Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2006. (06.30.) számú rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) számú rendelete módosításáról és egységes szövegéről. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/2004. (11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) számú rendeletét a jelen rendelettel módosítja és megállapítja Pécs Építési Szabályzatának ( a továbbiakban: PÉSZ) és Szabályozási Tervének (a továbbiakban: PSZT) egységes szövegét:
I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A PÉSZ és PSZT hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területére. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. § (1) A szabályozási tervlap felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I., másrészt II. rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: c) a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, d) az I. rendű közterületek, e) az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: f) a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület. (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási terv készítésével igazoltan, és az önkormányzati tervtanács pozitív véleménye alapján módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. (6) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit.
(7) a) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. b) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. c) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. § (1) A területek lehatárolását az 1. sz. melléklet tünteti fel. (2) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (3) Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. § (10) d. pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig 1. a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. § (1) bekezdésének 2. az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 13. § (3) bekezdésének előírásai szerint szabad. ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. § A város területén a szabályozási terv a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi d) értékvédelmi e) korlátozási zónákat jelöl ki.
A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI A RENDELTETÉSI ZÓNÁK 5. § (1) A 2. sz. melléklet a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelöli ki: 1. a beépítésre szánt területen g) lakó:(L) h) vegyes:(V) i) gazdasági:(G) j) különleges:(K)
2. a beépítésre nem szánt területen k) közlekedési és közmű:(Kö) l) közpark:(Z) m) erdő:(E) n) mezőgazdasági:(M) o) vízgazdálkodási: (Vg) LAKÓZÓNÁK 6. §
(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A zónába jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház és a parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A zónába jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m2 –t. Zártsorú beépítés esetén, és ahol telkenként csak egy épület helyezhető el, és ha 2000. előtt telekösszevonás történt, az összevonás előtti telekállapot szerint vehető figyelembe az elhelyezhető épület szintterülete. b) A zónában 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A zónába jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető(k) el. c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t.
d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. VEGYES ZÓNÁK 7. § (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen 1. lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő 2. kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető 1. igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át, 2. kivételesen olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. GAZDASÁGI ZÓNÁK 8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz) a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, 2. kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, helyezhető el.
c) A 2. pont alatti funkciók az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak meglévő épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthetők. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. (2) Zavaró hatású ipari zóna (Gip) a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el. (3) Egyéb ipari zóna (Ge) a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett azok meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK 9. § (1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) a) A terület elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterülete nem tartozik bele. b) A területen kivételesen elhelyezhető 1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó épület. c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. (2) Különleges közhasználatú építményi zóna (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet. (3) Bányászati zóna (Kb) a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhető el. c) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, ill. más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(4) Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhető el. (5) Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthető. (6) Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk) a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. b) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmény helyezhető el. c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthető lakás is. (7) Különleges közlekedési zóna (Kkö) a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. b) A zónában csak az épületnek minősülő közlekedési építmény (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területe és telkei, illetve nagykapacitású parkolók, - ha azok nem közterületek tartoznak - helyezhetők el. KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK 10. §
(1) Közúti közlekedési zóna (KÖu) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pavilonok, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, valamint - hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó.helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a pavilonokat kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. A pavilonok építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. (2) Kötöttpályás közlekedési zóna (KÖk) a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el. b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület legfeljebb a telekterület 2%-a lehet. KÖZPARK ZÓNA (Z) 11. § (1) Közpark céljára kijelölt terület min. 75%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.
(2) Az 1500 m2 vagy annál nagyobb közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető. (3) II. rendű közparkban, ha annak területe 1500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el. (4) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (6) Az I. rendű közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50%-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. ERDŐZÓNÁK 12. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el, kivéve kilátó.
ill.
természetvédelmi)
(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága - kivéve kilátóépületnél - nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) a) A terület elsődlegesen gazdasági erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. d) Az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű, ill. a gazdasági rendeltetésű erdőzónák esetében az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos előírásokban az engedélyező minden esetben az erdészeti hatóság. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK 13. § (1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke) a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep a zónákban nem létesíthető. c) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m távolság és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el.
d) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Gazdasági épülettel beépíthető az a telek: 1.1 amelynek a telekszélessége az építési helyen: min. 10 m 1.2 amelynek alábbi művelési ágú területrésze megfelelő nagyságú: • kert művelési ág esetén: min. 3000 m2 • szőlő és (vagy) gyümölcsös és intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén: min. 1000 m2 2. 720-1000 m2 közötti területű, a fenti művelésű ágakba tartozó telken csak egy földdel borított pince építhető. 3. 720 m2-t el nem érő nagyságú, telkeken függetlenül a művelési ágba sorolástól építmény (az OTÉK 32.§ 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető. 4. A beépítés szempontjából nem megfelelő művelési ágú telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 5. Beépítettség: max. 3%, de maximum egy 90 m2-es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető. Kivétel, ha a telek szőlő művelési ágban min. 1 ha, gyümölcsös művelési ágban min 2 ha nagyságú, ez esetekben a beépítettség max. 1,5 %,de az épület(ek) alapterülete telkenként max. 500 m 2 lehet. 6. Építménymagasság: max. 4,5 m. 7. Új épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, vízfelülettől min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. 8. Lakóépület nem építhető. (2) Mezőgazdasági általános zóna (Má) A zónába a jellemzően nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak. a) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület nem építhető. b) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezendő el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, tóparttól min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben1 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. c) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Beépíthető az a telek, amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 5 ha (50 000 m2) vagy szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 2 ha (20 000 m2) 2. Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként max. 1200 m2, lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő, az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 3. Építménymagasság: max. 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m.
1
az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében
4.
A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló2 FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.
(3) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. c) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): 1. lakóépület nem építhető 2. gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető 3. kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. 4. nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. d) Beépítés és telekalakítás, felosztás részletes előírásai: 1. A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 5 ha (50 000 m2) 2. Beépítettség: telkenként max. 200 m2 /5 ha összalapterületű épület(ek) építhető,a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással. 3. Építménymagasság: max. 3,5 m 4. Beépítési mód: szabadonálló 5. előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m. 6. Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. 7. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben3 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (4) Mezőgazdasági zónák közös előírásai a) A mezőgazdasági zónák a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni, korlátozott használatú mezőgazdasági zónában. b) Má mezőgazdasági zónákban - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyerő bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a 10 000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati zónákban alakíthatók ki. A kialakítási eljárásba minden esetben be kell vonni a
2
3
41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 2 § (1), (2) bekezdéseiben az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében
bányakapitányságot, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóságokat. c) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken 1. a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el. 2. A felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani. 3. A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelelően engedélyezhető. 4. A mezőgazdasági zónákban az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 14. § A mezőgazdasági ill. erdő zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 15. §
(1) A területbe p) az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, q) az állóvizek medre és parti sávja, r) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, s) a vízbeszerzési területek, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a) egyéni horgásztanyák nem építhetők, b) Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI 16. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - belvárosi (1. jelű) - városi zárt (2. jelű) - társasházas (3. jelű) - hegyoldali kertes (4. jelű) - szabályos kertes (5. jelű) - átalakuló falusias (6. jelű) - vegyes (7. jelű) megnevezésű építési zónacsoportokat határol le. Az építési zóna területeit a 3. sz. melléklet ábrázolja. (2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.
NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „T” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 17. § (1) A 17. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. A választható a beépítési módok és telekméretek építési zónacsoportok
szerint Beépíté si mód
1 szabadonál ló telepsz erű 2 szabad oálló általáno s
3 oldalhatáron álló
1/a táblázat
Telek-
Belvárosi
Városi
Társasházas
Hegyoldali
Szabályos
Átalakuló
nagysá g
1.
zárt 2.
3.
kertes 4.
kertes 5.
falusias 6. K T 0 1
Kód 7 8
K 0
T 1
K 0
T 1
K 0
T 1
K 0
T 1
K 0
T 1
3 4 5
X X
6 7
X X
8 9
X X
X
X X X
X X
X X
X X
X X
X X
X
X X
X X X X X
X
X
3 4 5 6 7 8
X X X X X
X X
5 zártsorú általáno s
1 2
X
X X
X X
3
X
X
X
4 5 6 7 3 4
X X X X X X
X
5 6 7 8 9
X X X X X
0
T 1 X X X
3 4 5 6
0 adottsá g tól függő
7. K 0
9
4 ikres
6 zártsorú keretes
Vegyes
X X X X
X
X X X X X X X X X X X
X
X
X
X
X
X
1/a táblázat kódjainak értelmezése 1/b táblázat Legkisebb telekmélység (m
Legkisebb telek– nagyság (m2) Kód 1 2 3
180 m2 2 300 m 2 450 m
15 ≤ 25 25
600 m2
30
2
30 720 m 35 900 m2 35 1100 m2 50 2500 m2 2 50 4000 m Adottságtól függő
Újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekméretek m-ben beépítési mód szerint szabad szabad Oldal– Ikres Zártsor Zártsor Adottságtól on álló- on álló- határon úúFüggő telep– általáno álló általáno keretes szerű s s 1 2 3 4 5 6 0 6 X 8 X 14 12 9 10 15 X
4
18
14
10
12
15
X
5 6 7 8 9 0
18 20 20 25 40 X
14 16 16 16
12 12
14 16 16
X
X
X
15 20 20 25 35 X
X X X X X X
30 35 40 X
A saroktelek legkisebb mérete: • 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m • 20 m, ill. 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között.
A választható beépítettség és zöldfelületi fedettség építési zónacsoportok szerint 2/a táblázat Belvárosi
Városi zárt 2.
1. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
K 0
X X X X
T 1
K 0
X X X X X X X
X X X
Társasházas 3. T 1
X X X X X X
K 0
X X X X
T 1
X X X X
Hegyoldali kertes 4. K T 0 1 X X X
X X X
Szabályos kertes 5. K T 0 1
X X X
X X X
Átalakuló falusias 6. K T 0 1 X X
X X
Vegyes 7. K 0 X X X X X X X X X
T 1 X X X X X X X X X
X
2/a táblázat kódjának értelmezése 2/b táblázat Kód
Beépítési %
1 2 3 4 5
≤5 ≤ 15 ≤ 20 ≤ 30 ≤ 40
Előírt zöldfelületi fedettség % 80 ≤ 70 ≤ 65 ≤ 55 ≤ 45 ≤
6
≤ 50
35 ≤
7
≤ 60
25 ≤
8 9 0
≤ 80 10 ≤ 100 Az adottságoktól függő.
---ha a telek saroktelek kisvárosias lakózónába tartozik és a telek beépítési módja zártsorú (általános és keretes) a táblázat szerinti beépítettség további 20%-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakózóna esetén a 80%-ot. --- ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető ----a belvárosi(1), és zárt városi(2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell --A településközpont vegyes (Vt) terület felhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani.
A választható építménymagasság építési zónacsoportok szerint 3/a táblázat Belvárosi
Városi zárt 2.
1. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
K 0
T 1
X X X X X
X X X X X
X
Társasházas 3.
K 0
T 1
K 0
X X X
X X X
X X X X
X
X
T 1 X X X X
Hegyoldali kertes 4. K T 0 1 X X X X X X
Szabályos kertes 5. K T 0 1
X
X
X X X
X X X
Átalakuló falusias 6. K T 0 1 X X X X X X
X
Vegyes 7. K 0 X X X X X X X X X X
T 1 X X X X X X X X X
A 3/a táblázat kódjainak értelmezése 3/b táblázat Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
Építménymagasság m-ben ≤ 4,5 ≤ 6,0 ≤ 7,5 6,0-10,0 8,5-12,5 12,5-15,0 15,0-20,0 20,0-30,0 20,0-35,0 Az adottságoktól függő.
szabadon álló - telepszerű beépítési mód esetén csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell betartani
Megjegyzés: a táblázatokban az „X” jelzés a választható kategóriát jelzi. KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „K” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 18. § Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, ha szükséges az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között, az adottságok figyelembevételével az építési hatóság határozza meg a városi főépítész vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának ismeretében. Az építtető elvi építési engedély dokumentációval kérheti az építési hatóságtól az adottságok szerinti szabályok meghatározását. Az elvi építési engedélyezési dokumentációban az adottságok vizsgálata alapján javaslatot kell tenni a szabályokra. A legnagyobb beépítettséget, építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen 17. § 2-3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. KIALAKULT ÉS NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 19. § Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési zóna előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.
a)
Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését, ill. lapostető esetén – ha az építési előírások megengedik magastető építését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek) 1. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi az építési előírásokban meghatározott megengedett értéket meghaladó beépítettség visszaállítható, Azonban az építési előírások szerinti épülettömeg, azaz a beépítési % szerinti m2 és építménymagasság szorzatával kapott érték ez esetben sem lehet nagyobb. 2. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépíthetőséget kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. BELVÁROSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (1. JELŰ) 20. § (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorúáltalános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. A visszalépés azonban nem engedélyezhető az oldalhatárokkal érintkező 3 m-en belül az utcavonalon, csak abban az esetben, ha a szomszédos telkeken, ill. telken a visszalépés már megtörtént. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik újonnan előkert nem alakítható ki. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-4000 m2 között 2. mélysége 25-50 m között 3. szélessége 8-35 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 60-100% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 25-0% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 10,0-20,0 m között választható.
(4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) Új építés, bővítés esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon kerítés csak a sajátos előírások szerint létesíthető. VÁROSI ZÁRT ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (2. JELŰ) 21. § (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorúáltalános, beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny határfala telekhatáron az utcavonalától mért 20 m mélységig csak tűzfalként alakítható ki. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan előkert nem alakítható ki. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 180-600 m2 között 2. mélysége 15-30 m között 3. szélessége 6-12 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 30-100% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 55-0% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 6,0-10,0 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség.
(5) Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi
önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani.
(6) A melléképítmények közül elhelyezhető:
közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely,
kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. TÁRSASHÁZAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (3. JELŰ) 22. § (1) Az építményeket újonnan szabadonálló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-4000 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 18-40 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-50% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-35% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 7,5-12,5 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély b) beépítetlen telkeken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés, vagy sövény létesíthető. HEGYOLDALI KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (4. JELŰ) 23. § Hegyoldali kertes karakterű építési zónát a szabályozási terv csak a Mecsek lejtőin jelölhető ki. Az építményeket újonnan szabadonálló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező.
Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 1100-2500 m2 között 2. mélysége 35-50 m között 3. szélessége 18-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 15-30% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-55% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (5) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 mnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8) A szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas tömör kő, vagy kőlábazatos tömör fa, ill. áttört faanyagú kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni. SZABÁLYOS KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (5. JELŰ) 24. § (1) Építményeket újonnan szabadon álló általános, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-1100 m2 között 2. mélysége 25-35 m között 3. szélessége 8-25 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-40% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-45% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-10,0 m között választható.
(4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. § (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. ÁTALAKULÓ FALUSIAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (6. JELŰ) 25. § (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-2500 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 14-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 15-20% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-65% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (4) Amennyiben a telek mélysége a 40 m-t meghaladja úgy az építési hely mélységét a szabályozási vonaltól merőlegesen mért 40 m-en belül kell kijelölni kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. (5) A zónába eső 900 m2, ill. annál kisebb telkek esetén a) beépített telkeken új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken pedig az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (6) A zónába eső 900 m2-nél nagyobb telkek esetén a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (7) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani.
(8) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartási rendelet ettől eltérően nem rendelkezik. Állattartó épület csak a szabályozási vonaltól utcára merőlegesen mért 30 m-en túl helyezhető el. (9) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas tömör kőanyagú kerítés, vagy kőlábazatos áttört kerítés létesíthető. VEGYES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (7.JELŰ) 26. § (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható – általában szabadon álló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú általános, ill. szabadon álló általános beépítési móddal beépített, ill. beépíthető kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) A központi települési területre eső valamennyi és a nem központi települési területre eső 900 m2, ill. annál kisebb telek esetében a) beépített telken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (4) Nem központi települési területre eső 900 m2-nél nagyobb telkek esetén közműves szennyvízelvezetés kiépítéséig a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. (6) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalakkal ill. építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. Az így lehatárolt területen a) építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthető építési teleknek; b) további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó előírások teljesíthetők, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken; c) úszótelek határait túllépő vagy azon kívüli építés, ill. a szintterület növelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjedő elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni; d) melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhetők el, és csak az esetben, ha az előírt zöldfelületi fedettség biztosítható. (7) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő, elvi építési engedély alapján szabad.
(8) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 27. § (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad: a) és az épület nem lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, és a tervezett szabályozási vonallal kettévágott épület bontása. b) és az épület lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. c) és a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet. (2) Ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor új épület, illetve 40,0 m² bővítés használatbavételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése. (3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, az ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Pécs MJ Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és a felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható. A telek megengedett beépítettsége= %
Tc Tk
Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelem bevehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telekmegosztásánál figyelem bevehető legkisebb telekméret= tm Ahol
Tk Tc
tm=a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben
(4) A szabályozási tervlapon jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50%-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az általános előírásoktól eltérő hátsókert területeken újonnan nyeles telkek nem alakíthatók ki. A közúttal vagy magánúttal megközelíthető meglévő nyeles telkek beépíthetők, de a telekterület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50%-a vehető figyelembe. (6) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 23. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe. (8) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (9) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) a telken belül a szabad területeken, ill. az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Az épületet a telekhatáron tűzfalként kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%-kal növelhető. A megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot. (11) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (12) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m2 beépített területet meghaladó lakóépület-bővítés esetén a) belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál b) hegyoldali-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, melyben legalább egy lakás kialakításra kerül.
(13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajzok (1:500-as vagy 1 :200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (16) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (17) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (18) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető. (19) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik.
KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 28. § (1) A zaj- és rezgésvédelmi területek lehatárolását a 4. sz. melléklet tünteti fel. (2) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a védendő létesítményeknél a környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (3) A zónaelőírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. (4) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) a fokozottan érzékeny, b) az átlagos érzékenységű I., c) az átlagos érzékenységű II., d) a nem érzékeny, zónák. (5) A (4) bekezdésben megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket (zajterhelési határértékeket) a következő táblázatok tartalmazzák:
Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Laeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 45 35 50 40 55 45 60 50
Zóna neve Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. nem érzékeny
Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei
Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. Nem érzékeny
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60 45 55 40 50 35 65
50
60
45
55
40
70
55
65
50
60
45
70
55
70
55
65
50
A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken
Fokozottan érzékeny Érzékeny I. Érzékeny II. Nem érzékeny
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; gyűjtőút; összekötő út, átmenő forgalom nélküli út bekötőút, egyéb közút, mentén vasúti mellékvonal és pályaudvara, repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén
nappal 6-22 óra 45
éjjel 22-6 óra 35
nappal 6-22 óra 50
éjjel 22-6 óra 40
nappal 6-22 óra 55
éjjel 22-6 óra 45
50 55 60
40 45 50
55 60 65
45 50 55
60 65 65
50 55 55
Autópálya, autóút, I. rendű főút, II. rendű főút, autóbusz-pályaudvar, vasúti fővonal és pályaudvara, repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal 6-22 óra 60 50 65 65 65
55 55 55
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK 29. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló rendeletének előírásai mellett az alábbi (2)-(6) bekezdések zónaelőírásait is meg kell tartani. (5. sz. melléklet) (2) Kiemelten érzékeny zóna A zónában a tárgykörben intézkedő rendeletben4 az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes előírásokat, ill. határértékeket kell alkalmazni. A zónában csak nem terhelő hatású, védelmi övezet kijelölését nem igénylő létesítmény alakítható ki. (3) Átlagos érzékenységű – I. zóna A zónában az (1) bekezdésben felsorolt rendeletekben foglalt előírásokat kell érvényesíteni (kivéve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkoztatottakat). A 4
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „C,D” pontok
zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a. csekély mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki (a tárgykörben intézkedő rendeletben)5. Meglévő, határértéket túllépő források esetében legkésőbb 2005. október 30-ig el kell érni a határérték alatti kibocsátást. (4) Átlagos érzékenységű – II. zóna A zónában a (2) pont alatti előírások érvényesek azzal a módosítással, hogy a meglévő, határértéket túllépő légszennyező források esetében 2007. október 30-ig kell elérni a határérték alatti kibocsátást. (5) Átlagos érzékenységű III. zóna A zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a közepes mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki.6 (6) Nem érzékeny zóna A zónában jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös hatással járó működésű létesítmények is kialakíthatók a tárgykörben intézkedő rendelet7 szerint). (7) Egyedi eljárás keretében a védelmi zónák előírásai módosíthatók az országos előírások figyelembevételével.
ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 30. § TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁI A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. A világörökség területén, a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a 2001. évi LXIV. Törvény és kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani.
(1) A területek lehatárolását az 6/a-d. sz. mellékletek tüntetik fel. (2) A helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeket a 6/a sz. melléklet határolja le. A zónában építés, felújítás, átalakítás csak Pécs megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének előírásai alapján végezhető. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÓNÁI 31. § Országos jelentőségű táj és természetvédelem zónák: t) A tervezett Mecsek Tájvédelmi Körzet u) Meglévő és tervezett országos jelentőségű természetvédelmi v) Természeti területek Országos jelentőségű védett természeti terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeleteknek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően. Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság (Dél –Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) szakhatóságként működik közre. Természeti területeken az első fokú természetvédelmi hatóság (Duna-Dráva NP Igazgatósága) az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez. A NATURA 2000 területeken a vonatkozó kormányrendelet élőírásait kell alkalmazni
(1) A területek lehatárolását a 7/a-b. sz. mellékletek tüntetik fel. (2) Helyi jelentőségű táj és természetvédelmi zóna: 5
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „B” pontok 21/2001. (II. 14.) Korm r. 2. sz. melléklet „B” pont szerint 7 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „B” pontok 6
Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvényben előírtak8 előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. A területeket érintő ügyekben az első fokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője) az eljáró szerv. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 32. § (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási zónáját a 8. sz. melléklet ábrázolja. A zónába eső a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el. (2) A vasút védőterületének korlátozási zónáját a 9. sz. melléklet tünteti fel. A zónában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló törvény9 előírásainak figyelembevételével helyezhető el. (3) A közmű védőterületének korlátozási zónáját a 10. sz. melléklet határolja le. A zónában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak hatásvizsgálat alapján helyezhető el. (4) Országos közút védőterületének korlátozási zónáját 11. sz. melléklet tünteti fel. A zónában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben10 előírt feltételek szerint helyezhető el. (5) A tömbfeltárás korlátozási zónáját a 12. sz. melléklet ábrázolja. A zónába eső, a telkek szabályozási terven jelölt része csak a tömb egészére kiterjedő módosított szabályozási terv szerint építhető be. Kivéve a melléképítmény építését, amelyre a korlátozás nem vonatkozik. (6) Az elővásárlási korlátozás zónáját a 13. sz. melléklet tünteti fel. A zónában a telkeken közcélú intézmények létesítésének, ill. közterületek kialakulásának biztosítása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (7) Beültetési kötelezettség zónáját a 14. sz melléklet határolja le. A zónában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtása érdekében - amennyiben a telekrész nem beépített, a használatba vételi engedély kiadásáig a telepítést be kell fejezni; - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a fásítással érintett telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítás telepítését be kell fejezni. a) A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli; b) Ha a védőfásítás szélessége a szabályozási tervlapon jelölt 10 m, vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani; c) Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telekterület 15%-át meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg. (8) Alábányászott területek és ásványvagyon védelmi területeit a 15. sz melléklet tünteti fel. A zónában új épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek 8
a az 1996. évi LIII. tv. 15. § az 1993. évi XCVI. törvény 10., 13. § 10 az 1988. évi I. törvény 42. §/A 9
megakadályozzák, hogy az esetleg bekövetkező talajmozgásokból épületkárok keletkezzenek. A bányahatóság telekalakítási és építési korlátozást is elrendelhet. Az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni. (9) Ásványvagyon védelmi zónát a 15. sz. melléklet tünteti fel. A zónában az építési engedélyezési eljárásban a Magyar Geológiai Szolgálatot közreműködőnek kell tekinteni. (10) Hidrogeológiai és nyílt karszt terület védőzónáját a 16/b. sz. melléklet ábrázolja. A zónában újonnan építést engedélyezni, ill. meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. Közcsatorna kiépítettsége esetén az építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (11) Forrás, kút, védőterületét a 16/a sz. melléklet ábrázolja A zónában csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a vonatkozó rendelet11 szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. (12) A csúszásveszélyes területeket a 17/a. sz. melléklet tünteti fel. Csúszásveszélyes zónában építést engedélyezni csak közcsatorna kiépítését követően szabad. 20 m2-nél nagyobb beépített területű építés esetén az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni, amely kitér a csúszásveszély elleni védekezés épületszerkezeti követelményeire. Az épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák a talajmozgásokból keletkező épületkárokat. (13) A meddőhányók, ill. vastag antropogén feltöltéses területek zónáját a 17/b. sz. melléklet tünteti fel. A zónában építést engedélyezni csak részletes talajmechanikai szakvélemény ismeretében szabad. Az építési engedélyezési eljárásban a Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatóságot közreműködőnek kell tekinteni. VÁROSPOLITIKAI ZÓNA ELŐÍRÁSAI 33. § (1) A zónát a 18. sz. melléklet ábrázolja. (2) A bónusz zónába eső telkeken a funkcióváltás ösztönzésére az építési zóna előírásaiban rögzített beépítési % legfeljebb további 5%-kal túlléphető, ha a tervezett építmények szintterületének legalább 50%-a közösségi, ill. idegenforgalmi célokat szolgál.
III. Fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 34. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 10. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének szabályait a 10. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a mindenkor hatályos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelete
11
a 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § - 15. §
rögzíti. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 38. § (4) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni. (3) Az építési zónákban a telkeken belül, ill. kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető. (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. Nem teljes közművesítettség esetén a szükséges telekszélességet telekrendezési terv keretében kell meghatározni. (6) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli – vegyes használatú utat kivéve – csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni. KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK 35. § (1) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről és rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a a meglevő közművek szükséges egyidejű
(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A szabályozási tervlapon jelölt fásított, ill. fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, ill. a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény12 szerinti városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (6) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (7) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel ill. mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. 12
az 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §
(8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhetők. (9) Vízellátás
Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírások szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett: - 300 mm átmérőig 3 m, - 600 mm-ig 5 m,
a) A védőtávolságon belül újonnan építés nem engedélyezhető.
b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály (OTSZ) alapján. d) A Pellérd-Tortyogói és a Tettyei vízbázis védőterületét kimondó határozat jogerőre emelkedését követően az érintett telkekre szóló korlátozással a településrendezési tervbe át kell vezetni. e) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. f) Vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, ill. egyidejűleg az is kiépíthető.
(10) Szennyvíz elvezetés és tisztítás a) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. A szennyvíztisztító technológiája a tárgykörre vonatkozó tájékoztatóban13 előírtaknak feleljen meg. b) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba, valamint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. c) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban a telek tulajdonosokat kötelezni kell a közcsatorna kiépítését követő egy éven belül 1. a telkek a közcsatornába való bekötésére, 2. a hálózatépítést támogató pályázatokban meghatározott feltételek szerint részvételre. d) Azokon a 4.-es, 5-ös, 6.-os jelű építési zónacsoportokba tartozó telkeken, ahol a vízellátás már megoldott, átmeneti jelleggel engedélyezhető szennyvíz közműpótló berendezés építése. Vízvédelmi területen ilyen berendezés építése még átmeneti jelleggel sem engedélyezhető. A szennyvízcsatornázás megvalósítása után az ingatlant be kell kötni a csatornahálózatba. A csatornázás feltételeit az építési engedélyben rögzíteni kell. e) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. f) A közcsatornába vezethetőség kritériumait a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló rendelet14 tartalmazza. g) Iparterületek és szennyvíztisztító kisberendezések tisztított szennyvize élővízfolyásba csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be. Közvetlen élővízbe szennyvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – szabad.
13
8001/1994. (K. Ép. Ért. 11.) KTM tájékoztatója 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. § (7), valamint a 2004/2001. (X. 26.) Kormányrendeletek 14
h) A vízjogi engedélyeztetés a tárgykörről intézkedő rendeletek15 vízügyi hatóságok hatáskörébe tartozik (46/1997 KTM rendelet 1.§ h), az építésügyi hatóság csak szakhatóságként jár el. Élővízbe történő ipari szennyvíz kibocsátáskor az irányadóak. i) A tárgykörről intézkedő rendelet előírásai16 vonatkoznak új üzem kötelező szennyvíz előtisztítására és a szennyvíz elvezetőmű káros szennyezésére. j) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelési módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. (11) Felszíni vízelvezetés a) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóig. b) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő bevezetése előtt, a telken belül hordalékfogó, olaj- és uszadékfogó műtárgyat kell. c) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. d) A már lakóépülettel beépült területeken a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telekről a csapadékvízek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 10,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni. e) A központi települési területeken a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell. f) A vizek természetes lefolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. g) A Pécsi víz, a Patacsi, a Keszű-Kökény vízfolyás, a Málomi, az Ürögi és a Nagyárpád-Postavölgyi, a Lámpási, a Meszesi, a Szabolcsi, a Tettyei, a Füzes árkok és a Vasas-Belvárdi vízfolyás partélétől 3-3 m, külterületen 6-6 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sáv biztosítandó. Ugyanezen célból a tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli beültetési kötelezettséget a fenti előírások megtartásával kell alkalmazni. A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet intézkedik.
(12) Villamosenergia-ellátás A villamos művek biztonsági övezetét a 122/2004.(X.15) GKM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on 28-28 m, 120 kV-on 13-13 m 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett villamos kábel biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig, 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m. 15
a 46/1997. KTM rendelet 1. § h), a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásai és a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM e.r. kibocsátási határértékei a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelettel (6. §) módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm rendelet 21. § (5), (6) bekezdései
16
A villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.
a) A villamos energia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető. b) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. c) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a központi belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. d) A központi belterületen meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. e) A nem központi belterületen, ill. a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia- és a távközlés-hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. f) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető g) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (13) Földgázellátás
A nagynyomású gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetét a 6/1982. (V. 6.) IpM sz. rendelet szabályozza.
a) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. b) A Szank-Pécs I. gázátadó, valamint a Pécs I. és a Pécs II. gázátadók között megépített nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezetékfalsíkjától 23-23 m és a Pécs-Százhalombatta termékvezeték védőtávolsága 10-10 m a vezeték szélétől mérve. A „Körzeti gázellátó rendszerek” védőtávolsága az MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83. illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny 8. számában (2002. augusztus ) meghatározottak szerint módosul. A nagyközépnyomású vezetékek biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetékeké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.
b) Középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. (14) Távhőellátás a) A meglevő föld feletti távhővezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. b) Új távhővezetéket csak föld alatti vezetéssel szabad elhelyezni. (15) Hírközlés a) Városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatokat a központi belterületen 1. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.
b) c) d)
e)
2. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni. Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó. A város közigazgatási területén üzemelő, a műsorszórást szolgáló adók védőtávolsága: 1. a Pécs-Misina TV-URH rádióállomás és az OTH projekt telephely R=500 m, 2. a Pécs-Diána átjátszó állomás: R=100 m. A távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az önkormányzati településrendezési és építési tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhető.
ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK 36. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi közhasználatú kertek nem csökkenthetők. (2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell. (3) A telkek gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (4) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell. (4) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket. (5) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 37. § (1) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló módosított helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai együttes figyelembevételével engedélyezhető. (2) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a települési szilárd, valamint a települési folyékony hulladék elszállításáról és kezeléséről szóló helyi önkormányzati rendelet figyelembevételével engedélyezhető. (4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (5) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló zónán belül.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (7) Az élővizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. (8) Pécs a területek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területen (1. sz. függelék) helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az A érzékenységű területen a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vizekbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve kizárólag engedély alapján történhet. VÁROSKÉPI, TÁJKÉPI ILLESZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 38. § (1) A városképi követelmények a meglévő környezethez, az adottságokhoz történő illeszkedés szabályának meghatározásánál a városi főépítész által vezetett Tervtanács, ill. a területi főépítész által vezetett Területi Tervtanács szakvéleményét érvényre kell juttatni. Ennek érdekében I. rendű közterületekkel - gyűjtő utakat kivéve - érintkező építési telkeken, ill. korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 300 m2-nél nagyobb terepszint feletti új építést és épületbővítést, a városképi, városépítészeti igényesség biztosítása, ill. a tájba illesztés érdekében, az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (2) A 4 m2-t meghaladó reklámtáblák, cégtáblák a belterületi beépítésre szánt területeken, ill. azokkal határos közterületeken nem helyezhetők el. Homlokzat felújításhoz közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek kialakíthatók. (3) Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni.
IV. fejezet A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 39. § (1) A sajátos előírások területeit a 19/a-c) sz. melléketek tüntetik fel. A sajátos előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik. Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. (2) PÉCS BELVÁROS TERÜLETÉRE (B) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya. a 19/a sz. mellékletben 2. jelű lehatárolt területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban17 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. Melléképítmény létesítése. 17
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában
2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. Homlokzatszínezés, homlokzatokat érintő nyílászáró csere, redőny, redőnyszekrény-, antenna-,védőrács-, riasztó-, légkondicionáló közmű berendezések. 5. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályokban18 meghatározottakon túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. A Területi Tervtanács állásfoglalását, kivéve a c) 1-3. pont szerinti építmények esetén. 2. KÖH által elfogadott bontási dokumentáció az MJT és MK területén. 3. A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst, a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében, kivéve ha az építési tevékenység utcai homlokzatot, vagy közterületre néző homlokzatot nem érint, illetve közterület felől az új építés nem látható. 4. A terület alápincézettségét és alapozási adottságait bemutató geotechnikai és mérnökgeológiai értékelést tartalmazó talajmechanikai szakvéleményt. e) A c) pont szerinti építési engedélyhez kötött építési munkák esetén az engedélykérelemhez csatolni kell: 1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. OMvH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti, külső-belső részletekről. 3. Mindenfajta homlokzatot és tetőzetét érintő beavatkozás esetén: 3.1. homlokzat színezésnél – legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzat színterv M = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel; 3.2. nyílászáró cserénél – M = 1 : 100-as méretarányú rajzot a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3. Redőny, redőnyszekrény-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezések felszereléséhez, loggiák beüvegezéséhez, parabolaantennák, légkondicionálók elhelyezéséhez be kell mutatni a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 3.4. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése esetén – a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről.
18
Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában
3.5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból. 3.6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni: a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét. 3.7. Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban19 meghatározott dokumentációt. 3.8. Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt. 3.9. M = 1 : 20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. f) Az építési engedélyezési eljárások során az alábbi esetekben ki kell kérni a Magyar Geológiai Szolgálat véleményét: 1. négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú előregyártott, illetve vázas tartószerkezetek alkalmazása, 2. 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén, 3. minden esetben, amikor a lakosság, az önkormányzat vagy a tervezők kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlelnek. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeti előírásokat jelöli: Lk1000X4(B) Lk1000YX(B) Lk1000YY(B) Vt1000XX(B) Vt10007Y(B) Vt 711784(B) Vk1000XX(B) Vk1000YY(B) Vk1000ZZ(B) Vk100000(B) h) Az Lk1000X4(B) építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a lakóépületek legfeljebb 6 lakásosak lehetnek. 2. A zártsorú keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Telkenként csak egy épület helyezhető el. 5. Az elhelyezhető épület magastetős legyen, égetett agyagcserép héjazattal. 6. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 10,0 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet. i) Lk 1000YX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú–keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. A zártsorú hézagos beépítés esetén az oldalkert legalább 4,0 m lehet. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között tartandó a 4,0 m. 19
Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3-8. §-ában, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-ában
2. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 3. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. 4. Az elhelyezhető épület magastetős, cserépfedéses legyen. Torony, tetőfelépítmény esetén fém, ill. üveg fedés is alkalmazható. A tető hajlásszöge 38-45o között változhat. j) Lk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a zártsorú-általános építési helyen belül egy épület és zártsorúan helyezhető el. 2. Az épületet magastetős kialakítás esetén égetett cserépfedéssel kell fedni. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell megtartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 12,5 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 7,5 m. k) Vt1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan vagy hézagos zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserép-fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél általában legfeljebb 60%, a Király utca mentén és a Jókai térre néző teleknél legfeljebb 75%, saroktelkek esetében legfeljebb 80% lehet. 4. Zártsorúan elhelyezett épület esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 7,5 m. l) Vt10007Y(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 1000 m2 vagy annál kisebb telekterületű telken csak egy épület helyezhető el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserép-fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 4. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 5,5 m. m) Vt 711784(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: Az övezetben a telken elhelyezett épületfunkciók igényelte gépjármű-elhelyezési igényen túlmenően további legalább 150 gépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell. n) Vk1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető.
3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, udvaron a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. o) Vk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magastető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 9,5 m, udvaron legfeljebb 7,5 m. p) Vk1000ZZ(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 8,5 m. r) Vk100000(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben vallási célú épületek helyezhetők el, szabadonálló építési helyen belül. 2. Az épületek tetőkialakítása kialakult szerinti lehet, égetett agyagcserép, vagy fémfedéssel. 3. A legnagyobb megengedett beépítettség a meglévő érték. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatárok között, valamint két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság. s) A sajátos építési övezetekre vonatkozó közös előírások: 1. Nem műemléki épületekre, továbbá helyi (települési) értékvédelmi zónába eső épületekre önkormányzati szakbizottság kérésére is elrendelhető helyrehozatali kötelezettség. A helyrehozatali kötelezettségnek 3 éven belül eleget kell tenni. 2. Az építési övezetekben jelölt magas tető hajlásszög 38-45o-os előírását részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, ill. képviselet stílus alapján az alábbiak szerint kell differenciálni: 2.1. 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45o hajlásszög tartandó; 2.2. 1865-ös térképen nem regisztrálható (XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40o hajlásszög tartandó; 2.3. 1925-os térképen regisztrálható (XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszög tartandó;
2.4. Új beépítések, foghíjak tetőszerkezete 38-45o közötti hajlásszöggel alakíthatók ki. Lapos tető csak zöldtetőként létesíthető. A környezetet figyelembe véve, városképi szempontból a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként eltérő értékeket is meghatározhat. 3. A tetőszélesség új beépítésnél, utcai épület esetén (két szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 12,0 m, oldalhatáron vagy hátsó határon álló épületszárnynál (egy szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 9,0 m lehet. Meglévő, megmaradó utcai épülethez csatlakozó udvari szárny szélessége (traktusmélysége) az utcai épület szélességét nem haladhatja meg. 4. Az utcai oldalon csüngő eresz nem létesíthető. 5. Lapos tető újonnan csak kivételes esetben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalásával létesíthető. t) A közlekedési célú közterületek sajátos előírásai: 1. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők: - hirdető berendezések, - köztisztasággal kapcsolatos építmények, - szobor, díszkút, - távbeszélő fülke. 2. A tervben külön jelölt utak, terek felületét egyedi tervek alapján kőburkolattal kell kiépíteni. 3. A szabályozási tervben jelölt térszín alatti garázsokon kívül, igény esetén továbbiak is létesíthetők ha - megvalósulását régészeti leletek előkerülése meg nem akadályozza, - annak megvalósulása műemlékvédelmi értékeket nem veszélyeztet, - kialakítása során védett növényzet nem semmisül meg. 4. A térszín alatti garázsok felületét minden esetben kertészeti tervek alapján kell kialakítani, kiselemes térburkolattal illetve növényesítéssel. Kivételt azon térszín alatti garázsok jelentenek, melyek sportpálya alatt létesülnek. Itt a sportpálya visszaépítendő. 5. A tervezési területen OTÉK-ban meghatározott személygépkocsi parkolási igény a következőképpen biztosítandó: 5.1. Lakófunkcióhoz 100%-os ellátás biztosítandó, elsősorban telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. 5.2. Kereskedelmi szállásférőhelyek – szállodák, panziók stb. – legalább 80%os parkolási igénye biztosítandó elsősorban telken közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 20% Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában létesítendő. 5.3. Egyéb létesítmények parkolási igényének legfeljebb 20%-a biztosítható telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 80% vagy 100%-os parkolási igény Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában biztosítandó. 6. Az 5. pontba foglalt létesítmények engedélyezési kérelméhez mellékelni kell az egyéb területen elhelyezendő személygépkocsi parkolási igény biztosítására vonatkozó szerződést. 7. A parkoló megváltás összegéről külön önkormányzati rendelet intézkedik. 8. Az 5. pontba foglalt létesítmények esetén minden esetben biztosítani kell a tehergépjárművel történő megközelítési, rakodási lehetőséget. 9. Autóbusz várakozóhely a tervezési terület közvetlen szomszédságában biztosítandó, a terv határától számított legfeljebb 150 m-es távolságon belül 10. A szabályozási tervlapon jelölt többlet gépkocsi elhelyezési igény közhasznú vagy nem közhasznú célokat szolgál. A gépjármű tárolók építése egyrészt lehetőség, másrészt önkormányzati fedezet biztosítása esetén kötelezettség.
(3) PÉCS DONÁTUS ÉS KÖRNYÉKÉRE (D) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a)
A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékleten lehatárolt 3. jelű területre terjed ki.
b)
Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani.
c)
A tárgykörre vonatkozó jogszabályban20 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. a 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése, 2. reklám-hirdetés létesítése.
d)
Az építési engedélykérelemhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban21 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Településrendezési és Építészeti Tervtanácsának állásfoglalását, kivéve: 1.1. a c/1 pont szerinti építmények létesítésének 1.2. a bővítés nélküli korszerűsítés, felújítás esetét. 2. A tervezett állapotot [épület(ek), tereprendezés] a szomszédos telkekkel együtt bemutató fotómontázst minden olyan ingatlan esetében, amelynek átlagos lejtési viszonyai a 10%-ot meghaladják. 3. Helyszínrajzot kell készíteni: 3.1. minden olyan esetben, amikor a zónára előírt minimális zöldfelület nem biztosítható, 3.2. minden olyan telek esetében, amelynek lejtési viszonyai bárhol a 15%-ot meghaladják, 3.3. táji és vízügyi szempontból érzékeny területrészeken, 3.4. Lke jelű zónában, 3.5. a beépítésre nem szánt területeken bármilyen építési engedélykérelemhez. 4. Jegyző által engedélyezett Favédelmi tervet minden olyan építés engedélyezéséhez, amely meglévő – mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőjű fát is érint. Amennyiben az építési tevékenység során fa kivágás is szükséges, a favédelmi terv egyben fakivágási kérelem is. e) A c) pontban felsorolt további engedélyköteles építési munkák esetében az építési engedélyhez kell csatolni: 1. 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Reklám-hirdetés létesítése esetén M = 1 : 50-es méretben minden eltérő nézetet, 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének, elhelyezésének módjáról. f) Az a) pont alatt megjelölt területen 1. Az építési telek nem közterület felé eső határvonalain, terepszint felett csak áttört kerítés max. 2,5 m nagyságig vagy élő sövény létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető. A támfal és a kerítés alapozása során a felszíni vizek átvezetésére alkalmas folyókákról gondoskodni kell.
20
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában 21 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. és 17. §-aiban
2. Az építési telek közterület felé eső határvonalán, végleges kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető. A közterület rendezését megelőzően ideiglenes kerítés létesítése kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető. 3. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 4. Különálló gépjárműtároló csak támfal-garázsban létesíthető. 5. A közmű csatlakozási műtárgyakat a szabályozási előírásoknak megfelelően a szabályozási vonaltól számítottan az ingatlan területén kell elhelyezni. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk 21X74X(D) Lke41374Y(D) Lke41372Z(D) Lke41272Y(D) Lke412X21(D) Lke4127X3(D) Ki7000Y0(D) h) Az Lk 21X74X(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, a beépítési módot és az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet, kivéve szabadonálló beépítésnél, ahol legfeljebb 5,0 m engedélyezhető. 3. Az utcafronton magas tető létesíthető. A tető hajlásszöge 40-45o-os között engedélyezhető. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Héjalásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az épületek elhelyezhetők oldalhatáron álló, ikres ill. szabadon álló építési helyen belül. 5. előkert újonnan legalább 5,0m legyen. 6. hátsókert új beépítés esetén legalább 6,0 m. legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik 7. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. i) Az Lke41374Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m, nyeles telek esetén legfeljebb 5,5 m lehet. 3. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge utcafronton 40-45o, tömbbelsőben 3540o között változhat. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Hajlásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. j) Az Lke41372Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. A tető szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható.
3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy épület helyezhető el építési telkenként. k) Az Lke41272Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. Kivétel oldalhatáron álló épület elhelyezés és 1200 m2-nél kisebb teleknagyság esetén. Ez esetben nem lehet több mint 5,5 m. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o között legyen. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége ne haladja meg a 12,0 m-t. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, legyen kivéve, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Hátsókert nem lehet kevesebb, mint 12,0 m. 7. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. l) Az Lke412X21(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, kivéve az újonnan kialakítható építési telek nagyságát. 2. Újonnan kialakítható építési telek nem lehet kisebb, mint 1800 m2. 3. Magastető létesíthető, 35-40o-os tetőhajlással, cserépfedéssel. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 9,0 m lehet. m) A Ki7000Y0(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A meglévő épületekben csak idegenforgalmi, vendéglátó funkció helyezhető el. 2. Az építési telek legfeljebb 280 m2 mértékéig építhető be, de a beépítettség legfeljebb 7% lehet. 3. A tető héjalására csak cserép alkalmazható. n) Az Lke 4127X3(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, a beépítettség mértékét és a legkisebb telekszélességet kivéve. 2. A legkisebb telekszélesség 20 m 3. Az építési telek legfeljebb 160 m2 mértékéig építhető be. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 70%-os legyen. 5. Előkert újonnan 8,0 m legyen. Az Önkormányzat településrendezési és építészeti tervtanácsa állásfoglalása alapján ettől eltérő érték is meghatározható. 6. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o közötti tetőhajlással. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége nem lehet 12,0 m-nél több. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 7. Az épületek száma legfeljebb kettő lehet. o) Rendeltetési, ill. tereprendezési sajátos előírások: 1. A fő funkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, anyaghasználata, a fő funkciót tartalmazó épületével összhangban legyen.
2. A terepalakítás során rézsű vagy legfeljebb 2,20 m magas támfal létesíthető. 3. Amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a két-két támfal közötti felület legalább 60% növényborítottsággal alakítandó ki. 4. Egy telken belül az össz támfal magasság legfeljebb 10 m lehet. 5. A 1,5 m-nél magasabb támfalakon felületük legalább 60%-ában zöld-homlokzat létesítendő. 6. Meglévő utcafronti sövény kivágása esetén azt pótolni kell. 7. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem szűkítheti. 8. Telekhatártól való minimális telepítési távolságok: 8.1 sövény, cserje esetén: 1,0 méter 8.2 fa esetén: a fa 20 éves korban várható koronaátmérőjének 2/3 része 8.3 erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 m. p) A beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Az egészségügyi, turisztikai, oktatási rendeltetésű erdőben a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenésére, kikapcsolódására, testedzésére szolgáló építmények – sétaút, pihenőhely, tornapálya – továbbá a terv szerinti övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel oktatási-kutatási, egészségügyi-szociális, vendéglátó, szállásférőhely rendeltetésű épület is elhelyezhető. 2. Az erdőtelek területe tovább nem osztható. 3. Az erdőterületen létesíthető építmények a következő paraméterek betartása mellett engedélyezhetők: 3.1 előkert min. 15,0 m, 3.2 az építménymagasság legfeljebb 6,5 m magas lehet, lejtő felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. 4. A létesítendő épület engedélyezési tervéhez csatolni kell a Településrendezési és Építészeti Tervtanács véleményét is. r) A szabályozási tervlapon jelölt védett tájértékű területeken újonnan épületek nem helyezhetők el és 1,5 m-nél nagyobb bevágás és feltöltés nem létesíthető. A terület 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti lejtésviszonyokat megváltoztatni nem szabad. s) 40%-nál nagyobb lejtésű területrészeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. t) A településrész zöldfelületeinek védelme érdekében – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag jegyzői engedéllyel történhet. (4) PÉCS SZIGETI VÁROSRÉSZRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 4. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. b) Minden építési övezetre vonatkozó sajátos előírások. 1. Építési tevékenységet csak a beépítendő terület alápincézettségének vizsgálata után szabad kezdeni. Az ennek megtörténtét igazoló dokumentumokat az építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell. 2. A telkeken 1,5 m-nél nagyobb támfal, rézsű nem létesíthető. 3. Használatbavételi engedélyt kiadni csak az építési engedélyben előírt kertépítés befejezése után szabad. 4. Az egyes homlokzatokra számított építménymagasság külön-külön sem haladhatja meg az építési övezetre előírt maximum értéket.
d) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk2050X2(SZ) Lk20506Y(SZ) Lk2050XZ(SZ) Lk20506Y(SZ) Lk200052(SZ) Lk2000Y2(SZ) Ln70505X(SZ) Ln70105Y(SZ) Vt715XXX(SZ) Vt70507Y(SZ) Vt700060(SZ) Ki70005X(SZ) Ki70005Y(SZ) Ki70050(SZ) Kkö7118XX(SZ) e) A sajátos kisvárosias lakózónában a PÉSZ 6. § (2) bekezdésében felsorolt építmények közül: 1. nem helyezhető el termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, egyéb gazdasági építmény, 2. szálláshely szolgáltató épület csak 25 férőhelyes nagyságig helyezhető el. f) A sajátos nagyvárosias építési övezetekben: 1. Különálló új épülettel csak a 4324 hrsz-ú telek (Garay u.) építhető be, egyéb helyeken új épületek közül csak gépjárműtároló építhető, max. 4,0 m-es építménymagassággal. A gépjármű-tárolók tömbtelken történő elhelyezési lehetőségét elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni. 2. A PÉSZ 6. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. g) A sajátos településközponti vegyes építési övezetekben 1. a PÉSZ 7. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el sportépítmény, üzemanyagtöltő; 2. kettőnél több telek összevonásával járó építés esetén építési engedély csak jogerős elvi építési engedély alapján adható. h) Az Lk2050X2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építménymagasság 6.1. utcafronton legfeljebb 6,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető.
i) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 50%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 35%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építménymagasság 6.1. utcafronton legfeljebb 8,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 6.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető. j) Az Lk2050XZ(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2500 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet, de a beépített bruttó terület nem haladhatja meg a 250, ill.. 300 m2-t. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építmény magassága 6.1. utcafronton legfeljebb 9,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 6.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. k) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2000 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % és zöldfelületi fedettség a PÉSZ 2/b táblázat 6-os jelű kódja szerinti lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. Az építmény magassága 5.1. utcafronton legfeljebb 10,0 m, 5.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 5.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 6. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. l) Az Lk200052(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága 2.1. utcafronton legfeljebb 6,0 m, 2.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot. 4. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető.
m) Az Lk2000Y2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A beépítési mód: kialakult. 2. A lakótelkek legfeljebb 1000 m2-ig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 15%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építmény magassága a szomszédos épületekhez igazodó, de legfeljebb 6,0 m legyen. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető. Tetőtér beépítésnél utcafronton csak tetősíkban fekvő ablakok helyezhetők el. n) Az Ln70505X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága: 2.1. utcafronton legfeljebb 10,0 m, 2.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. o) Az Ln70105Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírását kel alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Újonnan csak gépjárműtároló építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot. 4. Magastető csak sátortetővel vagy kontyolt nyeregtetővel létesíthető elvi építési engedély alapján.
p) A Vt715XXX(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve 1.1. teleknagyságot, mely újonnan legalább 350 m2 legyen, 1.2. beépítettséget, mely legfeljebb 75% lehet, 1.3. zöldfelületi fedettséget, mely legalább 10% legyen, 1.4. az építmény magasságát, mely 1.4.1. a Kodály Z. utcai homlokzatokon és a 4823/31 hrsz-ú telek Barbakán tér felőli homlokzatán legfeljebb 12,0 m 1.4.2. a Barbakán tér felőli egyéb homlokzatoknál legfeljebb 10,0 m 1.4.3. az Attila utcai (és a Barbakánt tér 1-ig tartó beforduló) homlokzatoknál legfeljebb 7,0 m 1.4.4. az udvari homlokzatoknál legfeljebb 16,0 m legyen. 2. Az épületeket (az Attila utca felőli homlokzat kivételével) legalább 30o-os hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga csak cserép lehet. r) A Vt70507Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot, mely legfeljebb 8,0 m lehet. Az előírást minden homlokzaton külön-külön is meg kell tartani. 2. Az épületeket 35-45o közötti tetőhajlásszögű magas tetővel és cseréppel fedve kell kialakítani.
s) A Vt700060(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A meglévő irodaház földszintes toldaléka bontandó. Magastető, a jelenlegi építménymagasság növelése nélkül kialakítható és beépíthető. 3. A szabályozási tervlapon jelölt zöldfelületet meg kell tartani, azon belül építmény nem helyezhető el. t) A Ki70005X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak egészségügyi, illetve azt kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Új épületek építménymagassága legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terület legalább 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 5. Új épület vagy épületszárny építésére engedélyt adni csak a teljes területre készített közlekedési vizsgálat alapján lehet, melyben tisztázni kell a terület és az egyes épületek megközelítésének módját (gyalogos és gépjárműforgalom, dolgozó és látogató forgalom, mentő és tűzoltó járművek útja, stb.) és a gépjárművek elhelyezésének lehetőségét. A területen belül a gépjárművek elhelyezésére a felszíni parkoló mellett többszintes parkolóház, vagy mélyparkoló is építhető. u) A Ki70005Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben oktatási célú építmények és lakások helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Az építménymagasság: 3.1. az Attila u. 1. sz. alatti telken legfeljebb 8,0 m 3.2. az Attila u. 3. sz. alatti telken legfeljebb 7,5 m 3.3. egyéb helyen a jelenlegi építménymagasság lehet. 4. Az Attila u. 1. és 3. sz. alatti ingatlanok zártsorú beépítési móddal építhetők be, az utcával párhuzamos gerincű 35-40o közötti hajlásszögű magas tetővel. v) A Ki700050 (SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak strandfürdő-uszoda funkcióval összefüggő épületek helyezhetők el. Az uszodaszárny bővítésével egy időben legalább 75 férőhelyes parkolóház létesítéséről is gondoskodni kell. 2. Az építmények magassága a kapcsolódó épületszárnyakhoz illeszkedő legyen. z) A Kkö7118XX(SZ) Az övezet parkolóházak építésére kijelölt terület. Kialakításukat elvi építési engedéllyel kell tisztázni. zs) Egyéb sajátos előírások 1. Lakóterületen elhelyezendő nem lakáscélú építmény építési engedélyezési eljárásában az I. fokú építési hatóság környezeti hatásvizsgálat elkészítését írhatja elő. Ebben az új létesítményt vizsgálni kell a 1.1. meglévő művi értékekre hatása 1.2. meglévő táji, természeti értékekre hatása 1.3. közlekedés változásaiból eredő hatások 1.4. létesítmény működéséből eredő hatások szempontjából.
2. A forgalmi zaj elleni védelem érdekében 2.1. a József Attila utcában 2.2. a Szabadság úton 2.3. a Rákóczi úton 2.4. a Klimó utcában 2.5. a Kodály Zoltán úton 2.6. a Petőfi utcában és 2.7. a Hungária úton az utcafrontot érintő minden új beépítésnél, átalakításnál és felújításnál az MSZ 18151/1-82 jelű szabvány beltéri határértékeinek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során akusztikai számítással igazolni kell. 3. Építési, közmű- és útépítési munkák engedélyezéséhez – ha azok 15 cm törzsátmérőt meghaladó fát érintenek – favédelmi tervet kell benyújtani. 4. A védendő érték megőrzése érdekében az I. fokú építési hatóság a beépítettség mértékének 75%-ig történő növelésével és a gépjármű elhelyezési kötelezettségének 50%-os csökkentésével a telekre vonatkozó szabályozási előírásoktól eltérő szabályokat érvényesíthet – az OMvH és az illetékes tervtanács javaslata alapján. (5) PÉCS BUDAI VÁROS DÉL VÁROSRÉSZRE (BD) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 5. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Ln71274X(BD) Ln700040(BD) Lk2152X3(BD) Lk 5151X1(BD) Vt70507X(BD) Vt20507X(BD) Vk702090(BD) Vk7020XX(BD) Vk70209Y(BD) Vk70209Z(BD) Ki7129XX(BD) Gksz705073(BD) Gksz715565(BD) Gksz715755(BD) d) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetek közös előírásai: 1. Az épületekben a lakófunkciójú terület 1/3-át nem meghaladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek a szomszédos lakásokra nem zavaró hatásúak. 2. Az Lk2151X1(BD) építési övezetet kivéve, önálló épületben elhelyezhető a helyi lakosság alapellátását szolgáló, 300 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint az 1 pontban megfogalmazott feltételeknek is megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület. e) Az Ln71274X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot.
f) Az Ln700040(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. g) Az Lk2152X3(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 40%, sarokteleknél legfeljebb 75%. 3 .A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. h) Az Lk 5151X1(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % legfeljebb 75%. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. i) A Vt 20507X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. j) A Vt705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. k) A Vk702090(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. Terepszint alatti beépítés nem engedélyezhető. l) A Vk7020XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb az építési hely területe. 3. Építménymagasság legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. m) A Vk70209Y(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Építménymagasság legfeljebb 15,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. n) A Vk70209Z(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 16,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. o) A Ki7129XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb 35% lehet. 3. Építménymagasság legfeljebb 10,5 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. 5. A területen új épület és épület bővítés építésének engedélyezése csak a teljes területre készített, a beépítés rendszerét, az épülettömegek felső korlátját, a be
nem épített területek használatát, a gépjármű elhelyezést bemutató elvi engedély alapján történhet. p) A Gksz705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A terület elsősorban kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény, és a Zsolnay utcai front kivételével lakás. Nem helyezhető el egyházi, oktatási, művelődési, szociális, sport, egészségügyi létesítménye. r) A Gksz715565(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. s) A Gksz715755(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. t) Egyéb sajátos előírások: 1. A Zsolnay utcáról a Gksz705073(BD) építési övezet telkeire behajtó út kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telkeknek nincs másik utcára néző határa. 2. A Zsolnay utca Gksz705073(BD) építési övezet telkei előtti szakaszán leállósáv alakítandó ki a parkoló megváltások céljaira. 3. A közpark területeken épület nem helyezhető el. A jelölt építési hely közterület föléépítési szolgalmat jelent a csatlakozó telek számára. A talajfedettség nem haladhatja meg a 25%-ot, lombkorona fedettségének pedig el kell érnie a 35%-ot. 4. A területre eső rendeltetési zónát érintő távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során közterületre kell helyezni. 5. A telek területének 15%-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50%-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. 6. A telekterület 20%-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. 7. A parkoló állásokban 50% lombkorona-fedettséget kell biztosítani. 8. A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. 9. A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. 10. A Vk7020XX(BD), a Vk70209Y(BD) és a Vk70209Z(BD) építési övezetek telkeinek beépítését megelőzően az építészeti megoldás és a tervező kiválasztására az építtetőnek tervpályázatot kell lebonyolítani. A területre építési, elvi építési engedély csak eredményes tervpályázat szerint adható ki. Kivétel a rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős elvi építési engedély. 11. Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a Vk jelű építési övezetekben. A kertészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: 11.1. a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), 11.2. a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), 11.3. a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, 11.4. az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), 11.5. a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, 11.6. a tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, 11.7. a növényszintek meglévő és tervezett borítottságát, 11.8. a fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, 11.9. az esetleg szükséges fakivágási, valamint 11.10. műszaki leírást, amely a további tervezési szempontokat ismerteti.
12. A Farkas István, Alsóbalokány, Halász, Major és Zsolnay utak által határolt területen, valamint a Felsőbakolány utcától induló mélyvezetésű csatorna nyomvonalában a 45/1997. KTM rendeletben meghatározott eseteken túl is minden a teherhordó szerkezetet, vagy annak terhelését megváltoztató építési engedélyezési tervhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni. 13. A nem közterületre eső távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során az építtető költségére közterületre kell áthelyezni. (6) PÉCS TETTYE-HAVI HEGY VÁROSRÉSZRE (T) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 6. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §ában meghatározott engedélyköteles építési munkákon túl az alábbi építési munkák is csak engedéllyel végezhetők. 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. A Műemléki jelentőségű területbe (továbbiakban: MJT) és a Műemléki környezetbe (továbbiakban: MK) eső, védett területeken homlokzatszínezés, nyílászáró csere, redőny-, redőnyszekrény-, reklám-hirdetés-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezése felszerelése. 5. Egyéb utcai reklám-hirdetés – megállító tábla – elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelem tartalmi követelményei, feltételei. 1. Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban22 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1.1. Az illetékes tervtanács állásfoglalását, a 38. § előírásai szerinti témákban, ill. a jelen bekezdés c/4-7 pontjaiban felsorolt építmények és közterületek kialakítása esetén figyelembe kell venni. 1.2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) által elfogadott bontási dokumentációt az MJT és MK védettségű területeken. 1.3 A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében. 1.4 Tereprendezési tervet az Lke jelű építési övezetekben minden esetben, továbbá közterületeken. 2. A c) pontban építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: 2.1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 50-es méretarányú alaprajzot, legalább egy jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2.2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. A KÖH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti.
22
Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményeket, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban
3. A c/4. pont szerinti területeken, homlokzatot és tetőzetet érintő beavatkozás esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell: 3.1 Homlokzat színezésnél legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzati színtervet m = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel. 3.2 Nyílászáró cserénél M = 1 : 100-as méretarányú rajzot vagy fotót a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény, reklám-hirdetés, antenna, védőrács, riasztó, közműberendezések felszereléséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 4. Egyéb utcai reklám-hirdetés, megállító tábla elhelyezéséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból felvéve. Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna (adóantenna) a tervezési területen nem létesíthető. 6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó: 6.1. M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közműberendezések helyét. 6.2 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban23 meghatározott dokumentáció. 6.3. Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentáció. 6.4. M = 1 : 20-as méretarányú rajz az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. e) A Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalától szakvéleményt kell kérni az egyes építményekkel, építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás során az alábbi esetekben: 1. 6,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén, 2. 5,0 m-nél magasabb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, 3. 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén. f) Minden 2,0 m-nél nagyobb támfal építése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat alapján engedélyezhető. g) Használatbavételi engedély: 1. a szennyvízhálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztározó meglétének igazolásával adható, 2. a szennyvízhálózat kiépülése után csak a hálózatra való rácsatlakozással adható.
23
Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban
h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk3026XX(T) Lk1050XX(T) Lk2050XY(T) Lk2050YY(T) Lk2000ZZ(T) Lk2000ZY(T) Lke413721(T) Lk 500032(T) Lke50504X(T) Vk7000X3(T) Ki7000XX(T) i) Az Lk3026XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az építési telkek beépítettsége legfeljebb 250 m2 nagyságú beépítettségig, garázs célú hasznosítás esetén növelhető. 3. Telekosztás, telekhatár rendezés engedélyezhető. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 50% legyen. 5. Építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. Magastető nem létesíthető. 6. Az építési telken elhelyezkedő, közterületre nyíló garázsokat érintő mindenfajta építés, felújítás, átépítés, rekonstrukció engedélyezésének feltétele, azok egységes kapuzattal való ellátása, valamint a szerkezet fölött tetőkert létesítése. j) Az Lk1050XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2. 300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 +0,15(300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően 5.1. 450 m2-ig csak egy épülhet 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két épület. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó.
7. Építménymagasság 7.1. zártsorú épület elhelyezésénél legfeljebb 6,0 m 7.2. hézagos zártsorú, ill. oldalhatáron álló épület elhelyezésénél legfeljebb 7,0 m lehet. 8. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o közötti legyen. A tetőszélesség legfeljebb 9,0 m lehet. 9. Az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 10. Az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része az 1. sz. függelék szerint zöldfelületként beszámítható. k) Az Lk2050XY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1 300 m²,vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2 300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 + 0,15 (300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5. A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően 5.1. 450 m2-ig csak egy épülhet 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két épület. Épületenként legfeljebb négy lakás alakítható ki. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság 7.1. általában legfeljebb 5,5 m 7.2 Tettye u. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig 5,0 m lehet. 8. Újonnan előkert kialakítható. 9. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o között legyen. A tető szélesség legfeljebb 8,0 m lehet.
10. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 11. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 12. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. l) Az Lk2050YY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 250 m², vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 60% lehet 2.2. 50 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 60 + 0,15 (250-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 90%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5. A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) Kálvária, Majorossy Imre és Szikla utcák mentén zártsorú, ill. hézagosan zártsorú lehet. 4.6. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető. 5. A telkeken csak egy, legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el. 6. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel, 38-40o közötti tetőhajlásszöggel. A tető szélessége legfeljebb 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható.
m) Az Lk2000ZZ(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 650 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 50% lehet 2.2. 650 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 50+0,05(650-T) ahol a T = telekterület m2-ben A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken elhelyezhető épület száma teleknagyságtól függően 4.1. 450 m2-ig csak egy épület 4.2. 450 m2 felett több épület. 5. Ha mindkét oldalhatáron oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 6. Építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége az utcával párhuzamos gerincű tető esetén legfeljebb 10,0 m, utcára merőleges gerincű tető esetén 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. n) Az Lk2000ZY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 450 m² vagy, annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2. 450 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 45 + 0,10 (450 – T) ahol T = teleknagyság m2-ben A beépítettség nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma nem lehet kettőnél több. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Kivétel 5.1. a Majtényi u. 1-39. útszakasz Ny-i oldala, 5.2. és a Felsőhavi úttól keletre eső telkek, ahol legfeljebb 5,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható, égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége legfeljebb 7,0 m lehet. 7. Az övezetben a tetőfelületeken fém, műanyag, üvegszerkezetű tetőfelépítmény nem alkalmazható. 8. Az övezetben a tetőfelépítmények a tetővel azonos cserépfedést kaphatnak, elhelyezésük a következők szerint lehet: utcafronttól legalább 2,0 m-re helyezhető el tetőfelépítmény, innen tovább 6,0 m-es épülethosszonként legfeljebb egy tetőfelépítmény létesíthető.
9. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni, szabad végfalai, ha az saroktelek kontyolt kialakításúak is lehetnek. 10. Az övezet kertjei pihenőkertek legyenek (ld. I/1. sz. melléklet). 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt a legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. o) Az Lke413721(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek oldalhatáron állóan és ikresen helyezhetők el. 3. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 3.1. 720 m2-ig csak egy épület 3.2. 720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 4. Az előkert újonnan 8,0 m legyen. 5. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 6. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23.sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 7. Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. p) Az Lk 500032(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 2.1. 720 m2-ig csak egy épület 2.2. 720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 3. Az előkert újonnan 6,0 m legyen. 4. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 5. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 6. Csak olyan terepszint alatti építmény létesíthető, melynek nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségét. r) Az Lke 50504X(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A zártsorú-általános építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, hézagos zártsorúan és zártsorúan. 3. A telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma kettőnél több nem lehet. 4. Előkert újonnan sem létesíthető. 5. Az építménymagasság: 5.1. A Böckh J. u. és Hegyalja u. keleti oldala menti telkeken a Felsőhavi utcáig legfeljebb 6,0 m 5.2. a Hegyalja u. 122. sz. (16248 hrsz.), 116. sz. (16251 hrsz.), 114. sz. (16253/1 hrsz.), 108. sz. (16257 hrsz.), 106. sz. (16258 hrsz.), 68. sz. (16322 hrsz.), 64. sz. (16321 hrsz.), 52. sz. (16314 hrsz.) telkein legfeljebb 5,0 m, 5.3. egyéb területeken legfeljebb 7,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet.
7.
Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 8. A hézagosan zártsorú kapcsolatot biztosító építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. s) A Vk7000X3(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A kialakult beépítettség legfeljebb 10%-kal növelhető. Kivétel a Majorossy I. u. 36. (16962 hrsz.) telke, ahol a kialakult beépítettség legfeljebb 5%-kal növelhető. 3. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. t) A Ki7000XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az arborétum területén kutatással, oktatással kapcsolatos, a terület ellátását biztosító, valamint igazgatási építmény, a használó(k) számára legfeljebb egy lakás létesíthető. 3. Új beépítés a védendő Pintér villától jól elkülönítetten létesüljön. 4. A kialakult beépítettség legfeljebb 350 m2 bruttó alapterület mértékéig növelhető. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. u) A sajátos építési övezetek közös előírásai: 1. A kialakult állapotnak megfelelően lapos és magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb ± 5o-kal térhet el. Ezt fotómontázzsal igazolni kell. 2. A főfunkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, tömege, anyaghasználata, a főfunkciót tartalmazó épületével összhangban legyen, tömegarányait kövesse, annak építmény és gerincmagasságát ne haladja meg. 3. Tettye-Havihegy védetté nyilvánításáról szóló 1996. évi 68. számú önkormányzati rendelettel érintett telkek esetében a maximális beépíthető alapterületet a szabályozási tervlapon ábrázolt nem beépíthető telekrész figyelmen kívül hagyásával kell számítani. 4. Terepszint alatti építmény alapterületi kiterjedése legfeljebb a teleknagyság 10%ával haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. 5. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 6. Utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. Kapuzat közterület felé fa burkolatot kapjon. 7. Utcai homlokzaton műanyag nyílászáró, külső redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre. v) Beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Közlekedési célú közterületeken az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építményeken kívül elhelyezhetők még hirdető berendezések, közúti közlekedés várakozóhelyei, köztisztasággal kapcsolatos építmények, szobor, díszkút, távbeszélő fülke. 2. A szabályozási tervlapon jelölt 2.1. Zo jelű közparkokban építmények nem helyezhetők el 2.2. Z1 jelű közparkban a beépítettség mértéke 0,5% 2.3. Z2 jelű közparkban a beépítettség mértéke 2% lehet. 3. A Tettye téren, a városi főépítész által vezetett településrendezési és építészeti tervtanács véleménye alapján kivételesen elhelyezhető ideiglenes jellegű, szerelt szerkezetű építmény, meghatározott időre, az előírt beépítettséget meghaladó mértékben is.
(7) BF 210 M FELETTI TERÜLETEKRE (BF) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 7. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területeken az alábbi előírásokat is meg kell tartani: 1. a 40%-nál kisebb lejtésű építési telek területeken 1.1. 1,5 m-nél nagyobb bevágás, feltöltés nem létesíthető. A telkek 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, 1.2. a 40%-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. 2. A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett kertvárosi és hegyoldali kertes karakterbe sorolt (Lke4…) építési telkeken telkenként csak egy épület és legfeljebb két lakás létesíthető. 3. Az építménymagassági előírás a lejtős terepre tekintettel 1,0 m-rel túl léphető. 4. Új épület tetőszélessége a lejtő felőli oldalon nem lehet több mint 9,0 m. 5. A zöldfelületek védelme érdekében a mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak jegyzői engedéllyel történhet. 6. 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. 7. Egy telken belül az össztámfal magasság legfeljebb 6,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, ill. létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele. 8. A 210 Bf magasság hivatalos rögzítéséig, a szabályozási terven jelölt 210 Bf magassági határtól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatárai menti töréspontok egyike sem esik a 210 Bf magasságra, illetve a 210 Bf magasság fölé. PÉCSI IPARI PARK TERÜLETÉRE (IP) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 8. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Gksz711775(IP) Gksz711875(IP) Gksz711X55(IP) Ge711756(IP) Ge711X56(IP) d) A sajátos építési övezeteken belül a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell megtartani, kivéve az X-el jelölt telekméreteket. 1. A Gksz711X55(IP) építési övezetben az X kód legalább 20 000 m2 teleknagyságot és legalább 80 m telekszélességet jelent. 2. A Gip 711X56(IP) építési övezetben az X kód legalább 10 000 m2 teleknagyságot és legalább 60 m telekszélességet jelent. e) Minden építési övezeten belül 1. Az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél. 2. A hátsókert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, 6,00 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. 3. Az építési engedélyezési tervet geotechnikai dokumentációval kell megalapozni
f) A gazdasági célú építési övezetben 1. Az utca felőli telekhatárokon csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. 2. 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. 3. A tervezett gazdasági területen lévő – távlatban megszűnő – lakóépületeken karbantartási, állagmegóvási és – a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás, vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett – bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. 4. Nem helyezhető el: 4.1. egészségügyi, szociális épület, 4.2. roncsautó tároló és bontó telepek. g)
Az I. rendű közlekedési célú közterületek felé útról látható reklámfeliratokat csak építési engedély alapján szabad elhelyezni.
(9) PÉCS, BUZSÁKI IMRE ÚT KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 9. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A terület változatos geológiai felépítése és morfológiai jellege miatt az építési engedélyezési eljárás során 1. a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, Önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén; 2. területre vonatkozó földtani, talajmechanikai, geotechnikai adatokat a tárgykörről intézkedő rendelet24 alapján a Magyar Geológiai Szolgálattól adatszolgáltatásként meg kell kérni; 3. a talajvíz magas szulfáttartalma miatt a mélyépítési munkák tervezésénél, kivitelezésénél az agresszív hatást figyelembe kell venni. d) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg. e) A telekalakítással kapcsolatos sajátos előírások: 1. A tömbökre –amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási tervek készítendők. A telekalakítási tervet minden beruházási szándék előtt el kell készíteni. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. 2. A telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. f) Városépítészeti sajátos előírások: 1. A főútvonalak menti területekre csak városképi szempontból is igényesen kialakított építmények telepíthetők. 24
A Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok köréről és forgalmazásának rendjéről szóló 4/1997. (III. 5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendelet 3. §, valamint 1. számú melléklete szerint
2. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a főforgalmi, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. 3. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 4. Az utca felőli telekhatáron csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. g) Járművek elhelyezésével kapcsolatos sajátos előírások 1. A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére saját telken belül várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni. 2. A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. h) Zöldfelületek kialakításával kapcsolatos sajátos előírások: 1. A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni. A telekre előírt zöldfelület minden 150 m2-re számítva legalább egy darab nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább 40 darab lombhullató, vagy örökzöld cserje telepítendő. A telekre vetített zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §ában rögzített feltételek alapján. 2. A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára helyet kell biztosítani. 3. Az építési engedélyezési tervnek – a jelenlegi lejtési viszonyoktól függetlenül – tartozéka kell legyen a tereprendezési és kertépítészeti terv. 4. Közpark területre kertépítészeti terv készítendő. 5. Az új kialakítású utcákban az utcák mindkét oldali fásítását ki kell alakítani. i) Tűzvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások 1. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. j) Rendeltetéssel kapcsolatos sajátos előírások A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónában nem helyezhetők el: 1. egészségügyi, szociális épület, 2. roncsautó tároló- és bontó telepek, 3. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek telephelye, 4. önálló gépkocsijavító telepek. k) Környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások: 1. A beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján környezeti hatásvizsgálatokat és/vagy a környezetvédelmi munkarészeket, szakvéleményeket kell készíteni, melyeket az engedélyezési tervhez kell csatolni. 2. A főút melletti szakaszokon csak a közúti zajra nem vagy kevésbé érzékeny kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el.
(10)
PÉCS, NYÍL UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE, ILL. AZ ADY ENDRE UTCA KÖRNYÉKI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 10. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Telekmegosztások és összevonások nem engedélyezhetők. Kivéve a 2000 m2-t meghaladó telkeket. A telek területébe nem számít bele a szabályozási tervlapon jelölt általános előírásoktól eltérő hátsókert területe. d) Kisvárosias lakózónán belül telkenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló egy lakóépület építhető. e) Vegyes zónákban újonnan csak olyan közösségi célú építmények helyezhetők el, ill. újonnan csak olyan funkciók alakíthatók ki melyekhez 4-nél több gépkocsi elhelyezési igény nem tartozik. f) Saroktelkek és zártsorú beépítési mód esetén a beépítettség mértéke a 2/b táblázattal szemben a kódszám szerinti értéket további 10%-kal haladhatja meg. g) A kódszám szerinti építménymagasságot az alábbi előírások megtartásával kell alkalmazni: 1. a Nyíl utcával, valamint az Antónia utca Nyíl utca és Mecsek utca közé eső déli oldalával határos homlokzatokon a kódszám szerinti magasságok új épületeknél, ill. bővítésnél 1,0 m-rel kell csökkenteni, 2. a Nyíl köz észak- déli vonalával határos homlokzatokon új épületeknél, ill. bővítéseknél 2,0 m-rel kell csökkenteni. (11)
PÉCS SZIGETI ÚT – ACSÁDY IGNÁC UTCA – STADION UTCA – SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (ST) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 11. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A Ki 711848 (St), valamint a Ki 711856 (St) építési övezetekben a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Szigeti út menti épületek út menti homlokzata csak 8,0 m lehet. (12)
VÁROSKAPUK ÉS VÁROSRÉSZKÖZPONTOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
A sajátos előírások a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 12. jelű területre terjed ki. Az e pontban lehatárolt területen építést engedélyezni csak a városkapu, ill. a városrészközpont területére kiterjedő elemzéssel igazolt elvi építési engedélyt követően lehet. Elvi építési engedély keretében kell tisztázni a PÉSZ és szabályozási terven túli további építési követelményeket. Elvi építési engedélyt az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet.
(13)
I. RENDŰ NEM GYŰJTŐÚT BESOROLÁSÚ KÖZTERÜLETTEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) A sajátos előírások hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 13. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni. c) A közhasználatú épületrészek és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. d) Közterületekről kisgarázs közvetlenül nem nyitható. Épületenként egy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása legfeljebb 4,0 m lehet. e) Homlokzatok karakterét megváltoztató színezés, hőszigetelés, 4 m2-t nem meghaladó reklámok, információs táblák elhelyezése csak építési engedélyek alapján végezhető. (14)
I. RENDŰ GYŰJTŐUTAKKAL ÉS II. RENDŰ KÖZTERÜLETEKKEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 14. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén közterületről telkenként legfeljebb kettő kisgarázs nyílhat vagy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása kisgarázsonként legfeljebb 4,0 m széles lehet. (15) SIKLÓSI ÚT-FELLBACH UTCA-SZTÁRAY MIHÁLY ÚT-AIDINGER JÁNOS ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK. a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 15. jelű területre terjed ki. b) A szabályozási terv a területen a Vt715777(M) sajátos építési övezetet jelöli Az övezetben a 3. sz.-ú táblázatokban meghatározott kódok szerinti előírások érvényesek, kivétel a zöldfelületi fedettség. A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 20%, és figyelmen kívül hagyható a 20 m² zöldfelület lakásonkénti előírása. c) Az előírások szerint szükséges gépjármű-elhelyezési lehetőség 25 %-át közterületen is ki lehet alakítani. (16)
PÉCSI VÍZ MENTI BŐRGYÁRI IPARTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE HRSZ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 16. jelű területre terjed ki b) Az a) pontban lehatárolt területen a PÉSZ 27.§ (1) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. (17) PÉCS, HÍRD 48482 HRSZ TELEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
A telken az építés feltétele a környezetkárosítás mértékét feltáró szakvélemény készítése.
V. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK 40. § A rendelet alkalmazása tekintetében: - Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. - Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. - Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva. - Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építési előírások paraméterei alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: 1. belvárosi 2. városi zárt 3. társasházas 4. hegyoldali kertes 5. szabályos kertes 6. átalakuló falusias 7. egyéb zónacsoportok. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. - Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. - Építmény-szintterület: nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe. - Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai a szerint különböztethetők meg, hogy a települési értékvédelemre, vagy a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. - Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább3,0m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. - Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket (lásd a fogalom meghatározást). - Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. - Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelmény. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét. Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 12. § (2) bekezdés b) pontja a korlátozás mértékét az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza. Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.) Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. A nem központi települési terület az ezen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. Mecsek lejtői: a 6. sz. főúttól északra eső beépítésre szánt területek. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel - vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli -, területe, kivéve a terepszint alatti helységek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helységek területét az összes nettó szint területbe be kell számítani. Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m. Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi
-
-
-
-
-
-
-
pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok - vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, - vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak. A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg: - szabadonálló-általános - szabadonálló-telepszerű. A szabadonálló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadonálló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a PÉSZ, a Pécsi Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási tervbe tartoznak a zóna tervlapok és a szabályozási tervlapok. A szabályozási terv a PÉSZ (Pécsi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része. Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, ill. létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. Tetőszélesség: Az épület tető alaprajzi kontúrjának lejtő felőli hossztengelyére (a rétegvonalak esésvonalára) állított merőleges vonal menti legnagyobb szélessége. Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen PÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége. Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével).
- Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. - Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: - zártsorú-általános - zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki. A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével. - Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. A zónák közül a beépítésre szánt területekre eső rendeltetési zónák és építési zónák összemetszésével (egymásra vetítésével) alakulnak ki a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti építési övezetek. A beépítésre nem szánt területekre eső rendeltetési zónák a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti övezetek. - Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás érvényességi területét rögzítő tervlap. A RENDELET MELLÉKLETEI 41. § (1)
Zóna tervlapok 1/a-b sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3/a-f sz. mellékletek:
(2)
Szabályozási tervlapok 20. sz. melléklet: A települési területen kívüli területek szabályozási tervlapjai 21. sz. melléklet: A települési terület szabályozási tervlapjai 22. sz. melléklet: A sajátos előírások területeinek szabályozási tervlapjai
(3)
23. sz. melléklet:
A zöldfelületi fedettség számításnál figyelembe vehető előírások
(4)
24. sz. melléklet:
Út-mintakeresztszelvények
Belterület-nem belterület, Beépítésre szánt – nem szánt terület Rendeltetés Építés-karakter, építés-kialakult/nem kialakult, építés-beépítési mód/telekméret, építés-beépítettség, építésépítménymagasság, építés-közös előírások 4. sz. melléklet: Zaj- és rezgésvédelem 5. sz. melléklet: Levegőtisztaság-védelem 6/a-c sz. melléklet: Települési értékvédelem, Régészeti védelem I., II., III. 7/a-b sz. melléklet: Táj- és természetvédelem, NATURA 2000 területei 8. sz. melléklet: Bűzös, fertőzésveszélyes telephely védőterülete 9. sz. melléklet: Vasút védőterülete 10. sz. melléklet: Közmű védőterülete 11. sz. melléklet: Országos közút védőterülete 12. sz. melléklet: Tömbfeltárás miatti korlátozás 13. sz. melléklet: Elővásárlási jog érvényesítése 14. sz. melléklet: Beültetési kötelezettség 15. sz. mellékletek: Alábányászott terület miatti korlátozás 16/a-b sz. melléklet: Vízbázisvédelmi korlátozás I., II. 17/a-b. sz. melléklet: Felszínmozgás veszély miatti korlátozás I., II. 18. sz. melléklet: Bonusz előírások 19/a-d sz. mellékletek: Sajátos általános előírások I., II., III., Sajátos építési övezetek
Záró rendelkezések 42.§ /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/2006. (05. 05.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. A 29/2004. (11. 26.) számú rendelet rendelkezéseit 2004. december 15. napjától, – az építtető kérésére az ekkor már folyamatban lévő ügyekben is – míg a 48/2005. (11. 29.) számú rendelet rendelkezéseit 2005. december 15. napjától kell alkalmazni. /2/ E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A /4/ bekezdés rendelkezéseit a 48/2005. (11. 29.) számú módosító rendeletben foglaltaknak megfelelően 2005. december 15. napjától, az /5/ bekezdés rendelkezéseit 2006. május 15. napjától kell alkalmazni. /3/ Ha az ügyben jogerős és végrehajtható építésügyi határozat van és az építtető a határozat módosítását kéri vagy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújt be, a kérelem akkor engedélyezhető, ha a módosított épülettömeg nem nagyobb a korábban engedélyezettnél. A kérelem elbírálása során e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. /4/ A PÉSZ rajzi mellékletét képező PSZT (41.§) a 48/2005. (11. 29.) számú módosító rendeletnek megfelelően a jelen rendelet 1/a, 1/b, 2, 3/a, 3/b, 3/c, 3/d, 3/e, 3/f, 6/a, 6/b, 6/c, 7/a, 7/b, 9, 11, 13, 14, 15, 16/a, 16/b, 17/b, 19/c, 19/d, 20, 21, 22, 23 számú mellékleteiben foglaltak szerint módosul. /5/ A PÉSZ rajzi mellékletét képező PSZT (41.§) Pécs, Uránvárosi autóbusz állomás és környéke, valamint Pécs, Nevelési Központ tömbje területére vonatkozóan a jelen rendelet 21. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
Dr. Kunszt Márta s.k. alpolgármester
Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2006. június 22-i. ülésén. Kihirdetve: 2006. június 30. napján.
Dr. Papp Judit s. k címzetes főjegyző
23. sz. melléklet: A zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető előírások Többszintes növényállomány létesítése esetén a szintszámnak megfelelően az építési zónában előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10%-ával csökkenthető. A többszintes növényállomány elfogadható zöldfelületi minimumértékei (OTÉK, ÉTKjegyzet): A területre előírt zöldfelület minden 150 m2-ére számítva három szintesnek minősül, ha - legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget nevelő lombos fa - legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje a többi, nem burkolt felületen gyep, vagy talajtakaró telepítése történik. Tetőkert, ill. zöldfelület alatti építmények létesítése esetén az építési övezetekben előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. a zöldfelületek alatti építmények összterületéből zöldfelületként számítható értékek: Az épített szerkezet feletti termőföldterítés vastagsága
A telepítendő növényállomány szerkezete
20-40 cm
egyszintes, gyepszinten borított kétszintes: gyepszinten zárt, cserjeszinten legalább 60%-ban zárt kétszintes: gyepszinten és cserjeszinten zárt háromszintes telepítés, 100 m2-enként min. 1 db fa telepítésével
41-60 cm 61-100 cm 100 cm felett
A tetőkert, ill. zöldfelület alatti építmény összterületéből zöldfelületként számításba vehető 25% 35% 45% 75%
Zöldfelülettel befuttatott homlokzat 6,0 m magasságig, felületének 25%-ával beszámítható a z előírt minimális zöldfelületi fedettségbe, ha a kúszó kapaszkodó növények telepítési távolsága legalább 4,0 m.
