ÚTMUTATÓ a KEOP 1. prioritásba tartozó projektek megvalósítására létrehozott, gesztor önkormányzat vezetésével működő, jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulások - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben szabályozott - átalakulásával kapcsolatos egyes kérdésekről
1
I. BEVEZETŐ
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 157.§a alapján, 2013. január 1-jétől hatályát vesztette a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (Tktv.). A Mötv. 146.§-a értelmében, a törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületeknek a törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül felül kell vizsgálniuk és a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően módosítaniuk kell. A KEOP 1. prioritásba tartozó hulladékkezelési, illetve víziközmű-fejlesztési célú projektek kedvezményezettjeinek egy része olyan, a Ttv. szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulás, amelyben a Gesztor önkormányzat az egyedüli kedvezményezett, azonban a fenti törvényi változások érintik e társulások társulási megállapodásait is. A jelen ÚTMUTATÓ a fent vázoltak kapcsán a KEOP 1. prioritásba tartozó projektekben részt vevő, gesztor önkormányzat vezetésével működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társulások jövőbeni sorsának rendezésével kapcsolatos egyes kérdésekhez nyújt segítséget a projektek pályázói, kedvezményezettjei számára.
Döntési lehetőségek, melyek közül valamelyiket végre kell hajtani 2013. június 30-áig: -
amennyiben az indokolt, a társulást át kell alakítani a társulási megállapodás módosításával a Mötv. előírásainak megfelelően működő jogi személy társulássá,
-
amennyiben az indokolt, a társulást és a gesztor önkormányzat kedvezményezetti pozícióját is meg kell szüntetni és más módon biztosítani a projektben részt vevő önkormányzatok együttműködését,
-
a társulást a gesztor önkormányzat kedvezményezetti pozíciójának érintetlenül hagyása mellett meg kell szüntetni és más módon biztosítani a projektben részt vevő önkormányzatok együttműködését.
2
II. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulások helyzete A Mötv. 87.§-a értelmében, a helyi önkormányzatok csak jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre. Amennyiben tehát, a KEOP 1. prioritásba tartozó programok keretében megvalósuló hulladékgazdálkodási, vagy víziközmű-fejlesztési projektek megvalósítására a Ttv. alapján jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulást hoztak létre, a társulási megállapodásokat meg kell szüntetni, vagy jogi személy társulást létrehozva, a Mötv. előírásaihoz igazodva 2013. június 30-ági módosítani kell. A társulás megszüntetési, vagy a jogi személy társulás létrehozási kötelme független attól, hogy a projektben a Gesztor önkormányzat az egyedüli kedvezményezett (tehát a gesztor önkormányzat az egyedüli beruházó a saját adószáma alatt), mivel a jogi személyiség nélküli társulás nem tartható fenn tovább. A gesztor önkormányzat vezetésével működő, jogi személyiség nélküli társulások jellemzője, hogy a pályázó önkormányzatok nevében és helyett, a gesztor önkormányzat a támogatás egyedüli kedvezményezettje és ő valósítja meg a beruházást is saját nevében, saját adószáma alatt számolva el az általános forgalmi adót is. A pályázó önkormányzatok megállapodásának függvényében, a beruházás befejezését követően, a gesztor önkormányzat átruházza a tag önkormányzatokat megillető beruházási elemeket az egyes önkormányzatokra, vagy saját nevében, maga gondoskodik a teljes projekt működtetéséről. A társulást a gesztor önkormányzat (Gesztor) képviseli. A társulási megállapodások ennek megfelelően részletezik a Gesztor önkormányzat jogait és kötelezettségeit a projekt keretén belül. A jogi személyiség nélküli társulások közös meghatározó jellemzője, hogy az ilyen társulás saját nevében jogok és kötelezettségek alanya nem lehet, saját tulajdonnal, költségvetéssel nem rendelkezhet, saját szervezetet nem hozhat létre és nem tarthat fenn, tehát olyan szabályozott önkormányzati együttműködési formának tekinthető, amelynek létrehozási és működési feltételeiről önálló törvény rendelkezett. A Ttv. alapján létrejött, nem jogi személy önkormányzati társulások a projektek megvalósításában és működtetésében - a társulási megállapodásokban rögzített keretek között
3
– átruházott önkormányzati feladat-és hatáskörben jártak el, amelynek jogi alapjai, a Ttv. hatályon kívül helyezésével megszűntek. Ezért, az átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök csak akkor maradhatnak a társulásnál, ha az adott társulás a Mötv. előírásai szerinti, jogi személyiséggel rendelkező társulásként működik tovább. Erre való tekintettel első lépésként mindenképpen el kell dönteni, hogy a nem jogi személy társulás keretében, a Gesztor vezetésével működő önkormányzatok o a társulási megállapodás módosításával a Mötv. előírásaihoz igazodva, jogi személyiséggel rendelkező társulásként folytatják tovább a projektet, vagy o a társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatáskör visszavonása mellett, a társulási megállapodást együttműködési /konzorciumi megállapodássá alakítják át, és úgy folytatják tovább a projektet, a Gesztor önkormányzat kedvezményezetti szerepkörének fenntartásával vagy annak megszüntetésével. Amennyiben tehát a tag önkormányzatok fenn kívánják tartani a társulási formát és társulási tanács útján kívánják a projekttel kapcsolatos döntéseket meghozni, a nem jogi személy társulást, a társulási megállapodás megfelelő módosításával, jogi személyiséggel rendelkező társulássá kell átalakítaniuk legkésőbb 2013. június 30. napjáig. Amennyiben a tag önkormányzatok a társulási forma megszűnése és új együttműködési forma kialakítása mellett döntenek, arról legkésőbb 2013. június 30-áig ugyancsak döntést kell hozniuk.
III. DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS – MÉRLEGELÉSI SZEMPONTOK
1. Jogi személyiséggel rendelkező társulássá való átalakulás
1.1. Az átalakulást követően a jogi személy társulás kedvezményezettjévé és a beruházások tulajdonosává
válik
a
támogatás
Ebben az esetben a támogatás kedvezményezettjének személye mindenképpen megváltozik, ami magával vonja
4
o a támogatás és a beruházás átruházását az eddigi kedvezményezett Gesztortól a jogi személy társulásra (amelynek pénzügyi-számviteli és áfa elszámolási technikáját projektenként ki kell dolgozni), o a támogatási szerződés jelentős módosítását. Előnyei: o a meglévő társulási megállapodásnak csak kisebb mértékű – a Mötv. előírásaihoz való igazítással megoldható – módosítása is elegendő lehet, o a társulásra átruházott önkormányzati feladat-és hatáskörök fennmaradhatnak, o az eddig kialakult döntéshozatali mechanizmusok (különösen a társulási tanács szerepköre) továbbra is működhetnek, o hulladékgazdálkodási projektek esetén, a társulás kedvezményezetté válásával adott esetben a projekt megvalósítása és fenntartása koordinálhatóbbá és ellenőrizhetőbbé válhat, ha a működtetési fázisban is fennmarad a társulás. Hátrányai: o jelentős adminisztrációs többletteherrel jár, o a projekt előrehaladását hátráltatja az átalakulással kapcsolatos adminisztrációs többletteher, o a kedvezményezetti státusz megváltoztatásához a támogatást nyújtó szervezetek előzetes hozzájárulása szükséges, o a létrejövő jogi személy társulás, mint önálló államháztartási szereplő, önálló könyvvezetési és beszámolási kötelezettséggel tartozik, ami az eddig kialakult elszámolási rendhez képest jelentős többletfeladatokkal jár a társulásnál, o víziközmű-beruházások esetében nem alkalmazható, mivel a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény előírásai szerint, víziközmű tulajdonos önkormányzati társulás nem lehet, tehát legkésőbb a beruházás befejezésekor mindenképpen át kell ruházni a víziközműveket az eredetileg is kedvezményezett ellátásért felelősökre, ami gyakorlatilag kétszeri (egyszer a jogi személlyé való átalakuláskor – másodszor a projekt befejezésekor) átruházási kötelezettséget keletkeztet a projekten belül, annak összes tisztázandó áfa-vonzatával, és támogatási szerződés módosítási igényével együtt. 5
1.2. Az átalakulást követően, a jogi személy társulás válik a projekt bonyolítójává Amennyiben a kedvezményezett változatlanul a Gesztor önkormányzat marad, a beruházás bonyolításának átadása a társulásra ésszerűtlen, vélhetően többletköltséget is generál, ezért ez a megoldás reális alternatívaként nem elfogadható. Összegzés: A jogi személyiséggel nem rendelkező társulások jogi személy társulássá való átalakulása a projektek megvalósítása szempontjából csak akkor indokolt, ha a projekt egyedi körülményei miatt, az átalakulás olyan előnnyel jár, amely ellentételezi az esetleges projekt-átruházási kötelezettségekkel járó és egyéb adminisztrációs többletterhek okozta esetleges késedelmeket és elszámolási nehézségeket. Ezért az eddig nem jogi személyként működő társulások jogi személlyé való átalakulása nem támogatott, indokoltsága adott esetben projektenként vizsgálandó. Például: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 36. § (1) bekezdése értelmében, a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással társulhatnak. A társulás tartalmát és feltételeit a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó jogszabályok keretei között társulási megállapodásban állapítják meg. A Ht. 81. § (1) bekezdése értelmében, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt csak annak a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. A fenti két rendelkezés alapján megállapítható, hogy a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, a Ht. szerint van arra lehetőség, hogy több települési önkormányzatot érintő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztését célzó projekt megvalósításában és üzemeltetésében az önkormányzatok társulás formájában vegyenek részt. Tekintettel arra, hogy a Mötv. 87.-a szerint, a települési önkormányzatok csak jogi személy társulást hozhatnak létre, a Ht. szerinti társulás is csak jogi személyként gondoskodhat saját nevében a Mötv. 41.§ (4) bekezdése szerinti átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörben eljárva, a projekt megvalósításáról és működtetéséről.
6
Mivel a jogszabályok erre lehetőséget adnak, a hulladékgazdálkodási projektek esetében előfordulhat, hogy adott esetben a társulás megszűnése helyett, mégis célszerűbb jogi személyiséggel rendelkező társulássá átalakulnia a társulásnak, és a Gesztor önkormányzat helyébe lépve, kedvezményezettként továbbfolytatnia a projektet annak érdekében, hogy a hosszú távú üzemeltetés kérdése, a különböző döntések meghozatala egyszerűbben megoldható legyen. Ebben az esetben azonban számolni kell azzal, hogy a jelenlegi kedvezményezett Gesztor önkormányzat a társulásra kell, hogy átruházza a megkezdett beruházást, a hozzá tartozó források és áfa rendezésével együtt. Az átruházás során, az áfa elszámolására az áfa törvény általános szabályai alkalmazandók. A jogi személyiséggel rendelkező társulás társulási megállapodásának tartalmával és a társulás működésével kapcsolatos részletes követelményeket a Mötv. IV. Fejezete (87.§-95.§) tartalmazza.
2. A társulás átalakítása az önkormányzatok polgári jogi megállapodásán alapuló együttműködésévé
2.1. Átalakulás a Gesztor megszüntetésével együtt
önkormányzat
egyedüli
kedvezményezetti
státuszának
A döntés-előkészítés során szükséges figyelembe venni, hogy a jogi személyiség nélküli társulások valójában csak a formális kereteit adták meg a projekteknek, hiszen ezek a társulások kedvezményezetti pozícióba – jogképességük hiányában - nem kerülhettek. Ezért az adott társulás megszüntetése csak akkor eredményezheti a kedvezményezett változását is, ha a társulás tagjai a társulás megszüntetése mellett a Gesztor önkormányzat kedvezményezetti státuszának megszüntetéséről is döntenek. Figyelembe véve, hogy a kedvezményezettekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolási rend egy projekten belül háromnál több önálló kedvezményezett esetében jelentős adminisztrációs többletteherrel jár, a gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti pozíciójának tulajdonközösség létrehozása nélküli megszüntetése csak akkor indokolt, ha az a projekt megvalósítását egyszerűsíti, elősegíti, és a projekt eredeti tervek szerinti üzemeltetését, fenntartását a projekt több kedvezményezettre bontása nem befolyásolja.
7
A Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti státuszának megszűnése esetén, a befejezetlen beruházási állománynak azt a részét, amely az újonnan kedvezményezetté váló önkormányzatokat illeti meg, a gesztor önkormányzatnak át kell ruháznia. A beruházás átruházásával kapcsolatos áfa elszámolására az áfa törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni1.
2.2. Átalakulás a Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti megszüntetésével és tulajdonostársi közösség létrehozásával együtt
státuszának
Amennyiben a projekt megvalósítása érdekében az indokolt, az együttműködő önkormányzatok dönthetnek úgy is, hogy a projekt továbbfolytatására tulajdonostársi közösséget hoznak létre, amelynek képviseletével gesztor önkormányzatot bízzák meg. Ebben az esetben a támogatás kedvezményezettjének személye mindenképpen megváltozik, ami magával vonja o a támogatás és a beruházás átruházását az eddigi kedvezményezett Gesztortól a tulajdonközösségre (amelynek pénzügyi-számviteli és áfa elszámolási technikáját projektenként ki kell dolgozni), o a támogatási szerződés jelentős módosítását. Előnyei: o a projekt megvalósításáért és működtetéséért a projektben részt vevő összes önkormányzat együttesen felel. Hátrányai: o jelentős adminisztrációs többletteherrel jár, o a projekt előrehaladását hátráltatja az átalakulással kapcsolatos adminisztrációs többletteher, o a kedvezményezetti státusz megváltoztatásához a támogatást nyújtó szervezetek előzetes hozzájárulása szükséges,
1
Mivel a Vksztv. az ellátásért felelősök közötti víziközmű-átruházások áfa elszámolására külön szabályokat nem tartalmaz, az Áfa törvény általános szabályai alkalmazandók a víziközművek ilyen jellegű átruházása esetén is.
8
o a projektben részes önkormányzatok polgári jogi megállapodásának betartására a polgári jog általános szabályain kívül más törvényi előírás nem kényszeríti a kedvezményezetteket.
2.3. Átalakulás a fenntartásával
Gesztor
önkormányzat
egyedüli
kedvezményezetti
státuszának
Ebben az esetben a támogatás kedvezményezettje nem változik, viszont a pályázó önkormányzatok közötti együttműködés szerződéses szabályozási kereteit és döntéshozatali mechanizmusát át kell alakítani, mivel a társulási megállapodással szembeni tartalmi követelményekre és a társulás működésére vonatkozó törvényi szabályozás esetükben már nem alkalmazható. Előnyei: o a kedvezményezett személye nem változik, o a projekt megvalósításának eddig kialakított elszámolási technikái fennmaradhatnak, o az együttműködési forma változása nem hat ki a támogatási szerződésre és a Gesztor adóalanyiságára, o
nincs szükség a folyamatban lévő beruházások átruházására,
o nem keletkezik a támogatási rendszerben adminisztrációs többletteher a változással. Hátrányai: o a projektben részes önkormányzatok polgári jogi megállapodásának betartására a polgári jog általános szabályain kívül más törvényi előírás nem kényszeríti a kedvezményezetteket. Összegzés: Figyelembe véve, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező, Gesztor önkormányzat vezetésével működő társulások átalakulása tulajdonközösség létrehozásával, vagy a Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti státuszának fenntartásával az önkormányzatok együttműködésévé, elsősorban a projektben részt vevő önkormányzatok közötti együttműködés szabályainak – főként a döntéshozatali mechanizmusokra vonatkozó - módosítását érinti, a projektek végrehajtásában ugyanakkor jelentős változást nem eredményez, célszerű ezt a megoldást támogatni.
9
IV. MEGVALÓSÍTÁS Tekintettel arra, hogy a KEOP projektek megvalósítására létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében, a társulás átalakítása a Mötv. előírásai szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulássá alapvetően sem a projektek megvalósítása, sem pedig azok működtetése szempontjából nem indokolt, a továbbiakban jelen útmutató a társulások önkormányzati együttműködésévé történő átalakulásának főbb elveit és szempontjait foglalja össze.
3. Az átalakulás megvalósításához szükséges döntések
3.1. Döntés a jogi személyiséggel nem rendelkező társulás társulási megállapodásának megszüntetéséről Mivel a társulás jogi személyiséggel nem rendelkező társulásként tovább már nem működhet, és jogi személlyé való átalakulása indokolatlan, a társulást meg kell szüntetni. A társulás megszüntetésének módjára nézve, a hatályos jogszabályok rendelkezést nem tartalmaznak, ezért - a Ttv. korábban hatályban volt rendelkezéseit alapul véve, különösen az átruházott önkormányzati feladat-és hatáskörök egyértelmű visszavonása érdekében - a társulási megállapodás megszüntetéséhez a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselőtestületei mindegyikének minősített többségi döntése szükséges. A megszüntető határozatban az önkormányzatok képviselő-testületeinek rendelkezniük kell arról, hogy a társulás céljaként meghatározott KEOP projekt további megvalósítását az önkormányzatok együttműködés keretében, az erről szóló együttműködési megállapodásban rögzített feltételek szerint folytatják tovább.
3.2. Döntés a Gesztor önkormányzat megszüntetéséről, vagy fenntartásáról
egyedüli
kedvezményezetti
pozíciójának
Tekintettel arra, hogy a társulás megszüntetése ellenkező döntés hiányában magával vonná a kedvezményezett gesztor önkormányzatra vonatkozó szerződéses feltételek megszűnését is, a képviselő-testületeknek a társulási megállapodás megszüntetéséről hozott döntésükkel
10
egyidejűleg határozniuk kell arról, hogy a társulás megszűnése a Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti pozíciójának -
tulajdonközösség létrehozása nélküli, vagy tulajdonközösség létrehozásával történő megszűnését is eredményezi (ez esetben részletesen rendelkezni kell a tulajdonközösség megszűnésével kapcsolatos szerződéses, jogi, pénzügyi, adóügyi, gazdasági elszámolási kérdésekről), vagy
-
megszűnését nem eredményezi, azt az együttműködő önkormányzatok továbbra is fenntartják,
a társulási megállapodás helyébe lépő, annak megszűnésével egyidejűleg hatályba lépő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek mellett.
3.3. Döntés az önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás megkötéséről A projekt zökkenőmentes folytatása érdekében, a társulási megállapodás megszüntetésével egyidejűleg, az együttműködő önkormányzatok képviselő-testületeinek (lehetőség szerint minősített többséggel) döntést kell hozniuk a további együttműködés feltételeit szabályozó együttműködési (konzorciumi) megállapodás elfogadásáról és annak aláírásáról.
4. Az együttműködési megállapodás nélkülözhetetlen tartalmi elemei A jelen pontban foglaltak alapvetően arra épülnek, hogy folyamatban lévő projektekről van szó. Ennek megfelelően, a társulási megállapodás helyett megkötendő együttműködési (konzorciumi) megállapodások kötelező tartalmi elemei sok esetben megegyeznek a megszüntetendő társulási megállapodások tartalmi elemeivel, ide nem értve a Ttv. által előírt, kifejezetten az önkormányzati társulásokra vonatkozó sajátos rendelkezéseket.
4.1. Általános feltételek Az adott KEOP projekt megvalósítását célul kitűző együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:
11
a) az együttműködő önkormányzatok nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és tisztségét, b) az együttműködési megállapodás megkötésének előzményeit (a korábbi társulási megállapodásra való hivatkozás és annak főbb elvei ismertetése), c) az együttműködés célját (az adott projekt a projekt pontos megnevezését, leírását, legfontosabb műszaki, gazdasági paramétereinek ismertetését, stádiumát, a részvevő önkormányzatok korábbi vállalásait a projekt megvalósítására, stb.), d) az együttműködés fantázianevét, ha van ilyen (pl…… Konzorcium) e) a megállapodás időtartamát; f)
a megkötött támogatási szerződés azonosító adatait,
g) a beruházás megvalósításához elnyert támogatás és a beruházási költségek saját forrásának mértékét, finanszírozási módját és a saját forrás egyes önkormányzatokra eső hányadát, h) az önkormányzatok kötelezettségvállalását a rájuk eső saját forrás terv szerinti ütemezésben való biztosítására és e vállalás teljesítésének pontos végrehajtási rendjét, i)
a projekt során eljárni jogosult, az együttműködő önkormányzatok képviseletére választott (Gesztor) önkormányzat (vagy más jogi személy, pl. társulás) megnevezését, képviselőjének nevét és tisztségét,
j)
az együttműködő önkormányzatok általános együttműködési kötelezettségeit és jogait a projekt megvalósítása és működtetése során,
k) közös döntéshozó testület létrehozásának, hatáskörének és működésének feltételeit (ha van ilyen) l)
a Gesztor feladatait, hatás- és jogkörét, valamint az általa képviselt önkormányzatok felé teljesítendő beszámolási és elszámolási kötelezettségeit,
m) a projekt beruházási, fenntartási és üzemeltetési költségeinek viselésével kapcsolatos részletes szabályokat,
12
n) a feladatok konkrét végrehajtása operatív irányítási rendszerének leírását (pl. adott esetben a gesztor önkormányzat szervezeti rendszerén belül működtetett projektiroda szervezeti felépítését, a tanácsadói, szakértői munka igénybevételének szabályait, a tanácsadók, projektmenedzserek, kivitelezők, stb. kiválasztására/kijelölésére vonatkozó szabályokat), o) a projekt jövőbeni üzemeltetésének részletes jogi, pénzügyi, gazdasági, és szervezeti feltételeit, ideértve a működtetést/üzemeltetést végző közszolgáltató(k) kiválasztására/kijelölésére vonatkozó szabályokat is, p) a fejlesztés eredményeként létrejövő eszközrendszer működtetésével végzett közszolgáltatások díjképzésének, díjmegállapításának és díjalkalmazásának a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban lévő főbb elveit, q) a projektben részt vevő önkormányzatok helyi önkormányzati rendeletalkotási kötelezettségeik teljesítésére irányuló kötelezettségvállalását, a vonatkozó rendeletek megnevezését is feltüntetve, r)
az együttműködő önkormányzatok kötelezettségvállalását arra, hogy a projekt megvalósítási és a működtetési időszaka alatt, a fejlesztés megvalósításáért és működtetéséért, a támogatási szerződésben és az együttműködési megállapodásban vállaltaknak megfelelően helytállnak,
s)
az együttműködő önkormányzatok kifejezett nyilatkozatát arról, hogy az együttműködés során a projektre és az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó, hatályos jogszabályi előírásokat (itt lehet akár tételes felsorolás is) mindenkor betartják,
t)
az együttműködési megállapodáshoz való csatlakozás feltételeit,
u) az együttműködési megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a megállapodás felmondása, megszűnése esetén, v) az együttműködő önkormányzatok kötelezettségvállalását, hogy az együttműködésből való esetleges kilépés esetén is eleget tesznek majd a megállapodásban vállalt valamennyi kötelezettségüknek legalább a fejlesztés működtetési időszakának teljes időtartama alatt, illetve tudomásul veszik az együttműködési megállapodás idő előtti felmondása esetén alkalmazandó szankciókat és kártérítési kötelezettségeket.
13
4.2. Kedvezményezetti státusztól függő sajátos feltételek 4.2.1. A Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti pozíciója megszűnik és a kedvezményezettek az együttműködő önkormányzatok lesznek egyenként Ez a megoldás a gyakorlatban legfeljebb három önkormányzat együttműködése esetén alkalmazható, abban az esetben, ha a projekt keretében megvalósuló víziközművek, vagy hulladékgazdálkodási eszközrendszerek műszakilag megoszthatók, vagy a projekt szempontjából egyéb előnyökkel jár az addig a Gesztor neve alatt folyó projekt belső megosztása. Ebben az esetben az együttműködési megállapodásban ennek megfelelően az általános feltételeken túlmenően rendelkezni kell a) a Gesztor önkormányzat az egyedüli kedvezményezetti státuszának megszüntetéséről b) a Gesztor önkormányzatot terhelő, a projekt megvalósításával kapcsolatos elszámolási kötelezettségekről, c) az egyes önkormányzatokat megillető vagyontárgyak műszaki, számviteli és pénzügyi azonosító adatairól, d) a vagyonátruházás pénzügyi, gazdasági, jogi és adózási kérdéseiről, e) az együttműködő önkormányzatok adószámát és adóalanyiságát megalapozó körülményekről, f) a projekt összehangolt megvalósításához szükséges közös beszerzésekre vonatkozó együttműködési feltételeket és szabályokat.
4.2.2. A Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti pozíciója megszűnik tulajdonostársi közösség jön létre Amennyiben az együttműködő önkormányzatok a projektet a továbbiakban tulajdonostársi közösségként, közös adószám alatt valósítják meg, az együttműködési megállapodásban az általános szerződési feltételeken túlmenően rögzíteniük kell: a) a tulajdonostársi közösség létrehozásának időpontját, 14
b) a tulajdonközösség teljes és rövidített nevét, címét, adószámát, c) a tulajdonközösség adóalanyiságát megalapozó körülmények részletes ismertetését, d) az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét, e) a tulajdonközösség képviseletére jogosult önkormányzat, vagy más jogi személy nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és tisztségét, f)
a közös képviselő hatás-és feladatkörét, jogait és kötelezettségeit,
g) a közös képviselő ügyvitelével kapcsolatos kifogásokról való döntési rendet, h) a közös képviselő ügyvitelének ellenőrzési rendjét, i)
a közös képviselő nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonközösség képviseletére vonatkozó megbízást elfogadta,
j)
a Gesztor önkormányzatot terhelő, a projekt megvalósításával kapcsolatos elszámolási kötelezettségeket,
k) az egyes önkormányzatokat megillető vagyontárgyak műszaki, számviteli és pénzügyi azonosító adatait, l)
a vagyonátruházás pénzügyi, gazdasági, jogi és adózási kérdéseit,
m) az együttműködő önkormányzatok osztatlan közös tulajdonába kerülő vagyontárgyak önkormányzatokat egyenként megillető eszmei tulajdoni hányadát, és annak számítási módját (tulajdoni arányok), n) a tulajdonközösség döntéshozatali rendjének részletes szabályait, o) a tulajdonközösség beszámolási és ellenőrzési rendjét, p) a közös tulajdonnal kapcsolatos egyéb rendelkezések – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályokkal összhangban lévő egyéb feltételek.
15
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 9.§ (3) bekezdésére2 tekintettel, a víziközmű-fejlesztési célú projektek esetében, amennyiben a víziközművek az együttműködő önkormányzatok közös tulajdonába kerülnek, a fentieken túlmenően, az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell a közös tulajdonú víziközművek esetén arról, hogy az ellátásért felelősök közössége képviseletében közülük melyik önkormányzat jogosult eljárni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény) 5.§ (2) bekezdése szerint: „(2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.” A tulajdonközösség esetén, az adóalany a tulajdonostársak közössége, amelyet jellemzően a tulajdonostársak által az együttműködési megállapodásban kijelölt önkormányzat képvisel. Amennyiben a víziközmű-beruházással összefüggésben jön létre a tulajdonközösség, a közös képviselő személyét célszerű úgy megválasztani, hogy az egyben az ellátásért felelősök közös képviselőjeként is eljárhasson.
4.2.3. A Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti pozíciója fennmarad Amennyiben az együttműködő önkormányzatok a projektben továbbra is fenntartják a Gesztor önkormányzat egyedüli kedvezményezetti pozícióját, az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell a) az együttműködő önkormányzatok kifejezett nyilatkozatát arra nézve, hogy a projektben a támogatás kedvezményezettje, a beruházások megvalósítója és egyedüli tulajdonosa a kijelölt gesztor önkormányzat, b) a Gesztor önkormányzat adóalanyiságát megalapozó körülményeket, c) a Gesztor önkormányzatot terhelő, a projekt megvalósításával kapcsolatos elszámolási kötelezettségeket, 2
„ (3) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, és a (2) bekezdés nem alkalmazható, akkor az érintettek közössége a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében - közös megegyezéssel, írásos megállapodás formájában - maguk közül jelöli ki a képviseletében eljáró ellátásért felelőst. Kijelölés hiányában az ellátásért felelősök közössége képviseletében, a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező önkormányzat, egyenlő lakosságszám esetében pedig a Hivatal által kijelölt önkormányzat jár el”
16
d) a Gesztor önkormányzat által végzett beruházások ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket, e) a projekt beruházási fázisát követően kialakítandó tulajdoni viszonyokat a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer tulajdonjogát illetően, f)
amennyiben a beruházási szakasz lezárását követően a beruházások tulajdonjogi helyzete megváltozik, a tulajdonjog-átruházás részletes jogi, pénzügyi és adóügyi feltételeit,
g) a Gesztor önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy a projekt megvalósítására saját nevében, egyedüli kedvezményezettként kötelezettséget vállal,
V. KONZORCIUMOK Előfordul, hogy a KEOP I. prioritásba tartozó projektek megvalósítására az együttműködő önkormányzatok nem hoztak létre sem jogi személy, sem jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulást, hanem a projekt megvalósításának feltételeit polgári jogi szerződésben, ún. konzorciumi (együttműködési) megállapodásban rögzítették. Figyelembe véve, hogy ezek a konzorciumi megállapodások nem a Ttv. rendelkezésein alapulnak, a Ttv. hatályon kívül helyezése, valamint a Mötv. önkormányzati társulásokra vonatkozó előírásai e megállapodásokat nem érintik, ezért ilyen esetekben a megállapodás módosítására a Mötv. előírásaival összefüggésben nincs szükség.
17
