Csombárd Község Önkormányzatának képviselő-testületének 1/2014 (I.11.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatásról. Csombárd Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23. § (4) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/C § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I.
Általános rendelkezések
1§ A rendelet célja a szennyvíz közcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlanok használata során keletkezett nem közművel összegyűjtött szennyvíz összegyűjtésére, ártalmatlanítására, elhelyezésére vonatkozó helyi szabályok megalkotása. 2§ E rendelet hatálya kiterjed Csombárd Község Önkormányzatának Közigazgatási területére ezen belül: (1) A csatornával nem rendelkező, így a közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosokra (2) A településen közszolgáltatást végző vállalkozóra. 3§ E rendelet alkalmazásában: (1) Nem közművel összegyűjtött szennyvíz: Olyan háztartási szennyvíz, amelyet keletkezése helyéről, a közcsatornába történő bekötés hiányában gépkocsival kell elszállítani, megtisztítani, elhelyezni. (2) Ingatlantulajdonos: annak az ingatlannak a haszonélvezője, tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy egyéb jogcímen használója, amelyen a nem közművel összegyűjtött szennyvíz keletkezik. (3)Az ingatlanon keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiség: vezetékes ivóvízzel ellátott vagy mért vízfogyasztással rendelkező ingatlan esetén az ingatlanon fogyasztott ivóvíz mennyiségével, egyéb esetekben pedig az ingatlanról ténylegesen elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási hulladék mennyiségével egyezik meg.
II.
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos feladatok
4§ A képviselő-testület nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos feladatait a Vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII. törvény 44/C § (2) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:
(1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtése és elszállítása érdekében a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően közszolgáltatási szerződést köt egy választott szolgáltatóval. (2) Meghatározza a közszolgáltatás rendjét, módját és időtartamát. (3) Meghatározza az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget és az esetleges kedvezmények mértékét. (4) A nem lakott ingatlanok esetén meghatározza a sajátos szabályokat. (5) Gondoskodik a közszolgáltatással összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlásáról.
III. A közszolgáltatási szerződés 5§ (1) A képviselő-testület a közszolgáltatási szerződést a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző közszolgáltatóval határozott időre, de legfeljebb 10 évre szólóan köti meg. (2) A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében a Képviselő-testület és a közszolgáltató közötti kapcsolatokat szabályozza, a közszolgáltatást igénybevevők jogos érdekeinek védelmére tekintettel. (3) A közszolgáltatási szerződés tartalmára vonatkozóan a 455/2013. (XI.29.) Korm rendelet 6-9§ szabályait kell alkalmazni. (4) A törvényben meghatározottakon kívül a szerződés tartalmazza: a.) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésének módját valamint az elszállításnak a bejelentéstől számított maximális határidejét. b.)A közszolgáltató által igénybe vehető háztartási szennyvizet befogadó létesítményeket, és azok pontos címét. c.) Szerződés módosításának lehetséges okait és eljárási rendjét. d.) Nem rendeltetésszerű teljesítésből fakadó kötbérfizetési kötelezettséget. (5) A közszolgáltatási szerződés megszűnik: a.) Benne meghatározott időtartam lejártával. b.) A közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével. c.) Elállással d.)Felmondással e.)Közös megegyezéssel (7) A közszolgáltatási szerződést mindkét fél egyoldalúan írásban felmondhatja. A felmondási idő 6 hónap. A felmondási idő alatt a képviselő-testület köteles új közszolgáltatót keresni a közszolgáltatás zavartalan fenntartása érdekében.
6§ (1) Csombárd Község közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató: Farkas Gábor (7400 Kaposvár Kaposfüredi út 36., KÜJ szám:103173450, nyilvántartási szám: 32086102) egyéni vállalkozó. (2) A közszolgáltató által az ártalmatlanításra és lerakásra alkalmas szennyvíztelep: Osztopán és Bodrog Község tulajdonában lévő, de a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. által üzemeltetett, osztopáni lerakó. IV. A közszolgáltatás ellátásának a rendje. A szolgáltatás kötelező igénybevétele, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos kötelezettsége. 7§(1) A közszolgáltató kötelezettség jelen rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, valamint egyéb jogszabályi előírások megtartásával a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonosok irányában a közszolgáltatás Csombárd Község közigazgatási területén belüli ellátása. (2) A közszolgáltató köteles a képviselő-testület számára közszolgáltatói tevékenységének éves értékeléséhez beszámolót készíteni és ezt a tárgyévet követő év március 31-éig a Közös Önkormányzati Hivatal útján a képviselő-testületnek benyújtani. 8§ Közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését akkor láthatja el, ha (1) Biztosítani tudja mindazon tárgyi és személyi feltételeket, amely szükséges a közfeladat folyamatos, minőségi ellátásához. (2) Rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, megfelelő engedélyekkel. (3) Képviselő-testülettel szerződését kötött. 9§ Az ingatlantulajdonos kötelezettségei: (1) Köteles az ingatlanán keletkező szennyvizet műszaki és közegészségügyi követelményeknek megfelelő módon tárolni. (2)Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlana a csatornahálózatba bekötve nincs, de az életvitelszerű ott lakás következményeként szennyvizet termel évente 1 alkalommal köteles a közszolgáltatást igénybe venni. Ez alapján mentesül az igénybevétel alól az ingatlantulajdonos ha: a.) Beépítetlen, vagy használaton kívüli az ingatlan és itt szennyvíz rajta nem keletkezik. b.) a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély másolatával igazolja a közszolgáltató felé, hogy az ingatlanán történő szennyvízkezelés a jogszabályoknak megfelelően történik. (3) Az ingatlan tulajdonos köteles az összegyűjtött szennyvizet egy előre megbeszélt időpontban a szolgáltatónak átadni és a megállapított díjat- kivéve (2) bekezdés a-b pontjainak érvényesülése esetén- megfizetni. 10§ A közszolgáltató az igénybevevőkkel külön szerződést nem köt. A köztük fennálló jogügylet a közszolgáltató szolgáltatása révén jön létre.
11§ Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik vagy mentesül a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alól. V. A közszolgáltatás ellátásával összefüggő egyes kérdések 12§ A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak a vízügyi hatóság által kijelölt leürítő helyen lehet elhelyezni, leereszteni és ártalmatlanítani. A leeresztés során a közegészségügyi és műszaki előírások megtartásának ellenőrzésére a leürítő hely üzemeltetője jogosult. 13§ A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítás csak a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben szüneteltethető vagy korlátozható A közszolgáltató a szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve, ha szennyvíz nem helyezhető el. 14§ A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és szállítására használt eszközök tárolása a közegészségügyi követelményeknek megfelelően kialakított telephelyen végezhető. A gépjármű és más eszközök tisztítását és fertőtlenítését a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell elvégezni. VI. A közszolgáltatás díja 15§ Az ingatlantulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat fizet. 16§ (1) A közszolgáltatási díj egy tényezős. Amelybe benne foglaltatik az ártalmatlanítás költsége is. (2) A közszolgáltatási díjat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. VII. Személyes adatok kezeléséről szóló rendelkezések 17§ Az ingatlantulajdonosok nyilvántartásáról külön jogszabályban meghatározottak szerint a közszolgáltató gondoskodik. Ennek kapcsán a közszolgáltató köteles a mindenkor hatályos adatvédelmi szabályokat betartani. VIII. Záró rendelkezések 18§ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Csombárd 2014.01.10. Sótonyi György polgármester
Kiss Anett Fanni megbízott jegyző
Kihirdetési záradék Kihirdetve: 2014.01.11.
Kiss Anett Fanni megbízott jegyző
ELŐTERJESZTÉS a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdés a) pontjában rögzíti a helyi önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkosson. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXŐX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 8.§ (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja – amely 2013. január 1-tól lépett hatályba - felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. A helyi közösségi érdekek érvényre juttatása érdekében élve a törvényi felhatalmazással célszerű és szükséges a helyi jogalkotás, amelynek alapvető célja az állampolgárok nyugalmát, a közterület rendjét, rendeltetésszerű használatát elősegítő, biztosító szabályok betartása és betartatása a lakosság, mint helyi közösség érdekében. A közösségi együttélés szabályai magukban foglalnak olyan magatartási szabályokat, amelyek az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás formáinak meghatározását jelentik. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások közigazgatási bírsággal való szankcionálása alkalmas eszköz az ilyen magatartások visszaszorítására. A hatályos szabálysértési törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, viszonylag szűk körben szabályozza a lakossági együttélést zavaró, sértő magatartásformákat, a közterületek rendjét. A közösségi együttélés szabályait tartalmazó rendelet megalkotásával a lakosság nyugalmát zavaró magatartások szankcionálhatók lesznek, amely elősegíti a jogkövető magatartás érvényesülését. A rendelet-tervezet a lakosság által elvárt, korábban is érvényesülő, az együttélést elősegítő szabályokat és azok megsértése eseten alkalmazandó szankciókat tartalmazza. Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit - többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások eseten az Ő. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a képviselő-testület. Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a rendelet-tervezetben foglalt eltéréssel, mivel e magatartások miatti eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek. A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság
kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt, annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát. A közösségi együttélés alapvető szabályait sertő magatartás miatti feljelentést bárki megteheti, ugyanakkor az eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. A közösségi együttélés alapvető szabályait sertő magatartás elévülésének szabályaira is a Ket. alkalmazandó, mely alapján nem indítható a közösségi együttélés alapvető szabályait sertő cselekmény miatt eljárás es bírság kiszabására nem kerülhet sor, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja a) az a nap, amikor a közösségi együttélés alapvet6 szabályait sert6 magatartás megval6sul, b) jogellenes állapot fenntartása eseten az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. Az egyéves határidő a hatóság szamara újrakezdődik, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot a kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles megfizetni, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ket. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A Ket. 128. §-a értelmében a végrehajtást az elsőfokú hatóság, a jegyző foganatosítja. Ennek keretében biztosítási intézkedésként a pénzintézetnél, banknál kezelt összeget (bankbetét) lefoglalhatja, ha ez az összeg nem vagy részben fedezi a követelést, vagyis a kiszabott közigazgatási bírság összeget, akkor a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. Továbbá ingó végrehajtásra is sor kerülhet, például a gépjármű is lefoglalható es a lefoglalt ingóság árverés útján értékesíthető. A Ket. lehetőséget ad arra, ha a közigazgatási bírság fizetésére kötelezett bizonyítja, hogy az összeg meg nem fizetése neki nem róható fel, és hogy rajta kívülálló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aranytalan nehézséget jelentene, kérelmére a jegyző fizetési kedvezményt engedélyezhet. Ha azonban a kötelezett a fizetési kedvezményben foglaltakat nem teljesíti, úgy a közigazgatási bírság késedelmi pótlékkal növelten egy összegben esedékessé válik. A késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-od része. Csombárd község lakóinak, vendégeinek a nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága, az életviszonyok rendezettsége, az egymást tiszteletben tartó magatartás megvalósulása céljából szükségesnek tartjuk a rendeletben foglalt magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sertő magatartások szankcionálási lehetőségének megteremtését.
Minderre tekintettel kérem a képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és döntsön a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások megállapításáról és szankcionálásának bevezetéséről. Az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek közöt – a jegyzőre ruházhatja át. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a rendelettervezetet, illetve a határozati javaslatot fogadja el. Csombárd, 2014. június 11.
dr. Lukács Zoltán jegyző
Részletes indokolás a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelethez 1 -2 §-hoz A rendelet területi és személyi hatályát határozza meg. A rendelet Csombárd község közigazgatási határán belül elkövetett magatartásokra vonatkozik. Személyi hatálya kiterjed a természetes személyekre. A közösségi együttélés szabályainak megsértése esetén alkalmazandó szankció, közigazgatási bírság és alkalmazásának szabályai. A Ket. szabályai alkalmazásának előírása és az eljárásra vonatkozó Ket.-től eltérő szabályok rögzítése. A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlóját határozza meg. 3. §-hoz A védett jelképek és elnevezések használatával kapcsolatos magatartási szabályok meghatározását tartalmazza. 4. §-hoz Az utca és házszámtáblák elhelyezésével és gondozásával kapcsolatos szabályokat határoz meg. 5. – 6. §-hoz A közterület tisztántartásával, használatának rendjével kapcsolatos magatartási szabályokat határozza meg. Fontos rendelkezés a szeszesital közterületen való fogyasztásának tilalma, ezen magatartás közösségellenessé minősítése. 7. §-hoz Az egyes kötelező közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok meghatározása 8. §-hoz A helyi környezet védelmével, a védett természeti értékek megóvásával kapcsolatos magatartási szabályokat határozza meg A szomszédok részéről az együttélési magatartási szabályok megsértése a közvetlen környezetben élők zavarását, közegészségügyi veszélyeztetését idézi elő, ezért szükséges és indokolt e cselekmények, mulasztások szankcionálása. 9. §-hoz Az állattartásra vonatkozó magatartási szabályok meghatározása. Az állattartás legfontosabb szabályai, amelyek a közegészségügyi, köztisztasági célokat és mások nyugalmának, testi épségének megőrzését szolgálják. 10. §-hoz A hirdetményekkel, reklámokkal kapcsolatos magatartási szabályokat tartalmazza. 11. §-hoz A kegyeleti szolgáltatás, a temető mindenkori állapota fontos tényező egy település életében. Itt kerülnek meghatározásra mindazon cselekmények, mulasztások, melyek megzavarják a temető rendjét és nyugalmát. 13. §-hoz A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján) A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatásai, különösen: Társadalmi hatásai: A rendelet egyes magatartásokat – amelyeket magasabb szintű jogszabály nem minősít bűncselekménnyé, szabálysértéssé, ill. nem szankcionál más módon – a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak nyilvánít, mely által és a rendelet alkalmazásával a közrend, közbiztonság fenntartása, javítása várható. Gazdasági hatásai: Nem meghatározó. Költségvetési hatásai: Nem meghatározó Környezeti következményei: Csökken a településen az allergén gyomnövényzettel borított területek nagysága, ennek következtében a levegő ilyen jellegű szennyezettsége is. Településképi szempontból jelentős javulást eredményez a község különböző pontjain fellehető elhanyagolt ingatlanok rendbetétele. Egészségi következményei: A kedvező környezeti hatás hosszabb távon az itt élők egészségére is kedvező hatással lehet. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A hivatali adminisztrációs teher nő. A jogszabály megalkotásának szükségessége: Törvényben biztosított lehetősége az önkormányzatnak a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokra vonatkozó helyi jogalkotás. A jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogalkotás elmaradása esetén továbbra is szankció nélkül maradnak a nem kívánatos magatartásformák. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a feltételek biztosítottak.
Csombárd Község Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2014. (VI.19.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól Csombárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXŐX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXŐX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ Általános szabályok 1. § (1) E rendelet hatálya arra a természetes személyre terjed ki, aki Csombárd község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja. (3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. (4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel. (5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. (6) A közigazgatási hatósági eljárás a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől, b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától, c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható. (7) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható. (8) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni. 2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Hetesi Közös Önkormányzati Hivatal 11743002-15807274 számú pénzforgalmi
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
számlájára kell befizetni, az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. Az (1) bekezdésben foglalt szankció helyett, különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését. A kiszabott közigazgatási bírság összege különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, mérsékelhető, vagy a tiltott, közösségellenes magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés alkalmazható. Az (5) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekintetni, ha a szabályszegő a) igazolja, hogy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 80 %-át, és az elkövetést megelőző egy évben nem volt tiltott, közösségellenes magatartás miatt marasztalva, vagy b) rajta kívül álló ok miatt mulasztotta el a helyi rendeletben előírt kötelezettség teljesítését. Közigazgatási bírság kiszabásának mellőzése esetén is fel kell hívni az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a jogszabályokat és a közösségi együttélés szabályait. Tájékoztatni kell az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről. MÁSODIK RÉSZ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
1. Az Önkormányzat jelképeinek használatával kapcsolatos magatartások 3. §
Aki a község jelképeit (címer, zászló) engedély nélkül vagy használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el. 2. Házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások
4. § (1) Az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó (továbbiakban: tulajdonos), aki az utcanév-tábla elhelyezését a tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon nem engedi meg, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el. (2) Az a tulajdonos, aki a házszámtábla elhelyezését, karbantartását, pótlását elmulasztja vagy a házszámtáblát nem az épület utca felőli homlokzatán, annak a bejárat felőli részén helyezi el, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el. 3. A közterületek használatával kapcsolatos magatartások 5. §
Aki a) a zöldfelületet a rendeltetésétől eltérő célra engedély, illetőleg a külön önkormányzati rendelet szerinti bérleti szerződés nélkül vesz igénybe;
b) a közhasználatú zöldfelületen a kerti építményeket, berendezéseket rendeltetésellenes használja, vagy tönkre teszi; c) a közhasználatú zöldterületek útjain, terein a forgalmat akadályozza; d) a közhasználatú zöldterületeken a virágokat leszedi, a fák, bokrok ágait, gallyait tördeli, csonkítja, a fákra hirdetést, transzparenst függeszt ki; e) a közhasználatú zöldterületeken a fákat engedély nélkül kivágja, kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfák metszését, ifjítását, gallyazását; f) a játszótéri eszközöket rongálja, nem rendeltetésszerűen használja; g) a közhasználatú zöldterületeken munkavégzés során a fákat, növényeket nem védi a sérülésektől; h) a közhasználatú zöldfelületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül – a halasztást nem tűrő eset kivételével (élet, egészség, vagyonvédelmi okból) – végez és a helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásoknak, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, i) a beépített építési telkek területének legalább a helyi építési szabályzatban (a HÉSZ-ben) meghatározott részén zöldfelületet nem alakít ki és azt nem tartja fent; j) tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás nélkül használja belterületen a közterületet: ja) a közút területén nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez; jb) közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó ipari, továbbá egyéb, szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén; jc) útcsatlakozás létesítésekor; jd) kapubejáró kivitelezése esetén; je) telephelyre utaló reklámtábla és KRESZ tábla elhelyezése esetén; jf) közterület területén kívüli területről csapadékvíz bevezetése a közút vízelvezető létesítményébe; k) a közterület helyreállításánál az útkezelői nyilatkozatban előírtakat nem tartja be; l) az önkormányzati utakra vonatkozó korlátozó vagy tiltó tábla ellenére behajt, vagy parkol, m) aki közterületen szeszesitalt fogyaszt, kivéve: az engedélyezett alkalmi rendezvényt, a vendéglátó-ipari előkertet, kulturális-, bor-, gasztronómiai-, egyházi- és sportrendezvényt, cégbemutatót, társadalmi rendezvényt, és minden év december 31. napján 20 órától a következő év január 1. napján 6 óráig terjedő időszakot – közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. 4. Közterület rendeltetésétől eltérő célú használatához kapcsolódó magatartások 6. §
Aki a) közterületet közterület bérleti szerződéstől, közterület használati hozzájárulástól eltérően használ, vesz igénybe; b) közterületet rendeltetésétől eltérő célra a közterület bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeinek megszegésével, illetve a közterület használati eljárásban meghatározott előírásokat figyelmen kívül hagyásával vesz igénybe;
c) a közterület bérlőjeként az általa bérelt közterületet nem tartja tisztán, a keletkezett hulladék összegyűjtéséről és az előírásoknak megfelelő elszállíttatásáról naponta nem gondoskodik; d) a közterület-használati tevékenysége megszűnése után a közterületet eredeti állapotába nem állítja vissza; e) a község tulajdonában álló közterület rendeltetéstől eltérő használata során kárt okoz és annak helyreállítás költségeit nem fizeti meg; f) közút és közterület bontását végzi anélkül, hogy rendelkezne Csombárd Község Önkormányzatának tulajdonosi, valamint a közútkezelői hozzájárulásával; g) roncs, a műszaki állapota miatt közlekedésre nem alkalmas járművet érvényes hatósági jelzés nélkül tárol közterületen; h) roncs, a műszaki állapota miatt közlekedésre nem alkalmas érvényes hatósági jelzéssel rendelkező járművet 15 napnál hosszabb ideig tárol közterületen; i) roncsjárművet és járműkarosszériát tárol magántulajdonú ingatlanon; j) a közterület rendeltetésének megfelelő használata során annak állagát sérti, tevékenységével annak forgalmát veszélyezteti; k) olyan tevékenységet végez, vagy olyan készüléket, berendezést üzemeltet, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoz, és az ebből eredő zajkibocsátás meghaladja a megengedett határértékeket, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. 5. Köztisztasággal, környezetvédelemmel kapcsolatos magatartások 7. § (1) Aki a) az ingatlan tulajdonosa vagy használójaként az ingatlanon nem végzi el az aktuális növényápolási feladatokat (pl. fű folyamatos kaszálása, károkozók és kártevők elleni védekezés, közterületre kihajló, kilátást és légvezetékeket zavaró ágak, bokrok folyamatos nyesése); b) ingatlanát szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal (május 1-ig, május 25-ig, június 15-ig, július 10-ig, augusztus 5-ig, szeptember 5-ig) gyomtól, gaztól nem tisztítja meg, a 20 cm-es magasság elérését megelőzően rendszeresen nem kaszálja; c) az ingatlan tulajdonosa vagy használójaként és az ingatlan utcai határvonala és az úttest közötti területet nem tartja tisztán, e területen a füvet a vízszintestől számított 45 fokos szöget meghaladó meredek rézsű kivételével május 1-je és szeptember 5-e között a 20 cm-es magasság elérését megelőzően rendszeresen nem kaszálja; d) az ingatlana előtti járdaszakasz, a közút padkájáig terjedő zöldterület, illetve az útárok tisztán tartására, e területen a fű nyírására, hó eltakarítására, síkosság elleni védekezésre vonatkozó, a köztisztaságról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott kötelességét elmulasztja; e) közterületi tárgyat, járdát, falat engedély nélkül feliratoz, festékkel vagy más anyaggal beszennyez, firkál; f) állati eredetű maradványokat vagy elhullott állat tetemét az állategészségügyi szabályok megsértésével helyez el;
g) avart, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékot a köztisztaságról szóló helyi önkormányzati rendeletben meg nem engedett módon helyezi el; h) a község közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokon, valamint a külterületi kertművelésű ingatlanokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által meghirdetett tűzgyújtási tilalom ideje alatt éget, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. (2) Aki kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, magánszemélyek háztartási igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenységet: a) munkanapokon nem 7:00 óra és 20:00 óra között, b) szombaton nem 8:00 óra és 20:00 óra között, c) vasárnap és ünnepnapokon nem 8-12 óra és nem 15-19 óra között végez, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. 6. Állattartással kapcsolatos magatartások 8. §
Aki a) az állatok elhelyezésére szolgáló és a tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítésével összefüggő előírásokat nem tartja be; b) az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát nem biztosítja, azt nem takarítja, fertőtleníti, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen nem gondoskodik és az állattartás során a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi, természetvédelmi ide vonatkozó jogszabály rendelkezéseit nem tartja be; c) az általa tovább tartani nem kívánt állatát elhagyja, annak további elhelyezéséről nem gondoskodik; d) az ebtartásnak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szabályait megszegi; e) aki a község külterületén az eb tartási helyéről közterületre való kijutását, vagy magánterületre való átjutását nem akadályozza meg, vagy az ebet kóborolni hagyja; f) a település külterületén, zártkertben az eb tartási helyéről közterületre való kijutását, vagy magánterületre való átjutását nem akadályozza meg, vagy az ebet kóborolni hagyja, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. 7. Hirdető-berendezések kihelyezésével kapcsolatos magatartások
9. §
Aki a) a hirdető-berendezés építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése során ideiglenesen elhelyezhető megállító tábla, valamint a közterület fölé kihelyezett transzparens kivételével – nem a vonatkozó hatályos építésügyi jogszabályok előírásai alapján jár el; b) a hirdető- és reklámberendezések megfelelő állapotáról, rendezettségéről és tisztántartásáról a közterület-használati hozzájárulás jogosultjaként vagy annak hiányában annak üzemeltetőjeként nem gondoskodik;
c) hirdető-berendezést helyez el ca) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett és ragasztott kivitelben, cb) közterületen álló fákon, padokon, cc) emlékműveken, cd) közterületen lévő közmű-tárgyakon, ce) játszótéri berendezéseken, d) a választási plakátot élő fára, növényzetre, országos vagy helyi védett épületre, közterületi szobrokra, valamint a helyi önkormányzati rendeletben foglaltak megsértésével helyez ki, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. 8. Temető használatával kapcsolatos magatartások 10. §
Aki a) a köztemetőkben a látogatók kegyeleti érzéseit sértő zajt kelt, vagy nem a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít; b) A köztemetők területéről sírkövet, síremléket, fejfát a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés nélkül kivisz; c) a köztemetők üzemeltetőjén kívül sírásási tevékenységet végez; d) a temetőben a temető üzemeltetőjének engedélye nélkül végez – kivéve a sírgondozást – munkát; e) a munkavégzés ideje alatt a temetési helyek látogatását akadályozza, szükség esetén a munkavégzést nem függeszti fel; f) a sírok gondozásánál a szomszédos sírhelyeket beszennyezi; g) a temetőben gépkocsin, motorkerékpáron, kerékpáron és egyéb járművön közlekedik, a temető üzemeltetője e rendelkezés alól kivételes esetben (pl.: építési anyag be – és kiszállítása, mozgáskorlátozottak szállítása, stb.) felmentést adhat; h) a temető területén lévő vízvételi helyekből vizet vételez, kivétel ez alól a sírhelyek gondozása céljából történő víz-vételezés; i) a temetőben tűzveszélyes tevékenységet úgy végez, hogy a tűzvédelmi előírásokat nem tartja be. j) a temető területén a sírhelyekről lekerülő hulladékon kívül egyéb hulladékot a temető területére visz, vagy a sírokról lekerülő hulladékot nem a kijelölt helyen helyez el. k) a temető területén éget; l) a temető területére – a segítő kutya kivételével – állatot visz. m) a temetőben a sírokat, síremlékeket és egyéb kegyeleti tárgyakat, valamint a temető létesítményeit, azok tartozékait, valamint környezetét beszennyezi, áthelyezi vagy eltávolítja. n) a temető területén reklám, hirdetési és árusítási tevékenységet végez, o) a temetőkről szóló helyi rendeletben meghatározott sírhelyre, építésre vonatkozó előírásokat nem tartja be, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. 9. Építési tevékenységgel kapcsolatos magatartások
11. §
Aki
a) a védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja; b) közterületen szálláshely létesítés, nyaralás, pihenés vagy munkavégzés céljából sátort, lakókocsit helyez el, c) büfé kocsit, lakókocsit, sátort, sátorgarázst, lakó-, iroda-, tároló és szállítókonténert szabálytalanul helyez el, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg. HARMADIK RÉSZ 10. Záró rendelkezések 12. § (1) E rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett cselekményekre kell alkalmazni.
Sótonyi György polgármester A rendelet kihirdetve: 2014. június 19.-én
dr. Lukács Zoltán jegyző
dr. Lukács Zoltán jegyző
Csombárd Község Önkormányzatának képviselő-testületének 1/2012 (II.28.) önkormányzati rendeletével módosított 7/2008 (XII.17.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról.
(egységes szerkezetben )
Csombárd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete(a továbbiakban: Önkormányzat) a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet és a természetvédelem költségvetési forrásának biztosítása érdekében a következő rendeletet alkotja a környezetterhelési díjról szóló módosított 2003.évi LXXXIX. törvény 21/A §-ának (2) és 26.§ának (4)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.
A RENDELET HATÁLYA
1.§ A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra,(a továbbiakban: kibocsátó), aki(amely) az önkormányzat illetékességi területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe.
A TALAJTERHELÉSI DÍJ FIZETÉSI-KÖTELEZETTSÉG
2. § (1) A talajterhelési díj fizetési-kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki(amely) a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelvezetést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
(2)Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90.naptól terheli.
A TALAJTERHELÉSI DÍJ MÉRTÉKE
3§(1)A
1
talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1200.Ft/m3.
(2) A fizetendő talajterhelési díj mértékét a 4.§-ban meghatározott alapja, az (1) bekezdésben megállapított egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó, a rendelet 1.számú melléklete első sorában meghatározott 1,5 területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó határozza meg.
A TALAJTERHELÉSI DÍJ ALAPJA
4§ 2(1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve a mérési lehetőség hiányában a (3) bekezdés szerinti átalány vízmennyisége, csökkentve a 38/1995/IV.5/Kormány rendelet 24.§ (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott méréssel igazolt locsolás célú vízmennyiséggel.
(2) A talajterhelési díj alapja csökkenhető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolóból, olyan arra feljogosított szervezettel szállított el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. (3) Mérés hiányában a talajterhelési díj alapját 70m3 átalány víz mennyiség képezi.
1
A 7/2008 (XII.17.) ör. 3§ (1)-(2) bekezdését módosította az 1/2012 (II.28.) ör. 1§-a. Hatályos: 2012. március 1től. 2 A 7/2008 (XII.17.) ör. 4§ (1) bekezdését módosította az 1/2012 (II.28.) ör.2§-a. Hatályos: 2012. március 1-től.
A DIJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG BEJELENTÉSE
5.§ A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettség keletkezését és a várható talajterhelési díj összegét e rendelet hatálybalépését, illetve a vízszolgáltatás igénybevételét követő 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz az e célra szolgáló nyomtatványon.(2. számú melléklet)
ADÓBEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG
6.§.(1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről az e célra szolgáló 3. számú nyomtatványon, továbbá az önkormányzat a díjvisszaigénylésről évente,
a tárgyévet követő március 31-éig tesz bevallást. (2) Ha a gazdálkodó szervezet az önkormányzat területén több telephelyet működtet, akkor az adatokat telephelyenként külön-külön vallja be. (3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.
A TALAJTERHELÉSI DÍJ MEGFIZETÉSE
7.§. 3(1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.
3
A 7/2008 (XII.17.) ör. 7§ (1) bekezdése kiegészül az 1/2012 (II.28.) ör.3§-ában meghatározottakkal. Hatályos: 2012. március 1-től.
A talajterhelési díj előleget az önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számlájára kell befizetni. Az önkormányzathoz befizetett talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi. A kibocsátónak a talajterhelési díj előleget és a tárgyévi tényleges fogyasztás kibocsátása alapján számított díj különbözetét a Csombárdi Önkormányzat 14220108-23662171 számú talajterhelési díj beszedési számlájára kell befizetni(átutalni), a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedév díjelőlegének megfizetésekor a kibocsátó beszámítja vagy visszaigényli. Az önkormányzat a beszedett díjat a talaj, és a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi, minőségi védelmére használja fel. Szabályszerű felhasználásnak minősül különösen: a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. (2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján fizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli. (3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. (4) A díjfizetési kötelezettség bejelentését követően az adóhatóság Fizetési meghagyásban közli a díjelőleg összegét a bejelentést követő 30 napon belül.
A DIJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÁÉSE
8.§ (1)A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége az önkormányzat díjfizetési kötelezettséget bevezető rendelete hatálybalépésének napján keletkezik és azon a napon szűnik meg, amikor a)a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt, vagy b)a vízszolgáltatás igénybevétele a szolgáltató igazolása szerint megszűnt.
MENTESSÉG, DÍJKEDVEZMÉNY
4
9.§. (1) Mentes a díjfizetés alól a kibocsátó, ha
- a talajterhelési díj alapja az adóévben nem haladja meg a 24 m3-t,
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
10.§ (1) A közszolgáltató a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja az önkormányzati adóhatóság megkeresésére. (2)A közszolgáltató kibocsátókra vonatkozó adatszolgáltatása kibocsátónként a kibocsátott víz mennyiségére, az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz és külön vízmérőn mért locsolási célú víz mennyigére terjed ki. (3) Az adatszolgáltatási kötelezettség a folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezetekre is kiterjed az elszállított szennyvízmennyiség tekintetében. (4) Az (1-3) bekezdésben említett folyó évi adatokról az adóévet követő év március 31-ig kell adatokat szolgáltatni az önkormányzati adóhatósághoz
EGYES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA
4
A 7/2008 (XII.17.) ör. 9§ (1) bekezdését módosította az 1/2012 (II.28.) ör.4§-a. Hatályos: 2012. március 1-től.
11.§(1)A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos valamennyi adóigazgatási feladat ellátása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. (2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, végrehajtására és az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló módosított 2003.évi XCII. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004.évi CXL. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény rendelkezései az irányadók.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Ez a rendelet 2012.március 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett talajterhelési díjfizetésikötelezettségekre kell alkalmazni. (2)Ezt a rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Kihirdetésről a körjegyző gondoskodik.
Csombárd, 2012. február 27.
Sótonyi György polgármester
A rendelet kihirdetve:
Laczóné Hardi Márta körjegyző
Csombárd, 2012. február 28.
Laczóné Hardi Márta körjegyző
1.számú melléklet
A talajterhelési díj mértéke
A talajterhelési díj mértéke: TTD=E x A x T
Ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj,
E: az egységdíj(Ft/m3)
A: a díjfizetési alap(M3)
T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó, az 1.számú táblázatban meghatározva.
A területérzékenységi szorzó mértéke
1.számú táblázat
Sor szám
1 2
Település közigazgatási területére vonatkozó, Tevékenység megnevezése
Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés Vízjogi engedély hatálya alá tartozó talajterhelés
a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó(T) Kevésbé érzé-
Érzékeny
Fokozottan ér-
keny terület
terület
zékeny terület
1,0
1,5
3,0
1,1
2,0
5,0
2.számú melléklet Visszaküldendő: 2009.január
Bejelentés a talajterhelési díj fizetési kötelezettségről
A kibocsátó bejelentése …………….. Község Önkormányzatnak /2008XI. /számú rendelete alapján.
1.Kibocsátó neve:……………………………………………………………… 2.Adószám:…………………………………………………………………….. 3.Székhely, lakóhely címe:……………………………………………………. 4.Telephely címe:……………………………………………………………… 5.Fogyasztási hely címe:……………………………………………….……. 6.Képviselő neve, címe:………………………………………………………. 7.Statisztikai számjele:……………………………………………………….. 8.Talajterhelési díj alapja: 200…évben kibocsátó által fogyasztott teljes vízmennyiség …………m3 9.Díjalap csökkentő tényezők: a)ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiség ………m3. b) locsolási célú felhasználás…………….m3 c) szennyvíztárolóból elszállított, számlákkal igazolt mennyiség, melyet olyan arra feljogosított szervezet szállított el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja…………m3 d)önkormányzati rendeletben foglalt mentesség, kedvezmény:………….m3
5
10.Díjfizetési alap(A)……………….m3
Ahol TTD: Fizetendő éves talajterhelési díj,
E: Talajterhelési díj egységének mértéke:1200.Ft/m3 A: Díjfizetési alap(M3), T: Területérzékenységi szorzó: 1,5.
-
Fizetendő éves talajterhelési díj:TTD=A x E x T
Kelt:………………………………………. PH. ……………………….. cégszerű aláírás -----------------------------------------------------------------------------------------------Adóhatóság tölti ki:
Beérkezés napja: ……………………….. Átvevő aláírása:………………………….
5
A 7/2008 (XII.17.) ör. 2. számú mellékletének 10. pontját módosította az 1/2012 (II.28.) ör.5§-a. Hatályos: 2012. március 1-től.
