Hunyadi Mátyás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Solymár
PEDAGÓGIAI PROGRAM (Érvényes: 2011. szeptember 1-től, felmenő rendszerben)
A program épít:
a zene-és művészeti iskola hagyományaira,
a nagyközség ifjúságának művészeti nevelésére,
a kialakult kulturális tevékenységre, különös tekintettel a művészeti csoportok tevékenységére,
a tantestület tagjaira.
B E V E Z E T É S Ennek a pedagógiai programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Ennek megfelelően tartalmazza:
a művészet iskolában folyó nevelés és oktatás céljait,
az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján az iskola egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
az iskolai beszámoltatás, minősítésének formáit,
az alkalmazott hangszeres iskolák, tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit,
a tehetséggondozás formáit és a tanulói kudarcélmény csökkentésére hozott intézkedések tervét.
vizsgáztatás
formáit,
a
szorgalom
Figyelembe veszi:
Pest Megye Önkormányzatának Közoktatás-fejlesztési Tervét
a helyi Önkormányzat Képviselő-testületének elvárásait
az iskola Alapító Okiratát
a tanulók és a szülők jogos igényeit
a társadalmi elvárásokat.
2
értékelésének,
Megújult nevelési, pedagógiai célok, elvárások Diákjainknak a magyarság és az európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és emberi mintát adni. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy megalapozzuk tanítványainknak személyiségét, képessé tegyük őket ismereteik birtokában mind az egyéni, mind a közösségi élet pozitív alakítására. Ehhez olyan iskolaképet kívánunk kialakítani, amely képes az értékek közvetítésére, amely figyelembe veszi az iskolahasználók elvárásait, ahol teret kap a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, ahol a gyerek egész személyiségének fejlesztése sokoldalú, színes, változatos módon, demokratikus légkörben zajlik. A művészetoktatásban rejlő személyiségfejlesztő, értékteremtő tulajdonságok, készségek kialakításával, elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók: - sajátos, speciális művészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a tanulás során rendszeresen alkotó művészeti tevékenységgel, az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését. - olyan magatartási attitűdökkel és szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a tanulókban kialakult, - a művészetek befogadása, értése, művelése iránti nyitottság-esztétikai érzékenység nem szakad meg az alapfokú művészetiskolai tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korban is kulturális igényükké, életmódjukká válik. A művészetoktatásban, nevelésben résztvevő tanulókkal ismertesse meg nemzeti, művészeti kultúránk értékeit, a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulókban erősítse az identitástudatot, ismertesse meg az egyetemes művészet legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeivel, alkotásaival, alapozza meg szűkebb és tágabb környezetünk esztétikumának, kultúrájának megismerését, A művészetoktatás segítse elő: - a művészeti területekhez kapcsolódó kommunikáció és metakommunikáció megismerését, megértését, - a tanulás és alkalmazni tudás révén kulturált magatartás, társadalmi kapcsolatteremtés, együttműködés és párbeszéd kialakulását, - segítse elő a harmonikus életmód kialakulását, a szabadidő kulturált eltöltését, - járuljon hozzá a művészeti területek különböző speciális ismereteinek megértéséhez, elsajátításához és cselekvő alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe vésés, megőrzés és felidézés tanulásához,
3
- ismertesse meg az egyes művészeti területek alapvető ismeretanyagát és technikáit, - alapozza meg az egyes művészi kifejezési módok elsajátítását, - bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, értelmi, érzelmi és kifejező képességét, - készítse fel a kiemelkedő képességű tanulókat szakirányú továbbtanulásra, művészeti pályára, - készítse fel a tanulókat különböző szintű helyi, területi, országos versenyekre, fesztiválokon való részvételre, - ösztönözze a tanulókat, amatőr művészeti együttesekbe, önképző körökbe, kulturális körökbe való bekapcsolódásra, részvételre, - alakítson ki a tanulókban társművészetekkel való együttműködést, érdeklődést, - alakítson ki a tanulókban olyan belső késztetést, igényt, amelynek révén részt vesznek szűkebb és tágabb környezetük művészeti emlékeinek, értékeinek, népzenei, néprajzi örökségeinek, hagyományainak feltáró és ápoló tevékenységében. A szaktantárgyra lebontott részletes követelményeket az érvényben lévő, 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott tantervek, ill. az iskola helyi tanterve tartalmazza.
A művészetoktatás helye a magyar oktatási intézmények rendszerében A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár 100 éve fontos helyet foglal el. Az évek alatt különböző változásokon ment át, de mindvégig megvolt és fejlődött. A mai iskolarendszer, melynek már része a művészetoktatás is az ötvenes években nyerte el mai formáját. Az 1993-as Közoktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés – művészetoktatás – már jelzi a fejlődés új irányát, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak a más művészeti ágak felé is, így pl.: a képző- és iparművészet, és elsősorban a táncművészet felé. Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megélt. Azzal, hogy a Közoktatási Törvény állami feladatként ismerte el, normatív támogatást is rendelt hozzá. A művészetek semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nem csak azokat a gyerekeket alakítják, akik az órákat látogatják, hanem a teljes környezetükre hatással vannak. Felemelkedni, sikereket elérni csak kiművelt emberfőkkel lehet.
4
Az iskola szellemisége, saját iskolánk alapvető pedagógiai célkitűzései Az előbbiekben vázolt nemes és jövőt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell lenniük minden magyar művészetoktatási intézményben, de különösen fontosak a mi iskolánk számára. Az érték nem mindig a megfelelő tartalommal bír, ezért tantestületünk tagjai az igazi lámpás szerepét töltik be. Mindannyian hiszünk, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint:
a művészetek embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, példaadással való nevelés.
Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres és művészeti tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a szépre, teremtsünk olyan közeget, ahol a művészet szeretete természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjában két dolog áll:
a gyermek személyiségének a fejlesztése a művészeteken keresztül, értékközvetítés.
Ennek a két célnak az eléréséért tevékenykedünk. A célok megvalósítására sok lehetőség adódik, mely függ a tantestület, a tanulók összetételétől, és bizonyos mértékig függ az anyagi lehetőségektől is. A célok azonban világosak, melyek mentén tevékenykedni kívánunk.
Az intézményegység önmeghatározása Tagintézményünk a művészeti oktatás eszközeivel nevel a kulturális értékek befogadására, egy-egy művészeti tevékenység művelésére. Intézményünkben kompetencia alapú oktatás folyik. Alapvető célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, melyek során elsődleges a tudás iránti vágy felkeltése, a humán értékrend kialakítása. Feladatunk a művészetek szeretetére, értésére, művelésére való nevelés. Legtehetségesebb növendékeinket a művészeti, illetve más kulturális pályára irányítjuk. Tagozatunkon az oktatás szeretetteljes, gyermekközpontú. Növendékeink örömmel, szorongás nélkül érkeznek az órákra, ahol tanáraink segítik a bennük szunnyadó képességek maximális kiteljesedését. Rendezvényeinken igyekszünk minél több növendékünket a sikeres szereplés örömével megajándékozni, melynek elengedhetetlen feltétele a munkás hétköznapok nyugodt alkotói légköre.
5
A solymári művészetoktatás rövid története Solymáron 1967-ben indult az állami zeneoktatás, mint az Érdi Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata. Helyet az Apáczai Csere János Művelődési Ház biztosított. Négy tanszakkal működött: előképző, zongora, hegedű, rézfúvós hangszer és a kötelező szolfézs. A tanári állomány négy fő volt. Az 1990-es években a korábban járási központú iskolák tagozatai önállósultak, így 1991-ben a Solymári Polgármesteri Hivatal átvette a zeneoktatás gazda szerepét, és mint alapfokú oktatási intézményt, az Általános Iskolához csatolta. Az akkor (1991) működő tanszakok: előképző, zongora, hegedű, gordonka, harmonika, gitár, fa-és rézfúvósok, valamint szolfézs. 2001-re a tanszakok bővülése már nem volt olyan látványos, furulya és ütő, valamint kamarazene szakokkal bővültünk. Jellemző változás a növendéklétszámban mutatkozik. Az iskola karakterére jellemző a kamaracsoportok és zenekarok alakulása és működése. Felismerve a komplex művészeti oktatásban rejlő lehetőségeket 2002-ben a fenntartó néptánc (német nemzetiségi tánc), társastánc, drámajáték valamint iparművészeti szakokkal bővítette ki az intézményt. Valamennyi tanszakon szép eredményeket értek el az ott tanuló növendékek, de mind közül a nemzetiségi tánc a legkiemelkedőbb. 2006-ban ünnepelte Solymár az állami zeneoktatás 40. évfordulóját. Később a fenntartó engedélyezte további tanszakok működtetését: harsona, tuba, majd brácsa szakok a klasszikus zene keretében, és népi furulya, majd citera és ütőgardon a népzene keretében.
Szerepünk a nagyközség életében Tagintézményünk a nagyközség ünnepségeinek és kulturális programjainak állandó résztvevője. Szerepe azonban ezen messze túlmutató. Az ezeréves európai kultúra megőrzése és továbbadása a fiatal nemzedéknek most fontosabb feladat, mint valaha is volt. Soha nem fertőzte meg a fiatalok lelkét, ízlését annyi kulturális szemét, mint amit a mai médiumok árasztanak rájuk. Tagozatunk feladata megvédeni a község gyermekeit a sekélyes, színvonaltalan, igénytelen szórakoztató-ipari termékek hatásától. Megtanítjuk őket arra, hogyan ismerjék fel az igazi kulturális értékeket, hogyan leljék örömüket bennük. Tanuljanak meg különbséget tenni a hamis és az igazi művészet között. Ismerjék meg, szeressék és adják tovább gyermekeiknek azt a kulturális örökséget, amit mi is megőriztünk és átadtuk növendékeinknek itt az iskolánkban.
Helyzetelemzés Az intézmény működési struktúrája, személyi és tárgyi feltételek
A pedagógiai munka elvégzésére 14 pedagógus áll rendelkezésre. Iskolánkban magas szintű szakmai munka folyik. Az évenkénti munkaerőmozgás eddig nem zavarta a szakmai munkát. A tanszakok munkáját nagy tapasztalattal rendelkező kollégák irányítják.
6
A tanulók létszáma A tanulók engedélyezett létszáma: 450 fő. (Az iskola személyi ellátottsága a jelenlegi növendéklétszámhoz megfelelő.)
A szülők szerepe A szülők szerepe a művészeti oktatásban elsősorban az, hogy gondoskodjon arról, hogy gyermeke pontosan, felkészülten érkezzen meg az órákra. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, kérje számon tőle szorgalmát és a Házirendnek megfelelő formában, rendszeresen érdeklődjön a szaktanárnál gyermeke előmenetele felől. Legyen nyitott az iskolai rendezvények iránt, aktívan vegyen részt az iskola életében. A megfelelő fórumon fejtse ki véleményét, javaslatait, melyekkel munkánkat segíti.
Tárgyi feltételek A Hunyadi Mátyás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az iskola épületeiben és az Apáczai Csere János Művelődési Házban működik. Az iskolában a teremellátottság megfelelő, de a termek mérete, hangszigeteltsége nem mindenben felel meg a szakmai követelményeknek. A termek berendezése az általános iskolai oktatás céljainak kiválóan megfelel. Az eszközellátottság mennyisége megfelelő, de minőségi kiegészítésre szükség lenne. A hangszerek karbantartása folyamatos, de a maximális igénybevétel folytán általános állapotuk romlik. Új, jó minőségű eszközök beszerzése komoly anyagi megterhelést jelent.
Az alapfokú művészetoktatás célrendszere és funkciói ZENEMŰVÉSZETI ÁG A) KLASSZIKUS ZENE I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. 7
A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: harmonika, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, zenekar. Választható tantárgyak: szolfézs, második hangszer, kamarazene, zenekar, a népzene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció: (zongorakíséret) a hangszeres (kivéve zongora, harmonika, gitár, tantárgyak) tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2
3 2
4 2
2
2
2
Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6
5 2
6 2
Továbbképző 7 8 9 2 2 2
10 2
2
2
2
2
2
2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
8
A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt– baritonkürt, tuba, harmonika, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka. Óraterv 2 Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) 1 2 (2) 2 2 (2) 2 2
Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy (0–2) Választható tantárgy Összes óra: (4–6)
0–2 4–6
0–2 4–6
3 2 2
0–2 4–6
4 2 2
0–2 4–6
Továbbképző 5 6 7 2 2 2
8 2
2
2
2
2
0–2 4–6
0–2 4–6
0–2 4–6
0–2 4–6
A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa. A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene) valamint más művészeti ág (táncművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora főtárgy esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: második hangszer, kamarazene, zenekar, valamint a népzene tantervi programjainak tantárgyai. Korrepetíció: (zongorakíséret) a hangszeres (kivéve zongora, harmonika, gitár, tantárgyak) tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.
9
Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) (1) 2 (2) (2) (2) 2
3 2
4 2
6 2
Továbbképző 7 8 9 2 2 2
10 2
3 2 2
4 2 2
Továbbképző 5 6 7 2 2 2 2 2 2
8 2 2
1
1
1
1
1
1
1–2 4–6
1–2 4–6
1–2 4–6
1–2 4–6
1–2 4–6
1–2 4–6
5 2
Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tantárgy Kötelezően 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt– baritonkürt, tuba, ütő, gitár, harmonika, zongora, hegedű, gordonka Óraterv 2 Tantárgy
Évfolyamok Előképző (1) (2) (2)
Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy (0–2) Választható tantárgy Összes óra: (4–6)
Alapfok (1) 2 (2) 2 (2) 2
(0–2) 1–2 (4–6) 4–6
A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc
10
Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs főtárgynál zongora; kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, szolfézs, valamint a népzene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2
Főtárgy Kötelező 2 2 tantárgy Választható (1– (1– 1–2 1–2 2) 2) tantárgy Összes óra: (2–4) (2–4) 4–6 4–6
3 2
4 2
2
2
1–2
1–2 1–2
4–6
4–6
5 2 2
4–6
6 2
Továbbképző 7 8 9 2 2 2
10 2
2
2
2
2
2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Évfolyamok Alapfok 1 2 2 2
Továbbképző 3 4 2 2
5 2
6 2
2
2
2
2
2
2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható 11
A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc Zenekar minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve zongora, harmonika, gitár, tantárgyak) „B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, valamint a népzene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Évfolyamok Alapfok 3 4 2 2 2 2
5 2 2
0–2
0–2
4–6
4–6
6 2 2
Továbbképző 7 8 2 2 2 2
9 2 2
10 2 2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani. A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc Zenekar minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, harmonika, gitár, tantárgyak)
12
A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia: – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia: – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia: – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadó művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
13
NÉPZENE I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ NÉPZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE, FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja keretében folyó zenei nevelés lehetőséget ad népzenei tanszakok működtetése révén a nemzeti, népi hagyományok átadására, az egyetemes kultúra, az európai műveltség közvetítésére, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, a klasszikus zene és népzene egymást gazdagító, organikus kapcsolatának kiteljesítésére. Tantervünkkel szeretnénk hozzájárulni nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásainak megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez is. Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a hagyományos kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző–rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek tudatosítására, a kreativitás az esztétikai érzékenység alakítására. Az oktatási folyamat – kihasználva a még élő tradíció nyújtotta pedagógiai lehetőségeket – megismerteti a tanulókkal a népzene sajátos gondolkodásmódját, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseit, a ritmus és intonáció értelmezésének a nyelvi sajátosságokkal is összefüggő hangsúlyviszonyait, a különböző zenei műfajok sajátosságait. Célja az is, hogy felkészítsen a zene emocionális és intellektuális befogadására, a társas zenei aktivitásra. A népzene – és hagyományos közegében tanulásának folyamata is – alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres–énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által hat az emberi interakciók fejlődésére, megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Pengetős tanszak tantárgyai: citera Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tanszakok Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*
14
Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, második hangszer, kamarazene, zenekar. Választható tantárgy: szolfézs, második hangszer, kamarazene, zenekar, vagy a klasszikus zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (népi hangszeres kíséret): a hangszeres tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2
3 2
4 2
(2)
2
2
(0– 2) (4– 6)
(2)
(0– 2) (4– 6)
2
2
5 2
6 2
Továbbképző 7 8 9 2 2 2
10 2
2
2
2
2
2
2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi furulyák, citera. (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc
15
„B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgyak: második hangszer Korrepetíció (népi hangszeres kíséret): a hangszeres tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) (1) 2 (2) (2) (2) 2
3 2
4 2
5 2
6 2
Továbbképző 7 8 9 2 2 2
10 2
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5–6
5–6
5–6
5–6
5–6
5–6
5–6
5–6
5–6
(0– 2) (4– 6)
(2)
(0– 2) (4– 6)
(2)
(0– 2) (4– 6)
A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi furulyák, citera. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc Kamarazene tanszak – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: kamarazene Kötelező tantárgy: népi hangszeres tantárgy Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, kamarazene, zenekar, szolfézs Választható tantárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, tantervi programjainak tantárgyai
16
Óraterv Tantárgy
Évfolyamok Alapfok 1 2 2 2
Továbbképző 3 4 2 2
5 2 Főtárgy Kötelező 2 2 2 2 2 tantárgy Választható 2 2 2 2 2 tantárgy Összes óra: 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.
6 2 2 2 4–6 az alapfokú, a
A kamarazene tantárgy főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton – minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc Választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a népzeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Alapfokú művészetoktatás keretében folytatott népzenei tanulmányokhoz előképzettség nem szükséges. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Szakmai kompetencia: – A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység – különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira. – Fogékonyság a hangszín és a dinamika különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység, stílusérzék, esztétikai érzékenység. – A megfigyelőkészség a hallás utáni memorizálás fejlesztése. – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése, segítséggel eljutva az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez. – A hangszer– és énektechnikai készségek megszerzése, fejlesztése. – A variációképző rögtönzőkészség kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése.
17
Személyes kompetencia: – Az érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, nyitottság. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásának megalapozásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Társas kompetencia – Az együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének–, tánckíséret, táncház). Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra, értő zenehallgatásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása, az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. – A zene logikájának, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, a zene történetének, népünk zenéjének, az előadó művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságainak, a velünk együtt élő népek hagyományának, a népzenekutatás történetének, a népzene jelentős előadó– egyéniségeinek megismertetése. – Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, a kortárs zene, a régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt. – A tanulók zenei ízlésének formálása. – Fogékonyság a művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására. – Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása, aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
18
TÁRSASTÁNC I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ TÁRSASTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A táncművészeti ágak közül a legrégebbi hagyományokkal rendelkező társastáncoktatás nagy utat tett meg az ifjúság kulturált szórakozási formájától a művészetoktatásig. Az értékeket megtartva a tantervi program további lehetőséget nyújt az alapos, mélyebb tudás megszerzésére, a rendszeres munka igényének kialakítására, a megfelelő munkafegyelemre, az önkontroll alkalmazására. Az alapfokú oktatás célja a társastánc iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek szakirányú fejlesztése. A főtárgyak és kötelező tantárgyak tanulása során a tanulók jártasságot szereznek a különböző társastáncokból. Megismerik azok történetét, a hozzátartozó viselkedés szabályait és a mindennapok magatartásformáit. A szabadon választható tantárgyak előkészítik a társastáncok tanulását, megismertetik a főtárgy előzményeivel a tanulót és bekapcsolódást biztosítanak a táncművészet más ágába valamint a társművészetekbe. A korán elkezdett testképzés előkészíti a társastánc tantárgy tanulását, majd a historikus táncokon keresztül a főtárgy előzményeivel ismerkedhetnek meg a tanulók. A kötelezően választható tantárgy órái az összevont osztályokban történő tanulást segítik. A tanszak komplex ismeretet adó, készségfejlesztő tanterve motiválja a tanulót az újabb tudás megszerzésére és ösztönzi a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Közelebb viszi a tanulót a művészetekhez, ugyanakkor választott művészeti ágának értő művelőjévé, közönségévé válik. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Főtárgy: Gyermektánc (1–2. előképző évfolyamon) Társastánc (1–6 alapfokú és a 7–10 továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgyak: Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon) Társastánctörténet (5– 6. alapfokú évfolyamon, 9.– 10 továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy – az összevont osztályokban: Viselkedéskultúra, Társastánctörténet Választható tantárgyak: Társastánc gimnasztika (1–2. előképző évfolyamon,1–3 alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc ( 6.alapfokú évfolyamon, 7–8 továbbképző évfolyamon)
19
Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra
Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 2 2 3–4 3–4
3. 2–3
4. 3–4
1 1
1
1
1
5. 3
6. 3
Továbbképző 7. 8. 9. 3–4 3–4 3
1
1
1
1
1
1
10. 3
2
2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
2–4
2–4
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A TÁRSASTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a társastánc minél teljesebb megismertetésére, megszerettetésére, értékeinek megvédésére. Sajátos eszközeivel segítse a tanulók személyiségének formálását. Késztesse a tanulót hatékony, önálló tanulásra, a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén Kiemelt kompetenciák a társastánc területén Szakmai kompetenciák: - A mozgás és a zene kapcsolatának kialakítása, összhangja. - A helyes testtartás, a tudatos légzés megismerése. - A társastánc alapjainak, technikai elemeinek ismerete. - A kombinációk, etűdök, koreográfiák kivitelezése. - A képességek (a ritmusérzék, a tér– és formaérzék, a stílusérzék, előadói készség, koncentrálóképesség) fejlesztése. - A viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak elsajátítása, alkalmazása. - Az idegen szavak, kifejezések kiejtése, alkalmazása. - A táncok történeti háttérének ismerete. - A historikus táncok ismerete.
20
Személyes kompetenciák: - Az esztétikai érzék fejlesztése. - A tánc iránti szeretetet mélyítése. - Lelkiismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása. - A fizikai és lelki állóképesség fejlesztése. - Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjének emelése. - A múlt és jelen értékeinek befogadására nevelés. Társas kompetenciák: - A közösségi magatartás (közös alkotás öröme, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés, aktív szerepvállalás, a társak elfogadása, tiszteletben tartása) formáinak kialakítása, gyakorlati alkalmazása. - A táncos partnerkapcsolat kialakítása. - Csoportos bemutatásnál a figyelmes együttműködésre nevelés. - A táncművészetek iránti érdeklődés felkeltése. - A környezet megóvásának fontossága. - Az egymás megsegítése és saját egészségünk megóvása iránti igény kialakítása. Módszerkompetenciák: - A nyitottságra, az ismeretek befogására nevelés. - A tanulás tanulása (a rendszeres és igényes munkára, a hatékony, önálló gyakorlásra nevelés). - Művészi önkifejezés fejlesztése. - Az esztétikai érzék fejlesztése a táncelőadások rendszeres látogatásával, táncelemzéssel. - A kiemelkedő alkotók megismerése a hazai és nemzetközi társastáncmozgalomban. - Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazása. - Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. Szakmai alkalmassági vizsgálat: Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Az iskolatípus nem vállalkozhat korrekciós, terápiás feladatok ellátására.
Tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet és a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény tartalmazza. A művészeti iskolába speciális képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be a tanulók. A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyereknek joga, hogy alapfokú művészetoktatásban részesüljön (Ktv. 10. § (3) bekezdés).
21
Megszűnik a tanulói jogviszony ha:
a szülő vagy a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad, a tanuló az alapfok elvégzése után nem tesz művészeti alapvizsgát, a tanuló a továbbképző elvégzése után nem tesz záróvizsgát (75 § (1) 9.), a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette (térítési díj, tandíj), felvételt nyert művészeti szakközépiskolába, főiskolára, más művészeti iskola átvette, jogerős fegyelmi határozattal, a növendék tíz tanítási óránál többet mulasztott igazolatlanul, feltéve ha az iskola a szülőt minimálisan két alkalommal figyelmeztette ennek következményeire.
Beiratkozás: Iskolánk tanulója lehet: aki a felvételi követelményeknek megfelelt, aki beiratkozott (a felvett új és régi növendékeknek minden tanévben újra be kell iratkozniuk) vállalja a meghatározott térítési díj vagy tandíj befizetését. A növendékek meghallgatása júniusban, valamint szeptember elején történik. Az új jelentkezőket bizottság hallgatja meg, mely javaslatot ad az igazgatónak a kérelem elbírálásához. A felvételi eredményét az iskolában kifüggesztjük. A beiratkozás időpontját legalább 30 nappal előbb közölni kell.
A teljesítmények ellenőrzése, értékelése, a beszámoltatás formái a) Követelménye: az adott évfolyamban a tantervi program követelményeinek megfelelően. b) Célja: visszajelzés a növendék, a szülő részére. c) Módja: a tanuló teljesítményét a pedagógus tanév közben szóban és írásban értékeli. Az év során érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. A féléves eredményeket a tanuló ellenőrző-könyvébe írja be a szaktanár, a tanév végén viszont bizonyítványt kapnak a tanulók. d) Adható érdemjegyek:
jeles /5/ jó /4/ közepes /3/ elégséges/2/ elégtelen /1/
e) Korrepetícióból a tanulók érdemjegyet nem kapnak.
22
f) Szorgalom osztályozása:
példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/
A szorgalom osztályzatokat a tanulmányi átlag kiszámításakor nem vesszük figyelembe.
Az ismeretek számonkérésének formái:
beszámoló, nyilvános – és zártkörű vizsga, előadás, koncert, vizsgaelőadás, vizsgakoncert, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga
A vizsgák rendje: Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg.
A beszámoltatás, vizsgáztatás formái A művészeti tagozat növendékei évközi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról az iskola vizsgaszabályzata alapján. Félévi vizsgák: A félévi vizsgákat „tanszaki koncert, előadás” keretében tartjuk, december és január hónapban. Minden tanszak, minden tanulója fellép a bemutatón, amelyen a pedagógusok, szülők és társaik vannak jelen. Év végi vizsgák: Május végén, június elején folynak a vizsgakoncertek, vizsgaelőadások. Főtárgyból minden tanuló- a táncművészeti ágon tanulók kivételével- a vizsgakövetelményeknek megfelelően egyénileg számol be. Táncművészeti ágon és szolfézsból csoportos beszámolót tartunk. A vizsgáztatást a vizsgabizottság végzi. A bizottság tagja lehet az tagintézményvezető, munkaközösség-vezető és az iskola bármely zenetanára.
A MŰVÉSZETI ALAP-ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEIT AZ ÉRINTETT PEDAGÓGUSOK A BEVEZETÉS ÉVÉBEN (2011/12) DOLGOZZÁK KI.
23
Magasabb évfolyamba lépés feltételei, formái: A művészeti tagozat felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte és arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki osztályának tanulmányi anyagát betegség, vagy egyéb ok miatt nem tudta elvégezni, a tantestület döntése alapján egy alkalommal osztályát folytathatja. Az a tanuló, aki tanulmányait elégtelen eredménnyel zárja, a Szervezeti-és Működési Szabályzatban meghatározott pótvizsga sikeres letétele után léphet felsőbb osztályba. Az a növendék, akinél az igazolatlan mulasztás a kötelező órák egyharmadát meghaladja, magasabb osztályba nem léphet. Engedély alapján a megkezdett osztályt egy alkalommal folytathatja. Javítóvizsga: Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember első két hetében javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg. A javítóvizsga idejéről és vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felel meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. Összevont beszámoló: Rendkívüli haladás esetén a szaktanár javaslata és a munkaközösség-vezető véleménye alapján a tagintézmény-vezető engedélyezheti, kettő vagy több osztályból. A beszámoló anyaga 2/3 részben a magasabb osztály anyagából álljon.
Gyermekvédelem, tehetséggondozás Gyermekvédelem A gyermeket, mint fejlődő személyiséget védelem illeti meg. Az őt érintő döntésekben a gyermek mindenkori érdekeit figyelembe kell venni. A gyermek alapvető érdeke, hogy számára biztosítva legyen a speciális művészeti képzés lehetősége. A gyermek és ifjúságvédelem a tantestület minden tagjának kötelessége. Tehetséggondozás Az iskolatípus alapvetően a tehetséggondozás feladatára jött létre, mely minden növendékből a benne rejlő művészi értékeket próbálja felszínre hozni. Az alapfokú művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni, szülői ambíció alapján felvételi vizsgával, illetve meghallgatással történik. Szemléletünkben a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedő tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása a mi iskolatípusunk alapfeladata.
24
Hisszük, hogy a művészetek nagy hatással vannak a személyiségre, alakítóan hatnak a lélekre. Éppen ezért a nevelésben igen nagy szükség van rájuk. A tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a készséget kell felismernünk, felmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességet, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét, aktivitását. Igazán csak a tanulás folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége, tanulási tempójának függvényében. De még ezeknek a tudatában is tisztában kell azzal lennünk, hogy a gyermek, az ember individuum, nem ismerhetjük eléggé, azt pedig még kevésbé, hogy kivé, mivé fejlődhet. „A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat.” (Neuhaus) Tehetségkutatásunk többlépcsős, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva, tehát a gyerek művészeti iskolába való felvételével. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti őket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a művészetek tanulása egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával. Feladatok a kiválasztásnál:
állandó jó kapcsolat az iskolai tanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket, hangverseny – bemutatók iskolai tanórákon, hangversenyek, bemutatók, kiállítások kicsik számára, előképző csoportokkal való foglalkozás (kiderül pl.: alkalmasság, érettség stb.) a további években is lehet átirányítani más tanszakra (az egyben már gondozás is), a tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket (B-tagozat: magasabb óraszám, stb.)
A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai:
legfontosabb a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő, kapcsolattartás a főtárgyi és elmélettanárok között, tanárképzés, tanári továbbképzés, eszközök minősége, mennyisége, karbantartása, szaktanácsadói testület, tanulmányi versenyek, hangszeres, zeneelméleti versenyek, találkozók, fesztiválok, előadások, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések.
A tanári munka értékelése igen fontos része a tehetséggondozásnak. Nélkülük nem működhetne ez a munka! A tanárok továbbképzése is a tehetséggondozás fontos alapkérdése. A tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészetek szeretete. Valamennyi tagozaton minden lehetőséget megadunk a tanulmányi versenyeken való részvételre, helyi bemutatókon, kulturális eseményeken való szereplésre. Táborokban, mesterkurzusokon, külföldi szereplések alkalmával ismerkedhetnek a szakma rejtelmeivel. „B” tagozatos oktatás keretében foglalkozunk a kiemelt tehetséges, pályára készülő növendékekkel.
25
A művészeti tagozat segíti a pályára készülő növendékek továbbtanulását: biztosítja a megfelelő szakszerű képzésüket, fokozott figyelemmel kíséri fejlődésüket, biztosítja a felvételi előtt szükséges meghallgatásokon, konzultációkon való részvételt, szaktanárral együtt.
szakmai
Versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkciója
A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. A legkiválóbbaknál / országos döntőbe jutottaknál, helyezetteknél / jóval szélesebb rétegre terjed ki. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit is.
A rendezvények – különösképpen az országos szint – módot adnak a legtehetségesebbek „kiugratására” , megismerésükre, pályájuk féltő gondossággal való figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére teremtenek nagyszerű lehetőséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, kiemelésen túl lehetőség nyílik a művészi pályán való eredményes előrehaladásuk segítségére.
A rendezvény haszna, hogy a tanulókat fokozott – felfokozott – teljesítményre serkenti, megerősíti azt a tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el, hogy a tanulást nehezítő tényezők / kevés szabadidő, az eszközök minősége, a felkészülés körülményei stb. / leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen nyereség.
A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömet, ha közönség előtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja.
A fesztiválok, találkozók a szakma legalapvetőbb tudnivalóinak elsajátítását segítik: a zenében a tiszta intonáció, a zenében és a táncban a ritmikai fegyelem, az együttjátszás követelményei, a megformálás, a helyes arányok megvalósítása, nem utolsósorban a muzsikálás örömének, élményének szerezni és adni tudása.
Az országos rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egy-egy terület vagy „műfaj” pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitűzésére. A felkészítő és érdeklődő tanárok részére tehát továbbképzéssel felérő szakmai értékelés, a látottak és hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetőség. Már az országos fórumot megelőző válogatók során az adott intézmény, megye tennivalóit meghatározza, felhívja a figyelmet az iskola, a terület eredményeire, gondjaira.
26
Minőségbiztosítás a művészetoktatásban A művészeti oktatásban a minőségbiztosítás rendszere most van kialakulóban. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési módszerei kidolgozás alatt állnak. Addig is igyekszünk azokat a módszereket megtalálni, melyek a legvalósághűbben tükrözik az oktatásban folyó munkát. Célunk, hogy a minőségbiztosítás rendszere a művészetoktatásban még hatékonyabbá tegye a tehetséggondozás területén végzett munkánkat.
Az általános munkarend A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az igazgató határozza meg. A szorgalmi idő két félévből áll. Az órarend szerint megtartott foglalkozásokon felül tanítási napnak, illetve órának kell tekinteni a munkaterv által előírt meghallgatásokat, közös órákat, növendékhangversenyeket, tanév végi beszámolót, bemutatókat, fesztiválokat, kiállításokat, múzeumok, operák, koncert előadások látogatását, ha azokon a tanuló részvétele kötelező. Az iskola a szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva. A tanítási időnk általában 12 órától 21 óráig tart.
Külső kapcsolataink Az alapfokú művészetoktatás működésének és működési feltételeinek legfontosabb támasza a nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete. Biztos támogatásukra számíthatunk az éves költségvetés, pályázatok, stb. elbírálásakor. Iskolánk dinamikus fejlődése mutatja munkájuk eredményét. Gyakran kérik társadalmi vagy egyéb ünnepségeken tehetséges növendékeink, együtteseink és művésztanáraink közreműködését. Szakmai szervezetekkel, intézményekkel való együttműködés: A szakmai programok, továbbképzések, pályára irányítás, versenyek, stb. olyan feladataink, melyek kapcsán megyei és országos szintű kapcsolataink alakultak ki: - Pedagógiai Intézetek (országos, megyei) - Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége - Művészeti Szakközépiskolák és Főiskolák - Zenetanárok Szövetsége - Fúvós Szövetség
Szolgáltatásaink Az intézmény sokoldalúan kívánja a növendékek művészeti tanulmányait elősegíteni. Az évi 66 foglalkozás körébe tartoznak a meghallgatások, közös órák, tanszaki és egyéb hangversenyek szereplései. Tehetséggondozásra (versenyekre, fesztiválokra, beiskolázásra felkészítés) a követelmények magas szintű teljesítése érdekében tehetséggondozó foglalkozás tartható, arra órakeret biztosítható, amely komoly tényezője lehet a minőség fejlesztésének. Hangversenyek, nyári táborok a szabadidő hasznos eltöltését, a növendékek szakmai továbbfejlődését szolgálják.
27
