Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (módosítva a 29/2010. (XII. 17.), a 4/2011. (III. 18.), a 7/2011. (IV. 28.), a 13/2011. (IX. 15.), a 6/2012. (II. 15.) számú önkormányzati rendeletekkel) Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bek. b.) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bek. b.) pontjában és (3) bekezdésében, a 37/D. § (3) bekezdésében, a 38. § (1) bek. c.) pontjában és (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 47. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, a 62. §. (2) bekezdésében, a 92. § (1) és (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § (1) E rendelet célja, hogy a Képviselő-testület – a szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatainak eleget téve – a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az Önkormányzat által biztosított pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó helyi szociális ellátások formáit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, valamint az adatkezelés szabályait. (2) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek. Amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását. (3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak szervei, az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya a (2) – (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Kakucs község közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, a hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya az Sztv. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Kakucs község közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és
2 tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kakucs községben bejelentett lakcímmel rendelkezik, valamint b) az Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kakucs községben bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a hajléktalan személyre, amennyiben a szociális ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kakucs község közigazgatási területét jelölte meg tartózkodási helyeként. Hatásköri és eljárási rendelkezések 3. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. az irányadó. (2) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási cselekményekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezései az irányadóak. (3) E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban Kormányrendelet), továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelettel együtt kell alkalmazni. (4) A Kormányrendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. (5) E rendelet által használt fogalmak értelmezését az Sztv. 4. §-ában foglaltak alapján kell alkalmazni. (6) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (7) Az Sztv. és a jelen rendelet alapján nyújtandó ellátások iránti kérelmet a hatályos jogszabályok szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni a Polgármesteri Hivatalban, mely nyomtatványok igényelhetők a Polgármesteri Hivatalban (2366 Kakucs, Fő utca 20.) és letölthetőek a www.kakucs.hu honlapról. 4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetőleg ahhoz csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket. (2) A kérelmező köteles a családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni. (3) A kérelem benyújtásakor a) rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről,
3 b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról kell jövedelemigazolást benyújtani. (4) E rendeletben foglalt szociális juttatások iránti kérelem esetén a jövedelem számítására és a jogosultság elbírálására az Sztv. 10. §-ában foglaltak az irányadók. (5) A benyújtott igazolásban közölt jövedelem valódiságáról a kérelmező büntetőjogi felelősséggel nyilatkozatot tesz. (6) A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását hivatalos tudomás, vagy a támogatásban részesülő szülőtől (gondozótól) bekért, oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy kivételesen - büntetőjogi nyilatkozat alapján kell megállapítani. (7) Ha a kérelem elbírálására vonatkozó hatáskört gyakorló szerv hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a becsatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyonfenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. 5. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése helyben a házipénztárból, illetve postai úton történő kézbesítéssel, vagy átutalással is történhet, melyről a jogosultat a határozatban tájékoztatni kell. (2) A rendszeres pénzellátásokat havonta utólag a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kifizetni, ill. folyósítani. (3) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet az Sztv. 18. §-ában előírtaknak megfelelő tartalommal. (4) Az adatkezelés, adatszolgáltatás kapcsán a hatályos jogszabályi előírásokat be kell tartani. (5) A szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a szociális ügyekben eljáró Bizottság és a polgármester, valamint államigazgatási hatáskörben a jegyző gyakorolja, amennyiben törvény vagy jelen rendelet eltérően nem rendelkezik. Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése 6. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése szempontjából súlyosan veszélyezteti a kötelezett megélhetését a visszafizetés, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 200%-át.
4 (3) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama. Szociális gondoskodás rendszere 7. § (1) A Képviselő-testület a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával, b) szociális szolgáltatások megszervezésével valósítja meg. (2) Kakucs Község Önkormányzata az alábbi ellátásokat állapítja meg: a) Pénzbeli ellátások: aa) Aktív korúak ellátása, ab) Lakásfenntartási támogatás, ac) Átmeneti segély, ad) Ápolási díj, ae) Temetési segély, af) Időskorúak járadéka. b) Természetben nyújtott ellátások: ba) Közgyógyellátás, bb) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, bc) Köztemetés, bd) Szociális információs szolgáltatás, be) Étkeztetés, bf) Házi segítségnyújtás, bg) Családsegítés, bh) Nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatás. II. FEJEZET Pénzbeli szociális ellátások Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély 8. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. – 37/C. §-aiban megállapított feltételek fennállása esetén, az ott leírtak szerint. (3) A nem foglalkoztatott személy az aktív korúak ellátása folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Kakucs Községi Polgármesteri Hivatallal, a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja Dabasi Kirendeltségével, továbbá az Önkormányzat által erre a célra kijelölt intézménnyel az általuk meghatározott módon.
5 (4) Az együttműködési megállapodást és a beilleszkedést segítő programot az Önkormányzat külön megállapodás keretében köti meg az Intézménnyel. (5) Az Szt. 37. § (1) bekezdés a) pontja alapján egészségkárosodott személynek a rendszeres szociális segély megállapításához a következő igazolásokat kell csatolnia: a) amennyiben munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy ha az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által - fent említett egészségkárosodási esetek valamelyikéről - kiállított érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, b) súlyosan látássérült vagy fogyatékos személy esetén, a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolását arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezőnek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs. (6) Az a személy, aki az Szt. 35. §-a, valamint a 37. §. (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt jogosultságnak felel meg, úgy az ellátást megállapításához csatolnia kell a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja Dabasi Kirendeltségének igazolását az együttműködési kötelezettség teljesítéséről, illetőleg az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot, valamint a jövedelemigazolásokat. (7) Az Szt. 37. § (1) bekezdése b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülők és az Szt. 37/A. § (4) bekezdése szerinti együttműködés intézményi feltételeiről az Önkormányzat az erre a célra kijelölt intézmény útján gondoskodik. (8) Az Szt. 37. § (1) bek. b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személy az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét a szolgálatnál köteles teljesíteni. Az együttműködési eljárás keretében: a) a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szolgálatnál nyilvántartásba vezeti magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (9) Az aktív korúak ellátásán belül rendszeres szociális segélyt állapíthat meg a szociális ügyekért felelős Bizottság az Sztv. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján családi körülményeire, és/vagy egészségi, és/vagy mentális állapotára való tekintettel annak a személynek, aki az 50. életévét betöltötte és a) tartós munkanélküli, és/vagy b) legalább 40%-os egészségkárosodást szenvedett. (10) A (9) bekezdés a) pontjában meghatározott tartós munkanélkülinek minősül az, aki a kérelem benyújtását megelőző két évben a) az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött és b) legalább 4 foglalkoztatótól rendelkezik olyan igazolással, amelyben elutasították a képzettségének és végzettségének megfelelő munkavállalási szándékát. (11) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott egészségkárosodás mértékét a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal által kiadott dokumentummal kell igazolni. Lakásfenntartási támogatás
6 9. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg a jegyző az Szt. 38. § (1) - (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. (2) A lakásfenntartási támogatást az Önkormányzat természetbeni juttatásként adja akként, hogy a támogatott a támogatás megállapítását követő hónap utolsó napjáig az Szt. 38. § (1) bekezdésben meghatározott valamely közüzemi számlának a kifizetést megelőző hónapra eső befizetéséről nevére (házastársa, élettársa nevére) szóló - albérlet esetén a bérleti szerződést és a tulajdonos nevére szóló - igazolást, lakáscélú pénzintézeti kölcsön esetén a törlesztőrészlet előző havi befizetéséről szóló igazolást, vagy egyéb tüzelőanyag vásárlása esetén annak 30 napnál nem régebbi teljesítésű – lakásfenntartási támogatásban részesülő nevére (házastársa, élettársa nevére) szóló - számláját (ügyfélfogadási időben) az ügyintézőnek felmutatja. A bemutatott számla (számlák) összegének magasabbnak, vagy egyenlőnek kell lennie a jogosult részére megállapított havi lakásfenntartási támogatás összegénél. (3) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja a természetbeni ellátásról szóló igazolást, számlát bemutatni, számára a támogatás nem fizethető ki. (4) A lakásfenntartási támogatás megállapításának további feltétele: a) a kérelmező, vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása, c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában a kerítés előtti egy méter széles területen) a járdától az úttestig húzódó terület gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, d) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar és kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, e) a juttatásra jogosult ingatlanának udvarán hulladékgyűjtő edény elhelyezése és rendeltetésszerű használatának biztosítása, f) amennyiben a lakásban nincs illemhely kialakítva, a jogosult köteles az udvaron azt kialakítani és megfelelően rendben tartani. (5) A jegyző helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (6) Ha a lakókörnyezet a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (7) Amennyiben a kérelmező a (6) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a jegyző az Szt. 38. § (10) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Átmeneti segély 10. § (1) A szociális ügyekben eljáró Bizottság átmeneti segélyt állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, szociálisan rászorult személyek részére.
7 (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segélyben elsősorban azt a személyt vagy családot lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg. (4) Az egyszeri átmeneti segély összege 2.000,-Ft-nál kevesebb nem lehet, és minden kérelem megítélése egyedi. (5) Az átmeneti segély iránt benyújtott kérelem elutasítható, amennyiben a család, illetve az egyedülálló személy: • bérpótló juttatásban, • rendszeres szociális segélyben, • ápolási díjban, • lakásfenntartási támogatásban • időskorúak járadékában, vagy • közmunkán munkabérben részesül, illetve • aki nyilatkozatában valótlan adatokat közöl. (6) A Képviselő-testület állapíthat meg átmeneti segélyként, pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön formájában nyújtható - támogatást. (7) A polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került azon személyek vagy családok részére (különösen elemi kár, baleset, betegség, gyógyszerkiváltás), akiknek azonnali segítségre van szüksége a rendkívüli esetre tekintettel. Ápolási díj 11. § (1) A jegyző az Sztv. 40. – 43/A. §-aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével ápolási díjat állapít meg az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti, illetve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy otthoni gondozását, ápolását végző személy részére. (2) Az ápolási díj összegét az Sztv. 44. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani. (3) Az ápolási díjra való jogosultság nem állapítható meg, illetve a már megállapított díjat meg kell szüntetni az Sztv. 42. §-ában foglaltak figyelembevételével. (4) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy két, vagy több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen a megfelelő étkeztetéséről, – legalább napi egyszeri meleg étel, és legalább kétszeri hideg élelem biztosításáról, gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásról, egyéb alapápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen: - mosdatásról, fürdetésről,
8 - ruházat, ágynemű mosásáról, - a lakás takarításáról, tisztántartásáról és fűtéséről, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. (5) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését Kakucs Község Jegyzője, valamint a dabasi székhelyű Társult Önkormányzatok "Együtt" Segítőszolgálatai, mint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgálat ellenőrizheti. 12. § Az Önkormányzat ápolási díjat nem állapít meg annak a hozzátartozónak, aki az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. Temetési segély 13. § (1) A polgármester az Sztv. 46. §-a alapján temetési segélyt állapíthat meg a hozzátartozónak. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) ha a temetés napjától a kérelem benyújtásának napjáig hat hónap vagy annál hosszabb idő eltelt. (3) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a kérelmező és családja jövedelemigazolását, továbbá az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát. (4) A temetési segély összege a mindenkori helyben szokásos legolcsóbb földi temetés költségének 10-100%-a. (5) A helyben szokásos legolcsóbb földi temetés ára 80.000,-Ft. (6) A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti. (7) Az (3) bekezdésben meghatározott számlákat és a halotti anyakönyvi kivonatot a kérelmező részére - fénymásolást követően - vissza kell szolgáltatni. Időskorúak járadéka 14. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító, jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. (2) A jegyző az Sztv. 32/B. és 32/C. §-okban foglalt rendelkezések figyelembevételével állapítja meg az időskorúak járadékát. III. FEJEZET Természetben nyújtott ellátások
9 Közgyógyellátás 15. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás az Sztv. 49. – 53. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően. (2) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott méltányossági közgyógyellátási igazolványra jogosult, aki szociálisan rászorult és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át, valamint gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, vagyis az legalább érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 16. § (1) A jegyző az Sztv. 54. §-ában foglaltak figyelembevételével a szociálisan rászorult személynek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg. Köztemetés 17. § (1) Az Sztv. 48. §-ában megfogalmazott feltételek fennállása esetén Kakucs közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a polgármester gondoskodik. Egyéb természetbeni ellátások 18. § (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: - élelmiszer kifizetése, - tankönyv kifizetése, - tüzelő kifizetése, biztosítása, - közüzemi díjak átvállalása, kifizetése, - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. 19. § (1) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtásának tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. (2) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a megállapító szerv a határozatában dönt. Szociális információs szolgáltatás 20. § (1) Az Önkormányzat szociális információs szolgáltatást nyújt a rászorultak részére a szociális ellátások hozzáférhetőségéről és igénybevételük módjáról. (2) A szociális információs szolgáltatást az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézője, illetve a jegyző útján biztosítja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek kötelesek írásbeli, vagy szóbeli kérelem alapján a kérelmezőnek felvilágosítást adni:
10 a) az Sztv.-ben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről, ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról; b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, bb) az ellátások igénybevételéhez szükséges iratokról; c) ifjúsági ügyekben (4) A szociális információs szolgáltatás térítésmentes. Nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatás 21. § (1) Az Önkormányzat az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott nappali intézményi ellátást, az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás keretein belül, kistérségi szinten biztosítja. (2) törölve IV. fejezet Szociálpolitikai kerekasztal 22. § (1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: 1. a polgármester, 2. a jegyző, 3. a szociális ügyintéző, 4. a háziorvos, 5. a házi gyermekorvos, 6. a védőnő, 7. a szociális ügyekben eljáró Bizottság elnöke, 8. az Általános Iskola igazgatója, 9. a Kökörcsin Óvoda vezetője, 10. a gyermekjóléti szolgálat képviselője. (3) A helyi szociálpolitikai kerek asztal legalább évente 1 alkalommal tart ülést, melynek előkészítése és lebonyolítása a szociális ügyekben eljáró Bizottság feladata. Hatályba léptető és záró rendelkezések 23. § (1) A Rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A Rendelet 22. § (2) bekezdése törlésre került a 29/2010. (XII. 17.) sz. Rendelettel 2011. január 1. napjával.
11 (3) A Rendelet 8. és 10. §-a a 4/2011. (III. 18.) sz. Rendelettel került módosításra. (4) A Rendelet 20.-31. §-ai a 7/2011. (IV. 28.) sz. Rendelettel kerültek módosításra. (5) A rendelet 8. §-át a (9) – (11) bekezdésekkel a 13/2011. (IX. 15.) sz. Rendelet egészítette ki. (6) A Rendelet 9. §-a a 13/2011. (IX. 15.) sz. Rendelettel módosult. (7) A Rendelet 8. § (2) bekezdése a 6/2012. (II. 15.) sz. Rendelettel módosult. (8) A Rendelet 8. § (5) bekezdése a 6/2012. (II. 15.) sz. Rendelettel módosult. (9) A Rendelet 8. § (9) bekezdés c) pontja a 6/2012. (II. 15.) sz. Rendelettel törlésre kerül. (10) A Rendelet 9. §-a a 6/2012. (II. 15.) sz. Rendelettel módosult. (11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 13/2006. (XII. 15.) számú rendelete. (12) Jelen rendeletnek – a helyben szokásos módon, a Hivatal folyosóján lévő hirdetőtábláján történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szalay István sk. polgármester
Göndörné Frajka Gabriella sk. mb. jegyző