Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2008. (IV. 30.) rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 23/2005. (X. 01.) rendelet módosításáról (egységes szerkezetben)
A Képviselőtestület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-án (5) bekezdésében, 38. §ának (2) bekezdésében, 45. §-ának (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében és 50. §ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet alkalmazási köre 2. § A rendeletet alkalmazni kell a Tahitótfalu Önkormányzat közigazgatási területén élő a./ lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b./ állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, c./ letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, d./ a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre (Tv. 3. § (1) b./-d./ pont./, e./ a Tv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre, f./ a Tv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is (Tv. 3. § (2) bek.) g./ a Tv. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és 41. §ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és – a Tv-ben meghatározott feltételek mellett – a harmadik államból származó hozzátartozója (Tv. 3. § (3) bek.).
- 2 II.
FEJEZET
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Időskorúak járadéka 3. § Az időskorúak járadékának megállapításával, felülvizsgálatával és megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester 2007. január 1-től a jegyző (Tv. 25. § (3) bek.) gyakorolja, a Tv. 32/B-32/D. §-a (főváros esetén: 32/E. § is) alapján. Rendszeres szociális segély 4. § A rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármester 2007. január 1. napjától a jegyző (a Tv. 37/A-37/G. §-ában foglalt feltételeknek megfelelően. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása 5. § (1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető (Tv. 37/H. § (6) bek. első két mondata). (2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, megszervezése e tárgykört szabályozó jogszabályok, de különösen a Tv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével történik. (3) A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre különösen: a./ környezetvédelmi, kommunális munka, b./ az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari, segéd- és adminisztratív munka, személyi szolgáltatás (házi szociális gondozás, családsegítés), c./ közművelődési feladatok segítése, (4) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését a Polgármesteri Hivatal látja el.
- 3 (5) A Polgármesteri Hivatal a kérelmezőt munkafelajánlás céljából a Munkaügyi Központ kirendeltségéhez irányítja, amely a munkalehetőség felajánlásának eredményéről a közvetítő lapon írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt. (6) Az (1) – (3) bekezdésben meghatározott munkák iránti igényt a Munkaügyi Központ Kirendeltségéhez kell írásban benyújtani, a tervezett munkavégzést megelőzően legalább 15 nappal, a szükséges szakképzettség, továbbá a munkavégzés kezdő és befejező időpontjának megjelölésével. (7) A segélyezettet foglalkoztató munkahely vezetője köteles a hiányzás 4./ napján írásban értesíteni a Munkaügyi Központ Kirendeltségét, ha a munkaszerződést kötő munkavállaló a munkára nem jelentkezett. Haladéktalanul köteles írásban jelezni, ha a munkavállaló a munkát annak időtartama alatt igazolatlanul megszakította, vagy engedély nélkül kivonta magát a munkavégzés alól. (8) A Munkaügyi Központ Kirendeltség a munkaviszony megszűnéséről (rendkívüli felmondás, a munkaszerződés lejárta stb.) követő 3 napon belül értesíti a Polgármesteri Hivatalt. 9./ A munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása mellett a munkavégzéshez – a munka jellegétől függő – szükséges anyagot, munkaeszközt a foglalkoztató intézmény, szervezet köteles biztosítani. 6. § (1) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Tv. 37/D. §-ában szabályozott feltételeken túl köteles: a./ elhelyezkedése érdekében rendszeresen együttműködni a Munkaügyi Központ Szentendrei Kirendeltségével (a továbbiakban: kirendeltség) és az általa felajánlott munkát elfogadni, b./ a munkaerőpiaci esélyeit javító programokban, szolgáltatásokban, képzésekben az önkormányzat és a kirendeltség között létrejött megállapodás szerint részt venni. (2) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó önkormányzati programban köteles részt venni. (3) Az együttműködési kötelezettség előírásáról a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. (4) Az önkormányzat és a kirendeltség között létrejött megállapodásban rögzíteni kell, hogy a kirendeltség az együttműködési kötelezettség megszegéséről a./ amennyiben az aktív korú szociális segélyezett nyilatkozata alapján történt, soron kívül, b./ egyéb esetekben 8 napon belül értesíti a Polgármesteri Hivatalt. -4 -
Az együttműködési kötelezettség megszegése 7. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a./ a személynek, aki ab./ előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, ac./ a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták b./ a nem foglalkoztatott személynek, ba./ aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt, bb./ katonai szolgálatot teljesít bc./ a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglakoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, bd./ közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 3 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (3) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése a segélyezett részéről: a./ a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, b./ az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, c./ az együttműködésre kijelölt szervvel nem tartja a kapcsolatot, d./ a beilleszkedését segítő programról írásban nem állapodik meg az együttműködésre kijelölt szervvel, e./ nem teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, f./ az együttműködési kötelezettséget megjelenés elmulasztásával nem teljesíti. (4) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül – ide nem értve a (2) bekezdés b./ pontja szerinti megszüntetési esetet – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
- 5 (5) Az (1) bekezdés b./ pontjának bd) alpontjában meghatározott esetben a megállapított ellátást – a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén – csak a 37/E. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni. Lakásfenntartási, fűtési támogatás 8. § A lakásfenntartási és fűtési támogatással kapcsolatos hatáskört gyakorolja, figyelembe véve a Tv. 38. és 39. §-át.
a
Népjóléti Bizottság
9. § (1) Lakásfenntartási vagy fűtési támogatásban az a személy, illetve család részesíthető, akire nézve a következő feltételek együttesen teljesülnek: a./ a háztartásban együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek, b./ a háztartásban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: öny.) 200 %-át, c./ lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás havi költségei elérik vagy meghaladják az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók és a lakásigény (lakásnagyság) mértékének meghatározásánál figyelembe vett más személyek (háztartás) havi összjövedelmének 30 %-át (Tv. 38. § (9) bek. b./ pont), d./ fűtési támogatás esetén a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartási havi összjövedelmének 20 %-át. (2) Az elismert minimális lakásnagyság mértéke komfortfokozatra való tekintet nélkül: a./ egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 50 négyzetméter, b./ többszemélyes háztartás esetén 50 négyzetméter és együttlakó személyenként további 10-10 négyzetméter, legfeljebb 120 négyzetméter. (3) A lakásfenntartás indokolt költségeinél a lakásfenntartási támogatás esetén az alábbi kifizetések vehetők számításba: a./ lakbér, albérleti díj, b./ lakáscélú, pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, c./ fűtés díja, költsége, d./ közös költség, e./ csatornahasználati díj, f./ szemétszállítás költségei, g./ villanyáram, víz, gázfogyasztás költségei. -6-
(4) A lakásfenntartás indokolt költségeinél fűtési támogatás esetén a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő – e rendelet mellékletének I. részében elismert – költségének, díjának 1/6-od része vehető számításba. (5) A lakhatással kapcsolatos költségek összegét a kérelem benyújtását megelőző 12 havi, fűtési támogatás kérése esetén 6 havi – a fűtési szezonban felmerülő költségekről szóló – számlával kell igazolni. (6) A magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti díját a szerződéssel, illetve a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni.
10. § (1)
Ugyanazon lakásra vonatkozó több jogosult esetén a támogatást a lakás tulajdonosa, bérlője vagy tényleges használója részére kell megállapítani. (2) A támogatás a költségvetési év végéig állapítható meg, a fűtési támogatás megállapítása pedig egy fűtési idényre – 6 hónapra – történhet. (3) A támogatás mértékét a csatolt igazolások és a melléklet II. részében foglaltak figyelembevétel kell meghatározni úgy, hogy az havi 1000 Forintnál kevesebb nem lehet, és az öny. 100 forintra kerekített 25 %-áig, de legfeljebb a költségek 50 %-áig terjedhet. (4) Ha a támogatás a lakbér, közműdíj vagy a pénzintézeti kölcsön megfizetésének terheit csökkenti, azt – a sorrendiség meghatározásánál a kérelmező kérését is figyelembe véve – közvetlenül a jogosult szervhez kell átutalni. (5) A fűtési támogatás – kérelemre – nyújtható természetben is, a kérelmező által megjelölt helyről fa és szén igény szerinti kiszállíttatásával. (6) A kérelmek elbírálásánál az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket előnyben kell részesíteni. (7) A lakásfenntartási, illetve fűtési támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható, összege a kérelem benyújtásának hónapjában a./ teljes összegű, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b./ a teljes összeg 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (8) A Népjóléti Bizottság kivételes méltánylást érdemlő esetben – a tartós beteg, egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmező javára – a támogatás 9. és 10 § szerint megállapítható összegétől eltérhet, ha a lakhatásra, fűtésre fordított költség a 9. § (1) bekezdésének d./ és e./ pontjában meghatározottaktól – 5 %kal, illetve a lakhatás, fűtés e rendelet mellékletének I. része szerinti elismert mértékétől + 10 %-kal eltér.
- 7 -
Ápolási díj 11. § (1) A szoc. tv. 41. § (1) bek. alapján: Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b./ pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a./ súlyosan fogyatékos, vagy b./ tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díjra jogosult az e törvényi feltételek mellett a./ az Európai Gazdasági Térség állampolgára, b./ Az Európai Gazdasági Térség állampolgárát ápoló hozzátartozó. (3) Az (1) bek. szerinti ápolási díj megállapításáról a polgármester, 2007. január 1. napjától a jegyző (Tv. 41. §. (2) bek.) állapítja meg. (4) A szoc. tv. 43/A. § (1) bek. alapján a polgármester, 2007. január 1. napját követően a jegyző ápolási díjat állapít meg a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére. (5) A Tv. 41. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogosultságokon felül, a Tv. ápolási díjra vonatkozó §-ainak figyelembevétel a Népjóléti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2007. 01. 01-től a jegyző méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a személynek is, aki az önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, 18. évét betöltött hozzátartozójának ápolását látja el, elsősorban akkor ha a./ a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni, vagy b./ a beteg ellátást más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani. (6) Nem állapítható meg az (5) bekezdésben foglalt ápolási díj, ha az ápoló családjában egy főre eső havi jövedelem az öny. másfélszeresét meghaladja. (7) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a./ az (1) bekezdésben foglalt esetben 100 %-a, b./ a (4) bekezdésben foglalt esetben 130 %-a, c./ a méltányosságból megállapítható ápolási díj havi összege az öny. 80 %-a (Tv. 44. § (2) bek.).
- 8 Átmeneti segély 12. § (1) A Bizottság átmeneti segélyben részesítheti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, elsősorban azt, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öny. összegét, egyedül élőknél pedig ennek másfélszeresét nem haladja meg. (2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a./ nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére, b./ gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésére, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, c./ tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén, d./ elemi kár, baleset esetén, e./ egyedülálló, ellátatlan személy részére, f./ szabadságvesztésből való szabadulás esetén, ha a szabadulás esetén, ha a szabaduláskor a kérelmező rendelkezésére álló összeg a rendszeres szociális segély havi összegét nem haladja meg, g./ egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén. (3) Az átmeneti segély legmagasabb összege a mindenkori rendszeres szociális segély összegénél nem lehet magasabb. (4) A (3) bekezdésben foglalt két alkalomra vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a tartósan nehéz helyzetben levő, jövedelemmel nem rendelkező személyre. Az ő részére a Bizottság egy határozattal a Tv. 45. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata szerint is állapíthat meg átmeneti segélyt, felsorolva a kifizetések időpontját és a kifizetésre kerülő összeget. Az átmeneti segély legmagasabb összege ebben az esetben sem lehet magasabb a mindenkori rendszeres szociális segély összegénél. (5) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi kár, baleset stb.) a Bizottság megállapíthat a (3) és (4) bekezdésben megjelöltnél magasabb összegű átmeneti segélyt. (6) Ha a kérelmező azt kéri, vagy a Bizottság a segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást nyújthat. (7) Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítani lehet. (8) A segély célzott felhasználásához a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége igényelhető. 13. § (1) A polgármester, sürgős, indokolt esetben, különösen elemi kár, veszélyhelyzet esetén – 50.000,-Ft összegű átmeneti segélyt állapíthat meg. Döntéséről a Képviselőtestületet és a Népjóléti Bizottságot tájékoztatnia kell.
- 9 14 . § (1) A Bizottság – kérelemre – évente egy alkalommal, az átmeneti segély terhére az öny. háromszoros összegéig terjedő mértékű kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti azt a rászoruló személyt, a./ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öny. másfélszeresét, és b./ aki nem kaphat átmeneti segélyt, továbbá c./ rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely biztosítékot jelent a kölcsön visszafizetésére. (2) Temetési költség viselésére – kérelemre – legfeljebb az öny. kétszeresének megfelelő összegű kamatmentes szociális kölcsön adható, a az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öny. háromszorosát, és fennállnak a 14. § (1) bekezdésében foglalt feltételek. (3) Nem részesíthető kölcsönben az (1) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelelő személy, ha a./ rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel válsághelyzetét megoldhatja, és b./ a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza. Temetési segély 15. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti (Tv. 46. § (1) bek. első mondata), és a családban az egy főre eső havi jövedelem az öny. háromszorosát nem haladja meg. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (3) A temetési segélyt legkésőbb a temetés napját követő 60 napon belül lehet igényelni. (4) Temetési segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – is megállapítható. (5) Nem állapítható meg temetési segély, ha a kérelmező a./ családjában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öny. háromszorosát, b./ a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16 §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. (6) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a Szentendrei Temetkezési Szervezet minden év január 15-éig igazolja, amit a Tahitótfalu Önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmaz.
- 10 Közgyógyellátás 16. §1 (1) A szociálisan rászorult személy részére egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a jegyző méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását állapíthatja meg. (2) Méltányosságból a jegyző közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg annak, a./ az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b./ a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. (3) A jegyző kivételes méltánylást érdemlő esetben – tartósan beteg, egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmező javára – a (2) bekezdéstől eltérő esetben is állapíthat meg közgyógyellátási jogosultságot. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 17. § (1) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot 2008. 01. 01-től a jegyző állapítja meg, a Tv. 54. §-ának (1) bekezdése alapján. (2) A kérelemhez csatolandó a Munkaügyi Központ kirendeltségének igazolása a regisztrált álláskeresésről és/vagy az alkalmi munkavállalói igazolás. III. FEJEZET 18. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet szóban vagy írásban, illetőleg – ha rendelkezésre áll – az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani. (2) Az e rendeletben meghatározott támogatások, segélyek ügyében hozott polgármesteri vagy bizottsági döntés ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, melyet a képviselőtestület bírál el. 1
Módosította: 8/2006.(VI.30.) rendelet. Hatályos: 2006.07.01-től.
- 11 (3) Átmeneti támogatás, illetve temetési támogatás esetén, ha a Bizottság, illetve a polgármester a kérelmezőre nézve kedvező döntést hoz, a határozat egyszerűsített formában is meghozható. (4) A Polgármesteri Hivatal a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében: a./ becsatoltatja az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló és egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat, b./ környezettanulmányt készít az igénylőnél. (5) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal bármely más ügyben vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás. (6) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (7) A jövedelem számításnál irányadó időszak: a./ a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, b./ egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 év. 19 § (1) A jogerősen megállapított támogatásokat a Polgármesteri Hivatal folyósítja az alábbiak szerint: a./ az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az ápolási díjat az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, b./ a lakásfenntartási támogatást, a fűtési támogatást – ha a kérelmező kezéhez fizetendő -, az átmeneti segélyt, a temetési segélyt és a 13. §-ban szabályozott kölcsönöket a döntést követő 8 napon belül, illetőleg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követően azonnal. (2) A támogatások kifizetése – az ügyfél kérése szerint – történhet: házipénztárból, postautalványon vagy lakossági folyószámlára való átutalással. (3) A támogatásban részesülő a szociális helyzetében, lakcímében történt változást köteles 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak. (4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Tv. 17. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.
- 12 III.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés 20. § (1) (2) (3)
E rendelet 2008. 05. 01-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet 2. §-ának g./ pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselőtestület szociális ellátásokról szóló rendelete hatályát veszti, a 23/2005. (X. 01.).
Tahitótfalu, 2008. április 29.
Dr. Sajtos Sándor alpolgármester
Tóth János jegyző
Kihirdetési záradék: 2008. április 30.
Tóth János jegyző
