Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének 19/2014. (VI.21.) önkormányzati rendelete A helyi környezet védelméről és a közterületek tisztántartásáról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdés c.) és 48.§ (4) bekezdése b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Zalakaros város tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendelet célja, hogy Zalakaros város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. (2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.
II. Fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 2. § A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt külön megállapodás alapján a Karos Park Kft, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.
Az ingatlantulajdonos feladatai 3. §
(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai: a) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása,gyommentesítése, a járdára és az úttest fölé benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése, valamint a járda síkosságmentesítése, arról a hó eltakarítása az ingatlantulajdonos feladata. b) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása. c) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni d) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített közterületi csapadékcsatorna, vagy nyílt vízelvezető árok esetén az abba történő zártszelvényű vezetékben történő kivezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. (2) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! (3) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba helyezni tilos. (4) Szennyvízcsatornába esővizet vezetni tilos. (5) Nyílt elvezetésű árkot lefedni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A lefedett árok csövezése 4o cm-nél kisebb áteresszel tilos. A lecsövezett szakasz vízelevezetéséről, a csapadékvíz víznyelőkön keresztül történő vízelvezetéséről az árok lefedését végző személynek kell gondoskodnia. (6) Az ingatlan közúti csatlakozását / telekbejárót / csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet létesíteni. A közúthoz való csatlakozást a közterület szintjének magasságában bevágás, feltöltés nélkül, a nyílt árok felett legalább 40 cm átmérőjű áteresszel, az út felé lejtő teleknél rácsos víznyelővel kell megoldani. 4. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. (5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a közterület tulajdonosának, illetve kezelőjének, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges, kivétel a hibaelhárítás. Hibaelhárítás esetén a bontást utólagosan be kell jelenteni a közterület tulajdonosának, illetve közút esetén annak kezelőjének, aki ezt írásban tudomásul veszi. A bontási engedélyben meg kell határozni a felelős személyt a munkálatok befejezésének határidejét és elő kell írni a helyreállítás minőségét. (6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül
a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 48 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. (8) Építési törmeléket az Önkormányzat által kijelölt területen szabad elhelyezni, az építési engedélyben előírtak szerint. 5. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani. 6. § (1) A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön. (2) Zalakaros város területén, a közterületeken a gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!
7. § (1)Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni, a közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, plakátokat közterületen elhelyezni. A hirdető 24 órán belül köteles saját költségén ezeket eltávolítani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert, akkor az önkormányzat gondoskodik azok eltávolításáról. Ha az elhelyező személye ismert, de nem tesz eleget eltávolítási kötelezettségének, úgy azt az önkormányzat az elhelyező költségére és terhére végzi el. (2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményen lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, az aktualitás vesztését követő 3 napon belül. Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések 8. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(2) Aki Zalakaros közigazgatási területén lévő köz-és magánterületek, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni. (3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy rovarok részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. (4)
Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) Állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Közúton ill. közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Karos Park Kft.-nél azonnal be kell jelenteni. Az állati hulla elszállításáról a Karos Park Kft – gyepmester útján- gondoskodik. (6) Az 1. mellékletben megjelölt közterületeken állatot sétáltatni még pórázzal is tilos! Ezen közterületeket táblával kell megjelölni. (7) Állati erővel vont jármű illetve hátasló tulajdonosa az állati ürülék gyűjtésére Zalakaros belterületén hullatékzsákot köteles használni. Állati erővel vont járművel és hátaslóval várakozásra kijelölt közterületek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. (8) A Közterületen állatok által okozott szennyezés és az állati ürülék eltakarításáról az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. 9. § (l) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (2) a település területén lévő élő vízfolyásokba, vízelvezető árkokba, szabad területekre, valamint ásott kutakba, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
10 .§ (1) Tilos a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni, b) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani, c) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni. Síkosság mentesítés és hó eltakarítás 11. §
(1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükség szerint naponként többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani, fel kell hinteni. A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, salak, fűrészpor, kőporliszt) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl.. konyhasó) használata csak külön jogszabályban előírtak szerint alkalmazható. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldte rületen, illetve azok közvetlen környékén tilos. (3) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. (4) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (5) Tilos az összerakott hó elhelyezése: – a gyalogos közlekedési útvonalon, – az útkereszteződésben, – az úttorkolatban, – a kapubejárat elé, annak szélességében, – a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között, – a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein. A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei 12.§ (1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet az üzlet üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa, köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos vagy üzemeltető (használó, bérlő) köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni. (2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás elölt összetakarítani. 13. § (1) Az utcai árus kőteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni. (2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt kővetően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról. 14 .§
(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos! (2) Az engedéllyel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 2 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. (3) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani. III. Fejezet Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése 15 . § 1
(1) Zalakaros város bel- és külterületén, avart és kerti hulladékot május 1 – szeptember 15. között a szabadban égetni tilos. Kerti hulladék égetése szeptember 16. és április 30. között szerdai és szombati napokon 8-17 óra között történhet. (2) Az avar és kerti hulladék égetése csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken történhet úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék). (3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (5)A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. IV. fejezet 16. § A parlagfű elleni védekezés helyi feladatai (1) Zalakaros város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani. (2) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. (3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni. (4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakvéleménye az irányadó. 17 . §
1
Módosította a 34/2014. (XII.18.) Ör.
(1) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok által valamint a hangosító berendezés igénybevételével gondoskodik. (2) A szórólap mintáját az 3. melléklet tartalmazza. 18. § A telepítési távolságra vonatkozó előírások (1) A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától: Belterületen: a./szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1 m b./3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 2,0 m c./3 -8 méter magasságú gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 3,0 m d./ 8 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetén 6 m (2) A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától: külterület – mezőgazdasági területen: a) gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor, élősövény esetében 1,0 m b) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetében 4,0 m f) cseresznyefa esetében 5,0 m g) dió- és gesztenyefa, továbbá minden, fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m A települési szabályozási terv által besorolt kertgazdasági területen -Mk övezet területen erdőt telepíteni vagy az ingatlant erdősülni hagyni csak az érintett szomszédok írásos beleegyezésével, hegyközség előzetes jóváhagyásával és az erdő-felügyelőség előírásai szerint lehet. (3) Külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, vagy gyümölcsös, szőlőt és gyümölcsfát a /2/ bek. foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: a) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,0 m b) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m c) fa esetében 3,00 m (4) Legkisebb telepítési távolság közterületen: a) közművektől: a mindenkor hatályos szabvány szerinti védő távolság b) épülettől: - 3 m-nél magasabbra nem növő fa esetén minimum 2,00 m
- 3 - 8 méter magasságú gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében minimum 3,00 m. - 8 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetén 6 m (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottaknak nem megfelelően telepített növények kivágásának, gallyazásának, metszésének költségei, illetve a felmerülő járulékos költségek a mindenkori ingatlan tulajdonosát vagy birtokosát terhelik. (6) A telepített növényt úgy kell kezelni (nyírni, metszeni), hogy annak művelését (talajművelés, permetezetés, stb.) a használó saját területéről a szomszéd területének igénybe vétele nélkül elvégezhesse.
V. fejezet A zöldterületek használata, védelme, fejlesztése, fenntartása A zöldterület fejlesztés, fenntartás felújítás közös szabályai 19. § (1)A város zöldterületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata. E rendelet alkalmazása során zöldterületnek kell tekinteni minden olyan felületet, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (lakó-, közlekedési terület, stb.) belül helyezkedik el. A járda és úttest közötti területet a növényzet minőségétől függetlenül zöldfelületnek kell tekinteni. (2) A zöldterületi rendszer fejlesztésére a rendezési tervek, beruházási programok készítésének időszakában az Önkormányzat Pénzügyi, Városfejlesztési és Humánpolitikai Bizottsága tesz javaslatot. (3) A zöldterület-fejlesztésre vonatkozó javaslat kidolgozásánál az egységes összefüggő zöldterületi rendszer létrehozására kell törekedni. (4) A zöldterületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről a rendezési tervekben és a jelen rendeletben foglaltakat betartva, azok mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni. (5) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő közhasználatra átadott közterületek és zöldterületek, tervezéséről, gondozásáról szolgáltató útján gondoskodik. (6) A szolgáltató felelős a zöldterületek fenntartási terveiben szereplő mindenkor időszerű ápolási, növényvédelmi munkák, valamint a közterületekre vonatkozó éves szerződések és az intézkedési tervben foglalt munkák folyamatos, színvonalas, a szakmai előírások szerinti elvégzéséért. (7) A (6) bekezdésébe nem tartozó közterületek vonatkozásában eseti szerződésekkel kell gondoskodni a köz- és zöldterületek gondozásáról.
A közhasznú zöldterületek használata, védelme A közhasználatú zöldterületek használata 20. §. (1) Közhasználatú zöldterületeket és azok közcélú építményeit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja. (2) A zöldterületen csak olyan magatartás tanúsítható, amely mások nyugalmát nem zavarja. (3) Zöldterületen, játszótéren járművel közlekedni, parkolni tilos! Költözködés esetén (bútorszállítás, stb.) a járdára, a zöldterületre gépjárművel be lehet hajtani. Munkavégzés céljából a parkosított területen, ezek sétányain a parkfenntartás céljára szolgáló munkagépek közlekedhetnek. A zöldterületben, illetve közterületben okozott kárt e rendeletben szabályozottak és a Ptk. szabályai szerint meg kell téríteni. (4) Tilos a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőkertekben: - a növényzet, a szobrok, felszerelési tárgyak rongálása, - virágok és egyéb növények szedése, fák és bokrok engedély nélküli kivágása, - fák törzseinek hirdetések céljára történő használata, - fák törzsére való írás, vésés, - tüzet rakni, kivéve a zöldterület fenntartója által kialakított tűzrakó helyen. (5) A város területén kialakított játszóterek, játszó- és pihenőhelyek játszószereit, diákok és 14 éven aluli gyermekek használhatják. A sportudvarokat és sportpályákat a „Sportudvar használatára vonatkozó Szabályzat” előírásainak megfelelően lehet igénybe venni. Zöldterületek védelme 21. §. (1) Közhasználatú zöldterületen csak a közérdekű létesítmények érdekében szabad olyan munkát végezni - engedély alapján - amely a növényzetben kárt okozhat. A munkavégzést előzetesen, azonnali hibaelhárítás esetén 24 órán belül be kell jelenteni a közös önkormányzati hivatalba. A Polgármester az engedélyt akkor adhatja ki, - az azonnali hibaelhárítás kivételével - ha az érintett zöldterület állapotfelmérése megtörtént, továbbá a (3)-(5) bekezdésében foglaltak teljesítésére a kérelmező a megállapított összeget a közös önkormányzati hivatalnál letétbe helyezte. A letétbe helyezővel a közterület helyreállítását követően el kell számolni és részére számlát kell adni. Ezt a rendelkezést a zöldterületnek nem minősülő közterületek felbontására is alkalmazni kell, kivéve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. hatálya alá tartozó közterületeket. (2) Aki a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőhelyen a növényzetet megrongálja köteles a kárt megtéríteni. A kártérítés összegét kertészeti szakértő állapítja meg. Amennyiben a károkozóval a kártérítés kérdésében nem lehet egyezséget kötni, a Ptk.
szabályai szerint kell a polgármesternek eljárni. A tulajdonos önkormányzat a megállapított és befizetett összeg terhére a pótlást egy éven belül szakszolgáltatóval köteles elvégeztetni. A megállapított pénzösszeget a szolgáltató számlájára kell utalni, aki a pótlást elvégzi és az összeggel év végén elszámol. (3) Ha a közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése várható, vagy a megsemmisülés az engedélyezett tevékenység kivitelezése alatt történik, a jogosított köteles a zöldterület helyreállításán túl a megsemmisült vagy károsodott növényzet eszmei értékének megfizetésére is. A fizetendő összeg meghatározása és befizetésének módja a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik. (4) A zöldterült felbontási munkát úgy kell végezni, hogy a fák törzsét kalodázással, a cserjéket korlátkészítéssel meg kell óvni, amennyiben ez nem biztosítható és lehetséges, úgy a növényeket át kell ültetni. (5) A zöldterület természeti értékeit fokozott védelemben kell részesíteni. Mindenféle zöldterület-fenntartási tevékenységtől eltérő munkát kertészeti szaktervezővel véleményeztetni, vagy terveztetni kell. A természeti értékeket a rendelet mellékletét képező függelék tartalmazza. (6) Zöldterületek bármilyen célú igénybevételénél, a termőtalaj felbontásánál a termőtalaj védelme érdekében a humusz termőréteget le kell szedni és deponálni a zöldterület helyreállításáig. Az esetleg többletként jelentkező mennyiség csak a város zöldterületeinek létesítéséhez használható fel, illetve ha az nem használható fel azonnal, akkor azt arra alkalmas hulladéklerakó helyre kell szállítani, és deponálni. A kitermelt termőréteg városi célú felhasználásáig a megőrzésről gondoskodni kell. (7) A köz- és zöldterület felbontási engedélynek tartalmaznia kell, hogy az engedélyes köteles más típusú közüzemi szolgáltatások végzésének lehetőségéről, valamint a forgalom biztonságáról gondoskodni. 22.§. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületekről, nyilvántartást kell vezetni. (2) A nyilvántartás alapja az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter, melyen a változásokat folyamatosan át kell vezetni. (3) Az ingatlanvagyon kataszter köz- és zöldterületekkel kapcsolatos adatairól térképi nyilvántartást kell vezetni.
VI. Fejezet Záró rendelkezések 23. §
/1/ E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba. /2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi környezet védelméről, a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 15/2004. (IV.21) rendelete hatályát veszti.
Novák Ferenc
Szabóné Dr. Csányi Marianna
polgármester
jegyző
Záradék: Kihirdetve: 2014. június 21. Szabóné Dr. Csányi Marianna jegyző
1. melléklet Az állatok sétáltatására tiltott területek jegyzéke
l./ Települési játszótereken 2./Hősök-tere 3./ Disz tér 4./ Szent István tér 5./ Szent László tér
2. melléklet Állati erővel vont járművel és hátaslóval várakozásra kijelölt közterület. l./ Bodahegyi úton a Petőfi úti bejáratnál lévő parkoló melletti terület 2./Üdülősor –Gyógyfürdő közötti ideiglenes parkoló
3. melléklet A parlagfű ártalmairól Az allergiás megbetegedés korunk NÉPBETEGSÉGE. Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia elatior L.). E növény pollenjeit a légáramlás a város egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni. A nyálkahártyatünetek a parlagfű virágzási időszakában - júliustól októberig - jelentkeznek a betegeknél. Két fő klinikai megjelenési formája van: az egyik a szénanátha, a másik az asztma bronchiale. Tünetek: - erős orrfolyás, - tüsszögés, - orr-, szem-, garat-, fülviszketés, - könnyezés, - rohamokban jelentkező nehézlégzés, mely tünetek igen kellemetlenek és a rendkívül rossz közérzeten kívül a munkavégzésben is zavarják a beteget. A BETEG HOVÁ FORDULJON? A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függően, hogy melyik tünet együttes van előtérben, az orr-, fül-, gégészeti vagy tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges. A legfontosabb feladat a betegség MEGELŐZÉSE, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre. A betegség megelőzhető az allergiát okozó tényező megszüntetésével! HOL TALÁLHATÓ EZ A NÖVÉNY? Elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közművek és utak mentén, a zártkertek parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken. IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN? A parlagfüvet - virágzás előtt - az időjárástól függően a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani. A parkokban és egyéb területen a gyep jó kondícióban tartása (trágyázás, öntözés, kaszálás) nehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását. A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsősorban mezőgazdasági területen) tekintetében a Zala megyei Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakvéleménye az irányadó. A parlagfű kötelező irtását a közigazgatási területén önkormányzati rendelet mondja ki. Ezúton kérjük városunk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.
IRTSUK KI A LEGVESZÉLYESEBBET, A PARLAGFÜVET! Hatályban: 2014. december 31-ig
