Összeállította: dr. Nagy Gábor
I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján)
1. Nyilvántartási kötelezettség [Eva-tv. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. év CXV. törvény alapján az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes felelősséggel működhet. Ezért indokolt az Eva-tv. 4. §-a (2) bekezdéséből a „korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szövegrész elhagyása, a (3) bekezdésből, továbbá a 8. § (1), (2) bekezdéséből, a 18. § (1), (3), (6), (9) bekezdéséből, a 19. § (9) bekezdéséből, a 20. § (4) bekezdéséből, a 22. § (1) bekezdéséből a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő” szövegrész elhagyása. A módosítás után – a 4. § (3) bekezdése alapján – egyértelművé vált, hogy az egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit – választásának megfelelően – vagy a (4)(6) bekezdésben foglaltak, vagy az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. A rendelkezések 2016. november 26-tól léptek hatályba. 2. Személyi jövedelemadó mértéke [Eva-tv. 18. §-ának (3) bekezdése] – 16 százalékról 15 százalékra csökkent 2017. január 1-jétől. A módosítás szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra, illetve az evára áttérő kkt., bt., egyéni cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken, mivel ezen adó megfizetésével az adózó a vállalkozás nyereségéből le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, amelynek mértéke 2016-tól 15 százalékra csökkent. 3. Hatályát vesztette – az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének i) pontja, 2016. november 26-tól. A módosítás indoka, az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes felelősséggel működhet. Ezért indokolt a hivatkozott rendelkezés hatályon kívül helyezése, amely a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalanyiságának megszűnéséről rendelkezik.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt módosította a 2016. évi LXVI. törvény is Közzétéve a postaládában 2016. augusztus 23-án.
Eva., Ekho., Katv.doc. 2016.12.21.
2
II. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho-tv.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján)
1. A törvény hatálya [Ekho-tv. 1. §-ának (3) bekezdése] Az új bevallási forma – az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet – bevezetéséhez kapcsolódóan 2017. január 1-jétől módosul az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallására vonatkozó rendelkezés, kiegészül az Szja-tv. rendelkezéseire hivatkozással. 2. A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése [Ekho-tv. 7. §-a] Azokban az esetekben, amikor a magánszemély az év első felében vonul nyugdíjba (az adott évben több mint 183 napra részesül nyugdíjban), az Ekho-tv. szabályai szerint minden ekho-val adózó jövedelmére (az aktívban szerzettre is) az alacsonyabb (11,1 %-os) közteher mértéket alkalmazhatja, vagyis a megfizetett különbözet visszajár számára. A módosítás előtti törvény azonban nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján az adóhatóság a visszautalást jogszerűen teljesíthetné. A módosítással lehetővé vált, hogy a különbözet az szja-bevallásban visszaigényelhető legyen, minden más túlfizetéshez hasonlóan. A rendelkezés 2016. november 26-tól hatályos. Az átmeneti előírás szerint ezen előírás a 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Így a 2016. év első félévében nyugdíjba vonultak is visszaigényelhetik az általuk megfizetett ekho és az új szabály szerint őket jogszerűen terhelő ekho közötti különbözetet. 3. Az ekho bevallása [Ekho-tv. 13. §-ának (8) bekezdése] Az új bevallási forma – az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet – bevezetéséhez kapcsolódóan módosul a magánszemély adóbevallására vonatkozó rendelkezés. Az ekhot választó magánszemély önadózóként az adóévről az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezettel teljesítheti bevallási kötelezettségét 2017. január 1-jétől.
3
III. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján)
1. A törvény alkalmazásában főállású kisadózó a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: [Katv. 2. §-a 8. pontjának új h) alpontja] A Tbj. tv. 2016. június 16-tól hatályos 4. §-ának q) pontjában foglaltak szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Ezzel egyértelművé vált a többes jogviszony fennállása esetén (például nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása. Az új előírás szerint azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, 2017. január 1-jétől nem minősülnek főállású kisadózónak – hasonlóan, mintha heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnának –, így 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezettek. 2. Adóalanyiság megszűnése [Katv. 5. §-ának új (1a) bekezdése] Az új előírás szerint 2017. január 1-jétől a kisadózó az ingatlan bérbeadásából származó bevételt a bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetéséről. 3. Tételes adó mértéke [Katv. 8. §-ának (6) bekezdése] A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás szerint 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedik az a bevételi határ, amelynek a túllépése esetén a magánszemély 40 százalék mértékű adót köteles fizetni. A tételes adót az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és az 1 millió forint szorzatát meghaladó rész után kell megfizetni. 4. A kisvállalati adóalanyiság megszűnése [Katv. 19. §-a (5) bekezdésének a) és g) pontja, (9) bekezdése] A módosítás értelmében a kisvállalati adó választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévenként kell vizsgálni. A módosítás szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik (a tételesen adózókhoz hasonlóan) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napjával meghaladja az 1 millió forintot. A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások számára probléma a jogszabályban előírt bejelentés határideje és módja. A módosítás alapján a vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók a NAV-hoz történő bejelentkezésüket papír alapon teljesítik. Az új szabály alapján pl. a tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda már a bejelentkezés alkalmával
4
választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, akkor azonban nem teljesül a Katv. 19. -§-ának (1) bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. A módosítás alapján a tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papíralapon is teljesíthetik a Katv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti bejelentésüket, ha azt az állami adóhatósághoz való bejelentéssel egyidejűleg teljesítik. A fentiekben részletezett módosítások 2017. január 1-jétől hatályosak. 5. Fontosabb szövegcserés pontosítások, 2017. január 1-jétől hatályosak 5.1. Az adóalanyiság ismételten nem választható [Katv. 6. §-a] A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatták újra az adóalanyiságot. A módosítás ezt az időszakot a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökkenti. Ezzel több olyan adózó tudja az adóalanyiság megszűnését követően ismételten választani ezt az adózási formát, amelynek az adóalanyisága nem szankciós jelleggel, hanem az adózó döntése következtében szűnt meg. 5.2. A magasabb összegű tételes adó választása [Katv. 7. §-ának (3a) bekezdése] A módosítás egyértelművé teszi, hogy a magasabb összegű tételes adófizetési kötelezettség a választás bejelentését követő hónaptól (a választásra irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót. 5.3. A kisadózó jövedelme [Katv. 10. §-ának (3) bekezdése] A módosítás pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. A kisadózó jövedelmének ez esetben a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Ezzel az is pontosításra került, hog amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet. 5.4. Osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke [Katv. 20. §-ának (3) bekezdése] Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó 2016. január 1-jétől hatályos mértékének megfelelően.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) módosította a 2016. évi LXVI. törvény is Közzé téve a postaládában 2016. augusztus 23-án. Ezen törvény szerinti előírásokat a 2016. évi CXXV. törvény (általában szövegcserével) továbbpontosította hatályba lépésük előtt. 1. Pénztár mentesített értéke [Katv. 2. §-ának új 23. pontja] (a közzétett módosítások II/1.3. pontja]
5
– „a 2016. évi nyitó mérlegében” szövegrész helyébe „a 2017. év nyitó mérlegében” szöveg lép. 2. A kisvállalati adó alapja [Katv. 20. §-ának (6) bekezdése] (a közzétett módosítások II/5. pontjának utolsó előtti bekezdése] – a „negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint” szövegrész helyébe – a „negatív, ez az összeg a következő adóévekben – a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – csökkenti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint” szöveg lép. Az indokolás szerint, a veszteség elhatárolás igénybevétele esetén a választási lehetőség elhagyásával (ezt tartalmazza a módosítás) egyszerűsödik az adóbevallási nyomtatvány kitöltése. 3. Kisvállalati adó alapja [Katv. 20. §-ának (7) bekezdése] (a közzétett módosítások II/5. pontjának utolsó bekezdése) –
az „adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő évek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben –, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó” szövegrész helyébe – az „adóévi kifizetések összegéig, a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó” szöveg lép. A rendelkezés érdemileg nem változott, a választási lehetőség maradt el. A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a tárgyévi és a következő évek adóalapjai a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentendők a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegével. 4. Az adóelőleg és az adó megfizetése [Katv. 23. §-a (2) bekezdésének a) pontja] (a közzétett módosítások II/6. pontjának harmadik bekezdése) –
a „20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkenve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és” szövegrész helyébe – a „20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és” szöveg lép. Jogtechnikai jellegű módosítás. Az adóelőleg összege az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Tbj.tv. szerint járulékalapot képező jövedelem összege (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó
6
járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét), és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével együttes összegének 16 százaléka (2017. január 1-jétől 14 százaléka). 5. Társasági adó [Katv. 28. §-ának (4b) bekezdése] (a közzétett módosítások II/7. pontjának utolsó bekezdése] –
az „alanya – a keletkezését követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként” szövegrész helyébe – az „alanya – visszatérést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként” szöveg lép. A módosítás eredményeként nem kell visszamenőleg átnézni a veszteségek keletkezésének időpontját. A kisvállalati időszakban keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától öt adóéven keresztül lehet felhasználni. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóről szóló 2012. évi (XLVII. törvény (Katv.) módosításai (a 2016. évi CLXXXII. törvény alapján)
1. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme [Katv. 10. §-ának (1) bekezdése] A módosítás (szövegcserével) a tételes adófizetés alapjául járó ellátás alapját módosítja a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenéséhez kapcsolódóan, egyrészt 2017. január 1jétől, másrészt 2018. január 1-jétől: – az „ellátások számításának alapja havi 81.300 forint” szövegrész helyébe az „ellátások számításának az alapja javi 90 ezer Ft” szöveg, illetve a „136.250 forint” szövegrész helyébe a „150 ezer forint” szöveg lép, – a 2018. január 1-jétől az „ellátások számításának az alapja 90.000 forint” szövegrész helyébe az „ellátások számításának az alapja havi 93.500 forint” szöveg, illetve a „150.000 forint” szövegrész helyébe a „157.000 forint” szöveg lép. 2. Az adó mértéke [Katv. 21. §-ának (1) bekezdése] A kisvállalati adó mértéke 16 %-ról 2017-re 14 százalékra, 2018-ra 13 százalékra csökken. Szövegcserés módosítások: – a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „14 százaléka” szöveg lép, – 2018. január 1-jétől a „14 százaléka” szövegrész helyébe a „13 százaléka” szöveg lép. 3. Az adóelőleg és az adó megfizetése [Katv. 23. §-ának (2) bekezdésében] 2018. január 1-jétől a „14 százaléka” szövegrész helyébe a „13 százaléka” szöveg lép.
