IX. ÖSSZEFOGLALÁS 1.
Hódmezővásárhely Polgármesteri Hivatala (Önkormányzata) elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazására és hasznosítására, ennek érvényesítését korábbi fejlesztései (pl.: geotermikus energia hőhasznosítása) és a legutóbbi önkormányzati határozatai bizonyítják.
2.
Elemző értékelés keretében szakértői csoportok vizsgálják a hagyományos, primer energiahordozók és a megújuló energiahordozók hatékony felhasználását és alkalmazását, s ezek – mással nem helyettesíthető – hatékonyságnövelő többlethatásait. E területeken alapvetően új lehetőségek körvonalazódnak, s várhatóan az új bioés megújuló energetikai fejlesztések súlypontjait jelentik.
3.
Áttekintettük és számba vettük Hódmezővásárhely város és térkörnyezete jellemzőit, viszonyait, sajátosságait. Megvizsgáltuk a növényi- és állati biomassza szerepét mennyiségi- és minőségi jellemzőit, súlypontjait. A megújuló energiaforrások értékelemző vizsgálata kiemeli a biomassza energetikai átalakításának és hasznosításának kérdéskörét, de teret enged a szél-, a nap- és a geotermikus energia hasznosításának és alkalmazásának vizsgálatára is.
4.
Külön fejezetben – a téma elválaszthatatlan részeként – foglalkoztunk a szerves anyagok energetikai átalakításának kérdéskörével, a biogáz előállításának és hasznosításának összefüggéseivel. Bemutattuk e terület bonyolult összefüggéseit, szerteágazó, de mégis mélyreható jelenségeit, folyamatait, rendszerét. Kitértünk a technológiai megvalósíthatóság alapjaira, fő technológiai változatok bemutatására is. A vizsgált térségben az elgázosítható szerves anyagok széles skálájú változatai állnak viszonylag nagy mennyiségben rendelkezésre. Így tehát a szerves anyagokból történő gázenergia előállítása bioreaktorok megépítésével, napi aktualitásnak számít. A hatékonyság és a profit-stabilitás elemzése alapján valószínűnek látszik, hogy a bio- és megújuló energetikai energiatermelő egységekkel közös rendszerben történő kiépítése különösen eredményesnek és hatékonynak számít.
5.
A biomassza energetikai hasznosítása a jelenlegi helyzet legaktuálisabb fejlesztési kérdése. Logisztikai megközelítésben ez a város tér-környezetének mintegy 100 ezer hektár nagyságú termőhelyi területét érinti, s a bioenergia előállítás szempontjából fontos fás- és lágyszárú növények, valamint az olajnövények (napraforgó, repce) és a keményítőtartalmú növények (pl. kukorica) előállítását jelenti, továbbá számba veszi a város térszerkezetében keletkező összes szerves anyagot. 165
Komplex és részleteket feltáró technológia elemzés foglalja össze a jelenleg alkalmazott, s így a gyakorlati megvalósításnál figyelembe vehető technológiákat, melyek a biomassza fűtőműveket, a bioreaktorokat, a biodízel és bioethanol üzemeket jelentik. Közös megállapítás, hogy rendkívül fontos és nélkülözhetetlenek a technológiai ismeretek és adaptációk, mégis különös figyelmet kell fordítani a városnak a biomassza alapanyagok és végtermékek előállítására, illetve hasznosítására, valamint a keletkező bioenergia-féleségek (hőenergia, biogáz, villamos áram, biodízel hajtóanyag, bioethanol hajtóanyag) piaci elhelyezésére, gazdasági érvényesülésére. Mindezek megvalósítására egy komplex és logisztikai rendszert kell megvalósítani. Új megállapítás, eredmény, s egyben stratégiai irány a bioenergia projektek komplex, egymást kölcsönösen feltételező és kiegészítő rendszerének a kialakítása; a város térkörnyezetéhez illesztetten, a fosszilis energia árváltozások hatásait lecsökkentve, az anyag-, energia- és gazdasági folyamatok hatékonyságát és biztonságát fokozva. A bioenergia projektek biomasszából energia termékeket előállító, anyag- és energia folyamataikban egymáshoz kapcsolódó, és egymást kölcsönösen feltételező projektek együttesét jelenti. Az önálló projektek az alábbiak: I. II. III. IV. V. VI.
BIODÍZEL ÜZEM BIOETHANOL ÜZEM BIOREAKTOR BIOMASSZA FŰTŐMŰ BIOENERGIA HASZNOSÍTÓ EGYSÉG(EK) ANYAG- ÉS ENERGIA LOGISZTIKAI EGYSÉG
A projektek kapcsolata (egymáshoz történő kapcsolódása) az anyag- és energiafolyamatokon keresztül valósul meg és – az egyébként önmagában is működő egyedi projektekhez képest – kétségtelenül mértékadó többleteket eredményez. Ezek közül néhány meghatározó fontosságú:
A. A bioenergia előállítás elektromos áram, hőenergia és folyékony biohajtóanyag formájában jelenik meg, s ez az anyag- és energiafolyamatok és kapcsolatok hatékony működtetését, nagy variációs mobilitását jelenti.
B. A bioenergia termékek – szabályozott folyamatai révén – jól tervezhetők, s így a helyi-, regionális- vagy az országos energiaszolgáltató rendszerhez illeszthetők.
166
C. A BIOENERGIA CENTRUM az Európában és a világban kialakult projekt méreteket tekintve, a nagyobb méretű projektek közé tartozik, s ennek előnyös hatásai a rendszer működtetése során markánsan megjeleníthetők. E méretnagyság a BIOENERGIA CENTRUM pozitívumait megjelenítő többlethatások kifejeződésének feltétele, ugyanakkor nem kérdőjelezi meg kisebb méretnagyságú projektek – akár önálló jellegű – kivitelezhetőségét sem.
D. A projektek anyag- és energia folyamataikban rendszerszerűen működnek, környezetükkel való kapcsolatot egy környezetharmonikus biomassza anyagkimenettel és három bioenergia (hő, elektromos áram- és biohajtóanyag) kimenettel biztosítják, s így más projektekhez viszonyítva a társadalmi-gazdasági és természeti környezeti hatékonyságuk, az emberi élettérre gyakorolt pozitív hatásuk bármely más hasonló projekthez képest lényegesen nagyobb és biztonságosabb.
E. A BIOENERGIA CENTRUM anyagfolyamatai stabilak, jól tervezhetők és a lehető legbiztonságosabbak azáltal, hogy egyes projekteknél keletkezett bioenergia főtermék mellett keletkező biomassza out-put (melléktermék) átvezetve egy – a BIOENERGIA CENTRUM részét képező – más projektbe, annak in-put-ját jelentik. Mindezek azt jelentik, hogy a BIOENERGIA CENTRUM projektjeinek anyagai a változó szabadpiaci hatásoknak nincsenek kitéve, ugyanakkor a rendszer belső anyagfolyamatai magas színvonalon, jól szabályozhatók.
F. A BIOENERGIA CENTRUM belső energiafolyamatai stabilak, jól szabályozhatók és hatékonyak. Mindezek azáltal érhetők el, hogy a BIOENERGIA CENTRUM egyes projektjeinek technológai energiaszükségletét (részben vagy egészben) a BIOENERGIA CENTRUMBAN előállított „zöld” energiával biztosítjuk. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a projekt-technológiákhoz, egyébként más esetekben általánosan alkalmazott fosszilis energia árváltozások a BIOENERGIA CENTRUM belső energiarendszerének ökonómiai stabilitását egyre kevésé érintik, másfelől pedig azt jelenti, hogy a BIOENERGIA CENTRUMBAN előállított bioenergia összenergia hatékonysága annál kedvezőbb, minél nagyobb mértékben bioenergiát használunk a projekt-technológiák működtetéséhez.
G. A BIOENERGIA CENTRUM számtalan környezeti előnye közül kiemelendő a levegő CO2 emissziójának csökkentése, s a környezet-harmonikus végtermék (biomassza) biztosítása. Mindez egy önmagában záródó, szabályozható biomassza termelés – bioenergia előállítás rendszer feltételeit teremti meg. 167
H. A BIOENERGIA CENTRUM méretnagyságától függően évente mintegy 80-160 ezer tonna CO2 egyenértékű csökkenést idéz elő, s ezt a CO2 kereskedelemben értékesítve a beruházás költséghatékonysága nő. A beruházás megtérülésének legfőbb biztosítéka a megtermelt bioenergia piaci értékesítése. Ezek a piacok az elkövetkező 15-20 év távlatában perspektivikusnak, bővülőnek és biztonságosnak tűnnek. Biohajtóanyagok tekintetében már ma is keresleti piacon helyezhetők el a bioenergia termékek, s hajtóanyagkereskedők számára előírt kötelező bekeverési kötelezettség (2–4,4 %) is erősíti ezt a tendenciát. A biomasszából előállított áram piaci átvétele törvényben előírt, hosszútávon garantált. A hazai áramátvételi árakat az Európai Unió áraihoz kell közelíteni, s a jelenlegi 23 Ft/kWh átlagos értékről mintegy 30-35 Ft/kWh értékre kell felemelni. A BIOENERGIA CENTRUM hőenergiáját teljes egészében a rendszer működésének energetikai hatásfokozására kell fordítani.
I. Egy megfelelően méretezett BIOENERGIA CENTRUM 125-250 ezer tonna napraforgó és/vagy repce, valamint 150-300 ezer tonna kukorica alapanyagot igényel, s mindez évente ismétlődő biztonságos piaci felhasználást jelent. Összesen (az olajnövények vetésforgóban történő termesztését is figyelembe véve) pedig 100-200 ezer hektár termőterület használatát biztosítja.
J. A BIOENERGIA CENTRUM számára történő in-put alapanyag termelés biztonsága egy jól működő logisztikai rendszer kiépítését feltételezi. (Termelés – betakarítás – szállítás – tárolás — előkészítés.)
K. A megtermelt in-put alapanyag mennyisége, a hozzárendelt logisztikai rendszer kiépítése, az érintett termőterület nagysága, a BIOENERGIA CENTRUM és az abban előállított bioenergia termékek előállítása, a BIOENERGIA CENTRUM output anyagaként megjelenő biomassza egy integrált vidékfejlesztést megvalósító program, mely egybefoglalja a: ⇒ mezőgazdaság ⇒ élelmiszerfeldolgozó ipar ⇒ energia ipar ⇒ infrastruktúra, informatika és logisztika ⇒ környezetvédelem ⇒ munkaerőgazdálkodás területeit és a BIOENERGIA CENTRUM működése révén fejti ki nélkülözhetetlen vidékfejlesztési többlethatásait.
168
L. Magyarország energiaimportja már nagyobb, mint a megtermelt saját energia, így az ország egyre inkább energia-import függővé válik. Az elkövetkező 15 évben az energiafelhasználási igény a jelenlegi évi 10.500 MW-hoz képest 1.200 MW-al nő, ugyanakkor összesen 4.800 MW energiatermelő kapacitás szorul megújításra. Így tehát az elkövetkezendő másfél évtizedben mind az ország energiaszerkezete, mind pedig az energia-import függősége miatt is a bioenergia termelés különös jelentőséggel bír.
A 12 MEGHATÁROZÓAN FONTOS SZEMPONT FIGYELEMBE-VÉTELÉVEL A BIOENERGIA RENDSZER BLOKKVÁZLATAIT TÁJÉKOZTATÓ JELLEGGEL ÖSSZEFOGLALTUK.
169
170
171
172
A közölt vázlaton bemutatott komplex rendszer megvalósítása valószínűsíthetően több fokozatban, egy rendszerszerű fejlesztés eredményeként valósítható meg. A LEHETŐSÉGEKET, FELTÉTELEKET, ADOTTSÁGOKAT, TAPASZTALATOKAT ÉS EREDMÉNYEKET FIGYELEMBE VÉVE, EGY BIODÍZEL ÜZEM, BIOREAKTOR ÉS/VAGY BIOMASSZA FŰTŐMŰ KOMBINÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA REÁLIS CÉLNAK TEKINTHETŐ.
6.
A szélenergia hasznosítása a szélenergia térkép alapösszefüggéseire épülhet, ugyanakkor figyelembe kell venni a gyártmány- és technológiai fejlesztés legújabb eredményeit, a telepítési környezet természeti – társadalmi – gazdasági összefüggéseit. A komplex szakértői elemzés rámutat mindazokra az elemekre, folyamatokra és trendekre, melyek nélkül konkrét szélerőmű megvalósítás nem lehetséges. Ha szélerőművek technológia fejlődését vesszük számításba, akkor megállapítható, hogy az utóbbi 25 évben olyan technikai-technológiai változások történtek, melyek a szélerőművek megvalósíthatóságának megítélését teljesen új helyzetbe hozták. A teljesítmény 30 kW-ról 5000 kW-ra növekedett, rotorátmérő több mint hétszeresére (15 m-ről 115-m-re) nőtt, a toronymagasság pedig négyszeresére emelkedett (30 m-ről 120 m-re). Ha csak a megnövelt toronymagasság értékeit vesszük figyelembe, akkor megállapítható (a mellékelt széltérképek alapján), hogy a működéshez a biztonságos szélsebesség értékek adottak, mindezek potenciális lehetőségét adják – komplex méretezés alapján – szélerőmű vagy szélerőműpark telepítésének, vagy ezekhez kapcsolt bioenergia projektek együttes működtetésének.
7.
A geotermikus energia hasznosítása területén Hódmezővásárhely nemzetközileg is élenjáró, megvalósított fejlesztési projektekkel és tapasztalatokkal rendelkezik. E tapasztalatok kiterjesztése, új struktúrákban történő hasznosítása egyfelől reális, új kihívás a város számára, másfelől pedig a közeljövő fejlesztési realitása. A tapasztalatok kiterjesztése hő-transzport folyamatok hatásfokának és gazdaságosságának növekedését kell, hogy eredményezze, ugyanakkor új projektben vagy projektekben kell testet ölteniük. A geotermikus energiához kötött hő-transzport folyamatok hatásnövelése eddig nem alkalmazott új projektek bekapcsolását jelentheti (pl. geotermikus energiával temperált talaj, hűtött vagy fűtött légtér; termesztésre – tárolásra). Az eddigi eredmények és tapasztalatok adják okát és indokát annak, hogy a megvalósítandó projektek minta és modellértékűek legyenek és az oktatás – kutatás – fejlesztés tudatosan felépített központjaivá váljanak.
173
8.
Amint az a szakmai analízisből és szintézisből kitűnik, a napenergia potenciál sokoldalú és sokszintű alkalmazása és hasznosítása napirenden tartandó aktuális fejlesztési feladat mérésekkel bizonyított, hogy Hódmezővásárhely térségének napenergia-potenciálja jó lehetőséget biztosít a háztartások, kis-, közép- és nagyüzemek hő- és fotovillamos projektjeihez. Azt az adottságot, mely szerint a város középiskolájában a kérdéskörrel behatóan foglalkoznak (nemzetközi kapcsolataikat is szisztematikusan építik), figyelembe kell venni és ki kell használni. A napenergia hasznosításra történő felkészülés – mással nem pótolható – stratégiai hasznot és egyedi előnyt jelent a város számára, hiszen egy évtizeden belül várható, hogy a napenergia hasznosítás hardwer elemeinek ára drasztikusan (akár 80 %-al is) csökkenni fog; így a gyakorlati megvalósítás esélye rohamosan növekszik majd.
174
