Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Dr. Ofner Péter (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet)
I. A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma és a standardizált halálozási arány az 1993 és a 2008 közötti időszakban 15
140
14
127,3
120
Halálozások száma
12
100
10 7,8
80
8 60 55,1
6
40
4
20
2 0
Standardizált halálozási arány
Százezrelék
Ezer 16
0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Halálozások száma
Standardizált halálozási arány
A halálozások száma 48 százalékkal, a halálozási arány 57,7 százalékkal csökkent. a) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal b) Az EVSz "európai népességé"-nek kormegoszlására standardizálva.
II. A heveny szívinfarktus előfordulásának és ellátásának vizsgálata a finanszírozási adatbázis vizsgálatával. Következtetések: „A szerzők megállapítják, hogy a finanszírozási adatbázis alkalmas az ellátás alapvető adatainak vizsgálatára, ellátás szervezési döntések támogatására, ugyanakkor az ellátás megfelelőségének, az egyes beavatkozások eredményességének mérése prospektÍv, a speciális szempontokat kielégítő adatbázisok működtetésével lehetséges, amelyek a részleteket is feltáró elemzéseket tesz lehetővé”.
229
III. Milyen kérdésekre keresünk választ, amikor a myocardiális infarctus ellátását vizsgáljuk? 1. Évente hány infarctusos beteg van Magyarországon? 2. A nemzetközi adatok tükrében
milyen Magyarországon az infarctus
okozta halálozás? 3. Hány beteg kerül kórházba? 4. A betegek
hány százaléka kerül az ellátásukhoz
szükséges
felszereltséggel bíró kórházba ? 5. A betegek közvetlenül az optimális helyre kerülnek-e , vagy
csak
közvetve több felesleges ellátó hely közbeiktatásával ? 6. Az optimális helyre kerülő betegek megkapják-e a megfelelő ellátást? 7. Mennyi idő telik el a panaszok kezdete és az ellátás megkezdése között? 8. Milyen az optimális ellátást kapó betegek halálozása (kórházi, 30 napos, 1 éves)? 9. Milyen a nem optimális helyen ellátott betegek halálozás (kórházi, 30 napos, 1 éves)? 10.A magas ráfordítással járó beavatkozásoknak van-e kimutatható haszna a beteg prognózisára vonatkozóan
IV. Miért kell betegségregiszter? • A betegség népegészségügyi jelentősége szükségessé teszi, hogy standardizált diagnosztikus kritérium(ok) alapján meghatározható legyen a gyakoriság (incidencia) • Meghatározható legyen a betegség prognózisa • Megismerjük ill. optimalizáljuk a betegek ellátását V. Európai Kardiológus Társaság Euro - Heart Survey Programme – 1999 • Európának megbízható adatokra van szükséges a cardiovasculáris betegségekkel kapcsolatban 230
•
Regiszterek és felmérések alapján követhető a betegek ellátásának módja és a quideline-ok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban
VI. EORP -EURObservational Research Programme 2008 • General Registries olyan betegségek esetén, amelyeknek incidenciája jelentős. Ezek a regiszterek epidemiológiai adatokat szolgáltatnak, megismerhető általuk a betegség lefolyása és a klinikai quidelinek alkalmazásának helyzete • Sentinel Registries amelyek új diagnosztikai ill. therápiás eljárások megítélésére alkalmasak • Specific Registries amelyek ritka vagy nagy költség igényű ill. rossz prognózisú betegségek monitorozására alkalmasak.
VII. A heveny szívinfarktussal kapcsolatos finanszírozási adatok 2004-2009
231
VIII. AMI halálozás 2004-2009
„A jelentős PCI volumen növekedés ellenére csupán mérsékelt javulás mutatkozik a rövid és hosszabb távú eredményességben, a PCI-ba fektetett jelentős költségvolumen elvész”
IX. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet kutatási terv-2007 A
szívinfarktus
előfordulásának,
ellátásának
vizsgálata
epidemiológiai
módszerekkel (Infarctus Regiszter) - „pilóta vizsgálat”
X. Szakmai egyeztetések • Országos Tisztiorvosi Hivatal (együttműködési megállapodás) • Országos Szakfelügyelői Módszertani Központ (együttműködési megállapodás) • Egészségügyi Minisztérium (ETT kutatási projekt) • Országos Mentőszolgálat (együttműködési megállapodás) • Kardiológiai Szakmai Kollégium • Magyar Kardiológusok Társasága Elnöksége 232
• Adatvédelmi ombudsman • Országos Egészségbiztosítási Pénztár • Közép Magyarországi Regionális Tisztiorvosi Hivatal • A programban résztvevő kardiológiai centrumok vezetői • A programban résztvevő egészségügyi szolgáltatók vezetői • Családorvosok XI. Az IRP működése során számos fontos adat megismerése válik lehetővé • Myocardialis infarctus incidenciája • Prehospitalis halálozás • Kórházba került infarctusos betegek megoszlása (STEMI, NSTEMI) • Ellátási forma diagnosztikus kategóriánként (katéterterápia, thrombolysis, stb.) • Katéterterápia a kórházi kezelés időszakában (rescue PCI) • Kórházi halálozás • Távozáskor alkalmazott gyógyszeres kezelés • Infarctus miatt kezelt betegek 1 éves prognózisa
233
XII. Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat 2010.01.01.
XIII. Az infarktus regiszter online működése
234
XIV. Infarctus Regiszter Program megvalósíthatóságának vizsgálata („pilot study”)
235
XV. A „pilot” vizsgálatban részt vevő centrumok 2010. január 1.
XVI. Magyarországi Infarctus Regiszterben részt vevő centrumok (2012.03.01.)
236
XVII. Az Infarktus Regiszterben rögzített események száma
XVIII. Adatok ellenőrzése, minőségbiztosítás 1. Az adatok on-line bevitele során logikai kontroll funkciók kialakítása 2. Orvosi adatok minőségbiztosításában jártas kontroller munkatársak folyamatosan ellenőrzik az adatok. A kétséges adatok tekintetében online pontosítása az adatoknak 3. Az orvosi forrásdokumentumok ellenőrzése orvosi informatikában jártas orvos munkatárs segítségével
XIX. Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat 2010.01.01.-2011.12.31. Eredmények: 1. Széleskörű konszenzussal kialakítottuk azt az adat struktúrát, amely megfelelő az akut időszak és az utánkövetés történéseinek követésére. 2. Igazoltuk a web alapú rendszer működőképességét. 3. Kialakítottuk és folyamatos adatcserét folytattunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.
237
4. A program indulásakor 12 centrum vett részt a programban, jelenleg 34 intézet adatai szerepelnek a rendszerben.
XX. Eredmények ismertetése 1. Myocardialis Infarctus Regiszter-2010. Tapasztalatok- első eredmények Orvosi Hetilap 2011, 152,1278-1283 2. Hungarian Myocardial Infarction Registry Pilot Program Interventional Medicine & Applied Science 2011;3:147-148. 3. Infarktus Regiszter Pilóta Vizsgálat- Magyarországi Infarktus Regiszter Cardiologia Hungarica 2012,42:1-5. 4. Hungarian myocardial infarction register Word Congress of Cardiology 18-21 April 2012 Dubai, United Arab Emirates Circulation 2012,E51:P227 5. ST elevációval járó myocardialis infarctus miatt kezelt betegek klinikai jellemzői és kórházi prognózisa- Magyarországi Infarctus Regiszter Orvosi Hetilap 2012,153:1465-1468.
238
XXI. Szívkatéteres centrumokban kezelt ST elevációs infarctusos betegek kórházi, 30 napos és 1 éves halálozása
239
XXII. A katéteres érmegnyitás aránya (%)
XXIII. A kórházi kezelés átlagos ideje
XXIV. Demográfiai adatok és mellékbetegségek
240
XXV. Klinikai kórlefolyás
XXVI. Koszorúérmeszesedés elhelyezkedése
XXVII. Hazabocsátáskor javasolt gyógyszeres kezelés
241
XXVIII. A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek és a kórlefolyás jellemzőinek összehasonlítása. Módszer: Az Infarktus Regiszter 2010. január 1. és 2011. december 31. között rögzített 4542 STEMI és 3594 NSTEMI adatait hasonlítottuk össze.
XXIX. STEMI n=4542 • Szívkatéteres központba került: 3911 (89,0%) • PCI történt: 3494 (76,9%) • Prehospitális időszakban meghalt: 223 (4,9%) PCI centrumba került • PCI centrum: 51% • Secunder transzport (SBO): 29% • Belgyógyászati oszt.: 9% • Másik osztályról 7% • Coronária őrző 2% • Kitöltetlen adat 2% A panaszok kezdete – intervenciós laborba érkezés ideje között eltelt idő (közvetlenül)
242
Az intézetbe érkezés és a ballon felfújása között eltelt átlagos idő (közvetlenül)
A panaszok kezdete – intervenciós laborba érkezés ideje között eltelt idő (áthelyezéssel)
PCI eredménye n=3492 • Sikeres
: 97%
• Nem sikeres: 3% PCI-re optimális időben került sor n=3492 • Igen: 84% • Nem: 16%
243
Kezelés alatt n=4394 • Sokk: 8% • Resuscitáció: 8% • IABP: 6% • Respirator: 9% Kórházból távozás n=4404 • Otthonába távozott: 41% • Másik osztályra helyezték: 25% • Szívsebészetre helyezték: 1% • Szívkatéteres központba hely.: 1% • Szanatóriumba távozott: 10% • Otthonába távozott, de szanatóriumi kezelésre előjegy.: 13% • Meghalt: 6% • Kitöltetlen adatok: 1% XXX. NSTEMI n=3468 • Szívkatéteres központba került: 2787 (80,4%) • PCI történt: 1792 (51,7%) Kórházba került • Szívkatéteres központba közvetlenül: 21% • Szívkatéteres központba áthelyezve: 41% • Szívkatéteres központba helyezve SBO-n keresztül:
14%
• Szívkatéteres központba másik osztályról áthelyezve: 5% • Kardiológiai osztály, koronária őrző: 17%
244
• Belgyógyászati osztály: 1% • Egyéb osztály: 2% • Kitöltetlen adatok: 1% A panaszok kezdete – intervenciós laborba érkezés ideje között eltelt idő (közvetlenül)
Az intézetbe érkezés és a ballon felfújása között eltelt átlagos idő (közvetlenül)
245
A panaszok kezdete – intervenciós laborba érkezés ideje között eltelt átlagos idő (áthelyezéssel)
PCI történt n=2766 • Igen: 64% • Nem: 35% • Kitöltetlen adatok: 1% Az invazív kivizsgálást indokló állapot Betegszám: 1609 • Hemodinamikai instabilitás: 28% • Malignus arrhytmia: 1% • Angina pectoris: 56% • Egyéb: 6% • Kitöltetlen adatok: 9% PCI-re optimális időben került sor n=1785 • Igen: 80% • Nem: 20%
246
Kezelés alatt n=3451 • Sokk: 5% • Resuscitáció: 5% • IABP: 3% • Respirator: 6% XXXI. Következtetések 1. A NSTEMI betegek jelentősen idősebbek és gyakoribbak a prognózist befolyásoló társbetegségek. 2. A NSTEMI betegcsoportban lényegesen magasabb a negatív koronarográfia aránya. 3. A két betegcsoport kórházi prognózisa nagyon hasonló!
XXXII. Incidence and 30 day case fatality for acute myocardial infarction in England in 2010:national-linked database study
247
XXXIII. Nemzetközi együttműködés
XXXIV. Milyen regiszterekre lenne szükség Magyarországon?
248
