I. A kölcsön és a hitel közötti különbség II. A fogyasztói hitel felvételekor megfontolandó szempontok III. Miről kell a fogyasztót tájékoztatni a hitel felvétele előtt? IV. Az indokolás nélküli elállási/felmondási jog mibenléte V. A kapcsolt hitelszerződések köre VI. Az egyoldalú szerződésmódosítás VII. Kérdések
A kölcsön és a hitel közötti különbség
A hétköznapok során sokan összekeverik a hitel és a kölcsön fogalmának jelentését. Sokan azt gondolják tévesen, ugyanazt jelenti a kettő. Fontos, hogy a pénzügyi fogyasztók a kettő között különbséget tudjanak tenni.
A hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós pedig díj fizetésére köteles.
A hitelező a hitelműveletre vonatkozó szerződés megkötésére az adós felhívására, a hitelszerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles. Az adós a hitelszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási idő alatt jogosult a hitelezőhöz szerződéskötésre szóló felhívást intézni.
A kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.
Amennyiben a kölcsönt fogyasztó (olyan személy, aki önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el) veszi igénybe, úgy már helyes a „hitel” kifejezés használata.
Az ok a jogszabályi háttérben keresendő ebben az esetben hitelszerződésnek kell érteni mind a hitelszerződéseket, mind pedig a kölcsönszerződést
Hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít.
A fogyasztói hitel felvételekor megfontolandó szempontok
Mindig körültekintően kell eljárni a hitel felvételekor, célszerű időt szánni a nekünk járó legjobb ajánlat megtalálására. Tisztában szükséges lenni azzal is, hogy többféle konstrukció közül választhatunk általában!
Alapvető, hogy meg tudjuk különböztetni az egyes ajánlatokat a hitel típusa alapján!
Felhasználás szerint: szabad felhasználású, célhoz kötött. A hitel fedezete szerint: jelzáloghitel, fogyasztási hitel. Jelzáloghitel: fedezete egy ingatlan, rendszerint az adós lakása. Fogyasztási hitel: rendszerint más eszköz vagy dolog lesz a fedezet, így például: az adós vagyona, jövedelme-fizetése, kezesség megkövetelése.
Áruhitel: rendszerint az áruházakban érhető el, a megvásárolni kívánt árucikk vételárának fedezésére szolgál.
Gépjárműhitel: a kölcsön összege gépjármű vásárlására kerül felhasználásra. Hitelkártya: nem kell hozzá fizetési számlát nyitni külön. A pénzügyi szolgáltató egy hitelkeretet tart rendelkezésre cél: vásárlás, de lehet készpénzfelvétel is
Folyószámlahitel: lakossági bankszámlához kapcsolódik, átmeneti pénzhiány fedezésére szolgál rendszerint (fizetési számla meglétét feltételezi). Személyi kölcsön: általában szabad felhasználású hitel, de előfordul a pénzpiacon célhoz kötött konstrukció is.
A hitel nincs ingyen!
Az ügyfélnek meg kell fizetnie cserébe:
a tőketartozást (azaz a rendelkezésre bocsátott eredeti kölcsönösszeget), annak kamatait, és az egyéb költségeket.
Meg kell ismerni a rendelkezésre álló lehetőséget és nem egy, hanem több pénzügyi szolgáltató ajánlatát kell figyelembe venni. (Például mert az sokkal kedvezőbb kamatokat kínál.) Ha áruhitelt veszünk fel és kifejezetten egy terméket akar megszerezni a fogyasztó, előtte nem árt megfontolni, hogy lehet, készpénzért (ha még félretesz) sokkal olcsóbban megvásárolhatja és jobban jár.
Nem várt események bármikor bekövetkezhetnek, amelyekkel számolni kell: például: tartós rokkantság, betegállomány, haláleset. Utána kell kérdezni, vonatkozik-e biztosítási szerződés a pénzügyi termékre. Ekkor ez védelmet biztosít az ügyfél számára, és ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a pénzügyi szolgáltató biztosítója kifizeti helyette a tartozást.
Kérdezzünk utána mindig, hogy a kínált kedvezményt hogyan,
milyen feltételekkel,
milyen időszakban lehet igénybe venni pontosan!
THM: egyéves időszakra kalkulált százalékos érték, megmutatja a hitel teljes díját és mindazon költségeket, amelyeket még fizetni kell a tőke összegén kívül. Minél alacsonyabb egy ajánlatban a THM, annál kedvezőbb a fogyasztó számára a fizetendő teljes hiteldíj összege.
A fizetendő összes díjat: kamatot, jutalékot, költséget, díjat, adót, továbbá a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, építésnél a helyszíni szemle díját, a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket,
a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint a biztosítás és garancia díját. Ugyanakkor érdemes ekkor is körültekintően eljárni, mivel nem foglal magában több olyan költségelemet, amelyek megfizetésének kötelezettsége mégis felmerülhet a későbbiekben.
a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a közjegyzői díj,
A kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették.
A gyorskölcsönök lényege, hogy a fogyasztó nagyon hamar, akár 24 órán belül hozzájuthat a hitelhez. Váratlan pénzügyi probléma esetén megoldás lehet, de épp emiatt jellemzően drágább is, magasabb THM-mel! Az otthoni rendelkezésre bocsátásnak és kifizetésnek (példa: a pénzügyi szolgáltató embere házhoz megy és a fogyasztó kezébe adja az összeget) rendszerint külön díja van. Csak akkor vegyük igénybe, ha valóban nincs más út a probléma megoldására!
A pénzügyi intézmény a fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója
meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.
Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.
A fogyasztóknak nem lehet minden feltétel nélkül, bármikor és bármekkora összegű hitelt adni! A leendő adóst minősítenie kell a pénzügyi szolgáltatónak meg kell vizsgálnia a hitelképességét Hitelképességi vizsgálat: a jövedelmi helyzet felmérése (például: havonta a munkabérből folyó jövedelem), a rendelkezésre álló, biztosítékként beszámítható ingatlan, egyéb fedezet.
A pénzügyi szolgáltató külön szabályzattal rendelkezik, ami azt tartalmazza, hogy kiknek és milyen feltételekkel nyújt hitelt, valamint jövedelemként mit fogad el, továbbá, hogy milyen igazolásokat, esetleg nyilatkozatokat kell az ügyfélnek beszereznie ahhoz, hogy hitelt kaphasson. E feltételek befolyásolják, hogy mekkora a hitelezhetőségi limit a fogyasztó esetében azaz mekkora összegű törlesztő-részletet képes megfizetni havonta.
Bármikor lehet élnie a fogyasztónak az ún. előtörlesztés lehetőségével. Előtörlesztés: a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése. Hatása: a hitelező köteles csökkenteni a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.
A pénzügyi szolgáltató előtörlesztés esetén néhány kivétellel, de követelheti, hogy térítse meg számára a pénzügyi fogyasztó azokat a költségeit, amelyek az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódtak, méltányolásra érdemesek és objektíve indokoltak, feltétel: ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített volt.
Miről kell a fogyasztót tájékoztatni a hitel felvétele előtt?
A pénzügyi szolgáltatót a hitel kapcsán szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli a pénzügyi fogyasztó rendelkezésére áll a szükséges információ ahhoz, hogy megalapozottan döntsön a hitel felvétele vagy elutasítása mellett
Időpontja: a tájékoztatást azt megelőzően kell megadni a pénzügyi fogyasztónak, mielőtt akár a hitelszerződés, esetleg bármilyen más egyéb vonatkozó ajánlat kötné. Módja: külön erre a célra rendszeresített formanyomtatvány segítségével kell megadni a vonatkozó információkat. A pénzügyi fogyasztó fontos joga, hogy a hitelszerződés tervezetét ingyenesen megkaphatja, ha kéri, hogy azt áttanulmányozza. A később aláírt szerződés egy példányát is meg kell kapni.
1. a hitel típusáról, 2. a hitelező nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 3. a hitelközvetítő nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 4. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, 5. a hitel futamidejéről,
6. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 7. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, 8. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével,
9. a fogyasztó által fizetendő teljes összegről, 10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről, 11. a fizetési számlához vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező,
12. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról – ideértve díjat, jutalékot és költséget –, és módosításuk feltételeiről, 13. adott esetben a közjegyzői díjról, 14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 15. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 16. a fizetés elmulasztásának következményeiről,
17. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 18. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 19. az előtörlesztéshez való jogról, és annak esetleges költségeiről, 20. a szerződéstervezet ingyenes rendelkezésre bocsátásának kötelezettségéről, 21. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról.
22. Ha a hitelező a hitelreferenciaszolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről.
Az indokolás nélküli elállási/felmondási jog mibenléte
Indokolás nélküli elállás joga: a fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Indokolás nélküli felmondás joga: a fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították.
A pénzügyi fogyasztó meggondolhatja magát, ha esetleg úgy dönt, hogy mégsem szeretné igénybe venni a hitelt
vagy csak például arra jön rá, hogy nem tudná azt miből fizetni. Ha a fogyasztó él ezzel a jogával, akkor a feleket különböző kötelezettségek terhelik.
Az elállási határidő meghosszabbodása: ha a fogyasztó a kötelező tájékoztatást csak a szerződéskötést követően kapja kézhez, akkor elállási (felmondási) jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja. Amennyiben a fogyasztó még határidőben adta fel az elállási nyilatkozatot postai úton vagy küldte meg más igazolható módon, az határidőben érvényesítettnek minősül akkor is, ha maga a nyilatkozat a határidő lejárta után érkezik meg.
Az indokolás nélküli elállási jogot írásban szükséges gyakorolni annak érdekében, hogy a pénzügyi fogyasztó vita esetén igazolni tudja, hogy nyilatkozatát megküldte a pénzügyi szolgáltatónak.
A fogyasztó az elállási/felmondási nyilatkozat elküldését követően legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. A fogyasztó elállása esetén a hitelező az előbbi összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.
A fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a hitelező által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
A kapcsolt hitelszerződések köre
Olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy – a hitelnyújtástól eltérő – szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették.
Rendszerint az áruhiteleknél jelenik meg, amikor az áru vételára a kapcsolt hitelszerződésből kerül kifizetésre. A vételárat ekkor nem a fogyasztó, hanem a pénzügyi szolgáltató fizeti meg a forgalmazó kereskedőnek. A fogyasztó pedig nem a kereskedőnek, hanem közvetlenül a kölcsönnyújtó pénzügyi szolgáltatónak fizeti a havi törlesztőrészleteket.
A fogyasztó – az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott – jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja.
Internetes vásárlás vagy üzleten kívüli értékesítés esetében a fogyasztókat bizonyos kivételekkel indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Amennyiben ilyen értékesítés keretében a fogyasztó árut vásárol és ennek vételára fedezésére kapcsolt hitelszerződést köt, akkor az eredeti adásvétellel összefüggésben az indokolás nélküli elállási jog gyakorlása (az adásvételtől történő elállása) felbontja a kapcsolt hitelszerződést is.
A fogyasztó a hitelszerződés alapján esedékessé váló törlesztést az igénye kielégítéséig visszatarthatja, amennyiben az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi, és a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget.
A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó papíron vagy más tartós adathordozón köteles tájékoztatni a hitelezőt.
A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti csak meg a fogyasztót.
A hitelező nem számíthat fel a vonatkozó visszatartási időszakra hitelkamatot és
a hitelkamaton kívüli ellenszolgáltatást, ideértve díjat,
jutalékot és
költséget.
Az egyoldalú szerződésmódosítás
A fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között megkötésre került hitelszerződést a szolgáltatónak joga van egyoldalúan módosítani. Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltató általi szerződésmódosításnak megvannak a maga szigorú feltételei.
Kizárólag a szerződés alapján fizetendő kamatot, díjat vagy költséget (azok mértékét) lehet egyoldalúan módosítani a fogyasztó számára kedvezőtlenül. Ezzel a lehetőséggel csak akkor élhet a pénzügyi szolgáltató, ha a szerződésben meghatározta részletesen a módosításra okot adó körülményeket.
Költséget, díjat vagy kamatot érintő egyoldalú szerződésmódosítás esetén ennek tényéről legalább hatvan nappal kell külön a fogyasztókat értesíteni, amellett, hogy erről külön hirdetményt is közzé kell tenni. A fogyasztó ez esetben díjmentesen felmondhatja a szerződést.
Nem lehet a hitelszerződést egyoldalúan úgy módosítani, hogy a pénzügyi szolgáltató az eredeti szerződés által nem tartalmazott új költséget vagy díjat vezet be. Az egyes költségelemeket, díjat vagy egyes kamatokat érintő számítási mód, amelyet a szerződés tartalmazott, sem módosítható egyoldalúan.
Referencia-kamatláb alkalmazása esetén, ha a fogyasztó 45 napot meghaladó késedelembe esik egy havi törlesztőrészlettel vagy ha nem fizeti a vagyonbiztosítást két hónapon keresztül, akkor módosítható a szerződés egyoldalúan, kedvezőtlenül az ügyfél számára. A kamaton felül viszont a nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a szolgáltató évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.
Ha a kamatot rögzített kamatperiódusban alkalmazzák, és a kamat mértékét kívánja a pénzügyi szolgáltató módosítani egyoldalúan és a fogyasztó számára kedvezőtlenül, azt legalább 90 nappal kell hirdetményben közzétenni és erről az ügyfelet külön értesíteni. Ebben az esetben a fogyasztót megilleti a jelzálog-hitel szerződés díjmentes felmondásának joga.
A fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között olyan tartalommal jött létre szerződés, amelyben a pénzügyi szolgáltató azt vállalta, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén kölcsönszerződés keretében pénzkölcsönt fog nyújtani a fogyasztónak adott összeg erejéig, ezért cserébe pedig a fogyasztó díjat fizet. Kérdés: a fogyasztó hitelszerződést vagy kölcsönszerződést kötött a szó klasszikus értelmében?
A fogyasztó számára a pénzügyi szolgáltató 0 %os kamatú hitelt kínál, egy másik azzal versengő cég pedig 0 %-os THM-re vonatkozó hitelszerződés megkötését reklámozza.
Kérdés: Melyik az a konstrukció, amellyel a fogyasztó nagyon nagy valószínűséggel jobban jár és miért?
Ha a fogyasztó a 0 %-os kamatozású hitelt választja, akkor milyen dokumentumokat kell mindenképpen megkapjon és áttanulmányozzon ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson a hitel felvétele kapcsán?
A fogyasztó felveszi az előbbi kérdésben említett hitelt, azonban később rájön, hogy még sincsen szüksége a hitelre. Szeretne élni az indokolás nélküli elállási jogával.
Hogyan célszerű ezt megtennie és mennyi ideje van erre?
A fogyasztó szeretne megvásárolni egy hűtőszekrényt 100.000 Ft-ért, ezért arra kapcsolt hitelszerződést is köt. A hűtő másnap teljesen tönkremegy, a kereskedő viszont nem hajlandó kijavítani, sem pedig kicserélni még két hónap múlva sem, hiába szólította erre őt fel a fogyasztó azon nyomban. Milyen jog illeti meg ekkor és ezt milyen feltételekkel gyakorolhatja? Felszámíthat-e a bank mindeközben neki ügyleti kamatot a hitelre?
A fogyasztó hitelszerződést kötött a pénzügyi szolgáltatóval, a szerződésben pedig már eredetileg is ott létező és meghatározott, 0 Ft-os hitel-adminisztrációs díj megfizetését vállalta az ügyfél. Ennek összegét később a pénzügyi szolgáltató jelentősen megemeli, megilleti-e ez esetben a díjmentes felmondás joga a fogyasztót akkor is, ha a hiteladminisztrációs díj a példa szerint nem új, hanem már a szerződésben is rögzített, létező díj volt?
Köszönöm a figyelmet!
