Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) V. írta Nagykun-Kovács László
1. számú kép Hunyadi Mátyás, a Wikipédia jóvoltából (Az oldalnézet még nem kiteljesedett szellemiségre utal: Mátyás most lép újra a történelembe.) „Minden út összefut, az árnyékból a fény kijut, egyszer még gondolj rám, gondolj rám…” Edda együttes1
Sorozatunk jelen részében megismerkedünk a Szent Korona keletkezésének hétpecsétes nagytitkával s egyúttal egy csapásra szentté avatjuk Hunyadi Mátyást és Hunyadi Lászlót. S bármilyen furcsa, ehhez nem kérjük senkinek a közbenjárását, még a Vatikán engedélyét sem, hiszen több, mint 540 évig késlekedett. S még a magyar közmondás is azt mondja, hogy kutyából nem lesz szalonna. (A Kos nem keverendő össze a Bikával 2.) Betekintést nyerhetünk a Teremtés nagy titkába. Megfejtéseink kikövetkeztetésében ezúttal is a „Miatyánk” keresztény imádság siet segítségünkre.
Mindennapi Mátyás Királyunkat add meg nekünk ma! avagy A HUNYADIAK FELTÁMADÁSA A LEGÚJABB KUTATÁSOK FÉNYÉBEN (Tanulmányunk a szöveg végén: letölthető, de elolvasandó is, megtanulandó is.)
1
Bár nagyon is voltak Pataki Atilla, az Edda együttes gyönyörű hangú énekesének életében olyan mozzanatok, amelyekkel nem igazán tudunk, s nem is igazán akarunk azonosulni, most Hunyadi Mátyás szentté avatási jegyzőkönyvében mégis őt idézzünk. (S ezzel az Edda együttes munkásságát az üdvtörténet szintjére emeljük.) Ennél szebben aligha lehet fogalmilag meghatározni ugyanis a fényfelszabadulást. S még ez sem lett volna önmagában elegendő indok, hogy idevegyük, ha nincs a refrén befejezése: „Még egyszer gondolj rám”. Ezzel az egy mondattal, valahányszor halljuk ugyanis, az Úr mindig azt mondja nekünk, azaz arra kér, hogy imával köszönjük meg, hogy így segíthetett nekünk. Ebből a hálaadásunkból merít erőt, hogy újra nekifusson az éppen soron következő szenvedéstörténetének, amelynek végén ugyanígy csodát tesz. 2 Időközben ennyi asztrológiai hivatkozás-özön után nyilván már megtanultuk, hogy a mediterrán (nyugati) zodiákus két tavaszi szereplőjének a keletiben egy-egy pár felel meg. A nyugati Kos keleten a Kutya, a nyugati Bika keleten Disznó. A kettő úgy viszonyul egymáshoz, mint a tűz és a víz. A Kosban a Nap van erőben és emiatt tüzes közeg, a Bikában a Hold s emiatt vizes közeg, hiszen a tengerek víztömegeit a Hold keringése (vonzásataszítása) mozgatja.
I. Bevezető Hunyadi Mátyás szentté avatási jegyzőkönyvéhez Visszatekintés az időben Buda napjától (II. 26.) Szent György napjáig (IV.24.) tartó tanulmánysorozatunkra, elemi következtetések II. A Szent Korona keletkezésének nagy titka A „Vízi Péter és Vízi Pál” precessziós tanmese további elemzése, a magyar nemzet és a Szent Korona keletkezése üdvtörténeti szemszögből a Miatyánk elemzésének segítségével III. Következtetések, következmények Amint korábbi részünkben 3 hírt adtunk róla, nagycsütörtöki méhviaszgyertyás virrasztásunk váratlan sikert hozott, felismertük, hogy a „Vízi Péter, Vízi Pál” című s Pap által precessziósként meghatározott mese Csaba királyfi csillagösvényére (azaz a „rejtett magyar évkörre”) íródik, s ez által a magyar történelem – máshonnan ki nem deríthető - titkaiba avat be bennünket. S nagy örömmel ünnepeltük Buda nagykirály (Hunyadi Mátyás) szellemiségének a feltámadását, örvendezvén, hogy a magyar nemzet 540 éves szabadságharca nem volt hiábavaló, s immár van okunk az örömre. S tesszük hozzá – utólag mosolyogva –, gondoltuk, hogy eddig tartott a Húsvét, Krisztus keresztre feszíttetett s – hál’ Istenek - harmad világhónapnyi (540 év = 3-szor 180 év, hiszen a „rejtett magyar évkörben” egy világhónap 180 év) idő múlva immár feltámadott. Halleluja. De – szerencsénkre – az élet nem ilyen egyszerű. Mint említettük, a Szent Keresztnek önálló élete van. Igaz íródeákként, de mégiscsak nagyszabású vállalkozásba fogtunk (a Nagyhét és a Húsvéti hét napjainak megfeleltetésébe a precessziós Nagyév dekanátusaival 4), s az nem áll meg Húsvét vasárnapnál, illetve Húsvét hétfőnél, bármennyire fontos is és bármennyire is nem helyettesíthető más napokkal ez a két nap. Nagyszabású vállalkozásunkat ugyanis Húsvét szerdán egészen váratlan siker koronázta, illetve sokkal pontosabban fogalmazva, mint majd látjuk, a Korona váratlanul „sikerezte”, azaz a Szent Korona további részletekkel segítette ügyünk sikerre vitelét. S csak így utólag visszatekintve érthető meg, hogy milyen nagy fába is vágtuk a fejszénket. S Húsvét pénteken – ismét csak váratlanul – teljesítettük időközben felismert célunkat, minden részlet összeállt Hunyadi Mátyás szentté avatásához. Így elmondható, hogy ez a jegyzőkönyv teljes egészében elkészült. Vagyis tanulmányunk jelen része nyugodtan akár Hunyadi Mátyás és Hunyadi László (s nyilván édesapjuk, Hunyadi János) szentté avatási jegyzőkönyvének is tekinthető. S mivel elérkeztünk a fényfelszabaduláshoz, egyúttal alkalmunk nyílik bizonyos összefüggések levonására is. Összességében elmondható, hogy tanulmánysorozatunk, amelyet a „Szent Korona és a Miatyánk” című tanulmányunkkal 5 indítottunk a február 24-i Mátyás és a február 26-i Buda napnak emléket állítván, - mint kiderült - kezdettől fogva Hunyadi Mátyásék szentté avatását célozta, furcsa módon a nélkül azonban, hogy ez akkor kezdetben még bennünk, íródeákként, tudatosulhatott volna. Eredeti célkitűzésünk, Buda nagykirály számára az őt megillető állami ünnepnap(ok) kivívása a naptárban 3
Legutóbb bizonyítottuk Jézus Krisztus nagypénteki keresztre feszítése és Trianon közötti szerves kapcsolatot. Így a párhuzam valós tényeken alapul. Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) IV” című részt. (Megtekinthető és letölthető: itt.) 4 Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) III” 9-A. számú táblázat (A Nagyhét és a Húsvéti hét naptári napjainak megfeleltetése (megfejtése) a precessziós Nagyév-kör dekanátusaival). (Megtekinthető és letölthető: itt.) 5 Ld. A Szent Korona és a Miatyánk. (Megtekinthető és letölthető: itt.)
ugyanis elvileg egylényegű a szentté avatással. S ha már imával indítottuk nagyszabású vállalkozásunkat, akkor - amint ilyen alkalmakkor illik - imával (a Miatyánk további elemzésével) is fogjuk zárni azt. „Micsoda, hát az nem a Vatikán dolga lenne?” – halljuk néhány vallásos lelkületű Kedves Olvasóink visszakérdezését. Röviden megválaszoljuk, hogy elvileg igen. Az is lenne, pontosabban lett volna, ha a Vatikán nem a Vatikán lenne, s ha nem telt volna el 540 év. Ugyanis adott az a világvallás, amely katolikusnak, tehát egyetemesnek hazudja magát, de nem az. S bármennyire szeretetre méltó is, s tényleg az, s bármennyire is arra hivatott, hogy - amint az Pap olyannyira bölcsen felismerte és tudatosította a nemzet körében - egyházként Jézus – teljes értékű ikre legyen, hiszen Szent Pétertől és Szent Páltól eredezteti magát, súlyos bűnöktől terhelt. Róma püspöke s az általa vezetett egyházközösség - például Hunyadi Mátyás szentté avatásának elmismásolása miatt - nem állhat meg egyenes derékkal Isten ítélőszéke előtt. De itt inkább következzen tanulmányunk oknyomozó része. II. A Szent Korona keletkezésének nagy titka Előrebocsátjuk azt az íratlan szabályt, hogy még a legszűkebb vallásos (keresztény) közösségeken belül sem szokás beszélni a Szent Korona keletkezéséről. Csak nagyon kivételes alkalmakkor adatik meg az, hogy egyáltalán szóba kerüljön, s hogy így a kíváncsi hívő embereknek a Korona keletkezéséről bármilyen apró részlet is tudomására juthasson 6. A mi esetünkben viszont a tanulmánysorozatunk egyes részeiben lépésről lépésre feltárt összefüggések fényesen példázzák azt, hogy a Buda nagykirály által képviselt ún. korrekciós szerep 7 hogyan is működik 8. Pl. úgy, hogy az esetleg megsérült vagy megcsonkított Korona eredeti állapotát helyreállítja s így biztosítja az eredeti rendeltetésszerű működését. Jelen esetünkben tanulmánysorozatunk a Korona abroncsának hátsó részén eredetileg szerepelt – pl. Buda, Atilla és Szűz Mária zománcképét tartalmazó – helyes rendjének helyreállításához hivatott erőt (s nyilván az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat is) mozgósítani.
6
Többen foglalkoztak a Korona keletkezésével, többnyire sikertelenül. Az ember olyan mélyen nyúl bele a teremtés történetébe, hogy a mai XXI. századi gondolkodásával óhatatlanul is a világkor szellemének a falába ütközik, s menthetetlenül visszapattan róla, mint tornaterem faláról a labda. 7 Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) III” 20-ik oldalán. Megtekinthető és letölthető: itt.) Idézet: „Buda nagykirály szellemisége (az általa névünnepe révén megjelölt és a mai idő szerint 1020-1080 közé eső Rák világhónap Halak dekanátusában) fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Ott, ahol papíron Halaknak kellene lennie és van is (Salamon a képviselője ebben az időszakban), ott nyilvánvalóan kívüle van még Ikrek-kapcsolat is (Szent László és testvére Szent Géza). Azt is kifejtettük, hogy a Korona felépítése logikájából következőleg Buda nagykirály ún. korrekciós szerepe az, hogy három elképzelhető mód valamelyikével helyreállítsa a Korona (eredeti) rendeltetésszerű használatát: vagy elveszett Koronát talál meg (erre is volt példa, de később, pl. a csobolyós esetnél); vagy Koronát szerez vissza (olyan kezéből, aki nem tudja rendeltetésszerűen használni); vagy ha az esetleg megsérült vagy megcsonkított Korona eredeti állapotát helyreállítja s így biztosítja az eredeti, azaz a rendeltetésszerű működését.” 8 Most is hangsúlyozzuk, hogy mi, Nagykun-Kovács László, csak az íródeák szerepét töltöttük be ezen csodálatos fényű tanulmánysorozat megírásában azon egyszerű oknál fogva, hogy van fülünk a hallásra. (Egyébként mindenkinek lenne füle a hallásra, de a legtöbb ember nem használja ezt a csodálatos érzékszervét. Viszont tévét néz, gépkocsira, nyaralásra hajt, ami önmagában nem is olyan rossz dolog, de hiba és vétek csak erre fecsérelni a Jóisten azon csodálatos adományát, amelyet úgy hívnak, hogy emberi élet.) Amúgy mezei gyarló emberként mi is csak olyan „isa, por és hamu” vagyunk, mint bárki más. Semmivel sem különbek. Gyarlók s esendők. Csakhogy ne legyenek félreértések. De a nemzetnek fontos tudnia, hogy ha Hunyadi Mátyás szelleme (lénye) ilyen nagy fény sugároz, akkor emberként már nyilván itt van közöttünk, s esetleg még úgy, hogy ő nem is tud róla.
Legutóbb, Nagycsütörtökön eljutottunk odáig, hogy felismertük, hogy a Pap által elemzett „Vízi Péter és Vízi Pál” precessziós tanmese nem vagy legalábbis nemcsak a 26.000 éves precessziós nagyévet járja körül, hanem az annál nagyságrendekkel rövidebb 2160 éves „rejtett magyar évkörét” (vagy ami vele lényegileg azonos: „Csaba királyfi csillagösvényét”). A rövid idő ellenére Nagyszombatig sikerült néhány alapvető összefüggést levonnunk. Köztük olyat is, amelyből már előre sejthető volt, hogy az egész évkör – geometriai értelemben is vett - középpontjában a Szent Korona áll, s nemcsak az abroncsa, hanem az egész félgömb alakú test, beleértve a keresztpántokat is. Kutatásaink további járulékos haszna volt annak a szertartásrendnek a felismerése, amely valaha valószínűleg Mátyás király udvarát és csillagászai eszköztárát gazdagíthatta. Az ún. „Mátyás-graduáléban” feljegyzett, Húsvéthoz igazodó eljárás, ill. saját kutatásaink alapján vontuk le a következtetést. a „Mátyás-graduálé” ószövetségi 9 alapon dolgozik, míg mi a 18 napos Húsvéti ünnepkör és az évkör megfeleltetéseit vettük alapul 10. A 18 napos Húsvéti ünnepkör szertartásrendjének lényege, hogy imával és méhviaszgyertyás környezetben az összesen két és fél hetes ünnepkör egyes napjain – a Jóisten segítségével - rá tudunk hangolódni a precessziós évkörben annak az adott napnak éppen megfeleltethető s néha kulcsfontosságú jegyeire 11, amely napot akkor éppen megéljük. Ezen keresztül pedig közvetlen kapcsolat létesíthető a Teremtés központjával, ami felbecsülhetetlen értékű a gondoktól gyötört s ezer sebből vérző világunk, azon belül is a magyarság gyógyulása szempontjából. Nem árulunk tovább zsákba macskát,
Húsvét szerdán (Nyilas-Kos) a Szent Korona és az „rejtett magyar évkör” összefüggései vonatkozásában tettünk szert fontos felismerésekre. Húsvét csütörtökön (Skorpió-Skorpió) a „rejtett magyar évkör” és a Korona hiányzó zománcképeinek összefüggései vonatkozásában, Húsvét pénteken (Mérleg-Ikrek) az „rejtett magyar évkör” és a Miatyánk összefüggéseiről, Hunyadi Mátyás szentté avatása vonatkozásában, illetve Húsvét szombaton (Mérleg-Vízöntő) (a Korona precessziós működése vonatkozásában ismertünk fel dolgokat.
Mielőtt nekifutnánk, idézném az örökkévalóság dicső bajnoka, a Képes Krónika szeghetetlen kedvű kutatója, vitéz mezőkövesdi Szántai Lajos magvas gondolatait a magyar történelemről:
„A magyar történelem a világmindenség fényének (értsük jól: Jézus Krisztusnak) az evilági működésrendje, emberi történelemmé válása.” S itt fontos megemlíteni azt is, hogy minderre a megállapításra, amelyet egyszer valamikor a közeljövőben a Békemenet majd a zászlajára tűz, ha székely testvéreink elkészülnek a több milliónyi selyemlobogó megvarrásával, a Képes Krónika királykoronázásokról készült képeinek, miniatúráinak elemzésekor jutott úgy, hogy – s ezt szintén tőle tudjuk – az ablakon beszűrődő napfény (vagy éjjel a holdfény) az iniciálékra vetülve egyúttal azok értelmét is megvilágította. Pontosan úgy, ahogyan egyszer valaha a középkorban az azt író pálos szerzetesek esetében is történt. Még az sincs kizárva, hogy 9
Itt feltétlen megjegyzendő, hogy Famankó professzor statisztikai vizsgálataival – gyakorlatilag az 1990-es években - bebizonyította, hogy az Ószövetség időben később keletkezett az Újszövetségnél, akárcsak az ún. ókori történelmi hagyatékát is a középkorban hamisították utólag. Az évkör-fejtéshez és a magyar történelemkutatáshoz ehhez szerencsére nincs közvetlen szükségünk, de ez a tény nyilván olyan nagyszabású feladat elé állítja a magyar őstörténet-kutatást, amelyre jelenleg még sajnos sem szervezetileg, sem pedig anyagi háttérrel nem vagyunk felkészülve. 10 Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) III” 12-13-ik oldalán. (9-A és 9-B. számú ábra. A Nagyhét és a Húsvéti hét naptári napjainak megfeleltetése (megfejtése) a precessziós Nagyév-kör dekanátusaival) (Megtekinthető és letölthető: itt.) 11 azaz dekanátusaira
maga vitéz mezőkövesdi írta azt a könyvet a középkorban, amelyet ő maga ebben az életében megfejtett. De hát ki tudja már ezt így utólag ellenőrizni! (Még mi sem tudjuk. De majd úgyis kiderül. Hiszen „… nincs oly titok, mely ki nem tudódnék, s nyilvánosságra ne jőne …”) A nagy titok boncolgatását kezdjük akkor ott, ahol legutóbb abbahagytuk, a „Vízi Péter és Vízi Pál” meséjénél. Nos, a történetet röviden összefoglaltuk és kiragadtunk három hasonlóságot a mese téridő-egységei és a magyar történelmet modellező „rejtett magyar évkör” téridő-egységei között 12. Most más szemszögből haladunk, de kezdjük azzal, amit Pap – a „rejtett magyar évkör” jelenségéről nem tudván - nem ismert fel, illetve félreértelmezett. Bár összességében meglepően jól feltérképezte a mese által körbepásztázott évkört, a legfontosabb mulasztása, hogy nem vette észre a mese szövetében rejlő precessziós csúszás visszatérő jelenségét. Ebben a mesében az a különösen hangsúlyos, hogy valamely világhónapból kilépve azonnal az évköri tengelypárjával (dekanátusokkal) szembesülnek hőseink. Pl. az Ikrek-Ikrek jegyből a Bika-Bakba lépve, azonnal szembesülünk a precesszióban erre a dekanátusra rácsúszó Kos-Nyilasra. Vagyis a világhónapi szinttől most eltekintve az Ikrekből azonnal a Nyilas jegy hatása alá kerülünk, amely két jegy természetszerűleg egymásnak tengelypárja az évkörben. A világ jósfáját Pap felismerte, de figyelmét elkerülte Vízi Péter és Vízi Pál közvetlen kapcsolatának néhány vonatkozása. Valóban, Vízi Péter és Vízi Pál a mesében is és az évkörben is egymással szemben van, akárcsak a Koronán is (Pap nyilván ezt is észrevette). S bár a fába beleszúrt, majd az onnan kihúzott kés az évköri ötelem-rendszert is megidézi (az élő víz az ötelem-rendszerben az élőfának, míg a vér tűz és élővíz elegyének felel meg), van egy szem elől tévesztett alapjelentése: ha én ezen a helyen erőben vagyok, akkor az évkörben szemközt (hat hónap múlva) erővesztésben. Pap a kettő kapcsolatát a Ráknak tulajdonította, de a Rák a reciprocitásnak csak egy különleges esete, – ez, éppen Pap fogalmi készletével élve, minden egymással tengelykapcsolatban lévő jegyre igaz kell, legyen. S a Rák-Bak kapcsolat ezeken belül foglal el különleges helyet. Pap egyébként ugyanezt a típushibát követi el precessziós világhónapok középső jegyének értelmezésében. Amit ezekről mond („közbülső, elmosódó, időtlen”), gyakorlatilag csak a Mérleg világhónap középső Vízöntő dekanátusára igaz. De a többire ezt mondani már sokkal fontosabb tévedés. Mint majd láthatjuk, Papnak élesen ellentmond a Miatyánk és a precessziós évkör megfeleltetése (ld. jelen tanulmányunk 9-ik oldalát 3. számú ábráját. A Vízöntő-korszak és a Halak-korszak egymásra terülő dekanátusai és a Miatyánk összefüggései), ahol precesszióban javarészt a középső dekanátusokban araszolunk. Nos, akkor rugaszkodjunk még egyszer a mesének, de itt már a fényfelszabadítás (a Korona keletkezése) szemszögéből nézzük az eseményeket. Két hősünk álomból keletkezik 13. Ha ennek az évköri megfelelőjét keressük az évkörben, akkor nem nehéz rájönni, hogy a cselekmény (a világhódító ikerpár) még a mesebeli történetünknél is korábban 12
Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) IV” 26. oldalán (Megtekinthető és letölthető: itt.) Idézet: „Van egy királylány, akinek álmából életében a világot uralma alá hajtó testvérpáros születik. S nagyjából van egy királylányunk, akinek ágyékából királyok fényes nemzetsége, a Turul-nemzetség fakad, amely elárasztja fénnyel az egész földet. (Emese) Van egy vörös herceg, aki gyáva módon hősünk (Vízi Péter) életére tör. Mit gondolunk, hol jelenik meg? Nyilván kitaláltuk: Trianon tőszomszédságában. Az évkörben pontosan ott, ahol a vörös herceg megcsinálta Trianont, a Bakban. Sok helyre be is írtuk 2011-hez Wass Albert híres könyvének a címét: „Elvásik a Veres Csillag”. S hősünket (Vízi Pétert) álmában gyáva módon meg is ölik. Az évkörben pontosan ott, ahol Atilla nagykirályt álmában gyáva módon megölték” 13 „Ki mint veti ágyát, úgy aratja álmát.” Azaz virágnyelvről lefordítva: amint éljük jelen életünket, úgy folytatjuk majd a következőt is. Érdemes időről időre kimosni az ágyneműt, azaz lelkünket ünneplőbe öltöztetni sáto-
indul, hiszen a jóslat nyilván kész történetet sejtet. Ezért az a feltételezésünk, hogy a maga az álom ugyanonnan indít, ahonnan mi is indítottuk a „rejtett magyar évkörünket”, a Nyilas hátsó Oroszlán dekanátusából. Ezt a feltételezésünket Németh Zsolt Krónika-elemzése támasztja alá, a többször hivatkozott magyar királyok tizenkettessége. Ott ábrát is készítettünk a fényvillódzásról, a 12 magyar Árpád-házi király egymást követő sorának az Ikrek-Nyilas, illetve a Bika-Skorpió jegyek között végbe menő „fénykisüléséről”. A Miatyánk elemzését is innen kezdjük, egészen pontosan a Nyilas-Nyilas jegyből. A „Vízi Péter és Vízi Pál” mesében a cselekmény kezdete már ennek az eseménysornak az évköri átvetülése. Az alaphelyzet tehát, hogy a nagyhatalmú öreg király nem más, mint maga az Atya, aki a precessziós csúszásban - itt a mesében - már a Bak tulajdonságokkal telítődik. Ennek jellegzetes képviselője a magyar történelemben Szent István királyunk. (Ld. Papnak az ún. „körkörös történelemről 14” kifejtett gondolatait.) Az Ikreket szülő királylány pedig Szűz Máriához 15 hasonlatos. [Mint a mese végkifejletében láthatjuk, éppen az az egyik különlegessége ennek a mesének, hogy a Szűz jegy (vagyis a királylány) és az Ikrek jegy (a két fia) egymásra csúszik, egészen pontosan a cselekmény történései e két jegyben időben párhuzamosan futnak.] Ha pillantást vetünk a csángó imádságra, akkor láthatjuk, hogy precessziós csúszással Szent Anna és Szűz Mária éppen ott bontakozik ki a mesében is. De folytassuk utunkat. A két fiú a zárt közeg (kunyhó) sötét falát áttöri és útnak indul. S a Kos világhónapban (annak is különösen az elején) fegyvert szerez magának (nyilat és kést) Ez később valóban a két legerősebb fegyverüknek bizonyul, hiszen a nyíllal az idő-visszazökkentő segítő állataikat szerzik meg maguknak, a késsel pedig a tengelykapcsolatot és az ebből adódó javított pályagörbéből pedig a feltámadást jelentő energiatöbbletet. Vagyis az eddigi útvonalunkat összegezve: elindultunk a Nyilas világhónaptól (az Atyától), majd elértünk a Kos világhónapba (fegyverszerzés), utána a Vízöntő-világhónapba érve használtuk a fegyvereinket (segítő állatok erejének megszerzése), majd az évkör túlsó végén (az Oroszlán-világhónapban) használtuk is a segítő állatok erejét.
ros ünnepeken (Karácsonykor, Farsangkor, Húsvétkor és Pünkösdkor), hogy majd a nagy fényfelszabadulásnál, amikor az életünkben elégetett valamennyi gyertya fénye elnyeri végső értelmét (az életünk végén) tiszta, megtisztult lélekkel tudjunk meghalni. (Annak pedig ára van. Valamit valamiért.) Ehhez kívánunk szerencsét a Kedves Olvasónak idevágó mondókánkkal, amelyet ősmagyar nevű kislányunknak még ötéves korában írtunk akkor, mikor versbe foglaltuk a Duna parti hintázásnál a mellettünk a Dunán időről időre elhaladó hajókat és motorcsónakokat (s ilyenkor a hullámok mindig percekig mosták a partot, s ez roppantul tetszett kislányunknak): „Jön majd a nagyhajó, hosszú csónak, igyekezzük most haza, vége a melónak.” 14 Képes Krónika, Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Bp. 2003. S benne: Pap Gábor Krónika, képnyelven elbeszélve. Idézünk: „A gond akkor adódik, amikor ezt a könnyen áttekinthető és megjegyezhető rendet át kell szervezni az oknyomozó történetírás lineáris rendszerébe….a megfogó-megtartó Bak-tulajdonságok két jellegzetes képviselőjét, Bakóczot és Szent Istvánt …az évkörben egymással szemközt lévő Kosé (Kossuth) és Mérlegé (Deák).” 15 Az evangéliumokban Szűz Mária sem volt egyedül. Akkor az ikerpárja Erzsébet volt. Így lett évköri ikerpár egymással a Jézus és Keresztelő Szent János, amint arra Pap rendszeresen fel szokta hívni a figyelmünket. Hogy akkor a mesében miért nincs gyermekét szűzen szülő iker-anya? Egyrészt a két név ott van a Nyilasban. Mária is ott fogant (Ld. a december 8-i „szeplőtelen fogantatás” ünnepét) és Erzsébet neve napja is ott van (legalábbis Szent Erzsébeté december 19-én). Másrészt pedig a „Vízi Péter és Vízi Pál” című mesében szereplő királylány több dekanátust is átfog. Csángó imádságunkban láttuk, hogy Anna és Mária a szüzesség egymásba átalakuló fokozatait (dekanátusait) jelentik. Így a mesebeli királylányunk „maga a szüzesség” mint olyan. A mesében az „Ikrek”-tulajdonságkör is az évkör tengelykapcsolati összefüggéseire irányítja rá a figyelmet.
Itt már fel kell, hogy figyeljünk arra, hogy a mese eddigi kulcsmozzanataiban (Kos, Nyilas, Oroszlán) a tüzes jegyek voltak jelen. S ezzel el is érkeztünk a Magyar Szent Korona (MSZK) keletkezésének keretrendszeréhez. Ugyanis az MSZK tulajdonságaiban rendre felismerhetők az évkörben egymással szemközt lévő két jegy (Oroszlán-világhónap és a Vízöntő-világhónap) tulajdonságai 1. Ikreknek Ikrek, hiszen Atilla ingyen kegyelméből keletkezett s emellett felépítésében, a zománcképek szerkezetében a kizárólagos párosság (többféle módon megnyilvánuló ikrekség) a meghatározó. Ezt Pap koronáról szóló könyveiben szépen rendszerezte is. Mi is tőle tudjuk. 2. Nyilasnak Nyilas, hiszen Atilla ingyen kegyelméből keletkezett N.B. Leó (a latin szó jelentése magyarul: Oroszlán) pápa iránt. Korábban más helyütt már megemlítettük, de most újra idekívánkozik, hiszen amint éppen ebből a meséből is láthatjuk, a mese eszköztárában a mesehősök (más mesékben a kis királyfi, itt az ikerpár) által az évköri szereplők (állatok) iránt gyakorolt ingyen kegyelem később busásan megtérül. Itt ráadásul a mese egész cselekménye, mint azt láthattuk – legalább is az álom szintjén – a Nyilas világhónap Oroszlán jegyéből indult (csak az évkörben szemközti tengelypárjánál tapasztaltuk). A „világuralom megszerzése” hadművelet tehát innen a Nyilas-Oroszlánból indult. 3. Vízöntőnek Vízöntő, hiszen a Korona működése rejtett, dimenziója a Vízöntő-paradoxon révén nyeri el értelmét, fejti ki hatását. 4. Oroszlánnak Oroszlán, hiszen az évkörben is ott van a kijelölt helye, precesszióban az Oroszlán világhónap a Szent Korona napjával kezdődik augusztus 20-án. (Egyben az új kenyér és Szent István, illetve Szent Király napja.) 5. Mérlegnek Mérleg, hiszen maga a Korona, mint fejék, akárcsak az összes többi fejfedő, pl. kalap meghatározás-szerűen Mérleg-természetű 16. A homlokzati részén Szent Mihály kép és az egy adott jegyhez köthető legtöbb zománcképet a Mérleg jegy vonultatja fel (persze az Atyát és a Fiút képviselő Nyilason és Ikreken kívül). 6. S végül Kosnak azért Kos, mert a Magyar Szent Korona angyal hozta korona, Atillának Gábriel arkangyal vitte a jó hírt, az utódai számára nyert örökké tartó korona üzenetét-ígéretét. De térjünk vissza az évkörre. A precessziós Oroszlán Szent Koronához hozzárendelt kezdőpontjának az évkörben Jézus születése felel meg, amire ráterül a precessziós Vízöntő tiszta jegyérvény-tartományú Vízöntő dekanátusa, amely viszont Krisztus születésének feleltethető meg, hisz a Szent Korona homlokzati részén az elülső Pantokrátort, a Fiút láthatjuk. (S ezen nincs is mit csodálkozni: az angyali üdvözlet, s erre az imént Atilla és Gábriel tekintetében utaltunk, Krisztus eljövetelét harangozza be.)
16
A fej az emberi test zodiákusában a Kos jegyét képviseli. A rajta lévő és az ember szellemiségét képviselő fejfedő definíció-szerűen Mérleg-jegy képjelt adja. Ezt is Pap szokta elmondani.
2. számú ábra. A „Vízi Péter és Vízi Pál” című tanmese precesszióban – Szintézis (Pap megközelítésében, két világhónappal a „rejtett magyar évkör” állásához hozzáforgatva, továbbá az MSZK abroncsán lévő zománcképeken ábrázolt személyek állatövi hatása a tanmesében) 17 Most akkor mindezeket szem előtt tartva és fél szemünkkel a mese cselekményére ügyelve helyezzük rá a Koronát a „rejtett magyar évkörre”. Ez felettébb hasznos szintézis, hiszen csak a Korona szerkezetéből érthető meg az időparadoxon rejtélye. (S mi a Pap által felismert összefüggéseket tesszük láthatóvá az évkörben is az MSZK szerepét kutatva.)
Hogyan magyarázható az, hogy a Vízi Péternek az évkörben kioltott élete az évkör másik oldalán 18 található Vízi Pált cselekményre sarkallja? Az információ időben hogyan jut át az évkör egyik pontjáról a másikra?
Nos, a válaszunk egyszerű. Ha megvizsgáljuk a Korona keresztpántja legfelső emeletén található és az apostolok legszűkebb körébe tartozó négy személyt (Vízi Pétert s Vízi Pált, Vízi Jakabot s Vízi Jánost), akkor pontosan azt a négy tiszta jegyérvény-tartamot képviselik, amely a precessziós tanmesénkben is a főszerepet játssza. Így a mesét megjelenítő évkör ábránk alsó felében Pál és János kerül egymással fedésbe, míg a felső oldalon Péter és Jakab van egymással tökéletes fedésben, egymásra csúszva.
17
Ez az ábra már szintézis eredménye. A szintézist létrehozásában közreműködő segédábrákat ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) IV” 27. oldalán: 13-A-B számú ábrapárt (itt). 18 Persze itt Pap a mese elemzésében rámutat arra a cselekményre (Vízi Pál halála), amely a Szűzből kiváltja Vízi Péter indulását. De ez csak közvetett magyarázat. A Koronán ugyanis ez a kapcsolat zománcképekhez kötött.
Ha évköri időpontjaikat is egymásra csúsztatjuk, majdnem teljes a megfelelés (Péter és Jakab között azonban már 4 nap van).
Pál (január 25.) és János (december 26.) Péter (június 29.) és Jakab (július 25.).
Hátra maradt annak a tisztázása, hogy hogyan is fordulhatott az elő, hogy a déli oldalon a Vízöntő-paradoxban három jegy vesz részt, míg az északi, Oroszlán-szervezésű oldalon négy jegy érintett. Pap Gábor nem vette észre, hogy a mese a „rejtett magyar évkör” működését mutatja, hiszen azt ő nem ismerhette. Ha viszont az ott érvényesülő precessziós csúszást is figyelembe vesszük, akkor a déli oldalon is megvan a negyedik jegy: esetünkben ez az Ikrek jeggyel szemközti Nyilas jegyet jelenti, mely az időben előtte következő (és egyben a jelenlegi 1920-2100 közötti) Bak-világhónapra csúszik rá.
3. számú ábra A Vízöntő-korszak és a Halak-korszak egymásra terülő dekanátusai és a „Miatyánk” keresztény imádság összefüggései Ha megszerkesztjük a „kibővített rejtett magyar évkört”, amelyben a dekanátusi sorrendben egymással ellentétes irányban elhelyezkedő Halak- és Vízöntő világhónap van egymásra helyezve, akkor könnyen felismerhetőek azok a súlyponti jegyek, amelyek ez az emberiség szempontjából két kulcsfontosságú világhónap, vagyis a Halak (jézusság) és a Vízöntő (krisztusság) csomópontjait alkotják. Paptól tudjuk, hogy földi körülmények közt élet a két legnagyobb erő (akárcsak a jin-jang), vagyis a Szűz s a Nyilas (Nyúl s Szarvas) találkozásakor keletkezik. Az évkörben három ilyen pontunk van. Az egyik a -1-ik dekanátusban, ez indítja magát a Halak-világkorszakot. (S ez a dekanátus egybeesik a „Miatyánk” keresztény imádság első szakaszával: („Miatyánk, ki vagy a mennyekben…” = „Mennyei Teremtő Atyánk…”). A csoda (a teremtés) az Atyától indul.
A második ott, ahol Atilla nagykirály a történelemben számunkra esendő utókor számára az örökké tartó koronánkat szerzi. („…Legyen meg a Te akaratod… 19”) Itt fontos megjegyezni, hogy a Szent Koronán az Ikrek jegyet képviselő Atilla nagykirály összetetten kerül az évkörben ide. S ennek oka az, hogy egyszerre a „rejtett magyar évkör” két jegyében is otthon volt. o Egyrészt magát a Koronát a Szűz - 360-420 között tartó - hátsó Bika jegyében szerzi. o Másrészt viszont ő maga az azt megelőző dekanátusban születik (ld. a 3. sz. ábrát.) Ez a Halak-korszakban: Mérleg-Mérleg, amelyre a Vízöntő-korszakban ráterül a Halak-világhónap Skorpió jegye (N.B. Jézus az i .sz. 1-2159 közötti Halak-korszakban éppen ebbe a jegybe születik a Földre.) A helyzetet tovább bonyolítja, hogy erre a Skorpió-jegyre csúszik rá a precesszióban rákövetkező világhónapból ráterülő Nyilas jegy. Atilla nagykirály „Ikrek” tulajdonságai révén ennek a Nyilasnak az évkörben szemközt éppen az Ikrekben esedékes testiségét képviseli. [Ez azért nagyon fontos tétel, mert a Vízöntő típusú Koronán az Atilla által képviselt Ikrek-dekanátus jellegadóan a Vízöntő-világhónap középső Ikrek-jegyét jelenti. Az előző részben ezt a Für Lajos által május 21-re tett honvédelmi nap kapcsán fejtettük ki 20. Tehát Atilla nagykirály itt és most (1980-2040 között) van szerepe teljében.] S végezetül a harmadik ott, ahol Mátyás születik és bontakoztatja ki világhódító vállalkozása első (keresztre feszítés előtti) felvonását 21. 8-ik passzus („… Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…” [Csak emlékeztetőül: a Csángó imádság elemzésében a földbe szúrt Ág bimbajából itt nyílik először virág, azaz a felsőbb rendű élet földi körülmények között először itt fogan meg istenemberként (Szent Anna).22]
Csodás élet ezeken a helyeken s a testi megvalósulás szintjén nyilván az évkörben szemközti jegyekben születik. Ez mindösszesen hat csomópontot jelent az összesen 36 jegyből. Ha a mesét összehasonlítjuk az igaz valósággal, azaz a magyar történelemmel, akkor döbbenetes egyezéseket figyelhetünk meg. Ezek közül csak néhányat emelünk ki. 1. Mátyás keresztfája (jelenlegi időszámítás szerint 1470) éppen ott van, ahol a mesében a világ jósfája. Kést szúrunk bele s vér folyik ki belőle, akárcsak Jézus Krisztus keresztfájából 23. 2. Atilla nagykirály 410-ben hal meg. Ez az évkörben a Szűz világhónap hátsó bemeneti Bika dekanátusának felel meg. A következő középső Bak 10 évvel később, 420-ban kezdődik. A Bika az emberi test zodiákusában a nyaknak feleltethető meg, a jellegadó világhónap, a Szűz mozgástendenciája pedig a szeletelés. A középső Bak dekanátusban Szaturnusz otthon, Mars erőben van. Mi történik Atilla birodalmával? A középső Bak-dekanátusban erőben lévő Vörös vitéz (Mars), azaz a háború istene megszünteti, szétszabdalja.
19
Ennél gyönyörűbben meg sem lehet fogalmazni a magyarság és a Jóisten, illetve a magyarság és a többi nép viszonyát, mint a Miatyánk negyedik szakaszában: az Úr bennünket az igazság és hűség koronájaként küldött a Földre, az egész emberiség számára, hiszen mi, azaz a magyar nemzet alkotjuk a Korona testét. 20 ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) IV” 20. oldalán, 58-as lábjegyzetnél (Megtekinthető és letölthető itt). 21 S nyilván ebben benne van az is, hogy itt (kb. 2011-től folytatja) világhódító vállalkozása második fejezetét: Buda nagykirályként - ezer éves békebirodalmának megteremtését. 22 L.d az „Ég szülte Földet, Föld szülte Ágát…” csángó imádság 5. sorát „…Bimbaja szülte virágát…” (Virág) - A Bika Szűz dekanátusa (Szent Anna szűzen fogan) „A Szent Korona és a Miatyánk” 14-15. oldalán. (Megtekinthető és letölthető itt.) Ugyanott írtunk a Fülöp napi (májusfa) állításának a szokásáról. Itt éppen erről van szó. A fa (ág) a földbe kerül. Nagyjából itt, ebben a hónapban (májusban.) 23 Nincs dicsőségesebb fa, mint Jézus Krisztus keresztfája, mert az vérrel virágozik (kb. 1471-ben) s Szent Lélekkel gyümölcsözik (kb. 2011-ben). (Csángó imádság. erdélyi Zsuzsanna gyűjtése.)
Mint említettük, Atilla nagykirály 410-ben hal meg. Már korábban is rámutattunk, hogy ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a Halak-évkör felét jelentő évek számát (2160 osztva kettővel = 1080), akkor évre pontosan megkapjuk Hunyadi Mátyás halálának a jelen idő szerinti időpontját (410+1080=) 1490. De ha ehhez még további 300 évet adunk hozzá, akkor Atilla halálával az évkörben igaz idő szerint is szemközt éppen az 1790-es évet kapjuk meg, amikor is – s most idézünk Pap Gábor kutatásaiból 24: „1790. január 10-én II. József rendeletére lecserélik a hátsó Szűz Mária, Atilla-, és Buda-képet Dukasz Mihály, Konstantin és Geóbitzász képére.” Vagyis kiemelten megismételve: a rejtett magyar évkörünkben Atilla nagykirály és Buda nagykirály zománcképének 1790-es cseréje hajszálpontosan megfeleltethető · Atilla nagykirály halálának évköri tengelykapcsolatban (410 + 1080 év= 1790), · Buda, azaz Mátyás nagykirály halálának pedig a 300 éves csúszással (1490 + 300 év= 1790). Korábban jeleztük, hogy Buda nagykirály testvére, Hunyadi László halála köthető Keresztelő Szent János évköri ünnepéhez (Nyakavágó János). Ez augusztus 29-re esik, tehát a Szűz-Szűz jegyre. A „Vízi Péter és Vízi Pál” mesénkben Vízi Péter halálára hol és milyen módon kerül sor? A Szűz világhónapban (az egymást követő három dekanátusban rajzolódik ki ez a mozgásdiagram, míg a történelmi Atilla halála csak egy évszám, nem pedig 180 éves világhónap). A mesében Vízi Pétert álmában öli meg a Vörös vitéz. Atillát nászéjszakán álmában éri a halál orrvérzéses fulladással (Bika hónap), s hal meg természetes halállal, vagy öli meg álmában Ildikó (Öldöklő). Hunyadi Lászlónak pedig éppenséggel lenyisszantják a nyakát. A három viszonyítási rendszer (1. A „Vízi Péter és Vízi Pál” tanmese; 2. A „rejtett magyar évkör”, azaz a magyar történelem az évkörre írva; és 3. az évkör vallásos ünnepei és szentek legendái köré szerveződő kalendárium) között tehát szervesen összetartozó kapcsolat állapítható meg. Nyilván a további kutatás további összefüggéseket fog felszínre hozni. (Ld. jelen részünk III. Befejezés fejezetét is.) Most azonban kapcsoljuk be a negyedik viszonyítási rendszert, a „Miatyánk” keresztény imádság megfeleltetését a precessziós évkörrel. Érdemes az egész évkört végig böngészni, s az imádság valamennyi szakaszát, de ezek közül néhányat kiemelünk. A „… (1) Legyen meg a Te akaratod, (2) amiképp a mennyben, (3) azonképp a földön is…” szervesen együvé tartozik, akárcsak az állatsereglet - Oroszlán köré csoportosuló – idő-visszazökkentési hadművelete a mesében s értelemszerűen három világhónapot fed le. Ezek közül a „Vízi Péter és Vízi Pál” viszonyítási rendszerében az „amiképp a mennyben” (amely az Oroszlánnak feleltethető meg), az „azonképp a földön is” szakasz pedig (amely pedig Ráknak feleltethető meg) fedésben van egymással. S mit látunk a tengelykapcsolati párként: a „… szabadítsd meg a gonosztól …” értelemszerűen három jegyben megy végbe, ezek közül a Vízöntő-Mérlegben tevékenykedő Szent Mihály az Oroszlánra rímel rá, míg a Bak-Bikában (azaz a 1980-2040 közti jelen történelmi szakaszunkban) tevékenykedő Szent György vitéz a Rákra. Teljes a megfeleltetés. de a történetnek még koránt sincs vége. Utólag már bevallhatjuk, hogy a Miatyánk utolsó három elemének („… mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség…”) helyét volt a legnehezebb megtalálni az évkörben. Csak az ötödik viszonyítási rendszer (a Betlehemi jelenet, a Három királyok imádják Jézust, azaz az Epiphania, vagyis Vízkereszt) megfejtése hozott megoldást. Ezt a megfeleltetési rendszert előző részünkben közreadtuk 25. S ehhez hozzávehető egy hatodik viszonyítási rendszer Jézustól: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet”). E24
Pap Gábor „Mag hó alatt – Télutón” (Püski, Bp, 2003, 141. oldalról). „Valaki álmodhat róla. Új szempontok, fejlemények a Korona-kutatásban”, 1992) 25 Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) IV” 19. oldalán, 11. számú táblázat. Összesítő évköri ábra. (Megtekinthető és letölthető: itt).
szerint a „magyar háromkirályok” az általuk képviselt bolygóminőség alapján a következő jegyekkel hozhatók összefüggésbe: Szent István (Mars-képviselet „ország” és az „út” letéteményese, vö. „Szent István országa”, a „szent istváni út”); Szent Imre (Merkúri tudása, mint a „hatalom”, az „igazság” letéteményese); Szent László (Jupiteri „dicsőség26” és az „élet” letéteményese) S így évköri leosztásuk a Miatyánkból: „Mert Tied az ország” (Szent Istváné) a Bak világhónap Bak jegyében. Ide terül rá ugyanis az a tiszta Oroszlán-Oroszlán jegyérvény-tartam, amelyet Szent István a „rejtett magyar évkörben” 1001-1020 között megélt, és amely Vízöntőként az évkör ezen alsó szakaszában a Vízöntő-paradox révén ráterül a Bak-Bakra (ez a „rejtett magyar évkörben” elméletileg a 20402100 közötti időszak)
4. számú ábra. Szent István királyunk ábrázolása a Képes krónikában a Wikipédia jóvoltából
„… a hatalom … ” (Szent Imréé) a Bak világhónapnak a „rejtett magyar évkörben” 1020-1080 között lezajló Szűz dekanátusára (precessziós csúszásban ráterülő) Nyilas-Oroszlán jegy képviseletében.
5. számú ábra. Szent Imre herceg szobra Máriaremetén a Wikipédia jóvoltából 26
Teljesen furcsa módon – jómagunk is László lévén – sohasem értettük, hogy a szlávok gondolkodásában a László miért a dicsőséggel társul. A Wladiszlav azt jelenti: „dicsőséggel bíró” (vladet slavoj).
S végül: „… a dicsőség …” (Szent Lászlóé) a Bak világhónap középső Bika dekanátusára rácsúszó Nyilas-Kos jegy képviseletében. (Csak összevetésül a hetedik viszonyítási rendszerünkben, Németh Zsolt királyi tizenkettességében Szent László a Mérleg képviselője (precesszióban az Ikrek-világhónap középső dekanátusa, ez rácsúszik a „rejtett magyar évkörben” megélt uralkodása (1077-1095) idejére (Rák-Skorpió). A Miatyánk viszonyítási rendszerében pedig éppen ezen két jegy tengelypárját osztottuk le neki. (Fontos megjegyezni, hogy itt némileg eltér a Betlehemi jelenetben (Vízkeresztkor) általa kapott bolygóminőségtől, a Jupitertől, viszont összhangban van a Bikában erőben lévő Hold-jelkép bárd-jellemzékével 27).
6. számú ábra. Szent László hermája a Wikipédia jóvoltából S a „Miatyánk” Szent Lászlót a maga helyén is telibe találja. Ő ugyanis az Ikrek világhónap középső Mérleg dekanátusát képviselő magyar királyunk. S a Turul nemzetség fényes csillagai között is legfényesebben ragyogó csillagunkként a Miatyánkban ott van, ahol a „… mennyei kenyerünket add meg nekünk ma… ” szakasz, az „Ember tragédiájában” a Mennyország. A Szent Koronán pedig ezt a hozzárendelt dekanátust a két gyógyító testvér páros, Kozma és Damján képviseli, attól függően, hogy melyik oldalról olvassuk le a Koronát. S hol is kapnánk mennyei kenyerünket máshonnan, mint a
27
Mint tudjuk, kb. ugyanúgy, mint ahogy Magyarország a Koronájáról, a Békemenet a precesszióban két irányba szétlövellő s villámhoz hasonlítóan cikázó útvonaláról ismerszik meg, Szent László pedig a kezében tartott bárdjáról, amely a Holdat jelképezi. Névünnepe, június 27., a Rák jegyére esik, ebben a Hold otthon van, a Jupiter erőben. Szent László mindkét minőséget megidézi.
magából a mennyből 28. S hogy hogyan? Az „öt elem”-rendszerről jelen részünk elején a világ jósfájából kicsorgó életvíznél, illetve vörös vérnél már esett szó. Nos, a „Vízi Péter és Vízi Pál” meséjében az Ikrek jegyében a láthatatlan kéz (Isten keze) mindig innen tölti újra a lecsengő energiáinkat, fát rakva a tűzre. Így működik az isteni kegyelem. S mi sem mutatja jobban e kéz működését, hogy az évkör innenső oldalán, mint Szent László esetében már kifejtettük, ez az Ikrek középső Mérleg dekanátus rácsúszik a Bak világhónapnak arra az elvileg 1981-2040 között tartó középső Bika dekanátusára, amelyben most éppen nyakig vagyunk. Vagyis Szent László jóvoltából a mai naptól fogva az Atya dicsősége („… Mert Tiéd a dicsőség…”) mától immár a mi dicsőségünk is. Viszont ez kötelez is bennünket. Hiszen ebből már beláthatjuk, hogy miért is fontos az imádkozás. Ez a mennyei kenyerünket add meg nekünk ma szakaszt tölti fel életünket erővel a hétköznapokra, de akár a nemzet szintjén is, mint most. Ami pedig ötrészesre nyúlt tanulmányunk két fő szereplőjének, a két Hunyadi fivérnek, tehát Hunyadi Lászlónak és Hunyadi Mátyásnak a „rejtett magyar évkörben” igaz idő szerint megélt életük által kijelölt helyét (Bika világhónap középső Szűz dekanátus) és a „Miatyánk” megfelelő passzusait illeti, rájuk három dolog vonatkozik: a „szenteltessék meg a Te neved”(tengelykapcsolatban az évkörben szemközti Skorpió világhónap középső Halak dekanátusából), s Szent György napjának (Húsvét pénteknek) a fénye ezzel a szakasszal világított rá tanulmányunk végső céljára: „A Hunyadiak szentté avatására”, illetve a „bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek); s végül precessziós csúszásban a „… Ne hagyd, hogy kísértésbe essünk …” szakasz jutott, amelyet – ha még emlékszünk még rá - a Szent Korona zománcképei közül a Nagy Pénteken keresztre feszített Fülöp kapott tőlünk leosztva 29. Így kerülnek egymással fedésbe az ugyanarra az óraműre (évkör) járó viszonyítási rendszerekben a magyar királyok. III. Következtetések, következmények Zárásképpen levonhatjuk a következtetéseket. A két Hunyadi helyét az általunk tavaly felfedezett „rejtett magyar évkörre” ráhelyezve (Bika-középső-Szűz) - a Vatikán bármilyen közbenjárása, jóváhagyása vagy engedélye nélkül is – arra a következtetésre jutottunk, hogy a Miatyánk keresztény imádságban a Hunyadiak által betöltött és előbb említett dekanátusra esik a „… Szenteltessék meg a Te 28
S ezzel nagyjából el is dőlt az általunk kezdeményezett vita Pappal, hogy a Miatyánkban a „mennyei kenyerünket” vagy a „mindennapi kenyerünket” kérjük. Pap ragaszkodik a „Mindennapi kenyérhez”. (Persze ehhez joga van.) De részletesebben ld. „A Szent Korona és a Miatyánk” tanulmányunk 16. oldalán. (Megtekinthető és letölthető: itt.) Megjegyzések ehhez a fontos megállapításhoz. 1. Az „Ember tragédiája” című drámában Pap Gábor felismerése, hogy a Menny megfeleltethető a 26 ezer éves precessziós évkör „Ikrek-Mérleg” dekanátusával. (Ezt tőle vettük át.) 2. Szent Lászlót a Képes Krónika alapján Németh Zsolt határozta meg a Mérleg képviselőjének. (Ezt tőle mi is „csak” átvettük. Mindössze a sorrend alapján belehelyeztük a precessziós évkörben a logikus helyére.) Ld. Németh Zsolt: A Képes Krónika Miniatúráinak átfogó értelmezése, Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Bp. 2005. 30. oldalon III. számú táblázat: Címe: A képes Krónikában szereplő tizenkét koronázásábrázolás legfontosabb sajátosságai. Illetve részletesebben ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) III” 2. oldalon (Megtekinthető és letölthető: itt.) 3. Ami viszont a saját felismerésünk, amivel senki másnál nem találkoztunk, az nem más, mint hogy a jelen részben a „Miatyánk” keresztény imádságot helyeztük precesszióba annak mintájára, ahogyan Pap ugyanezt megtette a kisév-körben. 29 ld. „A Szent Korona és a Miatyánk” tanulmányunk 17. oldalán. (Megtekinthető és letölthető: itt.)
neved…” szakasz. Ennél tisztább égi jellel nem is lehet érzékeltetni Hunyadi Mátyás üdvtörténeti szerepét. Három tény miatt írtuk azt a bevezetőben, hogy Róma püspöke s az általa vezetett egyházközösség nem állhat meg egyenes derékkal Isten ítélőszéke előtt Hunyadi Mátyás szentté avatása ügyében. Egyrészt az általunk feltárt összefüggés miatt, azaz amiatt, hogy a „Miatyánk”-ban szereplő „… Szenteltessék meg a Te neved…” szakasz megfeleltethető az 1441-1500 közötti jegynek, másrészt pedig a miatt a tény miatt, hogy ebben a korszakban (az 1441-1500 között) Hunyadi Mátyás volt az egyetlen kiemelkedő keresztény uralkodó, sőt harmadrészt Hunyadi Mátyás volt a világtörténelem egyetlen Nagypénteken koronázott keresztény uralkodója. Ez a két tény a lehető legmagasabb szinten ruházza fel Hunyadi Mátyást a szentség erényével. S mint kimutattuk 30, nyilván testvérét, Hunyadi Lászlót is megilleti ez a cím, nem is szólva az édesapjáról, Hunyadi Jánosról. Hunyadi Mátyás királlyá választásakor úgy befagyott a Duna jege, hogy Ransanus olasz történetíró oldalakon áradozott erről a természeti csodáról. Vagy amikor meghalt, az országban élő oroszlánok is meghaltak és a folyók megáradtak. Mi ez, ha nem Oroszlán-Vízöntő tengelyváltás? Már önmagában ez a két természeti csoda elegendő kellett volna, hogy legyen ahhoz, hogy Hunyadi Mátyást szentté nyilvánítsák. Nem is szólva a más vallást képviselő hadseregekkel szembeni győzedelmes ténykedését, hogy az előbbi bekezdésben kifejtett érveinket. Ezek után nem csodálkoznánk, ha a római egyház okafogyottá válna, s tényleg a jelenlegi lenne a legutolsó pápa, mint ahogyan azt a sajtó találgatni vélte 2013 elején, mielőtt Ferenc pápát megválasztották volna. (Bár hozzátesszük, nem örülnénk neki. De mindenki a maga alatt vágja a fát. A Vatikán 500 évig csak borgiázott 31 és boszorkánytanyázott.) Vagyis Jézus Krisztus Húsvétpénteken és egyben Szent György vitéz éjszakáját követően felszabadult fényénél ennél egyértelműbben nem is dőlhetett volna el az immár lassan 525 éves vita arról, hogy a Nagypénteken koronázott Hunyadi Mátyás s a halála után keresztre feszített magyar nemzet szent volt-e vagy sem. Ámen. Készült a Jóisten kegyelméből 2014-04-26-án, Húsvétszombaton Nagykun-Kovács László íródeák tollából.
30
Ld. a „Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) III” részünk 19. oldalán. (Megtekinthető és letölthető: itt.) 31 Félreértés ne essék, nem azt írtuk, hogy orgiázott, hanem, hogy borgiázott.
MELLÉKLET #01 JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK Mivel eddig a Hunyadiak szentté avatásával foglalkoztunk, a Vatikán kutyakomédiájától elkülönítve kívánjuk megvizsgálni a jövőbeli kutatási irányokat. Az elmúlt év kutatása sok fogyatékosságot felszínre hozott, amelyeket nem számon kérni akarunk az előttünk járó hetedik nagy titokfejtő nemzedék tagjaitól, de tényként meg kell állapítanunk. A Szent Korona keletkezésének az üzenete az, hogy az az áldozat, amelyet Hunyadi László a társadalmi igazságosság megcsúfolása elszenvedőjeként áldozatként hozott a magyarságért, el nem veszett, hanem az évkör ellentétes pontján Szent Koronaként jelenik meg. Ez egészen egyértelmű, s a Vízi Péter és Vízi Pál elmondja, hogy mi az MSZK szerepe. Bárki ember földre születik is, képtelen 100 %-ban élni az összes kínálkozó lehetőséggel, bármennyire lelkiismeretes vagy maximalista is. Viszont a keresztáldozattal Isten életünket tökéletessé pótolja ki. Az előttünk járok figyelmét elkerülte egy-két kisebb, de annál nagyobb fontosságú részlet, amelyet még előttünk járva akár fel is térképezhettek volna. Jövőbeni feladataink között most nyilván ez következik soron. 1. A precessziós nagyév és a normál kis év közötti különbségek számbavétele nem történt meg. Pap néha-néha utalt rá, hogy a Fény ugyanazon a Nagyév világhónapjaiban másképp viselkedik, mint a normális (azaz 365 napos) Kisévben. Ez viszonylag nagyobb mulasztás, de óriási feladat is, hiszen hatalmas tudáshalmazt feltételez. Mi ezt a „Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén” című könyvünkben ennek egy részét megkíséreltük feltárni. 2. Apró ötlet, hogy míg a kisévben minden naptári napot (pl. a Szentek névnapjait és a nagy ünnepeket) hónap, nap szintjén tartjuk számon, nem pedig a dekanátusok szintjén, addig a Nagyévben ezt miért nem tesszük? Tudni lehet, hogy pl. a precessziós Nagyévben a kisév egy napjának 72 év felel meg 32. A két évkör között ismert az átjárási arányszám. Nos, mi kiszámoltuk pl. a magyar történelem egyik legfontosabb időpontját (408-at, vagyis Atilla nagykirály koronaszerzésének az évét) a Nagyévben és arra március 15. jött ki. Nem furcsa? Egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. De ha ugyanezt az ugyancsak precessziós, de csak 2159 éves „rejtett magyar évkörben” csináljuk meg, akkor 408-as év szeptember 12-re esik. Ami szintén vallásos ünnep. Szűz Mária neve napja. Szeptember 8-ról Molnár V. József el szokta mondani, hogy ilyenkor a Nap vérben ázik, haldoklik, a fecskék körberepkedik az eperfát és elrepülnek melegebb égtájakra. (Mi történik Vízi Péterrel az ennek megfelelő időszakban a precesszióban? Nyakát szegik álmában.) Az évkör különös furcsasága, hogy ráadásul ez a két nap (március 15. és szeptember 12.) egymással tengelykapcsolatban is van, ami nagy véletlen. A kisévben a hónapok nem egyforma hosszúak s így a szeptember 12-vel éppen átellenben március 14. van. 3.
32
Óriási mulasztás, hogy amikor a bolygók erőben vagy rejtett erőben létéről esik szó, akkor úgy vesszük, mintha az egész hónapra kiterjedne. Pl. a Jupiter nem az egész Rák hónapban (június 21. és július 20. között) van erőben, hanem csak a Rák 5-ik fokán. Ez a kisévben alig érzékelhető. De a Nagyévben, különösen az általunk felfedezett „rejtett magyar évkörben” már egy világhónap 180 év hosszúságú, s mint láthattuk, nagyjából megközelítőleg egészen pontosan tükrözi a hónapok precessziós viselkedési rendjét. (Nyilván még majd tovább kell kutatni.) Ha tudjuk, hogy egy hónap (azaz egy állatövi jegy) 30 fokból áll, és tudjuk, hogy az adott bolygó (rejtett) erőben léte mikor következik be, akkor hatéves (180 év osztva 30-cal =6
26000 osztva 360 nappal = 72,22 év, 26000 osztva 365 nappal =71,23.
év) pontossággal megjósolható a történelem valamely nagyszabású (sorsfordító) eseménye úgy, mint ahogy azt a tanmese elemzésénél is láthattuk. Erre van példa a „Vízi Péter és Vízi Pál” mesénél, ahol a Vízi Péter fejének visszaillesztését végző segítő állatok közül holdházzal is találkozunk. Ez azt jelenti, hogy az Oroszlán világhónap (igaz történelemben 540 és 600 között esedékes) Kos dekanátusa tovább harmadolható és itt mindegyik holdház (a Farkas és a Griff-Yü-csodalény) kulcsszerepet játszik. Ez azért nem mindegy, mert ez a fejvesztés-fejvisszaragasztás a Trianon után nagyon jól érezhető mozgás, az említett három holdház éppen most, a közelmúltban jelentkezett. S a mesében a Mars vitéz éppen onnantól kezdi meg menetelését a királyi trón felé, ahol – legalábbis jelenlegi tudásunk szerint - 600-ban a középkori időátállítás megtörtént. Oroszlán
Kos-3 Yü (541-560)
Kos-2 Farkas (561-580)
Kos-1 Kutya (581-600)
Nyilas-2 Dámvad (601-630)
Nyilas-1 Ló (631-660)
Oroszlán-2 Róka (661-690)
Oroszlán-1 Tigris (691-720)
Vízöntő
1921-1940
1941-1960
1961-1980
1981-2010
2011-2040
2041-2070
2071-2100
7. számú táblázat. „Vízi Péter fejének visszaragasztása” és a Trianoni-1956-os időszak (a „Vízi Péter és Vízi Pál” mese alapján) 33 A táblázat első két sorában a „Vízi Péter és Vízi Pál” precessziós mese Oroszlán világhónapban szereplő szakaszai, illetve holdházai szerepelnek precessziós menetben úgy, ahogyan ebből az irányban, tehát hátulról következnek. A második sorban pirossal megkülönböztetve kivastagítottuk azt a három holdházat, amely kulcsfontosságú szerepet játszott Vízi Péter fejének visszaragasztásában. 4. Végezetül elkezdődött az évkör fénykeresztjeinek feltárása, ez is rutin művelet, az egyik legfontosabb a március 24., december 24, június 24. és szeptember 24. de pl. így derül ki a Medárd nap (június 8. eredeti jelentése is.) március 8. (Nőnap)., december 8. (említettük: Szeplőtelen Fogantatás, Máriáé), június 8. (Medárd) és szeptember 8. (Kisasszony napja). Nagyjából ezek a legegyszerűbb számtani műveleteket, összeadást és kiadást feltételező feladatok.
8. számú kép A „rejtett (titkos) magyar évkör” („Csaba királyfi csillagösvényének”) logója 34 33
Pap Gábor „Hazatalálás” („Vízi Péter és Vízi Pál” Püski Bp. 1999, 288-319) 306. oldalról idézet: „…Szemmel látható: a tigris képviselte Vízöntő-hullám „visszafelé” jöttében először az Oroszlán-kor bemeneti szakaszához érkezett meg: a Kosban vagyunk most, egészen pontosan ennek a dekanátusnak is a kellős közepén, a Farkas-Hold-házban. Sőt, mire az operáció befejeződik, már a Yü-Hold-háznál tartunk: két irányba, hátra-, majd előrenéző hősünk a fejét ide-oda forgató, „kétfejű” griffmadár képzetét idézi fel egy pillanatra. És ezzel jutunk csak vissza voltaképpeni kiindulópontunkhoz. A Vízöntő-effektus kikapcsolására –mint azt korábban már jeleztük – csakis a másik Vízöntő-ág túloldali (itt éppen a szellemi oldalra eső) „felelőse”, az oroszlán jogosult. A múltból a jövő felé fordítja Vízi Péter arcát: a halál helyett az új élet birodalma nyílik meg ez által hősünk előtt. … Most vagyunk hát ismét az idő nullapontján.” 34 Ezt a logót (görög szóval: emblémát, magyarul: képjelet) kivonatoltuk a 2011. augusztus 20-i „Együtt az Ország” programjából. Erre a 2011-es évre - tanulmányunk jelen részében – már emlékeztünk.
MELLÉKLET #02 KUTYAKOMÉDIA RÓMÁBAN 35 A botrányok botránya, hogy ha a Vatikán a Hunyadiakat, akiket a szentség joga a lehető legmagasabb szinten megillet, hiszen a „Miatyánk” keresztény imádság vitákban a legmagasabb szinten döntő bizonyíték 36, 540 évig nem avatta szentté, akkor szerintük vajon az kit vagy kiket illet meg? Talán a két csodát így-úgy, valahogyan, de nagyon kínkeservesen és nagyon nyögvenyelősen összehozó II. János Pált, aki „majdnem” meggyógyított egy haldokló nővért 37?
Nem értjük, hogy hogyan gyógyulhatott meg, ha egyszer meghalt? Esetleg szóba jöhető bizonyítékként egyáltalán hogyan merülhetett fel ez az eset, amelyet „végül is” elvetettek, amikor ezt a talányt akár egy általános iskolás gyermek sem értené? (Igaz, az újsághír nem fogalmaz egyértelműen, tehát elképzelhető, hogy ez a félreértés forrása, de ez akkor sem változtat lényegesen az alábbi alapösszefüggéseken.
A szentté avatási ünnepsége és II. János Pál igencsak harmatgyenge egyházfői teljesítménye ugyanis nem áll egymással arányban.
A szertartásra 5000 busszal érkeznek a hívek, ebből 1700 busznyi lengyel zarándok. Becslések szerint körülbelül egy millióan lehetnek azok, akik Rómába kifejezetten a szentté avatás kedvéért zarándokolnak. Összesen 7400 közszolga vigyázza rendet, tisztaságot és biztonságot: o 3000 rendőr, csendőr és pénzügyőr, o 200 közlekedési rendőr, o a polgári védelem 2500 tagja, o több mint 100 orvos és ápoló, o 600 önkéntes és 38 o a köztisztasági hivatal 1000 dolgozója .
A hivatalos adatok szerint Szent Ferenctől 226 pápa állt eddig a katolikus egyház élén. Közülük 80-re emelkedett a szent pápák száma. Nem értjük, milyen alapon jár ki nekik a „Szent Atya” megszólítás, ha az összes pápából eddig alig több mint egyharmadukat nyilvánítják utólag szentté? Most akkor vagy minden pápa szent és életében joggal kérheti, hogy Szent Atyának szólíttasson, vagy nem. Akkor lett volna indokolt, hogy ekkora nagy felhajtással összecsődített tömeg ünnepelje valaki szentségét, ha már egész életében ontotta volna magából a csodákat. Karel Józef Wojtyla 1978-2005 között összesen 27 évig uralkodott. Ez alatt nemhogy 27 csodát, hanem jóval többet is tehetett volna. Karel Jozef Wojtylának nem volt karizmája, kisugárzása. Nem áradt belőle a Szent Lélek. (S nehogy azt gondolja valaki, hogy mi ennek örülünk. Ez vallásos emberként is fáj nekünk.) Egy „csoda” viszont vitathatatlan volt: II. János Pál „szentesítette” a trianoni szerződést, amikor a határon túli katolikus egyházmegyéket hozzá igazította a trianoni határokhoz. Az tényleg „csoda” volt, hogy a vatikáni boszorkánytanya a magyarral „alapjáratban testvér” lengyel embert - neki pápaságot felkínálva – ekkora gazemberségre fel tudott bérelni. Ez szégyen a lengyeleknek, s gyalázat nekünk, magyaroknak. A Hunyadiak szentségének elmismásolása fényében pedig egyszerűen hihetetlen pimaszság a Vatikán részéről az, hogy a „jó pápa” XXIII. Jánost ekkora felhajtás illet meg, akinél második csodatételt össze sem tudták kaparni!
35
Ez ügyben ld. „A meztelen pápa szentté avatása” című szösszenetünket. (Megtekinthető és letölthető: itt.) S ehhez folyamodtunk bizonyítási eljárásunkban. 37 Ezt írja ugyanis a Metropol 2014. április 25-i száma 10-11-ik oldalán: „2011. január 14. Benedek pápa bejelenti az első csodát, lehetővé téve János Pál boldoggá avatását. Jánost 2000-ben avatták boldoggá, miután a Vatikán bejelentette, hogy egy műtéti komplikációi miatt haldokló olasz nővér 1996-as meggyógyítását vitatott csodának tekintik. A kanonizációhoz egy második csoda (is) szükséges.” 38 A Metropol 2014. április 25-i száma 10-11-ik oldalán közölt tényekre hivatkozunk. 36
