Huszonöt éves a ZENGÕ újság!

A HOSSZÚHETÉNYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XXVI. évfolyam 5. szám • 2016. november 2 0 0 F t

1956-ra emlékeztünk Többnapos rendezvénysorozattal ünnepeltük a 60. évfordulót

Az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett községi ünnepségünk idén a kopjafánál kezdõdött. A Közép és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány pályázatán településünk is sikerrel pályázott. A 60. évforduló és a pályázati kiírás kötelesség és lehetõség volt arra,

hogy felújítsuk a kopjafát. A PécsBaranyai 56-os Szövetség által 1998ban állított kopjafa megújult, környezetének kialakítása még folyik, de az ünnepségre már olyan állapotba került, hogy alkalmas volt a megemlékezésre. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdõdött az Ifjúsági Zenekar közremûködésével.

A köszöntõ után dalok és versek hangzottak el Bojtos Dalma, Lieber Viola, Fehér Dorka, Wágner Bettina, Botos Dávid, Lieberné Éliás Ágnes, Reisz Dominika, Szauer Laura, Kruzsely Cecil, Kruzsely Gina, Kruzsely Pálma, Orbán Nikolett, Kozmáry Kamilla, Sztojka Renátó elõadásában.

(Folytatás a 7. oldalon)

Huszonöt éves a ZENGÕ újság!

2

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K

Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából

Eredményes szakmai tevékenysége elismeréséül Bocz Jánosnét, önkormányzatunk nyugalmazott dolgozóját a KÖZ SZOLGÁLATÁÉRT ÉRDEMJEL EZÜST FOKOZAT-ával tüntette ki dr. Pintér Sándor belügyminiszter. Az elismerés átadására október 20-án Budapesten a Belügyminisztérium központi épületének márványaulájában került sor. *** Önkormányzatunk minden évben az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ítéli oda a HOSSZÚHETÉNYÉRT KITÜNTETÕ DÍJ-at . A képviselõ-testület döntése alapján dr. Örkényi Mária a hosszúhetényi gyermekek egészsége érdekében kifejtett több évtizedes áldozatos munkája elismeréséül kapta meg a kitüntetést. Áman Mihály részére a helyi német nemzetiség érdekében kifejtett több évtizedes munkájáért, és intézményeink, rendezvényeink rendszeres, önzetlen támogatásának elismeréséül adományozta a kitüntetõ díjat.

*** KÖZSZOLGÁLATÉRT Kitüntetõ Díjban négyen részesültek. Óbert Péterné negyven éves eredményes pedagógusi munkájáért és közéleti tevékenysége elismeréséül, Szatmári Sándor több évtizedes eredményes közalkalmazotti munkája elismeréséül Rittberger-Fodor Erzsébet több évtizedes eredményes közalkalmazotti munkája elismerésül Reinhardt Attiláné több évtizedes eredményes közalkalmazotti munkája elismerésül kapta meg a kitüntetést. Mindannyiuknak gratulálunk!

Rendkívüli testületi ülés – október 10. A Rendezési Terv és a helyi építési szabályzat jóváhagyása Hübner Mátyás a Hübner Tervezõ Kft. nevében köszöntötte a képviselõ-testületet, és áttekintette az elmúlt két évben végzett munkát. 2014 õszén a koncepció készítésével kezdõdött a helyzetfeltárás, majd a településszerkezeti terv, a szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat elkészítésével folytatódott a munka. A településszerkezeti terv tartalmazza, hogy Hosszúhetény területén hol legyen

belterület, külterület, lakóövezet, gazdasági területet és még sok minden más. Ez az önkormányzat számára fontos terv, de ennek alapján nem keletkezik építési jog. Csupán azt határozza meg, hogy hosszú távon a település milyen irányba szeretne fejlõdni, mit szeretne megvalósítani. Mellékletként elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány és egy környezeti értékelés is. Mindkettõ nagyon fontos, s lényegi tartalmuk bekerült a szerkezeti tervbe és a helyi építési szabályzatba is. E két utóbbi tematikáját kormányrendelet írja elõ. Ezt követte a helyi építési szabályzat elkészítése, melynek a melléklete a szabályozási terv. Ez a munkarész azt mutatja meg, hogy milyen típusú lakóterületek vannak, azokon belül mekkora lehet a legkisebb teleknagyság, beépítési százalék, a zöldfelület aránya, építmény magasság és számtalan más mutatót is tartalmaz. Ezek meghatározását az építési törvény írja elõ. Mialatt a terveket egyeztették, elkészült a következõ 4-6 év programjait tartalmazó integrált településfejlesztési stratégia is, melyet a képviselõ-testület jóvá is hagyott. Az államigazgatási szervekkel egyeztetett anyagot az állami fõépítész elfogadásra javasolta. Így a mai ülésen a településszerkezeti tervet határozattal, a helyi építési szabályzatot rendelettel kell elfogadni a testületnek. Mindezeket követi majd a helyi építési rendelet, ebben minden területet be kell sorolni egy építési övezetbe, és ennek megfelelõen lehet a településen építkezni. Újdonságnak számít, hogy a mezõgazdasági területeknek a beépítési százalékát a kormány felemelte 10%-ra. Hübner Mátyás szerint mivel Hosszúhetényben sok a védett terület, nagyon át kell gondolni a beépítési százalék felemelését. Ez nagyban befolyásolhatja a falu településképét. Ebben jelenleg nincs változás, ezt egy új eljárás keretében lehet végigvinni. Fontos még elmondani, hogy létezik már a településkép védelmérõl szóló törvény, de még nem lépett hatályba, tartalmát sem ismerik. Még a végrehajtási rendelete sem készült el. Most a jelenlegi szabályozást kell a képviselõ-testületnek elfogadni. Amenynyiben elkészül a településképi törvényhez a kormányrendelet, akkor a helyi építési szabályzatból ki kell venni a településképi részeket, és a szabályozásnak megfelelõen módosítani. Dr. Csörnyei László polgármester megköszönte a Hübner Kft eddigi munkáját, hangsúlyozva, hogy nagyon fontos az eddigi munkaszakasz lezárása. A rendezési tervet azonban, a késõbbiekben a helyi igényekhez igazítva lehet majd módosítani. A külterület beépítettség százalékának megváltoztatása a településkép miatt

ZENGÕ

valóban átgondolandó. Kérdése, hogy külterületen a 3%-os beépítési arány 10%-ra való felemelését lehet-e meghatározott területekre lokalizálni? Hübner Mátyás úgy vélte, hogy az beépítési szabályokat teljes közigazgatási területre vagy meghatározott településrészekre lehet meghatározni. Figyelembe kell venni azt is, hogy belterületen az önkormányzatnak vannak kötelezettségei (út, víz, kiépítése), külterületen viszont csak két fogalom létezik: a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt. Ez azt jelenti, hogy lehet építeni a külterületen is, de az nem biztos, hogy belterületbe vonásra kerül. Tehát a külterületen építkezõnek számolni kell azzal, hogy oda az önkormányzatnak nem kötelezettsége a közmûvek kiépítése. Tehát ha konkrét igények érkeznek be a rendezési terv módosítására a lakosság részérõl, azt mindenképpen át kell beszélni. Dr. Herbert Tamás képviselõ szerint amennyiben a beépítettség aránya nõni fog külterületen, akkor várható, hogy lakók az önkormányzathoz fordulnak a közmûvek kiépítési miatt. A másik kérdés a településképi törvény. Amennyiben e törvény fogja meghatározni az építési lehetõségeket, úgy milyen szabályozási eszközök maradnak a képviselõ-testület kezében? Hübner Mátyás szerint a központi szabályozás nem lesz abszolút és merev, maradnak olyan területek, amelyeket helyben lehet szabályozni, de egyelõre nem tudják még mit és hogyan, mert nem készült el még a kormányrendelet. Sebõk János képviselõ: Ha valaki most, például a szõlõhegyen piros színû házat akar építeni, ahol eddig csak fehér színû házak voltak, megteheti? Ezzel mondjuk, az egész településkép módosulna. Hübner Mátyás: Erre jelenleg nincs szabályozás, de a településképi szabályozásba ezeket bele kell majd venni. Papp János képviselõ: Ha érkeznek lakossági igények, akkor azt hogyan fogja az önkormányzat kezelni? Dr. Csörnyei László: A Településfejlesztési Bizottság úgy határozott, hogy minden évben, a szeptember 30-ig beérkezõ módosítási javaslatokról november 30-ig dönt a képviselõ-testület, és következõ év januárjától módosítható a rendezési terv. Ezek után a képviselõ-testület egyhangúlag elfogadta a rendezési terv módosításait, s megalkotta a helyi építési szabályzatról szóló 8/2016.(X.24.) rendeletét.

Településközpont fejlesztése A falu központjának fejlesztésére két építészirodát keresett meg az önkormányzat. Ajánlatukat a Településfejlesztési Bizottság megvitatta. Javaslatuk szerint nem csak a mozi épületének fejlesztésére, hanem egy településközpont kialakítására

ZENGÕ

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K

is kellene gondolni. A bizottság javaslata, hogy a képviselõ-testület a Horváth és Patartics Építész Irodát bízza meg a fejlesztések elõkészítésével és a mozi épületének állapotfelmérésével. Dr. Herbert Tamás nagyon jónak tartotta, hogy van valaki, aki szakértelmével segít a településközpont kialakításában, s kíváncsi milyen módon oldanák meg az építészek. Sebõk János szerint a falu jellegéhez kell igazodnia a terveknek. Mindenképpen rendezni kell a településközpontot. Papp János hozzátette, hogy õ még mindig javasolja a patak lefedését a településközpont kialakításához. Valamint azt kérte, hogy a terveknél vegyék figyelembe az egészségügyi központ bõvítésének lehetõségét, ne csak rendezvényteremben gondolkodjanak. A képviselõ-testület végül egyhangúlag a Horváth és Patartics Építész Irodát bízta meg az elõkészítésre vonatkozó munkaterv elkészítésével és a mozi épületének állapotfelmérésével.

esetleges óvodabõvítéshez. Sebõk János úgy gondolta, hogy az egyéni érdekkel szemben elsõsorban a gyerekek érdekeit kellene figyelembe venni. Véleménye szerint nem kellene az óvodabõvítés tényét elvetni. Dr. Herbert Tamás kérdése, hogy ha szóba jöhet a bölcsõde kialakítása, akkor ezt hogyan oldja meg az önkormányzat? Ezt át kellene gondolni. Dr. Csörnyei László elmondta, hogy a pályázatot a bölcsõde kialakítására már kiírták, de részleteket még nem tud mondani. Tájékozódni fog a pontos feltételekrõl. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a község fejlesztésénél nem feltétlenül kell a jelenlegi óvoda területének bõvítésére gondolni, a környék családi házas övezete miatt sem. Papp János úgy gondolta, hogy az elõzõ testületi ülésen az óvodavezetõ által elmondottak szerint is az udvar elég nagy, jelenleg a probléma csak a parkolással van. A képviselõ-testület végül – 4 igen, 2 nem, 1 tartózkodás szavazattal – úgy határozott, hogy dr. Varga- Pál Ibolya építési engedély Ingatlan ügyek kérelméhez hozzájárul azzal, hogy az érinSzeptemberi ülésén vitatta meg a tett, 201/3 és 202/4 hrsz. ingatlanokra az képviselõ-testület a 012/2 és a 013 hrsz., óvoda jövõbeni bõvítési és fejlesztési összesen 4,5 hektár önkormányzati terület- szándékát nem tartja fenn. re érkezett vételi kérelmet. A Küri László által képviselt befektetõi csoport – *** pályázati támogatással – egy olajütõ üzeDr. Orbán László tájékoztatta a képmet, napelem parkot illetve a késõbbiek- viselõ-testületet, hogy az óvodához kiben egy zöldség hûtõházat szeretne alakítandó gyalogúttal kapcsolatban fellétesíteni a területen. A Településfejlesztési kérte Stern György földmérõt az ingatlan Bizottság ezután szintén megvitatta a megosztására a tulajdonos hozzájárulásákérelmet, s azt javasolta a testületnek, val egyidejûleg. A tulajdonos kérésének hogy a megvásárolni kívánt ipari területek megfelelõen a telek az építési övezet közül, elsõ ütemben csak a 012/2 számú besorolásnak megfelelõ nagyságú marad. ingatlant adja el. A 013 hrsz. ingatlant Javaslata a Településfejlesztési Bizottság pedig a beruházás megkezdését követõen, véleményével összhangban, hogy a 195 illetve a pályázati cél megvalósításának hrsz. ingatlan területébõl, a megosztás üteme szerint, a beruházók részére történõ után, 164 m2-t vásároljanak meg, 2000 opciós elõvásárlási jog biztosítása mellett. Ft/m2 áron. Dr. Herbert Tamás felhívta a figyelA képviselõ-testület egyhangúlag elfogadmet, hogy gondoskodni kell a megfelelõ ta a bizottsági javaslatot. világításról is a gyalogút kialakítása során. *** Pál Attila Nkft. ügyvezetõ: Véleménye Dr. Varga-Pál Ibolya építési engedély kérelmét szintén megvitatta a Településfej- szerint napelemes kandeláber kialakítása lenne a megfelelõ. lesztési Bizottság. A képviselõ-testület egyhangúlag elfoStrung Nándor elnök: a bizottság többségi véleménye szerint a képviselõ-testület gadta a jegyzõ javaslatát. az érintett ingatlanokra ne tartsa fenn az *** óvoda jövõbeni bõvítésére, fejlesztésére Pál Attila tájékoztatta a képviselõvonatkozó szándékát. Dr. Orbán László jegyzõ elmondta, testületet, hogy Péter utcai útfelújításra két hogy a bizottság ülésén elhangzott az is, árajánlat érkezett be. Az egyik cég ajánlata hogy az óvoda területének bõvítése cél- betonútra készült, amely örökös megoldást jából, az önkormányzat inkább a 201/1 jelentene a Péter utca e szakaszára. A hrsz. ingatlant vásárolja meg. Ez a másik ajánlatot aszfaltos út építésére kapföldterület nem éri el az új építési szabály- ták. Javaslata a betonút kiépítésére lenne, zatban meghatározott a legkisebb telek- azonban ennek költsége a duplája az asznagyságot. Az õ véleménye is az, hogy a faltos úténak. Szintén tájékoztatta a testületet, hogy a 201/3 és 202/4 hrsz. ingatlanokra nincs feltétlen szüksége az önkormányzatnak az közvilágítás bõvítése folyatódik a ben-

3

zinkút és külteleki részen. Dr. Herbert Tamás szerint az útfelújításoknál azért mérje, fel az önkormányzat, hogy melyik milyen használatnak van kitéve! *** Új fejlemény a 0162/4 hrsz számú ingatlan, (iskola melletti leendõ parkoló) megvásárlása ügyében, hogy az egyik tulajdonos, Gál Gábor felajánlotta tulajdoni hányadát megvételre az önkormányzatnak. A telek osztatlan közös tulajdonban van, így a többi tulajdonos elõvásárlási jogról való lemondása nélkül nem kerülhet az önkormányzat tulajdonába.

Testületi ülés – október 24. Újra a parkolóról Strung Nándor kérte a testületet, hogy a 0162/4 hrsz földingatlan (iskola melletti leendõ parkoló) tulajdonjogának megszerzésénél körültekintõen járjon, el ugyanis Gál Gábor csak a tulajdoni hányadát ajánlhatja fel megvételre. Így az önkormányzat csak társtulajdonos lesz a többi tulajdonos mellett. A másik probléma, hogy Gál Gábor többszöri megkeresésre sem reagált, csak a saját elképzelése szerint hajlandó hozzájárulni az eladáshoz. A megosztásnak feltétele a közös megegyezés. Javaslata, hogy a területet az önkormányzat vonja belterületbe, mert ebben az esetben lehetõség nyílna a kisajátításra. Három tulajdonos tulajdoni hányadát már ki lehet sajátítani, és akkor nincs szükség a negyedik tulajdonos hozzájárulására. Dr. Orbán László hozzátette, hogy amennyiben a belterületbe vonásról döntenek, akkor az egész terület kisajátítására van lehetõség. Annak nem sok értelme van, hogy csupán csak tulajdoni hányadot vásároljon az önkormányzat. Sebõk János nem gondolta, hogy az egész területre szükség lenne. Dr. Herbert Tamás – mivel az ügy már több évre nyúlik vissza –, a belterületbe vonást javasolta. Ismételten felmerült ez ügy kapcsán a helyi tervtanács kialakításának szükségessége. Döntés nem született a képviselõ-testület várja a tulajdonosok ajánlatát. A Szoceg Nonprofit Kft. beszámolója Kocsis József ügyvezetõ igazgató tájékoztatta a képviselõ-testületet a Kft. 2015. évi munkájáról, valamint a szociális ágazatban történt változásokról és jövõbeni terveikrõl. Elmondta, hogy évközben a törvényi szabályok változtak. A házi segítségnyújtás keretében két szolgáltatás-altípus került megkülönböztetésre a szociális segítés és a személyi gondozás. 2017 évtõl változik a szolgáltatás altípusok szerinti finanszírozás normatíva összege is. Ezért

4

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K

volt szükséges a minimális térítési díj bevezetésére. Az ingyenességet igyekeztek megtartani, amíg lehetett. A településeken ahol szerzõdést kötöttek a szolgáltatás megmarad. Egyházi szervezeteknél a finanszírozási normatíva összege magasabb ugyanezen szolgáltatásra vonatkozóan. Dr. Csörnyei László: Ez a szolgáltatás kötelezõ feladata az önkormányzatnak és érdeke, hogy továbbra is jó színvonalon mûködjön a településen. A jogszabályi változás okán volt szükség a térítési díj bevezetésére, mivel az önkormányzat jelenleg nem tudja ezen összeget kompenzálni. Megjelent viszont egy egyházi szervezet, aki térítési díj nélkül látja el a házi gondozást. Nyilván az idõs embereket nem fogja érdekelni, hogy ki adja a szolgáltatást, ahhoz fognak menni, aki továbbra is ingyenesen tudja biztosítani ugyan-azt a szolgáltatást. Orbán László: Valóban egy egyházi szervezet bemutatkozott az önkormányzatnál, másik szerzõdést azonban nem áll módjában az önkormányzatnak kötni, hiszen jelenleg már van szerzõdése. A település közigazgatási területén belül a Hársas-telepre nem jut el a szolgáltatás, ezt valamilyen módon rendezni kell! Az idõs embernek szuverén joga, hogy másik szolgáltatót válasszon, amennyiben az biztosítja az ingyenességet. Más településen is bevezettek 50%-os térítési díjat, ami nem feltételezte az ellátottak számának csökkenését. Herbert Tamás megjegyezte, hogy ez az elsõ beszámoló az évek során, amit az önkormányzat a cégtõl kapott. Úgy gondolja, hogy illett volna a szolgáltatónak tájékoztatást adni korábban is, fõleg mivel az önkormányzat részérõl ez egy kötelezõen ellátandó feladat. Kérdése, hogy mi a jövõbeni elképzelése, hogyan marad versenyképes az egyházi szolgáltatókkal szemben, ha õk több normatívát kapnak? Kocsis József ügyvezetõ: Az egyházi szolgáltatók csak az idõsek gondozását látják el, az õ feladatellátásuk szélesebb körû, ezért úgy gondolja, hogy továbbra is fenntartható. 2016 év elején felmérték az ellátottak számát, s abban bíznak, hogy jövõre több embert láthatnak el. Kialakítottak egy felmérési rendszert, melyben a házi gondozónak napi szinten jelentenie kell az ellátottak számát. Arról is felmérés készült, hogy elégedettek-e a házi gondozójukkal és az ellátással az idõs emberek. Sajnos a díjmentességet már nem tudták fenntartani, sávos térítési díjat vezettek be. Csõsz Beáta családgondozó elmondta, hogy tapasztalata alapján a térítési díjmentességre most még nagyobb az igény. A fõ gondot abban látja, hogy nem csak az idõs ember vált szolgáltatót, hanem ezzel

egyidejûleg a gondozója is, így tulajdonképpen ugyanaz az ember látja el továbbra is a szolgáltatást díjmentesen. Kocsis József: Vannak visszajelzések, hogy az idõs emberek visszajönnek a rossz tapasztalat miatt hozzájuk. Igen, volt már rá példa, hogy más szolgáltató nem csak az idõs embert, hanem a gondozóját is elvitte. A képviselõ-testület egyhangúlag elfogadta a Szoceg Nonprofit Kft. szakmai beszámolóját.

Villanyhálózat bõvítés Az Illés-hegyi dûlõ lakosai kérelmet nyújtottak be az önkormányzathoz, hogy az utcájukban támogassa a villanyhálózat kiépítését. Képviseletükben Papp Tibor elmondta, hogy a beruházás összegének ismeretében önrésszel hozzájárulnának a költségekhez. Strung Nándor elmondta, hogy elõzetes becslést kért az EON szolgáltatótól a villanyhálózat bõvítésre, mely 90.000 Ft/hrsz. Az igényeket egyenként kell beadni, de lehetõség van meghatalmazott útján is az eljárást elkezdeni. Az oszlopok elhelyezése csak a közterületen történhet. Orbán László kérte Papp Tibort, hogy ez ügyben keresse meg õt a hivatalban. A képviselõ-testület egyhangúlag úgy határozott, hogy az önkormányzat elvi támogatást nyújt az Illés-hegyi dûlõben történõ villamos áram hálózat bõvítéshez. Védett ingatlanok támogatása Strung Nándor a támogatási kérelmek beadási formáját kifogásolta. Úgy gondolta, hogy a kérelmezõnek egy komplett pályázatot kell benyújtani, ami tartalmazza a költségvetést és az ingatlan felújítás elõtti állapotáról készült fotókat. Orbán László elmondta, hogy a kérelmezõk hozzá nyújtották be a költségvetést. Helyszíni szemlén pedig õ volt kint, és készített képeket az épület állapotáról a felújítás elõtt és után. Elõterjesztésében õ már összegezte ezen információkat, de természetesen a képeket is be tudja mutatni. Herbert Tamás úgy gondolta, hogy nincs meg az ellenõrzési háttér, ezért szorgalmazta egy tervtanács létrehozását, mely ilyen esetben elbírálhatná a kérel-meket. Javasolta, hogy a támogatást a kérelmezõ csak abban az esetben kapja meg, amennyiben a felújított védett épület megfelelõen néz ki. Javasolta továbbá, hogy az október 31-i beadási határidõt várják meg, valamint a Településfejlesztési Bizottság vizsgálja felül a kérelmeket, és utána döntsön a testület. Sebõk János szerint korábban, ilyen esetben a helyi építési hatóság ezt el tudta dönteni. Célszerûnek tartaná, ha ezen épületek felújításánál az eredeti állapot

ZENGÕ

kialakítására törekedne az ingatlan tulajdonosa. Papp János is sérelmezte, hogy a védett épületek felújítás után nem úgy néznek ki, mint ahogy azt az épület eredeti állapota megkívánta volna. A testület végül egyhangúlag elnapolta a döntést.

Védettség megszüntetése Ásványi Rita a Sakia Kft. ügyvezetõje kérte, hogy az Ormándi u. 26. hsz. alatti lakóingatlan helyi védettségét szüntesse meg a testület, mivel azt le kívánják bontani, hogy a helyére parkolót létesítsenek az Almalomb étterem számára. Strung Nándor úgy gondolta, hogy a védett épület lebontását a parkoló kialakítása miatt az önkormányzat ne engedélyezze. Sebõk János szerint, ha a védett épület nem H-1 besorolású lenne, és nem lett volna hozzáépítve, akkor nem járulna hozzá. De úgy tudja, hogy a kerítés áthelyezésre kerül, és az épület sem az eredeti állapotú. Orbán László: Amennyiben az épület H-2 besorolású lenne, akkor õ sem javasolta volna, azonban a lakosság részérõl is több megkeresés volt a parkolás miatt. A testület végül levette a védett épületek listájáról az Ormándi u. 26-os házat, módosítva ezzel Az épített és természeti környezet helyi védelmérõl szóló rendeletét. Rendelet módosítások A képviselõ-testület 6 igen szavazattal megalkotta A közterület-használatáról szóló 6/2008. (VII.07.) rendeletét módosító 10/2016.(XI.03.) önk. rendeletét, melyben felhatalmazta a jegyzõt, hogy a közterület-használati engedélyek ügyében – átruházott hatáskörben – eljárjon. Szintén döntött a testület A közterületek és ingatlanok rendjérõl, a település tisztaságáról, valamint a települési szilárd hulladék gyûjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelezõ igénybevételérõl szóló 2/2003 (II.17.) rendelet újabb módosításáról is, melyre a hulladékgazdálkodási díjak bevezetése miatt volt szükség. A lakosság számára legfontosabb újdonságot a 11/2016 (XI. 04.) önk. rendelet 14§ 8. pontja tartalmazza, mely szerint az ingatlanhasználót terhelõ díjhátralék és késedelmi kamat adók módjára behajtható! Ajánlat az Ikeraknák-ra Csörnyei László tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy vételi ajánlat érkezett a Rufftech Kft-tõl a 05/1 hrsz., úgynevezett "Ikeraknák" iparterületre 3 MFt áron. A befektetõ naperõmû parkot

ZENGÕ

Ö N KO R M Á N Y Z AT I H Í R E K

létesítene a területen. A terület rekultivált bányaterület. Strung Nándor kevesellte az összeget, így nem támogatta a terület eladását ezen az áron. Papp János: Iparûzési adó bevételt jelentene-e a naperõmû park létrehozása? Sebõk János: Pályázat útján kívánja megvalósítani a befektetõ a naperõmû parkot? Herbert Tamás: Mûvelhetõ-e a terület? Csörnyei László szerint az ajánlat piaci ár, s a befektetõ banki hitelbõl kívánja megvalósítani a beruházást. Amúgy befektetésnek vásárolná meg a területet, adóbevétel egyelõre nem származna belõle. A terület rekultivált, így nem alkalmas növénytermesztésre, s mivel bányatelek, építkezni sem nagyon lehet rá a bányaszolgalmi jog tulajdonosa engedélye nélkül. Orbán László szerint sem lehet növényt termeszteni, talán erdõtelepítésre alkalmas a terület. Papp János szerint a falukép szempontjából sem lenne szerencsés pont ott egy naperõmû park, inkább a 010 hrsz. területet javasolta. Csörnyei László kérte a testületet, hogy szavazzon, elfogadja-e az árajánlatot? A képviselõ-testület végül 5 nem, 1 igen szavazattal nem fogadta el az árajánlatot, de egyhangúlag úgy határozott, hogy felajánlja a 010 hrsz-ú ingatlant 150Ft/m2 áron a Kft-nek.

Pályázat üveghuta feltárására Derksen Gyöngyi kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy NKA pályázati lehetõség nyílt a pusztabányai üveghuta iparrégészeti feltárására. A Janus Pannonius Múzeum vállalta, hogy projektgazda lesz, az önkormányzat feladata, annyi lenne, hogy a megítélt támogatáshoz 800.000 Ft önerõt biztosítson. A testület egyhangúlag megszavazta a kért támogatást. A munka november 5-én

5

el is kezdõdött Galina Zsolt régész Komló, Nyár utca 2. szám alatti bérlakásvezetésével. ba egy szociálisan rászoruló családot költöztettek, és a velük megkötött bérleti Egyebek szerzõdést megküldik a minisztériumba. A Az önkormányzat Látschám Jánosné Fõ utcai 5. szám alatti lakók körül Fõ utca 96. sz. alatti lakos részére 100.000 kialakult problémáról nem kíván most Ft kamatmentes kölcsönt nyújtott temetési beszélni, de hangsúlyozná, hogy az a ház költségekre. Kérelmezõ a pénzösszeget 10 kicsi a jelenleg benne lakó 7 személynek. havi részletben köteles visszatéríteni. Ezt sajnos a projekt ideje alatt nem vették *** figyelembe. Amennyiben a képviselõA képviselõ-testület együttmûködési testület úgy döntene, hogy az ott lakók megállapodást kötött Vicze Szabolcs közül valakit átköltöztet Komlóra, úgy Ormándi u. 61/c sz. lakossal, a háza elõtti feltétlenül figyelembe kell venni a komlói aszfaltos út felújítási költsége 50%-ának lakás alapterületét. Véleménye szerint vállalására. kényelmesen és normális körülmények *** között 4 legfeljebb 5 személyt lehet elheA testület hozzájárult a DRV Zrt. Komló- lyezni abban a lakásban. Mivel a probléma Víz Kft-ben lévõ 25,7%-os részesedésének jelenleg is fennáll, a Fõ utcai lakók Komló Város Önkormányzat részére életvitelével továbbra is elégedetlenek a történõ értékesítéséhez 16,9 millió Ft szomszédok, a kézenfekvõ megoldás az eladási áron, s felhatalmazta a polgár- átköltöztetés lehetne. Sajnos ez kimondva mestert, hogy a testület döntése szerinti tûnik csak egyszerûnek, de véleménye szavazatát küldje meg a DRV Zrt. részére. szerint több jogi problémát vethet fel. Ezért elengedhetetlen a képviselõ-testület Bejelentések részérõl az együttgondolkodás, mivel ezt a Csörnyei László elmondta, hogy turis- problémát közösen és gyorsan kell ták részérõl több panasz érkezett, hogy a megoldani. Arra kér mindenki, hogy gonpüspökszentlászlói úton nem lehet kirán- dolkodjon egy általa megfelelõnek vélt dulni az autóforgalom miatt. Javasolta, megoldáson! hogy vezessenek be behajtási engedélyt az *** autósok részére. Papp János ismételten kérte a játStrung Nándor szerint figyelemmel szótéren a hinta javítását. Kérte továbbá az kellene lenni arra, hogy ne a hosszúhetényi iskolánál az útpadkák faragását ill. lakosoknak legyen megtiltva az úton való feltöltését, hogy a víz el tudjon folyni. közlekedés. Elmondta, hogy a Verseny u. 2. ingatlannál Herbert Tamás javasolta, hogy a ledepózott földet az önkormányzat részére Településfejlesztési Bizottság készítsen elkérte, s javasolja, hogy a Nkft. a kopjaerre egy körültekintõ tervezetett, mert ez a fához szállítsa, mivel jó minõségû, s ott probléma már korábban is felmerült. szükség lenne rá a feltöltéshez. Nehez*** ményezte egyébként, hogy a kopjafánál a Orbán László a Roma programmal földmunkák nem úgy lettek az ünnepségre kapcsolatban tájékoztatta a testületet. A elkészítve, ahogy azt korábban megminisztérium illetékese, Friedrich János beszélték. telefonon kereste meg, s elmondta, hogy az Dr. Orbán László öt évvel ezelõtti projektet csak abban az jegyzõ esetben tudják lezárni, amennyiben a

Az október 2-án tartott országos népszavazás eredménye Hosszúhetényben Szavazókörök

1.sz.

2.sz.

3.sz.

Össz.

Névjegyzékben szereplõk száma

967

848

911

2 726

Szavazók száma

389 (40,23%)

389 (45,87 %)

357 (39,19 %) 1 135 (41,64 %)

Nem szavazatok száma

361 (98,1%)

Igen szavazatok száma

Érvénytelen szavazatok

7 (1,9%)

21 ( 5,40 %)

2 (0,56 %)

11 (3,20 %)

20 (1,87 %)

13 (3,64 %)

64 (5,64 %)

356 (99,44 %) 333 (96,80 %) 1 050 (98,13 %) 30 (7,73 %)

6

Német-magyar fejlesztési társuláshoz csatlakoztunk

ZENGÕ

W i llko mmen Fr eu n d e!

Hatvanan érkeztek új német partnereinktõl, a bajor Unterschleissheimbõl a Zengõalja kisrégióba október közepén. Pécsvárad és más környékbeli települések már korábban kötöttek egy ún. fejlesztési társulási együttmûködést a München melletti településsel, amely most nagy örömmel vette Hosszúhetény csatlakozását. Ez a társulási kapcsolat azt jelenti, hogy nem egyenként van a településeknek testvérvárosi kapcsolata Unterschleissheimmal, hanem az egész társulásnak. Zádori Jánosnak, Pécsvárad polgármesterének kérése volt viszont, hogy a társulás partnervárosi szerzõdésében külön szerzõdés köttessék Hosszúhetény és Unterschleissheim között. Christoph Böck, unterschleissheimi polgármester (bajor népviseletben) és Csörnyei László a Leányvásár szombatján, október 15-én írta alá a dokumentumot Pécsváradon. Unterschleissheim és környéke a bajor innovációs technilógia központja, így sokat segíthet majd térségünknek. Elõtte csütörtökön azonban a népes német küldöttség ellátogatott falunkba, hogy megnézze nevezetességeinket. A vendégek meglátogatták az üvegkiállítást,

a borbélymúzeumot és a tájházat, ahol pálinkával várták õket. Köztéri szobrainkat is megtekintették, majd a falusétát követõen a Tavasz ven-déglõben egy pohár

forralt bor mellett megnézték a Népi Együttes rövid mûsorát A hetényi csárdás után a vendéglõben egy jó ebéd zárta a programot. M. Zs.

Bizonyára többeket meglep a cikk címe, de igazából nem újkeletû dologról szeretnék írni. A település közterületeinek használatáról szóló 6/2008. (VII. 7.) önkormányzati rendelet a hatálybalépését követõen a legutóbbival együtt csak két alkalommal került módosításra. Írásomban a legutóbbi módosítás elõzményeirõl szeretnék szólni. Mint azt már fentebb is jeleztem, a rendeletünk már elég régi. Az igazsághoz tartozik, hogy az elmúlt években nem fordítottunk kellõ figyelmet arra, hogy a rendeletben leírtakat a lakosság betartsa. Ennek következtében a közterületen egyre szaporodtak a gépjármûvek. Néhány esetben találkoztunk olyan tulajdonossal, aki a mûködésképtelen gépjármûvét is az utcán tárolta. Mások karosszéria javítás elõtt álló autókat hagytak a közterületen napokra, hetekre. Mint azt a korábbi szórólapon is jeleztem, az utcákban a téli hó eltakarítást is nagyban akadályozták az úton vagy útpadkán álló személy és teherautók. A képviselõk a problémával ez év tavaszán, testületi ülésen is foglalkoztak, melyen megbízást kaptam, hogy az önkormányzati utak forgalmi rendjét vizsgálja felül külsõ szakember bevonásával. A megbízásnak eleget téve helyszíni

bejárást hívtam össze. A bejáráson a Baranya Megyei Kormányhivatal szakembere úgy nyilatkozott, hogy a forgalombiztonsági szempontokat is figyelembe véve a legjobb megoldás az ún. "Várakozni tilos!" táblák elhelyezése lenne. Ezenkívül javasolta, hogy a Petõfi utcában a padka kiszélesítésével, illetve a vízelvezetõ árok lefedésével tehetõ biztonságosabbá a gyalogos és gépjármû forgalom. A szakember véleményét tiszteletben tartva a képviselõ-testület úgy foglalt állást, hogy egy településen talán nem a legjobb megoldás az utcák tiltó táblával való "elárasztása." A padka szélesítésekre pedig jelenleg nincs meg a pénzügyi fedezet. Mindezek után maradt a régi- új megoldás a közterület-használati díj kiszabása a helyi rendelet alapján. Az eljárásunk több lépcsõs. Elsõként a mezõõr több napon keresztül, több napszakban végez ellenõrzést az utcákban. A folyamatosan kint tárolt gépjármûvek tulajdonosai felszólítást kapnak. A felszólítás alapján záros határidõre el kell szállítaniuk a közterületrõl a jármûveket. Engedélyt a közterületen való tárolásra csak kivételes és indokolt esetben kaphatnak. Ez a szigorúság azért indokolt, mert az esetek nagy többségében kizárólag kényelmi szem-

pontból, restségbõl nem állnak be az udvarokra. Természetesen vannak kivételek. Olyan ingatlan is akad településünkön, amelynek nincs udvara, vagy a terület lejtése miatt a gépjármûvel képtelenség beállni. Ilyen esetekben az autó tulajdonosa kérheti a közterület-használati engedélyt. A helyi rendelet lehetõséget biztosít arra is, hogy a közterület-használati díjat mérsékeljük. A téma kapcsán felmerülhet az a kérdés, hogy kell-e fizetni közterülethasználati díjat a településre gépkocsival alkalmanként érkezõknek, az orvosi rendelõ, polgármesteri hivatal vagy éppen a bolt elõtt várakozó gépjármûvek tulajdonosainak. A válasz egyértelmûen nem. A közterület-használati díjat a folyamatos, heteken, hónapokon át tartó közterület használat után kell fizetni. Cikkem zárásaként még egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. A közterületek rendjének megõrzése és a településkép védelme mindannyiunk kötelessége. A rendelet-módosítás nem ad hoc jellegû volt, a közterület-használat ellenõrzése a jövõben folyamatos lesz.

Képünkön Christoph Böck, Csörnyei László és Zádori János polgármesterek az aláírási ünnepségen.

A közterület-használat régi-új rendje

Dr. Orbán László jegyzõ

ZENGÕ

1956-ra emlékeztünk

Dr. Csörnyei László ünnepi beszédét követõen Antal Géza apát úr megáldotta a felújított kopjafát. A Hosszúhetényi Cserkészcsapat díszõrsége mellett és közremûködésével koszorúkat helyeztek el községünk vezetõi, a megjelent vendégek és helyi szervezetek. Elsõként a Pécs-Baranyai 56-os Szövetség tagjai koszorúztak, községünk lakossága nevében pedig Csörnyei László polgármester és dr. Orbán László jegyzõ helyezett el koszorút.(képünkön)

A Történelmi Vitézi Rend koszorúját, a Bányász Baráti Kör és a Polgárõr Egyesület koszorúja követte. A megemlékezõ virágok sorát a cserkészcsapat koszorúja zárta. A Szózat hagjai után a jubileumi megemlékezés fáklyás emlékmenettel és ünnepi szentmisével folytatódott. A polgárõrség által biztosított fáklyás vonulás már sötétben ért a templomhoz. Némi várakozás után – a program szerinti fél hétkor – kezdõdött az ünnepi szentmise, melyet a Szent László Kórus gyönyörû éneke tett még meghittebbé. A templomban Antal apát úr meleg szavakkal méltatta a helyi kitüntetések átadásának hagyományát, amely az ünnephez és e helyhez köti az elismerések átvé-

telét. Csörnyei László, rövid beszédében Desmond Child, magyar származású amerikai zenész dalára utalt, melyet a forradalom 60. évfordulójára írt. A dal központi gondolata, hogy köszönettel tartozunk 1956 hõseinek, akiknek küzdelme, áldozatvállalása nem volt hiába való. De ünnepünk alkalmából, mindezeken túl, köszönetet mondunk a helyi embereknek is. A díjak átadásával azokat a polgártársainkat köszöntjük, akik az elmúlt években az átlagosnál jóval többet tettek községünkért. Az ünnepi gondolatok elhangzását követõen átadta az önkormányzat elismeréseit a megjelent díjazottaknak. (Képünkön dr. Örkényi Mária veszi át a kitüntetését.)

7

Az ünnepség és a szentmise Kodály Esti dala, a Himnusz és régi himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk eléneklésével zárult. *** A községi ünnepséget, mintegy felvezetésként, több rendezvény is megelõzte, melyen keresztül a fiatalok közelebb kerülhettek a történelmi események értelmezéséhez, érzelmi átéléséhez. Október 18-án délelõtt 1956 m-es emlékfutás nyitotta az eseménysort. Az iskolások és tanáraik az udvaron gyülekeztek és elénekélték közösen Bródy János Ha én rózsa volnék c. egykor betiltott dalát. Ezután osztályonként indulva, futva megtették az 1956 m-es távot. A beérkezõk egy-egy szelet csokoládét kaptak jutalmul. *** Ezen a napon délután négykor a Kultúrházban nyílt kiállítás a PTE Mûvészeti Kara tervezõgrafikus hallgatóinak 56-os témájú plakátjaiból. A megnyitón Bõhm Gergely tanársegéd mutatta be az alkotásokat és a megjelent alkotókat. A 21 darabból álló kiállítás – köztük országos pályázaton szereplõ plakátok– november 20-ig látható Hosszúhetényben. *** Szerdán, október 19-én rendhagyó történelem órán vehettek részt diákjaink. Az 56-os plakátok mintegy hangulati hátteret biztosítottak ahhoz az elõadáshoz, amelyet dr. Debreczeni László 56-os elítélt tartott a hetedik- nyolcadikos gyerekeknek. A 83 éves doktort ötödéves hallgatóként 1956. október 22-én a Diákparlament elnökévé választották és az orvosegyetemi zászlóalj tagja lett.

8

ZENGÕ

1956-ra e mléke ztünk

1957 márciusában letartóztatták és 1958ban három és fél éves börtönbüntetésre ítélték. (Életérõl a Hetényi Hétfõ Esték keretében is mesél november 14-én.) A forradalom pécsi és baranyai eseményeinek megismerése volt a célja, másnap az iskolások számára szervezett, A mecseki láthatatlanok nyomában elnevezésû emléktúrának és akadályversenynek. Az alsós tanulók egy kisebb körön – megmászva a Csókakõt – öt állomáson versengtek különbözõ ügyességi és kvíz feladatok keretében, új ismeretekkel gazdagodva a 60 évvel ezelõtti eseményekrõl. Bereczki Lajos tanár úr és kollégái olyan feladatokat állítottak össze, melyek a gyerekek életkori sajátosságát figyelembe véve szereztek élményt az alsós osztályoknak. A nagyobbak – valóban érintve a mecseki láthatatlanok feltételezett egykori útvonalát – lövészettel kezdték az akadályversenyt. A Polgárõr Egyesület segítségével valamennyi felsõs diák légfegyvert vehetett a kezébe, és kipróbálhatta céllövõ tudását. Köves-tetõn, Varga Jenõ jóvoltából, eredeti Csepel teherautón utazhattak a gyerekek, a kilátóból körbenézve pedig láthatták merre rejtõzködtek az erdõben annak idején a szabadságharcosok. A következõ erdei állomáson történelmi totó segítségével elevenítették fel az októberi novemeseményeket, majd gránáthajítás következett, ahol az ügyességi feladaton túl elméleti ismereteket is szereztek. Mozgalmas, izgalmas délelõtt volt, s szerencsére az idõjárás is kedvezett! *** Pénteken reggel az iskolarádióban is megemlékeztek a szerkesztõk az évfordulóról, a könyvtárban pedig, a Könyvtár-

Dr. Debreczeni László saját élettörténetén keresztül mutatta be a forradalmat.

Az alsós osztályok a kõbányánál ügyességi feladatokat végeztek. Képünkön a 4.b.

A korabeli teherautó nagy élmény volt a diákoknak.

Mozi keretében a forradalom hétköznapjairól szóló digitalizált, felújított Szamárköhögés c. filmet nézték meg a nyolcadikosok. *** November 4-én, a szabadságharc leverésének évfordulójáról szintén filmvetítéssel emlékeztünk meg a könyvtárban. Gothár Péter Megáll az idõ c. alkotását láthatta a közönség, mely ezzel a nappal kezdõdik, és a következõ hatvanas évek kilátástalanságáról szól. *** A megemlékezés-sorozat elõkészítése és lebonyolítása komoly összefogást igényelt. Kollégáinkon kívül köszönet illeti Lovas Tibort, Varga Jenõt, Sásdi Nándort a technikai feltételek megteremtéséért és a Polgárõr Egyesületet a lövészet lebonyolításáért ill. az emlékmenet biztosításáért. Papp János Fotók: Bereczki Lajos, Gulyás Tamás, Varga Dóra

ZENGÕ

A Mecseki Láthatatlanok Kisújbányán

Miután 1956. november 3-án a szovjet hadsereg szinte harcok nélkül bevonult Pécsre, a város védelmére szervezett csapatok egy része a Mecsekbe menekült. Magyar katonák, rendõrök, bányászok, diákok és fiatal munkások, mindenre elszánt, egyszerû civil emberek hiányos öltözékben, sokszor napokig étlen-szomjan, korszerûtlen kézifegyverekkel vették fel a harcot a totális szovjet túlerõvel szemben. Vezetõjük a "Gazda" becenévre hallgató dr. Horváth Géza volt, aki a Tettye környéki harcokban személyesen is részt vett, s orvosként kötözte a sebesülteket is. Õ szervezte újjá az ellenállást, ami utólag a Mecseki Láthatatlanok nevet kapta. Ekkor csatlakozott hozzájuk Kubicza János százados, aki november 6-án, Vágotpusztán rendezte be a megmaradt pár száz ember fõhadiszállását. November 10-én már sejteni lehetett, hogy a szovjetek pontosan tudják a szabadságharcosok tartózkodási helyét, ezért délután összeült a "haditanács" és eldöntötte, hogy áttelepülnek Kisújbányára. Az ellenállók utolsó kisújbányai napjairól – az akkor 25 éves – Strung Gyuri bácsival beszélgettünk. – Kubicza naplója szerint november 11-én este érkeztek meg Kisújbányára a szabadságharcosok. – November 11-e pont vasárnapra esett, a búcsú napja volt, s estefelé már hallani lehetett, hogy lövik a Mecseket. Ágyúlövéseket hallottunk, s hogy tankok jönnek Pécsvárad felõl, de az ellenállók csak a hét közepétõl gyûltek össze a faluba. Körülbelül háromszázan voltak, s elhelyezkedtek az egész faluban, de nem a házakba, hanem mûhelyekbe, pajtákba, istállókba. ba?

– Senkit nem szállásoltak be a házak-

– Én akkor már võ voltam, s az apósnál laktam. Egy Mária nevû nõ – utána megtudtam, hogy Varga Mária volt a neve –, õ ott lakott nálunk, mert nekünk volt csak telepes rádiónk a faluban. Akkor nem volt még villany! Na, õ ágyban feküdt, s egész éjjel hallgatta a rádiót. Ott volt mellette a rádió meg egy kis pisztoly. Velünk szemben lakott a nagybácsim, szintén Strung György – ahogy fölmegyünk a temetõ felé, az elsõ házban –, nála lakott a vezetõség. Négy fõ, szintén a szobában. Katonatisztek voltak, vagy ilyen úriemberek, szép csizmában meg bõrkabátban. – Hogy viszonyultak a kisújbányaiak hozzájuk?

9

– Meg voltak ijedve. Hát ennyi fegy- a kocsin és õ is elkezdett tüzelni, a többi veres még nem volt a faluban! rendõr meg elfutott. Kapott is egy lövést, leesett a kocsiról és meghalt. S a Málics – Nem kértek enni, vagy valami mást? Ottó is ott kapott egy fejlövést. Amikor – Nem, nem kértek semmit, semmi mindenki elbújt és csend lett, akkor az bonyodalmat nem okoztak, A falut ellep- Ottót fölrakták erre a viponra és elindultak ték, de általában a kocsmában ültek. Voltak vele Kisújbánya felé. A temetõ fölött a faluban erdészeti kocsisok, akik a lovakat kövesút volt elég hosszan be az erdõbe, otthon az istállóban tartották, szombaton viszont a kocsinak kilõtték a hûtõjét, egy ilyen kocsival elmentek Nagymá- kifolyta hûtõvíz, s mire fölértek a lõtérre, a nyokra, s hoztak élelmiszert, de nem volt kocsi leállt. Akkor az Ottót a vállukon, az más, csak kenyér. Ott volt még kapcso- kezükön hozták Kisújbányára, pedig egy latuk, és amit kaptak elhozták, azt a falut elég erõs, nagy ember volt. Sötétben, az még nem lepte el a rendõrség. Persze az erdõn keresztül, s onnan az még legalább újbányaiak is adtak azért nekik enni. nyolc kilométer! Eszméletlen volt, mire visszaértek vele. Akkor egy gyerök befog– Nagymányok elég messze van, merre ta az erdészeti lovakat, s lementek vele mehettek? Komlóra, de mikor vitték, akkor már, – Az erdõn keresztül, Óbánya, Me- ahogy a Mária fogta, a kezébe kijött az cseknádasd felé át lehetett menni kocsival. agyvelõ. Komlóra menni is kockázatos A köves útra nem mertek volna kimenni. volt, mert a rendõrség már akkor visszaAkkor is ilyen esõs idõ volt, mint most, s foglalt ott is mindent, de éjjel volt, nem sokan félcipõben voltak csak, ami be volt törõdtek vele. Komlóról mentõ vitte Pécsázva… Szomorúak voltak már nagyon, de re, és ott halt meg. Pécsbányán van hát kitartás, kitartás – ez volt a parancs. eltemetve. Mint mondtam, Mária folyton hallgatta a rádiót, mert arra vártak, hogy kapnak segít– Volt valami következménye ennek a séget. Ejtõernyõsöket vártak Angliából. néhány napnak a falura nézve? Addig akartak kitartani, míg jön a segítség. – Hétfõ reggel, olyan 8 óra felé akkora De hogy ezt hogy gondolták, nem tudom, búgás volt, Pécsváradon körösztül pánelvégre már itt voltak a szovjetek, pár száz célosok jöttek Kisújbányára. Hat darab ejtõernyõs ezen már nem sokat segített tank, oroszok vagy magyarok nem tudom, volna. S nem is jött semmi segítség. mert ki nem szállt egy se. Fölértek a szántóföldre akkor körbe szétoszlottak, s beáll– Gyuri bácsi a pécsváradi "vál- tak úgy, hogy a csövük a falura nézett. lalkozásra" hogyan emlékszik? Mindegyik látta az egész falut. A rendõrök – Szombaton délután a Málics Ottó vagy ávósok meg csatárláncba – 10 szervezett egy csapatot, 15 fõt, s átmentek méteres távolságra egymástól – jöttek be a Pécsváradra, hogy megtámadják a rendõr- faluba. Átfésülték az egész falut, végig az õrsöt. Az Ottó az egyik kapitányuk volt, utcákon, de hát nem találtak senkit. Semmi tanult ember, hogy is képzelte, hogy ez si- ellenállásba nem ütköztek, úgyhogy viszkerül? szamentek a tankokhoz, és akkor a tankok is visszamentek Pécsváradra. Hát, ha lett – Fegyvert akartak szerezni, s csak volna valami, szétlõtték volna a falut egynéhány ember volt az õrsön. kettõre az biztos! Akkor ennyi történt, de – Nem tudom, hogy megtudták-e, még évekkel késõbb is jöttek hozzánk a hogy mire készülnek, de Pécsrõl elindult rendõrök, és kérdezgették, hogy miért lakegy vipon – ez egy katonai terepjáró, amin tak nálunk a Mária meg a kapitányok, de elfér nyolc ember meg a sofõr –, s ez a bírósági tárgyalásra nem kellett menni kocsi bejött Heténybe is. Pont én is ott senkinek. voltam a vasboltban, amikor befutott ez a pécsi kocsi. Valahol elõkerítették a helyi Kubicza János naplója szerint 15-én rendõrt, Habling Lászlót, de mikor el akar- már visszatért a maradék csapat Vágottak indulni, defektes lett az egyik kerék. Ki pusztára, s ott oszlott fel, de Gyuri bácsi kelletett cserélni, s avval annyit idõztek, úgy emlékszik, hogy a pécsváradi akció hogy pont akkor értek Pécsváradra mikor szombaton (17-én) történt, s csak vasárnap az Ottóék megtámadták az õrsöt. A régi 6- este mentek el az utolsó szabadságharos úton, a Szentháromság tér elõtt két ház- cosok Kisújbányáról, elhagyva a fegyvezal volt a rendõrség. A tér felõl kezdtek reiket, lõszereiket is az erdõben. Késõbb támadni a kerítéseken átmászva, s akkor hallotta, hogy a magyaregregyi várban két futott be ez a rendõrkocsi az udvarba. Gon- fiatalt közülük még elfogtak és lelõttek, s dolom nagyon meglepõdtek, mert tüzet végül csak nyolcan lépték át a határt. nyitottak rájuk. Állítólag a Habling fölállt Müller Zsuzsanna

10

ZENGÕ

Fejlesztés nélkül sem a termelés növelése, sem újabb termék bevezetése nem lehetséges.

KILENC ÉVE HETÉNYBEN A FÜLÖP FÉMIPARI KFT. A Fülöp Fémipari Kft. 2016 évben 38,14 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a GINOP-1.2.2.-15 "Mikró-, kis- és középvállalkozások kapacitásbõvítõ beruházásainak támogatása" címû pályázaton. Az 54,49 millió forint összköltségû beruházás keretében a cég megvásárolt egy CITIZEN Cincom L20-VIII hosszesztergát FMB turbo 2-20-3200 rúdadagolóval, egy EVERISING S-300HB automata fûrészgépet és egy JUNGHEINRICH EFG 430k elektromos homlokvillás targoncát.

A fenti sorok a Kft. hozzánk eljuttatott sajtóközleményébõl valók, s ez már nem az elsõ, melyben azt olvassuk, hogy a családi vállalkozás évente több tízmilliót költ újabb és újabb gépekre. Jelenleg a cég éves árbevétele 200 millió forint, s 10-12 embert foglalkoztat CNC programozó, illetve betanított munkakörökben. Örülünk, hogy községünkben virágzik egy középvállalkozás, s kíváncsiak is lettünk vajon hogyan érik el mindezt. Fülöp Szabolcs gépésztechnikus és közgazdász felesége Soós Eszter a cég tulajdonosai. Az üzemcsarnok és a mögötte felépített családi házuk a Kismezõ u. 2. szám alatt található. A telek, a régi Kovács-féle fatelep egyik fele, melyet 2007-ben vásárolt meg a magyaregregyi fiatalember egy kisebb épülettel együtt. Ezt azonban hamar kinõtte a fémipari alkatrészeket gyártó üzem, s a megrendelõik is arra ösztönözték õket, hogy fejlesszenek. – 2014 óta folyamatosan pályázunk – mondja Szabolcs, miközben körbevezet az üzemben. – Eddig nyolcszor nyertünk, s most is van még egy nyertes pályázatunk, ami tavaszra jön meg. Elõször a telephelyre pályáztunk, s megépítettük ezt a 960 m2es csarnokot, Mára a falai vastagon hõszigeteltek, az ablakokon három rétegû üveg van, így a nappali zajterhelésünk is az éjszakai szint alatt marad. Az udvart leaszfaltoztuk, és azért vettük az elektromos targoncát is, hogy a rakodás se legyen zajos. Faelgázosító kazánnak fûtünk, de a csarnokot maguk a gépek is befûtik, míg kint nincsenek mínuszok. A tetõre 49 Wattos naperõmûvet telepítettünk, a 200 db panel fedezi az üzem áramszükségletének 75 %-át. Egy ilyen naperõmû– pályázattal – egyébként négy év alatt térül meg.

Visszatérve a gépekhez a üzleti partnereikrõl kérdezem a fiatal vállalkozót. – Honnan származnak a megrendelések? – Édesapám is gépész, én az egregyi kis mûhelyben mellette kezdtem a szakmát, s most õ dolgozik nálam. Mi a megrendelõinkkel együtt nõttünk. Soha nem hirdettünk, munka után soha nem jártunk, egyik hozta a másikat – mondja Szabolcs.

– A sorra vásárolt új berendezések azonban mind számítógép által vezéreltek – vetem közbe. – Így van, ez a CITIZEN Cincom hosszeszterga gép már egy high tech berendezés. Ezzel kis átmérõjû rövid és hosszú alkatrészeket is termelékenyen gyárthatunk kis és nagy szériában egyaránt, de alkalmas hosszú darabok megtámasztás nélküli megmunkálásához marás és esztergálás technológiával.

Fülöp Szabolcs a legmodernebb esztergagépe elõtt – Ma már nyolcvan százalékban külföldre termelünk, elsõsorban a német Siemens Motorgyártó AG részére, akiknek hajtómûveket készítünk. Húsz százalékban pedig olyan hazai vállalkozóknak, akik még maguk adják ki a munkát, akiknek fontos az ár, a határidõ és a minõség. A megrendelések elég változatosak, Hollandiába pl. élelmiszeripari gépalkatrészeket, Pécsre most éppen liftnyomógombokat gyártunk. Fõként rozsdamentes acélból, de rézbõl, alumíniumból és mûanyagból is készülnek a termékek. Van egy 115 M Ft-os ipari mosó berendezésünk is, mely egyedi a Dél-Dunántúlon. Erre azért van szükség, mert a vevõink megkívánják, hogy a termékek tisztán, korrózió gátló bevonattal kerüljenek ki tõlünk. De van még festödénk is, mert a vasból készült alkatrészeket festeni kell. S régi 50-60 éves gépekkel is dolgozunk, egy-egy egyedi alkatrész megmunkálásakor.

Fotó: Müller Zsuzsa

Könnyedén átszerelhetõ rövid eszterga géppé is. A két csatornás vezérléssel két szerszám egyidejû alkalmazása lehetséges, mellyel a ciklus idõ tovább csökkenthetõ. A száladagolónak köszönhetõen pedig a gép önállóan tud dolgozni 3m hosszú alapanyagból. Az új gépek segítségével nem csak a jelenlegi gyártási folyamatot tudjuk felgyorsítani, ezzel bõvítve kapacitásunkat, hanem új típusú alkatrészek gyártásával is meg tudunk jelenni a piacon. Az új automata fûrészgép pedig hengeres, szögletes vagy kötegelt anyagok gyors darabolására egyaránt alkalmas – mutatja be Szabolcs a legújabb szerzeményeket. A tavasszal érkezõ berendezés megvásárlásával – mely már egy robot lesz –, a Fülöp Fémipari Kft. egyelõre befejezi a fejlesztéseket. A meglévõ gépekkel már reményeik szerint, jó néhány évig versenyképesek tudnak maradni a piacon. Müller Zsuzsanna

ZENGÕ

Negyed évszázad ZENGÕ

11

Az alapító felelõs szerkesztõ, Petõ Sándor idézi fel az újság elsõ éveit. "Vegye már végre mindenki tudomásul, hogy egymásra vagyunk utalva, csak összetartás és becsületes munkavégzés lehet a jövõnk záloga" – írta Molnár Ferenc nyugdíjas (Isten nyugosztalja Feri bácsit!) a Zengõ újságban huszonöt esztendõvel ezelõtt. Olvasom, ízlelgetem. Szép lassan megértem, mi volt a legmélyebb értelme újságot alapítani Hosszúhetényben, ahol azelõtt sose volt ilyen. Milyen hosszú idõ is ez a negyed század! Abból is látszik, hogy a régi számokat lapozgatva hány olyan kedves nevet látunk, amelyeket azóta már fejfákra írtak. Nem tudok mindenkit felsorolni, de már nincs velünk a szerzõk közül Bocz Gyula, Bocz Gyuri bácsi, Dallos Nándi bácsi, Kaszás János bácsi, Fischer Marika néni, Vácz Jenõ atya vagy az interjúalanyok közül a zengõvárkonyi Töttös Sándor népi iparmûvész. Akik élnek, sokat haladtak az úton, ahogy az újság is, immár negyedszázada. S ma is sokak legfontosabb hírforrása helyi ügyekben. Pedig az induláskor nem jósoltak hosszú jövõt neki. Azzal az intenzitással és munkamennyiséggel, ahogy indult, valóban nem lehetett bírni. Régiós lapnak indult, 1991 májusában kéttucatnyi falu számára a Kelet-Mecsekben és a környékén, egészen Berkesdig és Ófaluig. Körülbelül két évig minden hónapban megjelent, húsz oldalon. Baranya más tájaira is elkalandozott, még a régióból is kitekintett, miniszterekkel készített interjúkat, a második számban pl. Andrásfalvy Bertalan kulturális miniszter – ma a falunk lakója –, üdvözölve a régió új havilapját, a Zengõt. Olyan színfoltok is voltak benne, mint például az interjú Nagy Bandó Andrással, aki akkor Orfû polgármestere volt és még rövid humoreszkeket is küldött a Zengõ olvasóinak. A rendszerváltozás idején utolsó éveimet jártam Budapesten, az ELTE bölcsészkarán. Már gimnazista korom óta faltam az újságokat, és egyre világosabbá vált, hogy nem a tanítást fogom választani, hanem az újságírást. Ma már nehéz belegondolni, de az 1990-es változás, a szabadság óriási energiákat szabadított fel. Már nem kellett engedélyt kérni, akinek volt mersze, ötlete és munkabírása, az kezdeményezhetett. Korábban nem is lehetett gondolni rá, hogy újságot alapítson az ember, de akkor már ez egész természetesnek tûnt. A változásra, a fejlõdésre, az elvesztett értékek visszaszerzésére irányuló vágy mindent áthat a Zengõ elsõ évfolyamaiban. Olykor a türelmetlenségig. A munkához abban az idõben, a

feléledt remény éveiben, könnyû volt társakra találni: a régi Zengõ-oldalakat lapozgatva megkapó, milyen sokan voltak készek a rendszeres munkára, fizetség nélkül, lelkesedésbõl. Hiszen mindenkiben ugyanezek a vágyak éltek.

nekünk, köztük például Dallos Ilonka néni. Én nem a Zengõbe írtam az elsõ cikkeket, de az újságírói pályám a Zengõvel indult. Ma, immár több, mint két évtizede a Reuters hírügynökség tudósítója vagyok. Belelapozva a régi Zengõbe, pirulok, hogy

Arnold Zoltán, Nádor Gábor és Petõ Sándor a lerobbant Wartburggal. Fotó: Ilovay Zsuzsa

Az elinduláshoz szükséges pénzt az MDF-hez kötõdõ Lakitelek Alapítvány és a Fideszhez kötõdõ Magyar Narancs Alapítvány adta – két olyan politikai párt alapítványai, akik akkor a politika ellentétes oldalán álltak, de mindkettõ szívesen támogatott egy ilyen kezdeményezést. Azonnal az új lap mellé állt a frissen megválasztott új önkormányzat és a falu elsõ polgármestere, Nádor Rudolfné, aki maga is részt vett a szerkesztésben, bár a tartalomba nem szólt bele, és idõnként írt is az újságba. Mellé álltak helyi vállalkozók is. A legnagyobb segítséget közülük Áman Mihálytól kapta az induló lap. Az induló évek Zengõjének a polgármester asszonyon kívül rendszeres munkatársa volt Deák Zsuzsa – ma is az õ címlap grafikáját használja a lap, és jó döntés, hogy megtartotta –, Fischer Mária, Ilovay Zsuzsa, Müller Zsuzsanna, Nádor Gábor és Arnold Zoli. Zsuzsával, Gáborral és Zolival jártuk a falvakat (volt olyan is, hogy közben lerobbant velünk Gábor régi Wartburgja). Ignácz János külön cigány rovatot vitt. Még olasz karikatúra rajzolónk is volt. Én, mikor hazajöttem hétvégenként az egyetemrõl, rendszeresen biciklire ültem, és bekarikáztam a környéket. Egészséges újságíró élet volt ez. Gábor fotózott. Grosch Szilárdtól rajzokat kaptunk. És sokan rendszeresen írtak

mennyit hibáztam. Dehát visszagondolva arra, milyen technikával és módszerekkel dolgoztunk akkor, ez nem annyira csoda. Még magnóm se volt nagyon sokáig. A cikkek általában kézírással érkeztek, és úgy szerkesztettük a lapot, hogy a cikkhosszúságokat megsaccolva papírlapokra rajzoltuk, hogy melyik oldalra melyik cikk kerüljön és hova. Aztán az egész paksamétát bevittük a pécsi nyomdába, ahol begépelték a szöveget és megszerkesztették az oldalakat, besikerítve a fotókat is, mi hogy fért. A saccmódszer miatt egyes szövegek szinte olvashatatlanul pici betûkkel kerültek az újságoldalakra. A kezdeti évek utáni évtizedekrõl már nem nekem kell írni, hiszen akkor már csak hébe-hóba írogattam az újságba. Szeretném megköszönni Müller Zsuzsának és Papp Jánosnak és valamenynyi segítõjüknek, hogy továbbvitték a lapot és profibbá, módszeresebbé, stabilabbá tették. És arra biztatni õket, hogy folytassák! A mai digitális világban is érdemes, hiába mennek sorban tönkre a nyomtatott lapok. Ezt még szívesen veszik kézbe a hosszúhetényiek, köztük én is, és különleges élmény lesz majd õket lapozgatni, mint ahogy a huszonöt évvel ezelõttiek is egy egész világot segítenek újraélni.

12

Osszuk meg a szeretetet!

Rendhagyó búcsú Kisújbányán

A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány és a Hosszúhetényi Német Nemzetiségi Önkormányzat közösen rendezte meg idén a kisújbányai búcsút november 5-én. Márton nap elõtt egy héttel, mivel mindkét szervezet vezetõi, a Német Klub tagjaival Alfdorfba utaznak 10-én, az ottani Lichtenmarktra. Az idei búcsún ezért rekordszámú vendég vett részt, a faluház nagyterme és a kocsma is zsúfolásig megtelt, a kisbuszok többször fordulva szállították ki a résztvevõket Heténybõl. Derksen Gyöngyi szerint így most kiderült, hogy kényelmesen 80, szorosan 100 fõs rendezvénynek tudnak az õszi-téli idõszakban is helyet adni Kisújbányán. Miután mindenki megérkezett, a Német Önkormányzat nevében – Orbán Éva elnök asszony betegsége miatt –, dr. Orbán László köszöntötte a megjelenteket. Kitüntetésük alkalmából külön köszöntötte a Német Klub két tagját Áman Mihályt és Rittberger-Fodor Erzsébetet – s mivel õk a községi ünnepségen nem voltak jelen –, megragadta az alkalmat, hogy szûkebb közösségük elõtt adja át részükre az Önkormányzat elismerését. Maga a búcsú, hagyományosan 11 órakor szentmisével kezdõdött, melyet Mayer Mihály nyugalmazott püspök és Gyurosovics Mihály plébános celebrált magyar és német nyelven. A püspök úr, Szent Márton köpenye megosztásának példájából kiindulva, szeretetünk, törõdésünk, idõnk embertársainkkal való megosztásának fontosságáról beszélt érzékletesen. A hívek láthatták az üveges hétvégén készült színes üvegablakot is, helyén, a templomba belépve, a bal oldali fal egyik ablakszemében. A szentmisét követõen, a Tavasz Vendéglõ által készített nagyon finom ebéd várta a vendégeket a faluházban. M. Zs.

ZENGÕ

A tájház háza tája

A 2016/17-es tanév megkezdését követõen a tájházban is beindultak a múzeumi órák. Az 1., 2., 3., osztályos hetényi iskolásokon kívül az óvodások is megfordultak a tájház portáján. Szeptember 22-én az óvoda összes óvó nénije, dadusa és óvodása szüreti mulatságot tartott, melyen szüretelés, darálás, préselés, énekszó és zenés táncos mulatság is zajlott a ropogós kalács sütésén kívül. *** Regionális Tájház és Országos Német Nemzetiségi Tájház találkozót szervezett a Magyarországi Tájházak Szövetsége szeptember 17-én, Sombereken. Az idei évben is hasznos találkozó fõ témája a mûtárgyak állagvédelme és restaurálása volt. Müller Zsuzsanna és Poór Gabriella képviselték a Hosszúhetényi Tájházat. *** Az idei utolsó tájház túra a Rückeri bányatavakhoz vezetett október 9-én vasárnap. A szép õszi idõ kedvezett a túrázóknak, a túrát 20 fõ teljesítette. Az idén jubiláló, 5 éves tájház túra záró eseményét, november végén rendezzük meg. *** Adományok: Horváthné Csizmadia Jolán német falvédõt, Tisztl Istvánné két tejes kannát, Sásdi Nándorné falvédõket, terítõket és törülközõt, Farkas József egy széket, Nagy Sándorné egy jó állapotú szövõszéket, Radó Zoltánné egy 100 éves szõlõprést adományozott tájházunknak. Köszönet érte! Poór Gabriella

Képünk az ovis szüreten készült a tájház udvarán.

A r u h a b ö r z e t ö b b , m i n t e g y vá s á r

Október elsõ szombatján ismét börzét tartottunk. A helyszín ezúttal a Béke utcai Reál bolt elõtti füves terület volt. Jelentkezõkben most sem volt hiány, huszonhatan foglaltak helyet elõre. Számukra az iskola és a sportegyesület jóvoltából ingyen tudtunk asztalokat biztosítani. A délelõtt 9 órai kipakolásnál, hamar kiderült, hogy nem csak nálunk van tele a padlás, garázs. Az idõ napos volt, bár aki nem volt résen és árnyékba rakta az asztalát – mint én –, arra délelõtt 10-kor ráfért volna egy pálinka, hogy ne fagyjon le keze-lába. Az idõ rohamosan haladt: pakoltunk, beszélgettünk, vásároltunk – leginkább egymástól, mert sajnos a vásárlók várva várt tömege megint otthon maradt. (A képújsági hirdetés, a plakátok, a Facebook megosztások ellenére!) Minden egyes börzén újra és újra rájövök, hogy nem egyszerû megszabadulni az õrizgetett dolgoktól. Ha eladtam vagy elajándékoztam valamit végre, mire az öröm mosolya végigfu-

tott volna az arcomon, már meg is jelentek a gyerekek, legalább kétszerannyi dologgal, mint amitõl az imént szabadultam meg. Így mûködik a felhalmozás örök körforgása. Ezért van, volt és lesz szükség a börzére. Jó lenne, ha egyre többen megszeretnék, és kíváncsiak lennének erre a mûfajra, mert nem csak babaruhát vehetünk egy börzén! Ami számunkra kacatnak tûnik, abban még valaki meglelheti az általa hosszú évek óta keresett kincset. Arról nem is beszélve, hogy jó levegõn, jó társaságban a saját falunkban nézelõdhetünk, pletyizhetünk, vásárolhatunk. Figyeljétek a börzék idõpontját, s a következõre gyertek el minél többen! Az asztalok szállításáért köszönet Óbert Gábornak, és Bogdán Istvánnak! Merk Rita az Óvodai Szülõi Szervezet elnöke

ZENGÕ

OVIS HÍREK

Az idei nevelési évünk kezdetén több személyi változás is történt óvodánkban. A Táltos csoportban a gyesen lévõ Fekete Évát Sás Bernadett német nemzetiségi óvodapedagógus helyettesíti. Schelbné Mészáros Szandra kolléganõnk más óvodában talált munkahelyet, ezért helyére a Szivárvány csoportba Strigán Tímea óvodapedagógus került. Az adminisztrációs feladatokat ezentúl Szõke-Molnár Mária óvodatitkár látja el.

13

Õseink nyomában… Geresdlakon jártunk

*** Szeptember végén, ragyogó napsütésben ismét az ovisok szüreti zsongása hallatszott a Tájház udvarán. Amíg a kemencében kisült a hetényi szüreti kalács, addig a szorgos kis szüretelõk hordták a szõlõt, daráltak, préseltek, majd a finom édes mustot is megkóstolhatták. A kis csõszök lelkesen kergették a szõlõtolvajokat, õrizték a szõlõt. Jutott idõ játékra, célba dobásra, diótörésre, a bátrabbak még a gólyalábakat is kipróbálhatták. A délelõtt végén Fledrich Ádám bácsi harmonika kíséretével vidám szüreti nótákkal, táncolással zártuk a szüreti mulatságot. Németh Rudolfné A német népismeret órák keretében szeretnénk a gyerekeknek minél élményszerûbben megmutatni a sváb hagyományokat, így az általános iskola 6., 7. és 8. osztályos német nemzetiségi tagozatos diákjaival valamint kollégáimmal Szelle Erzsébettel és Elter Endrénével Geresdlakra látogattunk, ahol egy csodálatos napot töltöttünk, hiszen szívélyes fogadtatásban és nagyszerû idegenvezetésben volt részünk, Schenk Angélának köszönhetõen. Megtekintettük a Babakiállítást, a Német Nemzetiségi Tájházat (Heimatmuseum), a Nemzetiségi Kézimunka Kiállítást, a Nemzetiségi Vállkendõ Kiállítást és a Hangszerkiállítást is. Köszönjük a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, hogy támogatta kirándulásunkat az útiköltség átvállalásával. Folkmann Judit némettanár Október 21-én, pénteken tartottuk hagyományõrzõ ovis vásárunkat, melyet a vándorszínészek (óvó nénik) elõadása nyitott meg. Az emeleti csoportok a lenti csoportoknál vendégeskedtek: a Napocskák a Táltoséknál, a Pillangók a Katicáknál, a Napraforgók pedig a Szivárványoknál. Közösen kínálták szebbnél szebb portékáikat. Volt minden mi szem-szájnak ingere: gombból készült képek, almaszirom-chips, terítõk, mesekönyvek, hangszerek, karamellizált dió, pattogatott kukorica. A vásár végeztével együtt mulattunk, táncoltunk kifulladásig. Takács Lilla

Márton napi programunk november 11-én

15.15 Csurgó koncert a gyerekeknek a tornaszobában 16-16.45-ig Márton napi bütykölde: lámpások, libák, csutkababák, rongybabák készítése A nyugalomra vágyókat meseszoba várja 17 órától Lámpás felvonulás,közös éneklés az óvoda udvarán

Elkészült a nagy mû! Az iskola déli bejáratánál látható a falfestmény, amelyet a képzõmûvészeti iskola növendékei alkottak tanárukkal közösen. A munkához a festéket az UN-IT Color Kft. biztosította, a támogatást ezúton is köszönjük! Fotó: Grosch Szilárd

14

HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ PROGRAMOK

December 3. 16 óra

Hetényi Hétfõ Esték

Borbála napi bányász megemlékezés

Az elõadások 18 órakor kezdõdnek a könyvtárban. A belépés díjtalan!

December 4. 11 óra

nagy történelmi évfordulóinkról

az emlékmûnél

November 7-én

Boráldás a szentmisén

November 14-én

Kiállítás megnyitó

1700 éve – Szent Márton élete a művészetek tükrében – Mendöl Zsuzsa ny. művészettörténész 60 éve – Az én 56-om – Dr. Debreczeni László ny. orvos - 56-os elítélt

November 21-én

100 éve – Az ismeretlen ismerős, Ferenc József király és a nagy háború - Czeininger Tamás tanár C. R. Nagy Lajos Gimnázium Pécs

November 28-án

450 éve – Zrínyi a magyarság emlékezetében – Varga Szabolcs főiskolai docens Pécsi Hittudományi Főiskola

November 24.

Diabétesz klub November 26.

Katalin bál

jótékonysági rendezvény az iskolában

Zene: JOKER

Asztalfoglalás a 8. osztályosok szüleinél

December 2. 17 óra

Ilovay Zsuzsa ötvös, ékszerkészítõ

kiállításának megnyitója a Kultúházban

Miklós-napi piac December 3. 9-12-ig a kultúrház udvarán

Hozzon eladni helyit! Vásároljon helyitõl! Jelentkezés: 30/4259623

Lakossági elektromos és elektronikai hulladékgyûjtés

November 26. szombat, 9-12 óra között! Helyszín: Hosszú Kávé udvara

14 óra

Kercsó József és családja

famíves munkáiból és természetes anyagokból készült játékaiból a tájházban

Kézmûves ajándékvásár

a Kultúrház udvarán és a Tavasz vendéglõ kerthelyiségében Jelentkezés: 30/4474237

15 órakor:

Miklós-napi hangverseny a moziban Fellépnek az alapfokú mûvészeti iskola növendékei, a Bányász Szív Dalcsapat és az Ifjúsági Zenekar Belépõ: Önkéntes

I d õs ek k ös zön t és e

Elõzõ számunk megjelenése óta Bózsa Jánost és Gerner Ernõnét 80., Ábrahám Sándor Istvánnét 85. születésnapja alkalmából köszöntötte községünk vezetõsége. Gratulálunk, és jó egészséget kívánunk nekik!

Születtek:

Anyakönyv

Tisztl Johanna Lakatos Panka Gyurasics András Kosár Kornél Orsós Balázs Boldizsár Házasságot kötöttek:

Gellai Zoltán és Csányi Jolán Etelka Marton Tamás Béla és Hegedüs Anett Elhunytak:

Stercz Józsefné sz. Varga Gizella (1948) Tósaki Mártonné sz. Wégbauer Éva (1921) Látschám Bálintné sz. Papp Anna (1927) Gradwohl Kristóf (1922) Sós József (1939)

szeptember 12. szeptember 24. október 2. október 11. október 14. szeptember 3. szeptember 17. szeptember 11. szeptember 19. október 22. október 26. október 27.

ZENGÕ

15

HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ HÍRZENGÕ

100 Forintos Virág- Ajándék Bolt Sebõk családi vállalkozás

Három éve már, hogy a Fõ utca 169. szám alatti családi házban mûködõ 100 Ft-os Bolt vezetését Dankó Dominika vette a kezébe. Az akkor frissen érettségizett csinos villánykövesdi lány, Sebõk Zsolt menyasszonyaként került falunkba, s mivel kereskedõ és virágkötõ végzettsége is volt, virágboltot szeretett volna nyitni a ház egyik felében. Az elõzõ üzemeltetõ viszont éppen át akarta adni az üzletet valakinek, így Dominika és – azóta már férje – Zsolt elvállalták a 100 Ft-os részleget is.

Michael Segan alfdorfi polgármester és Andrea Kolckmann képviselõ-asszony az öt éves partnerkapcsolat tiszteletére felajánlott német tölgybõl faragott padon a kõbányánál. – Újjáválasztotta vezetõségét a Sportegyesület közgyûlése október 3-án. A Radó Gábor lemondásával megüresedett elnöki tisztre egyhangú szavazással Dr. Csörnyei László került. Az elnökség tagjai: Csajkás Géza, Dömös Tibor, Óbert Gábor és Szabó Zsolt. – Közös Szent Mártontúrát szervezett a Hosszúhetényi Turista Egyesület és az óvoda november 5-én óvodások, kisiskolások és szüleik számára Kisújbánya uticéllal. A túrázók megtekintették a Szent Márton templomot és

megismerkedtek a szent legendájával. A szervezõk libazsíros kenyérrel, meleg teával, aján-dék színezõkkel, süteménnyel kedveskedtek a résztvevõknek. – Igény van a ruhaosztásra. A Családsegítõ Szolgálat munkatársai minden hétfõn és kedden 9-12-ig osztják azokat a használt ruhákat, amelyeket a lakosság ajánl fel a Szolgálat számára. A ruhanemûk mellet Igazi családi vállalkozássá lettek így, hiszen az adminisztratív egyre többen adakoznak háztartási eszközöket, kisebb gé- hátteret Sebõk János karosszéria-lakatos biztosítja, Zsolt amellett, peket is, amelyeket más család- hogy tovább dolgozik édesapja mûhelyében, segít az árubeszerzésben, az üzletben pedig Dominika mellett, továbbra is ok még jól hasznosíthatnak. János testvére, Róthné Marika az eladó. Erre a jól mûködõ családi csapatra szükség is van, hiszen Sebõk Dominika azóta már szépen felfuttatta a virágboltot az egyik helyiségben, ahol az élõ és mûvirágok árusításán kívül a legkülönbözõbb csokrok és koszorúk készítését is vállalja. Ügyesen, jó ízléssel dolgozik, ezt mutatja, hogy az esküvõk díszítésére, berendezésére felkérte az Önkormányzat is. Az üzlet 100 Ft-os részében pedig továbbra is rengeteg féle árut tartanak: a csomagolt élelmiszereken kívül van itt háztartási mûanyagáru, vegyi áru, papír-írószer, játék, bizsu, kozmetikumok, sõt még üdítõ és ásványvíz is. A középsõ kisebb helyiségben pedig változatlanul rövidáru, zokni-harisnya kapható és vannak cipõk, táskák is. Az üzlet hétköznap 8-tól 17 óráig, szombaton 8 és 12 óra között tart nyitva, de Dominika Facebook oldalán is meg lehet nézni a kínálatot. M. Zs.

Egyházi hírek

TÁNC-SZÓK

Október 29-én dr. Udvardi György pécsi megyéspüspök 14 középiskolásnak és két felnõttnek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, a hosszúhetényi Szent Miklós templomban. Az ünnepi szentmisét követõen a bérmáltak és hozzátartozóik agapén vettek részt az iskolában. Szép szombat délután volt! A fényképen a pécsváradi társak is láthatók, akikkel a bérmálás elõtti hétvégén közös lelkigyakorlaton vettek részt a fiatalok Püspökszentlászlón.

Október 13-án a Tavasz Vendéglõben mutatkoztak be a Népi Együttes fataljai, annak a 60 fõs németországi csoportnak, amely a Zengõalja Kistérségi Társulás vendégeként Hosszúheténybe is ellátogatott. Október 14-én a Hagyományõrzõ Mûvelõdési Egyesület meghívására Zengõvárkonyban lépett fel táncegyüttesünk, másnap az 50. Pécsváradi Leányvásár nagyszínpadán két koreográfiát mutattunk be. Zenészeink aktív résztvevõi voltak a Zengõ Rezek hagyományos bemutatójának is, amely idén közös koncertet jelentett a Vasutas Koncert Fúvószenekarral.

16

KE R É KP ÁR O Z ÁS

Évértékelés a Zengõ Sportegyesületnél Október utolsó hétvégéjén tartotta idei ünnepélyes szezonzáró közgyûlését a hosszúhetényi Zengõ SE. A rendezvényen közel 20 fõ vett részt, így a baráti, kötetlen beszélgetés mellett szó esett az idei eredményekrõl és a jövõbeni tervekrõl is. A csapat versenyzõi több rangos hazai versenyen is részt vettek, ezért Keszericze Zsolt, az Egyesület elnöke büszkén sorolhatta a 2016-os esztendõ eredménylajstromját.

Takács Ferenc (Pimpi) személyében senior magyar bajnokot ünnepelhettünk, valamint a Tour De Pécs kerékpárversenyen is több kategória összetett gyõztesünk is volt. Al Saidi Leila nõi gyõztes, Vörös Vince elit elsõ hely, valamint szintén Takács Ferenc és Keszericze Zsolt senior elsõ helyezettek. Az öt versenybõl álló sorozat csapatversenyét is a Zengõ SE nyerte, így a sok érem mellett egy nagy kupával lettünk is gazdagabbak lettünk. Megjegyzendõ, hogy a Tour De Pécs több, mint 10 éves történetében ennyi összetett kategória elsõ helyet még egyetlen csapatnak sem sikerült megszereznie, így bizakodóan tekintünk a jövõ évi szezonra, amelyet már novembertõl alapozó edzésekkel kezdünk. (A képen a Tour De Pécs dobogóján vagyunk láthatóak, miután megkaptuk az összetett gyõztesnek járó kupát.) Keszericze Zsolt

ZENGÕ

KE R É KP ÁR O Z ÁS

Az elsõ hazai enduro bringaverseny Hosszúhetényben

Október elsõ hétvégéjén Köves-tetõn rendezték az elsõ magyarországi enduró versenyt. A rendezési jogot a FRO Racing Egyesület és személy szerint Rózsavölgyi Péter szerezte meg, hiszen a FRO Racing Egyesület csapata rendszeresen indul a szlovéniai Sloenduro futamain, idei dobogós helyeik is közrejátszottak abban, hogy a verseny házigazdái lehettek. A szabályokról: Az enduróban önerõbõl kell feltekerni a mért, jellemzõen downhill versenyszakaszokhoz. A feltekerést szintidõre kell teljesíteni. Ha valaki nem ér fel a megadott rajtának idejére, akkor idõbüntetést kap, ami a verseny idejéhez adódik hozzá. Ez minden egyes késésnél 30 másodperces büntetést jelent. A verseny összidejét a lefelé mért szakaszok adják meg. Kötelezõ védõfelszerelések: állvédõs bukósisak, gerinc- és térdvédõ, illetve kesztyû. A verseny egy prológból és 3 különbözõ versenybõl állt és 1000-1800 méter hosszúságú, 148-158 méter lejtésû pályákon zajlott. Húsz másodpercenként indultak a versenyzõk és a célba érkezés után Hosszúheténybe gurultak le a Hosszú-Kávéba, amely frissítõ állomásként is funkcionált ezen a napon. Innen az országúton kellett 30 perc alatt visszaérni a vendégházhoz, majd jött a következõ szakasz. A verseny a SloEnduro 4Fun sorozat utolsó futama is volt egyben. A 4Fun név nem véletlen, hiszen a szervezõk a nagy futamok mellett szeretnék népszerûsíteni is a sportot. A 4Fun futamok célja, hogy a hegyikerékpárosok sokkal szélesebb körét is el tudják érni és meg tudják mutatni nekik, hogy mirõl is szól az enduró versenyzés. A versenyek ezért mindig egy naposak és a nyomvonalak mindenki által élvezhetõek és teljesíthetõek. A négy országból kereken 80 induló részvételével zajló Mecsek Enduro - Sloenduro 4Fun Verseny végeredménye: A Mecsek Bajnoka: Nemes Dániel. Hobby:1. Kolozsvári Tibor, 2. Radnai Marcell, 3. Pósa Péter Junior: 1. Jan Balantic, 2. Gyüker Szilveszter, Master1:1. Rózsavölgyi Péter, 2. Miha Spruk, 3. Gál Lukács Felnõtt:1. Nemes Dániel, 2. Nejc Cernigolar, 3. Babarczi Balázs Forrás: http://bikemag.hu

100 Ft-os Virág- Ajándék Bolt

(Fõ u. 169. Tel: 30/7416712)

Családi ünnepekre – Erzsébet, Katalin napra – csokrok, bonboncsokrok, karácsonyra adventi koszorúk, egyedi ablak-ajtódíszek készítését vállalom. Sebõk Dominika Nyitvatartás: Hétfõ — péntek: 06.00 — 17.00 Szombat: 06.00 — 12.00

Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat!

Fenyõfát karácsonyra h el y i õs t er mel õ tõl !

06 / 7 0 /6 8 4 5 07 5

Helyi kéthavi lap

Felelõs szerkesztõ: Dr. Müller Zsuzsanna [email protected]

Szerkesztõ Bizottság: Gulyás Tamás, Papp János, dr. Orbán László, Sebõk János, Kleffler Krisztina Szerkesztõség: 7694 Hosszúhetény, Verseny u.9. Tel/fax: 72/490-827 Kiadó: Hosszúhetény Község Önkormányzata Nyomdai munkák:

Molnár Nyomda, Pécs