Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés

Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147.

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Tisztelt Cím!

A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 92.§ (3) bekezdése kimondja, hogy „a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat……a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.” A koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az elfogadást megelőzően a Sztv. 92.§ (7)-(8) bekezdése alapján, a koncepciót véleményezteti a kisebbségi önkormányat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás Szociálpolitikai Tanács területi szervével, valamint előzetes véleményezést kér a megyei önkormányzattól. Bátaszék Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját Bátaszék Város Képviselő-testülete 2008. október 7-ei ülésén felül vizsgálta és a 160/2008. KT határozatával hagyta jóvá. A 2010.11.23-án megtartott Szociálpolitikai Kerekasztal tanácskozáson áttekintésre került, melyek voltak a koncepcióban rögzített fejlesztési feladatok, mik azok amik megvalósultak, illetve melyek azok amiket rajtunk kívül álló okok miatt nem tudtunk végrehajtani. A felülvizsgálat során új célkitűzések kerültek megfogalmazásra. Megtörtént a település által biztosított szociális ellátások és szolgáltatások szakmai vizsgálata, hatékonyságának elemzése, valamint a struktúra változtatásának lehetőségei, a szakmai együttműködés formáinak és szintjeinek áttekintése és vizsgálata. A koncepciót kibővítésre került, a társulás útján ellátott feladatok elemzésével.

A felülvizsgálat eredményeként, a meglévő koncepcióban több helyen került sor módosításra, valamint új feladatok és fejlesztési irányok kerültek megfogalmazásra, ezért egy új egységes szerkezetbe foglalt koncepció tervezet került megalkotásra.

Ezúton kérem a Tisztelt Címet, hogy a Sztv.-ben foglaltak alapján, az új egységes szerkezetbe foglalt Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció tervezetet áttekinteni és véleményezni és mielőbb intézményünk címére eljuttatni szíveskedjen A koncepciót a hivatal email címére, elektronikus formában küldtem meg.

Bátaszék, 2010.12.03.

Tisztelettel: Borosné Simon Zsuzsanna intézményvezető

Bátaszék Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

2010.

Tartalomjegyzék Bevezetés

4.

I. Fejezet – 1. A szociális szolgáltatás tervezési koncepció fogalma, célja, feladata

5.

1.1. A szolgáltatás-tervezési koncepció fogalma

5.

1.2. A szolgáltatás-tervezési koncepció céljai

6.

1.2.1. Fő célkitűzései

6.

1.3. A koncepció feladatai

6.

1.4. Alapelvei, értékei

6.

II. Fejezet – 2. Helyzetkép

7.

2.1. Társadalmi környezet

7.

2.1.1 Demográfia

7.

2.1.2. Foglalkoztatás, jövedelmek

9.

III. Fejezet – 3. Pénzbeli és természetbeni ellátások

14.

3.1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli rendszeres ellátások

14.

3.2. Szociális rászorultságtól függő eseti pénzbeli ellátások

14.

3.3. Természetben nyújtott szociális ellátások

14.

3.4. Gyermekvédelmi ellátások

14.

IV. Fejezet – 4. Gyermekvédelmi alapszolgáltatások helyzetképe

18.

4.1.Gyermekvédelem

18.

4.2. Gyermekjóléti alapellátások

20.

4.2.1. Gyermekjóléti szolgálat

20.

4.2.2. Gyermekek napközbeni ellátása

21.

4.3. Gyermekek átmeneti gondozása

22.

V. Fejezet – 5. A szociális alapszolgáltatások helyzetképe

22.

5.1. Az önkormányzat által nyújtott alapszolgáltatások

23.

5.1.1. Étkeztetés

23.

5.1.2. Házi segítségnyújtás

24.

5.1.3. Nappali ellátás

27.

5.1.4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

27.

5.1.5. Családsegítés

29.

5.2. A településen működő szakosított ellátási formák

29.

5.2.1. Idősek Otthona

29.

VI. Fejezet – 6. Egészségügy

31.

6.1. Házi orvosi ellátás

31.

6.2. Fizioterápiás ellátás

31.

6.3. Otthoni Szakápolási Szolgálat

32.

VII. Fejezet – 7. Együttműködési keretek

33.

7.1. Kerekasztal tagjai

33.

7.2. Külső kapcsolatok együttműködési megállapodás alapján

33.

7.3. Civil szervezetekkel való kapcsolatok

33.

VIII. Fejezet – 8. Jövőkép meghatározása

34.

8.1. Javaslat

34.

IX. Fejezet – 9. Feladatok, fejlesztési irányok és a várható eredmények a szolgáltatások biztosítása során - összegzés

34.

Összefoglalás

35.

Mellékletek

38.

1. sz. Lakásfenntartási támogatás

38.

2. sz. Átmeneti segélyezés

40.

3. sz. Rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás

43.

4. sz. Kimutatás a családsegítő szolgálatok működési adatairól

46.

5. sz. Kimutatás a gyermekjóléti szolgálatok működési adatairól

50.

BEVEZETÉS A rendszerváltás óta végbement társadalmi-gazdasági változások szükségessé tették helyi szinten, az önkormányzatoknál nyújtott ellátások, szolgáltatások rendszerbe szervezését, a rendszerszemléletű, holisztikus megközelítés alapján. Az önkormányzatok működésével kapcsolatban megnyilvánuló állampolgári elvárások, a törvények által szabályozott hatósági és szolgáltatási feladatok bővülése, egyre differenciáltabbá válása, komoly kihívást jelent a helyi döntéshozóknak és az ellátórendszer szereplőinek. A demográfiai változások: (a népesség egyre inkább elöregedik) a társadalmi szerepek közötti differenciálódás, a jövedelemolló egyre erőteljesebb kinyílása, a munkanélküliség magas aránya és a munkajövedelmek reálértékének csökkenése növeli a szociális támogatásra szorulók számát. A veszélyeztetett fiatalok, az anómia jelenségével sújtott társadalomban csellengő gyermekek tovább nem halogatható módon igénylik a gyermekjóléti szolgáltatások bővítését. A prevenció, korrekció, rehabilitáció hármasából, sorrendben a legolcsóbb és leghatékonyabb a prevenció, melyre törekednünk kell, de napjainkban leginkább a rehabilitáció, jobb esetben a korrekció megvalósítására van esély – természetesen a lehetőségek és szükségletek figyelembe vétele mellett. A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb-nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek, normális életvitelük, megélhetésük, mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. A rendszerváltást követően a politikai, gazdasági, társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, és új szociális problémákat vetett fel. A szociális védelem magyarországi intézményrendszere jelentősen átalakult. Létrejött a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi intézményrendszer, átalakult a társadalombiztosítási rendszer, alapvető fejlődésen ment át a gyermekvédelmi intézményrendszer, kifejlődött a szociális gondoskodás intézményrendszere. Meghatározó jelentőségűnek tekinthető a Foglalkoztatási Törvény (1991.), a Szociális Törvény (1993.), a Gyermekvédelmi Törvény (1997.) és a társadalombiztosításról szóló törvények megalkotása. A szociális gondoskodás feladata a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzetek feltárása, s azokra szükség szerint a jog által biztosított keretek közötti megoldások keresése. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. Az ország nagyobb településein a szociális ellátórendszer többé-kevésbé kiépült az elmúlt évtizedekben, azonban még mindig sok az olyan település, ahol nem jutnak intézményes segítséghez azok, akiknek erre igen nagy szükségük lenne. Mind a segély jellegű, mind pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen.

Kistérségünk településein azonban hátrányos helyzetükből adódóan a szociális gondok halmozottan vannak jelen, melyek igen nehéz problémák elé állítják az önkormányzatokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a települések forráshiánnyal küszködnek, és ezért több önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségének nem tud eleget tenni. Így a települések egy részén hiányosak a szociális és gyermekvédelmi intézmények. A források szűkössége nem egyedüli oka a szociális védelmi rendszer korlátozott hatékonyságának, hozzájárul az ellátórendszer széttagoltsága, túlzott differenciáltsága.

I. F E J E ZE T 1. A szociális szolgáltatás tervezési koncepció fogalma, céljai, feladatai, alapelvei, értékei A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) megalkotása óta többször módosult, új elemekkel gazdagodott, folyamatosan igazodva a változó társadalmi, gazdasági környezethez. Az 1999. évi módosítás (1999. évi LXXIII. tv.) átfogóan fogalmazta meg a fenntartói feladatokat, szabályozva a fenntartó fogalmát, valamint az intézményekkel kapcsolatos felelősségét és teendőit. A fenntartó szerepe az ellátások szervezésében meghatározó, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzési szerepe is jelentős. A 2001. évi törvénymódosítás (2001. évi LXXIX. tv.) tovább bővítette a fenntartó kötelezettségeit, többek között előírta a szolgáltatás-tervezési koncepció elkészítését. A koncepció-készítés és annak felülvizsgálata során, a szakmai munka teljes körű újraértelmezését és átalakítását kell a fenntartóknak és az intézményeknek elvégezni annak érdekében, hogy a megváltozott szociális szükségletekhez igazodóan a szociális törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott tárgyi-személyi, valamint szakmai előírásoknak megfelelő működés valósuljon meg. Fontos, hogy a koncepció ne csak mennyiségi ill. minőségi fejlesztést szolgáló felújításokról, beruházásokról, átszervezésekről, integrációkról szóló dokumentum legyen, hanem ismerjük fel: az önkormányzatoknak a közvetlen ellátási feladataik mellett szabályozási hatáskörükben is adódhatnak koncepcionális fejlesztési elképzeléseik, ( pl. szociális információs rendszer működtetésére vonatkozó vagy pl. rendeletalkotási teendők ellátási jogosultságot, időtartamot, igénybevételt, térítési díjakat illetően, stb) de koncepcióba lehet foglalni bizonyos intézményi szintű feladatokat is, amelyek nem feltétlenül a fent említett körbe tartoznak (pl. szupervíziós lehetőségek megteremtése vagy minőségbiztosítás kiépítése). 1.1. A szolgáltatás-tervezési koncepció fogalma A szolgáltatás-tervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó gyűjtőfogalom. Kiinduló pontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekről, szükségletekről és az ellátási kötelezettség teljesítéséről. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek infrastruktúra, fejlesztési, vagy egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggő szakmai fejlesztési feladatokból tevődik össze.

A szolgáltatás-tervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott terv, amely a település feladatellátásának megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére, és a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre vonatkozó részeket tartalmaz. 1.2. A szolgáltatás-tervezési koncepció céljai A szolgáltatás-tervezési koncepció elsődleges célja, hogy számba vegye a kötelező ellátási formákat, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Célja, hogy a stratégiai tervezés a helyi társadalom folyamatainak elemzésére épüljön, egyben törekedni kell arra, hogy a feladatellátás szervezése során egyre nagyobb szerepet kapjanak a civil szervezetek, valamint az egyházi fenntartók. Napjainkban elengedhetetlen a társadalmi befogadásra épülő szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E sajátos szemlélet alapvető rendező elvei elsődlegesen a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetőségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncepció célja, hogy Bátaszék városban a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illetőleg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetőek és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. 1.2.1. Fő célkitűzései
A szociális szolgáltatások minősége javuljon és kerüljön közelebb az ellátottakhoz.
Váljon hangsúlyosabbá a saját környezetben történő gondozás.
Erősödjön a civil szervezetek részvétele a szociális ellátásban. 1.3. A koncepció feladatai -

a szociális biztonság megteremtése és a minőség biztosítása a szolgáltatásokban, a települési önkormányzat által már megszervezett és működtetett alapellátások magasabb szintű biztosítása, mutassa meg a településen működő szociális ellátórendszer hiányosságait, segítse elő a szociális tv. által bevezetésre került új típusú intézmények létesítését.

1.4. Alapelvei, értékei
Bátaszék város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot.
Bátaszék város valamennyi polgára számára biztosítani szükséges, hogy törvényben rögzített jogaival – így szociális jogaival is – élni tudjon.
Bátaszék város polgárai – nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvőképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül – jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat.
Bátaszék város szociálpolitikájának elsődleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét jelenti. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, működését szolgálja.
Bátaszék városában a szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az emberek, az egyének és a családok szociális egyensúly helyreállításának kell állnia.
Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászorulók minél tovább saját lakásukban, környezetükben élhessenek. Biztosítani szükséges az állandóságot, és az érzelmi biztonságot.


A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül.
Törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi „kockázat” bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetőség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot.
Erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük, és megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását.
Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az számára a legmegfelelőbb.
Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen.
A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie; a szociális problémák ott kerüljenek megoldásra, ahol az érintettek és érdekeltek legközelebb vannak jelen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre.
A szociális védelmi rendszert képessé kell tenni a folyamatos megújulásra, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban és hatásosabban tudja felhasználni a minőségi ellátások felé történő elmozdulás érdekében.
A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikával szemben meghatározott alapvető követelmény. A hatásosság elvéből fakadóan a jogosultak legszélesebb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyság követelménye pedig megkívánja, hogy a rendelkezésre álló erőforrás felhasználásával a valóban rászorulóknak szükséges és hathatós segítséget nyújtani.

II.

FEJEZET 2. Helyzetkép

2.1 Társadalmi környezet 2.1.1.Demográfia

Alsónyék a Sárköz déli határán fekszik. Bátaszék közvetlen északkeleti határában. Az 55-ös és az 56-os utak kereszteződősének közelében lévő település. Alsónána község Tolna megye déli részén, a Szekszárdi-dombság völgyében. Szekszárdtól 13 km-re délre fekszik. Jelentős része lankás domb, illetve fennsík. A földterület nagy része művelt, sok az erdő. A Gemenci Tájvédelmi körzet 25 km-re, a Sárköz 8, Szálka 6 km-re van, ez utóbbi jó horgászati és strandolási lehetőségekkel. Báta község Szekszárdtól 25 km-re délre, a Duna partján, az egykori Sárvíz folyó torkolatvidékén található, Tolna megye déli részén, Baranya és Bács-Kiskun megye határán. Pörböly község Bátaszék és Baja között az 55-ös út mentén fekszik, az előbbitől 6 az utóbbitól 13 km-re. Sárpilis község Szekszárd és Bátaszék között fekszik.

Várdomb a dél-Dunántúlon, a Mecsek lankás dombokká szelídült keleti végének és a Duna egykori árterületének a Sárköznek határán fekszik, része a szekszárdi történelmi borvidéknek. Szekszárdtól 12 km-re délre, Bátaszéktől 6 km-re északra fekszik, az 56-os főút mellett, mely kettészeli a falut. Bátaszék város, Tolna megye délkeleti részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól délre, mintegy 20 km-re fekszik. A megye legdélibb fekvésű városa,- fontos É-D-i és K-NY-i közlekedési útvonalak metszéspontjában helyezkedik el. Bátaszék, közlekedési csomópont, mivel Szekszárd, Baja és Mohács felé vezető útirányok metszéspontjában található. Fekvésénél fogva a Sárköz természetes tájegységébe tartozik, habár néprajzilag nem sorolható ide. Területünk nem egységes táj, hanem változatos tájelemekből tevődik össze, több különálló darabra bontható fel, amelyek részben a Dunántúlhoz, részben az Alföldhöz tartoznak. A települések állandó lakosainak száma a vizsgált időszakban

Települések Bátaszék Alsónána Alsónyék Báta Sárpilis Pörböly Várdomb

2005. 6968 784 825 1911 703 625 1270

2006. 6919 796 815 1873 708 590 1274

2007. 6840 780 818 1845 686 583 1276

2008. 6833 773 820 1838 679 584 1264

2009. 6804 757 822 1827 675 575 1245

A 2001-es népszámlálási adatok szerint, Bátaszék lakosainak száma, 6925 fő. A 2005-ös évben 6968 fő volt, a 2006-os évben csökkent Bátaszék lakosainak száma, az előző évhez képest 49 fővel, azaz a település népessége 6919 fő volt. A 2007. évben 6840 fő, ez 79 fős csökkenést mutat. Ehhez képest 2008. évben az állandó lakosok száma 6833 fő volt, ez a 2007. évhez képest 7 fő csökkenést jelent. Összehasonlítva a 2005. és a 2009. évi lakosság számot, megállapítható, hogy az állandó lakosok száma 164 fővel csökkent. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban, évről évre csökkent a lakosság lélekszáma. A társult települések lakosság számát vizsgálva elmondható, hogy Alsónyék község kivételével az ott élők száma is évről-évre csökkenést mutat. A nemek szerinti megoszlás az összlakosságon belül, arányaiban 2005-ig viszonylagos stabilitást mutatott. A 2006-os évben, a férfiak aránya drasztikusan csökkent. A vizsgált időszakban /2002-2006/ átlagosan 9,6 %-kal volt magasabb a nők aránya. A legnagyobb

eltolódás 2006-ban következett be, ekkor volt a város lakosságának a lélekszáma 6.919 fő, ami nagy arányú csökkenést mutat. A lakosságszám csökkenésének oka, egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A grafikon Bátaszék városban - az összlakosságon belül - a nemek szerinti arányokat mutatja, a vizsgált időszakra vonatkozóan

A KSH prognózisa szerint, Magyarországnak, így Bátaszék városának és a környező településeknek is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Az aktív korúak köréből évről-évre egyre kevesebben kerülnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagálóképességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. A nehezebb problémát a relatív növekedés okozza, mivel csökken azon népesség társadalmon belüli aránya, amely aktív munkájával meg tudja teremteni a fedezetét a különféle szociális és egészségügyi ellátásoknak. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota,- a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek számának növekedése. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével többnyire megoldatlan a kórházból kikerülő idős emberek családjukban történő megfelelő házi ápolása, ezért hárul nagyon fontos szerep az önkormányzatokra, a házi segítségnyújtás szolgáltatásának fejlesztését illetően. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását – a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási forma jelenti, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. 2.1.2. Foglalkoztatás, jövedelmek A munkanélküliek számának növekedése egyrészt annak tudható be, hogy településünkön az utóbbi években nem létesültek olyan, új beruházások, melyek jelentősebb létszámot tudtak volna foglalkoztatni, illetve a meglévő munkahelyek közül többet felszámoltak. A munkanélküli és az inaktív lakosság magas számaránya kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az önkormányzatot a befolyó, visszatérített adóbevételek szempontjából, másrészt az alacsony jövedelmű és munkanélküli lakosság segélyezése jelentős többletterheket jelent.

A 2006-os évben a foglalkoztatási helyzet javulását azonban nem a beruházások volumenének növekedése, tömeges új munkahelyek létrejötte idézte elő, hanem az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők számának emelkedése, akik a KSH munkaerő felmérése szerint, nem tekinthetők munkanélkülinek. A munkaerő-piaci helyzet, a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatotti létszám, és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánul meg. A regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben volt a legmagasabb, míg 2008-ban a legalacsonyabb. A munkanélküliek számának növekedése egyrészt annak tudható be, hogy településünkön az utóbbi években nem létesültek olyan, új beruházások, melyek jelentősebb létszámot tudtak volna foglalkoztatni, illetve a meg lévő munkahelyek közül többet felszámoltak. A munkanélküli és az inaktív lakosság magas számaránya kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az önkormányzatot a befolyó, visszatérített adóbevételek szempontjából, másrészt az alacsony jövedelmű és munkanélküli lakosság segélyezése jelentős többletterheket jelent. A munkanélküliek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb arányt a legfeljebb nyolc általános osztályt végzettek képviselik, míg a középiskolát vagy egyetemet végzettek száma jóval alacsonyabb, annak ellenére, hogy az utóbbi időben a szakmával és diplomával rendelkezők aránya is növekvő tendenciát mutat. Az idősebb generáció alacsonyabb arányt képvisel, mely elsősorban annak köszönhető, hogy a munkahelyek megszűnését követően a korai nyugdíjba vonulást, illetve rokkantsági nyugdíjazást választották a létbizonytalanság helyett. Az ellátási formáknál megfigyelhető hogy 2005-2008 között magas a rendszeres szociális segélyben részesülök száma, míg 2009-ben lecsökkent. A járadékban részesülök száma 2005-benvolt a legtöbb 2007-ben a legkevesebb Az ellátatlan személyek száma és az egyéb ellátásban részesülő személyek számának aránya 2005-ben magas volt és 2006-ban, pedig alacsony. A tartós munkanélküliek száma is változó tendenciát mutat. 2007-ben és 2008-ban magas volt az arány, míg 2006-ban alacsonyabb volt. A táblázatok a regisztrált álláskeresők számát mutatják, kor és iskolai végzettség szerint 2005.12.20 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 17 év alatti

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

SÁRPILIS

0

0

2

3

0

17 - 20 éves

6

6

11

26

0

4

3

56

21 - 25 éves

3

3

32

79

0

12

13

142

26 - 35 éves

12

9

55

84

11

17

13

201

36 - 45 éves

9

14

47

98

6

16

18

208

46 - 50 éves

9

6

21

42

4

7

11

100

51 - 55 éves

6

5

14

40

1

7

8

81

2

2

5

8

0

1

4

22

47

45

187

380

22

67

70

818

0

1

21

11

0

6

1

40

8 általános

20

22

98

155

10

37

21

363

Szakmunkásképző

55 év feletti Összesen 8 ált-nál kevesebb

3

VÁRDOMB Összesen

0

8

21

16

45

123

7

16

24

252

Szakiskola

2

0

4

6

0

0

0

12

Szakközépiskola

2

1

10

30

1

3

13

60

Technikum

0

1

2

9

1

1

2

16

Gimnázium

1

4

6

34

3

2

6

56

Főiskola

1

0

1

11

0

2

3

18

Egyetem Összesen

0

0

0

1

0

0

0

1

47

45

187

380

22

67

70

818

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon férfiak

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA

30

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

23

125

190

SÁRPILIS

6

VÁRDOMB Összesen

39

36

449

nők

17

22

62

190

16

28

34

369

Összesen

47

45

187

380

22

67

70

818

Járadékos

8

9

29

78

8

12

20

164

Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan

7

6

10

36

6

7

9

81

9

8

110

121

4

30

16

298

23

22

38

145

4

18

25

275

Összesen

47

45

187

380

22

67

70

818

6

7

54

115

3

23

13

221

15,9%

15,6%

30,1%

12,9%

9,8%

33,3%

13,7%

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

SÁRPILIS

Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató**

2006.12.20 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 17 év alatti

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA

VÁRDOMB Összesen

0

0

1

1

0

1

0

3

5

4

8

19

0

3

4

43

21 - 25 éves

7

11

23

60

1

11

7

120

26 - 35 éves

12

7

60

75

6

18

21

199

36 - 45 éves

14

16

49

80

8

18

14

199

46 - 50 éves

7

9

27

33

4

7

5

92

51 - 55 éves

3

2

29

32

1

5

13

85

17 - 20 éves

55 év feletti

3

0

9

17

0

1

5

35

51

49

206

317

20

64

69

776

0

0

20

12

0

8

0

40

8 általános

15

24

106

122

6

35

21

329

Szakmunkásképző

20

18

59

91

8

16

20

232

2

0

1

6

1

1

2

13

Összesen 8 ált-nál kevesebb

Szakiskola

10

1

6

34

2

0

11

64

Technikum

Szakközépiskola

1

3

4

8

1

1

3

21

Gimnázium

1

2

7

29

2

3

3

47

Főiskola

2

1

3

10

0

0

8

24

Egyetem

0

0

0

5

0

0

1

6

Összesen

51

49

206

317

20

64

69

776

férfiak

25

23

111

124

10

38

31

362

nők

26

26

95

193

10

26

38

414

Összesen

51

49

206

317

20

64

69

776

Járadékos

15

13

36

66

6

8

13

157

Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes Ellátatlan

3

2

16

39

5

3

9

77

19

14

102

78

5

32

14

264

14

20

52

134

4

21

33

278

Összesen

51

49

206

317

20

64

69

776

Tartós munkanélküli*

12

9

53

76

0

26

14

190

15,5%

17,0%

30,7%

10,2%

8,5%

28,7%

12,5%

Munkanélküliségi mutató**

2007.12.20 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 17 év alatti

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

SÁRPILIS

VÁRDOMB Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

17 - 20 éves

4

1

9

17

3

4

4

42

21 - 25 éves

7

9

30

49

1

7

4

107

26 - 35 éves

9

13

69

75

6

13

14

199

36 - 45 éves

14

14

55

76

11

20

13

203

46 - 50 éves

7

11

33

38

4

6

2

101

51 - 55 éves

3

3

20

46

2

2

7

83

2

2

9

17

3

2

3

38

46

53

225

318

30

54

47

773

0

2

25

14

0

6

1

48

8 általános

18

29

119

116

14

35

11

342

Szakmunkásképző

15

16

57

101

12

12

14

227

Szakiskola

2

2

4

8

0

0

1

17

Szakközépiskola

8

0

5

31

3

0

12

59

Technikum

1

1

5

9

0

0

3

19

Gimnázium

1

3

7

26

1

1

2

41

Főiskola

1

0

3

13

0

0

3

20

Egyetem

0

0

0

0

0

0

0

0

Összesen

46

53

225

318

30

54

47

773

férfiak

24

23

129

154

12

30

27

399

nők

22

30

96

164

18

24

20

374

Összesen

46

53

225

318

30

54

47

773

Járadékos

7

16

14

75

11

4

13

140

Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes

7

4

13

39

4

6

5

78

18

11

138

97

7

33

11

315

Ellátatlan

14

22

60

107

8

11

18

240

Összesen

46

53

225

318

30

54

47

773 302

55 év feletti Összesen 8 ált-nál kevesebb

Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató**

15

14

129

94

6

25

19

15,1%

17,4%

31,9%

10,9%

12,2%

19,4%

8,4%

2008.12.20 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 17 év alatti

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA 0

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

0

0

0

0

SÁRPILIS 0

VÁRDOMB Összesen 0

0

17 - 20 éves

3

1

10

9

1

8

1

33

21 - 25 éves

10

10

26

44

4

12

11

117

26 - 35 éves

15

15

60

61

8

19

18

196

36 - 45 éves

14

10

44

72

11

22

12

185

46 - 50 éves

8

6

37

37

6

5

1

100

51 - 55 éves

6

6

21

42

2

6

8

91

55 év feletti

4

1

12

16

0

1

2

36

60

49

210

281

32

73

53

758

0

1

22

12

0

6

1

42

8 általános

22

26

107

104

16

43

16

334

Szakmunkásképző

26

15

57

86

12

18

15

229

Szakiskola

0

0

4

6

0

1

0

11

Szakközépiskola

9

3

6

33

3

0

12

66

Technikum

1

1

2

5

0

1

5

15

Gimnázium

2

3

7

28

0

2

2

44

Összesen 8 ált-nál kevesebb

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon Főiskola

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

SÁRPILIS

VÁRDOMB Összesen

0

0

4

7

1

2

1

0

0

1

0

0

0

1

2

Összesen

60

49

210

281

32

73

53

758

férfiak

33

19

127

129

13

40

30

391

nők

27

30

83

152

19

33

23

367

Összesen

60

49

210

281

32

73

53

758

Járadékos

15

13

20

66

10

4

20

148

6

7

13

21

7

2

6

62

21

11

126

98

5

43

10

314

Egyetem

Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes

15

Ellátatlan

18

18

51

96

10

24

17

234

Összesen

60

49

210

281

32

73

53

758

Tartós munkanélküli*

16

13

127

102

7

33

11

309

19,2%

16,8%

30,6%

9,8%

14,5%

28,2%

9,5%

BÁTASZÉK PÖRBÖLY

SÁRPILIS

Munkanélküliségi mutató**

2009.12.20 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 17 év alatti

ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA

VÁRDOMB Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

17 - 20 éves

5

5

7

17

2

10

2

48

21 - 25 éves

11

7

22

56

5

14

8

123

26 - 35 éves

16

15

51

111

8

19

27

247

36 - 45 éves

18

18

50

94

17

20

18

235

46 - 50 éves

9

9

31

40

6

11

6

112

51 - 55 éves

8

7

19

40

4

6

9

93

5

3

13

18

0

0

3

42

72

64

193

376

42

80

73

900

0

0

14

16

0

8

1

39

32

35

94

119

22

42

19

363

55 év feletti Összesen 8 ált-nál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakiskola

1

1

4

6

0

0

0

12

29

19

56

136

16

25

25

306

Szakközépiskola

3

5

10

33

1

2

7

61

Technikum

7

3

7

34

1

2

13

67

Gimnázium

0

0

2

13

1

1

5

22

Főiskola

0

1

5

19

1

0

3

29

Egyetem

0

0

1

0

0

0

0

1

Összesen

72

64

193

376

42

80

73

900

férfiak

43

31

99

198

19

52

40

482

nők

29

33

94

178

23

28

33

418

Összesen

72

64

193

376

42

80

73

900

Járadékos

16

14

20

107

13

4

19

193

47

10

7

13

115

Egyéb munkaügyi ellátásban részesülő Rendszeres szociális segélyes

4

8

26

21

16

72

86

3

48

10

256

Ellátatlan

31

26

75

136

16

21

31

336

Összesen

72

64

193

376

42

80

73

900 222

Tartós munkanélküli* Munkanélküliségi mutató**

16

15

62

81

5

31

12

24,6%

22,3%

28,8%

13,6%

18,9%

32,1%

13,6%

III.

FEJEZET

3. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Bátaszék Város Önkormányzata széles körben biztosít pénzbeli, valamint természetben nyújtott ellátásokat, továbbá szociális szolgáltatásokat a legrászorultabb személyek részére. Cél a helyi közösség tagjai szociális biztonságának megőrzése, biztonságérzetük megteremtése. Bátaszék Város Önkormányzata a legérzékenyebb, legsérülékenyebb, legkilátástalanabb helyzetben élő társadalmi csoportok iránt érzett fokozott felelősségét juttatja kifejezésre az ellátások, szolgáltatások meghatározása során. A helyi közösség azon tagjai, melyek önmagukért és családjukért kellő felelősséget éreznek, azonban lelki, fizikai, testi teljesítőképességük határán túlmenően nem tudnak, nem képesek már a mindennapi megélhetés biztosítására, ezért célzott segítségre számíthatnak. Törekedni kell arra, hogy az ellátás
igazodjon a lakosság szükségleteihez,
kövesse azokat az igényeket, amelyek a változó társadalmi környezetből adódóan megjelennek,
hozzáférhető legyen, minden rászoruló számára,
lehetőség szerint, a saját megszokott környezetükben nyújtson támogatást a rászorulóknak, A Szt. meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint, érvényesítésének garanciáit. Felhatalmazást adott a települési önkormányzatok részére, hogy a törvényben szabályozott ellátásokat saját költségvetésük terhére kiegészíthetik és egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testülete – a törvényi előírásoknak megfelelően – megalkotta helyi szociális rendeleteit, amelyekben szabályozza az egyes ellátásokat. 3.1. Természetben nyújtott szociális ellátások
méltányossági közgyógyellátás
köztemetés
helyi autóbusz-közlekedés támogatása 3.2. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli rendszeres ellátások
időskorúak járadéka
lakásfenntartási támogatás
helyi lakásfenntartási támogatás
ápolási díj
méltányossági ápolási díj
aktív korúak ellátása 3.3. Szociális rászorultságtól függő eseti pénzbeli ellátások
átmeneti segély
eseti gyógyszerkiadás támogatása
rászorulók karácsonyi támogatása
temetési kölcsön
temetési segély
szociális kölcsön 3.4. Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
óvodáztatási támogatás


beiskolázási segély
anyaszállón történő tartózkodás napi díjának átvállalása
védőoltáshoz nyújtandó támogatás Természetbeni szociális támogatások számadatai Bátaszék Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány - alanyi - méltányossági - normatív Hatósági bizonyítvány

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

4 411

3 276

6 299

1 318

1 269

127 93 191

156 61 59

225 28 46

222 44 52

142 99 28 3

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Bátaszék Időskorúak járadéka Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon

2005. fő 6

2006. fő 8

2007. fő 8

2008. fő 8

2009.

42

48

29

26

28

0

2

2

5

2

7

Az időskorúak járadékára jogosultak száma viszonylagos stabilitást mutat. Az ellátás összege kis mértékben ugyan, de évről-évre emelkedik. 2005. szeptember 01. napjától az Szt. 43/A. §-a alapján fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére magasabb összegű ápolási díj kerülhet megállapításra. A módosítás a legnehezebb körülmények között élő családok helyzetének javítását célozza. Az ápolási díjra jogosultak körén belül ezen új kategória került bevezetésre, amellyel az ellátórendszer differenciáltabbá vált. E körbe a súlyos, fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók tartoznak, akik az ellátásra szoruló állapota miatt a szociális ellátásukat nem tudják részleges munkavégzésből származó jövedelemmel kiegészíteni. A törvény meghatározza a fokozott ápolási szükséglet ismérveit, melynek alapján a minősítést el kell végezni. A fokozott ápolási szükséglet meghatározására nem orvosi szempontból, hanem az önkiszolgáló képesség hiányának ismérvei alapján kerül sor. A fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók emelt összegű ápolási díja 30%-kal magasabb ellátást jelent. Az emelt összegű ápolási díj megállapításáról a jegyző az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei módszertani szociális intézmény szakvéleménye alapján dönt. A lakásfenntartási támogatások számának növekedése a Sztv. és a helyi rendelet jogszabályi feltételeinek változásával indokolható. Enyhültek a támogatás igénybe vételének feltételei, ezért egyre több család válik jogosulttá, hogy számára lakásfenntartási támogatást állapítsanak meg. A támogatást az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódóan kötelező jelleggel kell biztosítani, továbbá a törvényben meghatározott feltételek mellett normatív jogcímen jogosultak igénybe venni a rászorultnak minősülő családok. A lakásfenntartási támogatásról részletes kimutatást a 1. számú melléklet ad. A pénzbeli ellátások közül az utóbbi négy évben az átmeneti segélyezettek számának drasztikus emelkedése figyelhető meg. Sok család napi megélhetési problémákkal küszködik, akiknek nagy segítséget jelent átmeneti krízishelyzetük megoldására az átmeneti segélyezés. A segélykérelmek számának növekedését indokolja a közgyógyelltás jogosultági feltételének szigorítása, melynek következtében többen kiestek az ellátásból, ezáltal megnövekedett, az eseti gyógyszersegélyek száma. Az átmeneti segélyezésről részletes kimutatást a 2. számú melléklet ad.

A szociális kölcsön, mint a nevében is szerepel egy fajta visszatérítendő kamatmentes támogatási forma. 2009 január 1-től a 1993. évi III. tv a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint a rendelkezésre, állási támogatásra jogosultak alapvetően közfoglalkoztatásban, illetve a 35. életév alatti alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők képzésben való részvételre kötelezettek, és az állami foglalkoztatási szervvel kell együttműködniük. Ha a munkaügyi központ úgy ítéli meg, hogy szükséges az álláskereső számára az egyéni segítségnyújtás, előírhatja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést is. Aktív korúak ellátásra jogosult személyek közül, annak, aki -55. életévét betöltötte vagy -14 éven aluli kiskorú gyermeket, nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel, (Gondozási Központ) együttműködési kötelezettsége van. Az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételét. A beilleszkedését segítő programban való részvételéről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel és teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. Bátaszéken 2009 évben összesen 19 fő, Bátán 11 fő, Várdombon 2 fő, Alsónánán 1 fő 55. év feletti rendszeres szociális segélyben részesülő személy, működött együtt a Gondozási Központtal. A határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül megjelentek nyilvántartásba vétel céljából. Az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt felszólításra csak kétszer került sor Az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint egyrészt vállalták, hogy megjelölt időpontokban megjelennek, ha valamilyen probléma folytán nem tudják felkeresni a központot arról hitelt érdemlő módon, telefonon vagy személyesen kötelesek tájékoztatni az esetfelelőst. Másrészt együttműködően részt vesznek a beilleszkedési tervben leírtak végrehajtásában rövid és hosszú távú célok megvalósítását segítő munkában a problémák megoldásában. 2009 évben Bátaszéken 14, Bátán 10, Várdombon 1 és Alsónánán 1 beilleszkedési terv elkészítésére került sor. A beilleszkedési programban vállalt programtípusok közül 3 fő választotta az elő nyugdíj, 5 fő rokkantsági nyugdíj, 2 fő az öregségi nyugdíj igénylését, 1 fő a korengedményes nyugdíj igénylését, 7 fő választotta a Kék Madár Alapítvánnyal való együttműködést az elhelyezkedés érdekében 8 fő az egyéni tanácsadást, amely keretein belül a személyes megerősítés és személyes problémáik megbeszélése történik. 2010. augusztus 31.-ig nyilvántartott személyek száma szerint, Bátaszéken 26 fő, Bátán 12, Várdombon 2 fő, Alsónánán 1 fő működik együtt a Gondozási Központtal. 2010 évben Bátaszéken a 2009 évhez képest 13, Bátán 5, Várdombon 2 újabb beilleszkedési terv elkészítésére került sor. A beilleszkedési programban választott programtípusok közül 9 fő választotta az egyéni tanácsadást,1 fő az elő nyugdíj, 1 fő a rokkantsági nyugdíj igénylését, 5 fő álláskeresési technikák ismertetéséről szóló csoportfoglalkozást és 3fő pedig az önálló munkahelykeresést és 1 fő az átképzést, Az év folyamán az aktív korúak ellátására való jogosultság Bátaszéken 6 fő, Bátán 4 fő Várdombon, pedig 1 fő esetében szűnt meg. Bátaszéken 4 fő kereső tevékenységet folytat, 1 fő rokkantsági nyugdíjban részesül, és 1 fő családjában jövedelemváltozás történt, amely miatt nem volt már jogosult a rendszeres szociális segély megállapítására. Bátán 1 fő keresőtevékenységet folytat, 1 fő öregségi nyugdíjban részesül, 1 fő özvegyi nyugdíjban részesül és 1 főnél, pedig lakóhelyváltozás miatt szűnt meg a rendszeres szociális segély folyósítása. Várdombon, pedig az ügyfél halála miatt szűnt meg az ellátás. Az 55. év feletti rendszeres szociális segélyben részesülők a munkaerőpiacon hátrányban vannak az életkorúk miatt. A legtöbb személyt a sikertelen álláskeresés és az elutasítás hátráltatja, abban hogy újra munkalehetőség után érdeklődjön. Sajnos a mai munkaerőpiac nem teszi lehetővé, hogy visszatérhessenek ezek az emberek a munkavilágába. Legtöbben az alkalmi munkavállalással próbálják megélhetésüket biztosítani.

Rendszeres szociális segélyben és rendelkezési állási támogatásban részesülő személyek megoszlásáról a 3. számú melléklet tartalmaz adatokat. Gyermekvédelmi ellátások

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem a szociális törvény szabályozási hatálya alá tartozik, de a családok támogatásának fontos részét képezi. A gyermekeket nevelő családok nagy részének az egy főre jutó havi átlagjövedelme a nyugdíjminimum alatt van, ezért rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A 2006. évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről évente az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt/döntött. A törvény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeit differenciáltan állapította meg. A módosítással elismerésre és támogatásra kerül a gyermeket egyedülállóként gondozó családoknak, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek, továbbá a hátrányos helyzetük ellenére tanulmányokat folytató fiatal felnőtteknek az átlagostól eltérő élethelyzete. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és családok száma: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Bátaszék Gyermekek száma szerint 0 – 6 év 7 – 14 év 15 – 18 év 19 évtől Családok száma szerint

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

538

588

353

382

402

117 252 114

156 267 109

77 156 92

110 172 74

127 172 78

55

56

28

26

25

Óvodáztatási támogatás kifizetés 2009. június 2009.decemeber 2010.június

2 fő 6 fő 4 fő

IV.

FEJEZET

4. GYERMEKVÉDELMI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE 4.1.Gyermekvédelem Az Országgyűlés a jövő nemzedékéért érzett felelősségtől vezérelve: a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében,

- a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően – 1997. április 22. napán 18 óra 51 perckor 224 igen, 2 nem szavazattal 32 tartózkodás mellett törvényt fogadott el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Az 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 1997. november 01. napján lépett hatályba. A Gyvt. Magyarországon új alapokra helyezte a gyámügyi igazgatás rendszerét, a gyermekvédelemben pedig alapvető szemléletváltozást hozott. Ennek oka és célja az volt, hogy az egyre növekvő számban veszélyeztetett helyzetben lévő, valamint a családjukból valamilyen más ok miatt kiemelt gyermekek számára megfelelő segítséget, a korábbiaknál hatékonyabb támogatást nyújtson. Az új megközelítés szükséges volt azért, mert komoly esélyegyenlőtlenségek mutatkoztak az előbb említett gyermekek hátrányára, amely a problémák újratermelődését vetítette elő. A megfelelő egyensúly hiányában a gyermekek nem lesznek képesek a társadalomba való beilleszkedésre, nem tudnak képzettséget szerezni, munkát találni és boldogulni. Az államnak tehát fel kellett vállalnia, hogy kiépíti a hátrányok csökkentését célzó jogszabályi hátteret és ellátórendszert. A Gyvt. olyan – minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő – ellátórendszer kiépítését tartalmazza, amelynek feladata a családok támogatása a gyermekek felnevelésében, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, illetve a családjukból kikerülő gyermekek helyettesítő védelmének biztosítása. A jogszabály egy hosszú távon fenntartható, a családi nevelésre orientált rendszer kialakítását, a preventív és a családi környezetbe visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe, fontos szerepet szánva az önkormányzati, állami és nem állami szervek hatékony együttműködésének. A gyermekvédelem új szervezeti felépítése, „háromlépcsős rendszer”. Minden veszélyeztetettnek látszó kiskorúval, illetve családjával elsőként a gyermekjóléti szolgálat szembesül. A szolgálat feladata eldönteni, valóban fennáll-e a gyermek veszélyeztetettsége, és ha igen kiküszöbölhető-e alapellátás keretében. Csak abban az esetben kell hatósági intézkedéssel beavatkozni a család életébe, ha nincsen esély az alapellátás sikeres alkalmazására. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét a szakemberek a gyermekvédelem „első lépcsőjének” nevezik. A „második lépcsőt” a települési önkormányzat jegyzője jelenti. A jegyző hatósági intézkedési lehetősége még mindig a gyermek családban tartására irányul. A gyermek védelembe vételének elrendeléséről született döntéssel egyidejűleg kerül sor a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának kirendelésére, a családi problémák megoldásában való közreműködés, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Ilyen intézkedés megtétele azokban az esetekben szükséges, amikor a szülők önként nem kívánják igénybe venni a szolgálat segítségét a kiskorúakat is érintő gondjaik megoldásában, de remény van arra, hogy a jegyző által foganatosított hatósági beavatkozással, a kötelező érvényű szabályok betartásának ellenőrzésével sikeres lehet a segítségnyújtás. A jegyző, mint első fokú gyámhatóság hatáskörébe tartózó gyermekvédelmi intézkedés a gyermek ideiglenes elhelyezése is. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ideiglenes elhelyezés csak végső soron történhet gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben. A törvényalkotó következetesen érvényre juttatja azon szemléletét, hogy a gyermek intézményi keretek között történő elhelyezésére kizárólag akkor kerüljön sor, ha egyéb elhelyezési lehetőség (nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülő, más hozzátartozó, illetve személy, nevelőszülő) számára nem adott. Az ideiglenes elhelyezés szükségességéről a gyermekvédelem „harmadik lépcsője”, a városi gyámhivatal dönt. Döntése keretében határoz a gyermek végleges státusáról (átmeneti nevelésbe vétel vagy tartós nevelésbe vétel), valamint a gyermek számára legmegfelelőbb elhelyezésről is. Ezen intézkedéséhez a gyermek egyéni elhelyezési tervét elkészítő Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot hívja segítségül. A „többlépcsős” gyermekvédelmi rendszerünk áttekintését követően világossá válik, hogy a

Gyvt. rendelkezés-sorozatával arra törekszik, hogy a gyermek családjától történő elszakítására csak a legvégsőbb esetben kerüljön/kerülhessen sor. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, elhelyezése több szakember által átgondoltan, a kiskorú számára a legkedvezőbben történjen. A gyermekvédelem akkor tud hatékonnyá válni, ha e három szereplő (gyermekjóléti szolgálat, jegyző, gyámhivatal) egymásra épülve, egymás tevékenységét segítve működik. Bátaszék városában e törekvés megítélésem szerint megvalósulni látszik, a társszervek együttműködése által a munka az eredményesség irányába mutat elmozdulást. A gyermekek jogainak előtérbe kerülése világszerte jelentős szemléletváltozást eredményezett a gyermekekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében. Ezen szemléletváltozás abban foglalható össze, hogy a gyermek immár nem tárgya az őt érintő döntéseknek, hanem olyan legfőbb érdekeltje, akiért az eljárás minden résztvevője fokozott felelősséggel tartozik. Az ENSZ és az Európa Tanács dokumentumaiban a gyermek érdekeinek legmegfelelőbb biztosítása és a szülői felelősség hangsúlyozása lelhető fel. A gyermekkor kezdetétől a felnőtté válásig tartó folyamatban a gyermeket mind a szülőknek, mind a társadalomnak fokozatosan fel kell készítenie az önálló életvitelre. A gyermekvédelmet konkrét és társadalmanként emberjogi, filozófiai, társadalompolitikai és szakmai elvek, ideológiák határozzák meg. A gyermekvédelem bonyolult rendszer, melyet aligha lehet optimálisra tervezni. Kliensei a legnehezebb sorsú gyermekek, akiknek hátrányos helyzetét, kiszolgáltatottságát semmilyen gyermekvédelmi rendszer nem tudja teljes mértékben felszámolni. Ugyanakkor a társadalom szociális érzékenységének, a demokrácia fejlettségének fokmérője az, hogyan bánik a rászoruló gyermekekkel. Minden államnak saját intézményi és jogi keretein belül kell erőfeszítést tennie a gyermekek és családok védelmére, megfelelő életkörülményeik biztosítására. Ezen szabályozás az adott állam életfeltételeit tükrözi. Magyarország új gyermekvédelmi szabályozásának tekintetében megítélésem szerint semmi ok az aggodalomra, hiszen európai normáknak megfelelő demokratikus szemlélete minden szempontból az emberi, illetve gyermeki jogok védelmét helyezi előtérbe, a gyermekek és családok valós szükségleteire fókuszálva hatékonyan szolgálja a védelemre szorulókat. A gyermekes családokkal foglalkozó szakemberek feladata, hogy munkájukat felelősségteljesen végezzék és hozzájáruljanak ahhoz, hogy a gyermekvédelem átalakult rendszere a gyermekek és családok érdekeit szolgálja. A gyermekvédelem átfogó reformja megkezdődött a határidőre elkészített, az Országgyűlés által elfogadott, illetőleg hatályba lépett jogi szabályozással, azonban annak teljes körű kiépítése hosszú távú feladat. A gyermekek védelme terén az átfogó országos és helyi szintű reform megtörtént. Véleményem szerint a Gyvt. az elvárásoknak megfelel, hiszen teljesen új intézményeket, új cselekvési rendszert vezetett be, ugyanakkor átültette azon európai elveket, nemzetközi normákat, amelyek a gyermek jogaival foglalkozó nemzetközi egyezményekben jelentek meg. 4.2.Gyermekjóléti alapellátások - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekek napközbeni ellátása, - gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekjóléti alapellátások nem tartoznak az Sztv. keretein belül szabályozott ellátások körébe, de ezek az alapellátások is a szektor szerves kiegészítő elemeit képezik. 4.2.1. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek, eszközeinek felhasználásával szabályozza a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermekek

veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyhelyzet megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Városunkban ezt a feladatot a Gondozási Központ látja el az 1997. évi XXXI. törvény értelmében, szorosan együttműködve a törvény 17. §.-ában meghatározott szervekkel. (jelzőrendszer) A gyermekjóléti szolgálat működési adatait az 5. számú melléklet tartalmazza. 4.2.2.Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei ellátás A gyermekek napközbeni ellátását a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) szabályozza. A bölcsődék működési feltételeit a 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet tartalmazza. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkozását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetes - 3 éves korú- gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek 3. életévét betöltötte, a bölcsődei gondozási - nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-éig tovább maradhat az intézményben. (1997. XXXI. tv. 42. §-ának (1) bekezdése) A bölcsőde végezheti sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását a gyermek 6 éves koráig. A bölcsődei ellátás keretében a közoktatásról szóló (1993. évi LXXIX. tv.) szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben és nevelésben vehet részt. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával, a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. A városi bölcsőde 10 férőhellyel működik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető a gyermek életkorának megfelelően, különösen bölcsődében, hetes bölcsődésben, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, óvodában, iskolai napköziben. A települési önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekek napközbeni ellátását. Az a települési önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él, köteles bölcsődét működtetniBátaszéken egy bölcsőde működik, melyben 10 gyermek ellátására nyílik lehetőség. Az utóbbi években megnőtt a bölcsődei elhelyezés iránti igény, mely a várakozók számának emelkedését is eredményezte. A felvételre várakozók száma 2005-ig nem volt számottevő, a kihasználtság is optimálisnak tekinthető. A családtámogatás rendszer átalakításával viszont 2006. január 01-jétől megszűnt az anyák GYES megtartása melletti munkavállalásának korlátozása, a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. 2009. évben a GYED-re és a GYES-re vonatkozó változtatások is a családok terheit növelik, a bölcsődei férőhelyek iránt a kereslet ezáltal várhatóan még inkább megnövekszik.

Az intézmény kihasználtsági mutatói

év

teljesített 103,58 % 99,42 % 96,88 % 88,97 % 97,65 %

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

lehetséges 132,28 % 136,81 % 126,00 % 104,15 % 128,24 %

4.3. Gyermekek átmeneti gondozása Ezt az ellátást többféle módon lehet biztosítani: - helyettes szülők segítségével, - gyermekek átmeneti otthonában, - családok átmeneti otthonában. Az átmeneti otthonok fenntartása településünk részére nem kötelezően ellátandó feladat. Bátaszék Város Önkormányzata 2009 novemberében társulási megállapodást kötött Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulással, ami a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására is kiterjed. Az ellátást a szekszárdi Családok Átmeneti Otthona nyújtja.

V.

FEJEZET

5. A SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE 5.Szociális szolgáltatások Elsődleges fókuszcsoportok, amelyekre a szociális szolgáltatások koncentrálódnak:
munkanélküliek,
egyedülálló időskorúak, nyugdíjasok,
többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek,
krízishelyzetben lévők, hajléktalanok. A szociális szolgáltatások rendszere a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat öleli fel. A szociális szolgáltatások rendszere a többnyire testi-lelki állapotuk miatt a munkaerőpiacra belépni nehezen tudó, illetve erre képtelen, a munkaerőpiacról már kikerült, valamint anyagi helyzetüknél fogva is tartósan nehéz helyzetben lévő emberek (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek) lehetséges ápolási, gondozási szükségleteit elégíti ki. Az alapszolgáltatásokat azok számára kell megszervezni, akik otthonukban, saját családjukban is támogathatók. Az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a ( továbbiakban Sztv.) a szociális szolgáltatások megszervezésénél településtípus és településnagyság szerint is tartalmaz kötelező jellegű előírásokat. Minden önkormányzatnak lakosságszám arányában gondoskodnia kell a törvényben előírt alapellátások megszervezéséről és a szakosított ellátásokhoz való hozzájutásról. A személyes gondoskodás magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

Bátaszék városban az alábbi szociális alapszolgáltatások működnek:
étkeztetés,
házi segítségnyújtás,
nappali ellátás
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
családsegítés. Bátaszéken több éve társulási formában történik a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás ellátása. Az ellátási terület 2007. július 01-től kibővült a nappali ellátás, házi segítségnyújtás, valamint 2008. február 01-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásival. A társulásban részt vevő települések, Bátaszék, mint gesztor település, Alsónyék, Alsónána, Báta, Pörböly, Sárpilis és Várdomb községek. Az alapellátások megszervezése során a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapellátást biztosító intézménynek együtt kell működnie az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybe vevő személy szociális ellátása érdekében a települési önkormányzat feladata. Az önkormányzat a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2010.(II.01.) számú rendeletében szabályozza az ellátandó szociális alapellátási feladatok körét és mértékét, valamint szabályozza az igénybevétel módját. A szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását a Gondozási Központ végzi. 5.1. Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások 5.1.1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan, vagy átmenetileg nem képesek biztosítani koruk, illetve egészségi állapotuk miatt. Ezen ellátási formát az önkormányzat minden igényjogosult számára tudja biztosítani. A táblázatból kitűnik, hogy az ellátottak száma évről-évre növekszik. A társadalmi és a gazdasági helyzet átalakulása folytán egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást. Az igénybe vevők között lényegesen több a nő, mint a férfi. A korcsoportos bontásból jól látszik, hogy a legmagasabb számban a 80-89 éves korosztály igényli az étkeztetést, valamint egyre többen kérik az ebéd házhoz szállítását. A szociális étkeztetést ellátása nem történik társulási formában. A táblázatban szereplő adatok a szociálisan étkezők számát mutatják Bátaszéken: Kor/év 14-17 18-39 40-59 60-64 65-69 70-74

2005.

2006.

2007.

2008.

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

3 1 3 2

1 4 1 6 5

4 1 2 2

5 5 8

6 6 1 -

1 5 9 6

4 3 1

2009. nő 1 2 11

férfi

nő

4 2 5 1

3 3 4 10

Kor/év 75-79 80-89 90 felett Összesen

2005. férfi 7 5 21

2006. nő 8 16 3 44

férfi 6 2 1 18

2007. nő 10 18 6 52

férfi 10 23

2008. nő 6 20 4 51

férfi 9 6 23

2009. nő 6 31 51

férfi 7 1 20

nő 11 29 4 64

A táblázat adatai az étkezés formáit mutatják Bátaszéken:

Kor/év

14-17 18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90 felett összesen

2005. helyben lakására fogyasztja szállítják vagy elviszi férfi nő férfi nő

1

2 3

2 1 1 1 2 3 10

Kor/év

14-17 18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90 felett összesen

2 1 3 7 5 18

1 2 5 4 6 13 3 34

2006. helyben lakására fogyasztja szállítják vagy elviszi férfi nő férfi nő

2 1 2 5

1 2 2 5

2008. helyben lakására fogyasztja szállítják vagy elviszi férfi nő férfi nő 1 2 1 3 3 1 1 10 1 9 5 1 1 5 30 2 6 21 45

2 1 2 1 4 2 1 13

4 5 6 8 18 6 47

2007. helyben lakására fogyasztja szállítják vagy elviszi férfi nő férfi nő

3 1 3 7

1 1 4 1 7

3 5 1 7 16

4 5 5 6 20 4 44

2009. helyben lakására fogyasztja szállítják vagy elviszi férfi nő férfi nő

1 1 2 1 5

1 1 1 1 1 1 1 7

3 1 3 1 7 15

2 2 3 9 10 28 3 57

5.1.2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás feladatellátása társulási formában történik 2007. július 01-e óta. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a szociálisan rászoruló időskorú, személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a szociálisan rászoruló pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt, rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, valamint azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükben történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek, önálló életvitelük fenntartásához. A gondozónő segítséget nyújt abban, hogy az ellátást igénylő hozzájusson a szükséglete szerinti fizikai, mentális, szociális ellátáshoz, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően. A segítségnyújtás mindig a gondozott meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével történik.

A házi segítségnyújtás formái: • étkezés és gondozás • csak gondozás A szolgáltatás igénybe vételét megelőzően vizsgálni kell az igénylő gondozási szükségletét, így a segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet nyújtani. tájékozatja A mennyiben az igénylő gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja, az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybe vételének lehetőségéről. A gondozott a házi segítségnyújtás keretében – igény – szerint étkezést is igénybe vehet. A házi segítségnyújtás feladatát Bátaszéken 3 főállású gondozó és két tiszteletdíjas gondozó végzi. A táblázat Bátaszéken a házi segítségnyújtásban résztvevő ellátottak számát mutatja 2005. Kor/év 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90- felett Összesen:

nő

2006. férfi

nő 1

2007. férfi

3

férfi 1 3

3 4

45

9

1 4

2 8 10 23

3 7

3 6 14 2 26

2008.

nő 1 2 12 23 3 4

nő 2 1 1 1 3 15 2 25

1 3 1

2009. férfi

nő 1 2

2

3 1 6

4 7 17 5 36

férfi 2 1 2

6 1 12

A táblázatok a társult települések házi segítségnyújtásában résztvevő ellátottak számát mutatják Alsónyék

Kor/év 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90- felett Összesen:

nő 1

2007. férfi 2

nő

2008. férfi

nő

1

2

1

2 5

3 3 6

1 1 1

3 8

1 1

13

5

12

4

8

2009. férfi 1

2 1 4

Alsónyék községben a házi segítségnyújtás feladatát 1 gondozó látja el napi négy órában. A táblázatból kitűnik, hogy a 80-89 éves korosztályból igénylik legtöbben a szolgáltatást. Az igénybe vevők létszáma évről-évre pár fővel csökken. Báta

Kor/év 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90- felett Összesen:

nő 1 4 8 15

2007. férfi

2 28

2

nő 1 4 2 5 8 1 21

2008. férfi

1 1 2

nő 1 1 4 3 6 1 16

2009. férfi

2 2 4

Bátán a házi segítségnyújtás feladatát két fő gondozó látja el napi nyolc órában. A szolgáltatást igénybe vevő korosztály 2007-ben főleg a 70-74 évesek voltak míg az ezt

köbvető két évben eltolódott a 80-89 éves korcsoport felé. Az ellátottak közül egyre többen igénylik a lelki- mentális segítségnyújtást. Pörböly

Kor/év 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90- felett Összesen:

nő 2

2007. férfi 1

2008. férfi

1

nő

2009. férfi

1 1 2 1 3

1 2 2 7

nő

7

1 2 1 4 1

7

1

Pörböly községben egy fő gondozó napi négy órában biztosítja a szolgáltatást. Az ellátotti létszámban nem történt változás. Az eddigi településekhez hasonlóan a legtöbben a 80-89 évesek igénylik a házi segítségnyújtást. A gondozónő segít az otthoni munkák elvégzésében, a gyógyszerek kiváltásában, adagolásában, segítséget nyújt az étkezéseknél. Sárpilis

Kor/év 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90- felett Összesen:

nő

2007. férfi

3 2 3

1

4

2

12

3

nő

2008. férfi

nő 2 1

2009. férfi 1

1 1 1 2 4

2

1 3 2

3

9

1

Sárpilis községben 1 fő gondozó napi nyolc órában végzi a feladatellátást. A táblázatból látszik, hogy 2008-ban csökkent az igénybe vevők száma, de 2009-ben két fővel nőtt az ellátottak száma. 2009-ben 1 férfi igényelte a szolgáltatást, így az előző évekhez képest csökkent a férfiak száma. A gondozónő segít a napi bevásárlásban, gyógyszerek felíratásában, egészségügyi feladatokat lát el. Várdomb

Kor/év 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90- felett Összesen:

nő 9 1 4 5 5 6 30

2007. férfi 3 1 3 3 4

nő 6 2 2 6 5 9

14

30

2008. férfi 2

2 4 7 1 15

nő 5 2 2 6 5 5 1 26

2009. férfi 1 1 1 4 4 11

Várdombon a házi segítségnyújtás feladatát két főállású és egy tiszteletdíjas gondozó látja el. A főállásban dolgozók közül egy fő napi nyolc órában, 1 fő napi hat órában végzi a tevékenységet. A táblázatból kitűnik, hogy 2007. és 2008. évben az igénybe vevők száma 1 fő eltérést mutat, míg 2009-ben 8 fő csökkenés tapasztalható. A legtöbb ellátott a 80-89 éves korosztályból került ki.

5.1.3. Nappali ellátás Településünkön a nappali ellátás hajléktalan személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget, a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá, megszervezi az ellátottak napközbeni étkezését. Intézményünk rendelkezik pihenésre alkalmas helyiséggel, társalgóval, közlekedő helyiséggel, melegítő konyhával, ebédlővel, fürdőszobával és nemenkénti elkülönített illemhellyel, amelyek mozgáskorlátozottak számára is használhatóak. Az ellátottak éves átlag létszáma 33 fő, az intézmény férőhely kihasználtsága 100%-os. Az Idősek Klubját igénybe vevők éves átlag létszámának alakulása 2005. Kor/év 18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90 felett Összesen:

2006.

2007.

nő 1 4 2

férfi

nő

férfi

10

2 2

7 2 2

2

5 1 5 6 7 1

18

12

25

11

3 3 1

nő 1 2 2 13 3 4

25

2008.

2009.

férfi

nő

férfi

nő

férfi

3 2

4 1 1

4 4 1 1 1 4

2 1 1 1 6 5

4 2 2 4

15

16

15

1 1 1 8

7 5 1 19

3

2007. tavaszán megtörtént a nappali ellátás épületének fizikai akadálymentesítése, utcai parkoló építése, melynek köszönhetően a mozgáskorlátozottak is igénybe tudják venni az intézményi szolgáltatásokat. 5.1.4.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban, a megszokott környezetükben nyújt segítséget a megváltozott egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, esetleg egyedül élő idős embereknek, mozgássérülteknek. A jelzőrendszer előnye, hogy krízis esetén az ellátást igénybevevő számára a nap 24 órájában biztosít kapcsolatot a diszpécser központon keresztül az ügyeletes gondozóval, aki szükség szerint kapcsolatot teremt a krízis helyzetben lévővel, a háziorvosi ügyelettel, a sürgősségi betegellátással, a rendőrséggel, tűzoltósággal. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretein belül biztosítjuk, az ellátott személy segélyhívása esetén, az ügyeletes gondozó, helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap- és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezését. Azonnali intézkedés okául szolgáló probléma alatt, különböző krízis helyzeteket értünk, elsősorban balesetet, pszichés és szomatikus problémákat, és egyéb veszélyhelyzetek elhárítását-megelőzését. Az intézkedés, a közvetlen vészhelyzet elhárításán felül, krízishelyzetből származó olyan tevékenységek körét is magában foglalja, amelyek, a gondozott megszokott életvitelének fenntartását szolgálják.

A szolgáltatás nyújtásának feltétele: A szolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy az igénylők szociálisan rászorultak legyenek, ezért a szolgáltatást igénybevevőnek a szociális rászorultságát vizsgálni kell, az 1993. évi III. törvény 59./A. § (1) bekezdése szerint. Az 1993. évi III. törvény 65. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából, szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente vizsgálja. Jelzőkészüléket az kaphat, aki képes a rendeltetésszerű használatára. A rendszer felépítése és működése (a segítségnyújtás folyamatának leírása) : A rendszer működéséhez szükséges diszpécserközpont a Szivárvány Idősek Otthonában került telepítésre, mivel az intézményben 24 órás szolgálat működik. A szolgáltatás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécser-központ segélyhívás esetén – a segítséget kérő nevének, címének, egyéb elérhetőségének és a jelzett problémának a közlésével – értesíti az ügyeletes gondozót. A szolgáltatást igénybe vevő jelzését a Szivárvány Idősek Otthonának ügyeletes munkatársa fogadja, majd értesíti a Gondozási Központ ügyeletes gondozónőjét, aki a jelzést követően legkésőbb fél órán belül a helyszínre érkezik. A gondozónő a helyszínre érkezést követően megteszi a szükséges intézkedéseket. A gondozónők felszereléséhez mobiltelefon és készenléti táska tartozik. A szolgáltatás zavartalan működését a Gondozási Központ koordinálja. Feladatai közé tartozik: -kapcsolattartás az önkormányzatokkal és a gondozókkal, -találkozók, megbeszélések szervezése a gondozónők számára, - a riasztásokról havi jelentés készítése, -a műszaki problémák megoldása a rendszergazda és a GUARDS Rt. segítségével, -a szolgáltatás biztosítása napi 24 órában. A 24 órás ügyelet során biztosítani tudjuk, hogy a segélyhívás beérkezését követően a lehető legrövidebb időn belül, intézkedés történik a krízishelyzet megszüntetése érdekében. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosított a műszaki rendszer: - a személyi riasztó berendezések, - az átjátszó berendezés, - kijelzős vevő berendezés, - személyhívó kisközpont, - személyi számítógép, ügyeleti szovftverrel. A rendszergazda feladatainak ellátására a Gondozási Központ szerződést kötött. Település Bátaszék Alsónyék Alsónána Báta Pörböly Sárpilis Várdomb Összesen:

Jelzőkészülékek száma 51 db 51 db

5.1.5. Családsegítés A családsegítés – általános és speciális segítő szolgáltatás – olyan személyes szociális ellátási forma, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, illetve krízishelyzetbe került személyek életvezetési képességének megőrzéséhez, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzéséhez, valamint a krízishelyzet megszűntetésének elősegítéséhez. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha családtagjainak ellátása a családsegítés keretében indult és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vétele nélkül – e szolgáltatás keretein belül is biztosíthatóak. Ezen ellátási forma iránti magas igény a családsegítő szolgálatok multifunkcionális segítői szerepére vezethető vissza. A szolgálat az egyének, háztartások számára tanácsadást, információt – krízishelyzetekben – segítséget nyújt, életvezetési, mentális, szociális problémáik megoldása érdekében. A családsegítő szolgálat igénybevételét és ellátási formáit az 4. számú melléklet tartalmazza. A táblázatok adataiból kitűnik, hogy a szolgáltatást igénybevevők közül a gazdasági aktivitás szerint az inaktív kliensek száma a legmagasabb. Elmondható, hogy évről-évre nő az ellátottak, segítségkérők száma, ezáltal a szolgáltatás éves forgalma is növekszik. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái szerint elmondható, hogy leginkább családi-kapcsolati, lelki-mentális, és anyagi problémával keresték meg a családgondozót. Az anyagi problémák aránya a tavalyi évhez képest megkétszereződött. Ez a gazdasági válsággal magyarázható. Nőtt az információ kérés és az ügyintézéshez segítségkérés száma is. Az esetkezelések jellegénél szociális, mentális esetkezelés volt jellemző. 5.2. A településen működő szakosított ellátási forma 5.2.1. Idősek Otthona A „Szivárvány” Idősek Otthona a központhoz közeli csendes környezetben működő megyei fenntartású intézmény, melyet arra a célra építettek, hogy nyugodt, békés otthont teremtsen az ellátásra, gondozásra, ápolásra szoruló idős embereknek. Az otthon azon ritka szociális intézmények, közé tartozik, amelyet arra a célra építettek, amire jelenleg is használják. Egyedi és kifejezetten időskorúaknak tervezett, az ezredforduló műszaki színvonalát képviselő, 4200 m²-es kétszintes épületkomplexum, magas szintű ellátást biztosít száz ember számára. Az épület négy fő része építészetileg nem, de funkcionálisan elkülönül egymástól. Az építési tervezés során kialakításra került egy belső udvar, mely a pihenést, kikapcsolódást szolgálja. Fák, bokrok, padok teszik hangulatossá. A ház építése belső kialakítása során legfontosabb szempont az volt, hogy megfeleljen a bentlakók életkori sajátosságainak, így a folyósok szélessége, a küszöbök mellőzése, a kapaszkodók, beépítése ezt segíti elő. A normál komfortfokozatú gondozási egységben 1-2-3-4 ágyas szobákban van lehetőség a lakók elhelyezésére. A teljes körű ellátásért havonta térítési díjat fizetnek lakók, ami egységes. Az egyéni igényeket elégítik ki a szintenként kialakított teakonyhák, mosó-vasaló helyiségek. A társalgók lehetővé teszik a közös beszélgetések, szabadidős programok eltöltését. Az emeleten 400 kötetes könyvtár található. Gondozási egységek: A lakók ellátása két gondozási egységben valósul meg. A kiemelt gondozási egységben a beköltöző lakó egyszeri hozzájárulást fizet, mely az élete végéig tartó kizárólagos használati jogát biztosítja, de a lakrészek nem örökölhetők.

A kétágyas lakrész 20 m², melyet egy személy is használatba vehet. A lakrészekben kialakításra került egy kisebb előszoba beépített szekrényekkel, fürdőszoba, és a szobából kilépve egy erkély. Az egyágyas lakrész 12 m². A beköltöző lakók igényük szerint rendezhetik be a lakrészüket, de szükség szerint az intézmény is biztosít bútorzatot. A normál gondozási egységben 1-2-3-4 ágyas szobákban 50 fő ellátása biztosított. Ezen a részlegen a vizes blokk közös használatára van lehetőség. A teljes ellátásért havonta térítési díjat fizetnek a lakók. Az egyéni igényeket elégíti ki a szintenként kialakított jól felszerelt teakonyhák és a mosó-vasaló helyiségek. A folyosóból kiszélesedő társalgók (az emeleten kettő, a földszinten három) 10-15 lakó tartózkodását teszi lehetővé, ahol Tv-t nézhetnek, beszélgethetnek. Az emeleten 600 darabos könyvtár található, amelyet az otthon egyik lakója működtet. A teljes ellátás keretén belül 24 órás nővér szolgálat és állandó orvosi ellátás áll a lakók rendelkezésére. A hét meghatározott időpontjaiban az otthon orvosi rendelőjében fogadja az orvos az arra rászoruló betegeket. Szolgáltatások: Az egészség megőrzése érdekében egyéni és közös tornákra nyílik lehetőség a kondicionáló gépekkel felszerelt tornateremben. A lakók igényük szerint használhatják a szaunát is. Az intézményben mosoda szolgálat működik, automatavezérlésű gépsorral. Itt mossák, vasalják a lakók saját jelzéssel ellátott ruháit. A ház különleges kialakítású étterme, galériás, vörösfenyő gerendával díszített helyiség. Háromszori étkezést biztosítanak, igény szerint gyógy- élelmezéssel. Szolgáltatásaik között szerepelnek a fizikoterápiás kezelések, pedikűr-manikűr, fodrászat. A lakók vendégeinek elhelyezésére vendégszobákban nyílik lehetőség. A hitélet gyakorlását meghitt környezetben biztosítják, a galérián kialakított imaszobában. Szabadidő eltöltés, foglalkoztatás: Az otthonban dolgozó mentálhigiénés csoport legfőbb célja, olyan családias légkör kialakítása, amely segít a lakók belső békéjének megteremtésében, egyéni sorsuk elfogadásában. A házon belül az igényekhez igazodó klubok, kis és nagy csoportos foglalkozások működnek Rendszeresen szervezett előadások, meghívott művészek, írók színesítik a mindennapokat. Kapcsolatot tartanak más intézményekkel, közös programokat, kirándulásokat szerveznek. Az intézményi elhelyezési kérelmek száma folyamatosan nő, ebből is látszik, hogy társadalmunk idősödik, ami azt vonja maga után, hogy bővíteni kellene az idősek ellátásával kapcsolatos intézményi hálót. Az intézmény kihasználtsága 100%-os, szinte állandó létszámmal működik. Nincsenek üresen álló férőhelyek, folyamatos az otthonba történő elhelyezésre várakozók számának elhelyezése. 2005-2009-es évek között az otthonban lakók közül, legtöbben 2007-ben (26 fő) és 2008ban (28 fő) hunytak el A nemek arányát figyelembe véve, a nők magasabb számban élnek az otthonban. A várakozók között, több kérelmet nyújtanak be nők, mint férfiak (ez magyarázható azzal, hogy a nők várható élettartama magasabb, minta férfiaké).

Térítési Díjak 2005.-2009. év között Normál Kiemelt 48.900 Ft/hó 48.900 Ft/hó 66300 Ft/hó 66.300 Ft/hó 69.000 Ft/hó 69.000 Ft/hó 75.900 Ft/hó 85.500 Ft/hó 79.500 Ft/hó 89.400 Ft/hó

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

2005 és 2007 között a normál és a kiemelt térítési díjak között nem volt különbség. 2008-tól közel 10.000 forinttal magasabb összeget kell fizetniük a kiemelt gondozási egységben lakóknak. A térítési díjak évről évre, folyamatosan nőnek. A legmagasabb emelkedés 2006-ban volt, 17.400 forinttal nőtt a térítési díj összege az előző évhez képest.

VI.

FEJEZET

6. Egészségügy 6.1. Házi orvosi ellátás A város szociális helyzetéből, valamint egyéb más tényezőkből eredően a lakosság egészségi állapota, valamint egészségügyi helyzete az utóbbi években folyamatosan romlott. Ezt a tényt felismerve az önkormányzat jelentős anyagi és emberi erőforrást biztosított az egészségügyi alapellátás fejlesztésére. Városunkban jelenleg 4 felnőtt házi orvosi és 1 gyermekorvosi körzet mellett az otthoni szakápolási szolgálat, valamint a fizioterápiás kezelés is igen magas színvonalon működik. A táblázat a háziorvosi körzetek betegforgalmát mutatja:

Év

2005 2006 2007 2008 Betege Beteg Beteg Beteg Beteg Beteg Betege Beteg k forgalo ek forgalo száma forgalo k forgalo száma m szám m m száma m a 1785 18644 1798 17753 1721 11758 1694 12024 I. körzet 20195 2121 20529 2047 11707 2052 11982 II. körzet 2130 1690 15327 1692 15566 1584 13165 1590 13712 III. körzet 1608 12150 1684 15921 1690 11767 1720 11985 IV. körzet 1002 10358 1239 10558 1215 10260 1234 10115 gyermek orvos

2009 Betege Beteg k forgalo száma m 1500 2050 1686

9600 14800 15245

1620

14620

1217

11633

III. körzet orvosa Bátaszék mellett Alsónyék és Pörböly településeken lát el házi orvosi teendőket, ezért az itt megjelenő mutató számok halmozott adatokat tartalmaznak. 6.2. Fizioterápiás ellátás - Településünkön 2001 szeptember 01-től vállalkozás formájában működik a fizioterápiás szolgáltatás, amit a korábbi időszakban a helyi önkormányzat működtetett.

Fizioterápiás ellátások

Év/Megnevezés 2007. Alsónyék 2008. Alsónyék 2009. Alsónyék 2007. Bátaszék 2008. Bátaszék 2009. Bátaszék

Betegek száma 67 86 80 470 619 537

Kezelések száma 1323 1724 1702 8187 9413 8363

Fizioterápiás szolgáltatások: -

ultrahang TENS iontoforézis szelektívingeráram Kowalschik Dia-dinamic Evolite- infralámpa

6.3. Otthoni szakápolási szolgálat: A szolgálat 11 településen működik (telephely Bátaszék, és annak vonzáskörzete: Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Decs, Kövesd pszt., Lajvér pszt., Mórágy (Kismórágy), Pörböly, Sárpilis, Várdomb). Település Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Pörböly Várdomb Sárpilis

2006 8 12 17 68 3 10 9

2007 9 14 21 72 5 14 13

2008 17 7 15 117 29 84 13

2009 21 18 31 119 27 94 15

A szakápolást a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelő orvosának rendelésére (ill. intézeti vagy szakorvos által elrendelt, de kérheti a beteg vagy a hozzátartozó is) szakképzett ápoló által végzett tevékenység, amelyet a Társadalom Biztosító finanszíroz. Szakápolás keretében nyújtott feladatok: - szondatáplálás, tracheális kanüllel élő beteg ellátása, - katéteres beteg ellátása (hólyagöblítés) - intravénás folyadékpótlás - baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok - műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztómaterápia, drén kezelés stb. - felfekvések, fekélyek, krónikus sebek ellátása - gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának megtanítása - beteg mobilizálása (aktív és passzív mozgatása) - tartós fájdalomcsillapítás - haldokló beteg ellátása A szakápolás a jelenlegi modern egészségügyi ellátás minden igényét kielégítő eszközállománnyal és műszerezettséggel rendelkezik.

VII.

FEJEZET

7. Együttműködési keretek A képviselő-testület a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, mely évente legalább egy alkalommal ülésezik. 7.1. A Kerekasztal tagjai -

Szociális Bizottság elnöke és elnökhelyettese, polgármester, Gondozási Központ vezetője, Nappali ellátás vezető gondozója, „Szivárvány” Idősek Otthona igazgatója vagy megbízottja, vállalkozó háziorvosok megbízottja, körzeti védőnők megbízottja, polgármesteri hivatal megbízott szociálpolitikai ügyintézője, a hivatal szociális és igazgatási csoportvezetője

7.2. Külső kapcsolatok, együttműködési megállapodás alapján -

-

-

Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulás - a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek nappali ellátása Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás - közösségi pszichiátriai ellátás, utcai szociális munka, gyermekek átmeneti otthona, Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás – házi segítséggyújtás, nappali ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás Magyar Kolping Szövetség – Támogató szolgálat Sárpilis Óvoda, Általános Iskola Báta Általános Iskola

7.3. Civil szervezetekkel való kapcsolatok • • • • • •

Kék Madár Alapítvány Rév Szenvedélybetegeket Ellátó Karitas Szervezet Esélyek Háza Mentálhigiénés Műhely „Nyugdíjas Klub” Kultúránkért és Létünkért Egyesület – Roma Civilház

VIII.

FEJEZET

8. A jövőkép meghatározása • • • • • •

a fejlesztések kiindulópontja, mely meghatározza, hova szeretnénk eljutni a jogszabályi feltételrendszer teljesítése az ellátási kötelezettségek teljesítése a tervbe vett szakmai fejlesztési programok megvalósítása az intézményrendszer működőképességének megőrzése az intézmények nyújtotta szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése

A fejlesztéseknek egyszerre kell az idősek ellátásának növekvő igényeit szolgálni, valamint a szociális ellátórendszeren belül más célcsoportok ellátását hangsúlyosabbá tenni. 8.1. Javaslat Hangsúlyozni kell, hogy a szociális segítségnyújtás célkitűzéseinek eléréséhez egyaránt szükséges a pénzbeli támogatások, a természetbeni ellátások és a szociális szolgáltatások megfelelő színvonalú és összehangolt működtetése. Kizárólag segélyezéssel vagy természetbeni támogatásokkal azonban nem érhetőek el a kívánatos célok, a pénzbeli segítség önmagában nem elégséges eszköz az egyén problémájának megoldására, társadalmi integrációjának elősegítésére. Minél fontosabb szociálpolitikai funkciónak tekintjük a nehéz élethelyzetben lévő emberek segítését, a megváltozott társadalmi körülményekhez és/vagy a megváltozott élethelyzetekhez való alkalmazkodás támogatását, a hatékony szociális védelem biztosítását, annál komolyabban kell venni a szolgáltatási szektor és az ott folyó szociális munka jelentőségét, és az ezen a területen szükséges fejlesztések megvalósítását.

IX. F E J E Z E T 9. Feladatok, fejlesztési irányok és a várható eredmények a szolgáltatások biztosítása során

Bátaszéken a szociális védelmi rendszer keretei a korábbi években már kiépültek, minden esetben igazodtak a szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény elvárásaihoz. Településünkön is fel kell készülni a magyarországi demográfiai változások helyi hatásaira:
- Nő az átlagéletkor, így egyre nő az idősek aránya a lakosságon belül.
-A fiatalabb korosztálynak egyre kevesebb a lehetősége, hogy saját idősebb, egyéb rászoruló hozzátartozóiról gondoskodjon.
Az idősekre irányuló szociális ellátás kiépítésével az egészségügy vállára nehezedő terhek csökkenthetők.
A házi segítségnyújtási szolgáltatás kihasználása még nem teljes. Tevékenységünk megismertetése és elfogadtatása érdekében további lépéseket kell tennünk, elégedettségi vizsgálatokat kell végezni. A normatív állami támogatás csökkenése esetén is szükséges a már meglévő ellátások megfelelő színvonalú fenntartása.

A civil szervezetek fokozottabb bevonása a szociális tevékenységekbe Szociális kerekasztal működtetése Az akadálymentesítés terén folyamatos fejlesztések, az Önkormányzat megragad minden pályázati lehetőséget a továbblépés érdekében. A szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei: 1.)..A felnőtt és gyermekétkeztetésben, az egészséges táplálkozás megvalósítása érdekében, valamint a különböző egészségügyi problémákban szenvedők részére, a diétás menü bevezetése. Határidő: 2011. december 31. 2.) A szociális szolgáltatások igényeihez igazodó gépjármű beszerzése. Határidő: pályázati forrás esetén folyamatos 3.) Egészségügyi gyógykomplexum létrehozása. Határidő: pályázati forrás esetén. 4.) A szükségletek felmérése, a családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásához a társult települések tekintetében is indokolt, mivel az igények csak Bátaszék viszonylatában ismeretesek. Határidő: pályázati forrás esetén 5.) Jogi segítségnyújtás és pszichológiai tanácsadás bevezetése Határidő: forrás esetén 6.) Pályázatok figyelése Határidő: Folyamatos 7.) A Szivárvány Idősek Otthonában az infundálási lehetőség biztosítása, valamint az egészségügyi beavatkozás elvégzéséhez szükséges eszközök beszerzése. Határidő: 2011. december 31.

Forrásteremtés: - az EU-s pályázatok lehetőségeinek kihasználása - egy feladatellátást segítő és szolgáló pályázatok Városunk szociális ellátó rendszerének kiépítése folyamatban van, igazodva a lakosság igényeihez és a törvény által előírtakhoz. A szolgáltatásban dolgozó alkalmazottak létszáma és szakképzettsége a jelenlegi igényeknek megfelelő.

A fejlesztések során az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni: 1.) A jogi szabályozás szerinti követelmények minimum szintjének biztosítása. 2.) A lakosság által igényelt szolgáltatások minőségének növelése (szükségletek folyamatos figyelemmel kísérése, és ezen szükségletekre épülő szolgáltatások bevezetése). 3.) A szolgáltatások minőségi ellátása érdekében a mindenkori jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

4.) Törekedni kell a szolgáltatások színvonalának javítására: -

szakemberek képzésére, a differenciált ellátás mellett a szolgáltatások átjárhatóságának biztosítására

5.) A meglévő intézményrendszer finanszírozásának, fenntarthatóságának biztosítása figyelembe véve a lakosság társadalmi, gazdasági helyzetét /fizetőképes kereslet/. 6.) Az ellátottak esélyegyenlőségének megteremtése, különösen: -

a foglalkoztatásból kívül rekedtek, a lakhatásukban veszélyeztetettek, valamint a hajléktalanok a szociálisan hátrányos helyzetűek a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek, a tartósan egészségkárosodottak, valamint a fogyatékkal élők tekintetében.

Amennyiben a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott fejlesztések megvalósulnak, a felsorolt szempontok figyelembevételével a város szociális ellátórendszere ki fogja elégíteni a helyi szükségleteket.

Összefoglalás Az ellátásokat igénybe vevőkkel történő beszélgetések általános tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze: • A személyes szociális szolgáltatások működésével az érintettek elégedettek. • A különböző szolgáltatásokról, támogatási formákról nagy vonalakban tájékozottak az érintettek, de tartalmilag csak azokat az ellátási formákat ismerik, amelyeket igénybe is vesznek. • Általános jellegzetesség a tájékoztatás hiányosságaira való utalás, az ellátottak úgy látják, hogy az önkormányzat és a lakosság közötti rendszeres kommunikáció segítené a szolgáltatások és a szükségletek összehangolását. Ugyancsak a tájékoztatás javítását szolgálná egy információs telefonvonal működtetése, illetve információs füzetek terjesztése. • A segélyezés formáival a megkérdezettek általában elégedettek, problémaként jelzik az ügyintézés és az adminisztráció bonyolultságát, időigényességét, valamint az ügyintézés önkormányzati feltételeit. • Többen javasolják a Védőnői Szolgálat és az Orvosi Rendelő akadálymentesítését. • A kisgyerekes családok több gyerekprogramot, játéklehetőséget tartanak szükségesnek. Fontosnak tartanák a bölcsődei férőhelyek számának növelését. A szociális szolgáltatásokban dolgozók javaslatai: •

A városban nem megoldott a pszichiátriai problémákkal küzdő gyerekek helyzete. A rendelkezésre álló ellátások Szekszárdon érhetőek el, szükségesnek tartanák a pszichológusi ellátás megszervezését. • Fontosnak tartanák olyan szakmai fórumok folyamatos működését, amely a város szolgáltatásai közötti kommunikációt erősítené, valamint annak biztosítását, hogy ezek a rendezvények előre tervezhetőek legyenek. • Ugyancsak általános észrevétel, hogy a szolgáltatásokban növelni kell a speciális szakképesítéssel rendelkezők arányát. A fenntartó célja, hogy a szolgáltatások minél szélesebb körben, minél változatosabb formában tegyék lehetővé az idősek és a szociális ellátást igénylők személyes szükségleteinek kielégítését.

A szociális ellátási koncepció akkor tölti be szerepét, ha a szociális kerekasztal résztvevői alkotó módon segítik a tervek megvalósítását, a célkitűzéseit. A Koncepció felülvizsgálataként összegezhető, hogy az Önkormányzat a szociális juttatások folyamatos biztosításával, a szociális intézmények fenntartásával és működtetésével elérhetővé tette a város lakossága számára a szociális szolgáltatásokat.

B á t a s z é k , 2010.november 15.

Borosné Simon Zsuzsanna intézményvezető

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Lakásfenntartási támogatás 2005. év Bátaszék Lakásfenntartási Támogatás

Támogatásban részesített Támogatási esetek Felhasznált összeg személyek (E Ft, kerekítve) Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni

Normatív alapon nyújtott Méltányossági alapon nyújtott

34

143

34

143

2169

3872

0

0

0

0

0

0

Ebből fűtési szezonra megállapítva Adósságcsökkentési támogatás okán megállapított Összesen 177

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

34

143

34

143

2169

3872

2006.év Bátaszék Lakásfenntartási Támogatás

Támogatásban részesített személyek Összese Pénzb Természetb n eli eni

Normatív alapon nyújtott Ebből fűtési szezonra megállapítva Méltányossági alapon nyújtott Ebből fűtési szezonra megállapítva Adósságcsökkent ési támogatás okán megállapított Összesen: 69

Támogatási esetek

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve) Pénzbeli Természetbe Pénzbeli Természetbeni ni

69

0

69

0

1890

0

3

0

3

0

22

0

0

0

0

0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

69

0

69

0

1912

0

2007. év Bátaszék Lakásfenntartási Támogatás

Normatív alapon nyújtott

Támogatásban részesített Támogatási esetek Felhasznált összeg személyek (E Ft, kerekítve) Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni 16

118

183

1651

804

7601

Méltányossági alapon nyújtott

5

0

19

0

35

0

Ebből fűtési szezonra megállapítva Adósságcsökkentési támogatás okán megállapított Összesen: 139

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

21

118

202

1651

839

7601

2008. év Bátaszék Lakásfenntartási Támogatás

Támogatásban részesített személyek

Támogatási esetek

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Normatív alapon nyújtott

18

84

173

829

762

6001

Méltányossági alapon nyújtott

6

0

53

0

147

0

Ebből fűtési szezonra megállapítva

0

0

0

0

0

0

Adósságcsökkentési támogatás okán megállapított

0

0

0

0

0

0

24

84

226

829

909

6001

Összesen:

108

2009. év Bátaszék Lakásfenntartási Támogatás

Támogatásban részesített személyek

Támogatási esetek

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Normatív alapon nyújtott Méltányossági alapon nyújtott

125

14

111

0

0

780

5640

8

8

0

0

0

170

0

0

0

0

0

0

0

22

111

0

0

950

5640

Adósságcsökkentési támogatás okán megállapított Összesen: 133

2.számú táblázat Átmeneti segélyezés

Bátaszék Átmeneti segélyezés 2005.

Támogatásban részesített személyek száma

Támogatási esetek száma

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor részesült segélyben Négyszer részesült segélyben Ötször részesült segélyben Hatszor vagy többször részesült segélyben Havi rendszerességgel részesült segélyben Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben Összesen

Bátaszék Átmeneti segélyezés 2006.

184

148

0

148

0

1486

0

25

0

50

0

430

0

6

0

18

0

130

0

5

0

20

0

133

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

184

0

236

0

2179

0

Támogatásban részesített személyek

Támogatási esetek

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Össze Pénzbe Természetbe Pénzbeli Természetbe Pénzbeli Természetbeni sen li ni ni Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor részesült segélyben Négyszer részesült segélyben Ötször részesült segélyben Hatszor vagy többször részesült

154

0

154

0

1442

0

33

0

66

0

534

0

33

0

255

0

0 11

4

0

16

0

100

0

1 1

0 0

5 6

0 0

42 46

0 0

segélyben Havi rendszerességge l részesült segélyben Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben Összesen

Bátaszék Átmeneti segélyezés 2007.

514

0

0

0

0

0

0

15

0

15

0

540

0

219

0

295

0

2959

0

Támogatásban részesített személyek száma

Támogatási esetek száma

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor vagy többször részesült segélyben Havi rendszerességgel részesült segélyben Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben Összesen

Bátaszék Átmeneti segélyezés 2008.

169

127

0

127

0

931

0

20

0

40

0

220

0

17

0

54

0

432

0

0

0

0

0

0

0

5

0

5

0

220

0

169

0

226

0

1803

0

Támogatásban részesített személyek száma

Támogatási esetek száma

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor vagy többször részesült segélyben Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben Összesen

199

162

0

162

0

886

0

27

0

54

0

445

0

9

0

32

0

225

0

1

0

1

0

40

0

199

0

249

0

1596

0

Bátaszék Átmeneti segélyezés 2009.

Támogatásban részesített személyek száma

Támogatási esetek száma

Felhasznált összeg (E Ft, kerekítve)

Összesen Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Pénzbeli Természetbeni Egyszer részesült segélyben Kétszer részesült segélyben Háromszor vagy többször részesült segélyben Havi rendszerességgel részesült segélyben Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben Összesen

197

144

0

144

0

1358

0

27

0

54

0

602

0

22

0

76

0

770

0

0

0

0

0

0

0

4

0

4

0

190

0

197

0

278

0

2920

0

3. számú melléklet Rendszeres szociális segélyben és rendelkezési állási támogatásban részesülő személyek megoszlása Bátaszéken és a társult településeken. Báta Rendszeres szociális segély

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 170 126 166 148 20

Rendelkezésre állási támogatás

Sárpilis

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Rendelkezésre állási támogatásban részesült személyek száma Rendszeres szociális segélyezettek száma

2005. Várdomb Rendszeres szociális segély Rendelkezé sre állási támogatás

21

-

139

32

34

29

30

37

32

34

29

30

37

2006.

2007.

2008.

2009.

Pörböl Várdomb Pörböl Várdomb Pörböl Várdomb Pörböl Várdomb Pörböl y y y y y 7 19 10 16 8 12 8 2 3

-

-

-

Alsónána Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma

Férfi Nő

Ebből:

18-29 év 30-44 év 45-61 év 18-29 év 30-44 év 45-61 év Összesen: Egészségkárosodott 18-29 év 30-44 év 45-61 év Nem foglalkoztatott 18-29 év 30-44 év 45-61 év Támogatott álláskereső 18-29 év 30-44 év 45-61 év

-

-

-

-

2005.

2006.

2007.

2008.

1 2 3 7 1 12

3 6 4 2 4 2 21

4 4 3 5 4 2 22

1 5 4 6 10 1 27

-

-

-

0 0 0

1 7 4

5 10 6

-

7 15 5

0 0 0

0 0 0

-

0 0 0

17

6

Alsónána Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma 2009.

18-29 év

30-44 év

45-61 év

Férfi

3

4

5

Nő Összesen: 21

4 7

1 5

4 9

0

0

1

0 0 0

0 0 0

0 0 1 0

0

0

0

7

5

8

Rendszeres szociális segély Egészségkárosodott Nem foglalkoztatott 55 év feletti 14 éven aluli gyermeket nevel Támogatott álláskereső Rendelkezésre állási támogatás

Ebből:

Bátaszék Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma

Férfi Nő

Ebből:

2005.

2006.

2007.

2008.

25 17 23 16 42 28 151

15 13 9 15 50 19 121

17 12 19 19 35 26 128

9 10 22 21 28 32 122

1 2 1

1 0 0

2 1 1

1 2 1

40 57 50

0 0 0

34 46 44

24 32 52

0 0 0

0 0 0

0 0 0

5 4 1

18-29 év

30-44 év

45-61 év

Férfi

8

12

38

Nő Összesen: 132

10 18

28 40

36 74

0

3

18

0 0 0

3 0 0

1 0 17 0

18-29 év 30-44 év 45-61 év 18-29 év 30-44 év 45-61 év Összesen: Egészségkárosodott 18-29 év 30-44 év 45-61 év Nem foglalkoztatott 18-29 év 30-44 év 45-61 év Támogatott álláskereső 18-29 év 30-44 év 45-61 év

Bátaszék Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma 2009.

Ebből:

Rendszeres szociális segély Egészségkárosodott Nem foglalkoztatott 55 év feletti 14 éven aluli

gyermeket nevel Támogatott álláskereső Rendelkezésre állási támogatás

0

0

0

18

37

56

Alsónyék Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma

2005

2006

2007

2008

18-29 év 30-44 év Férfi 45-61 év Nő 18-29 év 30-44 év 45-61 év Összesen: Egészségkárosodott 18-29 év 30-44 év 45-61 év Nem foglalkoztatott 18-29 év Ebből: 30-44 év 45-61 év Támogatott álláskereső 18-29 év 30-44 év 45-61 év

1 2 3 2 3 3 14

3 2 2 1 3 5 16

0 3 2 1 7 3 16

3 1 3 3 4 4 18

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

3 5 6

4 5 7

1 10 5

6 5 7

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Alsónyék Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma 2009.

18-29 év

30-44 év

Férfi

4

1

2

Nő Összesen: 18

1 5

6 7

4 6

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

5

7

6

Ebből:

Rendszeres szociális segély Egészségkárosodott Nem foglalkoztatott 55 év feletti 14 éven aluli gyermeket nevel Támogatott álláskereső Rendelkezésre állási támogatás

45-61 év

4. számú melléklet Kimutatás a családsegítő szolgálatok működési adatairól Bátaszék Éves forgalom: /fő/ I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/ Ebből:

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás következménye h., ügyintézéshez segítségkérés

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás k., egyéb II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

/fő/

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év 678 811 896 915 939 87 114 160 107 145 87 18 9 11 3 16 4 3

114 10 14 11 3 31 8 5

160 14 18 17 7 36 9 6

915 40 45 181 15 250 5 26

939 78 17 88 22 278 107 75

13

16

21

167

178

7

16

26 6

78

96

506 506

511 511

580 580

108 574 574

602 602

77 26 51

110 34 76

160 66 94

154 56 98

145 75 56 14

Alsónána

Éves forgalom: /fő/ I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év 7 41 27 58 28 7 41 27 27 28 11

41

27

58

75

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás következménye h., ügyintézéshez segítségkérés

3 4 1 3 -

2 -

5 -

7 36 4 1 1

6 15 21 1 9 10 4

-

16

15

4

3

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás

-

23

7

k., egyéb II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

21 21 -

41 41 -

27 27 27 15 7 -

Ebből:

/fő/

-

6 5 58 58 58 57 1 -

28 28 28 23 4 1

Alsónyék 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év Éves forgalom: /fő/ 12 11 12 16 32 I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: 12 2 4 5 7 Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/ 12 2 4 16 32 Ebből:

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás következménye h., ügyintézéshez segítségkérés

6 1 2 1 1 -

2 1

1 2

1 2 1

7 1 4 7

1

-

1

2

4

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás

-

1

-

5 -

9 -

k., egyéb II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

15 15 -

11 11 1 -

12 12

5 16 16 16 6 10 -

32 32 32 22 10

/fő/

5 1 4 -

Báta 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év Éves forgalom: /fő/ 13 65 4 53 181 I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: 13 14 4 20 42 Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/ 13 14 4 53 181 Ebből:

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás következménye h., ügyintézéshez segítségkérés

4 3 2 1 3 -

3 2 1 1 1 -

-

9 5 7 3 9 2

12 9 7 4 18 62 13

-

3

2

8

31

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás

-

3 -

2 -

10 -

25 -

k., egyéb II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

24 24 -

65 65 65 65 -

10 10 4 4 -

53 53 53 50 3 -

42 42 59 42 7 10

/fő/

Pörböly

Éves forgalom: /fő/ I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év 10 27 4 9 13 10 27 4 9 8 10

27

4

12

13

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás következménye h., ügyintézéshez segítségkérés

1 3 3 -

1 -

2 1 1 -

1 4 2 4

3 2 2 3

2

-

-

1

-

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás

1

26 -

-

-

3 -

k., II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

10 10 -

27 27 -

4 4 4 4

12 12 9 9 9 -

13 13 8 8 -

Ebből:

/fő/

-

Sárpilis 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év Éves forgalom: /fő/ 5 14 5 16 16 I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: 5 5 5 8 9 Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/ 5 5 5 16 16 Ebből:

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás következménye h., ügyintézéshez segítségkérés

2 1 2 -

2 1 2 -

1 3 1 -

5 4 3 4

6 2 3 4 1

-

-

-

-

-

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás

-

-

-

-

-

k., egyéb II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

14 14 -

14 14 -

16 16 10 10 -

16 16 16 16 -

16 16 16 15 1 -

/fő/

Várdomb

Éves forgalom: /fő/ I. Szolgáltatás igénybevevők száma összesen: Esetek száma a hozott probléma típusa szerint: /összesen/

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év 21 55 12 36 47 21 21 12 15 17 21

21

12

36

47

a., életviteli b., családi-kapcsolati c., lelki-mentális d., gyermeknevelési e., anyagi f., foglalkoztatással kapcsolatos g., egészségkárosodás

7 12 1 -

1 10 9 -

2 6 1 -

6 2 5 4 1 3 3

11 3 15 4 8

h., ügyintézéshez segítségkérés

-

-

3

6

3

i., információ kérés j., családon belüli bántalmazás

1

1 -

-

6 -

3 -

k., II. A családsegítő esetkezelések jellege összesen: Ebből: - szociális mentális esetkezelés - pszichológiai esetkezelés - jogi esetkezelés III. Egyéb szolgáltató tevékenység: a., szolgáltatások közvetítése és nyújtása b., dologi javak közvetítése, nyújtása c., beilleszkedési program

31 31 1 1 -

21 21 -

26 26 60 60 -

36 36 36 36 -

41 41 41 38 2 1

Ebből:

/fő/

5. számú melléklet Kimutatás a gyermekjóléti szolgáltatások működési adatairól Bátaszék 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év.

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő)

137

132

132

146

100

Ebből: - alapellátásban történő gondozás

118

86

105

113

65

19

26

27

33

34

1

-

-

1

1081

1415

- védelembe vétel - utógondozás II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás

951

1219

1205

110

74

108

71

216

107

115

137

120

125

- tanácsadások

203

275

318

157

36

-segítő beszélgetés

260

416

390

405

- családlátogatás

147

174

418

145

89

43

6

2

3

3

6

5

7

12

1

1

12

1

-

-

1

23

19

198

33

-

-

-

-

-

12

12

12

12

12

15

-

2

4

-

-

-

-

1

1066

1079

1534

1363

- egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés

- közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

34

-átmeneti nevelésbe vétel - örökbefogadással kapcsolatos intézkedések - konfliktuskezelés - kapcsolattartási ügyelet - eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival -

eset megbeszélések esetkonferencián

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/

1129

228

1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

132

244

252

143

278

2. gyermeknevelési

123

196

206

515

417

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

36

11

21

16

10

4. magatartászavar, teljesítményzavar

48

56

63

60

87

5. családi konfliktus

117

112

122

165

228

6. szülők vagy család életvitele

349

328

345

541

186

7. szülői elhanyagolás

152

82

97

77

134

8. családon belüli bántalmazás

13

3

5

14

2

9. fogyatékosság, retardáció

34

7

11

2

1

10. szenvedélybetegség

62

36

7

1

20

Bátaszék Gyermekjóléti Szolgálat munkájára elmondható, hogy a gazdasági váltságot követően sok szülő veszítette el munkahelyét ezért, a 2008 és 2009.-es évben a szülők életvitele romlott, és nőtt a gyermekek nagyfokú elhanyagolása. A 2009.-es évben 12 gyermek esetében került sor a családból való kiemelésre. A gyermekek esetében elmondható, hogy sok a magatartás zavaros gyermek, és nagyon nagy számban fordul elő az igazolatlan iskolai hiányzás is. Alsónána Község 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év.

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő)

11

10

10

13

6

Ebből: - alapellátásban történő gondozás

8

10

10

13

6

- védelembe vétel

3

-

-

-

-

- utógondozás

-

-

-

-

-

27

133

114

162

9

30

28

30

18

-

6

2

5

12

- tanácsadások

2

17

8

13

22

-segítő beszélgetés

5

33

30

45

40

- családlátogatás

8

35

32

15

10

- közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-átmeneti nevelésbe vétel

-

-

-

-

-

- örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

-

-

-

-

-

- konfliktuskezelés

-

-

-

12

-

-

-

-

-

- eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival

-

12

12

12

12

-

eset megbeszélések esetkonferencián

3

-

-

2

-

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása

-

-

-

-

-

II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás - egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés

- kapcsolattartási ügyelet

102

-

-

egyéb

-

-

-

28

-

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/

22

29

20

126

102

1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

2

4

1

-

12

2. gyermeknevelési

6

6

8

12

22

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

-

-

-

-

2

4. magatartászavar, teljesítményzavar

3

3

5

56

8

5. családi konfliktus

11

4

2

23

16

6. szülők vagy család életvitele

9

12

3

32

39

7. szülői elhanyagolás

2

-

-

2

2

8. családon belüli bántalmazás

-

-

1

1

-

9. fogyatékosság, retardáció

-

-

-

-

-

10. szenvedélybetegség

-

-

-

-

1

2005. év 6

2006. év 10

2007. év 10

2008. év 19

2009. év. 20

5

10

10

18

20

1

-

-

1

-

Alsónyék Község

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő) Ebből: - alapellátásban történő gondozás - védelembe vétel - utógondozás II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás

-

-

-

-

35

50

53

339

4

8

8

65

38

-

-

30

11

- egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés

166

- tanácsadások

7

6

7

20

15

-segítő beszélgetés

8

11

12

65

26

- családlátogatás

15

10

9

40

46

- közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

-átmeneti nevelésbe vétel

-

-

-

1

-

- örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

-

-

-

-

-

- konfliktuskezelés

-

3

4

-

14

-

-

-

-

-

-

12

12

12

12

- kapcsolattartási ügyelet - eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival

-

eset megbeszélések esetkonferencián

1

-

-

1

-

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása

-

-

-

-

16

-

egyéb

-

-

-

104

-

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/

10

38

34

189

157

1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

3

14

11

48

26

2. gyermeknevelési

3

9

9

36

24

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

-

-

-

1

2

4. magatartászavar, teljesítményzavar

1

12

10

36

10

5. családi konfliktus

-

2

3

9

6

6. szülők vagy család életvitele

3

1

1

57

18

7. szülői elhanyagolás

-

-

-

-

13

8. családon belüli bántalmazás

-

-

-

2

-

9. fogyatékosság, retardáció

-

-

-

-

36

10. szenvedélybetegség

-

-

-

-

22

2008.-as évtől a statisztikai adok alapján elmondható, hogy Alsónyéken a duplájára nőtt a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenysége. Alsónyék a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A településen nincsen munkahely, ezért a lakhatási és megélhetési problémák elszaporodtak. A 2008-as évben egy gyermek esetében került családon belüli kiemelésre sor. Báta Község 2005. év 55

2006. év 57

2007. év 56

2008. év 61

2009. év. 48

55

55

56

52

37

- védelembe vétel

-

1

-

8

11

- utógondozás

-

1

-

1

-

376

891

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő) Ebből: - alapellátásban történő gondozás

II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás

115

174

797

10

19

130

279

219

-

21

34

59

26

- tanácsadások

28

34

78

181

145

-segítő beszélgetés

10

16

81

164

220

- családlátogatás

66

68

31

114

130

-

-

10

-

-

1

-

-

4

-

1

-

3

18

- egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés

- közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

-átmeneti nevelésbe vétel

-

1

-

-

1

- örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

-

-

-

-

-

- konfliktuskezelés

1

-

-

1

22

-

-

-

-

-

- eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival

-

12

12

12

12

-

eset megbeszélések esetkonferencián

-

1

-

-

-

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása

-

-

-

-

-

-

egyéb

-

-

-

78

-

183

214

745

222

38

42

68

- kapcsolattartási ügyelet

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/

183

1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

74

74

2. gyermeknevelési

60

60

62

186

23

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

8

8

12

10

-

4. magatartászavar, teljesítményzavar

5

5

43

11

71

5. családi konfliktus

14

14

17

213

39

6. szülők vagy család életvitele

16

16

25

242

10

7. szülői elhanyagolás

2

2

3

16

11

8. családon belüli bántalmazás

-

-

3

14

-

9. fogyatékosság, retardáció

4

4

10

11

-

10. szenvedélybetegség

-

-

1

-

-

Bátán a 2008.-as évben egy fajta hirtelen ugrás következett be a Gyermekjóléti Szolgálat létszámában, Az elmúlt két évre elmondható, hogy nagyon sok család küzd megélhetési és lakhatási problémákkal. A szülők életvitele romlott, nőtt a családi konfliktusok száma, mely következményként nőtt a viselkedés zavaros gyermekek száma is. Pörböly Község

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő) Ebből: - alapellátásban történő gondozás - védelembe vétel - utógondozás II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás - egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés - tanácsadások

2005. év 5

2006. év 14

2007. év 9

2008. év 5

2009. év. 5

5

14

9

5

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

51

53

27

32

47

17

15

-

6

-

-

1

6

2

6

14

14

3

4

-

-segítő beszélgetés

-

5

-

4

24

16

6

5

2

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-átmeneti nevelésbe vétel

-

-

-

-

-

- örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

- eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival

-

12

12

12

12

-

eset megbeszélések esetkonferencián

4

-

-

-

-

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása -

-

-

-

-

-

-

-

2

-

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/

12

23

15

19

14

1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

2

4

3

3

3

2. gyermeknevelési

2

5

3

6

11

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

1

-

1

-

-

- családlátogatás - közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

- konfliktuskezelés - kapcsolattartási ügyelet

-

egyéb

17

4. magatartászavar, teljesítményzavar

2

-

1

-

-

5. családi konfliktus

2

2

6

5

-

6. szülők vagy család életvitele

2

12

1

4

-

7. szülői elhanyagolás

1

-

-

-

-

8. családon belüli bántalmazás

-

-

-

-

-

9. fogyatékosság, retardáció

-

-

-

1

-

10. szenvedélybetegség

-

-

-

-

-

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év.

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő)

6

10

8

24

20

Ebből: - alapellátásban történő gondozás

4

7

5

22

19

- védelembe vétel

2

3

3

1

1

- utógondozás

-

-

-

1

-

43

51

198

3

4

58

Sárpilis Község

II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás

55 14

182 47

- egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés

9

-

2

10

12

- tanácsadások

3

9

10

32

18

-segítő beszélgetés

11

2

3

35

42

- családlátogatás

17

11

16

31

35

- közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

-

3

3

-

-

-

1

-

-

2

-

1

1

1

7

-átmeneti nevelésbe vétel

-

1

-

-

-

- örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

-

-

-

-

-

- konfliktuskezelés

-

-

-

-

7

-

-

-

-

-

- eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival

-

12

12

12

12

-

eset megbeszélések esetkonferencián

1-

-

-

-

-

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása

-

-

-

-

-

-

egyéb

-

-

-

19

-

25

29

34

189

142

- kapcsolattartási ügyelet

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/ 1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

5

8

9

7

18

2. gyermeknevelési

3

7

9

52

29

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

10

-

-

-

-

4. magatartászavar, teljesítményzavar

-

4

6

-

10

5. családi konfliktus

2

2

-

59

35

6. szülők vagy család életvitele

5

4

6

62

48

7. szülői elhanyagolás

-

2

2

4

2

8. családon belüli bántalmazás

-

2

2

5

-

9. fogyatékosság, retardáció

-

-

-

-

-

10. szenvedélybetegség

-

-

-

-

-

2008.-ban Sárpilis is csatlakozott a többi társ településekkel együtt Bátaszék Gyermekjóléti Szolgálatához. A statisztika adatok alapján elmondható, hogy nőtt a gondozott gyermekek létszáma és vele együtt a szakmai tevékenységek száma is. A családgondozó rendszeresen felkeresi a családokat, hogy munkáját hatékonyabban tudja végezni.

Várdomb Község 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év.

I. A szolgálat gondozási tevékenysége: /gondozott gyermekek száma / (fő)

7

11

14

15

9

Ebből: - alapellátásban történő gondozás

7

11

14

13

6

- védelembe vétel

-

-

-

2

3

- utógondozás

-

-

-

-

-

95

63

4

6

10

72

64

-

1

2

6

8

- tanácsadások

5

38

10

46

37

-segítő beszélgetés - családlátogatás - közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásba - elhelyezési tárgyaláson való részvétel - felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

8 7 -

10 9 1

19 10 -

48 61 -

52 65 -

-

-

-

-

-

-

-

-

2

3

-átmeneti nevelésbe vétel

-

-

-

-

-

- örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

-

-

-

-

-

- konfliktuskezelés

3

18

-

-

-

-

-

-

-

-

II. A szolgálat szakmai tevékenységének száma összesen: Ebből: - információ nyújtás - egyéb hivatalos ügyekben való közreműködés

- kapcsolattartási ügyelet

29

299

241

-

12

12

12

12

-

- eset megbeszélések jelzőrendszer tagjaival eset megbeszélések esetkonferencián

1

-

-

-

-

-

szociális válságban lévő várandós anya gondozása

-

-

-

-

-

-

egyéb

-

-

-

52

-

III. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: /összesen/ 1. anyagi (megélhetési, lakhatási, stb.)

24 9

21 5

20 5

292 43

198 33

2. gyermeknevelési

6

6

2

78

45

3. gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 4. magatartászavar, teljesítményzavar

-

-

-

-

12

2

3

8

8

19

5. családi konfliktus

1

-

1

75

25

6. szülők vagy család életvitele

1

7

3

81

46

7. szülői elhanyagolás

3

-

-

3

12

8. családon belüli bántalmazás

1

-

1

4

-

9. fogyatékosság, retardáció

1

-

-

-

10. szenvedélybetegség

-

-

-

-

6

Várdombon a 2008-as évtől kezdődően nőtt a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenysége. A családgondozót a legtöbben információ nyújtásért és ügyintézésben való segítségért keresték fel a legtöbben.