Tartalom. Bevezető. I. Intézményi alapadatok

Tartalom Bevezető 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya I. Intézményi alapadatok 1. A köznevelési intézmény működésének rendje 2. A törvényes működés alapdokumentumai 3. Az intézmény alapító okirata, alapfeladatai 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 4. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok II. Az intézmény szervezeti felépítése 1. Az intézmény magasabb vezetője 2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok 3. Az intézmény vezetősége 4. A vezetők közötti feladatmegosztás 5.Az intézmény szervezeti felépítése 5.1.Az intézményi bélyegzők használatára való jogosultság 6. A vezetők helyettesítésének rendje 6.1 Az intézményvezető közvetlen munkatársai 7. Az egységek közötti kapcsolattartás 8.Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 8.1.A nevelőtestület értekezletei 8.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet 8.3.Rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok 8.4. Tanári fogadóórák 8.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 9. A tanulók közösségei,a diákönkormányzat 9.1. Az osztályközösségek 10. Szülői szervezet 11. A belső kapcsolattartás általános III.A működés rendje 1. Az intézmény munkájának belső ellenőrzése 2. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 3. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 4. Tankönyvellátás rendje 5. Teendők bombariadó esetén 6. Tanulóbalesetekkel összefüggő feladatok 7. Az intézmény munkarendje 8. Nevelés nélküli munkanapok 9. Az intézményi dokumentum nyilvánossága 10. A gyerekek felvételének rendje

1

10.1 A gyerekek óvodai felvétele 10.2 . A beiratkozás rendje 11. A gyermekek fejlődésének nyomon követése 11.1. A tanuló tevékenységének, munkájának, pedagógiai értékelésével kapcsolatos Szabályok 11. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok 12.1. A gyerekek óvodai elhelyezése 13. A nevelési-oktatási év rendje 13.1. Az óvoda munkarendje 13.2. Az iskola tanulóinak munkarendje 13.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje 14. Nyitva tartás, a benntartózkodás rendje 14.1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban Az intézménnyel 15. Az intézmény létesítményeinek használati rendje 16. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 16.1 Tanórán kívüli rendszeres foglalkozás 16.2 Tanórán kívüli alkalom szerű foglalkozás 17. Az intézményi hagyományok ápolása, az ünnepek rendje 17.1 Hagyományok külső megjelenési formája 18. Gyermek és ifjúságvédelmi munka megszervezése és ellátása 19. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 20. A tanulók ügyeivel kapcsolatos szabályok 20.1. Tanulói hiányzás igazolása 20.2. Tanulói késések kezelési rendje 20.3.Tájékoztatás, a szülők behívása, értesítése 20.4. Tanulók díjazása 21. Fegyelmi eljárást megelőző egyeztetés szabálya 21.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai IV. Záró rendelkezések

2

Bevezető A köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 60.§ (1) bekezdésébe, valamint a 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak előírásai alapján az intézmény igazgatója szervezeti működési szabályzatban határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, jogszabályi alapját képezi továbbá a 2001 évi XXXVII. törvény a tanulói tankönyvellátás iskolai rendje 7.§. valamint annak módosításáról szóló 2012 évi CXXV. törvény. A szervezeti működési szabályzat a nevelőtestület elfogadásával, az iskola, óvoda szülői szervezet, és a diákönkormányzat egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1. A szervezeti és Működési szabályzat célja (Nkt.25§ (1) bek. Az intézmény pedagógiai programjának támogatása, a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozás, melyet egyéb jogszabály nem határoz meg. 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Területi: kiterjed az óvoda és az iskola épületeire, az óvoda, iskola udvarára és nevelési időben történő intézményen kívüli foglalkozásokra, az óvoda iskola telephelyeire. Személyi: kiterjed az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett a szülők körére is. Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá. A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem intézményben dolgozó személyt, a vezető, tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

3

I.

Intézményi alapadatok

Jogszabályi alap: Ávr. 13§ (1) bekezd. B)pontja A köznevelési-közoktatási intézmény nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az

intézmény köznevelési

feladat-ellátási

tevékenységével

kapcsolatos jellemzőket, valamint a működési feltételeket. A köznevelési intézménynek rendelkeznie kell a feladatellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

A 2008-ban indult Református Óvoda és a 2009-ben induló Református Iskola, a Hajdúhadházi református Egyházközség intézménye, mely az érvényben lévő nemzeti köznevelési törvény és a Magyar Református közoktatási törvény alapján működik. Célja a magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és az erkölcs szellemében történő nevelés, a reá bízott tanulók képesség szerinti, egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása, hivatástudatának és munkaerkölcsének kialakítása, valamint Gyülekezeti utánpótlás nevelése, építés. Az intézmény feladatának tekinti az óvodai, iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé a haza-és nemzethűséges, és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Az iskola feladata református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, a nem református tanulóit-vallásuk szabad

gyakorlása

mellett-saját

felekezetük

és

a

Református

Egyház

értékeinek

megbecsülésére nevelni. 1. Az intézmény működése A köznevelési intézmény működésének rendje

A Nkt 24.§-(1) szerint a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

4

(2) A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében- jogszabályban meghatározottak szerint- részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. (3) A nevelési oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, amíg az intézmény ellátja a gyermekek felügyeletét, párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító Okirat - Az intézmény pedagógiai programja - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend -

Éves pedagógiai terv

-

Továbbképzési program, beiskolázási terv

-

Hitéleti Nevelési Program

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve

-

egyéb belső szabályzatok (lásd melléklet)

3.Az intézmény Alapító okirata, feladatai Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az Intézmény alapításának ideje: Óvoda:2008 szeptember 1. Iskola: 2009 szeptember 1. A módosított Alapító Okirat kelte: 2013 január 27. Az Intézmény neve:

Hajdúhadházi Református Óvoda és Általános Iskola

Az intézmény székhelye: 4242 Hajdúhadház Óvoda u. 4 sz. Telephelyei:

iskola :

4242 Hajdúhadház Kossuth u. 3. sz.

tornaterem: 4242 Hajdúhadház Kazinczy u. 2. Alapító neve:

Hajdúhadházi Református Egyházközség.

Az intézmény fenntartója: Hajdúhadházi Református Egyházközség Presbitériuma. 5

Az intézmény törvényességi ellenőrző szerve: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Felügyeleti szerv: Egyházi: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala /4026 Debrecen, Kálvin tér 2/a Törvényi: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Jogszabályban meghatározott közfeladata: alapfokú oktatás, nevelés Szakágazati besorolása:

8510 óvodai nevelés, ellátás, 8520 általános iskolai nevelés oktatás

OM azonosítója: Az intézmény típusa:

201239 közös igazgatású köznevelési intézmény

Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám: Óvoda /Hajdúhadház, Óvoda utca 4./: 120 fő Iskola / Hajdúhadház, Kossuth utca 3/: 268 fő Óvodai csoportok száma:

4

Iskolai évfolyamok száma: 8

Alapfeladata: Óvodai intézményegység ( Hajdúhadház, Óvoda u.4.):

Óvodai nevelés, ellátás A többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek, óvodai nevelése Fogyatékosság típusa szerint: - érzékszervi fogyatékos (hallássérült), -

enyhén értelmi, beszédfogyatékos,

-

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd

Általános Iskolai intézményegység (Hajdúhadház, Kossuth utca 3.)

-

Általános iskolai nevelés-oktatás

6

Szakfeladat:

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

851013

Nemzetiségi óvodai nevelés. Kizárólag magyar nyelven folyó roma nemzetiségi óvodai nevelés és oktatás

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (1-4. évfolyam)

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam)

852013

Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Kizárólag magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam)

852023

Nemzeti és etnikai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam)

842136

Iskolaotthonos oktatás, nevelés

855911

Általános iskolai napközi otthonos nevelés

855935

Szakmai továbbképzés

1228397

Orvosi ellátás

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

910123

Könyvtári szolgáltatások

4. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok:

Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetési kereten belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő

7

jogosítványokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézmény vállalkozói tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat, abban az esetben, ha alaptevékenységeit nem zavarja

A vagyon feletti rendelkezés joga: A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illetik meg. Az intézmény vállalkozási tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat, abban az esetben, ha alaptevékenységeit nem sérti. Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek: * az intézményvezető * intézményegység vezető * gazdasági vezető

II. Az intézmény szervezeti felépítése 1.Az intézmény magasabb vezetője (Jogszabályi háttér: Nkt.69.§. (1-2) bekezdés, EMMI rendelet 4.§)

Kinevezési rendjét a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (2005. évi II. törvény) szabályozza. Az intézményvezető a Református Egyház közoktatási törvény 63.§ előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, és ésszerű, takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény keresztyén szellemiségéért

megvalósulásáéért,

a

helyi-és

országos

szervekkel,

közművelődési

intézményekkel, óvodákkal, iskolákkal- különös tekintettel az egyházi intézményekre- való kapcsolatért. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető és az intézményegység vezető felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési feladataiért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért.

8

A nevelési-oktatási intézmény vezetője, rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét a intézményegység esetében átruházhatja az intézményegység vezetőre, vagy az ügy meghatározott körében helyettesekre, vagy az intézmény más alkalmazottjára. 2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII:28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag a vezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: * az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítását, * az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, * a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, * az októberi 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hirdetése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerben, továbbá az intézmény informatikai hálózatában e külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

9

3. Az intézmény vezetősége 1. Az intézményvezető feladatait, az intézményegység vezető, az intézményi lelkész és a helyettesek, közreműködésével látja el, jog-körüket felelősségüket munkaköri leírásuk szabályozza. 2. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Szakmai munkaközösségek vezetői DÖK munkáját segítő pedagógus A fenntartó, az intézményvezető, az intézményegység vezető, intézményi lelkész, és szükség esetén

a

helyettesek,

kapcsolattartása

folyamatos,

a

szükségleteknek

megfelelő

rendszerességgel, de minimum havonta, hónap első hetében hétfői napon történik, melyről esetenként feljegyzés készül /az időpont változhat bármelyik fél fontos elfoglaltsága miatt/.A vezetőség ülései, alkalmanként kibővülnek munkaközösség vezetők, részvételével. A megbeszélésben kialakított állásfoglalásról a testület tagjait a szakterület megbízott vezetői folyamatosan tájékoztatják. Személyügyi kérdésekben minden esetben az intézményvezető ad tájékoztatást, illetve az iskolában az intézményegység vezető. A vezető feladata, hogy segítse és biztosítsa az intézmény demokratikus vezetését, az információ áramlását a tevékenységek koordinálását. Javaslatával segítse a nevelő-oktató munka hatékonyságának fokozását, a döntések előkészítését. Az intézménybe szervezett programokról, külső fellépők esetében az intézmény lelkészével egyeztetni szükséges, hogy a fellépők személye ne sértse a vallási hovatartozásunkat. 4. A vezetők közötti feladatmegosztás. Az intézmény vezetője: Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az intézményegység vezetővel, intézményi lelkésszel egyetértésben, velük együttműködve látja el, a helyettesek segítik munkájukat. Az intézményvezető munkáját magasabb vezető beosztás ellátására vonatkozó rendelkezések határozzák meg, Református Egyház közoktatási törvénye, közalkalmazotti törvény, munka törvénykönyve. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét ezek a törvények állapítják meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint - kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá 10

Gyakorolja: - a munkáltatói jogokat Dönt: - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály

nem

utal más hatáskörébe. Az egységvezetővel közösen felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ( a takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - az intézmény ellenőrzési, mérési, rendszerének működéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanulóbalesetek megelőzéséért, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, - az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és tankönyvrendelés lebonyolításáért, - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, - az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. Az intézményegység vezető az iskolában irányítja:

-

helyettes vezető munkáját,

-

a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős pedagógust,

-

a gazdasági ügyintézőt,

-

az iskola titkár munkáját.

A DÖK segítő tanár közvetlenül fordulhat hozzá.

11

A vezető beosztás ellátásával megbízott helyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató, illetve az egységvezető irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskola lelkész, felelős:

A hitéleti nevelési program-tanmenet elkészítéséért, megvalósításáért, a hitéleti nevelés és a hit –és erkölcstan tanárok tevékenységének megszervezéséért. A tanulók felekezeti hovatartozásának megfelelő hit-és erkölcstanoktatás feltételeinek megteremtéséért. Az intézményben folyó lelki gondozásért. A diákok keresztyén, hitben való neveléséért. Feladata: - Az intézmény valláspedagógiai céljainak kidolgozása és megvalósítása. - Megjeleníti a Krisztusi, ezen belül a református szellemiséget az intézményben. - Az intézmény gyerekei, tanárai és munkatársai között folyó lelki gondozás! - Az egyházi ünnepek megtartásával kapcsolatos szervezőmunka koordinálása. - A hit-és erkölcstan tantárgy tárgyi és pedagógiai feltételeinek (technikai eszközök, szakkönyvek, térképek) biztosítása. - A csendes napok irányítása, családi alkalmak szervezése. - Gondoskodás a bibliaórák, és istentiszteletek megtartásáról. - A hit-és erkölcstan tanárok munkájának segítése pedagógiai és teológiai szempontból. - Szociális problémákra megoldáskeresés (gyerekek, családok, pedagógusok). - Kapcsolattartás a helyi gyülekezettel, lelkipásztoraival, s velük együttműködve gondoskodás a tanulók lelki fejlődéséről. - Ökumenikus kapcsolatok ápolása. - A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás. - A továbbképzésekről, valamint a hazai és nemzetközi református közéletről a nevelőtestület tájékoztatása. - Együttműködik a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel.

12

5. Az intézmény szervezeti felépítése

Hajdúhadházi Református Egyházközség

Intézményvezető

Iskola lelkész

Gazdasági vezető

Munkaközösségi vezetők

Gazdasági ügyintéző

Intézményegység vezető

Vezető helyettesek

Pedagógusok

Technikai dolgozók

Iskola-óvoda titkár

Az intézményi bélyegzők, és a használatra való jogosultság A fejbélyegző Felirata: Hajdúhadházi Református Óvoda és Általános Iskola 4242 Hajdúhadház Székhely: Óvoda u.4. Telephely: Kossuth u. 3. Adószám:18997037-1-09

13

Három darab egyforma fejbélyegző van hiteles használatban. Egy a székhelyen, kettő a telephelyen. Használatára az intézmény dolgozói jogosultak, indokolt esetben. Lenyomata:

A körbélyegző Felirata: Hajdúhadházi Református Óvoda és Általános Iskola, közepén nyolcágú csillag. Három darab, egyenként 3 cm átmérőjű körbélyegző van hiteles használatban, melyeket a köríven elhelyezett különböző számú (1-2-3 db) nyolcágú csillag különböztet meg. Az egy csillaggal ellátott intézményi körbélyegző a székhelyen van használatban. Az intézményvezető használja, aláírásával együtt hiteles. Lenyomata:

A két csillaggal ellátott intézményi körbélyegző a telephelyen van használatban. Az intézményegység-vezető használhatja, aláírásával együtt hiteles. Használhatják továbbá az osztályfőnökök a félévi és év végi értékelések törzskönyvbe, bizonyítványba, ellenőrző könyvbe való beírásakor. Lenyomata:

A három csillaggal ellátott intézményi körbélyegző a telephelyen van használatban. A gazdaságvezető használhatja, aláírásával együtt hiteles. Használhatják továbbá az osztályfőnökök a félévi és év végi értékelések törzskönyvbe, bizonyítványba, ellenőrző könyvbe való beírásakor. Lenyomata:

14

A körbélyegzők használatával, az előbbiekben jogosult személyek távollétében a munkaköri leírásból adódó, vagy eseti meghatalmazással bíró személy képviselheti az intézményt. A bélyegzőket az intézményből csak a használatára jogosult személy viheti el, saját felelősségére. 6. A vezető helyettesítésének rendje (Irányadó (EMMI r. 188.§, előírja:EMMI r. 4. §) Az intézmény vezetőjét helyettesítik: Intézményegység vezető, óvodában óvodavezető helyettes. A helyettesítők hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményegység vezetőre, helyettesekre, vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben,

írásban történik, kivéve az

intézményegység vezető

felhatalmazását, neki a munkaköri leírása tartalmazza. A vezető és a helyettesek egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a munkaközösség vezető végzi, döntési joga nincs, sürgős esetben telefonon konzultál a vezetővel.

6.1.Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Közvetlen munkatársai: Intézményegység vezető Intézményi lelkész Gazdasági vezető Intézményegység vezető helyettes Óvodavezető helyettes Iskolatitkár-óvodatitkár gazdasági ügyintéző Az intézményvezető közvetlen munkatársai, munkájukat munkaköri leírásuk, valamint közvetlen irányítása mellett végzik, segítségére van ebben az egység vezető. Az

15

intézményegység vezető közvetlen munkatársa az intézményvezetőnek neki tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményegység vezetőt, az intézményvezető bízza meg, megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az intézményegység vezető, valamint a helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyeket munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető egységvezető által rájuk bízott feladatokért. Az iskolalelkész felel a hitéleti nevelésért. A gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző, az iskola, óvodatitkár, szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Az iskolatitkár távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó alkalmazott döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő

döntések meghozatalára, az ilyen

végrehajtására terjed ki, egyeztetve a vezetővel.

7. Az egységek közötti kapcsolattartás rendje (előírja:EMMI r. 4§.)

Az intézmény szervezeti egységei az alábbiak: Óvoda:1. Négy óvodai csoportban dolgozó óvónők és dajkák csoportja 2. Titkárság – óvodatitkár 3. Tálalókonyha - konyhalányok 4. Karbantartás – fűtő-karbantartó Iskola: 1. Az alsó tagozat 1.-4. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja 2. A felső tagozat 5.-8. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja. 3. Gazdasági egység- gazdasági vezető, ügyintéző 4. Titkárság – iskolatitkár 5. Ifjúságvédelmi felelős 6. Tálalókonyha - konyhalányok 7.

Műszaki és kisegítő csoport

16

jellegű feladatok

Közös rendezvények (Szeretethíd, egyházi, állami ünnepek, Istentiszteletek stb.) Óvónők, az első osztályban tanító pedagógusok, megismerik egymás munkáját, részt vesznek a bemutató tanításokon, óvodai foglalkozásokon. A dolgozók részére közös programok, szakmai értekezletek, tréningek, biblia- órák. 8.Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei: A nevelőtestület (Nkt.70§, EMMI r.117§.) A nevelőtestület az óvodában az óvónők, iskolában a tanítók, tanárok közössége. A nevelésioktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja: az óvodában, iskolában egyaránt valamennyi kinevezett pedagógus. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a Nkt.70.§-a tartalmazza: 70§.(2): A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, i) jogszabályban meghatározott más ügyekben (3)A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület dönt: a) a tanulók fegyelmi ügyeiben A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) tantárgyfelosztás elfogadása előtt b) egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során c) az igazgatóhelyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben

17

8.1.A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során: - rendes és - rendkívüli értekezletet tart A nevelőtestület rendes értekezletei az intézmény éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontban a vezető hívja össze. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet

-

félévi és év végi osztályozókonferencia

-

tájékoztató és munkaértekezletek (szükség szerinti gyakorisággal)

-

nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal)

-

rendkívüli értekezletek (szükség szerint)

8.2.Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: a) az egységvezetők, b) a nevelőtestület egyharmadának, c) szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezésére d) a fenntartó kérésére Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése), az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 8.3.Rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: A vezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. 18

A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezleten jegyzőkönyv készül, melyek kötelező tartalma: - dátum, - helyszín pontos meghatározása, - napirendi pontok felsorolása, - jegyzőkönyvvezető megnevezése, - részletes, a napirendi pontoknak megfelelő hiteles szöveg, - jelenléti ív 8.4.Tanári fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa tart fogadóórát. A pedagógusok fogadóórájának időpontja megtekinthető az iskola hirdető tábláján, honlapján. A fogadóórák időtartama félévente egy óra. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy ellenőrző könyv útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. Általános fogadó órát ősszel és tavasszal tartunk félévek közepén, amikor a szülők egyenként, személyesen beszélgethetnek a pedagógussal saját gyermekük előmeneteléről. 8.5.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

Az Nkt.71 § szerint a szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösséget munkaközösség vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

A szakmai munkaközösség dönt: a.) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b.) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c.) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

19

A

szakmai

érintően-

munkaközösség-szakterületét

véleményezi

a

nevelési-oktatási

intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre.

A szakmai munkaközösség véleményét kell kérni:

a.) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b.) az óvodai nevelést és az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a tanszerek, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c.) a felvételi követelmények meghatározásához, Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján, a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oltató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket féléves-éves gyakorisággal beszámoltatja. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai

munka

belső

ellenőrzésében,

a

pedagógusteljesítmény-értékelési

rendszer

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Véleményezik a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagát. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentor kiválasztását segítik, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól referál az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

20

A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai

- Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. - Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. - Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. - Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. - Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. - Az igazgató megbízására a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. - Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. - Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. - Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

9. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll.

21

A diákönkormányzat tevékenységét a diákköröket segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben- az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, amelynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - Saját működéséről. - A diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. - Hatáskörei gyakorlásáról. - Egy tanítás nélküli nap programjáról. Az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - A házirend elfogadása előtt A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményegység vezetővel való egyeztetés után használhatja.

A diákok tájékoztatása:

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat, értékeléseket, az értékelés elkészültekor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál kettővel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzésekor történik.

22

Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximum két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diák közösséget, érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

9.1. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - A munkatervben foglaltak szerint szülői értekezletet tart, rendkívüli szülői értekezlet témájáról, idejéről tájékoztatja a közvetlen feletteseit. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adtok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 23

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

10. A szülői szervezet Az intézmény a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői képviseletet működtet, melyet a gyerekek szüleinek több mint 50% választ. A szervezet dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról Szótöbbséggel-tisztségviselőinek megválasztásáról A szülői képviselet egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: - az SZMSZ kialakításában, - a házirend kialakításában, - az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részben, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének meghatározásában, -

a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő

részében. .Szülői képviselet: Képviseli a szülőket és a gyerekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. A közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 24

Szülői értekezletek: Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Tanévenként három szülői értekezletet kell tartani, melynek időpontja az éves munkatervben kerül rögzítésre. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az egységvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet a vezető hívhat össze. 11. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje (EMMI r. 4§.)

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezleten kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozóértekezletet tart a nevelőtestület. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az intézmény valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben- az igazgató adhat Felment

III. A működés rendje 1. Az intézmény munkájának belső ellenőrzési rendje (EMMI r.4§.)

A fenntartó e) ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a gyermekvédelmi tevékenységet,

25

a tanuló és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket, a tanuló és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény a KIR rendszerbe. f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett, h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét, i) elfogadja, jóváhagyja, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint az intézmény SZMSZ-ét. Az intézményvezető intézményegység vezető az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik az alkalmazottak munkáját. A belső ellenőrzés rendszere átfogja a nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai munka hatékonyságának mérése. A vezető minden év elején a munkatervben meghatározza a belső ellenőrzés területeit, Elkészíti az ellenőrzési tervet. Ebben megjelöli: - az ellenőrzésre jogosult személyeket, - az ellenőrzés célját, - az ellenőrzés területeit, - az ellenőrzés idejét, határidejét. Az ellenőrzési terv nyilvános. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - intézményvezető - szülői szervezet - fenntartó Az ellenőrzés kiterjed: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, - és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tanügy igazgatási feladatok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - foglalkozások, tanórák írásos dokumentumok ellenőrzése,

26

- tanórán kívüli programok ellenőrzése, - gazdasági jellegű ellenőrzések (vagyon- védelem, térítési díj), - munka és tűzvédelmi ellenőrzések. Az ellenőrzés formái: - tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján, - spontán, alkalomszerű ellenőrzések Az ellenőrzés eredményét az érintett pedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az ellenőrzés általános tapasztalatairól a nevelőtestületet, az ellenőrzött személyt, illetve az érintetteket tájékoztatni kell megállapítva az eredményeket, a feltárt hiányosságokat, ezek megszüntetésére tett szükséges intézkedéseket. 2.Az intézmény működését meghatározó dokumentumok

.Pedagógiai Program, (EMMI 20/2012 (VIII.31.) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: - Az óvodai nevelés alapelveit, célkitűzéseit - azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek személyiségeinek fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, - a szociális hátrányokat enyhítő tevékenységeket - gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet - a szülő, gyermek a pedagógus együttműködésének formáit, - az egészségnevelési, környezeti nevelési elveket - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskola nevelési programját, ezen belül: - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, 27

- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatait, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézmény döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, - a szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, - a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei között_ helyi szabályait.

Az iskola helyi tantervét, ennek keretein belül: - a választott kerettanterv megnevezését, - a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát -

az

oktatásban

alkalmazandó

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszköz

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségeit, - a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, - a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő elellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus és szummatív méréseket, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, - a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, - a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. - Etikai Kódex a Magyar Református Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára.

Éves Munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési 28

terve, a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület javaslata, véleménye alapján a vezető készíti el, majd megvitatás után a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el.

Az éves munkaterv tartalma: -

Az aktuális nevelési év helyzetképe

-

Az aktuális nevelési évre kitűzött célok, feladatok, tevékenységek

-

A nevelési-oktatási év helyi rendje

-

A nevelési év munkarendje pedagógusok és a nem pedagógiai munkát segítő dolgozók vonatkozásában.

-

Ünnepek, rendezvények szervezési rendje

-

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok nevelési évre szóló rendje

-

A belső ellenőrzés rendje: szakmai és működési területen

A nevelőtestület által elfogadott, az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezettel ismertetni kell, illetve az intézmény honlapján nyilvánossá kell tenni.

3.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága: Az intézmény alapvető dokumentumai, * alapító okirat * pedagógiai program * szervezeti és működési szabályzat * házirend A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában és a honlapunkon szabadon megtekinthetők. A fenti dokumentumok tartalmáról- munkaidőben- az intézményvezető vagy az intézményegység vezető adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. „Különös közzétételi lista” címen közzétesszük az alábbi adatokat. * a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tantárgyfelosztáshoz rendelve * a nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége * az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve, * az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 29

* az iskola átlageredményei, évenként feltüntetve * szakkörök igénybevételének lehetősége, a mindennapos testedzés lehetősége * a hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai * a tanév helyi rendje * az osztályok száma, az egyes osztályokban a tanulók létszáma

4.Tankönyvellátás rendje A tankönyvek megrendelésével kapcsolatos teendők ellátására az egységvezető ad megbízást a tankönyvfelelősnek, minden évben, a kidolgozott tanmenet és pedagógiai program szerint. A következő tanév tan-és segédkönyveinek megrendelése minden naptári év januárjában kezdődik. * A tanítók és szaktanárok döntenek a következő tanév tan-és segédkönyveiről. A tankönyvfelelős kitölti az igénylőlapot és a törvényi szabályozásnak megfelelően megrendeli a szükséges tankönyveket. * A pedagógusok gondoskodnak a szülők tájékoztatásáról. * A szülő a tankönyvigénylő lapon jelzi a megadott időszakon belül, hogy mely könyvekre lesz szüksége gyermekének a következő tanévben. Nyilatkozik a meglévő kedvezmény érvényesítésének módjáról, illetőleg a könyvek megvásárlásáról. * A tankönyvek megvásárlása augusztusban, az egységvezető és a tankönyvfelelős közös döntése alapján meghatározott időben. 5. Teendők tűz és bombariadó esetére Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve a gyermekek, és dolgozók biztonságát, egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: * a természetes katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, belvíz stb.) * a tűz * a robbanással történő fenyegetés Az intézmény minden alkalmazottja az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének haladéktalanul jelenteni.

30

A vezető dönt a szükséges intézkedésről. Akadályoztatása esetén a jelen szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: * az intézmény fenntartóját, * tűz esetén a tűzoltóságot, * robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, * személyi sérülés esetén a mentőket, * egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyerekeknek-tanulóknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékletében található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyni. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: * Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért különösen ügyelni kell a termen kívül, (pl.: mosdóban) tartózkodó gyermekekre. * A kiürítés során a mozgásában korlátozott személyeket segíteni kell! * A gyermekek létszámát a terem elhagyása előtt és a várakozási helyre történő megérkezés után ellenőrizni kell! Az épület kiürítése a terv szerint történik. Az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg- felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodni kell az alábbi feladatokról: * a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, * a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, * a vízvételi helyek szabaddá tételéről, * elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság) fogadásáról Az épületbe érkező katasztrófaelhárító szerv vezetőjét, az intézmény vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: * a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyrajzáról, * az épületben található veszélyes anyagokról ( mérgekről), * a közmű (víz, gáz) vezetékek helyéről, * az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, * az épület kiürítéséről.

31

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően azok vezetőinek utasítása szerint kell eljárni. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv”c. utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a- bombariadó terv – utasítás szabályozza (Házirend) A tűzriadó és a bombariadó terv elkészítéséért a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat szervezéséért az intézményvezető felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára érvényesek.

Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény telephelyén is egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az épületet minden benntartózkodónak azonnal el kell hagyni. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezetőnek kell irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: * az intézmény neve, pontos címe, * van e veszélybe emberélet, * a vélt bomba által veszélyeztetett épületrész, * a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót. 6.Tanulóbalesetekkel összefüggő feladatok A tanulóbalesetek megelőzése érdekében végzett tevékenység. - A fenntartó, az intézményvezető, az egységvezető és a munkavédelmi felelősök félévente az egész intézményre kiterjedő szemlét tartanak, melynek célja a baleseti források feltárása, azok megszüntetésére intézkedés meghozatala. 32

- Az osztályfőnökök a tanév eleji osztályfőnöki órán balesetvédelmi oktatásban részesítenek minden tanulót és ezt dokumentálják.

Itt kell ismertetni a tanulókkal: - az iskola különösen balesetveszélyes helyeit (tornaterem, udvar) - az iskolában elvárható magatartásformákat, - az utcai közlekedés baleseti forrásait, - a tanulók teendőit balesetveszély észlelésekor, ill. bekövetkezett baleset esetén. Az óvodában naponta fel kell hívni a gyerekek figyelmét az udvaron való helyes viselkedésre a balesetveszélyes játékok helyes használatára. Teendők tanulóbalesetek esetén. - Baleset esetén azonnal értesíteni kell (rendelési időben az iskolaorvost), vagy a baleset súlyosságától függően a mentőket, ill. a szülőket. - A gyermekbalesetet a törvény által előírt nyomtatványon kell nyilvántartani ( KIR Dokumentum). - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni és megküldeni a fenntartónak ill. a szülőnek. Ezeket a baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és fel kell tárni a kiváltó személyi, tárgyi és

szervezési

okokat. - Súlyos balesetet azonnal - telefonon - jelenteni kell a fenntartónak. - Minden baleset után meg kell tenni a megfelelő intézkedést a hasonló esetek megelőzése érdekében.

7. Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor a tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Az iskolavezetés közül egy vezető mindig hétfőtől csütörtökig 7 óra 20 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 20 perctől 15 óráig az intézményben

33

tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. Az alkalmazottak munkarendje a mindenkori éves munkarendben kerül szabályozásra. A munkaidő nyilvántartását a jelenléti íven vezetik. Az

alkalmazottak

munkavégzésére

vonatkozó

szabályokat

a

munkaköri

leírások

szabályozzák. Az óvodapedagógusok munkaidejének a gyerekekkel való foglalkozással lekötött része a mindenkori jogszabályban meghatározott kötelező óraszám, ezen felül a heti 40 órás törvényi munkaidő keretet figyelembe véve az alábbi feladatokat látja el az óvodában, vagy az óvodán kívül: - továbbképzéseken való részvétel, - hospitálások, - reszort feladatok, - munkatervben meghatározott egyéb megbízatások, az óvoda vezetőjétől kapott egyéb, az óvoda nevelő-oktató munkájával összefüggő, írásban kapott megbízások az Istentiszteleti rendet, időt minden alkalommal betartja Az iskola pedagógusainak munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, az intézményegység vezető, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység vezető helyettes állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A pedagógus köteles reggel az első tanítási órája előtt 1/3 8-tól a tanteremben tartózkodni azzal az osztállyal, akivel az első órája van. Ha később kezdődik a tanítási órája, akkor 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. Az iskolai istentiszteleti rendhez és időpontjához mindenkinek alkalmazkodni kell. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy a helyettesének, hogy közvetlen helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményegység vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat kéthetente, vagy a gyógyulás után az első munkába állás napján le kell adni a titkárságon Rendkívüli esetben a 34

pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra megtartására. A tanítási órák elcserélését az intézményegység vezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén- lehetőség szerint- szaktanárral kell helyettesítetni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az egységek vezetői adjak. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A

pedagógus

alapvető

kötelessége,

hogy

tanítványainak

haladását

rendszeresen

osztályzatokkal, vagy szövegesen értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre, A fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményegységenként a vezető alkalmazza. A alkalmazotti közösséget egységenként minden esetben az egység vezetője hívja össze. Az értekezleteken a vezető tájékoztatja a dolgozókat az egység munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melynek melléklete a jelenléti ív Istentiszteleteken, a fenntartó által szervezett alkalmakon, példamutató jelenlét várható el..

Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik (ezen Szervezeti és Működési Szabályzat Mellékletei)

7.1.A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes intézményi programok 35

feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az intézményi dokumentumokban rögzített. Minden dolgozó vezeti a munkaidő nyilvántartást, jelenléti ívet, így a teljes munkahelyen töltött munkaidő dokumentálva van. A heti munkaidő minden teljes állásba kinevezett pedagógus számára 40 óra. A napi munkaidőnek a 20 perc ebédidő nem része. A Mt. szerint biztosítani kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdéstől legalább 6 órát munkában tölt.

8. Nevelés nélküli munkanapok Időpontját és felhasználását az éves munkaterv tartalmazza, melyből minden év szeptemberében tájékoztatást adunk a szülői közösségnek. A nevelésnélküli munkanapok éves felhasználásánál figyelembe vesszük: - a jogszabályi kötelezettséget, - a szülők munkahelyi leterheltségét, A nevelésnélküli munkanapok időpontjáról minimum 7 nappal korábban értesítjük: - a teljes szülői kört és - fenntartót. A nevelés nélküli munkanapokon: - szakmai továbbképzést, - alkalmazotti értekezletet tartunk. A gyermekek elhelyezését igény szerint biztosítjuk a saját óvodában

9.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága: Az intézmény alapvető dokumentumai,: * alapító okirat * pedagógiai program * szervezeti és működési szabályzat * házirend A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában és a honlapunkon szabadon megtekinthetők. A fenti dokumentumok tartalmáról- munkaidőben- az intézményvezető vagy az intézményegység vezető adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. „Különös közzétételi lista” címen közzétesszük az alábbi adatokat. 36

* a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tantárgyfelosztáshoz rendelve * a nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége * az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve, * az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói * az iskola átlageredményei, évenként feltüntetve * szakkörök igénybevételének lehetősége, a mindennapos testedzés lehetősége * a hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai * a tanév helyi rendje * az osztályok száma, az egyes osztályokban a tanulók létszáma

10. A gyerekek felvételének rendje

Az intézménybe a gyerekeket felvétel, vagy átvétel útján vesszük fel. A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. Egyházi intézményként nincs körzethatár, a felvételről a döntést úgy kell meghozni, hogy az önkormányzati intézményekbe történő jelentkezést megelőzze. Felvételi-átvételi szempontok: - A fenntartó lelkészi ajánlása - Fenntartó és intézményeink dolgozóinak gyermekei - Saját óvodánkból jelentkezők - Testvér óvodánkba, iskolánkba jár, járt.

10.1.A gyermekek óvodai felvétele

Nkt 8.§-a szerint Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

10.2. A beiratkozás rendje

- A beiratkozást minden nevelési évben a kormányhivatal határozza meg és a megszokott formában, a kijelölt beiratkozási időpontot megelőző harminc nappal hozza nyilvánosságra. 37

-

A beíratási időszakot követően felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01-től

folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik. - Az iskolai jelentkezés -

A beiratkozáskor a szülőt röviden szóban és írott bemutatkozó anyag formájában

ismertetjük óvodánk, iskolánk pedagógiai rendszeréről. -

A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen

betekintést nyerjenek az óvoda,iskola életéről: pl.: közös gyermeknap, szülői értekezlet. -

A beíratás tényét az óvodában Előjegyzési naplóban kell rögzíteni.

Ha az óvodába-iskolába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, a fenntartó az intézményvezetővel közösen bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodába való felvételről az óvoda vezetője, iskolában az iskola vezetője írásban, felvételt nyert, illetve elutasító határozat formájában értesíti a szülőt. A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett, elutasított gyerekekről névsort kifüggeszteni tilos. Átvétel: A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az intézmény házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell, nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét az erre rendszeresített nyomtatványon kell igazolni. 11. A gyermekek fejlődésének nyomon követése. Az óvodába felvett gyermek fejlődését a Fejlődési Napló dokumentumban rögzítjük. A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás, fejlődése. Az eredmények szükség szerint, de legalább fél évenként rögzítésre kerülnek. Rögzítésre kerülnek a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek. Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési Napló bejegyzéseit ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített formanyomtatványon. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda köteles átadni

38

a szülőnek. A fejlődési napló tartalmát, vezetésének szabályozását a Helyi Pedagógiai program szabályozza.

11.1. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, valamint javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell meghatározni. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha az 51.§ (6) bek. b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, magántanuló státuszban van. Javító vizsgát tehet a tanuló tanév végén- legfeljebb három tárgyból- melyből elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola intézményegység vezetője által meghatározott időben tehet, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. A kiskorú tanuló szülője a bizonyítványt követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni.

12. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok

NKT.45.§-a szerint (1) Magyarországon-az e törvényben meghatározottak szerint-minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben iskolakötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja további egy évig óvodai nevelésben részesül, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség kezdete az első tanítási napon kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti a hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettség teljesítését. 39

A tanköteles kort elérő gyermekek esetében: - Az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, - javasolja, hogy a gyermek annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyerme sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt. 12.1. A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha

- a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülőírásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt nappal, - a gyermeket felvették az általános iskolába. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét értesíteni kell Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.

Az óvodába érkezés és távozás rendjét Fenntartó által jóváhagyott Házirend tartalmazza.

A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések: Az óvoda Házirendje szabályozza a megfelelő szabályok figyelembe vételével.

Gyermekek étkeztetése, térítési díjak befizetése, visszafizetése A fenntartó által jóváhagyott Házirend szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével. 13. A nevelési-oktatási év rendjét a munkaterv határozza meg A munkaterv programjait a nevelőtestület határozza meg, a gyermekek közösségét érintő közös programokat illetően a Diákönkormányzat, a Szülői képviselet véleményét kikérve. A nevelési év rendjébe meg kell határozni: a.) A nevelésnélküli munkanapok időpontját, felhasználásának módját, tartalmát, mely nem haladhatja meg egy nevelési évben az 5 napot.

40

A nevelésnélküli munkanapok pontos időpontjáról a szülőket legalább 7 nappal előtte értesíteni kell. b.)A szünetek időtartamát. c.)A megemlékezések, ünnepek rendjét. d.)A nevelési értekezletek időpontját. e.)A gyermekek fizikai állapotát felmérő vizsgálatok időpontját.

13.1. Az óvoda munkarendje: 1.A nevelési év szeptember 1-től – augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll. a.) Nevelési-oktatási év (IX.1.-V. 31-ig), - mely időszak alatt a gyermekek részére az Óvodai Pedagógiai Program szabályozásának megfelelve foglalkozásokat szerveznek. Dokumentum: a csoport heti rendje. b.) Nyári időszak (VI.1.-VIII-31-ig), mely idő alatt - Az óvodai csoport szervezett foglalkozások nélkül működik - A nyári óvodai élet dokumentálása, a csoportnaplóba történik - Óvodánk részt vesz a települési ügyeleti rendszerben, ekkor fogadjuk a város óvodásait. Míg zárva tart, történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás idejét a fenntartó határozza meg. - A nyári zárás időtartamáról a szülőket legkésőbb minden év 02.15-ig a faliújságon értesítjük. - A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – a fenntartó által meghatározott időpontban – ügyeletet kell tartani. 2.) Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. - 50 órás nyitvatartási idővel, melynek pontos időpontja a mindenkori éves munkatervben – a szülői igénynek – megfelelően – kerül meghatározásra. .

A szülők igényeinek jelzésére az intézmény vezetője a fenntartó felé

kezdeményezheti

a nyitvatartási idő módosítását - A rendezvények alkalmával a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi

3.) Az óvodát reggel a munkarend szerinti dajka nyitja. - A bejárati ajtó nyitva, illetve zárva tartását a csoportok napirendje határozza meg, melyet minden nevelési év elején az éves Munkatervben rögzítünk és 41

szülőkkel az első szülői értekezleten illetve a szülői hirdető táblán ismertetünk. -

hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik.

13.2. Az iskola tanulóinak munkarendje

Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, és a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak, a gyermekük képviseletében az iskolába látogató szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok, az ügyeletes tanárok és a hetes tanulók ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét, tartalmazó házirendet minden év elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy példányát beiratkozásnál minden tanuló megkapja. 13.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés, a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben, reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák felső tagozaton délelőtt, az iskolaotthonos tanítási formában 8-16 óra között tarthatók az órarend szerint. Rendkívüli esetben az egység vezető rövidített órák tartását rendelheti el, melyről a szülőt legkésőbb előző napon tájékoztatni kell. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményegység vezető engedélyezésével történik előre engedélyezett időpontban, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 42

Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 15perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje csak rendkívüli esetben rövidíthető. A testnevelés órák 40 perces időtartamúak, azokat jelzőcsengetéskor be kell fejezni, hogy legyen a tanulóknak idejük átöltözni.

14. Nyitva tartás, a benntartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggeli ügyelete: 7 órától 7.30 óráig délután 16 órától 17 óráig, de legkésőbb 19 óráig van nyitva. Az óvoda reggel 7 órától 17 óráig. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyről a fenntartót tájékoztatja. Az intézményeket szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvény hiányában- zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel dolgozói és tanulói jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. A nemdohányzók védelméről a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999.évi XLII törvény 2§ (4) a 2 bekezdése a), b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely a közoktatási intézményben.

14.1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 1. A gyermekeket kísérő szülő kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek a vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A belépőket az óvodai egységben az óvodatitkár, iskolai egységben az iskolatitkár a vezetőhöz kísérik. 2. A szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás a vezetővel történt egyeztetés után történik. 3. Az osztályok, óvodai csoportok látogatását más személyek részére, a vezető engedélyezheti, a beiratkozás előtti nyílt napok keretén belül. 4. Az intézményben gyakran lévő hallgatók a benntartózkodásuk kezdetéről és végéről kötelesek a benntartózkodó vezetőt értesíteni.

43

15.Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az intézményt címtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság és a Református Egyház címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az intézmény minden alkalmazottja és tanulója felelős. - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, tornatermét a tanulók elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A szaktanterem, tornaterem használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermet, szertárat zárni kell. A tantermek, szertár bezárása az órát tartó pedagógusok, takarítás után a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit tanári felügyelet mellett, egyeztetés után szabadon használhatja. Az intézmény dolgozói, ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivételt képez a szülők, az intézmény által szervezett vásár. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel függ össze. Az intézmény helyiségeibe, területén párt, politikai mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

16. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 16.1.A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat 44

szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formákat preferáljuk: - tehetséggondozó foglalkozások, - iskolai sportfoglalkozások, - DÖK rendezvényei - ünnepi műsorok, megemlékezések - versenyek - felzárkóztatás, korrepetálás - énekkar - könyvtári foglalkozások - szakkörök - iskolai táborok A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményegység vezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős évfolyamon tanító pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskola könyvtára a tanítási napokon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtárosi feladatok ellátását egy pedagógus végzi az igazgató megbízása alapján. Feladatai közé tartozik, a kölcsönzésen kívül a leltárak elkészítése, tanári kézikönyvtár

vezetése,

segédkönyvek

beleltározása

és

selejtezése,tartós

könyvek

nyilvántartása. Az igazgatóval és a munkaközösség-vezetőkkel történt egyeztetés után gondoskodik az állomány gyarapításáról, és elvégzi az ezzel járó feladatokat. Az iskolai könyvtár működésének szabályát melléklet tartalmazza.

45

Az iskolai énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Esősorban az egyének közös éneklés iránti igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai rendezvények színesítését is szolgálja. Az iskola tanulóközösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. 16.2.Tanórán kívüli alkalom szerű foglalkozások

- mozi látogatás, színházlátogatás -( tanulmányi kirándulás Mozi, színház, látogatás keretében a tanulók lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti, egyháztörténeti, Bibliai ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy a szakórákon vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a iskolás korosztály számára. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítás érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezését

és

lebonyolítását

az

osztályfőnökök

szervezik

az

osztály

szülői

munkaközösséggel. Kirándulás előtt legalább egy héttel írásban kell tájékoztatni az iskolavezetést a kiránduláson résztvevőkről, a tervezett programról, a kísérőkről.

17. Az intézményi hagyományok ápolása, az ünnepek rendje

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

46

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A legjelentősebb egyházi és történelmi eseményekről való megemlékezés minden esztendőben. * Tanévnyitó, záró Istentisztelet * Reformáció napja * Havonkénti családi vasárnap * Karácsonyi ünnepkör /Advent négy hete, Karácsony a templomba/ * Húsvéti ünnepkör /Virágvasárnap, Nagypéntek, Húsvét/ * Pünkösdi ünnepkör /Áldozócsütörtök, Pünkösd/ * Konfirmáció A többi nevezetes nap ünneplése, az éves munkatervben rögzítettek szerint történik. A végzős osztály ballagása szép hagyomány egy iskola életében, ki kell alakítani ennek hagyományát. 17.1. A hagyományápolás külső megjelenési formái Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete. Ünnepi viselet, lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, - lehetőleg fekete, fehér blúz Fiúknak, sötét nadrág,- lehetőleg fekete, fehér ing. A fiúk, lányok, az intézmény nyakkendőjét viselik Az iskola hagyományos sportfelszerelése a lányok és fiúk számára: rövidnadrág, fehér póló, tornacipő.

18. Gyermek- és ifjúságvédelemi munka megszervezése és ellátása: Ezen intézmény belső szabályozásának megfelelően a nevelési évre szóló munkatervnek részét képezi a nevelési évre szóló gyermekvédelmi terv. Az intézmény dolgozói, az intézményi lelkészsegítségével közreműködnek a gyermekek, tanulók

veszélyeztetettségének

megelőzésében

és

megszüntetésében,

ennek

során

együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a többi gyermek védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős 47

felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal és megbeszélik, hogy az intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

19.Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. A nevelési-oktatási által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Ezen szabályozás egységet alkot a fenntartó által jóváhagyott Házirend megfelelő fejezeteivel. Az intézményvezető megállapodást köt a gyermekorvossal, a védőnővel az orvosi ellátás érdekében. Az orvos, valamint a védőnő a megállapodásban megjelölt módon és rendszerességgel látja el a gyermekeket. A vezető gondoskodik arról, hogy az orvos és a védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, pedagógus felügyelet. Az óvodában védőoltás nem adható be. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás során. Az intézmény területén a dohányzás szigorúan tilos. Az intézményen belül szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos. A tálalókonyhába csakis a konyhai dolgozók léphetnek be, vagy az a dolgozó, aki egészségügyi könyvvel rendelkezik. Az intézmény minden alkalmazottjára kötelező az évente megtartott foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való részvétel.

20. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 20.1. A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 48

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: - amennyiben a tanuló a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - ha a tanuló orvosi igazolással igazolja távolmaradását, amennyiben a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha - rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történi késés (például baleset, rendkívüli időjárás). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet tanévenként 3 nap erejéig. 20.2. A tanulói késések kezelési rendje Az osztálynapló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. a mulasztott órák összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságfelelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 20.3.Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 20. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló estében, első igazolatlan óra után, iktatott hivatalos levélben a szülő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) Hónap végén a hiányzások összesítéséről, felszólítások, feljelentésekről jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni).

49

A tanköteles tanuló esetében, első tíz igazolatlan óra után, iktatott hivatalos levélben a szülő és a Kormányhivatal Járási Gyámhivatalának értesítése (másodpéldányt az irattárban kell őrizni). Tanköteles tanuló esetében első 30 igazolatlan óra után iktatott hivatalos levélben a Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat értesítése ( másodpéldányt irattárban kell őrizni). 50 óra igazolatlan hiányzás esetén a Kormányhivatal Járási Gyámhivatalának értesítése, másod példányt irattárban kell őrizni Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét a mulasztás következményeire. A hivatalos értesítés másodpéldányát az irattárban kell őrizni. Ha egy adott tantárgyból a tanuló hiányzása a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

20.4.A tanulók által elkészített dolgokért járó díjazás Igazgatói dicséret adható: -

iskoláért végzett magas színvonalú munkáért,

-

városi versenyen elért 1-.6. helyezésért,

-

megyei verseny 1-10. helyezésért,

-

országos versenyen 1-20. helyezésért,

-

nemzetközi versenyen való szereplésért.

Az iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre való felkészülésért, szaktanári, vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Szaktárgyi versenyek jutalmazása: -

iskolai versenyen 1-3. helyezés:szaktárgyi dicséret (ötös osztályzattal)

-

városi versenyen 1-6. helyezés: igazgatói dicséret (ötös osztályzattal)

-

megyei versenyen 1-10. helyezés: igazgatói dicséret (ötös osztályzattal)

-

országos versenyen 1-20. helyezés: igazgatói dicséret (ötös osztályzattal)

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 50

Versenyen, nyílt napon résztvevő tanulókat megillető kedvezmények.

A versenyen való részvétel elismerése mellett, ( lásd fentiekben) adott tárgyból plusz jegyként jeles(5) osztályzatot kap a szaktanártól, valamint tárgyhavi szorgalmának értékelése, ( ha nem ütközik más eseménnyel ) példás. 21. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

Az Nkt. 53§. értelmében a nevelési-oktatási intézményben tanulói fegyelmi eljárás és fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, melynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet szenvedett tanuló szülőjének figyelmét fel kell hívni, az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Az értesítés kézhezvételétől öt tanítási napon belül jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy ha az egyeztetés nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasítja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztetési eljárás során írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet szenvedett tanuló szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, megfelelő helyiség biztosítása az iskola feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mindkét fél elfogad.

51

21.1.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai - A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló képviseletében szülője, vagy törvényes képviselője mindig részt vehet. - Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, szülő külön-külön a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapja. - A fegyelmi eljárást – a megindítástól számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szülő, vagy a gazdálkodó szervezet képviselője előzetesen tájékozódjon, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott háromtagú bizottság,melynek tagja az iskolalelkész – folytatja le. A bizottság tagja az elnököt saját maguk közül választják. - A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét a hivatalosan résztvevők nevét. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint indokolt, vagy a kiskorú tanuló szülője kéri. - A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a tényállást tisztázni, ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, bizonyítási eljárást folytat le. - A fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indoklását. - A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha: a) a tanuló nem követett el kötelezettségszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a tanuló követte el a kötelessé A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül meg kell küldeni, az érintett feleknek

52

IV. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése: A fenntartó jóváhagyását követő kihirdetés napjától. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata: - a kihirdetéstől számított két év -

törvényi változása

-

dolgozók 51%-ának kezdeményezésére

Hajdúhadház, 2013. márc.27

Készítette:

…………………….. Intézményvezető Ph.

Véleményezte:

Elfogadta:

………………….

…………………….

Szülői szervezet képviselője

Szülői szervezet képviselője

Óvoda

iskola

…………………..

. ……………………….

Óvodai nevelőtestület képviselője …/2013. határozatszámon

Iskolai nevelőtestület képviselője ……./2013. határozatszámon

…../2013. határozatszámon jóváhagyta ………………………………………….. intézményvezető Ph. ……/2013 határozatszámon jóváhagyta ……………………………………………. Fenntartó Presbitérium nevében Ph.

53

54