1 Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008.(II.28.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
(egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§.(1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban (Szt.) 25.§.(3) bek., 26.§., 92.§.(1)-(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következőket rendeli el.
I. fejezet A rendelet célja és hatálya 1.§. A rendelet célja, hogy Vaszar Község Önkormányzata - lehetőségeihez igazodvamegállapítsa a szociális rászorultságtól függő szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. 2.§. A rendelet hatálya az Szt. 3. §-ában foglaltak alapján kiterjed: a./ Vaszar község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező, a letelepedési engedéllyel rendelkező, az illetékes magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, valamint a Szt. által meghatározott ellátások esetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira, továbbá b./ 1hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül a Szt-ben szabályozottak szerint az Önkormányzat átmeneti segélyt nyújt annak a rászoruló személynek, akinek életét vagy testi épségét a késedelem veszélyeztetné. c./2 3.§. 3 (1) Az ellátások iránti kérelmet Vaszar-Gecse Községek Körjegyzősége Hivatalában lehet benyújtani, vagy postai küldeményként feladni. (2) Az ellátásokat a Körjegyzőség Hivatalán ügyfélfogadási időben rendelkezésre álló, vagy a www.vaszar.hu honlapról letöltött formanyomtatványon is lehet kérelmezni. (3) E rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell saját, valamint – ellátási formától függően – a családjában, vagy háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell, ahhoz csatolni kell: a./ igazolást a kérelmező saját, valamint a háztartásában életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók adatairól, jövedelmi viszonyairól /továbbiakban: családi jövedelem/ b./ igazolást a fizetett, illetve kapott tartásdíjról 1
Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől Hatályon kívül helyezte 17/2009.(XII.19.) rendelet 2010. január 1-jétől 3 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 2
2 c./ a jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel d./ családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás a tanulói illetve hallgatói jogviszonyról e./ a rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat. Szociális ellátások esetén csatolni kell továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat. (5) A SZT-ben szabályozott ellátásoknál a jövedelemszámításnál irányadó időszakot az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése szabályozza. Támogatások együttfolyósításának szabályai4
3/A. § (1) Egy naptári évben egy háztartásban élő személyek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és átmeneti segélyt legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást vagy átmeneti segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás óta 60 nap eltelt, kivéve ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (3) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor a (2) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 3 alkalommal lehet megállapítani. (4) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor a (2) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani. (5) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában háromféle rendszeres ellátásban részesül, akkor a (2) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani. A (3)-(5) bekezdések alkalmazásánál rendszeres ellátásnak minősül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a lakásfenntartási támogatás és az aktív korúak ellátása. 4.§. (1) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak. (2) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen együttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét - a rászorultságot egységben kell vizsgálni. Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit. 5.§. (1) Nem nyújtható szociális ellátás - a Szt-ben kötelezően előírtakat kivéve - annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn. 4
Beiktatta 17/2009.(XII.19.) rendelet 2010. január 1-jétől
3 (2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre - a kérelmet el kell utasítani. (3) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata (4) Az ápolási díjat, a rendszeres szociális segélyt és az időskorúak járadékát utólag minden hó 5-ig kell folyósítani. (5) Az átmeneti segély – legkésőbb a megállapítást követő 10 napon belül kerül kifizetésre. 6.§. Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik - a változás időpontjától a jegyző gondoskodik megállapított rendszeres pénzellátások új összegének folyósításáról. 6/A. § 5 (1) Létfenntartási gondnak tekintendő e rendelet vonatkozásában különösen: - a megfelelő élelmezés hiánya - a lakhatás elvesztésének veszélye - a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye - a megfelelő ruházkodás hiánya - ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására. (2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívül élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában: a.) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerülnek b.) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűncselekmény áldozata lett c.) lakásfenntartási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett d.) közgyógyellátási igazolványra nem jogosult a kérelmező, de gyógyszerköltségét nem képes elviselni e.) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik f.) Az a)-g) pontban meghatározott esetekben a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (pl. orvosi igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, tb. szerv igazolása, díjhátralékról szóló igazolás) II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 7.§. A pénzbeli ellátások formái: a) 6aktív korúak ellátása b) időskorúak járadéka c) lakásfenntartási támogatás d) temetési segély e) ápolási díj f) átmeneti segély
5 6
Beiktatta 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől módosította a 6/2009.(IV.03.) rendelet, hatályos 2009.04.03-ától
4 Aktív korúak ellátása7 8. §8 (1) A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). (2) Az (1) bekezdésben foglalt személy az együttműködés keretében köteles: a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálatot. b) a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni c) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni (3) A Családsegítő Szolgálat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. 9. §9 (1) A beilleszkedést segítő programok típusai: a. Munkaképesség javító programok: munkára és pályára állítási, pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok b. Egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek c. Közösségi szakmai programok d. Csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning e. Tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógia, pszichológiai, rehabilitációs (2) A Családsegítő Szolgálat az általa szervezett, beilleszkedést segítő programokról, a programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 munkanappal írásban értesíti. 10. §10 (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha a. a 8. § (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, b. a 9. § (1) bekezdésben meghatározott programban kettőnél több alkalommal nem vesz részt és az önhibáján kívüli mulasztását 8 munkanapon belül nem igazolja, c. a keresőtevékenység folytatását annak megkezdésétől számított 15 napon belül nem jelenti be, d. a rendszeres szociális segély felülvizsgálatában nem működik közre.
7
módosította a 6/2009.(IV.03.) rendelet, hatályos 2009.04.03-ától módosította a 6/2009.(IV.03.) rendelet, hatályos 2009.04.03-ától 9 módosította a 6/2009.(IV.03.) rendelet, hatályos 2009.04.03-ától 10 módosította a 6/2009.(IV.03.) rendelet, hatályos 2009.04.03-ától 8
5 11.§ 11 Időskorúak járadéka 12.§. (1) Az Szt. 32/B-D §-ában szabályozott időskorúak járadéka iránti kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik. (2) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Lakásfenntartási támogatás 13. §. (1) A normatív lakásfenntartási támogatás biztosítása az SzT 38.§ (2)-(4), (6)-(8) bekezdései alapján történik. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére a lakásfenntartási támogatása az SzT 38. § (5) bekezdése alapján történik. 14. § 12 (1) A képviselő-testület Szt. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakon túl helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg, melyet önálló ellátásként nyújt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat önálló ellátásként nyújtja. Helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek nyújtható, aki a. nem jogosult normatív lakásfenntartási támogatásra, továbbá b. akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek, és c. a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át d. a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi jövedelmének 30 %-át eléri, és e. lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek. (3) Vaszar község önkormányzata a helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság mértéke azonos az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott elismert lakásnagysággal. (4) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás megállapításánál az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség azonos az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeggel. (5) A helyi lakásfenntartási támogatást minden év január 1-31. és július 1-31 közötti időszakban lehet igényelni. A benyújtási határidő jogvesztő. A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság időtartama 12 hónap. A kérelmet évente meg kell újítani. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás összege havi 2.500. (7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a. a 3.§ (2) bekezdés a), b) pontjában foglalt igazolásokat, továbbá b. bérlemény esetén a bérleti szerződést, c. közüzemi díjakról a szolgáltatást végző szerv által kiállított számlát a megelőző 12 hónapra vonatkozóan d. fűtési költségekről igazolást számlákkal a megelőző 12 hónapra vonatkozóan 11 12
hatályát vesztette 2009.04.03-ától, hatályon kívül helyezte a 6/2009.(IV.03.) rendelet Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől
6 e. pénzintézeti igazolást lakáscélú kölcsöntörlesztés havi részletéről a megelőző 12 hónapra vonatkozóan. (8) A megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza 15.§. (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban. (2) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint alaposan feltételezhető, hogy a támogatásban részesített személy a támogatás összegét nem rendeltetésének megfelelően használná fel, vagy kérelmében kéri, úgy - a Képviselő-testület döntésének megfelelően - a támogatás természetben is folyósítható úgy, mint: lakbér fizetéseket a bérbeadóhoz, illetve lakossági folyószámlára, lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztéseket a pénzintézethez, stb. Temetési segély 16.§. (1) 13Temetési segélyben részesül az a hozzátartozó, illetve az a személy, aki a temetés költségeit viselte – annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, amennyiben: a.) Az eltemettető vaszari lakos volt és b.) Családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg b.a.) teljesen egyedül élő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát b.b.) egyéb esetben a mindenkori öregségi nyugdíj 250 %-át. (2) A temetési költség helyben szokásos legkisebb mértéke 150.000,- Ft-ban kerül meghatározásra. (3) 14A temetési segély összege a.) egyedül élő esetén, ha a havi jövedelem a.a.) nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át 25.000,- Ft a.b.) a nyugdíjminimum 151 %-a és 225 %-a között van 20.000,- Ft a.c.) a nyugdíjminimum 226 %-a és 300 %-a között van 15.000,- Ft. b.) egyéb esetben, ha az egy főre jutó jövedelem b.a.) nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét 25.000,- Ft b.b.) a nyugdíjminimum 101%-a és 175 %-a között van 20.000,- Ft b.c.) a nyugdíjminimum 176 %-a és 300 %-a között van 15.000,- Ft. (4) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell az R 3.§.(2) foglaltak mellett a kérelmező nevére kiállított temetési költségeit igazoló számlá(ka)t. (5) 15A temetési segély megállapításának, folyósításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza. Szociális kölcsön 17.§. (1) Vaszar Község Önkormányzata kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti azt a személyt, akit (illetve akinek családját) hirtelen súlyos betegség, elemi kár ért, illetve közeli hozzátartozója eltemettetése miatt időlegesen létfenntartási gondokkal küzdő személyt. (2) Létfenntartási gondokkal küzdőnek az (azok) tekinthetők, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg: a.) Teljesen egyedülélő 16 személy esetében a nyugdíjminimum 250 %-át 13
Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 15 Beiktatta 13/2009.(IX.03.) hatályos 2009.09.03-tól 14
7 b.) Egyéb esetben a nyugdíjminimum 200 %-át (3) 17A szociális kölcsön megállapításának, a kölcsönszerződés (19. § (1) ) megkötésének hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza. 18.§. A szociális kölcsön legmagasabb összege nem haladhatja meg a 60.000,- Ft-ot. 19.§. (1) A kölcsön kedvezményezettjével szerződést kell kötni. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell: - a kölcsön összegét - a fizetési feltételeket - a havi részlet mértékét - a behajtás módját nem fizetés esetére (2) A kölcsönt 12 havi egyenlő részletben kell visszafizetni minden hónap 15. napjáig. A kölcsön törlesztését a felvételt követő 4. hónaptól kell megkezdeni. (3) Amennyiben a kötelezett a részletet egymást követő 2 hónapon át nem fizeti meg, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és ezt követően a kölcsön vissza nem fizetett része 15 napon belül egy összegben megfizetendő. (4) A kölcsönt felvevő a részletfizetési kedvezmény megvonását követően az önkormányzattól semmilyen támogatásban nem részesülhet, míg visszafizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget.18 Ápolási díj 20.§. (1) Az Szt. 41. § (1) bekezdés szerinti, valamint 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat a jegyző állapítja meg. (2) 19Az Szt. 43/B. §-ára figyelemmel a képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak személynek is, aki a. 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy b. a személy ápolása házi segítség nyújtás keretében nem oldható meg c. a gondozás más módon nem oldható meg, és d. az ápoló munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe munkáltatójától, vagy emiatt szüntette meg munkaviszonyát, és e. a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, és f. 20a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg. (3) 2122A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a. (4) 23A (2) bekezdésben meghatározott ápolási díj iránti kérelemhez a 3.§.(3)-(4) foglaltakon túl mellékelni kell 16
Vö. SzT 4.§ (1) bek. e) pont Beiktatta 13/2009.(IX.03.) hatályos 2009.09.03-tól 18 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 19 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 20 módosította a 6/2009.(IV.03.) rendelet, hatályos 2009.04.03-ától 21 Vö. Szt. 44. §. (1) bekezdés c) pontja 22 Módosította a 14/2008.(XII.18.) rendelet, hatályos 2009. január 1-jétől 23 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 17
8 a. a fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést, munkaviszony ezen okból történő megszüntetéséről szóló igazolást és b. a Gondozási Szükségletet Vizsgáló Szakértői Bizottság gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló szakvéleményét, mely kimondja, hogy a tartósan beteg személy ápolása házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg. Átmeneti segély 21.§. (1) Az önkormányzat átmeneti segélyben részesítheti a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg: a.) Teljesen egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, b.) Egyéb esetben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, (2) Különösen azokat kell az (1) bekezdés szerinti személyeknek tekinteni, akik: a.) Önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról – önhibájukon kívül – más módon nem tudnak gondoskodni, vagy b.) Alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség vagy elemi kár miatt anyagi támogatásra szorulnak. 24 (3) Az átmeneti segély megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza (4) 25Ha a családban kiskorú gyermeket nevelnek, akkor nem átmeneti segélyt, hanem a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani. 22.§. (1) 26Az átmeneti segély alkalmankénti összege: a.) egyedül élő esetében: 8.000,- Ft b.) 2-3 személy esetében: 9.000,- Ft c.) 4 személy esetében: 10.000,- Ft, mely minden további 1 fő után 1.000,- Ft-tal emelkedik, de a 12.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. (2) 27Rendkívüli élethelyzetben – amennyiben a 21.§.(1) bekezdés alapján nem jogosult átmeneti segélyre, - naptári évenként egy alkalommal támogatásban részesíthető az a személy is, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a.) teljesen egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj 225 %-át, b.) egyéb esetben az öregségi nyugdíj 175%-át. 28 (3) Az átmeneti segély összege a.) egyedül élő esetén 12.000,- Ft b.) 2-3 személy esetében 14.000,- Ft c.) 4 személy esetében 16.000,- Ft, mely minden további 1 fő után 1.000,- Ft-tal emelkedik, de a 20.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. (4) Elemi kár esetén e támogatás jövedelemhatárra tekintet nélkül adható egy naptári éven belül egy alkalommal, mértéke nem haladhatja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 250 %-át.
24
Beiktatta 13/2009.(IX.03.) hatályos 2009.09.03-tól Beiktatta 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 26 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 27 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 28 Módosította 17/2009.(XII.19.) rendelet, hatályos 2010. január 1-jétől 25
9 III. fejezet A természetben nyújtott szociális ellátások 23.§. A természetben nyújtott szociális ellátások formái: a.) természetben nyújtott átmeneti segély b.) köztemetés c.) közgyógyellátás d.) rendszeres szociális segély az Szt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén Természetben nyújtott átmeneti segély 24.§. (1) Az átmeneti segély és a rendszeres szociális segély természetben is nyújtható, - melynek formái: - tankönyv, illetve füzetcsomag - tartós élelmiszer - gyermekintézmények térítési díjának fizetése, illetve ahhoz történő hozzájárulás, - tüzelő támogatás - közüzemi díjak kifizetése, illetve ahhoz történő hozzájárulás - étkeztetés térítési díjának fizetéséhez történő hozzájárulás. Átmeneti segély esetében biztosítható még gyógyszertámogatás is. (2) A segély természetbeni formában történő nyújtása esetén a támogatást megítélő határozatban erről rendelkezni kell Köztemetés 25.§. Az Szt. 48. §-a szerinti köztemetést a polgármester rendeli el. Közgyógyellátás 26.§. (1) Az Szt. 50. § (3) bekezdése alapján szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásai csökkentése érdekében méltányossági alapon közgyógyellátási igazolvány biztosítható. Szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki az alábbi feltételeknek megfelel: az egy főre jutó havi (családi) jövedelem nem haladja meg: - egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 200 %-át, egyéb esetben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, és havi rendszeres gyógyító ellátásának a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %át eléri. 27.§. (1) A közgyógyellátás iránti kérelemhez a 3.§./2/ bekezdés a.,b./ pontjaiban foglaltakon túl csatolni kell 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendeletben meghatározott mellékleteket. IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 28.§. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formái:
10 a) szociális étkeztetés b) családsegítés c) házi segítségnyújtás. Szociális étkeztetés 30.§. (1) Az Szt. 62. §-ában meghatározott személyek részére szociális étkeztetést biztosít az önkormányzat. (2) A szociális étkeztetési igény kérelemre, vagy hivatalból indul. 31. § (1) Szociális étkezésre jogosult az, aki a. 29A 65. életévét betöltötte vagy b. fogyatékos vagy c. állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A (2) bekezdés b. és c. pontjára vonatkozóan háziorvosi igazolás becsatolása szükséges. (3) 30A szociális étkezés megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza. 32.§. (1) A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Szt. 115. § (1) bekezdése alapján történik. (2) Az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg: az e §. (1) bekezdésében foglalt intézményi térítési díj összegét, valamint az igénybevevők által fizetendő térítési díjat. Családsegítés 33.§. A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az Önkormányzat a Pápai Többcélú Kistérségi Társulása útján látja el. Házi segítségnyújtás 34.§. Az Önkormányzat házi segítségnyújtásról a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás keretében gondoskodik Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 35. § Az önkormányzat az Szt. 65. §-ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el. V. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések
29 30
Módosította 11/2008.(VI.28.) rendelet, hatályos 2008. július 1-től Beiktatta 13/2009.(IX.03.) hatályos 2009.09.03-tól
11 36.§. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadóak. 37.§. (1) E rendelet 2008. március 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vaszar Község Önkormányzatának 16/2005.(X.27.), 1/2006.(II.16.) 9/2006.(IV.24.) 13/2006.(IX.01) 2/2007.(II.16.) rendeletei (3) A rendelet végrehajtásáról a polgármester gondoskodik. Vaszar, 2008. február 27. Varga Péter polgármester
Pfilfné Bagics Judit körjegyző
A rendelet kihirdetve: Vaszar, 2008. február 28. Pfilfné Bagics Judit körjegyző
