I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása. 1.3 Következtetések

III./B. A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA

TARTALOMJEGYZÉK I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1 2 Helyzetelemzés 1.2 1.3 Következtetések II. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

1 Elemző rész – 1. 1.1 Célok meghatározása g

1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1.

Demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll1: ¾

egyrészt az operatív hatalmi működésből,

¾

má ré zt e működés másrészt működé társadalmi, tár d lmi civil i il kontrolljából. k tr lljából

2.

A hatalom döntéseinek legitimitása – kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt – nagymértékben függ a civil kontroll működésétől.

3.

Ugyanakkor a nonprofit szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. vállalnak

1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

4.

1

A mindenkori i d k i kormánynak k á k és é az önkormányzatoknak ö k á k k tehát érdeke, hogy az állami és a nonprofit szektor között átlátható, világosan szabályozott, a civil szervezetek sokszínűségéhez igazodó kapcsolat- és együttműködési rendszer alakuljon ki.

Harsányi Gábor nonprofit kutató

1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

¾

Alkotmány 63. 63 § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, létrehozni illetőleg azokhoz csatlakozni.

¾

Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 1. § Az egyesülési gy jjogg mindenkit megillető g alapvető p szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja b tos tja aannak a zavartalan ava ta a gya gyakorlását. o ását. Az egyesü egyesülési és jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket illetőleg közösségeket hozzon létre vagy szervezeteket, azok tevékenységében részt vegyen.

1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾2.

§ ((1)) Az egyesülési gy jjogg alapján pj a magánszemélyek, g y , a jjogi g személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek

1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾

1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról „A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét együttműködik e közösségekkel. tevékenységét, közösségekkel A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában bál áb h á határozza meg, mely l önszerveződő ö ődő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.”

1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾2003.

évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. 1989 évi II. II törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a P l á i Törvénykönyvről Polgári Tö é kö ől szóló óló 1959. 1959 évi é i IV. IV törvény ö é alapján l já létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gy ggazdasági g érdekképviseletet p ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt);

1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI 1.

A nonprofit p szervezetek képesek p pótlólagos p g források bevonására

2 2.

Gazdálkodásuk rugalmasabb

3.

Kevésbé bürokratikusak

4.

Szélesebb felhasználói kört érnek el

1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI 5.

Működésük „p „polgárközelibb” g

6.

Függetlenek a politikától

7.

Több teret adnak d k a kreativitásnak, k i i á k vonzóbbak óbb k a kiváló ki áló szakemberek számára

8.

Innovációs készségük nagyobb

9 9.

Egyszóval jól menedzselve és támogatva a helyi hatóság jól manőverező kiegészítő szervezetei l h t k ehhez lehetnek: hh azonban b némi é i odafigyelésre d fi lé van szükségük

1.1.4 KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÓKKAL 1.

„Hogyan lehet bevonni a vállalkozókat az önkormányzat munkájába? – Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás k l kulcsa: a f l folyamatos k kapcsolattartás, l á a kommunikáció.”

David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő

1.1.5 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK 1.

Hogyan támogatja az önkormányzat a civileket és mennyire alapoz rájuk az önként és kötelezően vállalt feladatai kapcsán?

2.

A civil i il szférának fé á k van-e beleszólása b l ólá a döntések dö é k előkészítésébe, gyakorolják-e ellenőrző funkciójukat?

3.

Az önkormányzat és a vállalkozások közötti viszony vizsgálata g

1 Elemző rész – 1. 1.2 Helyzetelemzés y

1.2.1 HELYZETELEMZÉS 1.

Nonprofit szervezetek összesen: 62407 darab

száma

Magyarországon

2.

Magyarország népessége megközelítőleg 10 millió fő

3.

Ezek alapján: egy szervezetre 163,5 fő jut

4.

Tehát 75 darab civil szervezetnek kéne lenni Tolnán a statisztikai átlag szerint - a valóságban ennél jóval több van (Ez nem baj!)


A Tolnán bejegyzett civil szervezetek száma 69 csak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatbázisa szerint

7.

A civilszektor i il k ö összetétele é l nagyon kiegyensúlyozott, ki úl a hagyományos egyesület típusok mellett sok érdekes szervezet is van a városban, így a civil szféra felépítése igen egyenletes


A civil szervezetek fő tevékenységi köre Tolnán a sport (17%)

9.

Ezen kívül meglehetősen sok szervezet foglalkozik k l ú á l oktatással kultúrával, k á l és é szabadidős b didő tevékenységekkel. ék é kk l

10.

Környezetvédelemmel 4 szervezet foglalkozik

11.

A legmeghatározóbb szervezeti forma Tolnán az egyesület (74%), (74%) majd az alapítvány és közalapítvány

1.2.1 HELYZETELEMZÉS Három közalapítvány működik a településen ¾ Tolnai Tudásért Közalapítvány ¾ Tolnai Háló Közalapítvány ¾ Tolna Város Kultúrájáért j és Sportjáért p j Közalapítványt 13 Megszüntetésüket már többször napirendre tűzték 13. 14. A jogalkotó szakaszos megszűnésükkel számol, ugyan i közalapítványt is kö l í á 2006 augusztus 24. 2006. 24 napja j után á nem lehet alapítani; az ekkor már létező közalapítványok külö törvény külön ö é – korlátozó k lá ó - szabályai bál i szerint i működhetnek tovább. 12 12.

1.2.1 HELYZETELEMZÉS 15 15.

2007-ben 2007 ben jött létre a Tolnai Civil Kerekasztal, Kerekasztal amit 23 tolnai szervezet alapított meg

16.

Ebben az évben született egy egyezség a civil szervezetek és az önkormányzat között, melynek főbb pontjai az alábbiak: ¾

11. Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a teljes körű tájékozódás és tájékoztatás érdekében a TCK-val TCK val együttműködésben aktualizálja a városi székhelyű vagy telephelyű, működő civil szervezetek, t k alapítványok l ít á k és é egyesületek ül t k egységes é nyilvántartását.

1.2.1 HELYZETELEMZÉS 17 17.

22. A Képviselő Képviselő-testület testület annak érdekében, érdekében hogy az eddigieknél is szélesebb körben ismerhesse meg a civil társadalom véleményét, véleményét hogy szélesebb kör számára biztosítson a döntések előkészítésére való b k bekapcsolódás lódá lehetőségét l h ő é é - véleményezési él é é i céllal éll l tájékoztatja a TCK elnökségét a civil szférát érintő elképzeléseiről, a képviselő-testületet elé kerülő határozat-tervezetekről.

18.

3. Pályázati lehetőség a civil szervezetek részére a Képviselő testület által. Képviselő-testület által A támogatás formái:

1.2.1 HELYZETELEMZÉS 19. -

kkedvezményes d é térítésű é í é ű létesítmény, lé í é intézmény, i é é közösségi kö ö é i tér használat

20. -

program finanszírozás pályázat alapján.

21. -

ingyenes létesítmény, intézmény, közösségi tér használata

1.2.1 HELYZETELEMZÉS 22. 4.

A minél nagyobb információ szolgáltatás céljából az önkormányzat a Tolnai Hírlapban és a város hivatalos honlapján, a www.tolna.hu-n biztosít megjelenési lehetőséget g a TCK számára

23. A

fent említettek az elmúlt időszakban javarészt megvalósultak


Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbi pontok foglalkoznak a civil szektorral történő kapcsolattartással: Ti ká á i Osztály Titkársági O ál 1. Főbb feladatai: ¾

a) szervezi a lakosság és a polgármesteri hivatal kapcsolattartását, kapcsolattartását

¾

b) elősegíti a város közművelődési, egészségnevelési, tömegsport ö é egyesületi és ül i életének él é k megszervezését. éé

1.2.1 HELYZETELEMZÉS A képviselő-testület önként vállalt feladatai: ¾a)

városi rendezvényeket szervez,

¾b)

gyermek-és tömegsport pályázatot ír ki,

¾c))

k közművelődési ű lődé i pályázatot ál á í ki, ír ki

¾d)

a sportegyesületek részére a versenyeztetéshez nyújt támogatást a sportfinanszírozás keretén belül


A nonprofit p szervezetek rendezvényeinek y ad helyet y a városban található két Civil Ház

26 26.

A civil i il témájú cikkeknek ikk kn k nincs nin saját ját fórumuk, fór m k de d a helyi h l i újságban, a Tolnai Hírlapban rendszeresen helyet kapnak

27.

Az 1 százalékos kampány idején csak néhány szervezet hirdetése jjelent megg a Tolnai Hírlapban p

28.

Az önkormányzat rendelkezik egy listával a civil szervezetekről amit rendszeresen aktualizálnak szervezetekről,

29.

A civileknek nincs saját előadójuk, de van olyan munkatárs, aki saját feladatain kívül, ezzel is foglalkozik


Ettől E ől a munkatárstól k á ól a civilek i il k is i kaphatnak k h k segítséget, í é tanácsot

31.

Az előző évben közművelődési célokra 3.4 millió forintra, gyermek és tömegsporttal gy gp kapcsolatosan p pedigg 1.7 millió p forintra lehetett pályázni

32 32.

A civilek i il k a pályázatértékelésbe pál á té ték lé b nincsenek i k bevonva b

33.

Nem jellemző a kötelező és önként vállalt önkormányzati tevékenységek átadása

1.2.1 HELYZETELEMZÉS 34. Van

olyan testületi tag, aki civil szervezeti vezető is egyben

35. Nagyobb

megbeszélést évente egyszer hív össze a városvezetés a civilek számára

1.2.2 CIVILEK A VILÁGHÁLÓN 1.

Tolna weblapján található egy civil menüpont, ahol 70 szervezet található a listán. A felsorolásban van olyan is, amelyik nincs bejegyezve, ilyenek például a klubok

2.

A listán szereplő szervezetek mellett megtalálhatjuk az alapadatokat: a vezető nevét, a címet, telefonszámot, sok esetben e-mail címet is

3.

12 szervezet rendelkezik honlappal, ez is fel van tüntetve egy link segítségével

4.

Bemutatkozó szöveget nem tettek közzé a szervezetek

1.2.3 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL SZ ÉRÁVAL 1.

A városban az iparűzési adóalanyok száma 982

2.

HIPA bevétel 2008-ban 205 millió 792 ezer

3 3.

Ez a teljes költségvetésben 6.6 6 6 százalékot tesz ki

4.

A kis és nagyvállalkozók számára a ciklus elején még volt egy fórum

5.

A fontosabb nagyadózókat is

rendezvényekre

meghívják

a

1.2.3 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL SZ ÉRÁVAL 6.

Minden évben átadják az év vállalkozója díjat

7.

A településen működik Iparkamara

8 8.

A vállalkozói szférának nincs lehetősége beleszólni a költségvetés tervezésébe és a fejlesztési tervek megvitatásába pedig előnyös lenne mindegyik félnek megvitatásába,

9.

Vállalkozói szinten a sport támogatása a jellemző

10.

Néhány egyéni vállalkozó is részt vállal a testületben

11 11.

Jellemzően napi szintű a személyes kapcsolat, kapcsolat a formális jóval ritkább

1.2.4 VÁLLALKOZÁSOK A HONLAPON 1.

A hivatalos városi weboldalon 31 vállalkozás szerepel

2 2.

Feltüntetik a címüket és telefonszámukat

3.

Néhány vállalkozás adatainál megtalálhatjuk a pár szavas bemutatkozó szövegüket, nyitvatartási idejüket és e-mail címüket

4.

A honlapon lehetőség van a vállalkozások profilja szerinti keresésre

1.2.4 VÁLLALKOZÁSOK A HONLAPON 5.

Azoknak a vállalkozásoknak, akik szerepelni szeretnének a honlapon egy jelentkezési ívet kell kitölteniük

6.

Hiányosság Hiá á viszont i a helyi h l i gazdaság d á és é a helyben h l b meghatározó cégek, vállalkozások bemutatása

7.

Ez nagy hibája a honlapnak, hiszen a város iránt érdeklődők,, a befektetők és a helyiek y számára is fontosak lehetnek ezek az információk

8 8.

Gazdasággal kapcsolatos információk, információk újdonságok is találhatók esetenként az oldalon

1 Elemző rész – 1. 1.3 Következtetések

1.3 KÖVETKEZTETÉSEK 1.

Vélhetően az épülő M6-os út felélénkíti majd Tolna városának gazdasági életét

2.

Ezért a városnak más taktikát kell majd alkalmaznia, l főké legfőképpen a befektetők b f k ők megnyerését. é é Nagyobb N bb hangsúlyt kell fektetnie a már elért értékekre, hangsúlyoznia kell a megtelepedés pozitívumait.

3.

A helyi y ggazdaságg aktuális résztvevőinek p pozíciója j ezért a jövőben fel fog értékelődni: figyelni kell rájuk, kikérni a véleményüket. véleményüket

1.3 KÖVETKEZTETÉSEK

4.

J Jelenleg g nincs szervezett kommunikációs viszonyy a település és a vállalkozók között, ez még csak jellemzően informális. informális Lassan a településméret azonban meg fogja követelni a formális utakat.

5.

A civil i il szféra f és az önkormányzat k k kapcsolatában l b nincsenek kihasználva a lehetőségek, amiket a nonprofit szektor alkalmaz, bár a kapcsolat közöttük az átlagosnál g magasabb, g a környező y településekéhez p viszonyítva szignifikánsan jobb.

6 6.

A civilekkel együttműködve sok kisebb dolgot lehetne kiaknázni, hiszen a fundamentumot már lerakták

2 Tanácsadó rész – 2. 2.1 Stratégiai g tanácsok

2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK

1.

A vállalkozókkal való viszonyt mindenképpen intézményes keretek közé kellene terelni, előadót, kapcsolattartót p kell kijelölni j e célra.

2.

Fontos a cégek rendszeres tájékoztatása az adóbevételek dób ét l k felhasználásáról, f lh álá á ól a tervezetekről t t k ől és é a felmerülő problémákról: hírlevél vagy RSS-t támogató b lenne erre a legmegfelelőbb blog f bb eszköz. k

3.

E nyomán y a település p számíthat arra, hogy gy a ggazdasági g szereplők a város javát is szem előtt fogják tartani

4 4.

A vállalkozók kapjanak szerepet a stratégiai döntésekben: meg kell őket hívni egyes értekezletekre


5.

A város ügyeire valós betekintést kell engedni a vállalkozóknak és ki kell kérni a véleményüket a választási helyzetekben y : mindezeket legalább g 1 képviselőjük szintjén

6 6.

A civil i il szféra fé feladatokat f l d t k t is i át tud t d vállalni áll l i az önkormányzattól, amely így akár eredményesebb és k költséghatékonyabb k bb is lehet

7.

A nonprofit p szektorra jjellemző az egyedi gy jjogi g és adózási rendszer, továbbá a nagy spektrumú pályázati mód. Ezt a tulajdonságát az önkormányzat könnyen a saját érdekében használhatná fel.

2 Tanácsadó rész – 2. 2.2 Taktikai tanácsok

2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK 1.

A civil szférának adott tényleges jogkörök vizsgálta, lehetőség szerinti tágítása.

2.

Valódi beleszólást kell a civil szférának biztosítani a dö é k kidolgozásánál döntések kid l á á ál és é ellenőrző ll ő ő funkciójuk f k iój k alkalmazásánál: kapcsolattartó személyt kell kijelölni a hivatalnál, a civilek és a vállalkozók érdekképviseleteinél.

2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK 3.

A lehetséges jogosítványok, amelyek a civileknek adhatók : ¾ tárgyalás ¾ véleményezés ¾ egyeztetés ¾ állásfoglalás állá f l lá ¾ ajánlás ¾ együtt-döntés ¾ megállapodás ¾ a döntés részleges átengedése

2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK 4 4.

5.

6.

A bizottsági és testületi üléseken a civil szervezetek csak meghívás alapján vehetnek részt. Sajnos csak oda kapnak invitálást, invitálást ahova úgy gondolják, gondolják hogy ott kompetensek. Javaslat, hogy minden ülésre hívják meg őket bízzanak rájuk döntéseket őket, Az előzőnél is lényegesebb, hogy kellő figyelmet f dí fordítsanak k a pályázatokra, ál á k főleg fől azokra, k amelyeken l k a civilek és az önkormányzat közösen indulhatna. É Érdemes lenne az eseményekről havi vagy heti hírlevél formájában értesíteni a civileket e-mailes gyakorlat helyett. Blog szintén megfelelne erre a célra.

2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK 7 7.

8.

9.

10.

Civilek bevonása a pályázat útján nyert összegek elosztásánál: ehhez egy pusztán ezzel foglalkozó civil munkatárs felvétele A helyi intézmények érdeke, hogy eredményesebben támogassa g az 1%-os kampányt, p y , hiszen az alapítványokon át ők is jelentősen részesülnek ebből a bevételből Éves díjat lehetne alapítani az év legjobb civil szervezetének, illetve a civileket leginkább támogató vállalkozásoknak. Az elnevezése célszerűen kötődjön Tolnához, a helyi hagyományokhoz. Civil tanácsadó Testület megalkotása a polgármester mellett: rendszeres véleményezés a vízióalkotásnál.

2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK 1.

Ténylegesen bevonni a vállalati szférát az önkormányzat feladataiba: vélemények kikérése, internetes zárt fórum. Helyi alvállalkozók preferálása.

2.

IInvitálás i álá számukra á k a testületi ül i és é bizottsági bi á i ülésekre, ülé k a javaslatokról való állásfoglalásuk kikérése, ötleteik meghallgatása, bevonni őket a stratégiai projektbe

3.

A város által beszedett adók hasznosításáról értesítések szétküldése: ez a tolnai polgárok számára is hitelesítő erejű. erejű

2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK 4.

Az időszerű önkormányzati ügyek és a vállalkozók számára lényeges hírek (például aktuális pályázatok) elektronikus levélben való elküldése hetente egyszer

5.

Nagyadózók N dó ók fogadása, f dá kö ö é köszöntése minden i d é b évben egyszer: ünnepség, vállalkozói díjak, kitüntetések kiosztása. Emellett rendszeres stratégiai egyeztetések.

6.

A hivatali folyamatok y során a nagyadózói gy kör különleges kezelése (Hívószámot a kosárba!)

7 7.

Egy polgármester melletti Vállalkozói Tanácsadó Testület , havonta vízióalkotó összejövetellel.

2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK 9 9.

Egy Szentlőrincen már működő jó ötlet, ötlet melyet Tolna is átvehetne: Lobbi parti, melyre az egész DélD á úl ól jönnek Dunántúlról jö k érdeklődők. é d klődők O Ott é évente megrendezik ezt a nagy hatású összejövetelt. Országgyűlési képviselők, polgármesteri hivatalok, minisztériumi tisztviselők, gazdálkodó szervezetek, kamarák, egyletek teszik itt tiszteletüket, hogy a szabadban készített ételek és a hozott italok mellett módot nyújtsanak egy könnyű hangvételű találkozásra, pontosabban – lobbizásra! Tolnán legalább ennyire sikeres és hasznos lehetne a másutt bevált gyakorlat.

2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK 12 Szentlőrincen 12.

a cégeknek sátranként tízezer forintot kell befizetniük, és mindenki maga hozza az ételt és az italt. A rendezvényt d é már á tizedik i dik alkalommal lk l l tartják ják meg. Munkanapokon zajlik, zártkörű és a részvétel csak meghívóval lehetséges.

13. Tolnának

ki kell dolgozni g egy gy hasonló,, ám az önképére p formált és eredeti, jó hangulatú rendezvényt az egyeztetésre. egyeztetésre

2 Tanácsadó rész – 2. 2.3 Informatikai megoldások g

2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK 1.

Hasznos lenne a Civil Kerekasztal honlapját újra beüzemelni (régen volt, most elérhetetlen).

2.

Itt fel lehetne használni a web 2.0-ás megoldásokat is, mint i például éldá l a blogokat, bl k online-interjúkat, li i júk videókat id ók és é hangfile-okat.

3.

A közösségi oldalakat is be kell vonni az aktív kapcsolattartásba p ((facebook,, iwiw). )


Motiválni kell a szervezeteket a saját weboldalkészítésre, ugyanis ez jelen pillanatban nem anyagi, inkább hozzáállásbeli kérdés.

5.

A tolnai l i civilek i il k összefoglaló ö f l ló oldalán ld lá szerepelnie l i kell k ll majd a következőknek: ¾

Befektetési információk

¾

A település gazdasági életének bemutatása

¾

Nagyobb cégek részletes bemutatkozása

III./A. / SZERVEZETI MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE A LAKOSSÁG NAPRAKÉSZ ÉS FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSÁNAK J JAVÍTÁSÁRA, A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁ Á Á TÉTELÉRE É É

TARTALOMJEGYZÉK I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1 2 Helyzetelemzés 1.2 1.3 Következtetések II. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Lehetséges g informatikai megoldások g

1 Elemző rész – 1. 1.1 Célok meghatározása g

1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ¾

Azt a társadalmi kört, ahol a véleményüket kifejthetik a polgárok a köz ügyeivel kapcsolatban, nyilvánosságnak nevezzük.

¾

Ez garantálja, E álj hogy h a közügyek kö ü k irányítása, i á í á a döntések dö é k a polgárok érdekeit szolgálják


Kevés tehát csupán arra koncentrálni, hogy a kötelező tájékoztatási elemek megjelenjenek – arra is szükség van, hogy visszajelzés érkezhessen az olvasói, lakossági oldalról


Ha a nyilvánosság jól működik, az támasza a hatalomnak is, hiszen érzékenyebben odafigyelhet a lakosságot érdeklő kérdésekre, problémákra – éppen ezért kell kétirányúnak lennie, lennie mert két, két egymásra utalt társadalmi szervezetet köt össze. Ha Tolnán misszió a l k á jobb lakosság j bb kiszolgálása, ki l álá céljainak élj i k pontos teljesítése, lj í é akkor ez a szoros egymásrautaltság nem hatalmi gát, hanem működési segítség.


Az információcsere és a tájékoztatás mellett abban is jó a helyi média, hogy önazonosságot képez, segít egyedi, saját és elfogadott arculatot adni a városnak, önképfejlődést és –fenntarást fenntarást biztosít. biztosít Vannak olyan helyi kérdések, amelyek már a megyei lapokat sem é d klik a város érdeklik, á számára á á viszont i f fontosak: k ezeket k nem lehet máshol közölni, mint a helyi újságban – vagy új eszközként az interneten.

1.1.2 EGY ISMERETLEN – NEM TOLNAI FÓRUMOZÓ A LÁTSZATOKRÓL ÉS A VALÓSÁGRÓL „A A mii településünkön l ülé ü kö is i van helyi h l i nyilvánosság. il á á A helyi h l i tévé közvetíti a képviselő-testület üléseit, az önkormányzatnak saját honlapja és havonta megjelenő újságja van. Vagyis teljesíti tájékoztatási kötelezettségét. A probléma abból adódik, hogy az önkormányzat úgy véli,, a nyilvánosság y g ennyi y és nem több. Elég, g, ha ők beszélnek. Így lesz a helyi nyilvánosságból egyirányú, látszat-nyilvánosság látszat nyilvánosság. Amikor az egy egy-utas utas nyilvánosság kirekeszti, mert nem tűri el a különvéleményt, akkor

1.1.2 EGY ISMERETLEN – NEM TOLNAI FÓRUMOZÓ A LÁTSZATOKRÓL ÉS A VALÓSÁGRÓL átalakul látszat nyilvánossággá. nyilvánossággá Látszólag ugyanis van nyilvánosság, nyilvánosság hiszen lám itt vannak a tárgyi eszközei: a kamera, a honlap, a havi újság, de mégsincs, mert az információk csak fentről lefelé jönnek, de lentről felfele nem mennek. Az információk egyirányú áramlása miatt a város vezetői, vezetői képviselői abba a tévhitbe eshetnek, hogyha nincs lakossági ellenvélemény, akkor a rossz döntésük is jjó döntés. Innen p pedigg már csak egy gy lépés, p , hogy azt higgyék magukról, tévedhetetlenek. A nyilvánosság semmit sem ér a vélemények és ggondolatok szabadsága g nélkül.”

1.1.3 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ¾

Ez a vélemény E él é nem a városból á ból származik, á ik célja élj csupán á érzékeltetni: a lakosság vágyik az ilyen jellegű információcserére. Néhol nyilván kissé erősen fogalmaz, de való igaz, hogy ahogy a munkaszervezetben a gondolkodásnak is kétirányúnak kell lenni,, úgy gy a településvezetés p és a kommunikáció esetében ugyanez elvárható.

¾

Alkotmány 61. 61 § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá ábbá arra, hogy h a közérdekű kö é d kű adatokat d k megismerje, i j illetőleg terjessze

1.1.3 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ¾1992.

évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Az állami vagy gy helyi y önkormányzati y feladatot,, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy gy személyy ((a továbbiakban együtt: gy szerv)) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre g és annak végrehajtására, g j az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását

1.1.3 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ¾

Az Alkotmánybíróság megállapította, megállapította hogy az Alkotmány 61. §-ából nemcsak az egyéni véleménynyilvánítási él é il á í á i szabadság b d á szubjektív, bj k í alanyi l i joga j következik, hanem a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség is. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog tehát nem csupán alapvető p alanyi y jjog, g, hanem e jjogg objektív, j , intézményes y oldalának elismerése egyben a közvélemény, mint alapvető politikai intézmény garantálását is jelenti. jelenti [AB határozat, 36/1994. (VI. 24.)]

1.1.4 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK 1.

Melyek azok a lépések, melyek az információ áramlásának kétirányúsítását elősegíthetik?

2.

Vannak erre innovatív l h ő é k új utak? lehetőségek, k?

3.

Hogyan növelhető nyilvánosságban?

4 4.

Milyen lépésekkel segítheti az önkormányzat a lokális tájékoztatás független létét?

az

eszközök, interaktivitás

különleges a

helyi

11. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés y

1.2.1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1.

56. § A polgármester

¾

(9) A Tolnai Hírlappal kapcsolatos feladatai:

¾

a / ellátja a felelős kiadói feladatokat, a. feladatokat

¾

b. / megjelenteti a város lakosságát érintő jelentős rendeleteket, határozatokat,

¾

c. / egyéb gy b fontos o os kérdésekben d s b a folyóiraton o yó o keresztül s tájékoztatja a lakosságot a képviselőtestület döntése alapján

1.2.1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2.

A jegyző

¾

m. / a Tolnai Hírlapban megjelenteti a város lakosságát érintő jelentős rendeleteket, határozatokat, valamint a képviselőtestület döntése alapján tájékoztatja j j az állampolgárokat p g egyéb gy fontos kérdésekről.

¾

A képviselő-testület kép iselő testület önként vállalt állalt feladatai:

¾

a) kiadja a Tolnai Hírlapot

1.2.2 ÖNKORMÁNYZATI MÉDIA 3.

Tolnai Hírlap

¾

Havonta jelenik meg

¾

Korábban 16 oldalas volt – most 20 oldalon jelenik meg (sok volt a hirdetés, és eltolódott hirdetések és a szöveg aránya)

¾

Nincs felmérés az olvasói elégedettségről, nincs ellenirányú kommunikáció

¾

5 ezer példányban jelenik meg, helyi igény szerint

1.2.2 ÖNKORMÁNYZATI MÉDIA ¾

Ingyenes

¾

A képviselő-testületi képviselő testületi ülésekhez igazítják a megjelenést, megjelenést hogy közölhessék a döntéseket

¾

Az önkormányzat 2008-ban 2 millió 756 ezer Ft-tal támogatta

¾

Ugyanebben az évben a hirdetési bevétel 1 millió 411 ezer Ft volt

1.2.2 ÖNKORMÁNYZATI MÉDIA ¾

A polgármester a hatályos jogszabályok alapján nem lehetne felelős kiadója a helyi újságnak

¾

„A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes ké dé i ől szóló kérdéseiről óló 2000. 2000 évi é i XCVI. XCVI törvény ö é 5. 5 § j) pontja, j illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) Ö 33/A. § (1) bekezdésének s) pontja szerint önkormányzati képviselő, illetve polgármester nem lehet – egyebek mellett – lapkiadó, lapterjesztő vezetője, j , vezető testületének tagja, gj , ügyvezetője, gy j , ezek vezető állású alkalmazottja.”

1.2.2 ÖNKORMÁNYZATI MÉDIA 4.

Tolnai Népújság

¾

A Tolnai Népújság képviselteti magát a képviselő képviselőtestületi üléseken, és rendszeresen tudósítanak róla

¾

A Tolnai T l i Népújságban é új á b é a TEOL.hu és T O h oldalon ld l gyakran, az országos médiában nagyon keveset szerepel a polgármester. Ez nem feltétlenül rossz, a legfontosabb, g hogy gy városi szinten informálja j a polgárokat a terveiről.

1.2.3 KÁBELTÉVÉ 1.

2. 3.

4.

A szekszárdi székhelyű Tolnatáj Televízió rendszeresen sugároz kábeltévés adásokat, 30-40 perces műsorokat, amelyeket többször megismételnek Az önkormányzat 2 millió 10 ezer forintot fizet ezért évente 1990-től 2007 őszéig közvetítették kábeltelevízión a testületi üléseket. „Megszüntettük, mert a politikusok szereplési lehetőségnek tekintették. Azóta sokkal rövidebbek ö id bb k az ülések.” ülé k ” Most is felveszik egy normál kamerával, de csak videój zőkö ké t funkcionál jegyzőkönyvként f k i ál

1.2.4 INTERNET - WWW.TOLNA.HU 1.

A város hivatalos honlapja programokról jól tájékoztat

2.

Áttekinthető, könnyen el lehet igazodni az oldalon, jól strukturált k ál

3.

A képviselők elérhetőségei feltüntetve az e-mail címek

4 4.

A honlapon elérhető a helyi lap PDF PDF-ben ben

5. 6.

a

helyi

között

hírekről,

nincsenek

Kérdéseket lehet feltenni e-mailben Nem lehet jól tájékozódni a testületi ülésekről

1.2.4 INTERNET - WWW.TOLNA.HU 7. 8 8.

9 9.

10.

Nem tölthetők le a honlapról a Tolnatáj adásai Rendeletek nem kereshetők, kereshetők bár a kategóriák közötti választási lehetőségek segítséget nyújtanak Honlap nézettsége napi 1000-2000 1000 2000 látogató között mozog Ni Nincs pontos adat d az internetes i ellátottságról, llá á ól sem arról, hogy jelenleg hány háztartásban tudják nézni a káb l l í ió adását kábeltelevízió dá á

1.2.5 INFORMÁCIÓSZABADSÁG 1.

A 2005. évi XC. elektronikus információszabadság törvény és a 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet alapján

2.

Az önkormányzat honlapján 59 féle adatot kell megjeleníteni j l í i

3.

Ebből Tolna honlapján összesen: ¾

28 kategória szerepel

¾

31 hiányzik

1.2.6 KÖZADATTÁR 1. 2 2.

A közadattár adatbázisa alapján: Tolna összes intézménye (három elérhetőséggel, intézményvezetővel megtalálható a honlapon

darab), darab) együtt

1.2.7 A TÁJÉKOZTATÁS EGYÉB ESZKÖZEI 1 1.

Képviselői és polgármesteri fogadóórák

2.

Lakossági fórumok

3.

Évente többszöri közmeghallgatás, amit nagyobb É projektek, például a városközpont megújítási terve indokolt

4 4.

Ez az előbbi három kétirányú kommunikációra ad lehetőséget.

5.

Hirdetőtáblák d b és oszlopok (néhány)

1.2.7 A TÁJÉKOZTATÁS EGYÉB ESZKÖZEI 5.

A képviselők p 2007-ben önkormányzattól

laptopokat p p

kaptak p

az

6 6.

Mindenki Mi d ki CD-n CD kapja k pj meg az előterjesztéseket lőt j té k t a testületi ülések előtt

7.

Szórólapokat is használ az önkormányzat időnként, például közmeghallgatás, p g g fórumok, lomtalanítás meghirdetésére

1.2.7 A TÁJÉKOZTATÁS EGYÉB ESZKÖZEI 8.

A városban három e-Magyarország pont (könyvtár, családsegítő, idősek klubja) működik és a Mözsi Civil Házban is van nyilvános y internet elérési lehetőségg

9.

Nincsen rendszeresen kulturális programokról

10.

A Szekszárdi Est viszont ingyenesen közli a tolnai programokat

megjelenő

műsorfüzet

a

1.2.8 HIÁNYOSSÁGOK 1.

A város honlapjáról hiányzik a fórumozási lehetőség, amit nem pótol, hogy kérdést lehet feltenni ee-mailban mailban

2.

A portál látogatói szinte semmiféle segítséget nem k kapnak k a különböző külö bö ő ügyek ü k intézéséhez, i é é éh a honlap h l használatához

3.

Nincsenek sem ügyleírások, sem letölthető űrlapok

4 4.

Praktikus tanácsok helyet csak csak az SZMSZ SZMSZ-ből ből átvett alapinformációk vannak

1.2.9 KÖVETKEZTETÉSEK 1.

A sokféle kfél kommunikációs k iká ió csatorna alkalmazása lk l á mutatja, hogy van törekvés az önkormányzatban a nyitott, átlátható, szolgáltató önkormányzat kiépítésére

2.

Ennek ellenére a lakosságg tájékoztatására j jjórészt csak a hagyományos, „kötelező”-nek tekinthető eszközöket használja

3.

A helyi lap ugyan teljesíti a tájékoztatás funkcióját, de nem tekinthető függetlennek és kritikus szellemiségűnek. Pedig ez a sajtó létének lényege

4.

Egy ilyen típusú lap hiányzik a településről

1.2.9 KÖVETKEZTETÉSEK 5 5.

Bár a város honlapjának sok erénye van, van nem tükrözi azt, hogy az utóbbi években mennyire felértékelődött az internetes technológia szerepe. szerepe A fiatalabb korosztályok kizárólag innen tájékozódnak, ezért muszáj áj lépést lé é tartanii a korral k l

6.

A kommunikációban kevés az interaktív elem, aligg léteznek csatornák arra, hogy a településen élők kifejthessék ejt essé véleményüket, vé e é yü et, megfogalmazhassák eg oga a assá javaslataikat. A hagyományos lakossági fórumok nyújtotta lehetőségekkel általában csak egy szűk réteg él – részben az időhiány miatt

1.2.9 KÖVETKEZTETÉSEK 7.

Nincs a hivatalban kizárólag a nyilvánosság ügyeivel foglalkozó, speciálisan képzett szakember, PR PRmunkatárs

8.

A hivatal hi l és é az önkormányzat ö k á ál l felügyelt által f lü l intézményrendszer működésében nincsenek olyan mechanizmusok, amelyek a tájékoztatás folyamatos javítását szolgálják

9.

Nem érződik az erőfeszítés a lakossággal való kapcsolattartás új eszközeinek felkutatására és alkalmazására

2 Tanácsadói rész – 2. g tanácsok 2.1 Stratégiai

2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Nem lehetséges N l h é a fejlesztés f jl é anélkül, élkül hogy h azt a döntésre jogosultak, tehát a testület vagy a polgármester ne támogatnák – ezért nyilván mindenképpen fontos az ő kommunikációs víziójuk figyelembe vétele is. Emellett a másik tényező: legyen objektív j tények y gy gyűjteménye j y a helyi y médiafogyasztással gy kapcsolatban – mert nem szabad abba a csapdába esni, hogy olyan területet fejlesztünk, fejlesztünk mely nem kihasznált. kihasznált Ehhez előzetes, Tolna-szintű felmérésre van szükség, az internet-penetráció bizonytalansága b l miatt rövid, d postázott kérdőív formájában.

2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Fontos az is, hogy felálljon a hivatalon belül egy olyan csoport melynek kiemelt feladata a direkt és indirekt csoport, lakossági kommunikáció vezetése. Sajtóreferensnek, sajtóval kapcsolatot tartó személynek olyan valakit kell kijelölni, aki újságíró, vagy az volt, így rendelkezik ilyen i á ú szakmai irányú k i tapasztalattal. l l Bátorítani Bá í i és é támogatni á i kell k ll minden alulról szerveződő médiakezdeményezést. Fontos fejleszteni a hivatal és az önkormányzat PRtevékenységét a döntéshozókat ennek fontosságáról tevékenységét, meggyőzni.


1.

Külső és belső kommunikációt egyszerre szükséges javítani

2 2.

Minden olyan témát érdemes publikálni, publikálni mely a köznyilvánosságra tartozik

3.

Előbb bb kell k tájékoztatni k a lakosságot, k minthogy abban bb felmerüljön maga a kérdés – megelőző szemlélettel sok helyzet jól uralható. A lakosság tájékoztatása a döntésről régg késő: már előbb kell jjelezni nekik a kérdést, hogy gy érdemi vita formálódhassék. A testületet meg kell győzni arról, hogy a társadalmi vita nem felesleges időpazarlás, hanem út a mindenki számára pozitív megoldás felé.


1.

A helyi y média is lehet komolyy bevételi forrás,, csupán p jjól kell menedzselni, és olyan tartalommal feltölteni, mely érdeklődést generál, generál így potenciális hirdetőket csábít

2.

Ne kötelesség, hanem lehetőség legyen lapot működtetni: olyannak l k kell k ll adni d i a főszerkesztői fő k ői címet, í aki ki elhivatott, lhi szívesen fejleszt és dolgozik az újsággal

3.

Nem tabu az önkormányzat honlapján, jól elkülönített helyen, e ye , hirdetéseket detése et eelhelyezni: e ye : főleg ő eg haa aazok o közérdekűek is

4.

SSegíteni ít i lenne l éd érdemes minden i d alulról l l ól jövő jö ő média édi kezdeményezést, kivéve persze a gyűlöletkeltőeket

2 Tanácsadói rész – 2. 2.2 Taktikai tanácsok

2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK 1.

JJavaslatunk l k egy felmérés, f l é é amely l megvizsgálhatná i álh á a helyi h l i média használati szokásokat. Felmérné az internet és kábeltévé felhasználási körét. (Ez a vizsgálat összekapcsolható más fontos területek kérdéseivel is, része lehet egy átfogó kutatásnak. Ez által olcsóbb lenne, ami fontos kérdés,, mert jjellegéből g fakadóan csak p postailagg megoldható)

2 2.

Egy kézbe E kézb kell k ll kerülnie k rül i a nyilvánosság il á á ügyeinek. ü i k Kötelezni kell az osztályokat, irodákat és intézményeket, h hogy minimum hetente h egyszer küldjék k ld k ell a lakosságot l k érintő információikat egy ezzel foglalkozó munkatársnak.

2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK 3 3.

Ez a főállású munkatárs legyen a vezetés PR-osa, PR osa váljon közvetítővé a tolnai közvélemény, a hivatal, az i é é k és intézmények é a testület ül között. kö ö

4.

Ösztönözni kell a civileket és a vállalkozó kedvűeket, fiatalokat, hogy önálló rádióműsor készítésébe kezdjenek j helyi y szinten vagy gy az internet segítségével g g – ez a mód egyre célszerűbb. Ha alakul egy jó netrádió, az országos elismertséget is szerezhet minimális befektetéssel

4.

Ingyenesen hívható információs vonal fenntartása

5.

SMS-észrevételek kezelése: válasz 24 órán belül ingyen

2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

6.

Tolna városvezetés gyűjtsön adatbázist az ügyfeleiről – olyan formában, hogy az könnyen kezelhető, kereshető és szűrhető legyen

7.

Érdemes lenne visszaállítani a televíziós közvetítést a testületi ülésekről: hosszabb lesz, de legalább elérhető. Ha a tévében leadni túl költséges, a www.tolna.hu-n kéne letölthetővé tenni. A honlapon található rendeleteket érdemes lenne kereshetővé tenni (belső ( kereső vagy google-modul).

2 Tanácsadói rész – 2. 2.3 Informatikai megoldások g


Azért fontos ez a terület, mert jelenleg ez fejlődik a legdinamikusabban és a kommunikáció legcélszerűbb formája.

2.

A internet Az i j l ő é é k illusztrálására jelentőségének ill álá á egy adat: d

3.

Tolna, a tizenkétezer lakosú város, a legnagyobb közösségi portálon, az iwiw-en 3933 (!) emberrel képviselteti p magát, g , azaz a lakosok legalább g egyharmada gy időszakosan internetelérő (Ennyien regisztráltak be úgy, hogy Tolnát jelölték meg településüknek: lehet, hogy többen is vannak, más településnév alatt.)


Az online ügyintézés alkalmazásait fejleszteni, egyértelműsíteni kell – hiszen 2010 2010-től től úgyis sok minden kötelezően online már. Érdemesebb a dolgok elébe menni, menni a jó gyakorlatot a saját helyzetnek megfelelően előre kialakítani.

6.

Érdemes lenne visszaállítani a fórumot, a PR-es É kollégának ezt is figyelnie kellene.

7.

Országos tapasztalat, hogy ha rendben tartják és érdemi viták színhelye, színhelye a szokásos provokátorok egy idő után eltűnnek a fórumról.

8.

2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

Lehetne hetente vagy kéthetente-havonta elküldött online hírlevél, települési blog (Fontos: RSS-funkcióval és kommentelési lehetőséggel!) gg )

9.

Legyen on-line fogadóóra, melyen bárki elérheti a p l árm t rt polgármestert int rn t n interneten k r ztül keresztül, akár kár videóbeszélgetésen keresztül is.

10.

A testületi ülésekkel kapcsolatos információkat, feljegyzéseket j gy jjobban kellene futtatni, kereshetően feltölteni.

11 11.

Az iwiw mellett facebook-fiók facebook fiók létrehozása: blogszerűbb, jobb információközlő, egyre népszerűbb


Ki kell k ll próbálni óbál i minden i d közösségi kö ö é i oldallal ld ll l kapcsolatos k l lehetőséget, illetve használni kell a youtube videómegosztót informális vagy informatív anyagok publikálására, a testületi ülések közzétételére.

13.

Ha vállalja, hogy hetente frissíti, a polgármester írhat blogot (Itt is fontos a kommentelési lehetőség!)

14.

A város és a hivatal vezetőinek, a kinevezendő PRosnak hasznára válik, figyelni a Tolnával foglalkozó, nem önkormányzati fórumokat is: sok minden innen tudható meg, hisz sokan nem nézik a hivatalos oldalakat.

I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása. 1.3 Következtetések

Recommend Documents