I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
TARTALOM
Szöveges munkarészek:
I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A tervezési területen biztosítandó környezeti feltételek VI. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények VII. Záró rendelkezések
Rajzi munkarészek: Szabályozási terv ( 1 - 10 szelvény. ) ( Az egyeztetési anyagokhoz kicsinyített térképek mellékeltek)
M=1:1 000
2
Budapest, 1998.
3
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 21/1999./X.22./.sz. r e n d e l e t e Csepel-Szigetszentmiklós „KAVICSBÁNYA-TAVAK” HELYI ÉPíTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ========================================= Szigetszentmiklós város önkormányzat képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban foglaltaknak megfelelően, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet) alkotja és jóváhagyja a szabályozási tervet és annak kötelező alkalmazását elrendeli:
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet területi hatálya 1. §. (1)
E rendeletbe foglalt helyi építési szabályzat hatálya Szigetszentmiklós külterületi részén a “Kavicsbánya-tavak”, azaz a Csepeli út melletti területre, É-i irányban Budapest (XXI.k.) határáig, ÉK-i és K-i irányban a kisparcellás övezetekig, D-i irányban az M0 autóútig, Ny-i irányban a Csepeli útig - a magántulajdonú területet kivéve - terjed ki.
(2)
A tervezési terület külterület (~173 ha), mely a tervezés távlatában változatlanul külterület marad. A helyi építési szabályzat alkalmazása 2. §. Az 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet kialakítani, út-és egyéb közlekedési, közműhálózati, továbbá bármilyen műtárgyat és építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani - valamint mindezekre építési engedélyt adni - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseinek megtartása mellett, valamint Szigetszentmiklós Általános Rendezési Terve (ÁRT) szabályozási előírásairól szóló 12/1994 (IX. 22.) sz. önkormányzati rendeletben foglaltak megtartása mellett, csak az ÁRT külterületekre vonatkozó szabályozási terve és a jelen rendelet előírásai, továbbá a helyi építési szabályzat mellékletét képező
4
1:1000-es méretarányú szabályozási tervlapok együttes figyelembevételével szabad. Szabályozási elemek 3. §. (1)
A szabályozási tervlapon feltüntetett folyamatos szabályozási vonalak kötelező szabályozási elemek, amelyek módosítása kizárólag a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
(2)
A kötelező szabályozási elemek: a) a területfelhasználási egységek határa, b) a területfelhasználási egységeken belül az övezetek határa, c) az övezet jele, d) a telkek nagysága, e) a felépítmények horgászhelyen belüli elhelyezésére vonatkozó előírások, f) a felépítmények területének nagysága, g) a felépítmények magassága, h) a padlószint magassága, i) a rézsűk kialakítására vonatkozó előírások.
(3)
A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módosítására vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII. tv. és a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben foglaltak az irányadók.
(4)
Végleges fennmaradási engedélyt kiadni csak megfelelő műszaki állapotú, 97,0 m Balti padlószint feletti épületre, illetve felépítményre (horgászházra) jelen helyi építési szabályzat betartása mellett - lehet, ahol az építész tervező megfelelő statikai vizsgálatok alapján - igazolja, hogy a rézsű állékonysága megfelelő.
(5)
Az átépítésre javasolt felépítmények (a 97,0 m Balti padlószint feletti rossz műszaki állapotú felépítmények) helyett új horgászház építésére vonatkozó engedély csak a horgászhely területén a 6.§. előírásainak betartása mellett adható ki.
(6)
A mértékadó padlószint alatti felépítményekre fennmaradási engedély abban az esetben adható, ha a padlószint magasságot min. 97,0 m Balti padlószint feletti magasságra megemelik és a felépítmény jó műszaki állapotú, új horgászház építésére vonatkozó engedély jelen rendelet 6. §. előírásainak betartása mellett adható ki.
(7)
A szigeteken - környezetvédelmi szempontból - csak 5 évig megtűrt állapotú ideiglenes fennmaradási engedély adható. Ezen időszakon belül a talajvízszint változást kötelező figyelni. 5 év eltelte után felül kell vizsgálni - a talajvízszint változás függvényében - hogy ezen felépítmények végleges fennmaradási
5
engedélyt kapnak-e, ha nem, meg kell vizsgálni a szigetek új beépítésének lehetőségét.
A telekalakítás és az építés engedélyezése 4. §. (1)
Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv perspektívájában megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében a tervet legalább 5 évenként felül kell vizsgálni és a teendőket a fejlesztési feladatoknak megfelelően újra értelmezni.
(3)
A közösségi vizesblokkok területén - a terület tulajdonosának kérelmére - építési engedély csak a terület-előkészítés, vízrendezés, közművesítés, stb. elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg.
(4)
Önálló ingatlanok határainak kitűzése csak a jelen szabályozási tervben előírt szabályozási vonalak betartásával készült kitűzési terv alapján történhet. Az épületek és egyéb felépítmények a jelölt beépítési határon belül helyezendők el.
6
II.TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÉS ÖVEZETEK 5. §. (1)
Az 1.§. (1) bekezdésben lehatárolt terület építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2)
Beépítésre szánt területek: a) horgászházak övezete b) kereskedelmi, szolgáltató terület c) közösségi vizesblokk területek övezete
(3)
Beépítésre nem szánt területek: a) horgásztó övezete b) zöldterület c) erdőterület d) mezőgazdasági terület e) közlekedési terület III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Horgászházak övezete (HT) 6. §.
(1)
A horgászházak építési övezetébe sorolt területek az 1.§. (1) bekezdésben lehatárolt terület különleges használatú területrészei.
(2)
A horgászházak - az elmúlt években kialakított rendszert figyelembe véve partszakaszonként, a szabályozási terv szerinti telkeken alakítandók ki, a horgászhely szélessége minimálisan 8,0 m lehet. A telek legkisebb nagysága 1500 m2. A Süllő és Kiskopár szigetek egy teleknek tekinthetők.
(3)
A horgászhelyeket a telkek területén belül a kialakult, illetve kiosztott állapotnak megfelelően, valamint a szabályozási terv változtatásainak megfelelően kell figyelembe venni.
(4)
A telken belül a horgászházhoz tartozó közvetlen környezetet - horgászhelyet - a tulajdonos köteles rendben tartani.
(5)
Horgászhelyen belül az építési hely az elő-, oldal- és a hátsókerti építési határvonalak által körülhatárolt területrész. - előkert építési határvonala: út felöl 5,0 m; - hátsókert építési határvonala: - vízparti telek esetén: a vízparttól 6,0 m, - a Hosszúhát-félsziget térségében a nem vízparti telkek esetében: a hátsó telekhatártól 6,0 m,
7
- oldalkert: az oldalhatártól 2,0 m. Egy horgászhelyen csak egy horgászház létesíthető. (6)
Az oldalkert mérete egyedi tűzoltósági szakhatósági állásfoglalás esetén csökkenthető.
(7)
A telken belül a saját kezelésben lévő horgászhelyek egymástól és a parti sétánytól legfeljebb 1,40 m magas, lehetőleg élősövénnyel választhatók el. Áttört kerítés (áttörés 70 %-ban) csak a feltáró út és belső használatú út melletti határvonalon létesíthető, mely építési engedély köteles, a többi kerítés elbontandó.
(8)
Az Amur-, Ponty-, Süllő és a Kiskopár szigeteken - a szigetek középső azaz korábbi közösségi területek területein - kerítésépítés építészeti és tájképvédelmi szempontok miatt nem engedélyezhető.
(9)
A horgászházak, illetve felépítmények kialakításának előírásai: a) Horgászház csak horgászhelyek területén létesíthető, az (1)-(5) pontokban foglalt feltételek fennállása mellett. b) A horgászhelyek területén építhető horgászházak hasznos alapterülete 12 m2-nél kisebb, illetve 30 m2-nél nagyobb nem lehet. c) A horgászházak, illetve felépítmények csak tájbaillő tetővel fedhetők le. Partszakaszonként, illetve telkenként a tetők hajlásszögét egységesen kell megállapítani azzal, hogy a tetők hajlásszöge 30°-nál kisebb és 40°-nál nagyobb nem lehet. d) A telkeken belül törekedni kell az azonos párkány-és gerincmagasság kialakítására. Ha több típusú épület kerül egyszerre telepítésre, akkor azok kedvező homlokzati, beépítési megjelenését meg kell oldani. e) Fennmaradási és építési engedély telkenként adható. f) Minden építési engedélyhez csatolandó a szomszédos telek fotója.
g) A horgászház, HT övezete: Övezet jele
Beépítési mód
HT
szabadonálló
Horgászház:
Horgászhely területén beépíthető hasznos alapterület min. max. 12 m2 30 m2
- belmagassága min. 2,2 m
Horgászház építménymagassága (H) -3,0 m
8
- tetőhajlásszöge min. 30°, max. 40° - padlószint magassága 97,0 m Balti felett (a mértékadó nyugalmi vízszint 95,40 m Bf) h) A horgászhelyen a horgászházon kívül egyéb épület nem létesíthető. A használathoz szükséges melléklétesítmények - szerszámtároló, raktár, stb. - a horgászházzal egy fedél alatt, összeépítve helyezendő el. i) Azon horgászhelyeken, ahol a horgászhely határa megszünt azaz a horgászhelyek tulajdonosai azonosak - csak egy felépítmény helyezhető el. j) Az építmények környezetének szintje 96,00-96,50 terepszinten alakítható ki. k) Az építmények mögötti partfal maximális rézsűhajlása csak 1:2 arányú lehet. Az élet- és tulajdonvédelmi szempontokat figyelemben tartó alternatív terepalakítás is elfogadott a 1. sz. melléklet minta terepmetszete szerint. (10) A horgászhelyeken a meglévő idős fák védendők! Bármely fajú, 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágásához hatósági engedély szükséges. (11) A horgászház tulajdonosának feladata a használatában lévő területrész biztonságos terepalakítása az 1. sz. melléklet szerint. (12) A fennmaradási és az építési engedélyezési tervdokumentáció kötelező munkarésze a tereprendezés-terepalakítás terve.
Kereskedelmi, szolgáltató terület (KER) 7. §. Ebbe az övezetbe a Primagáz, a Korona-vendéglő és a MINI ABC területe tartozik, melyek kialakult állapotnak tekinthető, bővítésük - a minimális teleknagyság miatt nem engedélyezhető. Közösségi vizesblokk területek övezete (KM) 8. §. (1)
A közösségi vizesblokk területeken illemhely, zuhanyzó és főzőhelyiség helyezendő el az OTÉK 99. §-ának a figyelembevételével
(2)
Az egyes létesítmények elhelyezése előtt - az építési engedély mellékleteként elvi építési engedély készíttetése kötelező, melynek tartalmaznia kell az
9
épületek elhelyezésén kívül a terület kertészeti kialakítását, vízrendezését, valamint a közműellátás megoldásait. (3)
A közösségi vizesblokkok területét egyéb létesítmény építésére felhasználni nem szabad.
(4)
Az övezetbe tartozó azon területeken, amelyek a szabályozási tervben horgászhelyeken kerültek lehatárolásra, az építési hely meghatározásával a következőket kell figyelembe venni: előkert építési határvonala: a közúttól 5,0 m; hátsókert építési határvonala: a vízparttól 6,0 m; oldalkert építési határvonala: az oldalhatártól 2,0 m, amely esetenként egyedi tűzoltósági szakhatósági állásfoglalás alapján csökkenthető.
(5)
Az övezetben az épületek, építmények elhelyezése az alábbi előírások szerint történhet: Övezet jele Beépítési mód
A terület legnagyobb beépítettsége *
szabadonálló 30 % KM * a többi terület zöldterületként tartandó fenn.
Építmények legkisebb-legnagyobb építménymagassága (H) m -4,0 m
(6)
Az épületek, építmények kialakításakor - a padlószint magassága 97,0 m Balti felett alakítandó ki, - tetőhajlásszöge min. 30°, max. 40°.
(7)
A feltáró út és a belső használatú út felől a területek - a szabályozási terv alapján áttört kerítéssel (áttörés 70%-ban) zárhatók le, mely építési engedély köteles.
(8)
A területekhez kapcsolódóan - a szabályozási terv szerint - kisebb, ill. nagyobb parkolóhelyek alakítandók ki.
(9)
A hulladékgyűjtőket - konténereket - ezeken a területeken kötelező elhelyezni.
(10) A nagyobb közösségi vizesblokk területeken (XV-ös partszakasz, Delfin és Panoráma-félszigeteknél, a Halnevelő északi és déli bejáratainál) épületek építészeti tervek és a (4) bekezdés előírásait betartva - kivéve az oldalkert építési határvonalára vonatkoztatva, mely jelen területen 4,0 m - igényes, több funkciót is magába foglaló közösségi épületegyüttesek helyezhetők el. (10) A tervezett közösségi vizesblokk épületek egységes tervek alapján készülhetnek, melyek engedélyezéséért és kivitelezéséért a közösségi területek mindenkori tulajdonosa felel. Kivitelezéskor a nyílászárók, tetőszerkezetek, tetőfedőanyagok, homlokzatok színeinek azonosságaira nagy gondot kell fordítani.
10
IV:BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Horgásztó övezete (EGY-TÓ) 9. §. (1)
EGY-TÓ ebben az övezetben: a vízfelület csak horgászás céljára vehető igénybe.
(2)
Csak a partra támaszkodó, vízfelület fölé nyúló stégek építhetők az építési hatóság engedélye alapján. A partvonallal mért párhuzamos mérete max. 3,0 m, felülete max. 6,0 m2, fedetlen kivitelű lehet.
(3)
A horgászhely tulajdonosának feladata a partvonal szakszerű és biztonságos terepalakítása az 1.sz. melléklet minta terepmetszete szerint. Zöldterület (Z) 10. §.
(1)
Az övezetben szabadidős célokat szolgáló, a pihenés és testedzés létesítményei (pl. sportpálya, teniszpálya, stb.) helyezhetők el, melyekre a terület mindenkori tulajdonosának kertészeti kiviteli terveket kell készíttetni. A kertészeti kiviteli terveknek tartalmazniuk kell a biztonságos terepalakításra vonatkozó javaslatot is.
(2)
A területre vonatkozó helyi építési előírások:
övezeti jele
Z
Az építési telek beépítési legkisebb területe legnagyobb módja beépítettsége %
szabadon szab. terv szerinti álló
2
építményeinek legkisebb-legnagyobb építménymagassága (H) m -4,0
(3)
Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: - előkert építési határvonala: közúttól 20,0 m; - oldalkert építési határvonala: oldalhatártól 6,0 m; - hátsókert építési határvonala: telekhatártól 10,0 m.
(3)
Az épület vagy épületegyüttes kizárólag magas-tetős kivitelű lehet.
(4)
Jelen szabályok - (2)-(3) bekezdések előírásai - az OTÉK 35-37.§-aival együttesen alkalmazandók.
11
Erdőterületek 11. §. (1)
A “Szabályozási terv”-en erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(2)
A “Szabályozási terv”-en feltüntetett erdőterületek az elhelyezhető építmények szempontjából: a) védelmi (E-v) b) közjóléti (E-kj) elsődleges rendeltetésűek. Védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag olyan feltáró utak és nyomvonal jellegű közműlétesítmények helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(3)
(4)
Közjóléti rendeltetésű erdőben a (3) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű létesítmények helyezhetők el (pihenőhely, erdei tornapálya, sportpályák, tűzrakóhely, stb.).
(5)
Az erdőterületeken fa kizárólag akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Mezőgazdasági terület -Meglévő tanyák övezete (MG) 12. §.
(1)
Ebbe az övezetbe a Csepeli út melletti lakóépületekkel beépített terület tartozik, mely kialakult állapotnak tekinthető. Az övezet területén levő, meglévő tanyák lakóépületein karbantartási, állagmegóvási, korszerűsítési vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. A meglévő épületek építmény magassága nem növelhető.
(2)
Az övezetekre vonatkozó helyi építési előírások:
övezeti jele
MG
(1)
Az építési telek beépítési legkisebb területe legnagyobb módja beépítettsége %
szabadon álló
3000 m2
Az övezetben állattartás nem engedélyezhető.
5
építményeinek legkisebb-legnagyobb építménymagassága (H) m 4,0
12
Közlekedési területek és létesítmények 13. §. (1)
Közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a terv ábrázolja.
(2)
A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban új létesítményt nem szabad elhelyezni.
(3)
A közlekedési létesítmények számára fenntartott területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv fejlesztésének várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
(4)
Az autópálya védőtávolsága 100-100 m a tervezett végleges keresztmetszet tengelyétől. A Kavicsbánya-tó XII. és XII/A. j. partszakaszánál a védőtávolságon belül található - jelenleg már hangvédő töltéssel és véderdővel is védett horgászhelyeknek a fennmaradási engedélyének kiadásához az Autópálya Igazgatóság hozzájárulása szükséges.
(5)
A Csepeli út tervezett szabályozási szélessége Budapest területén 18 m, Szigetszentmiklós területén 30 m, ahol a védőtávolsága 50-50 m.
(6)
A védőtávolságokon (50m) belüli építkezésekkor minden esetben közútkezelői hozzájárulás szükséges. Ezen építményekre, illetve létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a PMKF szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni.
(7)
A közutakat érintő munkavégzés, illetve útépítés engedély köteles, építés engedélyező hatóság a PM Közlekedési Felügyelet.
(8)
A tervezett közművezetékek – mely közutat érint – építésekor a Pm. Állami Közútkezelői KHT-tól közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni.
(9)
A létesítési, illetve építési engedély köteles közművezetékek – melyek közutat érintenek – esetében a területileg illetékes I. fokú hatóság szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.
(10) A tömbtelkeket feltáró utak szabályozási szélessége 12 m. (11) A félszigetek belső úthálózata (vegyeshasználatú útként) min. 8 m szabályozási szélességgel alakítható ki. (12) A szigetek 4 m széles gyaloghíddal kerülnek összekötésre a szárazfölddel. A hídak engedélyezési terveinek készítésekor előzetes szakhatósági állásfoglalást kell kérni a híd igénybevételére vonatkozóan.
13
(13) A parkolás a horgászhelyeken és a kijelölt parkolóhelyeken biztosítandó. (14) A parti sétány szabályozási szélessége 3-6 m közötti, mely 96,0 -96,5m B.f. terepszinten alakítandó ki, ahol a tulajdonos az átjárási, területi szolgalmi jog biztosítására kötelezendő. A horgászhelyek területén a parti sétány kialakítása és fenntartása a horgászhely tulajdonosának feladata, melybe fát ültetni nem szabad. A parti sétányt környezetet nem károsító anyagokkal szükséges burkolni. A burkolásra felhasznált anyagok megnevezését a fennmaradási- és építési engedélyezési terveknek tartalmazniuk kell. (15) A közösségi tulajdonú csónakkikötők megközelítését szolgáló rámpák maximum 1:15 %-os lejtőkkel alakítandók ki.
Közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló közterület 14. §.
14
(1)
A tervezési területen közművek létesítményeit elhelyezni, építeni, fenntartani, felújítani az OTÉK-ben foglaltakon túlmenően, az e rendeletben foglalt előírásoknak, illetve az ágazati szabványnak, valamint szakági munkarészeknek megfelelően szabad.
(2)
Közműterveket jelen terv közművesítési javaslataival egyeztetni kell.
(3)
A tervezési területen építési tevékenységet folytatni a felszíni vízrendezés után szabad.
(4)
A parkolók felületéről lekerülő felszíni vizek megfelelő tisztítását (hordalékfogás, olajfogás, stb.) meg kell oldani. Csak az így előtisztított vizek szikkaszthatók el helyi árokhálózattal, illetve megfelelően kiépített szikkasztóval.
(5)
A tó vízminősége védelmében a területet fokozatosan teljes közművesítéssel kell ellátni. A tervezési területen a tópart körüli részen a tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak): - vízellátás - szennyvíz-elvezetés - csapadékvíz-elvezetés - villamos energia ellátás számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(7)
Azok a horgászhelyek, melyek helyzetüknél és műszaki állapotuknál fogva ráköthetők a tervezett víz-és csatornahálózatra, már az első ütemben közművesíthetők. Új vízbekötések csak a csatornahálózatra való rákötés esetén történhetnek. A mélyfekvésű területek víz és csatorna ellátottságát akkor lehet biztosítani, ha a felépítmények átépítésre kerülnek, addig ezen horgászhely tulajdonosoknak a közös használatú vizesblokkokat kell használni. (8)
A szigetek közműellátása a gyaloghíd mellett kifeszített közművezetékekkel történik, a biztonságos üzemeltetés érdekében a szigetelési technológiát az engedélyezési terveknek tartalmazniuk kell.
V. A TERVEZÉSI TERÜLETEN BIZTOSÍTANDÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK 15. §. E rendelet környezetvédelmi előírásait a környezetvédelmi jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni. A vizek védelme
15
16. §. (1) (2)
A területen nem helyezhető el olyan létesítmény, nem folytatható olyan tevékenység, amely a horgásztó, a talajvíz, illetőleg a rétegvizek elszennyeződését okozhatja. A bányatavak a Fővárosi Vízművek Rt. ivóvízbázisainak hidrogeológiai védőterületén helyezkednek el, ezért itt a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat is érvényesíteni kell.
(3)
A csatornahálózattal (szennyvíz) ellátásra kerülő területeken a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet alapján a szennyvízhálózatra rá kell kötni.
(4)
A rézsűk alján épült azon felépítmények esetében, ahol a majdani szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés műszakilag gravitációsan nem oldható meg, házi szennyvízátemelőt kell építeni.
(5)
A szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig szennyvizek kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolókban gyűjthetők. Rendszeres ürítésükről a tulajdonosoknak gondoskodni kell. A szennyvíztárolót a telken belül úgy kell elhelyezni, hogy a vízfelülettől (tó) minél távolabb legyen. A tároló teljes terjedelmében a talajvízszint fölött helyezkedjen el. Javasolt az ürítések folyamatos ellenőrzése, a számlákat az Önkormányzathoz kötelező beküldeni. (6)
A szippantott szennyvizek csak a kijelölt szigetszentmikósi szennyvíztisztító - szállíthatók.
szennyvíztisztító
telepre
-
(7)
A területen nem engedélyezhető olyan tevékenység, szolgáltatás, amely során káros vagy veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz keletkezik.
(8)
A horgásztó feliszapolódott öblözeteit - szükség szerinti időközökben - kotorni kell, mely vízjogi engedély köteles tevékenység, a vízminőség javítása érdekében az iszapeltávolító kotrás mellett időszakos oxigénadagolás szükséges a tó vizébe. E feladatok elvégzését a horgászhelyek tulajdonosainak kötelességük tűrni.
(9)
A horgásztóból kikotort iszapot, lehalászott uszadékot kijelölt lerakóhelyre kell szállítani.
(10) A halak vödrös etetése nem engedélyezhető. (11) A horgásztó vízszintjét legalább havonta mérni kell és az adatokat relatív és abszolut (mBf) értékben kell megadni. Negyedévenként a tó két partján vízmintát kell venni, amit erre alkalmas laboratóriumban kell megvizsgáltatni. A mérési eredményeket a tárgyi év december 15-ig az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek és a Közép-Duna-Völgyi Igazgatóságnak meg kell küldeni. Vízminőség romlás esetén intézkedési tervet kell készíteni.
16
(13) Az egyes ingatlanokra, épületekre a vezetékes víz bekötése kizárólag abban az esetben biztosítható, ha egyidejűleg a szennyvíz csatorna hálózatra történő rákötés teljesül. A föld védelme 17. §.
(1)
Az 50 cm-nél nagyobb szintkülönbséget eredményező földmunka engedély köteles.
(2) A tóparti rézsűket a környezetvédelmi, vízvédelmi szempontok figyelembevételével, továbbá a balesetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani. (3)
A veszélyes partszakaszok tereprendezése előtt talajmechanikai és statikai szakvéleményeket kötelező készíttetni.
(4) Tereprendezés során feltöltések kialakítására környezetet károsító vagy veszélyes hulladékot tartalmazó anyag nem alkalmazható. Az I. fokú építési hatóság elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
A levegő védelme 18. §. (1)
A területen kizárólag olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan létesítmények elhelyezésére adható ki hatósági engedély, amelyek során a levegőtisztaságvédelmi szempontból “védett I. területre” vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
(2)
A területen bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. Hulladékgazdálkodás 19. §.
(1)
A szilárd kommunális hulladékok a kihelyezett konténerekben gyűjthetők.
(2)
A szemételszállítások időpontjait az önkormányzati köztisztasági rendelet határozza meg.
(3)
A horgászhellyeken összegyűjtött szilárd kommunális hulladékok - a közösségi vizesblokk területeken kijelölt hulladékgyűjtőkben ( konténerekben ) helyezhetők el.
17
(4)
A területen nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkezhetnek. Környezeti zaj-és rezgés elleni védelem 20. §.
(1)
A területen a közlekedésből származó környezeti zajszint nappal az 50 dB-t, éjjel a 40 dB-t nem haladhatja meg.
(2)
A szórakoztató-, vendéglátóipari létesítmények környezetében a zajszint nappal az 50 dB-t, éjjel a 40 dB-t nem haladhatja meg.
18
VI. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 21. §. Tilalmak a) -Építési tilalom alá esnek azon horgászhelyek, melyek közösségi vizesblokk terület kialakítására lettek kijelölve. Ezen területeken horgászház építésére építési engedély nem adható ki. -Csúszás veszélyes, meredek partszakaszoknál (VII/A1- VII/A14, VIII/31 - VIII/36) építési engedély nem adható ki. A területeken tereprendezés talajmechanikai és statikai szakvélemények alapján történhet. b) Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalmi területek -A Ponty-, a Süllő- és Kiskopár- szigetek területei, ahol a meglevő horgászházak padlószintje a mértékadó nyugalmi vízszint közelében van, ezért a horgászházak 5 évig megtűrt állapotnak tekinthetők. Ez idő alatt a talajvízszint változást kötelező figyelni, 5 év eltelte után a talajvízszint ismeret alapján lehet eldönteni, hogy a horgászházak fennmaradhatnak-e. Ez idő alatt a szigeteken építkezés nem engedélyezhető. Ezen szigeteken a szennyvizek gyűjtését szivárgásmentes tárolókban kötelező megoldani.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. §. (1)
Építési tevékenységet folytatni a tervezési területen csak a jóváhagyott szabályozási terv, az OTÉK, az Á.R.T. és jelen szabályozási terv és helyi építési szabályzat előírásai alapján szabad.
(2)
Jelen tervtől való eltérésre a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása ad lehetőséget.
(3)
Szabálysértést követ el és 10.000,- Ft-tól 100.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen önkormányzati rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza.
(4)
Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 13/1998. /VIII.27./sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
19
Vargáné dr. Pető Terézia jegyző
Fodor Antalné dr. polgármester
ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 1999. október 21-i ülésén alkotta, 1999. október 22-én kihirdetésre került.
Vargáné dr. Pető Terézia jegyző
