Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 13. számú önkormányzati rendelete a haszonállatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §-ában kapott, felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi sajátosságokra tekintettel a haszonállatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1. § (1) A rendelet hatálya a - (2)-ben foglaltak kivételével - Pécs város közigazgatási területén folytatott haszonállatok tartására (továbbiakban: állattartás) terjed ki, kivéve a sport célú állattartást (sportló, postagalamb). (2) Az egészségügyi és állategészségügyi intézetek és intézmények, a mutatványosok, az állatkert, az állatok forgalmazásával, kereskedésével és feldolgozásával foglalkozó szervezetek, a fegyveres erők és testületek telephelyén folytatott állattartásra, valamint az állatkiállításokra (bemutatókra) külön jogszabályok vonatkoznak. 2. § Pécs város közigazgatási területén állattartás csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ), a városra vonatkozó rendezési tervek és más építési előírások betartásával e rendeletben meghatározott módon lehetséges. 3. § A rendelet alkalmazása szempontjából nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha kis haszonállat: sertés, kecske, juh apró haszonállat: baromfi, húsgalamb, húsnyúl, prémesállat, méh. árutermelő jellegű állattartás: nagy haszonállatból a 4-nél több, kis haszonállatból 10-nél több tartása - sertés esetében vágósúly eléréséig -, vagy 5-nél több tenyészállat tartása abból a célból, hogy a szaporulatot az elválasztás után értékesíti, továbbá apró haszonállatból 100-nál több állat tartása. mélyalmos állattartás: az az állattartási mód, melynek során az állattartó az alom felújításáról utánalmozással rendszeresen és folyamatosan gondoskodik, és az almot véglegesen egy-egy nevelési, illetve hízlalási időszak befejeztével távolítja el. ingatlan: az állattartó jogszerű használatában lévő földrészlet, vagy összefüggő földrészletek
-2II. Az állattartási övezetek és az egyes övezetekben tartható állatok 4. § (1) Az állattartási övezetek határai a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel megfelelnek az 1994. évi 60. sz. Ör-el jóváhagyott általános rendezési tervben (továbbiakban: ÁRT) foglalt I-IV. sz. építési övezeteknek. Az egyes övezetekben az állattartás a (3)-(4) bekezdésben meghatározott megszorításokkal az 5. §-ban foglaltak szerint lehetséges. (2) Környezetvédelmi és településképi szempontból védeni kívánt területeken (Mecsekszentkút, Magyarürög, Daindol, Bálics, Szkókó, Donátus, Csoronika, Makár, Gyükés, Havihegy, Budai külváros, Meszes, Újhegy, Málom, Málom-Szőlőhely meghatározott részein) az építési övezetektől eltérő állattartási övezetek térképi megjelölését és az e területek állattartási övezeti besorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. (3) Az ÁRT 25. §-ában meghatározott vízvédelmi szempontból védett területeken méhek kivételével haszonállat tartása tilos. (4) Árutermelő jellegű állattartáshoz, a mélyalmos állattartáshoz, valamint a prémesállatok tartásához a Polgármester előzetes engedélye szükséges. 5. § (1) Az 1. sz. állattartási (építési) övezetben kizárólag méhek tarthatók, legfeljebb azonban 10 méhkaptár erejéig. (2) A 2. sz. állattartási (építési) övezetben lakásonként az apró haszonállatok közül húsgalambból és prémesállatokból - lakóépületen belül külön elkülönített helyiségben - a lakóközösség többségének hozzájárulásával összesen 20 db, valamint méhek tartása engedélyezett, legfeljebb azonban 20 méhkaptár erejéig. (3) A 3. sz. állattartási (építési) övezetben árutermelő jellegű és mélyalmos állattartás nem folytatható, méhek tartása 100 méhkaptárig lehetséges, továbbá fajtától függetlenül, a szaporulatot is beleszámítva a) 720 m2-nél kisebb lakótelkeken és mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokon, (továbbiakban: ingatlanokon) kizárólag összesen 30 db apró haszonállat, b) 720 és 1200 m2 közötti ingatlanokon összesen 50 db apró haszonállat és juh kivételével 5 db kis haszonállat, c) 1200 m2-nél nagyobb ingatlanokon összesen 100 db apró haszonállat, 10 db kis haszonállat és 4 db nagy haszonállat tartható. (4) A 4. sz. állattartási (építési) övezetben és külterületeken a) 900 m2-nél kisebb ingatlanokon fajtától függetlenül a szaporulatot is beleszámítva összesen 50 db apró haszonállat, 5 db kis haszonállat és 4 db nagy haszonállat, valamint 100 méhkaptár erejéig méhek tarthatók, b) 900 m2-nél nagyobb ingatlanokon korlátozás nélkül bármely haszonállat tartható, valamint a hatóság előzetes engedélyével árutermelő jellegű és mélyalmos állattartás is lehetséges.
-3III. Az állattartás általános szabályai 6. § Minden állattartó köteles megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állat részére és egyben gondoskodni arról, hogy állattartása következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. 7. § (1) Haszonállatot tartani - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, arra alkalmas melléképületben (istálló, ól) szabad. (2) Prémesállatok és húsgalamb a lakóépület arra alkalmas elkülönített, nem lakás céljára szolgáló helyiségében, juhok és kecskék szabadban is tarthatók. (3) A méhkaptárok elhelyezésével kapcsolatosan a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MEM sz. rendeletben foglaltak irányadók. 8. § (1) Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezésének feltételeit - különös tekintettel a védőtávolságokra - a 2. sz. melléklet tartalmazza. (2) Az állatok tartására szolgáló melléképületnek mosható, tisztítható padozattal, szivárgásmentes és fedlappal ellátott trágya- és trágyalétárolóval kell rendelkeznie. IV. Az állattartás állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályai 9. § (1) Valamennyi állattartó az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályoknak megfelelően köteles az állatok tartásáról gondoskodni. (2) Tilos az állatok tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, egymásnak ugratása. (3) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot valamely állatvédő szervezet részére, illetőleg a gyepmesternek.
-410. § Az állatok tartására szolgáló melléképületeket és a hozzájuk tartozó létesítményeket, területeket legalább 7 naponként szagtalanítani kell, valamint folyamatosan és szükségszerűen, de legalább 30 naponként gondoskodni kell a rovarok, férgek és rágcsálók irtásáról továbbá az állattartó a) hagyományos állattartás esetén legalább 2 naponként takarítani és legalább 7 naponként fertőtleníteni, b) mélyalmos állattartás esetén egy-egy nevelési, illetve hízlalási időszak befejeztével, de legalább 8 hetenként takarítani és fertőtleníteni köteles. c) a keletkező trágya, trágyalé (esetleg hígtrágya) ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról köteles gondoskodni. 11. § A beteg, betegségre gyanús, illetőleg a veszett vagy veszettségre gyanús állatot elsősorban annak tulajdonosa közvetlenül, vagy a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája útján a területileg illetékes hatósági állatorvosnak, munkaszüneti napokon az ügyeletes állatorvosnak köteles haladéktalanul bejelenteni és az állatot a hatósági intézkedésig elkülöníteni. 12. § (1) Az állattartó az állategészségügyi és közegészségügyi előírások betartásával köteles az elhullott állatot haladéktalanul hullaemésztő verembe (dögkútba) szállítani. Amennyiben ezen kötelezettségét elmulasztja, vagy külön kéri, az állat elszállításáról és ártalmatlanná tételéről az állattartó költségére a gyepmester gondoskodik. (2) A három hetesnél fiatalabb szopós bárány, gödölye és malac, továbbá a kisállatok hulláját az állattartó az (1) bekezdésben előírtak helyett az állategészségügyi és közegészségügyi előírások betartásával saját telkén is eláshatja. V. Szabálysértési rendelkezések 13. § Szabálysértést követ el - feltéve, hogy a cselekmény súlyosabban büntetendő rendelkezésbe nem ütközik - és tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott vízvédelmi területen méheken kívül más haszonállatot is tart, b) a 4. § (4) bekezdésében meghatározott árutermelő jellegű, mélyalmos állattartást, valamint prémesállatok tartását előzetes engedély nélkül folytat. c) az 5. §-ban meghatározott állatszámnál többet tart, d) a 6. §-ban meghatározott életfeltételekre vonatkozó előírást megszegi, e) az állatok tartására vonatkozóan a 7. és 8. §-ban meghatározott előírásoktól eltérő állattartást folytat, f) a 9. § (2)-(3) bekezdésben, valamint a 10-12. §-ban meghatározott állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat megszegi.
-5VI. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 14. § Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekből, vagy jelentősebb csoportérdekből a Polgármester a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája útján jogosult az állattartást korlátozni, a rendelkezések súlyos megszegése esetén az állattartás jogát megvonni, illetőleg a Jegyző szabálysértési eljárást indítani, lefolytatni. 15. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv, valamint a szabálysértési eljárásról szóló 1968. évi I. tv. rendelkezései irányadók. 16. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1994. évi 12. sz. Ör-el, 1994. évi 26. sz. Ör-el, valamint az 1995. évi 36. sz. Ör-el módosított 1993. évi 40. sz. Ör. hatályát veszti. (2) A rendelet hatályba lépéséig jogszerűen létesített állattartást az állattartók legkésőbb az 1994. évi 26. sz. Ör-el érintett területeken az ott megjelölt határidőig, egyéb területeken 1996. december 31-ig folytathatják. (3) Amennyiben az állattartási lehetőség az érintett területen a városrendezési terv módosítása következtében megváltozik, vagy megszűnik a jogszerűen létesített állattartásokat az állattartók a módosításföl számított fél évig folytathatják.
A távollévő Dr. Farkas Károly jegyző helyett: dr. Páva Zsolt s. k. polgármester Záradék: A Közgyűlés 1996. április 11-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 1996. április 25-én.
dr. Modrovits Sándor s. k. vezető jogtanácsos
2. sz. melléklet Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezési feltételei 1) Az OÉSZ szerinti belterületen lévő lakótelkeken az állattartásra szolgáló melléképület és az ahhoz csatlakozó zárt kifutó, valamint trágya- és trágyalé tároló az OÉSZ-ben meghatározott módon, a hátsó kertben az alábbi védőtávolságok betartásával helyezhető el: Védőtávolság lakóterületen (méterben) Állatfajonként Eü. intézmények, gyermek lakó vagy ásott kúttól intézmények, élelmiszer és üdülő vendéglátó üzemek telkének épülettől határától Baromfi, nyúl, prémes állat ólja, 20 6 10 istállója, ketrece, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója Juh, kecske, sertés, ló ólja, 50 10 15 istállója, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója
fúrt kúttól
5 5
2) Mezőgazdasági rendeltetésű földrészleten állattartásra szolgáló gazdasági épület - a beépítési mód és a helyi előírások figyelembevételével - az alábbi védőtávolságok betartásával létesíthető: Védőtávolság mezőgazdasági rendeltetésű területen ásott kúttól Állatfajonként szomszédos különálló gazdasági elhelyezés épülettől esetén saját gazdasági épülettől Baromfi, nyúl, prémes állat ólja, 6 3 10 istállója, ketrece, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója Juh, kecske, sertés, ló ólja, 10 3 15 istállója, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója
fúrt kúttól
5 5
