I. Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja, hatálya

Egységes szerkezetbe foglalva: 2006.október 30. Pánd Község Önkormányzata 18./2005.(XI.29.) rendelete a 3/2006.(III.7.) rendelet a 10/2006.(X.16.)rendelet módosításaival, amely a helyi Szociális igazgatásról és ellátásokról szól Pánd Önkormányzat Képviselő-testülete a 2005. évi CLXX. törvény felhatalmazása alapján, amely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló módositott 1993. évi III. törvény módosításáról szól, az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja, hatálya 1.§ E rendelet célja, hogy Pánd község lakóinak szociális biztonsága megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza : - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, - szervezetét, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciát. 2. § (1) Az e rendeletben hatálya kiterjed: a./ Pánd községben élő magyar állampolgárokra, b./ bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c./ letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d./ a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre (2) A törvény hatálya a 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országokban a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartozkodó állampolgáraira is. (3) a./ a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b./ a törvény 32/B §. /1/ bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 3.§ E rendelet alkalmazásában: a) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről, vagy külföldről származó vagyoni érték /bevétel/ munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, valamint a

1

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya által folyósított nyugdíjat.

-

Nem minősül jövedelemnek: a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdij a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás

b) vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, további vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb)együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező: a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) A 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

2


e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a törvény 60-65/E §-ban meghatározott alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik a szociális szolgáltatásokra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. h) szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet: i.) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozó baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás. j) keresőtevékenység, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy: l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. m) ahol a törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. Hivatkozás: 3.§. b, d, i. módosítása 3/2006. (III.7.) rendelet 1.§. (1.) bek.

3


n) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol na) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik: nb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9. nc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8. nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7. ne)a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0. azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 3. §. n. pont 2006. április 1-én lép hatályba

4.§ A szociális igazgatás szervei: (1) A rendeletben meghatározott szociális feladat, - és hatásköröket: a.) a helyi önkormányzat képviselő-testülete átruházott hatáskörben a polgármester, a testület bizottsága, b.) a települési önkormányzat polgármestere, c.) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), d.) a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal (a továbbiakban: megyei szociális és gyámhivatal) gyakorolja (a továbbiakban az a)-d) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv) (2) A jegyző a.) első fokon dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben, b.) ellátja e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (3) A megyei szociális és gyámhivatal a.) első fokon dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben, b.) ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési jegyző szakmai irányítását, felettes szervként jár el a (2) bekezdés a.) pontja szerinti hatósági ügyekben, c.) ellátja e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (4) A megyei szociális és gyámhivatal a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal szociális feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakigazgatási szerve. (5) A szociális ágazatért felelős miniszter végzi a megyei szociális és gyámhivatal szakmai irányítását, és – ha jogszabály kivételt nem tesz – felettes szervként jár el a megyei szociális és gyámhivatal hatósági ügyeiben.” (6) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály által meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal által hozott elsőfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. hivatkozás: 3. §. n. pont /3/2006.(III.7) 1.§. (2.) 4. §. (6.)bekezdés 3/2006.(III.7.) 2.§.

4


Eljárási rendelkezések 5. § (1) Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az 6-10. §-ok határozzák meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik. Az eljárás megindítása 6. § (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában (Körjegyzőségen) kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal ( igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. (2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (3) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2) –(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. Az ellátás megállapítása 7.§ (1) A szociális ellátások megállapításáról átruházott hatáskörben a Szociális és Népjóléti Bizottság határozattal dönt. (2) A képviselő-testület a polgármesternek, és a bizottságnak átruházott hatáskörben feladatait átadhatja. (3) A bizottság az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) A bizottság döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

8. § A pénzbeli ellátások kifizetéséről való rendelkezés a – 7. § szerint hozott – határozat alapján a jegyző feladata.

5


az önkormányzati hivatal gazdálkodási előadójának feladata, a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet: b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai 9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát évente, egy ízben felül kell vizsgálni. Amennyiben a segélyezett anyagi helyzetében jelentős változás áll be, ha az önkormányzat tudomására jut az anyagi helyzetben bekövetkezett változás, akkor a felülvizsgálatot rövidebb időben belül is el lehet végezni. (2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. A jegyző felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli Szociális Népjóléti Bizottság elé terjesztéséért.

II. Pénzbeni ellátások Ellátások formái 10.§. (1.) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátást nyújthat. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka, - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély (2) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31.- napjáig kell végrehajtani. (3) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a (2) bekezdésben felsorolt ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani. (4) A (2) bekezdésben foglalt ellátásokra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10 %-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén.

6


(5) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a (2) bekezdésben felsorolt ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10 %-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. §ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka Az ellátás feltételei 11. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4) – (5) bekezdése szerinti nyugdíjkorhatárt – betöltött személyt, akinek: a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. c)a 3.§ (3) bekezdésének b.) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti: b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. c) a 2.§./3/ bekezdése alá tartozók és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbitás nélkül lejár, illetve engedélyét visszavonták. Az ellátás összege 12. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege: a./ jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a. b./ jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

Hivatkozás:10.§. 2-3-4-5. bek. 3/2006. (III.7.) 3.§.

7


13.§ A 12. § (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. Speciális eljárási szabályok 14. § Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 4.sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.). 15. § Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit az önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. A hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok 16. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (továbbiakban: főjegyző) részére. (2) A főjegyző gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. Rendszeres szociális segély Az ellátás feltételei 17. § (1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munka-erőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) Egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskereső, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. 17.§. (1) bek 2006. április 1é-n lép hatályba (A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2006. január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, vagy b) nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.) 2006.március 31-ig hatályos

8


(2)Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minősül az, aki a) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül, (3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében a) munkanélküli járadék, illetőleg jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy a-b. pont hatályba lép 2006. április 1-én. c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal /a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzattal által kijelölt szervvel ( a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállaói könyvvel végzett munkát. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 §-át és vagyona nincs. (4.) bekezdés hatályba lép 2006. április 1-én (5) A (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti együttműködés időtartamának számításánál a munkaügyi központ, illetve az együttműködésre kijelölt szerv által felajánlott, és a nem foglalkoztatott személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni. (6) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni Hivatkozás 17.§. (3.) a-b. pont, 17.§. 4,6, 7, bek. 3/2006. (III.7.) 4.§. 2, 3, 4, bek.

9


(7) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság a.)a (3) bekezdés a.) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg a Flt. alapján folyósított, álláskeresési támogatás vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, b.) a (3) bekezdés b.) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől . c.) a (3) bekezdés d. pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (8) Az (1) bekezdés c.) pontjának alkalmazásában támogatott álláskeresőnek minősül az a személy, aki az Flt. Alapján álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. 18. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a) a személynek, aki: aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, (3 §.i )pont, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) a 80 %-át, egészségkárosodott személy esetében, b) 70 %-át, nem foglalkoztatott személy esetében. aa.pont hatályát veszti 2006. július 1-én ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti: ac) a 2.§./3/ bekezdése alá tartozók és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbitás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt. bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató felmondással szüntette meg, bb. pont hatályát veszti 2006. július 1-én. bc) katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt, és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést. bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, álláskeresési segélyben részesül Hivatkozás: 17.§. (8.) bek. 3/2006. (III.7.) 4.§. (5.) bek. 18.§. be. alpont „ 5.§. 18.§. bd. alpont „ 5.§. (2.) bek.

10


2.) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a.) a segély összegét az önkormányzat rendeletében meghatározott időtartamig, de legfeljebb 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani: b.) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (3) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül – ide nem értve a (2) bekezdés b.) pontja szerinti megszüntetési esetet – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. (4) Az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontjában meghatározott esetben a megállapított ellátást – a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén – csak a Szt.37/E. §. (3) bekezdésében meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni. 19.§ Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. 20 §.(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat A rendszeres szociális segélyezett aktív korú nem foglalkoztatott részére történő segély folyósításának feltétele, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködjön - a települési Önkormányzattal, - a Pest Megyei Munkaügyi Központ Nagykátai Kirendeltségével (továbbiakban Kirendeltség), - Nagykátai Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pándi Irodájának családgondozójával (továbbiakban Családsegítő Szolgálat). (2) A települési önkormányzat az általa fenntartott intézmény vagy más szerv útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről. (3)A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a.)az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b.)a nem foglalkoztatott személy számára előirt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. d.) a felajánlott és számára a szakképzettségének megfelelő munkalehetőség elfogadására

11


e.)a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre. A (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy: a) az Önkormányzatnál, a Kirendeltségen és a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, b) a segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül jelentkezik a Kirendeltségen, a kapcsolatot tartja és az ott előírtakat teljesíti. c) a segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül jelentkezik a Családsegítő Szolgálatnál, Együttműködési Megállapodást köt, az abban foglaltakat betartja, a beilleszkedést segítő programokban, csoportos foglalkozásokon és a tanácsadáson részt vesz. d) Az Szt-ben előírt felülvizsgálatok során az Önkormányzattal együttműködik. e) az Önkormányzat, a Kirendeltség, valamint a Családsegítő Szolgálat által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja és öt munkanapon belül a munkát megkezdi. (4) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti nyilvántartás a személyi adatokon túl a nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza. a) A Családsegítő Szolgálat tárgyhó ötödikéig tájékoztatja az Önkormányzatot azon személyekről, akik együttműködésre kötelezettek arra való tekintettel, hogy azok eleget tesznek-e együttműködési kötelezettségüknek. b) A Családsegítő Szolgálat évente beszámol a képviselő-testületnek az aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett munkáról. (5) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedési programok típusait és az együttműködés megszegésének és súlyos megszegésének eseteit, valamint az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát Összege 21.§ (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával. (2) Ha a rendszeres szociális segély összege az (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. (3)Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenységet folytat – ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt Hivatkozás 18. §. 2,3,4, bek. 3/2006. (III.7.) 5.§. 2,3,4, bek. 20.§.(3.) bek c. „ 6.§. 20.§. 1,3,4 bek. a 10/2006.(X.16.)1.§.

12


a.) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50 %-os összegben, b.) az a.) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig 25 %-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll. (4) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítási időtartama alatt a.) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, illetve a segély összegét felülvizsgálni nem kell, b.) az aktív korú személynek együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell. (5) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor. (6) Ha a (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás esetén a rendszeres szociális segély összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell folyósítani. (7) Ha a segélyben részesülő személy számára álláskeresési támogatásra való jogosultságot állapítanak meg, a jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság továbbra is fennáll, a rendszeres szociális segélyt módosított összegben tovább kell folyósítani. 22.§. Hatályát veszti 2006. március 1-től. 23.§. (1) A települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás, vagy más szervezet útján is végezheti. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának, vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről – jogszabály alapján – a települési önkormányzat gondoskodik. (3)A nem foglalkoztatott személy által egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A nem foglalkoztatott személy ezen foglalkoztatásának megszűnését követő 12 hónapon belül – egyéb feltételek fennállása esetén - ismételten akkor foglalkoztatható közcélú munka keretében, ha a személy nem jogosult álláskeresési támogatásra. (4) A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek időtartama nem haladja meg a foglalkoztatási napok számának 20 %-át, és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás időtartama közcélú munkavégzésnek minősül. Hivatkozás 20.§. (5.) bek. 3/2006. (III.7.) 6.§. 21.§. „ 7.§.

13


(5) Közcélú munka keretében foglalkoztatható a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult, b.) a 17.§. (3) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak szerint együttműködő, c.) a rendszeres szociális segélyre a álláskeresési támogatásra való jogosultsága miatt már nem jogosult nem foglalkoztatott személy. (6) A nem foglalkoztatott személy akkor köteles a felajánlott munkát elfogadni, ha a.) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének ,valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és b.) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, c.) a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. § (2) bekezdésének d.) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri.” 24. §. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként - az önkormányzattal együttműködni köteles. (2) Az (1) bekezdésben elírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá c) a (3) bekezdés szerint felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti együttműködési kötelezettségben résztvevő szervek: a) helyi önkormányzat. b) A munkaügyi központ, az önkormányzattal e tárgyban kötött megállapodás alapján (4) A közcélú foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor: a) szociális gondoskodással összefüggő személyi szolgáltatás terén: ebéd kihordás, rászoruló egyedül élő, idős beteg részére bevásárlás, gyógyszerkiváltás, lakástakarítás, szakember felügyelete mellett a házi ápolás segítése. b) A település környezetgondozásával összefüggésben: középületek intézmények takarítása, közterületek gondozása tisztántartása. Temető kaszálás, bányagödör, kaszálás, kiépített árkok tisztántartása, buszvárók takarítása, hulladékgyűjtésben való közreműködés, településfejlesztési és rendezési munkálatokban való részvétel, hóeltakarítás, esőzés esetén vízelvezetés. c) Adminisztrációs: kézbesítői feladatok ellátása, valamint szakképzettségének megfelelő közcélú munkavégzés (5)A közhasznú és közcélú munkát végző személyek foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvben megfogalmazottak az irányadók. (6)A rendszeres szociális segélyezett foglalkoztatásának időtartama alatt a munkát a Polgármesteri Hivatal dolgozója, vagy az adott intézmény vezetőjének utasítása, valamint a munkaköri leírásban foglaltak szerint köteles ellátni.

14


(5) Az aktívkorú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezett a részére felajánlott közhasznú munkát a felajánlástól számított 3 napon belül köteles megkezdeni. Rendkívüli időjárás, hóesés, esőzések során árvíz esetén azonnal köteles megkezdeni. (6) A munkavégzés akadályoztatását, vagy a munkából való távolmaradást orvosi igazolással kell igazolni. (7) Az aktívkorú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezett a felajánlott munkát nem vállalja, vagy a munkából való távolmaradást nem igazolja, vagy a Munkaügyi Központtal nem működik együtt, ezzel együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Ebben az esetben a kérelmet el kell utasítani, illetve a segély folyósítását meg kell szüntetni. (10) A munkaügyi központ kirendeltségének programjában való részvétellel kell eleget tennie az együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési program keretében az érintett köteles részt venni legalább egy – a munkaügyi központ által szervezett – munkavégzésre történő felkészülési programban, vagy az egyéni képességet fejlesztő foglalkozáson, tanfolyamon, képzésen. Amennyiben az érintett az előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a számára folyósított ellátást meg kell szüntetni. A munkaügyi központ kirendeltségével történő együttműködési kötelezettség előírására az önkormányzat és a munkaügyi központ e tárgyban kötött megállapodása alapján kerülhet sor. A megállapodások megkötéséért és fenntartásáért a polgármester tartozik felelősséggel.

Speciális eljárási szabályok 25. § A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) A 32/1993.(II.17.) Korm.rendelet - 1 sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, - 5 sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá b) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú bizottsága- a munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült – szakvéleményét: c) vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül ( Nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos.): d) aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében da) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem az önkormányzat hozta, vagy db) városi munkaügyi központi igazolását a 17 § (3) bekezdés c) pontjában előirt együttműködési kötelezettség teljesítéséről. dc) városi munkaügyi központ igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról, dd) a városi munkaügyi központ igazolását – a 17. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben – arról, hogy a munkanélküli járadékra való jogosultság nem áll fenn, de) az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.

15


26. § Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozat a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítására, b) járműre, gépi meghajtású termelő-és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét, a vám- és pénzügyőrség által alkalmazott vámérték megállapítása iránt intézkedik 27.§ Az érintettet a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, mértékéről, a kötelezettség megszegésének következményeiről. 28.§ A rendszeres szociális segély iránti kérelem a 17. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimerítésétől, a 17. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a keresőtevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap. 29. § (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás keretében a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára foglalkoztatást kell biztosítani. (2) A foglalkoztatási kötelezettség az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásnak minősül: - a közmunka, - a közhasznú munka, vagy - a közcélú munka. A foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről – jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik. (4) Közcélú munka keretében foglalkoztatható: a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a 17. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy. (5) A meghatározott foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat maga végzi.

16


30.§ A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg a kérelmező részére. A hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok 31. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek. (2) A főjegyző gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

32.§ A hajléktalan nem foglalkoztatott személyek az előírt együttműködési kötelezettsége azzal a lakó-vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn, amelynek határozata, 2006. január 1-jétől amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. Lakásfenntartási támogatás 33.§ Lakásfenntartási támogatás megállapítható ott, ahol anyagi fedezet áll az önkormányzat rendelkezésére. Ápolási díj Az ellátás feltételei 34. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 35. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével - a hozzátartozó (Ptk.685.§. b) pont), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a./ súlyos fogyatékos, vagy b./ tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat a 40. §-ban foglaltak kivételével az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől annak jegyzője állapítja meg. (3) a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,

17


ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás, vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, további aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9) ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes, és állandó ápolásra, gondozásra szorul, b.)tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 36.§ Az önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, akkor, ha: - az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, - egyedülálló esetében annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet.

37.§ (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvő-beteggyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b.) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak. c./ szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d./ keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, e./ 2006. március 1-én hatályát veszti f./ az ápolást végző, vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbitás nélkül lejár, illetve az engedélyt visszavonták.

18


(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (3)Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni. (4) Az ápolási díjra való 35. § (1) bekezdésének a.) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. Szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. Speciális eljárási szabályok 38. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos: a) igazolását arról, hogy az ápolt aa.) súlyosan fogyatékos, vagy ab.)tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2)A háziorvos az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt igazolást a.)az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy b.)a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása,vagy c.)a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3.) A háziorvos az (1) bekezdés aa.) pontjában foglalt igazolást Vizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Tanulási Képességet

(4.) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a.) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. b.)az (1) bekezdés b.) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől kérheti. 39.§. (1) A települési önkormányzat 2007. január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére 41.§. (1) bekezdésének b.) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. (2)Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igény az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a.) étkezni, vagy b.) tisztálkodni, vagy c.) öltözködni, vagy d.) illemhelyet használni, vagy e.) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a.)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. Hivatkozás: 37.§. (1.) bek. b., (4.) bek. 3/2006. (III.7.) 10.§.

19


(3.) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. (4) Az ápolási díjról döntést hozó szerv a megyei, fővárosi szociális módszertani intézménynek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért 2006. évben esetenként 20000 forint összegű díjat fízet. A 2006. évet követően a díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (5) A fellebbezési eljárásban a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a területileg illetékes megyei szociális és gyámhivatal által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi. 40.§. A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő Összege 41.§ (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a.) a 35.§. (1) bekezdésében foglalt esetben 100 %-a, b.) a 39.§. (1) bekezdésében foglalt esetben 130 %-a, c.) a 40. §. (1) bekezdésében foglalt esetben legalább 80 %-a, (2)Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásben részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy, -ide nem értvea Tbj. 26.§-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett személyt- az ellátás után nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Átmeneti segély Az ellátás feltételei 42. §. (1)Az önkormányzat Szociális és Népjóléti Bizottsága a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Hivatkozás: 39.§. 3,4,5, bek. 3/2006.(III.7.) 11.§.

20


(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni, - akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, - egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet. Az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (4) Az átmeneti segély adható alkalmanként. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. 43.§ Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal részesülhet átmeneti segélyben. 44.§ (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. Összege 45.§ (1) Az alkalmanként megállapított – a 43. §. szerinti – átmeneti segély összege esetenként 1000.- Ft-nál kevesebb, és 8000.-Ft-nál több nem lehet. (2) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott segély maximális összege 30.000.-Ft. A kölcsönt adott évben maximum 1 alkalommal lehet igénybe venni. Az ismételt igénybevétel feltétele az előző kölcsön visszafizetése. A kamatmentes kölcsönt maximum 6 hónap időtartamra lehet nyújtani. A határozatban rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről, a törlesztés összegeiről, vagy összegéről. Átmeneti segélyként kamatmentes kölcsön is adható, ha a visszafizetés garantált az alábbi esetekben: - hosszabb betegállomány, - nyugdíjfolyósítás elhúzódása ( 2 hónap) - munkába való elhelyezkedés, ha előtte nem volt folyamatos kereső tevékenysége (bérlet megvásárlására) - temetésre A kölcsön adható 1 hónaptól 6 hónapig, a Szociális Bizottság alapján - hosszabb betegség esetén - nyugdíjazásnál az elmaradt összeg folyósításáig - munkába való elhelyezkedésnél - temetéskor Hivatkozás: 41.§. (3.) bek. 3/2006. (III.7.) 12.§.

21


Abban az esetben, ha a kölcsönt nem fizeti vissza a határozatban foglaltak szerint, akkor a következőkben mérlegelés tárgya, hogy kaphat-e újabb kölcsönt. (3) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. (4) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre /hanem például élvezeti cikkekre/ fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (5) A (4) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következő lehet: - a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány. (6) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik. Temetési segély Az ellátás feltételei 46.§ (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak az állandó pándi lakóhellyel rendelkező lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt. Speciális eljárási szabályok 47.§ (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. (2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti. (4) Temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségéről.

22


Összege 48.§ (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 2005. évben 150.000.-Ft. A segély összege ennek megfelelően 15.000.-Ft. III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 49.§ (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatás. 50. § Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: a.) - átmeneti segély, - temetési segély. a) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások: -

közgyógyellátás, élelmiszer, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése Köztemetés

51.§. (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásul szerzést követő 30 napon belül – gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha: a.) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b.) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló utolsó állandó bejelentett lakhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bek. szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (3) Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerinti települési önkormányzat a.) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b.) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (4) Ha az elhunytnak utolsó lakhelye nem volt, vagy nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

23


Közgyógyellátás 52.§ (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra /a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás/. (3) A (2) bekezdés b.)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az ellátás. (4) A gyógyszerkeret a.) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és b.) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze. 53. § (1) A közgyógyellátásra jogosult a) a bentlakások gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú: b) az a rendszeres szociális segélyezett 17. §. alapján c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, d) a központi szociális segélyben részesülő, e) a rokkantsági járadékos, f) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban: g) az, aki , vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül: h) méltányosságból a Szociális- és Népjóléti Bizottság döntése alapján az, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni. (2.) a.) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. Hivatkozás: 52.§. 3/2006. (III.7.) 13.§.

24


b.) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében: b.a.) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy állapítja meg, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át állapítja meg. b.b.) továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át írja elő. (3) Az 1. bek. h. pontja alapján abban az esetben a jövedelemtől függetlenül megilleti azt a személyt, akinek a havi gyógyszerköltsége a 15.000.-Ft-ot meghaladja.

(4) Az 1.bek. h. pontja alapján a fogyatékossági támogatásban részesülőket. (5)A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap. (6) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. Speciális eljárási szabályok 54. § (1) Az igazolványt a jogosult lakóhelye szerint illetékes jegyző állítja ki. (2) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell az 53.§ (1) bekezdés h.) pontja alapján benyújtott igény esetén: -

a kérelmező és a családja jövedelemigazolását, a háziorvos igazolását a („Orvosi Beutalás – Javaslat – Igazolás” nyomtatványon) a részére havonta rendelt gyógyszerek megnevezéséről, valamint a gyógyszer kiadója igazolását a gyógyszerfogyasztás költségeiről.

55.§ A kérelem elbírálását megelőzően az 53.§ (1)bek. h.)pontja alá eső kérelmeknél a jegyző környezettanulmányt készít. Ha a kérelmező megtagadja a környezettanulmány elkészítésében való közreműködést, akkor kérelme elutasítható. 56.§ Az érintettnek a közgyógyellátásra való jogosultságáról a képviselő-testület hatáskörébe tartozó esetekben átruházott hatáskörben a Szociális és Népjóléti Bizottság határozatot hoz. Egyéb természetbeni ellátások 57.§ (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: -

élelmiszer kifizetése, tankönyv kifizetése, tüzelő kifizetése, biztosítása, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség.

Hivatkozás: 53.§. 2,5,6, bek. 3/2006.(III.7.) 14.§.

25


(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyujtó ellátások 58.§ Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) speciális alapellátási feladatok Étkeztetés 59. §. (1)Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a.) koruk, b.) egészségi állapotuk, c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy d.) e.) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. Az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy állapítja meg, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-ánál, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet. A szociális rászorultság vizsgálata a Szociális,- és Népjóléti Bizottság feladata. 60.§ (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat: a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. (2) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatos felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege ( a továbbiakban : élelmezési térítés), a mindenkori ÁFA-összegével növelve. (3) a.) Szociális étkezőnek minősül, ha - jövedelme a mindenkori nyugdíjminimumot nem haladja meg, - méltányosságból, a képviselő-testület döntése alapján b.) Szociális étkeztetés térítési díja a mindenkori élelmezési térítési díj 80 %-a. 61.§ Az önkormányzat e feladatát a Községi Konyhai intézmény bevonásával látja el. Hivatkozás: 59.§. 3/2006.(III.7.) 15.§.

26


Házi segítségnyújtás 62.§ Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. 63.§ (1) Az önkormányzat e feladatát Házi szociális gondozónő és Központi Konyha intézményi háttérrel látja el. (2) Házi segítségnyújtás szolgáltatást nem igényelhet, az akinek - a községben róla gondoskodni képes közvetlen hozzátartozója van, vagy - akinek a községben róla gondoskodni képes személlyel eltartási, vagy öröklési szerződése van. Családsegítés 64.§ (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

27


f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5)A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjai. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a.) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. VII. Záró rendelkezések 65.§. (1) A rendelet 2006. március 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit 2006. január 1-től folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell Pánd,2006. március 7.

Hugyák Zoltánné polgármester

Major Pálné jegyző

Hivatkozás: 64.§. 3/2006. (III.7) 16.§. Egységes szerkezetbe foglalva:2006. október 30. Egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetésre került:2006. november 7. Major Pálné sk. jegyző

28


I. Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja, hatálya

Recommend Documents