. (7) A vízfogyasztókat, a telküket érinto közcsatorna- hálózat kiépítése után rá kell kötni a közcsatornára való rákötésre. Az építési engedélynek e kötelezettséget tartalmaznia kell. A bekötés megvalósítását követoen a helyi közmupótló szennyvízgyujtot szakszeruen fel kell számolni. (8) Beépült, szennyvízcsatornával ellátatlan területen, az építési engedélyben kikötött módon, a közmu kiépítéséig muködtetett zárt közmupótló létesítése mellett engedélyezheto az építés. (9) A középnyomású földgázhálózatról vételezo telkek gázellátására egyedi nyomásszabályozót kell felszerelni. A település helyi értékvédelem alatt álló, ill. elokert nélküli beépítettségu területein a tervezett gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezheto el. A berendezés a telkek elokertjében vagy udvarán takartan (pl.: növényzet), illetve föld alatti elhelyezéssel kivitelezendo vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelheto fel. (10) Közmuvezetékek, járulékos közmulétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Belterületen tervezett közép- és kisfeszültségu villamoshálózatot, a közvilágítás táphálózatát, a táv- és hírközlés hálózatát megépíteni csak földkábelbe fektetve lehet. (11) A közvilágítás tervezésénél az energiatakarékos, korszeru megoldásokat kell választani. (12) Gazdasági területrol a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben vezetheto, ha a szennyezettségi foka megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminoségi követelményeinek. Ettol eltéro szennyezettségu vizet a telken belül létesítendo szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elo kell tisztítani. (13) Vízgazdálkodási területet (árok, vízfolyás, vízmosás, horhos) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.
13
(14) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, parkoló felületekrol és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belso útjairól, az összegyulo csapadékvíz csak olajfogó mutárgyon keresztül vezetheto a befogadó csatornába. (15) Közcélú és egyéb szolgáltatási igényeket kielégíto - lakóterületen 4,0 m, egyéb területen 20,0 m magasságot meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) építési engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látvá nyvédelmi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. (16) A külterületen történo építés feltétele, a létesítményeknél keletkezo szennyvíz csatornahálózaton való elvezetése, vagy a közmuhálózat kiépítéséig közmupótló, zárt tározóban való gyujtése. A területen közmupótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott idore, a csatornahálózat kiépítéséig, a közmuhálózatra történo rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki, illetve használható. A szennyvizet a tározóból szippantó kocsival kell eltávolítani és a hatóságilag engedélyezett helyen lerakni. (17) A település egész területén a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása is tilos. ZÖLDTERÜLETEK (Z) 22. § (1) A Z jelu övezetbe tartozó területek a terület jellemzoen növényzettel fedett közhasználatú területrészei. (2) A Z-1 jelu övezetben elhelyezheto: a) a dísz- és pihenokert funkcióhoz tartozó, valamint a testedzést szolgáló kerti építmények, berendezések, b) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények, c) beépítési mód: szabadonálló d) legnagyobb beépítettség: 1 % e) legnagyobb építménymagasság: 3,5 m f) eloírt legkisebb zöldfelület: 75 % g) a terület használói számára kialakított parkolók, h) kiszolgáló út, i) épület nem helyezheto el. (3) A Z-2 jelu övezetben elhelyezheto: j) a dísz- és pihenokert funkcióhoz tartozó, valamint a testedzést szolgáló kerti építmények, berendezések, k) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények, l) beépítési mód: szabadonálló m) legnagyobb beépítettség: 2 % n) legnagyobb építménymagasság: 6,0 m o) eloírt legkisebb zöldfelület: 60 % p) a terület használói számára kialakított parkolók, q) kiszolgáló út, r) az övezetben épület az alábbi funkció számára helyezheto el: közösségi, kulturális, oktatási, egyházi, egészségügyi, sport, vendéglátási.
ERDOTERÜLETEK 23. § (1) Az erdoterületek övezetei olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzoen az erdo folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdo muvelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdomuveléshez, az erdohasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
14
(2) Az erdoterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, ho gy az esetleges építési igénybe vételkor az erdok védelmérol szóló törvény (továbbiakban Evt.) 15. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak: a) az Eg jelu övezet területei a turisztikai- és védelmi célú erdoterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelo-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévo és létesítheto új erdoterületek b) az Ev jelu övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévo és létesítheto új erdoterületek. (3) Az Eg jelu erdoövezetben elhelyezheto építmények: a) elsosorban az erdo rendeltetésének megfelelo termelo-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetok, erdogazdasági fenntartó utak) b) a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak (4) Az Ev jelu védelmi célú erdok övezetében elhelyezheto építmények a máshol és másként nem létesítheto: a) nyomvonal jellegu építmények és mutárgyak b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minosülo építmények c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló mutárgyak (5) Az erdogazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat- módosítás csak az erdok védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggo országos hatályú jogszabályok alapján az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira. (6) Az erdoövezetek részletes eloírásait az alábbiak:
Á L T A L Á N O S H A T Á R É R T É K EK Az övezet
A telek
Az épület
Eg Gazdasági célú erdoterület SZ szabadonálló beépítés
szintterül alakítható legkisebb eti területe zöldfelület mutató
megengedett beültetési legnagyobb legnagyobb kötelezetts beépítettség∗ építmény ég magasság
m2
%
%
%
%
m
-
0,04
98
95
0,03
4,5
∗Az erdoterületek övezeteiben a beépítheto terület számításánál a telek 10 ha feletti területrészének csak a 10 %-a veheto figyelembe. A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfeleloen, egy szintben létesülhet (7) Az erdoövezetekben az építési helye és azon belül az épület, építmény helye az erdészeti hatósággal történo egyeztetés során jelölheto ki. (8) Az üzemtervezett erdok fenntartásáról és kezelésérol az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
15
MEZOGAZDASÁGI TERÜLETEK MEZOGAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSAI (M) 24. § (1) A mezogazdasági területek övezeteire elsosorban a termoföldrol szóló törvény, valamint az OTÉK, és jelen rendelet eloírásai vonatkoznak. (2) A külterületen általános esetben kerítés a földrészlet közterületi határvonalán, a térszerkezeti jelentoségu földutak mellett legalább 12 m-es szabályozási szélesség megtartásával, a földutak tengelyétol mért min. 6-6 m távolságra létesítheto. A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszeru, áttört kapuzatú és kialakítású, a környezo tájba semleges látvánnyal illeszkedo legyen, a magassága legfeljebb 2,0 m lehet, áttört szerkezete természetes anyagból (fából, kobol, nádból) vagy drótfonatból készülhet, ettol eltérni csak muszaki szükségszeruség esetén lehet. (3) A villamosenergia-hálózat kisfeszültségu (20 kV alatti) tartóoszlopai a táj- és településképvédelem érdekében a csak fából készülhetnek. A MEZOGAZDASÁGI TERÜLETEK RÉSZLETES ELOÍRÁSAI 25. § 1) Má JELU ÖVEZETEK TELEKHASZNÁLATÁNAK ELOÍRÁSAI ÖVEZETENKÉNT AZ ALÁBBIAK:
Á L T A L Á N O S H A T Á R É R T É K EK Az övezet
A telek
Az épüle t
beépítési legkisebb mód
beépítettsége∗
általános mezogazdasági SZ alakítható beépítheto szabadon terület területe területe álló jele m2
m2
min terepszint felett, alatt %
max. terepszint felett, alatt %
megengedett legnagyobb építménymagas sága∗∗ m
MÁ-1
SZ
1 000
50 000
0,4
2,0
4,5
M á-2
-
5 000
-
0
0
-
M á-3
SZ
1 000
10 000
0,5
3,0
4,5
M á-4
SZ
1 000
20 000
0,5
2,0
4,5
M á-v
-
1 000
-
0
0
-
∗ A mezogazdasági területek övezeteiben a beépítheto terület számításánál a telek 1,0 ha feletti területrészének csak a 10%-a veheto figyelembe. ∗∗Eltérés csak technológiai okokból indokolt esetben engedélyezheto.
16
2) Má-1 JELU ÖVEZET az általános mezogazdasági területek övezete, ahol az üzemszeru szántóföldi muvelés a jellemzo: a) A területen elhelyezhetok építmények, épületek: − a mezogazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás) szükséges építmények (terménytárolók, szárítók, gépjármutárolók, gépjavítók, egyéb mezogazdasági célú építmények), − haszonállat tartására szolgáló épület, − a mezogazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges telkenként legfeljebb egy lakóépület (tanya), illetve lakás. b) Az övezetben lakófunkció csak gazdasági funkció megléte mellett, a beépítheto szintterület maximum 50 %-án helyezheto el. c) A területen a terepszint alatti beépítés, a terepszint feletti beépítés alatt megengedett. 3) Má-2 JELU ÖVEZET az általános mezogazd.-i területek a távlati beépítésre szánt területek övezete: a) A területen épületek, építmények nem helyezhetok el, a terepszint alatti beépítés nem megengedett. 4) Má-3 JELU ÖVEZET az általános mezogazdasági területek kistelkes tanyás övezete: a) A területen az Má-1 övezetben elhelyezheto épületek, építmények helyezhetok el. 5) Má-4 JELU ÖVEZET az általános mezogazdasági területek kistelkes, intenzív gazdasági övezete: b) A területen az Má-1 övezetben elhelyezheto épületek, építmények helyezhetok el 6) Má-v JELU ÖVEZET az általános mezogazdasági terület védett övezete: a) Természetvédelmi érdekbol, a védett mezogazd.- i övezeteknél az építés nem megengedett. b) Terepszint alatti beépítés nem megengedett.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK ELOÍRÁSAI 26. § (1) A település vízgazdálkodási övezetei V jelu Közép-Duna- völgyi focsatorna és a mocsarak területe. (2) A vízgazdálkodási területek övezetét érinto bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az OTÉK vonatkozó eloírásai, illetve az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. (3) A focsatorna medre mentén mindkét oldalon a fenntartás számára 6-6 m széles sávot szabadon kell hagyni. (4) A természet közeli állapotú területen lévo vízfolyás külterületi szakasza mentén a part éltol mért 50-50 m széles sávban új építményt elhelyezni nem lehet.
V. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM A TELEPÜLÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEI 27. §
17
(1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal külön nem véd, de a község épített emlékei között meghatározó arculatteremto ereju és építésztörténeti szempontból védendo értékek. (2) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfeleloen megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, ko, cserép, természetes pala, fa stb.). (3) Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illoen kell alkalmazni. A vakolt felületeken a fehér és tört- fehér színek elonyben részesítendok, a zöld, kék, lila, piros színek különbözo árnyalatai nem alkalmazhatók. (4) A H1 jelu helyi védelem alatt álló épületek megtartandók, és jó karban tartandók. Felújításukat az Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett módon, az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani. Az egyes szerkezeti elemekrol bontás esetén teljes muszaki és fotódokumentáció készítendo. (5) A H2 jelu helyi védelem alatt álló épületek megtartandók és jó karban tartandók, de szükség esetén bonthatók, bontás után az eredeti épület megtartásával azonos kialakítással kell újra építeni azokat a jelenlegi helyükön. Az újraépítést, felújítást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett módon, az eredeti építoanyag alkalmazásával, vagy azonos anyagú új szerkezet alkalmazásával kell megoldani. Az épületekrol a bontás elott komplex muszaki felmérési- és fotódokumentáció készítendo. (6) Helyi védelem alatt álló épület bontásának feltétele a védelem alóli mentesítés. (7) A helyi értékvédelem alá javasolt építmények listáját a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. RÉGÉSZETI LELOHELYEK VÉDELME 28.§ (1) Régészeti lelohelyet érinto földmunkák, ill. telealakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, mint szakhatóságot meg kell keresni. (2) A régészeti lelohellyel érintett területen való építkezések esetében a földmunkák megkezdésérol, a munkálatok megkezdése elott 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (3) Régészeti lelohelynek nem minosülo területen, földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék elokerülése esetén, a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint kell eljárni. (4) A régészeti lelohelyek lehatárolását a HÉSZ 5.sz. melléklete –Szabályozási terv –tartalmazza. (5) A régészeti lelohelyek listáját a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. TÁJ-, TERMÉSZETVÉDELEM 29. § (1) A táj meglévo karakterének, kedvezo településképének védelme érdekében a külterületi településrészek jellegét megváltoztató építések, változtatások nem folytathatók. (2) A külterület beépítésre nem szánt részén beépítés a mezogazdasági tevékenységek kiszolgálására, az általános tájvédelmi szempontoknak megfeleloen történhet. (3) Az országos védelem alatt nem álló természeti értékek védelme helyi védettség elrendelésével és a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó. (4) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes fo lyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjon, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élohelyeit, az élohelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. (5) Természetvédelem alatt álló területeken közmuvezeték – elektromos, ivóvíz, közcsatorna, földgáz – csak abban az esetben vezetheto, ha más muszaki megoldás nincs és a közmuépítéssel járó természeti károk elháríthatók, illetve az eredetei állapot rekonstruálható. Védett területen a közmuvezetékek csak terepszint alatt, földbe fektetve építhetok ki.
18
(6) A természet közeli állapotú területeken (tervezett természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élohelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggo tevékenységek csak a természet védelmérol szóló törvény eloírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezheto. (7) A mezogazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, go ndoskodni kell a köz- és duloutak, birtokhatárok menti védofásítás megvalósításáról. Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintu kialakítású zöldsáv telepítendo. (8) A felszíni vízfolyások, patakok mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élohelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A vízrendezést a meder minimális burkolásával, vagy anélkül, mérnökbiológiai- muszaki megoldásokkal kell megvalósítani. (9) A meglévo fásított közterületek, fasorok, a beépítésre szánt övezetekben lévo kertek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó, településképi jelentoségu közterületi gyepes zöldsávok és zöldfelületek védelme érdekében a létüket érinto rendezés, változtatás csak építéshatósági engedéllyel végezheto. Minden dísz- és gyümölcsfa kivágása építéshatósági engedély alapján történhet. (10) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet eloírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. (11) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – szükség szerint kertépítészeti-dendrológiai szakvélemény alapján - meghatározza. (12) A visszapótlásra szánt növényzet egy részét, a fakivágási engedélyben meghatározott mértékben az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. (13) A pótlandó növényállomány mennyisége az engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén a kivágott fa törzsátmérojének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátméro egyenérték kétszerese, amit faiskolai elonevelt, legalább 5 cm törzsátméroju faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölheto telepítési hely késobbi meghatározása esetén a kötelezoen visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. (14) A helyi védelemre javasolt faegyedek, valamint a szabályozási terv értékes táji elemként jelölt fasorok, facsoportok megtartandók, a kivágásuk csak kertészeti szakvéleménnyel alátámasztott növény-egészségügyi, élet- és balesetvédelmi okok miatt kiadott építéshatósági engedély alapján végezheto el. (15) A beépítésre nem szánt területekkel érintkezo, telken belüli zöldfelületeknél csak a területen honos, tájba illo fa- és cserjefajok alkalmazhatóak. (16) A külterülettel érintkezo beépítésre szánt telkeken, valamint a külterület telkein fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedo, a termohelyi adottságoknak megfelelo fák és cserjék fajtái alkalmazandók. (17) Az építésügyi hatóság a meglevo értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja. (18) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közmuvezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsobbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetoségének, a meglévo fás növényzet védelmének. (19) A település országosan védett természeti értékeinek felsorolását HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. (20) A település helyi jelentoségu természetvédelmi területeinek felsorolását HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.
19
(21) A település helyi jelentoségu természetvédelmi területként kijelölt területek és egyedi tájértékek jegyzékét a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. KÖRNYEZETVÉDELEM FÖLD ÉS TALAJVÉDELEM 30. § (1) Bármely építési munka során a termoföld védelmérol, a talaj felso, humuszos termorétegének összegyujtésérol, megfelelo kezelésérol és a jogszabályban eloírt újrahasznosításáról az építteto köteles gondoskodni. (2) Fertozött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban eloírt mentesítést követoen, a talajvédelmi szakhatóság engedélyével szabad. (3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkezo szennyezo anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetoeljárást von maga után. (4) Termoföldet érinto célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezogazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi hatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédo növényzet (védozöld, erdo, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait. (5) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévo talaj erózióvédelme, a rézsuk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (6) A belterületbe kerülo, beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása a módosuló területhasználat, az építési munkák megkezdéséig a jelenlegi területhasználatuk, muvelésük fenntartásával történhet. A muvelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfeleloen, szakaszosan kell végrehajtani. (7) A termoföldön, a termoföld muvelés alóli kivonásával történo beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságo t is be kell vonni. (8) A földmozgatással járó munkavégzések során: a) A felso humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelso rétegként elteríteni. d) A felesleges humuszos feltalajt más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálat alapján kiadott nyilatkozata alapján lehet. Amennyiben magáncélú felhasználás lehetosége felmerül, a Kincstári Vagyonkezelo Igazgatóság nyilatkozatát be kell szerezni, tekintettel arra, hogy a humuszos feltalaj állami tulajdont képez. LEVEGOTISZTASÁG- VÉDELEM 31. § (1) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérol szóló hatályos rendelet meghatározása szerint Kakucs a Budapesti agglomeráció légszennyezettségi zónájába tartozik. A területen lévo légszennyezoanyag-kibocsátók pontforrásaira vonatkozó egyes kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfeleloen írja elo. (2) A levego tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni, b) új építményt elhelyezni, illetve meglé vo rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
20
(3) A területen zavaró környezeti hatású buzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévo létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó buzt a lakosság számára zavarónak minosíti. (4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegobe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfeleloen lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). (5) Olyan esetben, amikor a település átszellozése, levegominosége szempontjából meghatározó levegomozgásokat, a jellemzo mikroklimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezotlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor végezheto, ha kedvezotle n változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezotlen hatással nem jár. (6) Az állattartás feltételeit helyi állattartási rendelet tartalmazza, melynek rendelkezései együttesen alkalmazandók az országos érvényu környezetvédelmi-, közegészségügyi- és állatvédelmi eloírásokkal, valamint jelen rendelet vonatkozó eloírásaival. A FELSZÍNI- ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 32.§ (1) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyezodését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltodését, vagy lefedését eredményezo építési munka a területen nem folytatható. (2) A felszíni vízelvezeto rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi eloírásoknak megfeleloen kell megvalósítani. (3) A vonatkozó jogszabályi eloírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, illetve a vízjogi engedélyben eloírt minoségben kerülhet. A szennyezodésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezetheto. (4) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban eloírt minoségben vezetheto. Az eloírt minoségtol eltéro szennyvizeket a közcsatornába vezetés elott a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elo kell tisztítani. (5) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (6) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. (7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendo területekre kiterjedoen a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. (8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkezo térszín alatti építés környezetvédelmi érdekbol kerülendo. EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 33.§ (1) Hulladékártalmatlanítás: a) A létesítmények üzemeltetése során keletkezo kommunális hulladékot, valamint a kommunális hulladékkal együtt kezelheto egyéb hulladékot a település szervezett szemétszállítása keretében vagy más, környezetvédelmi szempontból elfogadható módon lehet eltávolítani. Kommunális hulladék elhelyezését távlatban a település közigazgatási területén kívül, regionális rendszerhez kapcsolva lehet megoldani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélo ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
21
b) A létesítmények üzemeltetése során keletkezo veszélyes, illetve különleges bánásmódot igénylo hulladékot a hulladéktermelonek a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni, nyilvántartani, gyujteni és a területrol rendszeres idoközönként elszállítani. c) Ahol a szelektív hulladékgyujtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkezo hulladék szelektív gyujtésérol, illetve tároló edényzetbe helyezésérol a helyi rendelkezéseknek megfeleloen kell gondoskodni. Az újrahasznosításra alkalmas termelési hulladékot (pl. papírgöngyöleg) szelektíven gyujteni kell. d) A különleges kezelést igénylo lakossági hulladékok gyujtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. e) A zöldfelületeken keletkezo zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyujteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfeleloen kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevok támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetésérol helyi rendelet rendelkezik. (2) A zaj és rezgés elleni védelem: a) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. VI. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG 34.§ (1) A szabályozási terven ekként lehatárolt területeket, lásd jelen rendelet 4. sz. melléklete, helyrehozatali kötelezettség terheli. (2) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelt területen a környe zeti kár felmérésérol és elhárításáról gondoskodni kell. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 35.§ (1) Az Lke-2 és Lke-3 övezetbe sorolt lakótelkeken a mezogazdasági területtel határos telekhatáron 1 sor fa létesítendo. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján, 2004. július 19-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejuleg hatályát veszti a „Kakucs Község Összevont Rendezési Tervének módosításáról” szóló 1/1995. (II. 07.) Önkormányzati rendelet. (3) E rendelet a belso piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
Szalay István sk.
Dr. Fekete Borbála sk.
22
polgármester
jegyzo
1. sz. melléklet A HELYI ÉRTÉKVÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK LISTÁJA: H1 jelu helyi védelmu épületek: Római katolikus templom – Fo utca (129 hrsz.) Kápolna – Fo utca H2 jelu helyi védelmu épületek: Lakóház - Fo utca (hrsz: 40/2) 2. sz. melléklet A HELYI ÉRTÉKVÉDELRE JAVASOLT ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK LISTÁJA: Liebner-kopjafa – Fo utca − Templomkerti emlékmu – Fo utca − Útszéli keresztek, korpuszok – Fo utca 3. sz. melléklet HELYI jelentoségu VÉDELEMRE TERVEZETT TERMÉSZETI területek: − − − − − −
gesztenyefasor - Monori utca, Zöldfa utca mentén, a Temeto telekhatára menti Fo utca fasorai - a Székesi utca és Monori utca közötti szakaszának északi oldalának templomkert, körtefasor – Újhartyán-Kakucs összeköto út mentén, osborókás területe Közép-Duna-völgyi- focsatorna menti noszirmos, tavaszi héricses területek 4. sz. melléklet HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT TERÜLETEK -
036/14 hrsz 036/15 hrsz 036/16 hrsz 5. sz. melléklet A RENDELET MELLÉKLETÉT KÉPEZO TERVLAPOK
Rajzszám Terv megnevezése SZT-1/A Kakucs Község Szabályozási terve SZT-1/B SZT-2 Székesi utca melletti terület szabályozási terve 1. sz. függelék
Méretarány M= 1 : 5 000 M= 1 : 1 000
23
ORSZÁGOSAN VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEI: - Országos jelentoségu ex lege lápterületek (tervi jele:T) hrsz 0154 a,b 0155 0156/10 a-d 0156/10 f-h 0156/10 j 0159 0160/5 0160/22 a,b 0160/23 a-c
hrsz 0160/24 0160/25 a-c 0117 0118 a-d 0118 f 0108/1 0108/2 0108/5 a,b 0108/6 a-c
hrsz 108/7 a,b 0108/8 0108/9 a-c 0108/10 a,b 0108/11 a,b 0108/12 a-c 0108/13 a-c 0108/14 0108/15 a-c
hrsz 0108/16 0108/17 0108/18 0108/19 0109 0110/7 a 0110/8 0112/18 a 0112/8 b
hrsz 0112/19 0112/20 0112/21 0113 0114/2
2. sz. függelék A TELEPÜLÉS RÉGÉSZETI LELOHELYEI (Magyarország régészeti topográfiája szerint) Szélmalom-hegy. Középso bronzkori (vatyai kultúra) település a Szélmalom- hegy északi oldalán és ettol Ény-ra. Szélmalom- hegy északi oldalán embercsontokat, bronzkori és középkori edénytöredékeket, I-II. sz.-i szarmata aranycsüngot találtak. 3. sz. függelék LAKÓ- ÉS TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEKEN „TEÁOR 98” SZERINT NEM VÉGEZHETO GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK (az Európai Unió megfelelo osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszer) a) b) c) d) e) f) g) h) i)
01 Mezogazdaság, vadgazdálkodás, kivéve: 01.1 növénytermelés, kertészet 15 Élelmiszer-, italgyártás 20 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása, kivéve: 20.52 Parafa-, fonott áru gyártása 28 Fémfeldolgozási termék gyártása 34 Közúti jármu gyártása 35 Egyéb jármu gyártása 36.1 Bútorgyártás 50 Jármu-, üzemanyag-kereskedelem 51 Nagykereskedelem
TEÁOR 98 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerérol A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió megfelelo osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '98), amelynek szerkezetét a közlemény melléklete tartalmazza. A közleményben foglaltakat 1998. január 1-jétol kell alkalmazni. Ezzel egyidejuleg a 9017/1991. (SK 8.) KSH, a 9018/1992. (SK 9.) KSH és a 9005/1994. (SK 3.) KSH közlemény érvényét veszíti. Melléklet a 9008/1997. (SK 7.) KSH közleményhez A gazdasági tevékenységek egys éges ágazati osztályozási rendszere
24
„A” MEZOGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDOGAZDÁLKODÁS 01 01.2 01.21 01.22 01.23 01.24 01.25 01.3 01.30 01.4 01.41 01.42 01.5 01.50
MEZOGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS Állattenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése Vegyes gazdálkodás Vegyes gazdálkodás Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás Növényterme lési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás
„D” FELDOLGOZÓIPAR DA ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 15.1 Húsfeldolgozás 15.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás 15.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 15.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 15.2 Halfeldolgozás 15.20 Halfeldolgozás 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 15.31 Burgonyafeldolgozás 15.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 15.33 Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 15.4 Növényi, állati olaj gyártása 15.41 Nyers olaj gyártása 15.42 Finomított olaj gyártása 15.43 Margarin gyártása 15.5 Tejfeldolgozás 15.51 Tejtermék gyártása 15.52 Jégkrém gyártása 15.6 Malomipari termék, keményíto gyártása 15.61 Malomipari termék gyártása 15.62 Keményíto gyártása 15.7 Takarmány gyártása 15.71 Haszonállat-eledel gyártása 15.72 Hobbiállat-eledel gyártása 15.8 Egyéb élelmiszer gyártása 15.81 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 15.82 Tartósított lisztes áru gyártása 15.83 Cukorgyártás 15.84 Édesség gyártása 15.85 Tésztafélék gyártása 15.86 Tea, kávé feldolgozása
25
15.9
15.87 Fuszer, ételízesíto gyártása 15.88 Homogenizált és diétás étel gyártása 15.89 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás 15.91 Desztillált szeszes ital gyártása 15.92 Etilalkohol gyártása 15.93 Bortermelés 15.94 Gyümölcsbor termelése 15.95 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 15.96 Sörgyártás 15.97 Malátagyártás 15.98 Üdítoital gyártása
DD FAFELDOLGOZÁS 20 FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA 20.1 Furészárugyártás 20.10 Furészárugyártás 20.2 Falemezgyártás 20.20 Falemezgyártás 20.3 Épületasztalos- ipari termék gyártása 20.30 Épületasztalos- ipari termék gyártása 20.4 Tároló fatermék gyártása 20.40 Tároló fatermék gyártása 20.5 Egyéb fa-, fonottáru gyártása 20.51 Fatömegcikk-gyártás DJ FÉM ALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 28.1 Fémszerkezet, épületelem gyártása 28.11 Fémszerkezet gyártása 28.12 Fém épületelem gyártása 28.2 Fémtartály, futési kazán, radiátor gyártása 28.21 Fémtartály gyártása 28.22 Futési kazán, radiátor gyártása 28.3 Gozkazán gyártása 28.30 Gozkazán gyártása 28.4 Fémalakítás, porkohászat 28.40 Fémalakítás, porkohászat 28.5 Fém felületkezelése, megmunkálása 28.51 Fémfelület-kezelés 28.52 Fémmegmunkálás 28.6 Evoeszköz, szerszám, általános fémáru gyártása 28.61 Evoeszköz, késáru gyártása 28.62 Szerszámgyártás 28.63 Lakat-, zárgyártás 28.7 Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása 28.71 Vas, acél tárolóeszköz gyártása 28.72 Könnyufém csomagolóeszköz gyártása 28.73 Huzaltermék gyártása
26
28.74 Kötoelem, csavar gyártása 28.75 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása DM JÁRMUGYÁRTÁS 34 KÖZÚTI JÁRMU GYÁRTÁSA 34.1 Közúti gépjármu gyártása 34.10 Közúti gépjármu gyártása 34.2 Gépjármu-karosszéria, pótkocsi gyártása 34.20 Gépjármu-karosszéria, pótkocsi gyártása 34.3 Közúti jármumotor, -alkatrész gyártása 34.30 Közúti jármumotor, -alkatrész gyártása 35 EGYÉB JÁRMU GYÁRTÁSA 35.1 Hajó gyártása, javítása 35.11 Hajógyártás, -javítás 35.12 Szabadido-, sporthajó gyártása, javítása 35.2 Vasúti, kötöttpályás jármu gyártása 35.20 Vasúti, kötöttpályás jármu gyártása 35.3 Légi-, urjármu gyártása, javítása 35.30 Légi-, urjármu gyártása, javítása 35.4 Motorkerékpár, kerékpár gyártása 35.41 Motorkerékpár gyártása 35.42 Kerékpár gyártása 35.43 Mozgássérültek kocsijának gyártása 35.5 Máshova nem sorolt egyéb jármu gyártása 35.50 Máshova nem sorolt egyéb jármu gyártása DN MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPAR 36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM FELDOLGOZÓIPARI TERMÉK GYÁRTÁSA 36.1 Bútorgyártás 36.11 Ülobútor gyártása 36.12 Irodabútor gyártása 36.13 Konyhabútor gyártása 36.14 Egyéb bútor gyártása 36.15 Ágybetét gyártása „G” KERESKEDELEM, JAVÍTÁS 50 JÁRMU-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM 50.1 Gépjármu-kereskedelem 50.10 Gépjármu-kereskedelem 50.2 Gépjármujavítás 50.20 Gépjármujavítás 50.3 Gépjármualkatrész-kereskedelem 50.30 Gépjármualkatrész-kereskedelem 50.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása 50.40 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása 50.5 Üzemanyag-kiskereskedelem 50.50 Üzemanyag-kiskereskedelem 51 NAGYKERESKEDELEM
SOROLT
27
51.1 51.11 51.12 51.13 51.14 51.15 51.16 51.17 51.18 51.19 51.2 51.21 51.22 51.23 51.24 51.25 51.3 51.31 51.32 51.33 51.34 51.35 51.36 51.37 51.38 51.39 51.4 51.41 51.42 51.43 51.44 51.45 51.46 51.47 51.5 51.51 51.52 51.53 51.54 51.55 51.56 51.57 51.6 51.61 51.62 51.63 51.64 51.65 51.66 51.7 51.70
Ügynöki nagykereskedelem Mezogazdasági termék ügynöki nagykereskedelme Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme Gép, berendezés, hajó, repülogép ügynöki nagykereskedelme Bútor, háztartási áru, vasáru ügynöki nagykereskedelme Ruházat, lábbeli, boráru ügynöki nagykereskedelme Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme Vegyes termékköru ügynöki nagykereskedelem Mezogazdasági termék nagykereskedelme Gabona-, vetomag-, takarmány-nagykereskedelem Virág-, dísznövény-nagykereskedelem Éloállat-nagykereskedelem Nyers-, félkész bor nagykereskedelme Feldolgozatlan dohány nagykereskedelme Élelmiszer-, ital-, dohányáru-nagykereskedelem Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem Hús-, húskészítmény- nagykereskedelem Tejtermék, tojás, -készítmény, zsiradék nagykereskedelme Ital nagykereskedelme Dohányáru-nagykereskedelem Cukor-, édesség-, pékáru-nagykereskedelem Kávé-, tea-, kakaó-, fuszer-nagykereskedelem Egyéb élelmiszer nagykereskedelem Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Fogyasztási cikk nagykereskedelme Textil- nagykereskedelem Ruha-, lábbeli- nagykereskedelem Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme Porcelán-, üvegáru-, tapéta-, tisztítószer-nagykereskedelem Illatszer-nagykereskedelem Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme Nem mezogazdasági eredetu anyag, hulladék nagykereskedelme Energiahordozó- nagykereskedelem Fém-, érc- nagykereskedelem Fa-, építoanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem Vasáru-, szerelvény-nagykereskedelem Vegyi áru nagykereskedelme Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme Hulladék-nagykereskedelem Gép-, berendezés-nagykereskedelem Szerszámgép- nagykereskedelem Építoipari gép nagykereskedelme Textilipari gép, varró-, kötogép nagykereskedelme Irodagép, -berendezés nagykereskedelme Egyéb gép, szállítóeszköz nagykereskedelme Mezogazdasági gép nagykereskedelme Egyéb nagykereskedelem Egyéb nagykereskedelem
28
