Asszony!

…………………………….. az Országgyűlés elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Úr / Asszony!

Magyarország Alaptörvénye 6. cikke (1) bekezdése alapján benyújtom „a felsőoktatási felvételi rendszerről” szóló törvényjavaslatot. Budapest, 2016. február 16.

…………………………. előterjesztő, az ŐT frakció tagja

Demokráciajáték T/7. számú

2016. évi … törvény Az új felsőoktatási felvételi rendszerről Jelen törvény a társadalom fejlődésére és a modern kor megváltozott kihívásaira tekintettel, megőrizve a magyar oktatás évszázados, nemes hagyományait, megújítja a felsőoktatási felvételi eljárás rendszerét. Az új rendszer összetettebbé teszi a felvételi eljárásban vizsgált szempontokat, ezzel hatékonyabban szolgálja az egyén nevelését, a szakmai és személyes előrehaladást, továbbá jobban felkészít a munkaerőpiac elvárásaira. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény új felsőoktatási alapképzési felvételi rendszer bevezetését írja elő. 2. § E törvény hatálya kiterjed minden Magyarországon működő felsőoktatási intézményre, az alapképzésre való jelentkezéskor. 3. § E törvény alkalmazásakor további irányadó rendelkezéseket tartalmaz a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, és a 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról. AZ ÚJ FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDSZERE 4. § A felvételi eljárás során a jelentkező 500 pontot gyűjthet, mely a következő elemekből áll össze: 1) tanulmányi pontok 100 pont, 2) érettségi pontok 100 pont, 3) szakmai szóbeli 70 pont, 4) rátermettséget vizsgáló csoportos gyakorlat 30 pont, 5) fizikai állóképességet vizsgáló felmérés 70 pont,

2

6) intelligenciateszt 30 pont, 7) lehetséges többletpontok 100 pont. 5. § Csak olyan jelentkező vehető fel, akinek lehetséges többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot, illetve a 4. § 1)-6) pontok mindegyikében eléri a megszerezhető pontok 40%-át. 6. § A felvételiző köteles (1) fényképes önéletrajzát feltölteni a központi elektronikus felvételi rendszerbe; (2) minden megpályázott alapképzés kapcsán kézzel írt motivációs levelét szkennelve feltölteni a központi elektronikus felvételi rendszerbe, illetve postán eljuttatni az adott felsőoktatási intézménynek; (3) egy darab, valamely őt tanító tanár által írt referencialevelet feltölteni a központi elektronikus felvételi rendszerbe, melyet hitelesítenie kell annak a középfokú oktatási intézménynek, mellyel tanulói jogviszonyban áll. (4) ezek elmulasztása esetén a felvételi eljárás érvénytelen.

A FELVÉTELI RENDSZER EGYES ELEMEIRŐL 7. § A tanulmányi pontok öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, választott idegen nyelv, választott tárgy) utolsó két év végi érdemjegye összegének kétszereséből állnak. 8. § (1) Az érettségi pontok öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, választott idegen nyelv, választott tárgy) százalékos érettségi eredményének átlagából állnak. (2) Az érettségi tárgyaknak választott tantárgyaknak nem kell megegyezniük az év végi eredmények alapján történő számítás során választott tárgyakkal. (3) Minden felvételizőnek kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. (4) Annak a felvételizőnek, aki nem a felvételi eljárás évében fejezte be középiskolai tanulmányait, tanulmányi pontok helyett érettségi pontjai kerülnek duplázásra.

3

9. § Szakmai szóbeli felvételi vizsgát köteles tartani minden felsőoktatási intézmény, minden alapszakra felvételiző jelöltnek, melynek során (1) a felvételi bizottság kizárólag az adott alapképzéshez kötődő szakmai témákban kérdezheti a felvételizőt (2) a felvételi bizottság az eljárás során nem láthatja a felvételizőt, és nem ismerheti meg nevét illetve személyes adatait. 10. § Együttműködési, problémamegoldási és szociális kompetenciákat vizsgáló csoportos felvételi vizsgát köteles tartani minden felsőoktatási intézmény, minden alapszakra felvételiző jelöltnek, melynek során (1) legalább 4, legfeljebb 8 fős csoportban kell vizsgálni a felvételizők együttműködési, problémamegoldási és szociális kompetenciáit; (2) a felvételi bizottság munkáját pszichológusnak kell felügyelnie; (3) a felvételi bizottság min. 30%-ának a hallgatói önkormányzat tisztségviselői közül kell kikerülnie. 11. § Az oktatásért felelős minisztérium az érettségi vizsgák mellett, azokkal azonos időszakban fizikai állóképességet vizsgáló felmérést rendez, melynek során: (1) az EMMI közoktatási államtitkárának rendelete alapján megállapítják a felvételiző korának, nemének, és fizikai adottságának megfelelő ideális állóképességet; (2) 5000m futásból és 2000m úszásból álló felmérés során megállapítják a felvételiző aktuális állóképességét, melynek az ideális állóképességhez viszonyított százalékos aránya képezi a pontszámot; (3) a felmérést a megyei tisztifőorvos és kijelölt sportorvos felügyeli; (4) indokolt orvosi esetben a megyei tisztifőorvos és a kijelölt sportorvos felmentést adhat a vizsgálat alól, mely esetben a felvételiző automatikusan megkapja az e kategóriában elérhető maximális pontszámot. 12. § (1) Az oktatásért felelős minisztérium az érettségi vizsgák mellett, azokkal azonos időszakban, intelligenciaszintet mérő felmérést rendez, melynek során elektronikus adaptív intelligenciateszten állapítják meg a felvételizők aktuális intelligenciahányadosát. (2) Az adott időszakban elvégzett összes teszt legjobb eredményéhez viszonyított százalékos arány képzi a pontszámot.

4

13. § A felvételi eljárásban az alábbi módokon lehet többletpontot szerezni legfeljebb 100 pont értékben: (1) a kötelező közösségi szolgálaton túl, bejegyzett szociális vagy környezetvédelmi szervezetnél végzett legalább 80 óra önkéntes tevékenység – 40 pont; (2) 20 pont középfokú, 30 pont felsőfokú C típusú komplex nyelvvizsgáért; (3) összesen 30 pontot lehet adni nyelvvizsgákra, akkor is, ha a jelentkező pontszáma ezt az értéket meghaladná; (4) egy nyelvből csak egy vizsgáért adható többletpont, ha valaki az adott nyelvből nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is többletpontra lenne jogosult, csak az egyik számítható be; (5) az egy kötelező emelt szintű vizsgán túl tett emelt szintű vizsgáért, amennyiben annak eredménye az 50%-ot meghaladja – 30 pont; (6) hátrányos helyzetért 30 pont; (7) hátrányos helyzetű az a jelentkezés során huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14. § A köznevelési intézmények középiskolai évfolyamai esetében az utolsó előtti évfolyam tanredjében kötelező pályaorientációs órát tartani. 15. § Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy e törvény rendelkezéseinek végrehajtását előkészítse, megszervezze, részletes szabályozását rendeletileg előírja. (16. § A nemzeti köznevelésről szóló 2013. évi LV. törvény, a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, és a 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról e törvénynek megfelelően módosításra kerüljön.) ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § Ez a törvény a kihirdetését követő év szeptember 1. napján lép életbe.

5

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A törvény célja, hogy a felsőoktatási alapképzés felvételi eljárását megújítsa, megszüntesse az eddigi rendszer hiányosságait, és olyan, az egyént több szempontból vizsgáló rendszert vezessen be, amely egyszerre motivál a tudás és kompetenciák elsajátítására és az egész személyiség fejlesztésére is. Az új eljárásban nagyobb hangsúlyt kap, hogy a felsőoktatás és a felvételi eljárás a munkaerőpiac kihívásaira is felkészítsen. A korábbi felvételi eljárásban nagyobb előnyhöz juthattak azok, akik tehetősebb környezetben felnőve jelentősebb anyagi forrásokkal rendelkeztek, hiszen a különböző felvételi előkészítő tanfolyamok és különórák révén aránytalanul nagyobb esélyük volt a sikeres felsőoktatási felvételre. A most bevezetendő eljárás olyan személyiségterületek erősségeit is figyelembe veszi, amelyek nem csupán ilyen módon érhetők el.

RÉSZLETES INDOKOLÁS a 4. §-hoz A jogalkotó szándéka, hogy a felsőoktatásba pályázók pontjai egyenletesebb arányban legyenek elosztva különböző területek között, és ne csak egy momentum, például az érettségi teljesítménye domináljon. A felosztás és pontok általi súlyozás célja, hogy a felvételiző motiválva legyen minden felsorolt területen a fejlődésre, önképzésre, hogy a munkaerőpiacon szükséges tudást, kompetenciákat és gyakorlatokat elsajátítsa. (1) A tanulmányi pontok a középiskolában végzett rendszeres munka fontosságát húzzák alá; (2) az érettségi súlyozása, az egy felkészülési időszakban nyújtott teljesítmény jelentőségét mutatja meg; (3) a felsőoktatási intézményekben zajló felvételi vizsgán az adott szak jellege, irányultsága szerint vizsgálhatja a felvételiző szakmai alkalmasságát; (4) a rátermettséget vizsgáló csoportos gyakorlatban a felvételiző egyetemi tanulmányai és munkája során nélkülözhetetlen csoportmunkára, együttműködésre való képessége esik latba; (5) az egészséges élethez, tanuláshoz és a hatékony munkavégzéshez szükséges állóképesség, egészséges életmód is súlyt kap, hiszen ha ebben motiváltak a felvételizők, az előnyt jelent előrehaladásukban;

6

(6) a tantárgyaktól független logikai képességet vizsgáló felmérés célja azon túl, hogy felkészít a munkaerőpiac elvárásaira, hogy a különböző tantárgyak mögött rejlő általános logikai összefüggésekre segít ráirányítani a figyelmet; (7) a lehetséges többletpontok miatt a tanuló motivált lehet az iskolán kívüli tanulmányi vagy egyéb értékes elfoglaltságra. az 5. §-hoz A rendelkezés célja, hogy csak bizonyos teljesítmény fölött kerülhessen be a felvételiző az egyetemre, illetve, hogy ezt ne egy vagy két kiemelkedő eredménnyel, hanem a vizsgált területek együttesével haladja meg. a 6. §-hoz A rendelkezés amellett, hogy a munkaerőpiac gyakorlatával megismerteti a felvételizőt, segít a megpályázott szak döntéshozóinak felmérni, hogy az adott felvételiző korábbi tapasztalatai, motivációja és tanára ajánlása alapján mennyire alkalmas az adott szak eredményes elvégzésére. a 7. §-hoz A tanulmányi pontok aránya motivál a folyamatos minőségi munkára a gimnázium utolsó két évfolyamában, ugyanakkor azzal, hogy e tétel aránya nem döntő, és nincs lehetőség duplázásra, elkerülhetők az iskolák különböző osztályozási szokásaiból eredő különbségek. a 8.§-hoz A felvételiző az érettségi révén a megszerzett tudás mellett arról is számot ad, hogy mennyire képes egy középhosszú folyamat során felkészülni és koncentrált formában számot adni egy tantárgyból megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteiről. A jogalkotó fontosnak tartja, hogy aki felsőoktatási tanulmányokat kíván folytatni, annak legalább egy tantárgyból minden esetben kell emelt szintű vizsgát tennie, így biztosítva a felvételizők magasabb szakmai felkészültségét, elköteleződését. Annak érdekében, hogy az esetleges rossz tanulmányi pontok, ne határozzák meg véglegesen a felvételiző pontszámát, az érettségit követő évben a jogalkotó lehetőséget biztosít az érettségi pontok duplázására. a 9.§-hoz A felvételi eljárás annak érdekében, hogy a felvételiző pontszámának megállapításában minél több és árnyaltabb szempont érvényesüljön, előírja, hogy a megpályázott intézményben is részt kel venni szóbeli vizsgán, melynek során az adott szak felvételiztető bizottságának tagja a szak és az intézmény profiljának megfelelő szempontból is megvizsgálják a pályázó szakmai tudását.

7

Annak érdekében azonban, hogy ez a szóbeli felvételi eljárás valóban szakmai fókuszú, és a felvételiző megjelenésétől, bőrszínétől, öltözködésétől lehetőség szerint független legyen, a bizottság nem láthatja a felvételizőt, és személyes adatait sem ismerheti meg. a 10.§-hoz A munkaerőpiac és a társadalmi elvárások miatt a felvételi eljárásba olyan vizsgálat is került, mely szakértői felügyelettel vizsgálja a felvételiző szociális-, kooperációs és csoportos probléma-megoldási képességeit. Ezek a képességek mind a tanulmányok során a tanárokkal, hallgatótársakkal, mind a munkavégzés során a munkahelyi együttműködésben döntő szerepet játszanak, így a tanulók jobban motiváltak lesznek arra, hogy ezen képességeiket is fejlesszék. a 11.§-hoz Mivel az állóképesség, egészséges életmód, és a fittség közvetlen kapcsolatban áll a munkavégzés és a tanulás hatékonyságával, a jogalkotó fontosnak tartja, hogy a megfelelően megalapozott állóképesség-felmérés fontos döntési szempont a felvételi eljárás során. Ezzel a módszerrel jól vizsgálható a felvételiző hosszú távú elkötelezettsége, mindenki számára elérhető eszközökkel fejleszthető, és hozzájárulhat a társadalom és az értelmiségi réteg általános egészségi állapotának javulásához, illetve a mindennapos iskolai testnevelés iránti elköteleződést. A törvény az esélyegyenlőség jegyében garanciákkal biztosítja a csökkent, vagy korlátozott fizikai képességekkel rendelkező felvételizők egyenlő esélyeit. a 12.§-hoz A munkaerőpiac elvárásainak megfelelően sor kerül korszerű módszerrel végzett intelligenciatesztre is a felvételi eljárás során, hogy az egyes tudásterületek mögött felfedezhető általános logikai összefüggések, kapcsolódások is figyelmet kapjanak a tanulmányok során. A méltányos pontozást segíti, hogy a pontszám megállapítása relatív módon, az adott évfolyam eredményeihez viszonyítva alakul ki. a 13.§-hoz A jogalkotó a többletpontok rendszerével motiválja a felvételizőket a társadalmi kapcsolatokat és személyes fejlődést elősegítő civil tevékenységre, illetve a nyelvtudás megszerzésére. Továbbá meghatározott feltételek között ezzel kompenzálja a hátrányos helyzetű felvételizők esélyeit.

8