Teskánd Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2009. /VI.24./ számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló 13/2008. /XII.31./ számú rendelet módosításáról /egységes szerkezetben/ Teskánd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2), a 10. § (1), a 32. § (3.) a 37/D. § (5), a 38. § (9), a 43/B. § (3), 45. § (1), 46 § (1), 50. § (3) bekezdéseiben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontjában és a 18. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja 1. § (1)
E rendelet célja, hogy Teskánd község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(2)
A szociális biztonság felelősségét megelőzi felelősségvállalása.
megteremtésének és megőrzésének önkormányzati az egyénnek önmagáért és családjáért viselt
A rendelet hatálya 2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Szt. és a Gyvt. valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, ac) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, ae) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, b) az illetékes hatóságok által menekültként elismert személyekre,
2 c) d)
az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó hajléktalan személyekre, az átmeneti (eseti) segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása életük, testi épségük megóvásához nélkülözhetetlen. (2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Zalegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott, Támasz Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás /a továbbiakban: Megállapodás/ szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.
Értelmező rendelkezések 3. § (1)
E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban, a Gyvt. 5. §-ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(2)
E rendelet alkalmazásában a) b) c)
d) e) f) g) h)
gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, pénzbeli szociális ellátás: időskorúak járadéka; egészségkárosodottak, nem foglalkoztatottak, támogatatott álláskeresők rendszeres szociális segélye (továbbiakban: rendszeres szociális segély); normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása; normatív és adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatásának kiegészítése (továbbiakban: kiegészítő lakásfenntartási támogatás); helyi lakásfenntartási támogatás; súlyos fogyatékosok, és tartósan beteg 18 év alatti személyek gondozását, ápolását végzők ápolási díja (továbbiakban: alanyi jogú ápolási díj); méltányossági ápolási díj; eseti jelleggel adott átmeneti segély (továbbiakban: eseti segély); havi rendszerességgel adott átmeneti segély (továbbiakban: folyamatos segély); kamatmentes szociális kölcsön formájában adott átmeneti segély (továbbiakban: szociális kölcsön); szabadságvesztés büntetésből szabaduló személyek átmeneti segélye (továbbiakban: szabadulási segély); méltányossági átmeneti segély (továbbiakban: méltányossági segély); Bursa Hungarica ösztöndíj; fogszabályozási támogatás; hulladékdíj támogatás; temetési segély. természetbeni szociális ellátás: köztemetés; alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás; méltányossági közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. pénzbeli gyermekvédelmi ellátás:, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; rendszeres gyermekvédelmi segély. természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a természetbeni formában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások. rendszeres ellátás: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási
3
i)
j) k)
l)
m)
támogatása, kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás, méltányossági közgyógyellátás, Bursa Hungarica ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény, havi rendszeres pénzellátás: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi segély, váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását, vagyon: ha az Szt. és a Gyvt. másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, amelynek ka) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) húszszorosát vagy kb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.1 környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat. lakás: a 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport.
Eljárási rendelkezések A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma 4. § (1)
E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
(2)
A kérelmet írásban, Teskánd, Babosdöbréte, Böde, Hottó és Boncodfölde Község Körjegyzőségénél lehet illetékmentesen előterjeszteni a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.)
4
(3)
mellékleteiben, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékletében, c) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. Az alapszolgáltatás biztosítása a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján történik. Az alapszolgáltatás iránti kérelmet a Zalalövői intézményegység vezetőjéhez /8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4./ lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezése nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (5)
A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó Szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. /XI.24./ SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(6)
Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve) b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri, c) az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról, d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről, e) jövedelemi viszonyairól, f) az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.
(7)
Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.
(8)
Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére. 5. §
(1)
A jövedelemtől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az (alanyi és méltányossági) ápolási díj, a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékletiben meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékeltében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát becsatolni.
(2)
A jövedelem számításánál irányadó időszak és a felhasználható igazolások köre: a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap
5 b)
c)
jövedelméről szóló munkáltatói igazolás a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. Az a-g) pontokban fel nem sorolt más jövedelmek esetén a kérelmező és családja illetve a háztartásában élő személyek büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.
(3)
A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.
(4)
Jövedelem igazolható: - havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, - munkanélküli ellátásról a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, - társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, - vállalkozó esetében az illetések APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról - nyugdíjas esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolást az előző év összes nyugdíjáról, illetve a tárgyévben folyósítandó nyugdíj összegéről, ennek hiányában az előző havi nyugdíjszelvény és igazolás a nyugdíjas törzsszámáról.
(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (6)
Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (2) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (4) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.
(7)
Az (5) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek különösen a lakbér, albérleti díj, közüzemi díjak, közös költség, telefondíj, kötelező és önkéntes biztosítás díjai, adójellegű befizetések, valamint hiteltörlesztés.
(8)
A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemszámítási időszaknál rövidebb időről szóló igazolás is elfogadható, ha a fentiekben meghatározott időszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tükrözik reálisan a kérelmező és családja anyagi helyzetét.
(9)
A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő
6 közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni
6. § (1)
A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) a rendszeres szociális segély igénylése setén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.
(2)
Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a) az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével, b) jármű esetén a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével, c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai 7. §
(1)
A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2)
A (normatív, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők, a kiegészítő és a helyi) lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(3)
(4)
Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 8. §
(1)
A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.
(2)
Ha e rendelet 3. § (2) i) pontjában meghatározott havi rendszeres szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás – kivéve a lakásfenntartási támogatást és a kiegészítő
7 gyermekvédelmi támogatást – nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával. (3)
A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.
(4)
A Gyvt-ben szabályozott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetében, ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50 %-kát kell folyósítani. 9. §
(1)
A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, és a 8. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell a támogatás folyósításáról intézkedni, b) a jogosult halála esetén annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatást utoljára felvette.
(2)
A természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni. 10. §
(1)
Eseti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: eseti támogatás) egy naptári évben a) már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén, legfeljebb két alkalommal, b) egyéb esetben, legfeljebb négy alkalommal állapítható meg úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie. Ha az eseti támogatás iránti kérelem elbírálása során megállapítható, hogy egy adott időszakon belül az igénylő részére több alkalommal is indokolt segély vagy támogatás folyósítása, akkor a határozatban – konkrét időpontok és összegek megjelölésével – az adott év folyamán többszöri kifizetésről is lehet rendelkezni.
(2)
Az eseti támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét. Felülvizsgálati szabályok 11. §
(1)
E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a) az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, és az ápolási díj ellátások esetében az Szt. 25. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott – a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó – felülvizsgálatokat, b) a normatív lakásfenntartási támogatás esetén – az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén – a támogatás összegének felülvizsgálatát, c) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetén – a Gyvt. 20/B. § (7)
8 bekezdése alapján – a támogatási jogosultságra való felülvizsgálatot, és gondoskodik az Szvhr-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételéről. (2)
A helyi lakásfenntartási támogatás, a méltányossági ápolási díj továbbá a rendszeres gyermekvédelmi segély ellátások esetében a hatáskör gyakorlója – a jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján – rendkívüli jogosultsági felülvizsgálatot rendel el, ha a háztartás vagy a család egy főre jutó jövedelme változik, és a változás eredményeként a háztartás vagy család egy főre jutó jövedelme a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt meghaladja. A támogatásra való jogosultság azonban csak akkor szüntethető meg, ha a háztartás vagy család egy főre jutó jövedelme a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt 10 %-nál nagyobb mértékben haladja meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén e rendelet 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3)
A (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről. Egyéb eljárási rendelkezések 12. §
(1) . (2)
A tényállás tisztázása érdekében – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a döntés-előkészítő szervnek környezettanulmányt kell készíteni. Nem kell környezettanulmányt készíteni a) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll, b) temetési segély, köztemetés, alanyi jogú, normatív jellegű és méltányos közgyógyellátás, továbbá kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ügyében indult eljárásokban.
(3)2 Eseti segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. 13. § E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 14. § (1)
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt. 133. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17. §
9 (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el. (2)
A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(3)
Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.
Adatkezelés 15. § E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 134-142. §aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. II. Fejezet A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
Az ellátások rendszere 16. § (1) (2)
(3)
Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg. Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján aa) időskorúak járadéka, ab) aktív korúak támogatása, ac) normatív lakásfenntartási támogatás, ad) alanyi jogú ápolási díj b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: ba) helyi lakásfenntartási támogatás, bb) méltányossági ápolási díj, bc) eseti segély, bd) szociális kölcsön, be) temetési segély c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: ca) Bursa Hungarica ösztöndíj. Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) A Gyvt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, b) A Gyvt-ben és a helyi rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján:
10 c)
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi segély.
(4)
Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: aa) köztemetés, ab) alanyi jogú közgyógyellátás ac) normatív jellegű közgyógyellátás ad) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: méltányossági közgyógyellátás.
(5)
Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvtben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.
(6)
A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) eseti segély, b) temetési segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
A hatásköri szabályok 17. § (1)
E rendelet 16. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások esetében az első fokú szociálisés gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, b) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a polgármester, c) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző gyakorolja.
(2)
Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről, b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről, c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamata összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről.
(3)
Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) eseti segély b) köztemetés elrendelése c) temetési segély, d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a köztemetés elrendelése esetében gyakorol döntési hatáskört.
11 (5)
Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, b) alanyi jogú közgyógyellátás, c) normatív jellegű közgyógyellátás, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, e) méltányossági közgyógyellátás, f) időskorúak járadéka, g) aktív korúak támogatása, h) alanyi jogú ápolási díj.
Az ellátások finanszírozása 18. § (1)
E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzati Képviselőtestület költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
(2)
Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: − helyi lakásfenntartási támogatás, − méltányossági ápolási díj, − eseti segély, − szociális kölcsön, − temetési segély, − Bursa Hungarica ösztöndíj, − köztemetés, − méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj, − rendszeres gyermekvédelmi segély, − rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: − időskorúak járadéka, − aktív korúak ellátása, − normatív lakásfenntartási támogatás, − alanyi jogú ápolási díj.
12
1. rész Szociális pénzbeli ellátások
Időskorúak járadéka 19. § (1)
A jegyző a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy esetében a) dönt – Szt. 32/B.-32/E. §-aiban, valamint az a Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján – az időskorúak járadékára való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetéséről, továbbá b) elvégzi az Szt. 25. § (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultsági, és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat.
(2)
Az időskorúak járadékának megállapítására iránti kérelmet az Szvhr. 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről, a jövedelem típusának megfelelő igazolásokat vagy annak fénymásolatát.
Aktív korúak ellátása 20. § (1)3 Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a./ aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b./ aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c./ aki fogyatékossági támogatásban részesül /az a-c. pont szerinti személy a továbbiakban együtt egészségkárosodott személy/, vagy d./ akinek esetében a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék /a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás/ folyósítási időtartama lejárt, vagy e./ akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f./ aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző ét évben az állami
13 foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g./ akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52.§-ának /3/ bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább 3 hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát – nem folytat. (2) Az /1/ bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (3) Az /1/ bekezdés f.) és g.) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni. (4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság a./ az /1/ bekezdés d./ pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, b./ az /1/ bekezdés e./ pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől, c./ az /1/ bekezdés g./ pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (5) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a jegyző megállapította - az Szt.37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel – az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. (6) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelmet az Szvhr. 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához mellékelni kell az Szvhr. 15. §-ában írt mellékleteket.
Rendelkezésre állási támogatás 21.§ (1) A 20.§. (5) bekezdés szerinti személyt arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. (2) A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
14 Rendszeres szociális segély 21/A.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy, c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a 20. §. (5) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás egyéves időtartamra jön létre. A megállapodást az önkormányzat abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. A megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az Szvhr. 17/A. §-a tartalmazza. Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége 22.§ (1) A 21/A.§. (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel: a Támasz Alapszolgáltatási Központ Zalalövőii intézményegységének családsegítő szolgálatával (továbbiakban: családsegítő szolgálat) együttműködni. (2) A 21/A.§. (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a családsegítő szolgálatnál az Szt.37/D. §.szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. (3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálatot felkeresni. (4) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a) a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a családsegítő szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését elősegítő programban foglaltakat. (5) A családsegítő szolgálat az együttműködő személy szociális helyzetéhez, és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programot dolgoz ki, amely kiterjedhet: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
15 c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény. (7) Az együttműködés keretében a családsegítő szolgálat a) figyelemmel kíséri az aktív korúak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, d) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot. (8) A családsegítő szolgálat éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. (9) A családsegítő szolgálat a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. 23.§ Együttműködési kötelezettség megszegése (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy: a) nyilvántartásba vételi kötelezettségét – határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nem teljesíti, b) a beilleszkedési programról szóló írásbeli megállapodást a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül nem írja alá, c) a beilleszkedés programban írt személyes megjelenési kötelezettségének, valamint a programban vállalt feladatainak nem tesz eleget, 24. §. (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a családsegítő szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály
16 megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. (2) A családsegítő szolgálat legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 30 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget. 25.§. (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelemének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói járulékkal, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szervezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,2 azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c)-d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni. f) a (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti arányszáma 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
Lakásfenntartási támogatás 26. § (1)
a) b)
Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái normatív lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás.
Normatív lakásfenntartási támogatás 27. § (1)
A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.
17 (2)
A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot, c) a lakás fenntartására vonatkozó igazolásokat /közüzemi számlákat/.
(3)
Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy b) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani.
28. § Helyi lakásfenntartási támogatás (1)
A képviselőtestület – önálló ellátásként – helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 210 %-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének ba) egyszemélyes háztartás esetén 25 %-át, bb) egyéb háztartás esetében 28 %-át, és c) e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
(2)
A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó költség szorzata.
3)
A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 50 m2, b) ha a háztartásban két személy lakik személyenként 30 m2, c) ha a háztartásban három vagy több személy lakok személyenként 25 m2, de a lakás hasznos alapterülete 100 m2-nél nem lehet nagyobb.
4)
Helyi lakásfenntartási támogatás vonatkozásában lakásfenntartás tényleges kiadásként figyelembe kell venni: a./ havi lakbért, vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint b./ lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztő részletét a pénzintézet igazolása alapján,
18 c./ közös költséget, d./ a fűtési díj egy hónapra jutó összegét közüzemi számlák alapján, e./ egyedi fűtés esetén a háztartási tüzelőanyag /szén, fa/ számlák alapján, f./ csatornahasználati díj, szemétszállítási költség egy hónapra jutó összegét a szolgáltató által kiállított számlák alapján, g./ villanyáram, víz, gázfogyasztás és a tüzelőanyag költségei az alábbi mértékig: - villanyáram-fogyasztás legfeljebb havi 150 kWh, - vízfogyasztás az elhasznált meleg és hidegvíz 1 m3-re jutó átlagárával számítva személyenként legfeljebb havi 3 m3, - gázfogyasztás – családi ház esetén legfeljebb havi 250 m3, - egyéb lakás esetén legfeljebb havi 200 m3. - tüzelőanyag beszerzés háztartásonként legfeljebb havi 7.000 Ft. (5)
A villanyáram, vízfogyasztás, csatornadíj, gázfogyasztás igazolása legalább a kérelem benyújtását megelőző négy évszak egy-egy hónapjára vonatkozó közüzemi számlák benyújtásával történhet, mely alapján az átlagos havi költség megállapítható. Átalánydíj esetén a fenti közüzemi költségek igazolása a kérelem benyújtását megelőző hó közüzemi számláinak benyújtásával történhet.
(6)
Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összegét a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza. 29. §
(1)
A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot.
(2)
Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére, a 28. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni. 30. §
(1)
A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(2)
A (1) bekezdésben meghatározott TM kiszámítása a következő módon történik: J – 0,5 NYM x 0,15 NYM ahol a J a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
TM = 0,5 –
19 (4) (5)
A helyi lakásfenntartási támogatást – kérelem benyújtása hónapjának első napjától – egy évre kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megszűnését követően új kérelem benyújtása esetén van lehetőség a támogatás ismételt megállapítására, amely körülményre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmet.
(6)
Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a község közigazgatási területén belül a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult részére a támogatás utolsó hónapjában teljes összegű támogatást kell folyósítani.
(7)
Az egy évre megállapított jogosultsági időtartamon belül a helyi lakásfenntartási támogatás összege – a jogosult kérelmére – módosítható, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme, vagy a lakásfenntartási kiadások változása a 20 %-ot meghaladja.
Ápolási díj 31. § A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatások fajtái a) alanyi jogú ápolási díj, b) méltányossági ápolási díj.
Alanyi jogú ápolási díj 32. § (1)
A jegyző az Szt. 41-43. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére alanyi jogú ápolási díjat állapít meg.
(2)
Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult – Szt. 43/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolását végzi, kérelme alapján – az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt – emelt összegű ápolási díjat állapít meg a jegyző.
(3)
Az alanyi jogú ápolási díj, valamint az emelt összegű ápolási díj iránti kérelmet az Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat, szakvéleményt és egyéb iratokat.
(4)
Az alanyi ápolási díj havi összege a) az (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogosultság esetén nyugdíjminimum 100 %-a, b) a (2) bekezdésben meghatározott emelt összegű ellátás esetén nyugdíjminimum 130 %-a.
a a
20
Méltányossági ápolási díj 33. § (1)
A képviselőtestület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) az igénylő a községben lakóhellyel rendelkezik, b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi, c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át, d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására, f) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él, g) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
(2)
A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)
Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel hiányában is megállapítható a támogatás, ha az ápolót a különélés nem akadályozza gondozási kötelezettségének teljesítésében. 34. §
A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt, b) e rendelet 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, c) az ápoló – e rendelet 4. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy - kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, - az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas, - ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs, d) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 35. § (1)
A méltányossági ápolási díj havi összege a) nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegének 80 %-ánál, b) és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének 110 %-át.
(2)
Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.
21 36. § Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
Átmeneti segély 37§ A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható, az alábbi formákban a) eseti segély, b) alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatása b) szociális kölcsön, Eseti segély 38. § (1)
A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester eseti segélyt állapíthat meg különösen annak a rászorulónak, a) akinek családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható többletkiadása keletkezett vagy várható, továbbá b) akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg ba) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 250 %-át, bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
(2)
Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.
(3)
Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő a) egyedül él, b) 70 éven felüli nyugdíjas, c) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte, d) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt.
(4)
Az eseti segély iránti kérelmet e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(5)
Ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő
22 nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő. (6) Az eseti segély összegének megállapításánál e rendelet 10. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (7) Az eseti segély egyszeri összege – rászorultságtól függően legfeljebb 20.000 Ft-ig állapítható meg. Elemi kár, illetve közeli hozzátartozó halála esetén 100.000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható.
Alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatása 39. §. (1) A támogatás célja a községben alacsony nyugdíjjal, nyugdíjszerű szociális ellátással rendelkezők helyzetének javítása. (2) Személyi hatálya kiterjed: - minden 62. életévét betöltött, nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjjal, vagy nyugdíjszerű szociális ellátással és a községben állandó lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló nyugdíjasra /továbbiakban alacsony nyugdíjjal rendelkező/. (3) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt a támogatásról, amelynek összege 10.000,- Ft. A pénzösszeg postai úton vagy lakossági folyószámlára történő utalással történik. (4) A támogatás feltételei: - betöltötte, vagy az igénylés évében betölti a 62. életévét és - nyugdíjfolyósító szervek által bármilyen címen folyósított nyugellátásának, nyugdíjszerű szociális ellátásának együttes összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimumösszegének 170 %-át. (5) A támogatás megállapítására a feltételek megléte esetén hivatalból és kérelemre történhet. A kérelemhez csatolni kell a legutolsó nyugdíjszelvényt. (6) A támogatást évente egy alkalommal lehet megállapítani, azt visszamenőleg igénybe venni nem lehet. (7) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról való tájékoztatás
Szociális kölcsön 40. § (1)
A képviselőtestület az átmeneti segélyt kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújthatja, ha
23 a)
az igénylő családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható jelentős többletkiadás keletkezett vagy várható, és b) családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 150 %-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg, valamint c) nyilatkozik arról, hogy a kölcsönt 12 hónap alatt visszafizeti, feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. (2)
A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a jelentős többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(3)
Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a jelentős többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.
(4)
A szociális kölcsön megállapítása esetén a képviselőtestület nevében a polgármester az ügyféllel hatósági szerződést köt. A szociális kölcsön legmagasabb összege a nyugdíjminimum összegének ötszörösét nem haladhatja meg.
(5) (6)
A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 18 hónapot nem haladhatja meg.
(7)
Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.
(8)
A hatáskör gyakorlója a szociális kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van.
(9)
A szociális kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.
(10) A szociális kölcsönben részesülő személy részére – a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig – átmeneti segély nem adható.
Temetési segély 41. § (1)
A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át.
24 (2)
A temetési segély megállapításának az /1/ bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak akkor van helye, ha az eltemettető lakóhelye az Önkormányzat illetékességi területén van.
(3)
A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.
(4)
A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni, arra a megállapított segély összegét, illetve a határozat számát rá kell vezetni c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. (5)
A temetési segély összege az alábbi: a./ 30.000,- Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, b./ 20.000,- Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át.
Bursa Hungarica ösztöndíj 42. § (1)
A képviselőtestület – ha a képviselőtestület döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a községben lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki a) nappali tagozaton, az általa felvett szakképesítési követelményében meghatározott képzési időn belül, állami felsőoktatási intézményben, illetve nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján felsőfokú alapképzésben, egységes, osztatlan alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben vesz részt ("A" típusú ösztöndíj)), vagy b) az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett fiatal és szeptembertől kezdődően állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, felsőoktatási alapképzésben, egységes, osztatlan alapképzésben, mesterképzésben, vagy felsőfokú szakképzésben kíván részt venni ("B" típusú ösztöndíj), feltéve, hogy a pályázat kiírását követő évben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe és tanulmányaikat az adott tanévben ténylegesen megkezdik.
(2)
Nem részesülhetnek ösztöndíj támogatásban a rendvédelmi és katonai felsőoktatási intézmények hallgatói.
25 (3)
Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át és – e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.
(4)
Előnyt élvez az a pályázó, aki: - árva, vagy félárva, - családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több, - egyedül neveli gyermekét, - valamilyen betegségben szenved, rokkant, - eltartója, szülője munkanélküli - nem részesül kollégiumi ellátásban.
43. § (1)
Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.
(2)
Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírás szerinti pályázati űrlapon, a pályázati kiírásban előírt határideig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat. 44. §
(1)
A hatáskör gyakorlója határozatban dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el.
(2)
Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum összegének 40 %-át.
(3)
Az ösztöndíj-támogatás időtartama a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév, b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.
(4)
Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét az általános szerződési feltételek 2. számú mellékletét képező ütemtervben foglaltak szerint utalja az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága számlájára. Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról – az Oktatási Minisztérium gondoskodik.
(5)
45. § (1)
Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről, b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg, c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy
26 az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell. Az a) pont szerinti megszüntetésre a határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor. (2)
Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.
(3)
Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.
2. rész Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 46. § (1)
A polgármester saját hatáskörben – államigazgatási hatósági ügyben – eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.
(2)
Közköltségen a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.
(3)
Az (2) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel.
(4)
A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent. (5) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Közgyógyellátás 47. § A szociálisan rászoruló személy részére – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – biztosított közgyógyellátás fajtái a) alanyi jogú közgyógyellátás, b) normatív jellegű közgyógyellátás, c) méltányossági közgyógyellátás.
27
Alanyi jogú közgyógyellátás 48. § (1)
Az Szt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a jegyző dönt az alanyi jogú közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról, a jogosultság kezdő időpontjáról, továbbá a jogosult gyógyszerkeretéről.
(2)
Az alanyi jogú közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, kivéve, ha az igénylő a kérelemnyomtatványon úgy nyilatkozatott, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem kéri, b) az Szt. 50. § (1) bekezdés a-h) pontjaiban foglaltak fennállását igazoló dokumentumokat. Normatív jellegű közgyógyellátás 49. §
(1)
A jegyző Szt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feltétek fennállása esetén normatív jellegű közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg.
(2)
A normatív jellegű közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, kivéve, ha az igénylő a kérelemnyomtatványon úgy nyilatkozatott, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem kéri, továbbá b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.
(3)
A továbbiakban a jegyző az Szt-nek és az Szvhr-nek közgyógyellátásra vonatkozó szabályai szerint jár el. Méltányossági közgyógyellátás 50. §
(1)
A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel. a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, ab) minden egyéb esetben a 200 %-át.
28 b)
a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének ba) egyedül élő esetén 15 %-át, bb) két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át. feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.
(2) Ha az igénylő olyan háztartásban él, amelynek tagjai öregségi vagy rokkantsági nyugdíjjal rendelkeznek, méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át, ab) minden egyéb esetben a 250 %-át. b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének ba egyszemélyes háztartás esetén 20 %-át, bb) két- vagy ennél több főből álló háztartás esetén 25 %-át. feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik. (3)
A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá, c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 51. §
A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 52. § (1)
A körjegyző egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az Szt. 54. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.
(2)
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelmet e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá, b) az Szvhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
29
Természetben is nyújtható pénzbeli szociális ellátások 53. § (1)
A hatáskör gyakorlójának döntése alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak a) lakásfenntartási támogatás, b) átmeneti segély, c) temetési segély.
(2)
Természetbeni ellátás formái különösen a lakbér, a közüzemi díjak, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának kifizetése.
(3) A szociális ellátás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik.
3. rész Pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 54. § (1)
A jegyző a gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozó esetében a) dönt –a Gyvt. 20/B. §-ában meghatározott szabályok alapján – kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetéséről, továbbá b) évente egyszer elvégzi az Gyvt-ben és a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság felülvizsgálatát.
(2)
A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az igénylőnek a kérelemhez igazolást kell csatolni arról, hogy a Gyvt. 20/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ellátások közül melyikben részesül.
Rendszeres gyermekvédelmi segély 55. § (1)
A képviselőtestület rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultságot állapíthat meg a községben lakóhellyel rendelkező gyermeknek és a – Gyvt. 20.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – fiatal felnőttnek (együtt: gyermek), ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a)
a nyugdíjminimum130 %-át, továbbá aa) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
30 ab) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy ac) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei nem állnak fenn. b)
a nyugdíjminimum 100 %-át, továbbá ba) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy bb) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy bc) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei fennállnak,
c)
a nyugdíjminimum 80 %-át, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultság, ha a kérelmező családja e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.
(3)
A családi jövedelem- és vagyonszámításnál a Gyvt. 19. § (4) bekezdés a-f) pontjaiban meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vehetők figyelembe. 56. §
A rendszeres gyermekvédelmi segély megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, valamint b) e rendelet 2. számú mellékletében található vagyonnyilatkozatot. 57. § (1)
A rendszeres gyermekvédelmi segély havi összege nem haladhatja meg gyermekenként a tízezer forintot, és nem lehet kevesebb háromezer forintnál.
(2)
A rendszeres gyermekvédelmi segély összegét úgy kell megállapítani, hogy a család egy főre jutó jövedelme a gyermekvédelmi segéllyel együtt lehetőség szerint érje el a jogosultság jövedelemi értékhatárát. Gyermekenként eltérő kiegészítő összeg is megállapítható. 58. §
A gyermekvédelmi segély – a kérelem benyújtásától – legfeljebb egy évre állapítható meg. Az egy éves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg kell újítani.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 59. § (1)
A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, ha a) a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy
31 létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és b) családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik. (2)
A (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól különösen indokolt esetben el lehet térni a) kétfős család esetén a nyugdíjminimum összegének 75 %-ával, b) három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával.
(3)
Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, c) a gyermek betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása miatt. (4) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester gyermek születése esetén egyösszegű – 20.000,- Ft – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. A születés esetén járó rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elbírálásához jövedelemigazolást nem kell csatolni. A szülést születési anyakönyvi kivonat másolatával kell bizonyítani.
(5) A képviselőtestület – hivatalból jövedelemre tekintet nélkül – saját bevétele terhére a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a községben lakóhellyel rendelkező általános iskolai, középiskolai és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói, tanulói részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít. 60. § (1)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet e rendelet 11. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(2)
Ha a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
(3)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének megállapításánál e rendelet 10. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(4)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet kevesebb 3.000,- Ft-nál és nem lehet több 20.000,- Ft-nál.
32
4. rész Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 61. § (1)
A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján.
(2)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a Gyvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a 1. számú mellékletben található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a Gyvhr. 65. § (1) b-f) pontjaiban meghatározott dokumentumok közül azokat, amelyek a jogosultság elbírálásának alapjául szolgálnak.
(3)
A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a gyermek a Gyvt. 19. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározottak igénybevételére jogosult.
Természetben is nyújtható pénzbeli gyermekvédelmi ellátások 62. § (1)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, elsősorban a védelembe vett gyermekek számára, különösen az alábbi formákban a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszertámogatása, b) a tandíj átvállalása, c) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása, d) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
(2)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik. 5. rész Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Szociális szolgáltatások 63. §.
(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
33 a./ étkeztetés b./ házi segítségnyújtás c./ családsegítés d./ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e./ közösségi ellátások f./ nappali ellátás. (2)Alapszolgáltatások tekintetében a Szt. 59/A. §. alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente. (3) Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idősek otthona esetében a bekerülés feltétel a gondozási szükséglet megléte. (4) Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra. Kivétel: halaszthatatlan esetben vagy átmeneti jelleggel legfeljebb három hónapig. Ha a gondozás 3 hónapon túl is indokolt kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. A vizsgálatról – külön jogszabályban meghatározott – szakértői bizottság gondoskodik. (5)Étkeztetés és házi segítségnyújtás 2009. január 1-jétől csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. (6)Térítésmentesen kell biztosítani: családsegítés, közösségi szolgáltatás, hajléktalan személyek részére nappali ellátás, éjjeli menedékhelyen biztosított ellátásokat. (7)A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat: - aki jövedelemmel nem rendelkezik, - étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik, - bentlakásos ellátás esetén, ha jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs. 64. §. Az ellátások igénybevétele (1) Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői intézményegység vezetőjéhez kell benyújtani /8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4./, a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon. (2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt. (3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. /XI.24./ SZCSM rendelet 15. §. /1/ bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
34
65.§. Étkeztetés (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani jövedelmétől függetlenül. (2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki - önmaga ellátásáról nem képes gondoskodni, különösen: kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt, - tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint - eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik. (3) Étkezési térítési díj mértékét a 12. melléklet szerint határozzák meg. (4) Az ebéd szállítását az önkormányzat térítésmentesen ebédkihordó útján és egyéb módon oldja meg. (5) Az ellátás iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői intézményegység vezetőjéhez /8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4./ lehet benyújtani. (6) Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.
66. §. Házi segítségnyújtás (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az
35 intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről. (5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. (7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. (8) Az ellátás iránti kérelmet a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői /8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4./ intézményegység vezetőjéhez lehet benyújtani. (9) Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt. A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani. (10) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik. 67. §. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. (4)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás
36 folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni). (5)A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell. (6)Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell. (7)Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. (8)A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente megvizsgálja. (9)Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Ha a szolgáltatást igénylő a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik a szociális rászorultság megállapításához szükséges irattal, az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 60 napig a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint biztosítható a szolgáltatás. Ha az igénybe vevő a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságot igazoló iratot, rá a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az igénybe vevő a szociális rászorultságát igazoló iratot 60 napon belül csatolja, a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal szociálisan rászorultnak kell tekinteni. (10)Az ellátás iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői intézményegység vezetőjéhez (8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4.) lehet benyújtani. (11)Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.
68.§. Családsegítés
(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (2) A családsegítés keretében az önkormányzati Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja. (3) A családsegítést a képviselő-testület a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján biztosítja. (4) Az ellátás iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői intézményegység vezetőjéhez (8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4.) lehet benyújtani. (5) Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.
69.§.
37 Közösségi ellátások Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/A. § rendelkezéseinek megfelelően.
70.§. Nappali ellátás (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életélvüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Az önkormányzat a nappali ellátás – Idősek Klubja biztosítását a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény által látja el. (3) Térítési díj az étkezésért állapítható meg az e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. (4) Az ellátás iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői Intézményegysége vezetőjéhez (8999 Zalalövő, Kossuth L. u. 4.) lehet benyújtani. (4) Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.
A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai 71. §. (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) A személyi térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
38 (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. (4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. 72. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet, c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem a) 25%-át étkeztetés, b) 20%-át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. (3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmének a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést; b) 60%-át az átmeneti elhelyezést; c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést; d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 12. sz. melléklete tartalmazza. (5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetőjétől kell kérni. 73.§
A személyi térítési díjak megfizetése
39 (1)
A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.
(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell. (3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek: - alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni.
74.§ Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
75.§ Az intézményi jogviszony megszűnése (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon. (2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ: a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b.) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe, c.) elhalálozik, d.) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
40 (4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. (5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
76. §. Házirend A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény házirendjét Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa hagyja jóvá. III. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. §. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Teskánd, 2009. június 23.
Tóth Istvánné polgármester
Fazekas István körjegyző
A rendelet kihirdetve: 2009. június 24. napján.
Fazekas István körjegyző
41 1.. számú melléklet JÖVEDELEMNYILATKOZAT A kérelmező
Jövedelem típusa
A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs)
Összesen
egyéb rokon nettó jövedelme (Ft/hó)
Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyból származó jövedelem Társas vagy egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és önálló tevékenységből származó jövedelem Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem Táppénz és gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, gyermektartásdíj)
GYVT,
családi
pótlék,
Nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj; árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék)
Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás)
Egyéb jövedelem
(pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozási díj, végkielégítés, életjáradékból, föld és egyéb ingatlan bérbeadásából származó jövedelem)
Jövedelem összesen: Az összes jövedelmet csökkentő tényezők (gyermektartásdíj, egyéb rokontartás címén fizetett tartásdíj)
ÖSSZES NETTÓ JÖVEDELEM EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális vagy a gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. ………………………….., 20____, ______________hó ____nap _________________________ kérelmező aláírása
42 2. számú melléklet
VAGYONNYILATKOZAT I. Ingatlanok Megnevezés
1.
2.
3.
Ingatlantulajdon fajtája* Címe Alapterülete (m2) Tulajdoni hányada Szerzési ideje (év) Becsült forgalmi értéke (Ft) Haszonélvezeti joggal terhelt
igen
nem
igen
nem
igen
nem
*Ingatlantulajdon fajtái: lakástulajdon, lakótelek-tulajdon, üdülőtulajdon, üdülőtelek-tulajdon, egyéb nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.) termőföldtulajdon, vagy az ingatlantulajdonfajták használata.
II. Járművek Megnevezés Fajtája
1. személygépkocsi
2.
3.
tehergépkocsi személygépkocsi
tehergépkocsi személygépkocsi
tehergépkocsi
nem
nem
nem
Típusa Rendszáma Szerzés ideje (év) Becsült forgalmi értéke (Ft) Hitellel vásárolt
igen
igen
igen
III. Összes vagyontárgy Megnevezés Családi vagyon forgalmi értéke (Ft) Egy főre jutó forgalmi érték (Ft)
Ingatlan
Jármű
Összesen
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális vagy gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. ……………………………., 20____, ______________hó ____nap _________________________ kérelmező aláírása
43 3. számú melléklet
Kérelem
LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS megállapítására
I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve Születési neve Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye Életvitelszerű tartózkodás helye TAJ száma Telefonszáma (nem kötelező megadni) Bankszámlaszám (folyószámlára utaláskor) Folyószámla-vezető pénzintézet
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név 1. 2. 3. 4. 5.
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
44 III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK 1. A lakásra vonatkozó adatok Lakás címe (amelyre a támogatást igényli)
Lakás fajtája
Zalaegerszeg, családi ház
u. társasházi lakás
lph.
emelet
ajtó
egyéb:
________m2, amelynek hitelt érdemlő igazolására csatoltam: Lakás nagysága Lakáshasználat jogcíme
tulajdonos
bérlő
albérlő
egyéb:
A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazolni kell!
Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások alapján a LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS-ra való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani. Kérem továbbá, hogy a támogatásra való jogosultság megállapítás esetén a lakásfenntartási támogatás összegének folyósítása (a megfelelő rész X-szel jelölendő) posta útján, (a megfelelő rész aláhúzandó) lakóhelyemre/tartózkodási helyemre történjen.
Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.
………………………….., 20_____év _______________hó ______nap
__________________________ kérelmező aláírása
45 4. számú melléklet Nyilatkozat
méltányossági ÁPOLÁSI DÍJ megállapítására (Az ápolást végző személy tölti ki.)
Alulírott _____________________________________________________________________(név) __________________________________________________________________(születési .hely, idő) Zalaegerszeg,_____________________________________________________________________ szám alatti lakos büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy 1) családomban (az egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) rajtam kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy van
nincs
2) korom, egészségi állapotom és fizikumom alapján, valamint az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápolási, gondozási tevékenységet el tudom látni
nem tudom ellátni
3) az általam ápolt, gondozott személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésem van
nincs.
……………………………, 200______________________
___________________________ ápoló aláírása Megjegyzés: A megfelelő választ aláhúzással kell jelölni.
46 5.. számú melléklet Kérelem ÁTMENETI (eseti) SEGÉLY megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye Hajléktalan személy esetén a folyósítás helye TAJ száma Telefonszáma (nem kötelező megadni) Bankszámlaszám (ha a folyósítást bankszámlára kéri)
Folyószámla-vezető pénzintézet
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
1. 2. 3. 4.
III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK N y i l a t k o z a t a segélyezés indokoltságáról:
A kérelemhez mellékelni kell: - ESETI segély kérelmezése esetén a többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait, -
Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a ÁTMENETI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani. Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. …………………………….., 20_____év _______________hó ______nap __________________________ kérelmező aláírása
47 6. számú melléklet Kérelem átmeneti segély
SZOCIÁLIS KÖLCSÖN formájában történő megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye TAJ száma
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
1. 2. 3.
III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK 1. A kezesekre vonatkozó adatok
Név 1. Lakóhely Munkahely - foglalkozás Havi jövedelem
2.
2. A szociális kölcsön indokolása
Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a SZOCIÁLIS KÖLCSÖN-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani. Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. ……………………….., 20_____év _______________hó ______nap __________________________ kérelmező aláírása
48 7. számú melléklet Kérelem
TEMETÉSI SEGÉLY megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye TAJ száma Telefonszáma (nem kötelező megadni) Bankszámlaszám (ha a folyósítást bankszámlára kéri)
Folyószámla-vezető pénzintézet
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
1. 2. 3. 4.
III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK Az elhalt személy neve (születési név is) Születési helye, ideje és anyja neve Haláleset helye és ideje Az eltemettetésről gondoskodó személy hozzátartozói minősége A temetési számla összege A kérelemhez mellékelni kell:
- a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla e r e d e t i példányát, - ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kérik, az elhunyt személy h a l o t t i a n y a k ö n y v i kivonatát.
Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a TEMETÉSI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani. Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. ………………………., 20_____év _______________hó ______nap __________________________ kérelmező aláírása
49 8. számú melléklet Kérelem
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye TAJ száma
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
1. 2. 3. 4.
II. JÖVEDELMI ADATOK Jövedelem típusa
Kérelmező Házastárs/élettárs havi jövedelme (forint)
Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás Kereső tevékenységből származó jövedelem Egyéb jövedelem Összesen A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. Felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy - kérelmező: életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), - házastárs/élettárs: életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. ……………………………., 20_____év _______________hó ______nap ______________________________________ kérelmező aláírása
_______________________________________ kérelmező házastársának/élettársának aláírása
50 9. számú melléklet Kérelem
KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS megállapítására I. A GYÁM SZEMÉLYES ADATAI Megnevezés
Gyám
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye Telefonszáma (nem kötelező megadni)
Jövedelem forrása (megfelelő rész aláhúzandó)
nyugellátás baleseti nyugellátás nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás időskorúak járadéka A kérelemhez m e l l é k e l n i kell : - nyugdíj esetén: a tárgyév január elsején érvényes nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások fajtáját, összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, vagy annak másolatát, - időskorúak járadéka esetén: a megállapító határozat másolatát, vagy felhatalmazást adni a beszerzésükre.
Gyámrendelő szerv neve, határozatának száma és kelte II. A GYÁMOLT KISKORÚ(AK) ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító szerv megnevezése
1. 2. 3. 4.
Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. …………………………., 20_____év _______________hó ______nap
__________________________ kérelmező aláírása
51 10. számú melléklet
Kérelem
RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI SEGÉLY megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye Telefonszáma (nem kötelező megadni)
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI SEGÉLY-re való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Büntetőjogi felelősségem tudatában megfelelnek.
k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak
H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. …………………………….., 20_____év _______________hó ______nap
__________________________ kérelmező aláírása
11. számú melléklet Kérelem
RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés
kérelmező
házastárs (élettárs)
Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye Telefonszáma (nem kötelező megadni)
II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név
Születési év, hó, nap
Családi kapcsolat
Foglalkozás
1. 2. 3. 4. 5. 6.
III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK N y i l a t k o z a t a segélyezés indokoltságáról:
A kérelemhez mellékelni kell: a többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait.
Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS-ra való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani. Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. …………………………………….., 20_____év _______________hó ______nap
kérelmező aláírás
-2-
12. számú melléklet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja (Az intézményi térítési díj esetében figyelembe kell venni az Szt. 116. §-át, továbbá az Szt. 115. § (2) bekezdését, mely szerint a térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani))
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK TÉRÍTÉSI DÍJAI Szociálisan rászorultak intézményi térítési díja: (szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének tervezett ellátotti létszámra jutó napi összege) SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS Intézményi térítési díj (Ft/nap)
Akiknek a családjában a Sztv. 119/ C § alapján megállapított egy főre eső jövedelem ÖNYM 150 % - át nem haladja meg Akiknek a családjában a Sztv. 119/ C § alapján megállapított egy főre eső jövedelem ÖNYM 150 % - 300 % között van Akiknek a családjában a Sztv. 119/ C § alapján megállapított egy főre eső jövedelem ÖNYM 300 % - át meghaladja
200 320 420
Ha az étkeztetés kiszállítással történik:
0
JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatás intézményi térítési díja 0 Ft.
Intézményi térítési díj (Ft/óra)
Akiknek a családjában a Sztv. 119/ C § alapján megállapított egy főre eső jövedelem ÖNYM 150 % - át nem haladja meg
0
Akiknek a családjában a Sztv. 119/ C § alapján megállapított egy főre eső jövedelem ÖNYM 150 % - át 0 meghaladja A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében nyújtott egyéb szolgáltatás (mosatás) intézményi térítési díja 300 NAPPALI ELLÁTÁS – IDŐSEK KLUBJA Intézményi térítési díj (Ft/nap) Étkeztetés Napközbeni tartózkodás és étkezést igénybe vevők esetén 445 Tízórai + uzsonna 250 Tízórai / uzsonna 125 Nappali ellátások keretében nyújtott egyéb szolgáltatások térítési díja 0
Számítása: Szociális önköltség-normatíva
